VISSZATEKINTÉS - Tegnap megnyílt Amrita (Dalma) Sérgil kiállítása Balatonfüreden (2013. júl. 15.)

Tegnap ünnepélyesen megnyílt a Vasary Villa Galériában Amrita (Dalma) Sérgil kiállítása. Az eseményt megtisztelte jelenlétével és beszédével Salman Khurshid az Indiai Köztársaság külügyminisztere is, aki egy fát is elültetett a Tagore sétány mellett kialakított parkban.

Falusi jelenet, 1938 körül

Amrita Sérgil (nyugaton gyakran: Amrita Sher-Gil; Budapest, I. Szilágyi Dezső tér 4. 1913. január 30. – Lahor, 1941. december 5.) Az Amrita nevet a pandzsábi Amritszárról, a halhatatlanság helyéről és a szikhek szent városáról kapta. Magyar keresztneve Dalma volt. Hazánkban életművét kevésbé ismerik, de Indiában a 20. század egyik legnagyobb modern festőjeként tartják számon, aki Indiában új festészeti irányzatokat hozott létre.

Amrita élete első nyolc évét Magyarországon töltötte. Festőművészi hajlamai korán megmutatkoztak, már ötéves korában akvarelleket festett az édesanyja biztatására. A kisgyermekre nagy hatást gyakoroltak az édesanyjától hallott népdalok és népmesék, a népviseletek és a magyar táj. Dalma gyermekkora gondtalan és örömteli volt, édesanyja hullámzó kedélyállapota ellenére is, aki depresszióban szenvedett, gyakran fenyegetőzött öngyilkossággal, vagy tört ki hisztérikus rohamokban. Iskolába nem járt, házitanítójuk tanította meg – húgával együtt – írni és olvasni magyarul, ebben az időben csak magyarul beszéltek

Elefánt sétáltatása, 1940.

1921-ben a család Indiába utazott. A Csandígarhtól északra fekvő Szimla városában, Himácsal Prades fővárosában, a Himalája tövénél telepedtek le. Élt Párizsban is egy időben.

A posztimpresszionizmus követői közé tartozott, példaképeinek Paul Cézanne-t, Paul Gauguint és Amedeo Modiglianit tartotta. Fiatal lányok (Young girls) című festménye 1933-ban elnyerte a párizsi Szalon aranyérmét (Grand Salon, Gold Medal), Amrita Sérgil lett az egyetlen ázsiai és a legfiatalabb festő, akit a Szalon tagjává választottak. 2000-ben a 20. század legjelentősebb 100 indiai személyisége közé választotta egy tudósokból álló társaság.      Művészetére nagyban hatottak gyermekkori magyar élményei (ezek nyomán született a Falusi piac című képe), valamint az ázsiai miniatúrafestészet. A régi és a modern ötvözete Indiában egy addig ismeretlen kifejezésformaként jelent meg Amrita művészete által. 2006 márciusában az 1938-ban festett Falusi piac (Village Scene) című képét 69 millió rúpiáért vásárolta meg egy indiai üzletember Nand Khemka, ezzel a kép India legdrágább festményei közé került. Hegyvidéki nők (Hill Women) című képe 1978-ban postabélyegen jelent meg Indiában.

Szieszta, 1937

Halála után festményeit Indiában nemzeti kincsekké nyilvánították. Nagy hatást gyakorolt a kortársakra, új stílusirányzatot teremtett. Mivel felháborította a szigorú kasztrendszer és a nők kiközösítése a társadalmi életből, elsőként festette meg a nincsteleneket, páriákat, ami nagyon merész tettnek számított. Ebben az időszakban fő műfaja az életkép volt. Festészete összeköti a posztimresszionista stílust India hagyományos művészetével. Képei megihlették a fiatal nemzedéket, számos követője közül többen kiemelkedtek. Nagy szerepet játszott a nők emancipálásában is: művészetével kiharcolta, hogy a nők iskolába járhassanak és alkothassanak, ami korábban a férfiak kiváltsága volt.

Amrita Sérgil életművének nagy részét a delhi Modern Művészetek Galériája (National Gallery of Modern Art) őrzi. (Szöveg Wikipedia segítségével; lenti képen Prof. Rajeev Lochan, a National Gallery of Modern Art, New Delhi igazgatója megnyitó beszédét mondja; a képeket az eseményen készítettem.)