Nem mindegy!

Puskás Öcsi születésnapjára - április 1.

            Puskás Ferenc született: Purczeld Ferenc, közismert becenevén Puskás Öcsi, Spanyolországban Pancho‎; (Budapest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.) labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója.

            1950 és 1954 között a magyar nemzeti futballválogatott csapatkapitánya volt. Az 1956-os forradalom leverésének hírére külföldön, először Bécsben maradt, ahová rövidesen felesége és gyermeke is követte. Később Spanyolországba költözött, ahol 1958-ban a Real Madrid játékosa lett. 39 évesen felhagyott játékosi pályafutásával és futballedzőként kezdett tevékenykedni. 1991-ben végleg Magyarországra költözött, ahol 1992-től az MLSZ utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója, végül pedig 1993-tól egy rövid időre a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. 2000-től kezdődően Alzheimer-kórral és más betegségekkel küszködött, a kórházat csak ritkán hagyhatta el. Egészségi állapota idővel egyre rosszabbra fordult. Puskás Ferenc 2006. november 17-én hunyt el.

            Puskást minden idők legjobb magyar futballjátékosának tekintik, amellett, hogy hazájában köztiszteletnek örvendett, a sportág számos nagy alakja, például Pele, Cruyff, Beckenbauer vagy Di Stéfano is nagyra becsülte.

            Páratlan játékát a rendkívüli robbanékonyság, a tökéletes labdakezelés, a kiismerhetetlen cselek, a szellemes megoldások, a szinte centiméterre pontos átadások, a nem mindennapi helyzetfelismerés és a briliáns lövőkészség jellemezte. Akaraterejét igazolja, hogy amikor Spanyolországba igazolt, túlsúllyal küszködött, ám átállt a spanyol ritmusra, és rövid időn belül lefogyott a megfelelő szintre. Harmincéves kora után is képes volt a megújulásra, és a publikumot a régi játékával, sőt néha annál is jobbal kápráztatta el. Ismert volt erős és hihetetlenül pontos bal lábas lövéseiről.

            Puskást az IFFHS a 20. század egyik legjobb európai játékosának tekinti. 2004-ben felkerült a neve a világ legjobb labdarúgóinak névsorát tartalmazó FIFA 100-as listára.

         Néhány vélemény róla:

Grisics Gyula: A világon akárhova megyünk, a magyarokról megtudják honnan jöttek, az biztos hogy az első reakciójuk: a Puskás...

Orth György: Egyetemi tanár lehetne a labdarúgás tudományának katedráján

Alfredo Di Stéfano: Játékosként és emberként is tízes! Minden magyarnak segített, olyan volt a magyaroknak, mint egy nagykövetség. A pénzét rájuk költötte…

Buzánszky Jenő: Életét a labdarúgásnak szentelte, igazi barát és sportember volt a pályán és a pályán kívül. A pályán zseni, az életben ember tudott maradni. Beírta nevét abba az „Aranykönyvbe”, amely a magyarok nagy cselekedeteit és világörökségét rögzíti. Ez megőrzi nevét örökre a 21. század és a jövő évezredek magyarjai számára. (Forrás: Wikipedia)

Túrós fánk sütőbe sütve

Hozzávalók:

2 dl tej

2 dkg élesztő

1 evőkanál porcukor

30 dkg rétesliszt

1 tojássárga

csipetnyi só

3 dkg vaj

A töltelékhez:

25 dkg tehéntúró

10 dkg mazsola

1 evőkanál porcukor

1 csomag vaníliás cukor

2 tojássárga

Elkészítése:

            1 dl tejbe belekeverem a szétmorzsolt élesztőt és a porcukrot, majd letakarva felfuttatom. Mély tálba szórom a lisztet, beleöntöm a felfuttatott élesztőt, a tojássárgáját, a sót, a vajat, és annyi tejjel dagasztom be a tésztát, hogy közepesen kemény legyen. Langyos helyen, tiszta ruhával letakarva duplájára kelesztem.

            Lisztezett deszkán ujjnyi vastagra kinyújtom. Nagy fánk- vagy pogácsaszaggatóval (esetleg vizespohárral) kiszaggatom. Ezután még 10 percig hagyom kelni.

            Közben elkészítem a tölteléket: az áttört túrót összekeverem a tojássárgákkal, a megtisztított mazsolával, a porcukorral és a vaníliás cukorral. Minden második tésztadarab közepére teszek egy kis tölteléket, majd ráteszek egy másik korongot, a széleit villával lenyomkodom.

            A fánkokat kivajazott tepsire, egymástól 2 centis távolságra teszem, és az előmelegített, forró sütőben 10 percig erős lángon sütöm, ezután a lángot takarékra mérsékelve addig sütöm, amíg a fánk szép színt kap. (Forrás: mindmegette.hu)

Cicás humor

 

Az Eiffel-torony elkészült - március 31. Érdekességek, furcsaságok

       Az Eiffel-torony (ejtsd: ejfel-torony; franciául La Tour Eiffel, ejtsd /lá tuʀ ɛfɛl/) Párizs egyik jelképe, amely tervezőjéről, Gustave Eiffel mérnökről kapta a nevét. Az 1889. évi világkiállításra készült, az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna. Két év, két hónap és két nap alatt épült fel, 1889. március 31-én készen állott a nagy mű. A toronyépítés tervpályázatán hétszázan vettek részt. A torony összmagassága 322 m, ebből maga a torony 300 m, rászerelve 22 m-re magasodik egy tévé-adóantenna. Első emelete 58, második emelete 116, a harmadik 276 m magasban van. Négyzetalapú, 1,6 ha alapterületű, 10 100 tonna tömegű, 15 000 acéldarabból, két és fél millió csavar tartja össze. Évente kb. 10 tonna festék kell felülete karbantartásához. A legmagasabb épület volt a világon a New York-i Chrysler Building 1930-as felépítéséig (319 m).

            A torony mindig is megosztotta a franciákat, sokan szeretik, de sokan kimondottan utálják: becenevei is ezt tükrözik – egyesek „Csúfság”-nak hívják, mások „Öreg Hölgy”-nek. Verlaine, a költő, egész életében messze elkerülte, hogy ne lássa. Azt mondta róla: „Elcsúfítja Párizst ez az ormótlan vastömeg”. Párizsban a mai napig tevékenykedik „az Eiffel-torony lebontásának szorgalmazására alakult bizottság”.

            Többször le akarták bontani, az algíri gyarmatosítás elleni felkelők pedig felrobbantásával fenyegetőztek. Kétszer is eladta egy szélhámos, 1925-ben Victor Lustig, ócskavasként. A második világháborúban a németek fegyvereket akartak belőle készíteni. 1944. augusztus 24-én, a párizsi felkelés napjaiban Le Bardier tengerész altiszt három matróz társával 18 perc alatt érte el az Eiffel-torony tetejét, hogy kibontsa a francia nemzeti lobogót.

            Az Eiffel-torony sok megpróbáltatáson ment keresztül, de még ma is a világ egyik leghíresebb épületeként ismerjük. A híres torony 2007-ben "A világ hét új csodája" jelöltjeként is indult, bár végül nem került be közéjük.

            A legfurcsább „sport”- és fogadási ötletek végrehajtását nézte végig az évtizedek alatt az „öreg hölgy”. Hátrakötött kézzel, térden is felmentek már az első emeletre. Egy kerékpáros az első emeletről nyeregben szállt alá a lépcsőfokokon. 1891-ben Sylvain Dornor nevezetű pékmester gólyalábakon ment fel a toronyba. De mintegy 400 azok száma, akik a torony emeletiről leugrottak. Voltak akik annyira beleszerettek, hogy adományokkal halmozták el, örökösnek tették meg a tornyot. Egy ember annyira utálta a tornyot, hogy beleköltözött, és az egész életét azon túl ott töltötte, mert szerinte ez volt az egyetlen hely, ahonnan nem látszott az Eiffel-torony! (A kép 1989 nyarán készült)

Zöldfűszerek a kertből - bazsalikom, borsikafű (csombor) - petrezselyem

(Forrás: konyhasziget 2014/1.)

Vincent van Gogh születésnapjára - 1853. március 30.

             Vincent van Gogh (helyes kiejtése: finszent-fan-hoch) (eredeti nevén Vincent Willem van Gogh, Hollandia, Groot-Zundert, 1853. március 30. – Franciaország, Auvers-sur-Oise, 1890. július 29.) holland festőművész, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakja.

            Van Gogh nem ismert kompromisszumot és nem tudta magát alárendelni semminek. Pályája az emberi és alkotói szenvedés szélsőséges állapotait sűrítette magában. Az impresszionisták nem ismerték el, és kinevették, de festészetében szinte minden eljövendő művészeti ág jeleit fel lehet fedezni. Azok közé a művészek közé tartozott, akiket csak haláluk után ismertek el. Elsőként a németek rendeztek kiállítást képeiből 1905-ben és 1906-ban Hamburgtól Berlinig. Művészetét ekkortól az expresszionizmus előfutárának tekintették. Hagyatéka 850 festményből és kb. ugyanennyi rajzból áll. E nagy szám ellenére megállapítható, hogy műveinek jó része megsemmisült. A La Tambourin színház felszámolásakor – ahol képeit kiállította – alkotásai közül többet kidobtak, amit megtartottak, azokat is vakkeretnek szánták. Ki gondolta volna akkor, hogy 1987-ben 53 millió dollárért adják el az Íriszeket? (A művész szakáll nélkül című képe 1998-ban 71,5 millió dolláros leütési árával az 5., Gachet doktor arcképe 1990-es 82,5 millió dolláros leütési árával a 2. a világ legdrágább képeinek sorában.)

            Nem tudjuk, milyen elmebetegségben szenvedett. Orvosai epilepsziát állapítottak meg, de ma már nem fogadja el mindenki ezt a tényt. Valószínűsítik, hogy szifiliszes megbetegedés okozta paralízisben szenvedett, de nem bizonyítható. Némely kutató porfíriára gyanakszik, amely egy genetikai úton terjedő betegség, és agykárosodást idéz elő. Annyi bizonyos, hogy van Gogh életvitele és étkezési szokásai kedveztek e betegség kialakulásának. Felmerült a mániás-depresszió és a skizofrénia lehetősége is. Szenvedélyesen szerette az abszintot, ezt a gyógynövényekből készített és akkor divatos alkoholt, amelyet később betiltottak, mert hamisítványai általában mérgezőek voltak.

            Újabban egy másik feltételezés is van öngyilkosságának okáról. Kiderült, hogy halála napján egy szemészorvosnál járt. Látásproblémáiról, szemének fáradtságáról leveleiben már korábban is panaszkodott öccsének. Párizst azért hagyta ott, mert fényre vágyott, de képei Provance-ban is egyre sötétebbek lettek. Megjelent a képein egy látászavar jele: a világító testeket körülvevő szivárványszínű fényudvar. Mindez a kutatókat arra engedte következtetni, hogy van Gogh egy akkor még gyógyíthatatlan betegségben, zöldhályogban szenvedett, ami rövid időn belül teljes vakságot okoz. Érthető, hogy ez a hír a színek szerelmesének olyan volt, mint egy halálos ítélet. De mindez csak feltételezés.

A napraforgók című képén megtalálható az a sárga szín, mely annyira lenyűgözte, és melyet minden Arles-ban készült képén felhasznált. (Forrás: Wikipedia)