Sándorok köszöntése

Nem mindegy!

Öt perces fánk

Hozzávalók:

1 kis tejföl

1 cs sütőpor

1 tojás

3 evőkanál porcukor

liszt, amennyit felvesz, hogy szép, nyújtható tésztát kapjunk

Elkészítése:
A hozzávalókat összedolgozzuk, kinyújtjuk, kiszaggatjuk és forró olajban kisütjük.

Figyelni kell, mert nagyon gyorsan megsül.

A tészta összedolgozásával, kinyújtásával, kiszaggatásával együtt 5 percbe telik megcsinálni és nagyon finom.

Horvátország magyar emlékeiből - Eszék, Vörösmart

 

        A Szentháromság tér Eszék történelmi főtere. Itt található az impozáns homlokzatú, monumentális barokk bejáratú egykori Katonai Főhadiszállás, ma az Egyetem Rektori Hivatala.

Vörösmart híres pincesora

(Saját képeim)

Sándor, József, Benedek napjára

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,

József napján eltűnik a szél,

Zsákban Benedek

hoz majd meleget,

nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:

minden kislány férjhez adatik,

szőkék legelébb,

aztán feketék,

végül barnák és a maradék.

Március 18. Sándor nap
         Sándor napja, a néphit szerint az első meleghozó nap. " Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget." Bizonyos vidékeken a zab és árpa vetésére legalkalmasabb napnak tartották.

Március 19. József nap
         A második meleget hozó nap. Szent József, a názáreti ács, Jézus gondviselőjének, a famunkások védőszentjének a napja.
            Ehhez a naphoz szintén fűződnek időjárás-, termésjóslás és haláljóslás is.
Ha ezen a napon pl. szivárványt látható az égen, akkor jó búza- és bortermés ígérkezik. De ha rossz idő van, akkor sok lesz a halott. Azt tartják, amilyen az idő Józsefkor, olyan lesz nyáron a szénahordáskor is.

            Sok helyütt ezen a napon engedik ki először a méheket és a legelőkre a marhákat, valamint ezen a napon ültetik el a fokhagymát és a krumplit. A hagyomány szerint ezen a napon szólalnak meg először a madarak, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot. És ekkor érkeznek meg az első fecskék: "Fecskét látok, szeplőt hányok!" De ezidőtájt várták vissza a gólyákat is, amelyek tollazatának tisztaságából jósoltak. Ha tiszta fehér volt a tolluk színe, akkor szűk esztendő várt rájuk, viszont, ha koszos volt, akkor bő termésre számíthattak. A Mura vidéken ezen a napon a marhákat is kihajtják a legelőre.

Március 21. Benedek nap:
         A harmadik meleget hozó nap a bencés rend alapítójának, nursiai Benedeknek a nevét viseli. A név a latin Benediktus szóból származik, aminek jelentése: áldott. Ez a nap a tavasz első napja, és a napéjegyenlőség idejének napja is egyben. Régen ezen a napon zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek később csodatevő, betegségűző erőt tulajdonítottak. A szentelt fokhagyma főzetével kenegették a tífuszos betegek fejét és hasát. Időjárásjósló nap is, mert ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.

            Népi megfigyelés: Ha Sándor, József és Benedek napokon süt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt, akkor hosszú, lucskos ősz lesz.

Figyelemreméltó mondatok

Körtés és áfonyás palacsinta

Nagyanyáink gazdag konyhatrükkjei

            Nem is gondoljuk, hogy nagyanyáink régi, tradicionális konyhatechnológiája milyen gazdag eszköztárral rendelkezik az ételek feldolgozását illetően. Melyek ezek, és miért érdemes használni őket? Pozitív hozadékuk például, hogy csökken az ételek toxintartalma, mindeközben nő a tápanyagtartalmuk, vagy éppen a szervezetünknek segítenek jobban hasznosítani a táplálékokat azzal, hogy könnyebben emészthetőbbé válnak a feldolgozással.

Erjesztés/fermentálás: ez lehet ecetsavas, tejsavas vagy alkoholos. Az erjesztő mikrobák előre megdolgozzák az ételt, ezért könnyebben emészthetővé válik. Mindamellett új tápanyagok is keletkezhetnek benne (például a B-vitamin tartalma nő), illetve az erjesztés során olyan hasznos baktériumok jelennek meg, amelyek támogatják szerveztünk működését.

Áztatás: javítja az emészthetőséget. A gabonafélék áztatása csökkenti a bennük rejlő fitinsavak mennyiségét, így az ásványi anyagok (kalcium, magnézium, vas, cink) felszívódása hatékonyabb lesz, és közben vitamintartalmuk is nő (B-vitamin).

Nixtamalizáció: az eljárás lényege (pl. Dél-Amerikában alkalmazzák), hogy a kukoricát mészben vagy fahamuban (kalcium-hidroxid) áztatják. A folyamat hatására a kukoricát könnyebben emészti meg, a niacint, proteint, valamint a kalciumot pedig hatékonyabban használja fel a szervezet, illetve csökken a fitinsav mennyisége és a káros mikotoxinsav tartalom is.

Porrá zúzás: sokszor a magok külső héja akadályozza a tápanyagok megfelelő felszívódását, ezért döngöléssel (pl. mozsár) leválasztják a magok, gabonák héját. A tápanyag-felszívódást gátló terményrész leválasztása után sokkal jobban tudjuk hasznosítani a bennük lévő tápanyagokat.

Szárítás: eltávolítja a nedvességet, lassítja a baktériumok szaporodását.

Sókezelés: a sóval történő pácolás a sejtektől vizet von el, megöli a mikroorganizmusokat, így tartósít. Emellett hasznos tápanyagok, pl. természetes ízfokozók, glutamátok képződnek, amitől az étel íze sokkal erőteljesebb lesz.

Füstölés: a füstölés során kiszárad a hús, és olyan vegyületek jelennek meg benne, amelyek a hús felszínén antioxidánsként viselkednek, tartósítva ezzel a terméket.

(Forrás: TudnodKell 2014-06-29)

Horvátország magyar emlékeiből - Kiskőszeg

    Kiskőszeg (horvátul Batina, németül Donau-Daru-Winkel) a mai Horvátországban Eszék-Baranya megyében fekszik. 1910-ben 2746 lakosából 1854 magyar, 256 német, 613 sokác volt, ebből 2691 római katolikus, 11 református, 28 izraelita volt.

            A trianoni diktátumig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott, és azóta lakói között a német és az egyéb nemzetiségek aránya minimálisra csökkent, és folyamatosan fogy a magyarok száma is a délszlávok, elsősorban a magukat horvátnak vallók javára. 1991-ben a népszámlálás 1449 lakost regisztrál, melyből magyar 688 fő (47,48%), horvát 446 fő (30,77%), jugoszláv 170 fő (11,73%), szerb 61 fő (4,20%), egyéb 84 fő (5,79%). A délszláv háború után népessége folyamatosan csökken, 2001-ben lakóinak száma 1048 fő volt. (Wikipedia)

            1944-ben itt keltek át a szovjet csapatok a Dunán, erre egy szocialista realista stílusú emlékmű emlékeztet a folyóparton:

(Saját képeim)

Sült krumplikása

Hozzávalók:

1700 g krumpli (kockákra vágva)

5 ek liszt (daraliszt)

50 g zsír

só

hagyma

Elkészítése:

            A krumplit meghámozzuk, kockákra vágjuk és feltesszük főzni annyi vízben, ami ellepi. Megsózzuk és kb. 20 perc alatt puhára főzzük.

            A tűzről levéve pépesítjük (krumplitörővel vagy botmixerrel) és hozzáadjuk a lisztet. Visszatesszük a tűzre és folyamatosan keverve besűrítjük.

            Zsírral kikent sütőformába tesszük és forró sütőben kb. 50 perc alatt szép pirosra sütjük. Ropogósra sült hagymakarikákkal tálaljuk. 

(Forrás: Rumanne Nagy Szilvia)

Horvátország magyar emlékeiből - Kórógy (Korog) temploma

             Kórógyot a hagyomány szerint a tatárok elől menekülő magyarok alapították a védelmet nyújtó mocsár területén. Trianon előtt, 1910-ben, 1063 magyar nemzetiségű lakosa volt. 1991. június 26-án a szomszédos Palaca és Szilas lakói megtámadták a falut, lakosait elüldözték, részben megölték. Az épületeket lerombolták, a templomot kifosztották. A templom a magyar nép ajándékaként épült újjá 1999-ben.

(Saját képeim)

Ismert emberek mondásaiból

Nicholas Murray