Autómentes világnapra - szeptember 16-22 között

          Az európai autómentes nap (nem hivatalosan: autómentes világnap; angolul: European Car Free Day vagy In Town Without My Car! Day) egy 1998 óta minden évben szeptember 22-én megtartott – a társadalom környezettudatosságát erősíteni hivatott – rendezvénysorozat, amely fel kívánja hívni a városlakók és a városvezetés figyelmét

–a megnövekedett autóforgalom okozta környezeti, baleseti és városképi problémákra,

–a közlekedési mód felelősségteljes megválasztására,

–a fenntartható, környezet- és emberbarát városi közlekedés előnyeire,

–a közösségi, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztésének szükségességére.

            Az európai autómentes naphoz szorosan kapcsolódik az európai mobilitási hét rendezvénysorozata, amelyet 2002 óta minden évben szeptember 16.–22. között rendeznek meg. A települések az Európai karta (Charta) aláírásával és az abban foglaltak vállalásával csatlakozhatnak a kezdeményezéshez.

Az autómentes nap célja

            A rendezvény egyik hosszú távú célkitűzése az, hogy rávegye a rendszerint autóval munkába, iskolába vagy kikapcsolódni járó polgárokat, hogy az utazáshoz fenntartható alternatív közlekedési módokat vegyenek igénybe. Ilyen módon hozzá kíván járulni a polgárok egészségének és életminőségének javításához. Hagyományosan minden évre megfogalmazzák a rendezvény aktuális mottóját. A városok a mottóban megfogalmazott központi gondolatsor köré szerveznek programokat, amellyel a város lakóinak tájékoztatását és tudatformálását próbálják elérni.

Az európai autómentes nap története

            Az 1990-es években több nyugat-európai országban mozgalmak jöttek létre, amelyek a motorizált közlekedés hátrányaira hívták fel a figyelmet:

            1997-ben La Rochelle-ben, egy franciaországi városban rendeztek először autómentes napot.

            1998-ban egész Franciaországban megtartották a rendezvényt (Jelmondata: Autó nélkül a városban!), amelyhez 1999-ben Olaszország 40 városa is csatlakozott.

            2000 februárjában az Európai Unió 13 tagországa közös nyilatkozatban ismerte el a rendezvényt, amelyet 2001-ben a tagjelölt Magyarország is aláírt.

            2002-ben a több mint 1000 európai városra kiterjedő esemény legkevesebb 100 millió lakost érint.

            Több Európán kívüli ország – Argentína, Brazília, Izrael, Japán, Kanada, Kolumbia, Tajvan – városai is csatlakoztak a kezdeményezéshez.

Az európai mobilitási hét története

            2002-ben az autómentes nap mellett – annak kísérőrendezvényeként – egy új, tematikus napokból álló rendezvénysorozat jött létre: az európai mobilitási hét.

            Az eseményt minden évben szeptember 16. és 22. között rendezik meg.

            2006-ban az európai mobilitási hetet 38 ország 1322 városában rendezték meg.

            2007-ben több mint 35 ország legkevesebb 2000 önkormányzata csatlakozott az európai mobilitási héthez. A programokba mintegy 200 millió lakost vontak be.

            2008-ban 41 országban rendeztek programokat az európai mobilitási hét és autómentes nap nevű rendezvénysorozat keretében.

Az Európai karta

A résztvevő települések számára előírt feltételeket az Európai karta (Charta) rögzíti.

–A városnak egy vagy több ideiglenesen lezárt területet vagy körzetet kell kijelölnie, amelyen belül az autómentes napon csak közösségi közlekedési eszközökkel, kerékpárral, illetve gyalogosan lehet közlekedni. A lezárt területen egész napos programokat szerveznek.

–A forgalomkorlátozás javasolt időtartama: a reggeli munkakezdés előtti órától a munkaidő vége utáni óráig,

–A forgalomkorlátozás javasolt helyszíne: legalább egy – más napokon a motorizált közlekedés számára fenntartott – utca.

Autómentes nap Magyarországon 

            2002-ben több mint 40 magyar városban tartották meg az autómentes napot.

            2007-ben Magyarország 64 önkormányzata csatlakozott az eseménysorozathoz. Budapesten a mindennapos és biztonságos kerékpározás feltételeinek megteremtéséért, valamint a belvárosi légszennyezés csökkentéséért rendezett demonstráción 30 ezer kerékpáros vett részt.

A rendezvény szimbóluma

Az európai mobilitási hét fő jelképe a virág, amely mintázhatja bolygónkat és az azt körülvevő légkört, de jelképezheti Európát, egy országot vagy egy várost, ahol fenntartható városi közlekedési rendszert próbálnak meg létrehozni. Utóbbi értelmezés szerint a virág szára a bevezető utakat, a virág szirmai a várost övező agglomerációt szimbolizálja.^[20]

A virágszimbólum a földgömböt jelképező vonallal és a rendezvény nevével együtt alkotja a kampány emblémáját.

VISSZAEMLÉKEZÉS - Badacsonyi szüreti fesztiválról (kilencedik rész) - 2012. szeptember 9.

Csocsesz koncertjéről

Csak az asszony meg ne tudja, merre járok én! – kezdte a koncertjét Csocsesz. Majd a szám közbe már elkezdett beszélni a közönséghez: „lehet velem énekelni, lehet táncolni is, lehet vetkőzni is, csak az asszony meg ne tudja”! Majd bekonferálta, hogy a következő blokk illik a szürethez, az időponthoz, és jött például a „Lump vagy rózsám!”.

A következő blokkot csárdásként konferálta: Utcára nyílik a kocsmaajtó, Ereszt el a hajamat! Majd együtt énekelte a közönség, hogy „Jaj, milyen messze van ide Kolozsvár!”

Majd egy új szám jött, dübörgött a zene, Csocsesz nyomta a színpadon, a táncolók pedig ropták. A következő kérdés is mutatja, szereti a népszerűséget, mert bekiabált a mikrofonba: „Ki szereti a lóvét?” Majd megindult a nép ámítása: „Csak lóvé legyen, jó sok legyen, a többi már nem lényeg!” – énekelte, a közönség egyik része meg láthatóan egyet is értett ezzel a magas erkölcsi mércével.

Majd megváltozott a színpad hangulata, Csocsesz bejelentette: Családalapító lassú szám következik. „A füredi Anna-bálon szól a zeneszó, Volt is nagy dínom-dánom szép muzsikaszó”. Úgy tűnt, ez a kedvence, és be is jelentette, a számnak egy millió letöltése volt az interneten.

Miután a táncolók megalapították a családjukat, Csocsesz megkérdezte, hogy jódlizzon-e? „Mert nagyon szeretek” – bíztatta a hallgatóságát. Az igenlés után egy gyors számban megmutatta, mit tud. Jó színvonalon, nagyon szórakoztatóan csinálta. A legnagyobb tapsot is ezzel aratta.

Majd ezen fellelkesedve lezuhant a koncert színvonala a legalacsonyabbra: „Én is részeg, Te is részeg, jól érzem magam!” Majd két romalakodalmas következett, például: „Olyan csóró vagyok én” – és búcsúzott egy kérdéssel: Játszunk még valamit? A közönségből kiabálták: igen! Mire megnyugtatta lelkes rajongóit: „Eszem ágában se volt elmenni!”.

Jött az Aranyeső, azzal a megjegyzéssel, hogy már nagyon unja, de ezt kötelező neki előadni. Majd felhívta a figyelmet, hogy a végén CD-ket lehet venni a színpad mellett, amit dedikálni is fog. És a hatalmas időcsúszás ellenére is folytatta egy-két gyors és lassú roma lakodalmassal, pl. „hosszú fekete haj, sudár roma csaj, lóvéja meg semmi”. De hogy mi ebből a tanulság, az nem derült ki! Érdekes módon a közönség egyre jobban megnyugodott, Csocsesz meg még rátett egy lapáttal: Elmesélte, a főszervező felhívta telefonon, hogy nem elég a költségvetése, ezért megkéri, jöjjön el ingyen. Ő persze így is vállalta, mert nem a pénzért jött, hanem a közönség szeretetéért. E népszerű kijelentéséért még beseperte a tapsot, sőt még a főszervezőnek is rendelt egy tapsot, amiért őt meghívta, majd hajlongások közepette elhagyta a színpadot. (Folytatom)