Nevessünk! - mai napi humoradag

 Gyónás

  Kissé csúnyácska hölgy odamegy a gyóntatófülkéhez gyónni.
  - Vétkeztem a hiúság bűnében, mert állandóan magam bámulom a tükörben, hogy milyen szép vagyok.
  Mire az atya:
- Ez nem bűn, ez tévedés!

Harmonikus élet
- Gyerekek, ki tudna mondani egy példát a harmonikus házaséletre? - kérdezi a  tanárnő.
Móricka jelentkezik:
- Az én nagyszüleim harmonikusan élnek. A nagypapa horkol, a nagymama meg süket.

Ágytól-asztaltól
  Külön szobában alszunk, külön eszünk, külön megyünk nyaralni. Megteszünk mindent,  hogy egyben tartsuk a házasságunkat.                   

Fülészeten
- Milyen a hallása?
- Református vagyok.
- Nem a vallása, a hallása!
- Ja, az jó!

 Egy kis pihenő

  -  Nos, Kati néni, hogy vagyunk?   - kérdi a lelkész.
  -  Nagyon lassan, tiszteletes úr.
  - Mi a baj?
  - Hát sok a dolog, az embernek alig van nyugodalma. Ha az a kis templomi  alvásom nem volna, nem is tudom hová lennék.                                     

Szőnyeg
Párizsban rázza a szőnyeget egy arab vendégmunkás az emeleti ablakban. Arra jár egy
francia és felkiált:
- Mi van, Ali, nem indul?

Hosszúhaj
A lelkész fia megszerzi a jogosítványt. Odamegy az apjához, elkérni az autót.
- Ajánlok egy üzletet. - mondja az apja - Levágatod a hajad, és viheted a kocsit.
-  De annak idején Sámsonnak is hosszúhaja volt, Mózesnek és Jézusnak is! -
próbálkozik a fiú.
- Igen, igen, de ők mindenhová gyalog mentek.

*********

- Miért élnek békében a buddhisták?
- ???
-  Mert nem tudnak egymással hajba-kapni.                        

Teológus alapvicc
- Mi a különbség a geológus és a teológus között?
- ???
- Ég és föld.

*******
- Mit osztott el egyedül igazságosan az Isten?
- ???
- Isten egyedül az észt osztotta el igazságosan, mert még senki nem panaszkodott, hogy kevés lenne neki...

Karambol
A rabbi és a plébános összeütköznek egymással egy kereszteződésben. Nagyon összetörik a kocsikat, a  roncsokból másznak ki, de csodák csodája egy karcolás sincs rajtuk.
- Erre igyunk - mondja a rabbi, és már szedi is elő a pálinkát meg a két poharat.
  Tölt mindkettőjüknek, a plébános iszik, de látja, hogy a rabbinak még tele a pohara.
  Megkérdezi:
- Mi van, Te nem iszol?
- Majd a helyszínelés után!

Közúti ellenőrzés

Közúti ellenőrzéskor igazoltatja a rendőr a jó tündért, aki így szól hozzá:
  - Rendőr, a lelked mélyén jó ember vagy. Teljesítem három kívánságodat! Mit kérsz?
  - Személyit, jogosítványt, forgalmi engedélyt!

Nagycsalád
  Mondja, asszonyom, hány gyermeke van?
- Most várom a hatodikat.
- Valóban? Nem is látszik. Mikorra várja?
- Bármelyik percben itt lehet. Leküldtem a boltba tejfölért.

Skót
A skót kisfiú megkérdezi az apjától:
  - Apa, mi lesz karácsonykor a fa alatt?
  - Parketta, kisfiam, parketta...

Kérdés
  Tudod-e, fiam, miért teremtette az Úr először Ádámot és csak azután Évát?
  - Igen, Tiszteletes úr - válaszolja Pistike -, mert a Jóisten is tudta, hogy
  nem jó asszonnyal kezdeni!

 A  teremtés

Isten megteremtette a férfit, és megpihent.

Majd Isten megteremtette a nőt, és azóta senki sem pihen.  

Kérdezni szabad?
Hatalmas  zivatar zúdul hirtelen a városra. Az emberek pillanatok alatt eltűnnek az    utcáról. Az ortodox, mélyen vallásos Kohn éppen egy hentesboltba szalad be. Áhítattal nézi a fenséges   árukat, majd odaszól a hentesnek:
- Mondja meg, legyen szíves - miközben egy hatalmas sonkára mutat - mennyibe kerül ebből egy kiló?
Közben  kint egy óriásit villámlik, amit szinte azonnal fülsiketítő égzengés kísér. A mélyen hívő Kohn  felnéz az égre, és remegő hangon így szól:

- Jó, jó, azért még kérdezni csak szabad !

Mohamed
Mohamed megy a sivatagban, előtte 100 méterrel halad a négy felesége.
Találkoznak az imámmal, Alival, aki dörgő hangon megkérdezi:
  - Te, Mohamed, a Koránban meg van írva, hogy a feleségeid csak utánad mehetmek négy méterrel!
  - Hát tudod Ali, amikor a Koránt írta Mohamed, akkor még nem volt elaknásítva a sivatag...
 (Kaptam 2020. október 20-án.)

Először vetnek be kamikazékat - - - 1944. október 25.

A kamikaze szót általában ’isteni szél’-nek fordítják (kami = isten, szellem, istenség, kaze = szél). Kamikazénak nevezték azokat a heves ciklonokat, amelyek szétszórták a Japánt megszállni készülő mongol flotta hajóit 1274 és 1281 között.

1944-ben a Japán Császári Haditengerészet különleges tengerészrepülő alakulatokat hozott létre azzal a céllal, hogy öngyilkos akciókban semmisítsék meg a nyugati szövetségesek hadihajóit a csendes-óceáni hadszíntéren (egy hajó - egy kamikaze repülőgép). Az alakulatok hivatalos neve Japánban sinpú tokubecu kógeki tai (sinpú tokkótaj) (isteni szél különleges támadó egység). Az Egyesült Államokban a sinpú tokkótai írásjeleit tévesen kamikazé-nak olvasták.

1944 őszén Japán jelentősen meggyengült a hadviselés terén. Óriási veszteségeket szenvedett, 3 repülőgép-hordozót (400 géppel és közel 500 főnyi legénységgel) semmisített meg a szövetségesek hadereje. A japán hadiipar nem tudta pótolni a veszteségeket. Amikor a szövetségesek flottája közel nyomult a japán szigetekhez, a Fülöp-szigeteki olaj- és nyersanyagellátásuk forgott veszélyben. Ilyen körülmények között döntött a Japán Császári Hadsereg vezetése a kamikaze taktika kidolgozásáról és bevetéséről. Ez a kényszer igazolta a pilóták és a gépek feláldozását.

A vereség, a fogság és az elszenvedett szégyen helyett a halál választása mélyen gyökerezett a japán katonai kultúrában. A szamuráj életmód és a busidó törvényeinek egyik alappillére a halálig tartó hűség és becsület.

A japán hadvezetés ezen kívül különböző öngyilkos merényleteket is tervezett, illetve hajtott végre tengeralattjárók, torpedók, nagysebességű motorcsónakok bevonásával.

Az öngyilkos akciók beindulása előtt volt példa a szándékos lezuhanásra mind a japán, mind pedig a szövetséges oldalon, ha a repülőgép komolyan megsérült és ha a pilóta nem akart fogságba kerülni. De ez egyéni, pillanatnyi döntés volt a pilóta részéről, mert gondolatban már felkészült a halálra.

A különleges egységet először 1944. október 26-én vetették be. A szemtanúk szerint az Australia ausztrál cirkálót érte támadás a Fülöp-szigeteki Leyte-öbölben. Az egység gépei közül egy kamikaze csapódott a cirkálóba. Három japán kamikaze gépet megsemmisítettek a hadihajóról leadott lövéssorozatok. Az ausztrál hajó 30 főt veszített. Közöttük volt John Augustine Collins kötelékparancsnok, az ausztrál haderők parancsnoka

 A tokkótáj elvének megalkotója, Onisi Takidzsiró altengernagy 1945. augusztus 16-án Japán kapitulációja után szeppukut hajtott végre főhadiszállásán. Levelet hagyott hátra, melyben bocsánatot kért a közel 4 000 feláldozott pilóta családjától.

NOSZTALGIA Jól sikerült a Szabó Károly megemlékezés és a Nagykőrös, az akadémikusok városa projekt indítása. Nagykőrös, 2024. október 22.

     Gyarmati Andreának, az Arany János Múzeum vezetőjének köszöntője: Arany János halálának évfordulója megfelelő alkalom arra, hogy tanártársaira is emlékezve városunkban elinduljon a Nagykőrös, az akadémikusok városa projekt. Hol máshol ünnepelhetnénk őket, mint a tiszteletükre emelt Nagy Tanári Kar szoborcsoportnál. Az itt látható 7, a gimnáziumban tanító akadémikuson kívül további 6 akadémikus kötődik valamilyen módon Nagykőröshöz, így méltán nevezhetjük Nagykőröst az akadémikusok városának. Közülük elsőként Szabó Károlyra emlékezünk születésének 200. évfordulója alkalmából.

Az Önkormányzati Hírek Nagykőrösben megjelent írásra támaszkodva (2024. október 22.):

Szabó Károlyra emlékeznek a mai napon az Arany János Társaság és a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület szervezésében életre hívott programsorozaton Nagykőrösön. Ennek nyitásaként Dr. Körtvélyesi Attila polgármester köszöntötte a megjelenteket. Elmondta: „Úgy gondolom jelképes ez a mai nap, hiszen a nagykőrösi civil szervezetek új erőre kapását is jelképezik.” Városunk polgármestere beszédében Szabó Károly Etele lakáról című írását idézte „Honunk területének minden történeti emlékű pontja, melyről ősi dicsőségünk sugára ragyog felénk a századok homályából, nemzeti önérzetünk erejét emeli, s a földhöz, melyen őseink nehéz küzdelmek közt nagy tettekben gazdagon éltek és haltak, az anyagi érdekeknél sokkal erősebb s nemesebb szellemi érdekkel, a honszerelem varázserejével vonzza lelkünket.” Majd kifejtette: „Ez a honszerelem, ez hazaszeretet, az

otthonunk iránti minden anyagi dolgon túlmutató elköteleződés, ami olyan összetevő kell legyen, olyan összekötő kapocs, mely minden nagykőrösi szervezet, azok tagjai, minden nagykőrösi polgár életét áthatja.” Dr. Körtvélyesi Attila hangsúlyozta: "Hiszek abban, hogy akik ma itt összejöttünk, ezen az emlékhelyen, feltöltődünk majd, és Szabó Károly jókedvével, munkabírásával, igazságkeresésével és hazaszeretettel, Nagykőrösért, otthonunkért való szenvedélyes tenni akarással indulunk neki az előttünk álló jövőnek. Együtt sikereket érhetünk el, együtt legyőzhetjük a kishitűséget, együtt legyőzhetjük a közönyt, együtt felemelhetjük méltó helyükre a valódi értékeket, megmutathatjuk a példás életutakat. Mert nem lehet más a célunk, mint hogy Nagykőrös az értékek otthona legyen."

Dr. Körtvélyesi Attila köszöntőjét követően Győri János Sándor, az Arany János Református Gimnázium tanulójának szavalatát hallhatták a megjelentek.

Ezt követően a Nagy Tanári Kar szoborcsoportnál elhelyezték a megemlékezés koszorúit és virágait, majd emlékfa ültetésére került sor.

A múzeum épületében a „Nagykőrös, az akadémikusok városa” c. kiállítás bemutatása után az előadások sora vette kezdetét. Dr. Körtvélyesi Attila polgármester a város ajándékát átadva köszönte meg a városunkba látogató előadóknak, hogy elfogadták a meghívást.

Sipos Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke: Szabó Károly múzeumi és egyetemi könyvtárosi tevékenysége, Dr. Hudi Ildikó orvos, Szabó Károly ükunokája: Szabó Károly és az „elveszett” családom címmel, Batárné Szigeti Márta ny. főiskolai tanár: Salamon Ferenc, Szabó Károly, Szász Károly, Szigeti Warga János, Szilágyi Sándor, Tomori Anasztáz élete, munkássága, nagykőrösi vonatkozásai míg Batár Zsolt Botond történész: Arany László, Balla Károly, Galgóczy Károly, Kanitz Ágost, Szilády Áron, Tanárky Gedeon élete, munkássága, nagykőrösi vonatkozásai címmel tartott előadást.

A Nagykőrös, az akadémikusok városa projekt indításának emlékére - a Nagykőrös címerében is található - körisfát ültettünk. El sem tudtam képzelni, hogy milyen nehéz lesz kiszedni a konténerből. A képen látható személyek: Szapora István az Önkormányzati Hírek szerkesztőbizottságának elnöke, dr. Körtvélyesi Attila polgármester, Bujdosó Balázs helyi képviselő, a pézügyi és városüzemeltetési bizottság elnöke. Álló sor: Batárné Szigeti Márta, a Nagykőrösi Arany János Társaság elnöke, Batár Zsolt Botond, a Teleki Egyesület ügyvezető elnöke, Técsy Zsolt a Teleki Egyesület elnökségi tagja. 

A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület nevében koszorúzott: Batár Zsolt Botond ügyvezető elnök és Técsy Zsolt elnökségi tag.

Sokan beálltunk a szoborcsoport elé egy emléket hagyni magunk után.

Nagykőrös, az akadémikusok városa c. kiállításmegnyitón a Szabó Károly tabló mellett áll 

dr. Hudi Ildikó orvos, Szabó Károly ükunokája

Képeket készítette: Vinczéné Fricska Erika

A Gyilkos-tó legendája - Erdélyben

            Valamikor élt itt, Erdélyben egy csodálatosan szép leány, Fazekas Eszter. Haja fekete volt, szeme szürkészöld, mint a Szármány oldalán nőtt ezüstfenyő, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye. Eszter egyszer elment a gyergyószentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken, aki házat is tudott ezermesterkedni, meg szekeret faragni. Ahogy szemük összevillant – és mert a szerelem hirtelen jön, és szíven üt mint a villám – nyomban meg is szerették egymást.

            A fiú égszínkék selyemkendőt vásárolt Eszternek a tükröspogácsa mellé, és megkérte, hogy legyen a mátkája. Esküvőre azonban nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány csak várta, várta. Esténként agyagkorsójával kiment a csobogóhoz, és ott sóvárgott félórákon át szerelmese után. Még a hegyeknek is meglágyult a szíve a lány sóhajtozásaitól, fájdalmas szép énekétől.

            Történt azonban, hogy egyik vasárnap délután meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Azon nyomban nyergébe emelte, és vágtatott vele, mint a szélvész a kis Cohárdhoz, az ezerarcú sziklák közé, ahol tanyája volt. Aranyát, ezüstjét ígérte a lánynak, gyémántos palotát akart építeni neki, csakhogy megszeresse. De Eszternek nem kellett sem a kincs, sem a gyémántos palota, csak a régi mátkája. Azt várta vissza, amikor felkelt a nap, akkor is, amikor behunyta szemét a világ. Feldühödött a zsivány, és erőnek erejével akarta kényszeríteni Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák, és hatalmas mennydörgéssel válaszoltak, majd megindultak lefelé a völgybe, iszonyatos földindulással, maguk alá temettek fűt, fát, a lányt is, a zsiványt is.

            Így keletkezett a Gyilkos-tó, amely, ha napsütésben belenézel, szürkészöld annak a tükre, mint Eszter szeme!

ENSZ világnapja 1945 óta - október 24.

     Annak emlékére, hogy 1945. október 24-én lépett hatályba a világszervezet alapokmánya. Az ENSZ létrehozását a II. világháború folyamán a későbbi győztes nagyhatalmak határozták el a béke biztosítása érdekében.  Az alapokmányt 50 állam írta alá 1945. június 26-án.

            Az ENSZ-nek tagja lehet minden békeszerető állam, amely az Alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja, illetve a világszervezet megítélése szerint is képes és hajlandó e kötelezettségek teljesítésére. Magyarország 1955 óta tagja az ENSZ-nek, mivel hamarabb nem vették fel!!!!!!!

A humor tükrében

          Világméretű felmérést indított az ENSZ. Egy kérdés volt: "Kérem, mondja meg őszinte véleményét arra nézve, hogyan lehetne megoldani az élelmiszerhiányt a világ többi részén?"

            A felmérés nagy kudarccal végződött!
Afrikában nem tudták, mit jelent az "élelmiszer".
Kelet-Európában nem tudták, mit jelent az "őszintén".
Nyugat-Európában nem tudták, mit jelent a "hiány".
Kínában nem tudták, mit jelent a "vélemény".
Közel-Keleten nem tudták, mit jelent a "megoldás".
Dél-Amerikában nem tudták mit jelent a "kérem".
Az USA-ban pedig nem tudták, mit jelent a világ többi része".

A kommunizmus 7 csodája

Vízparti képek

Manarola (Olaszország)

Thaiti

Zakintos (Görögország)

Thaiföld

Az 1956-os forradalom napjára - - - - - A párizsi szimbolikus sír

           Rendhagyó módon emlékezem meg az 1956-os forradalomról. Nagy Imre és mártírtársai szimbolikus párizsi sírjára hívom fel a figyelmüket. A képen koszorút helyezek el a sírra 2007-ben:

          A szimbolikus sír a – 20. század végének stílusában – viharban megrongált, tört hajóhoz hasonlít, amelynek félbetörött kopjafa-árbocáról az 1956-os lyuk mentén kettéhasadt, bronzból öntött magyar zászló lóg. A hajó testét egy háromszínű (piros-fehér-zöld) gránit-, illetve egy fekete márványtömb szimbolizálja. Az előbbin magyarul, az utóbbin franciául olvasható: "Legyen ez a francia föld jelképes sírhelye Nagy Imrének, Losonczy Gézának, Maléter Pálnak, Szilágyi Józsefnek Gimes Miklósnak és az 1956-os magyar forradalom minden kivégzettjének, akiknek saját hazájukban nincs sírjuk." Az emlékművön elhelyezték Beck András Nagy Imrét ábrázoló domborművét is.

Rainer M. János: Szimbolikus sír Párizsban (Részletek a Hitória 2004/5. számából)

A Père Lachaise temető (nevét François de La Chaise jezsuita atyáról, XIV. Lajos gyóntatójáról kapta) Párizs legnagyobb és leghíresebb temetője. 1804-ben, a napóleoni városrendezés idején alakították ki a többi párizsi nagy temetővel egy időben. A francia politikai, tudományos és kulturális élet kiemelkedő alakjai nyugszanak itt. Sokuk földi maradványait utólag helyezték ide.
            Viszonylag kevesen tudják, hogy 1988 óta a híres párizsi temető egy kiemelkedő jelentőségű magyar emlékhelyet is őriz, Nagy Imre és társai szimbolikus sírját.

Az 1958. június 16-án kivégzett Nagy Imre és társai holttestét nem adták ki a hozzátartozóknak, hanem jeltelen sírokba temették a budapesti Új Köztemető 301-es parcellájában. Ez akkor már jó tízéves gyakorlat volt.

1982-ben a Magyarok Világszövetsége felhívással fordult "a világ magyarjaihoz", hogy kutassák fel világszerte a magyar sírokat, ápolják és gondozzák azokat. A párizsi szimbolikus sír Méray Tibor ötlete volt, és végig ő volt a megvalósítás motorja.
            A sírhelyet az akkori párizsi polgármester – Jacques Chirac – javaslatára a párizsi városi tanács ingyen bocsátotta a Liga rendelkezésére. Az emlékmű felállítására a magyar emigráció közadakozást indított. A tervezéssel Rajk Lászlót, a hazai politikai ellenzék egyik vezető személyiségét bízták meg, az emlékművet Nagy Ernő giromagnyi vállalkozó, az Irodalmi Újság kiadója és csapata építette fel.

Felállítását 1988. június 16-ra, Nagy Imréék kivégzésének 30. évfordulójára időzítették.

Az avatási ünnepségre több száz fő jelenlétében került sor. Méray Tibor bevezetője után az ünnepséget Fejtő Ferenc nyitotta meg, majd két személyes üzenet hangzott el: Simone Veiltől, az Európai Parlament liberális demokrata képviselőcsoportjának vezetőjétől - és Ronald Reagan amerikai elnöktől. Gilles Martinet a francia, Claudio Martelli az olasz szocialista párt, Pietro Fassino az Olasz Kommunista Párt nevében mondott beszédet. A Budapestről érkező Vásárhelyi Miklós egyszerre szólt a per egykori vádlottjaként és az 1988 tavaszán Budapesten megalakult Történelmi Igazságtétel Bizottság elnökeként.

A felavatási ünnepséggel egy időben Budapest utcáin még rohamrendőrök verték szét a Nagy Imre-per évfordulójára emlékező ellenzéki tüntetést. De a párizsi szimbolikus sír felavatása, az esemény világvisszhangja elkerülhetetlenné tette a magyar vezetés számára, hogy szembenézzen azzal a kérdéssel, amely mintegy szimbolizálta a Kádár-rendszer születését: 1956-tal.

Liszt Ferenc nemzeti hovatartozásáról

Liszt Ferenc: Doborján (Sopron vármegye, Trianon után: Raiding, Ausztria), 1811. október 22. – Bayreuth (Németország), 1886. július 31.; a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze. (Életéről az előző, emlékezetéről a július 31-ei, pozsonyi sikereiről, valamint a tőle származó idézetekről a november 26-ai feljegyzésemben írtam.)

Liszt Ferenc nemzetiségét számos életrajzi tanulmány tárgyalja. Míg a legtöbb életrajzi mű azt boncolgatja, hogy Liszt német vagy magyar nemzetiségű volt-e, olyan tanulmányokkal is találkozhatunk, amelyek azt állítják, hogy Liszt szlovák nemzetiségű volt, mivel Pozsonyban járt gimnáziumban. (A furcsa, hogy akkoriban Pozsony Magyarország egyik meghatározó városa volt, csak Trianon - 1920. június 4. - után csatolták Csehországhoz Bratislava néven. Csehszlovákia kétszeri szétesése után is Szlovákia fővárosa lett.) A zeneszerző nemzetiségének hovatartozása csak 1918 után lett igazából vita tárgya, 1918 előtt Lina Ramann (Liszt kortársa, biográfusa) három kötetes életrajza (Franz Liszt als Künstler und Mensch [Liszt Ferenc – a művész és ember]) teljesen elfogadottnak számított. Ramann – aki művében levezette a Liszt család eredetét, családfáját – állítása szerint Liszt „apja magyar volt, anyja osztrák”.

Liszt nemzeti hovatartozása a trianoni békediktátum után vált igazán viták tárgyává, mint fentebb már írtam. Ekkor lett Doborján az átcsatolt Őrvidék részeként Ausztria területe, nem sokkal ezután került Liszt szülőházára a német nyelvű emléktábla is. Ezt követően Peter Raabe 1931-ben megjelent kétkötetes, Liszt Ferenc című Liszt-életrajzában azt írta, a zeneszerző német eredete nem bizonyított. A hitleri nemzetiszocialista időszak (1933–1945) német szerzői mind Liszt Ferenc német származását hangsúlyozták. A vita a Liszt-emlékévben, 1936-ban csúcsosodott ki: számtalan cikk és tanulmány jelent meg, könyveket is írtak róla. Ekkor történtek az első tudományos próbálkozások is: anyakönyvi kivonatok tanulmányozása, családfák felállítása. Bár a kutatók ugyanazokat az iratokat vizsgálták, az eredmények ellentmondásosak voltak. Ennek oka a kutatók politikai pártállásával magyarázható. Liszt Ferenc doborjáni szülőházán ma két márványtábla található. Az egyiken, magyar nyelven, a következő olvasható: „Itt született Liszt Ferenc 1811. október 22-én. Hódolata jeléül a Soproni irodalmi és művészeti kör.” Ezt a táblát a zeneszerző jelenlétében leplezték le 1881. április 7-én. A másik táblán német nyelvű felirat olvasható: (fordítása) „Itt született 1811. október 22-én Liszt Ferenc. Ezt az emléktáblát a német nép állította a német mesternek.” E táblát 1926-ban a német birodalmi kormány, az osztrák szövetségi kormány és a burgenlandi tartományi kormány állította.

Liszt Ferenc magát magyarnak tartotta, ezt számos kijelentésében meg is erősítette. Az egyik legjelentősebb bizonyíték az, hogy bár hosszú ideig élt Párizsban, Weimarban és Rómában, soha nem vette fel sem a francia, sem a német, vagy az olasz állampolgárságot, de soha nem volt osztrák állampolgár sem. Utazásai során minden alkalommal magyar útlevelet használt, az illetőségi hely, amely útlevelében szerepelt, Sopron volt. Továbbá Liszt gyermekei is magyar állampolgárok voltak, ez egy 1845-ös leveléből derül ki: „Mivel az én gyermekeim apjuk állampolgárságát … követik, tehát akár akarják, akár nem, magyarok.” (Liszt Lamennais abbénak írt levele)^.

Liszt minden származására vonatkozó kijelentésében magyarnak vallotta magát, de mivel alig használta, problémái voltak a magyar nyelvvel. Ismeretes többek közt az 1823. május 1-jei pesti koncert plakátja, melyet sajátkezűleg készített. De erre utalnak az 1838. évi pesti árvíz kapcsán tett cselekedetei és nyilatkozatai, melyben magyarnak vallotta magát. Apja, Liszt Ádám családnevét a pozsonyi gimnázium anyakönyvébe is Lisztnek és nem Listnek írták be. 1823-ban kiállított útlevele is magyar volt, és saját magát magyarnak vallotta. Egyetlen olyan feljegyzés sem maradt fenn, melyben azt állította volna, hogy osztrák vagy német lenne. (Forrás: Wikipedia)
LISZT KÜLFÖLDI BÉLYEGEN:

Orsolya napjára - október 21

Az Orsolya név a latin Ursula magyaros olvasata. A szó a latinban kis medvét jelent és egyesek szerint a Kis Medve csillagképre utal. Újabban viszont ezt az eredetet kétségbe vonják, és egy ónémet név, a Hors latinosított formájának vélik, melynek jelentése ló, paripa. A germánok ugyanis a lovat szent állatként tisztelték, ezért a név valószínűleg totemnév lehetett.

A népi regula szerint Orsolya napja megjeleníti a téli időjárást. Vagyis, amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz a tél is (pl. ha szép idő van ekkor, így marad egészen Karácsonyig). Az asszonyok úgy vélték, hogy éppen ideje Orsolya napján leszedni a káposztát, betakarítani a kerti veteményeket, mert ki tudja, milyen időjárás következik (pl. a so9ok esőtől kirepedeznek a szép káposztafejek). Néhol pedig ez a nap volt a szüret megkezdésének az ideje, pl.: Kőszeg környékén, a Somló-vidéken. (Forrás: Kalendárium)

Szent Orsolya legendájának több változata ismert. Az egyik elmondja, hogy Orsolya egy brit király leánya volt. Szüzességet fogadott és visszautasította egy pogány királyfi kezét. 11 társnőjével együtt hajón menekült el Angliából, és a kontinensre érve a Rajnán Kölnig hajóztak. Itt a pogányok – akik éppen ostromolták a várost – elfogták és i. sz. 304 körül megölték őket.

Kölnben, a Szent Orsolya-templomban van egy felirat a 4. vagy az 5. századból, mely szerint egy Clematius nevű ember ezen a helyen, ahol szüzek szenvedtek vértanúságot, templomot építtetett tiszteletükre egy korábban meglévő, de leégett és rommá lett szentély helyén. Szent Orsolya tiszteletének első bizonyságai a 8–9. századból valók.

A legenda elterjedésére és elfogadására nagy hatással volt Schönaui Szent Erzsébet (1129–1164) ,,kinyilatkoztatása''. Tisztelete Kölnből kiindulva szinte egész Európában elterjedt, Magyarországon is. A 16. században Merici Szent Angéla az általa alapított rendet Szent Orsolya oltalma alá helyezte, ezért orsolyitáknak nevezik őket. (Forrás: www,katolikus.hu, kép: Szent Orsolya-templom, Sopron)

Leghíresebb magyar viselője Kanizsai (Kanizsay) Orsolya (1521 – Sárvár, 1571) magyar főúrnő, Kanizsai Mikós és Drágffy Anna leánya. Apja halála után Szapolyai János király 1532-ben fiúsította. 1535-ben – 14 éves korában – óriási vagyon örököseként vette őt feleségül Nádasdy Tamás, a későbbi nádor, akinek «szerelmes Orsikámmal» való levélváltását Nádasdy Tamás nádor családi levelezése címen 1882-ben adta ki Károlyi Árpád és Szalay József. Férje hivatali távollétei alatt sárvári várukból maga igazgatta birtokaikat, amiben gyakori betegségei sem akadályozták meg. Korának egyik legműveltebb asszonya volt, kiterjedt levelezést folytatott ismerőseivel. Zala vármegye sok családjához fűzte familiárisi vagy rokoni kapcsolat. Ismert kertész hírében állt. Házasságukból későn (1555) született meg egyetlen fiuk, a "fekete bég" néven Európa-szerte ismert törökverő hadvezér, Nádasdy Ferenc. Kanizsai Orsolya a "nagy nádor" özvegyeként hunyt el Sárváron, s vele együtt kihalt a történelmi Kanizsai családis.

Halálának pontos napja nem ismert, de bizonyos, hogy 1571. március 2. és május 2. között volt. A felvidéki Lékán, a Szent Miklós-plébániatemplomban, a Nádasdy-sírboltban nyugszik. (Forrás: Magyar Életrajz Lexikon)

Kányádi Sándor: Még süt a nap...

Még süt a nap, még sütöget,
csak reggelente van hideg,
csak estelente kéldegél
újra és újra föl a szél.
Csak az éjszakák, csak azok
hűvösek, mint a csillagok.
Napközben meleg van, meleg.
Sütkéreznek a verebek.
Duruzsolnak a darazsak.

Napfényben fürdik a patak.
Gúnárok, gácsérok, tojók
élvezik még az úsztatót.
De a reggeli hideget
feledni többé nem lehet,
sem az esték, sem a sötét
éjszakák csillag-hűvösét;
tudják mindezt a levelek,
s a fáknak búcsút intenek.

Szlovének demonstráltak, hogy a Vendvidék Magyarország része maradjon - 1919. október 20.

        A Magyar Királyság délnyugati csücske, a Muravidék is áldozatául esett a trianoni diktátum könyörtelenségének Az ezer éves határunk itt sem számított, hanem ezt a részt a szerbek által szorgalmazott délszláv államhoz csatolták. Ausztria régi határai megmaradtak, mert az osztrák területen a győztesek megengedték a népszavazást, és a lakosok Ausztriát választották. Becsülendő, hogy a szlovénok egy része 1919. október 20-án demonstrációt tartott, és kinyilvánította, hogy nem a szerbekhez, hanem Magyarországhoz kíván tartozni. Sajnos ezt Párizsban nem vették figyelembe, de még a népszavazást sem fogadták el. Pedig ez volt az egyetlen terület az egész Történeti-Magyarország területén, ahol a határmegállapító bizottság változást javasolt a trianoni kényszerszerződés előírásaitól. A Vend-vidéken 26 községet Magyarországhoz tartózónak ítélt. A Népszövetség azonban nem döntött, 1922. november 15-én a Nagykövetek Tanácsa úgy határozott, hogy a határokat a trianoni békediktátum szerint kell meghúzni. Így az ideiglenes határ véglegessé vált. 
Jugoszlávia 1941. évi felbomlása után a szlovén területek északi részét a náci Németország, a délit a fasiszta Olaszország szállta meg. A Muravidékre – a Történeti-Magyarország területére – a magyar katonák vonultak be, és helyreállították az évezredes rendet. A helyi lakosság örömmel vette tudomásul, hogy nem német vagy olasz megszállás alá kerültek.