NOSZTALGIA - Kilencedikek vagyunk az Olimpián - 2012.

. A sorrendet a több nyert aranyérem, ennek egyenlősége esetén a több nyert ezüstérem, ennek egyenlősége esetén a több nyert bronzérem, illetve mindhárom szám egyenlősége esetén az ABC-sorrend határozza meg. Az olimpián 32 sportágban 302 versenyszámot rendeznek.	Aranyérem	Ezüstérem	Bronzérem
1. EGYESÜLT ÁLLAMOK	46	29	29
2. KÍNA	38	27	22
3. NAGY-BRITANNIA	29	17	19
4. OROSZORSZÁG	24	25	33
5. DÉL-KOREA	13	8	7
6. NÉMETORSZÁG	11	19	14
7. FRANCIAORSZÁG	11	11	12
8. OLASZORSZÁG	8	9	11
9. MAGYARORSZÁG	8	4	5
10. AUSZTRÁLIA	7	16	12
11. JAPÁN	7	14	17
12. KAZAHSZTÁN	7	1	5
13. HOLLANDIA	6	6	8

          Magyarország beverekedte magát az első tízbe!!!!!! Ez hihetetlen eredmény!!!

Mögöttünk látható Ausztrália, Japán, Hollandia. És hol lehet a hatalmas Brazília, Kanada, Spanyolország? És merre végzett a nagyobb lakosságú Ukrajna, Lengyelország, Románia (2 arany, összesen 9 érem), Egyiptom, Törkország vagy hol van a hasonló nagyságú Csehország, Belgium, Svédország, Ausztria, Szerbia, Görögország, Grúzia?

          Most került a kezembe a PwC nemzetközi pénzügyi tanácsadó cég tudományos módszereken alapuló kutatása.  (Megjelent 2012. július közepén.) Szerintük Magyarország összesen 11 érmet szerezhet Londonban, amivel a huszadik legeredményesebb nemzet lehet. Az elemzés szerint első az USA lesz, második Kína, majd Oroszország és Nagy-Britannia. A 2004-es athéni olimpiára 17 érmet jósolt Magyaroszágnak - pontosan ennyi lett. A 2008-as pekingi játékokra is ugyanennyit vártak, és tíz lett belőle. Négy év múlva, Londonban azonban teljesítették sportolóink az előzőre várt 11 helyett. És ez az előkelő kilencedik helyre lett elegendő. (Mindössze tizenegy helyet tévedtek a tudományos módszerek! Még palacsintából is sok!)
          A modern olimpiai játékok történetében csak hét ország előz meg ennünket a begyűjtött érmek számában: USA, Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Németország, Kína. Pedig 1920-ban nem engedtek bennünket a győztes államok az olimpia nemes eszménye nevében indulni, 1984-ben pedig a Szovjetunio nyomására nem vettünk részt.

NOSZTALGIA - Tisztelgésem Risztov Éva előtt (2012-ben)

            Én személy szerint Risztov Éva aranyát tartom a legkiemelkedőbbnek az összes nyertes közül. Akit ennyit bántottak, akivel ennyit gáncsoskodtak itthon és külföldön is, és aki ezt az irgalmatlan távot így tudta végigúszni – az maga  egy csoda! És mindenki példaképe lehet!

            Risztov Éva (Hódmezővásárhely, 1985. augusztus 30. –) az olimpiai bajnoksága előtti legfontosabb trófeái: háromszoros világbajnoki ezüstérmes, hatszoros Európa-bajnoki ezüstérmes, egyszeres Európa-bajnoki bronzérmes, hatszoros rövid pályás Európa-bajnok, hétszeres ifjúsági Európa-bajnok, a felnőttek között ötvenhétszeres országos bajnok magyar úszó. Felnőtt országos csúcstartó 400 m és 1500 m gyorson, volt rövid pályás Európa-csúcstartó 800 m gyorson.

            Risztov Éva a legyőzhetetlenséget sugározta magából, meg is nyerte a tíz kilométeres úszást, amelyben eddig még olimpiai érmünk sem volt. Utána a BBC és a Reuters is őt éltette.

            A 2004-es olimpia egyik legmegrázóbb pillanata volt, amikor a 400 vegyesen elért negyedik helye után zokogott a kamerák előtt, mert hiányoztak a szülei. Csalódott volt, mert olimpiai bajnok akart lenni, és nem jött össze neki.

            A 2012-es, már olimpiai bajnok Risztov nem sírt olimpiai győzelme után, pedig erre készült egész életében, és a Hyde Park tavának tizenkilenc fokos vizében – az esélyesek közül többen nem bírták ezt a hűvöset – ő úszta le leggyorsabban a tíz kilométert. Öt, egyenként két kilométeres kört tettek meg a versenyzők. Risztov az elején élre állt, és egy ellenőrzőpontot leszámítva végig vezetett.

            A tavalyi sanghaji világbajnokságon hamis bírói döntés alapján kizárták. Akkor nem, de most nagyon határozottan állította: elvettek tőle egy érmet. Ami csak elszántabbá tette, és az utolsó versenyen megszerezte az olimpiai kvótát.

            Az olimpia faluban megerősítette: jót tett neki az a három év, amikor egyik pillanatról a másikra abbahagyta az úszást, mert nem kapott edzőjétől pihenőt, hogy feltöltődhessen. 2005 októberétől nem láttuk, motokrosszozott, majdnem edző lett.

            Debrecen kellett neki, ahol megbíztak benne, hittek neki, és azért szerették, mert ő Risztov Évi. „Nem egy letűnt idő eltűnt csillagát látták bennem, hanem önmagamat. Az embert, nem az úszót. Talán azt gondolhatták, hogy fogok még alakítani valamit, de ezt velem nem éreztették.” Ő pedig elindult felfelé, és meg sem állt a dobogó tetejéig. Akik bíztak benne – Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, Orendi Mihály, a város sportigazgatója – most is ott szurkoltak érte. És ott volt az édesanyja is.

             „Azoknak is köszönöm, akik előzőleg keresztbe tettek nekem, és nem segítettek engem, mert csak erősebb lettem tőle. Talán most majd a tükörbe néznek, esetleg önmagukba. Nem egy rossz érzés.”

            Aztán visszatért a Hyde Parkba, a győzelmére. „Versenyt akartam nyerni, nem olimpiát. Nem úgy keltem fel idén, hogy mindenáron olimpiát akarok nyerni, hanem egy verseny volt a célom. Holtpontra egyszer kerültem, a harmadik körben, de akkor arra gondoltam, hogy szerdán, egy nappal a verseny előtt, arra kért valaki, hogy ne adjam fel. Még szép, hogy arra gondoltam: nem adhatom fel, hogy nézne ki, ha most megállnék? Akkor amúgy rosszul éreztem magam, de az utolsó körben már nem. Fejben nagyon ott kellett lenni.” „Hát persze, elgondoltam, milyen a tükör előtt állni az arannyal, ezért megy most is olyan jól a pózolás” – viccelődött.

            Ezrek várták Debrecenben a városháza előtt a nosztalgiavillamossal érkező Risztovot, egy fiatalember a nyakába kapta a bajnokot, aki együtt skandálta a tömeggel, hogy "Ez Debrecen!"         „Őszintén szólva sokkal nehezebb ezt a szeretetet elviselni, mint 10 kilométert leúszni, ha ezt tudom, sokkal hamarabb bajnok leszek" - így köszöntötte az őt pezsgővel, zenekarral, transzparensekkel, tortával fogadó debreceni ünneplőket. „Soha nem éreztem, hogy itthon vagyok, de most itthon vagyok, ez az arany mindenkié". (Index, Wikipedia)

Olimpiai helyezések sportáganként - 2016-ig

Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívásban

sportág            legeredményesebb ország        magyar érmek              a legnagyobb magyar siker

asztalitenisz      Kína, 24 a, 15 e, 8 b               -                                  4. hely 2 db

atlétika             USA, 320a, 251 e, 196 b                    10 a, 13 e, 17 b

birkózás           SZU/Oroszo 87 a, 41 e, 36 b              19 a 16 e, 19 b

           

cselgáncs         Japán   34 a, 18 e, 18 b                       1 a, 3 e, 5 b

evezés              NDK   33 a, 7 e, 2b                            0 a, 1 e, 2 b

golf                  USA    3 a, 3 e, 4 b                

gyeplabda        India    8 a, 1 e, 2 b                                                    8. hely, férficsapat (1936)

íjászat              Dél-Korea 19 a, 9 e, 6 b                                            5. hely, Nagy Béla (1980)

kajak-kenu      Szovjetunió 29 a, 13 e, 9 b                  19 a, 27 e, 25 b

kerékpár          Franciaország   41 a, 27 e, 22 b                                  5. hely 5 db

kézilabda         Oroszo/SZU 6 a, 2 e, 3 b                    0 a, 1 e, 1 b     ezüst, nők 2000-ben

kosárlabda       USA 21 a, 2 e, 3 b                                                     4. hely nők 1980

labdarúgás       USA 4 a, 2 e, 1 b                                3 a, 1 e, 1 b     a: 1952, 1964, 1968

lovaglás            Németország 23 a, 11 e, 12 b              1 b  Platthy József, 1936

műugrás           USA    49 a, 42 e, 44 b                                   4. hely, Gerlach József, 1956

ökölvívás         USA    50 a, 23 e, 38 b                       10 a, 2 e, 8 b

öttusa               Magyarország 9 a, 8 e, 5 b                  ua.

ritmikus gimn    Oroszország 8 a, 3 e, 2 b                                 6. hely, Sinkó Andrea, 1988

rögbi                USA    2 a

röplabda          SZU/Oroszo 4 a, 3 e, 3 b                                           4. hely, női, 1976, 1980

sportlövészet    USA    53 a, 29 e, 25 b                       7 a, 3 e, 7 b

strandröplabda USA 6 a, 2 e, 1 b

súlyemelés        SZU/Oroszo 42 a, 34 e, 12 b              2 a, 9 e, 9 b

szinkronúszás   Oroszország 8 a                                                          21. hely 2012-ben

tenisz               USA    20 a, 5 e, 1 b                           1 b (Tapavicza Momcsilló, 1896)

tékvandó          Dél-Korae, 10 a, 2 e, 2 b                              5. hely, Salim József 2000-ben

tollaslabda        Kína     16 a, 8 e, 14 b                                   17. hely, Ódor Andrea 1996

torna                SZU/Oroszo 72 a, 67 e, 43 b              15 a, 11 e, 14 b

triatlon             Svájc   2 a, 0 e, 2 b                                         19. hely, Edöcsény Nóra 2000

úszás                USA    214 a, 155 e, 120 b                 25 a, 23 e, 21 b

vitorlázás          Nagy-Britannia 26 a, 18 e, 11 b           1 b (Detre Szabolcs és Zsolt 1980)

vívás                Olaszország 48 a, 40 e, 33 b               35 a, 22 e, 26 b

vízilabda           férfiak: Magyarország 9 a, 3 e, 3 b.                 ua.

                        nők:     USA 1 a, 2 e, 1 b                                -

Karfiolkenyérrel a kilók ellen

Ez a cso­dás karfi­ol­ke­nyér remek szö­vet­sé­ge­sed lehet, ha a fölös ki­lók­tól sze­ret­nél meg­sza­ba­dulni. Szén­hid­rát alig van benne, tö­ké­le­tes fo­gyó­kú­rás alap! A zöld­fű­sze­rek­től, a fok­hagy­má­tól, va­la­mint a saj­tok­tól tész­tája cso­dás me­di­ter­rán han­gu­latú. Is­teni finom és ez nem hiz­lal!

A karfiol a szénhidrátszegény diéta egyik legsokoldalúbb zöldsége. Tulajdonképpen bármit helyettesíthetsz vele, amit normál esetben szénhidrátbombákból készítenél: lehet köret a rizs helyett, nassolnivaló falatka, sőt, akár pogácsa, nokedli, sőt, zsemle is. És ami a legjobb: teljesen szénhidrátmentes, vagyis csak úgy robbannak majd le rólad a felesleges kilók!

Ezúttal csodás, zöldfűszeres-sajtos, mediterrán aromájú,  nyári kenyér készül belőle. 

Hozzávalók:

·1 fej karfiol, apró rózsákra szedve

·1/2 csésze reszelt mozzarella sajt

·1/2 csésze forgácsokra vágott parmezán sajt

·1 tojás

·1/2 evőkanál összenyomott fokhagyma

·1/2 evőkanál apróra vágott, friss bazsalikom

·1/2 evőkanál apróra vágott, friss petrezselyem

·1 teáskanál só

·1/2 teáskanál frissen őrölt fekete bors

A feltéthez:

¾ csésze reszelt mozzarella sajt

Így készítsd el:

1. Melegítsd elő a sütőt 220 Celsius-fokra, és bélelj ki egy tepsit sütőpapírral.

2. A karfiolt háztartási robotgéppel őröld rizs méretű szemcsékké.

3. Egy nagyobb tálban keverd össze a darált karfiolt a reszelt mozzarellával, a parmezánforgáccsal, a tojással, a zúzott fokhagymával, a zöldfűszerekkel, a sóval és a borssal.

4. Az így kapott masszát simítsd a sütőpapírral bélelt tepsibe, kb. fél centi vastagon.

5. Mehet is az előmelegített sütőbe, 10-12 perc után vedd ki. Szórd a félig kész karfiolkenyérre a másik adag mozzarellát. Tedd vissza a sütőbe, és süsd addig, amíg a sajt elolvad, és barnulni kezd. Hagyd hűlni 10 percig, majd vágd vastagabb csíkokra az isteni, szénhidrátmentes kenyérkét!

6. Friss zöldfűszerekkel és parmezánnal tálald, és tegyél mellé pikáns, paradicsomos szószt a mártogatáshoz!

Jó étvágyat!

(Forrás: Fittfazék

Sztálin lánya, Szvetlana születésnapjára - február 28.

            Sztálinnak három gyermeke születet: az első feleségétől egy fia, Joszif (Jakov, akiról önálló bejegyzést írtam), a másodiktól (Nágya) egy lánya, Szvetlana, és egy fia, Vaszilij (Vászja, akiről szintén írtam önálló bejegyzést).

            Szvetlana 1926. február 28-án született. Sztálin teljesen elzárva neveltette. Kocsival, testőrök kíséretében járt egy Moszkva belvárosában lévő mintaiskolába. Csupa kádergyerek volt az osztálytársa, de az óraközi szünetekben még velük sem játszhatott, az iskola büféjébe sem mehetett át. A számára elkülönített kuckóban kellett ücsörögnie. Sztálin el kívánta kerülni, hogy Szvetlana a valóságot megismerje, mivel folyamatosan sok régi ismerős politikust tartóztattak le, majd többet ki is végeztek – akiket Szvetlana is ismert, sőt a gyerekeikkel is egy iskolában járt. A letartóztatottak feleségei ilyenkor – jobbik esetben – a gulágra (koncentrációs tábor), gyerekeik pedig árvaházba kerültek.

            Sztálin lányával bugyuta, a szenilisséget súroló levelezős játékot talált ki. Szvetlana leveleire mindig késlekedés nélkül, alázatos stílusban, írásban reagált. Erre, és mérhetetlen elkényeztetésére egy példa. Egy sarló-kalapácsos pecséttel ellátott, iskolai füzetből kitépett kockás papíron utasította édesapját, valamint Andrej Zsdanovot, a leningrádi párbizottság vezetőjét: ”Legkésőbb a következő ünnepnapon, vagyis 1938. XII. 24-én Moszkvában és a moszkvai területen, de még Leningrádban és a leningrádi területen is le kell esnie a hónak. Moszkvában azonban emellett enyhüljön a fagy”. A nagyhatalmú, büszke Zsdanov – Sztálint utánzó – alázatos válasza: „Pontosan el lesz minden intézve. A gazdaasszony elvtársnő titkárocskája, Zsdanov”.

            Másfajta levél is megmaradt az utókornak. A 15 éves kislány leveléből minden kommentár nélkül idézek: ”… Egyenek csak, amennyi magukba fér. Ihatnak is. Csak azt kérem, ne tegyenek zöldséget meg más ennivalót a székre, azt remélve, hogy valamelyikük ráül. A székek ugyanis tönkremennek ettől. És a titkárok ruhája is. …” A levél végére Sztálin girbegurba betűkkel, láthatóan részegen odabiggyesztette: „Engedelmeskedünk. Csókolom az én verebecskémet. Titkárocskája, Sztálin”. Ez 1941. március 13-án kelt, a háború javában zajlik, három hónap múlva elkezdődik a német–szovjet összecsapás!!

            Néha viszont Sztálin rosszkedvű volt. Ilyenkor megesett, hogy visszakézből pofon ütötte a lányát – ha nem is olyan gyakran, mint Vaszja fiát.

            Amikor Szvetlana 16 éves volt, Sztálin kapott egy levelet Roman Karmentől (vezető dokumentumfilm-készítő), amiben leírta fiatalabb fia, Vaszilij ezredes viselt dolgait. Kun Miklós nagyon szemléletesen írta le a következményeket: A levél felkavarta az állóvizet, és romba döntötte Sztálin kapcsolatát mind a részeges Vaszilijjel, mind az imádott Szvetlanával. Sztálin elkezdett kutakodni az életükben, és a felfedezett dolgok mélységesen megrendítették. Szvetlana ebben az időben a Kreml unalmas szigorúságának hangulatában élt. … A szeplős, vörös hajú gyermek vonzó, intelligens és érzékeny lánnyá érett, aki anyja szépsége mellé apja konokságát és keménységét örökölte. A szívesen olvasó, angolul folyékonyan tudó Szvetlana – talán Berija házában, ahová gyakran járt – megtalálta az llustreted London News egyik példányát, amelyből megtudta, hogy anyja valójában öngyilkos lett. „Valami összetört bennem – írta később. Ettől fogva nem tudtam szótlanul … engedelmeskedni apám szavának és akaratának”.

            Sztálin és lánya szeretetteljes viszonya a háború alatt teljesen megromlott. Sztálin már gyerek korában is féltékenyen és sértődötten viselkedett Szvetlanával. Nem engedte fiúkkal barátkozni. Ahogy a kislány nővé érett, környezetében állandósultak az ilyen természetű konfliktusok.

            Szvetlana 17 évesen szerelmes lett egy nála huszonnégy évvel idősebb, nős filmrendező-íróba, Alekszej Kaplerbe. De Sztálin nem fogadta el, szoknyavadász, bohém művésznek tartotta. Ráadásul zsidó volt, akiket Sztálin az USA bérenceinek tartott. Kaplert öt évre Szibériába száműzette. Szvetlana úgy érezte: az apja derékba törte az életét. Kapler még szerencsés is lehetett, hogy nem lőtték le azonnal. 1948-as szabadulása alkalmával becsületszava ellenére visszatért Moszkvába. Újra letartóztatták, és további öt – bányában töltendő – évre ítélték. Sztálin halála után visszatért, újra nősült, majd ismét összejött Szvetlanával, akivel végre szenvedélyes viszonyt folytathatott egészen 1979-ben bekövetkezett haláláig.

            Hruscsov (Sztálin utóda) visszaemlékezése szerint Szvetlana volt az egyetlen ember, akit Sztálin szeretett.

            Szvetlana egy moszkvai egyetemistához, Grigorij Morozovhoz ment férjhez. Az apa engedélyezte a házasságot. Első fia, Joseph 1945-ben született. 1947-ben elváltak. A fiatalasszony röviddel ezután egy másik, kudarcra ítélt házasságot kötött Jurij Zsdanov akadémikussal. Lányuk született (Kátya). A férje főbe lőtte magát egy vadászpuskával, állítólag véletlenül. Szvetlana és Kátya nem látták egymást a lány 15 éves kora óta. Egyébként egyedül élt Oroszország keleti részén.

            Szvetlana 1967-ben – a hidegháború idején, tizennégy évvel az apja halála után – Nyugatra szökött, ezzel nagy felháborodást váltott ki a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban is. 41 éves volt, amikor New Yorkba érkezett, akkor azt nyilatkozta, azért ment az Egyesült Államokba, mert a Szovjetunióban nem tudta kifejezni önmagát.

            De idővel visszatért Oroszországba. Ezután ismét távozott onnan. A kommunista vezetés megdöbbenésére sikeres író vált belőle. Csodálatosan megírt visszaemlékezéseivel egy vagyont keresett.

            Szvetlana Allilujeva 1970-ben kötött házassága óta a Lana Peters nevet viselte. Életének utolsó évtizedeiben a nyilvánosságtól visszavonultan élt, és halálát ugyanolyan titokzatosság övezte, mint az életét. Az otthonául szolgáló település temetkezési vállalata nem volt hajlandó megerősíteni a távozásáról szóló első, az interneten megjelent híreket, mint ahogy az Oregon állambeli Portlandben élő – amerikai férjétől született – lánya sem. Azt, hogy elhunyt, végül Mary Turner, Richland megyei halottkém jelentette be hivatalosan. Az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint november 22-én (85 éves korában) halt meg Wisconsin államban. Halálát vastagbélrák okozta.

            Sztálin lányának három gyereke született. Az amerikai férjétől Olga – Chrese Evans néven él Portlandben. Orosz gyermekei közül Katya vulkánkutató Szibériában, Josef pedig orvosként – 63 éves korában – halt meg Moszkvában.

Források:

Kun Miklós: Oroszország válaszúton

Kun Miklós: Az ismeretlen Sztálin

Simon Montefiore: Sztálin. A Vörös Cár udvara

ORIGO

Vicc a korabeli viszonyokról:

–Lesz-e politikai rendőrség a kommunizmusban?
–Nem lesz. Addigra az emberek tudata olyan magas szintre fog fejlődni, hogy mindenki saját magát fogja letartóztatni.

–Szabad-e a Kommunista Pártot bírálni?

–Elvben igen, de ez olyan, mint a tigris seggét nyalni. Nem valami nagy élvezet, viszont roppant veszélyes.

Eger hőseinek dicstelen vége

Dobó megtört, beteg öregember lett a börtönben, Bornemisszát felakasztották, Mekcseyt parasztok lincselték meg.

            A várat 1552-ben vette ostrom alá a török egy nagyszabású hadjárat részeként. Alig 2100 katona és a várba menekült civil nézett szembe Nagy Szulejmán 75 ezres seregével és félelmetes ostromágyúival. A magyarok diadala hatalmas jelentőséggel bírt: hittel, reménnyel és büszkeséggel töltötte el nemcsak a török kezében vergődő országot, de az egész keresztény világot. A győzelem után összeállított jegyzék az egyetlen forrás, amelyből a közrendű várvédőkről is információt szerezhetünk.

            A Gárdonyi által is szerepeltetett főhősök életéről és további sorsáról viszont jóval több ismerettel rendelkezünk. Történetük korántsem felemelő.

            Dobó István az ostrom után komoly birtokadományokban és rangemelésekben részesült,  1552 novemberében Mekcsey Istvánnal együtt felmentését kérte a vár vezetése alól. A következő évben erdélyi vajdává nevezték ki, ebben a tisztségében igyekezett megtartani a területet I. Ferdinánd hűségén. Ám 1568-ban, felső-magyarországi főurak Habsburg-ellenes felkelése kapcsán az akkor már idős Dobót is meggyanúsították. A következő évben Sopronba csalták, ahol elfogták, és börtönbe zárták. Hetven esztendős korában szabadult 1572-ben, az akkori börtönviszonyoknak is köszönhetően megtörten, betegen. Még abban az évben elhunyt. A csontjain elvégzett vizsgálat alapján idős korában köszvényben szenvedett. Egyébként markáns arcú, magas, erős férfi volt: 178-182 centiméterre becsült magasságával jó tíz centivel kiemelkedett átlagos kortársai közül.

            Az ostrom után Bornemissza Gergely is több királyi adományban részesült Abaúj és Sáros megyékben, illetve Eger környékén. 1553 márciusában átvette az egri vár és a püspöki javadalmak kezelését. Az Egri csillagok főhőse kétszer házasodott, de egyik feleségét sem hívták Évának. Első felesége, Fügedi Oláh Erzsébetről nem tudunk sokat. De 1554 januárjában már halott volt, amikor az egri vitéz megülte második lakodalmát az egri várban Sigér Dorottyával. Bornemissza János nevű gyermeke – aki Gárdonyi művében Jancsikaként szerepel – e második házasságból születhetett. A következő évben azonban egy csapásra minden megváltozott. 1554 novemberében a füleki basa adóztató katonái ellen indult, de (Mező)Keresztesnél, Csincse határában csatát vesztett, és az oszmánok fogságába esett. A budai pasa tömlöcébe zárták, rokonainak nem sikerült kiváltaniuk. Később Konstantinápolyba szállították, ahol a hírhedt Héttoronyban raboskodott. Bár maga a nádor is közbenjárt szabadulása érdekében, a törökön győzött a bosszúvágy: Ahmed pasa, Eger várának egyik sikertelen ostromlója kivégeztette: 1555 szeptemberében felakasztották.

            Mekcsey István sorsa még ennél is szomorúbb. Miután saját kérésére felmentették a vár vezetése alól, 1553 februárjában otthonába indult az ostrom fáradalmait kipihenni. Amikor út közben Várkony faluba érkezett, „útra való segítségöt kére". Fát és egyéb szekereket követelt a falubeliektől. A parasztok megtagadták a kérést, és igencsak rossz szemmel néztek az egyre nagyobb hangon és vehemenciával követelő Mekcseyre. Olyannyira, hogy egyikük fejszével a homlokára sújtott, majd dárdát döftek Eger hősének a testébe. 

(Forrás: Hír 24. - 2013. dec. 22.)