A szegénységről is van humor

(Forrás: Móricka és más)

Az éhezés világnapjára - május 28.

A sztálini estebédek

Egy milliárd ember, az emberiség 1/7-ed része éhezik, nagy szegénységben él, ami azt jelenti, hogy kb. egy dollárból él naponta. 25 000 ember hal naponta éhen, főként az éhínség sújtotta afrikai, ázsiai és latin amerikai országokban.

Az állandó éhezés nem elsősorban az élelmiszer hiányának tudható be, hanem annak, hogy az emberek egy részének nincs állandó jövedelme, nincs munkája, pénze, orvosi ellátása.

Az éhezés világnapja erre a tarthatatlan helyzetre hívja fel a figyelmet. Szolidaritásra hívja fel az embereket és együttműködésre a karitatív szervezeteket, hogy segítsék a mostani éhezőket, hogy ők maguk javíthassanak a körülményeiken, hogy tanulhassanak, hogy legyen szakmájuk, munkahelyük és képesek legyenek saját kezükbe venni saját sorsukat, hogy kilábolhassanak reménytelen helyzetükből.

Kontrasztként bemutatom a saját korában a világ urának, Sztálinnak az estebédeit:

            Sztálin udvarában – egy idő után – nehéz volt megkülönböztetni a hivatalos politikai tanácskozásokat a dáridókra emlékeztető estebédektől. A rendszerint kora reggelig elhúzódó társas összejöveteleken Sztálin akkor szórakozott igazán jól, amikor csettintett egyet, és erre a politikai bizottság (a Szovjetunió legfőbb irányító testülete) lerészegedett tagjai – akár Stan és Pan burleszkjeiben – paradicsomot vagy egy szelet tortát raktak Alekszandr Poszkrjobisev, Sztálin titkárságvezetője, meg az ízetlen ugratásokat másoknál szelídebben tűrő, egyébként véreskezű Anasztaz Mikojan - aki ez időben miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltött be - feneke alá. A vendégek azzal is szórakoztak, hogy az asztal alatt észrevétlenül egymás cipőjére és nadrágjára vizeltek, vagy cukor helyett sót kevertek éppen másfelé figyelő szomszédjuk teájába. A rosszul látó, idős államelnök, Mihail Kalinyin levesébe szűzdohányt morzsoltak, amit ő engedelmesen tűrt. A második világháború után kizárólag férfi társaságban duhajkodó Sztálin utasította a szovjet vezetőket, kérjék fel egymást egy-egy polkára, keringőre. (Óhatatlanul eszembe jutott egy kérdés: a Fehér Házban, a Buckingham-palotában, vagy a budai várban, Horthy Miklós rezidenciáján mi volt a véleményük a világ legnagyobb országában folyó vezetői estebédekről?)

            Lógott a levegőben a háború, és változatlanul folytak – vagy Sztálin moszkvai lakásán, vagy valamelyik nyaralójában – az átlumpolt éjszakák.  A résztvevők reggelente nagy késéssel, holtfáradtan, borostásan, fejfájástól és gyomorégéstől elgyötörve tántorogtak be irodáikba. Bezárkóztak, s amint lehetett, lerogytak a kanapéra aludni. Közben órákon át előszobáztatták a tábornoki kar kiválóságait, hadmérnököket, gyárigazgatókat, sőt külföldi diplomatákat is.

            És a Kreml urainak nem volt megállás, sem menekvés: az évek folyamán alig változó dáridó koreográfiájához híven naponta és hosszú órákra, kötelességszerűen lecövekeltek a nehéz húsételektől, márkás grúz boroktól, meg harmatos vodkásüvegektől roskadozó asztalok mellé.     A poharazgatás szünetében – az évek óta álmatlanságtól szenvedő Sztálin fürkésző tekintetétől tartva – odaadó figyelmet mímeltek, miközben Szemjon Bugyonnij - a cári hadsereg lovassági altisztjéből szovjet marsallá felverekedett, nagy bajuszú, vörös kozák - harmonikázott.

          A legszebb énekhanggal rendelkező Vorosilov marsall (aki a II. világháború befejezése után Magyarország tejhatalmú ura volt!!) pedig időnként rögtönzött kórust alakított a politikai bizottság tagjaiból. Nyikita Hruscsov, a Sztálin utáni korszak tejhatalmú ura a Szovjetunióban -  ebben az időben még az udvari bolond szerepét játszotta készségesen, később így emlékezett vissza: „Megesett, hogy Sztálin paradicsommal hajigálta meg a jelenlévőket. Az ebéd gyakran azzal zárult, hogy Sztálin gyümölcsöt és zöldségféléket dobált. Volt, hogy a plafonhoz, meg a falakhoz vágta. Kézzel, de néha villával vagy kanállal”.

            Sőt olyan is előfordult, hogy ilyenkor kiugrasztotta Szvetlana lányát az ágyából, és arra kényszerítette, hogy szórakoztassa alkoholmámorban dülöngélő magas rangú vendégeit. Ő kézzel-lábbal tiltakozott, Sztálin azonban könyörtelennek bizonyult. Ahogy múltak az évek, egyre durvábban förmedt rá: „Azonnal menj velük táncolni!” Az 1940-es évek végén már olyasmi is megtörtént, hogy hajánál fogva ráncigálta be a fiatalasszonyt az idétlenül, egymásba kapaszkodva ugrabugráló lerészegedett férfikompániába.

Sztálin – a háború utáni időkben – az ilyen mulatozások befejeztével gyakran le sem vetkőzött, úgy zuhant az ágyba. És akkor sem aludt el, állandóan a függönyöket leste, hátha mögöttük lapul a „merénylő”. Félelmében néha még a csizmáját sem húzta le.

Mikszáth Kálmánra emlékezem halála napján - 1910. május 28.

        1910-ben még megünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, ezután Máramarosszigetre utazott, ahonnan már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, 1910. május 28-án meghalt. Örök nyugalomra helyezésére 1910. május 31-én délután került sor Budapesten, a Kerepesi temetőben. Utolsó munkáját, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érte meg. Szülőfaluját (Szklabonya) Mikszáthfalvának nevezték el.

Idézetek
Az arany olyan a pénzek közt, mint a tudós: minden nyelven beszél.

Rideg a ház, még ha kastély is, asszonyi mosoly nélkül.

A kényszerűség jó tanító.

A nők értenek hozzá ugyanazon pillanatban sírni, gyűlölni, haragudni, szeretni, ábrándozni és mosolyogni.

A házasság olyan, mint a koszt: aki kocsmai koszton van, házi kosztra kívánkozik, aki házi koszton van, annak a kocsmai után fut a nyála.

Hogyan lehetne azt képzelni, hogy a lélek, ez a fönséges, megfoghatatlan valami, ne legyen különválasztható a testtől, és megszűnjön nyomtalanul, mint a kihűlt fazék párája. Lehetséges-e az, hogy e földi pálya után, ahol az egyik ember jó és szerencsétlen, szegény és nyomorúságban van koporsó zártáig, a másik pedig rossz, de bőségben él, és mosolyog rá az élet mindennemű örömeivel, lehetséges-e, mondom, hogy ne legyen egy felső elbírálás és egy másik világ ezek után, ahol ezek kiegyenlíttetnek.

A háborúnak az a két nagy baja van, hogy sokba kerül, és hogy visszalőnek benne – különben egészen kellemes dolog lenne.

Az emberek inkább jók, mint rosszak, mihelyt semmi káruk vagy hasznuk nincsen abból, hogy milyenek legyenek.

Amit egy nő meg akar tudni, azt kiveszi vagy sírással, vagy kéréssel, vagy édes csókkal.

Nem a póráz teszi a kutyát hűségessé.

A vírus humora

Csilis kukorica tortillával

Kefires sós süti

Hozzávalók / 6 adag

50 dkg liszt

15 dkg vaj

1.5 del kefír

2 db tojás

0.5 dl tej

4 dkg élesztő

1 teáskanál cukor (csapott)

5 kávéskanál só (csapott)

25 dkg sajt (szeletelt)

Elkészítése

            A lisztet vajjal, kefirrel, egy egész tojással és egy fehérjével, sóval összemorzsoljuk. 

Közben az élesztőt tejben, kevés cukorral felfuttatjuk, majd az egészet jól összegyúrjuk, minimum egy órára, maximum egy napra hűtőbe tesszük pihenni.

Többszöri nyújtás-hajtogatás következik, végül egy centisre nyújtjuk a tésztát.

Tojássárgával kenjük, és szeletelt sajttal lefedjük a tetejét, majd éles késsel rombuszokat vágunk belőle.

Sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük a nyers tésztát, majd előmelegített, 200 fokos sütőben pár perc alatt aranybarnára sütjük.

sütési hőfok: 200°C

sütési mód: hőlégkeveréses

tepsi mérete: 42x40x4 cm

költség: 1200 Ft

Ajánlat

            Ebből a mennyiségből kb. 4–5 tálca sajtos sütit tudunk kisütni. Alkalmas vendégfogadásra, hétvégi nyugodt reggelekre, amikor nincs kedvünk még kibújni az ágyból, hogy a gyerekeknek reggelit adjunk, vagy hétközbeni idő átvészelésre, amikor az iskoláskorúak hazaérnek a suliból.

NEMZETEK KONYHÁJA - Sváb kovászos uborka

Orbán napjára - május 25.

    Szent Orbán (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

(részlet)

„…Vidám hajnal pirult az orrán.”

A források mélyen hallgatnak arról, hogyan lett Orbán (Urban), a civilizált, finom modorú „urbánus” pápa – ezt jelenti a neve – Urbánka, a borisszák szentje. Életéről jóformán semmit sem tudunk, a II. vatikáni zsinat törölte is a római kalendáriumból. A hagyomány szerint I. Urbanus néven uralkodott 220–230 között. Uralkodása alatt nevéhez illően nyugalom honolt az egyházban. Legendája szerint ugyan mártíromságot szenvedett, szenvedéstörténetének azonban mindössze egy figyelemre méltó naptári vonatkozása van: kihallgatása során Szent Cecília (nov. 22.) felől faggatták, akivel együtt térített. Cecília és Orbán együttes emlegetése – a Tejút révén – újfent két, egymással szemben lévő időpontot köt össze az évkörön, az Ikrek és a Nyilas havát, s velük két Tejút keresztezte állatövi csillagképet: a Nyilast és az Ikreket.

A hagyomány szerint Orbán pápa rendelte el, hogy a misekelyhet nemesfémből készítsék, ezért kezében kehellyel, később szőlőfürttel ábrázolták. Lehetséges volna, hogy e szent jelképeknek – „Én vagyok az igazi szőlőtő” – mondta Jézus önmagáról (Jn 15,1) – tulajdonított profán tartalmat a középkori Európa nyers, civilizálatlan népe? Orbánt mindenesetre a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok választották patrónusuknak, szobrot, kápolnát szőlőhegyeken emeltek tiszteletére, képmása szőlőprést, hordót, kádárcéh-zászlót díszített.

Népi kultusza összefügg „égi születésnapjával,” és forrása a német-francia határ menti szőlővidék. Onnét jutott el a középkor végén hazánkba. Névünnepét, május 25-ét a nyár kezdőnapjának is tartották. A szőlőket azért helyezték oltalma alá, hogy megvédje a kora nyári szőlőkárok ellen. Erre utal, hogy az egri kádárcéh Medárddal együtt választotta patrónusának. Orbán-nap táján virágzik a szőlő, s ebben az időszakban még támadhat fagy, súlyos károkat okozva a szőlőkben. Ezért népünk Orbánt is a fagyosszentek közé sorolja. A finom modorú szent védencei elég neveletlenek. Ha neve napján szép idő járja, a további jó időért könyörgő körmenetek, szőlőjárások résztvevői hálásak, kegyesek a szenttel, szobrát felvirágozzák, borral öntözik, kelyhébe friss cseresznyét raknak; de ha nem, kővel dobálják, leköpdösik, megpálcázzák, csupasz feneküket kínálják feléje.

Várok mindenkit június 1-én 17 órára

 A kiállítás első tablója:

Néhány határjáró:

Cserhalmi Dorottya (középen) és csapata a valamikori Magyar Királyság - Osztrák Császárság határának bejárásakor

A székely Határjárók csapata a valamikor Magyar Királyság - Román Királyság határának bejárásakor. (Vezetőjük: Molnár Sándor)

A Toronyai-hágónál állok - a valamikori Magyar Királyság északkeleti határán - a mai Ukrajnában, Kárpátalján.

Humordömping

Tanuld meg szeretni ellenségeidet arra az esetre, ha kiderülne, hogy barátaid szemétládák!

Az egész életem eltelt, mire megértettem, hogy nem szükséges mindent megérteni.

Egy anyának húsz évig tart, míg férfit farag a fiából, aztán egy másik nő húsz perc alatt hülyét csinál belőle.

A bíró azért van, hogy eldöntse, kinek van jobb ügyvédje.

Az illegális bevándorlás mindig sok problémát okozott az USA-ban. Kérdezzék csak meg bármelyik indiántól.

Addig vállalj gyereket, amíg a szüleid elég fiatalok ahhoz, hogy gondoskodni tudjanak róluk.

Miért mondják, hogy csúcsforgalom, amikor semmi sem mozdul?

Nagypapa meséli unokáinak:

–Ezek a mai fiatalok milyen lusták! Én fiatal koromban akár 15 kilométert is gyalogoltam a szomszéd faluig, ha ott volt valami jó balhé!

–És utána haza is gyalogolt Papa?

–Á, dehogy! Mindig hazahozott a mentő.

Fia született a szegény székelynek. Nagy örömében végigszalad a falun, mindenkit meghív, jöjjenek el, megnézi a gyereket.

- Aztán ha jöttök, csak rúgjátok be a kaput nyugodtan - teszi hozzá.

- Már miért kellene berúgnunk a kaput? - csodálkozik valaki – Nincsen rajta kilincs?

- Hogyne volna. De csak nem fogtok üres kézzel jönni!

Étteremben:

- Kérek egy marhasültet, parasztosan.

- Nesze vazze, zabálj!

Zsúfolt buszra nem fér fel egy férfi. Idegesen elkiáltja magát: –Menjenek már beljebb, annyi hely van még ott, hogy sakkozni lehetne!

Erre a válasz: –Jöjjön csak jóember, úgyis hiányzik egy paraszt!

Egy paraszt bácsi bement az autóhifi boltba: –Van egy kocsim, és kéne bele autóhifi.

–Tessék parancsolni, van többféle.

–Melyik a leghangosabb?

–Ez itt.

–Mikrofont lehet rákötni?

–Hááát, tulajdonképpen lehet.

–Kipróbálhatom?

–Tessék, itt a mikrofon.

–Dinnyét vegyeneeeeeeek!

Összevert ember támolyog este az orvoshoz. A doki szörnyülködve így szól: –Magával meg mi történt?

–Nekem jött egy hattyú!

–Egy hattyú?

–Utána elütött egy ufó!

–Hm, egy ufó...

–Aztán oldalba csapott egy angyal!

–Aha értem. És utána?

–Utána kikapcsolták a körhintát...

A vándor már két napja nagyon éhes, amikor végre meglát egy régi kis viskót. Bekopog, és kérdi az öregasszonyt, aki ajtót nyit neki:

–Öreganyám! Szegény vándor vagyok, nagyon éhes, nincs egy kis étel a számomra?

–Fiam, tegnapi leves jó lesz?

–Persze öreganyám! Nagyon köszönöm

–Akkor gyere vissza holnap!

A Coca Cola mértéktelen fogyasztása

A Coca Cola mértéktelen fogyasztása okozhatta egy új-zélandi nő, Natasha Harris halálát – állapították meg orvosai. Erről a Sky News TV-csatorna tudósított.  Harris szívrohamban halt meg. A patológus jelentése szerint a szívinfarktus oka a hipokalémia, amelyet a Coca Cola mértéktelen fogyasztása idézhetett elő, ill. a tápanyagok hiánya az elhunyt étrendjében. Ezen kívül a szakértők nagy mennyiségű koffeint is találtak a nő szervezetében.

Harris rokonai elmondták, hogy a nő akár 10 liter kólát is megivott naponta, így egyre jobban nőtt a függősége is. A hozzátartozóknak azonban eszükbe sem jutott, hogy az ital ilyen mértékben káros lehet az egészségre.

A Coca Cola cég képviselői tagadják, hogy a nő halálát termékük okozta volna.   (Oroszország Hangja alapján - 2012.)

Kmety György születésnapjára - 1813. május 24. A császári közlegénytől a magyar tábornokon át a török pasáig

Brocky Károly olajfestménye, 1850 körül

Kmety György (Felsőpokorágy, 1813. május 24. – London, 1865. április 25.) honvédtábornok, a török hadseregben Iszmail pasa néven dandártábornok.

Nemesi címerrel rendelkező, de vagyontalan evangélikus lelkész fiaként született. Apja 1818-ban meghalt, ezután jóval idősebb bátyja, Pál nevelte. Mivel Késmárkon kerülte az iskolát, bátyja Székesfehérváron katonai iskolába járatta. 1833-ban a 19. császári és királyi gyalogezredbe állt közlegénynek. 1847 végén Radetzky tábornagy itáliai hadseregében szolgált ezredsegédtisztként, főhadnagyi rangban. Századosként került át az alakuló honvédseregbe 1848. október 1-jén, a Győrben alakuló 23. honvédzászlóaljhoz vezényelték. Jelentős szerepet játszott a zászlóalj szervezésében, mert a kijelölt zászlóaljparancsnoka betegségre hivatkozva nem vonult be. Négy század élén csatlakozott a Móga táborába igyekvő Kossuth Lajoshoz és részt vett a schwechati csatában. Helytállásáért Kossuth november 1-jén a zászlóalj parancsnokává nevezte ki. December 16-án a parndorfi ütközetben egységével visszavert egy lovassági támadást, ezért alezredessé léptették elő. 1849. január 5-étől egy dandár, majd 1849. február 15-étől egy hadosztály vezetésével bízták meg. A kápolnai csatában fedezte a magyar csapatok visszavonulását és 1849. február 28-án a mezőkövesdi ütközetben győzelmet aratott Franz Deym vezérőrnagy dandárja felett. 1849. április 14-én ezredesi rangot kapott. Buda visszavételekor (1849. május 4. – május 21.), a vízivárosi oldalon ő irányította ostromot. A május 4-ei vízvédmű elleni rohamban megsebesült. Buda bevétele után önálló hadosztályparancsnokként a Rába vonalának megszállását kapta feladatul. Június 13-án pályafutásának legfényesebb győzelmét aratta, a csornai ütközetben legyőzte Franz Wyss vezérőrnagy dandárját, és június 26-án ezért megkapta tábornoki kinevezését. A június 27-ei ihászi ütközetben vereséget szenvedett Edler von Warensberg altábornagy csapataitól. Ezzel a császáriak elvágták Görgey Artúr fel-dunai hadseregétől, ezért átvezényelték a délvidéki hadszíntérre. Az erőltetett menet ellenére későn érkezett, hogy a július 14-ei kishegyesi ütközetben érdemi szerepet játszhasson. Augusztus 9-én seregével csatlakozott a Temesvár mellett álló magyar főerőkhöz. A temesvári csatában a balszárnyon sikeresen nyomult előre, de a többi seregrészben elfogyott a lőszer, ami miatt végül ő is visszavonulásra kényszerült. Az augusztus 15-ei lugosi ütközetben sikeres utóvédharcot vívott a császáriakkal, majd csatlakozott Vécsey tábornok csapataihoz.

A világosi fegyverletétel után Törökországba menekült, és Iszmail néven belépett a török hadseregbe, ám a közhiedelemmel ellentétben nem vette fel az iszlám vallást. A törökök megbecsülték, elismerték és felkérték a török hadsereg modernizálására, melyet Kmety végrehajtott. Bemmel együtt a szíriai Aleppóba került, ahol részt vettek 1850 októberében egy súlyos zavargás leverésében. Bem halála után Londonba távozott. Itt született meg első önálló műve, amely Görgey Artúr emlékirataira válaszul készült. A krími háború kitörésekor visszatért Törökországba. 1854. augusztus 6-án részt vett a kuruderei ütközetben. 1855-ben részt vett a karszi erőd védelmében Muravjev orosz tábornok ellen. A szeptember 29-ei orosz támadás visszaverésében komoly szerepet játszott Kmety. Ennek a napnak az eseményeiről írta második könyvét. Amikor az erőd parancsnoka, Williams tábornok a vár megadása mellett döntött a készletek kimerülése miatt, Kmety és Kohlmann József - egykori honvéd ezredes - átvágták magukat az ostromlókon 1855. november 24-én. Karszi tevékenységért a török kormányzat kitüntette.

1860-ban a libanoni zavargások idején a török segélycsapatok parancsnoka volt. A libanoni rendezés körüli politikai játszmák, valamint egyre súlyosbodó betegsége miatt 1861-ben nyugdíjba vonult és Londonban telepedett le. A török kormány nyugdíjat folyósított részére, sőt el is temettette a londoni Kensal Garden temetőbe. Sosem nősült meg, gyermektelenül halt meg. Testvére, Kmety Mihály leszármazottai ma is viselik a Kmety nevet.

A törökök megbecsülésük jeleként halála után az Isztambul-harbiiyei Katonai Múzeum és Kulturális Parkban mellszobrot állítottak neki. E mellett a török állam "fényes érdemei elismeréséül" emlékművet állíttatott a londoni Kensal Green Cemetyben lévő sírja fölé. (Wikipedia alapján)

Kérdéseim: Vajon mi lett volna az iskolakerülő Györgyből, ha nem küldik büntetésből katonai nevelőintézetbe? És vajon akkor mi lett volna belőle, ha kicsit szorgalmasabban tanul?

Burgonyás lángos

Hozzávalók

1/2 kg liszt
- 1 dl tej
- 1 kiskanál cukor
- néhány ek. liszt
- 1/4 kg főtt burgonya
- só
- langyos víz vagy tej

Elkészítése

A lisztet tálba téve meleg helyen átlangyosítjuk. A tejet összekeverjük a cukorral, élesztővel és néhány evőkanál liszttel, azaz kovászt készítünk. Ezt is meleg helyre állítjuk.

A főtt, áttört burgonyát elkeverjük a langyos liszttel, gyengén sózzuk, hozzáöntjük a megkelt kovászt, és annyi langyos vízzel, vagy tejjel dagasztjuk össze, hogy félkemény tészta legyen.

Jól kidolgozzuk, aztán liszttel meghintve, és ruhával letakarva megkelesztjük (háromszor akkora legyen, mint a kelesztés előtt).

A megkelt tésztából olajos kézzel nagyobb tojásnyi darabokat csípünk ki, beolajozott tálcára tesszük őket, nem túl közel egymáshoz, és még 10-15 percig kelni hagyjuk. Közben olajat forrósítunk.

A kis cipócskákat laposra húzzuk, és az olajban mindkét oldalukat megsütjük. Lapátkanállal szedjük, hogy az olaj lecsepegjen róla.

Sajttal, fokhagymával, pirított káposztával tálaljuk.

(Forrás: 109.hu Receptek)