Az egészség megőrzéséhez ajánlom

A húsleves - az ízületi betegségek és a rák összefüggése

Nálatok is családi hagyomány a húsleves? A statisztikákat tekintve Magyarország meglehetősen "leveses" nemzet. A levesnek nagyon sok haszna van, hiszen mivel nem csak laktatós, könnyen emészthető táplálék, de ugyanakkor folyadék forrás egyszerre. Főleg Magyarországon rengeteg ilyen "egytálétel" van, hiszen egy jó tányér babgulyás mellé kinek kell rántott hús, nem igaz?

Viszont, ha nem jól készíted ezeket a húsos leveseket, akkor bizony komoly árnyoldalai vannak, aminek nem ma, hanem 10-20 év múlva fogod "meginni a levét", viszont az már nem lesz annyira finom...

Bármilyen húst is főzöl, tudnod kell, hogy főzés közben a hús különböző vegyületeket (Pl.: az állattenyésztés során használt vegyszerek, gyógyszerek, húgysav, stb) ereszt. Ezekre az anyagokra a szervezetnek nemhogy nincs szüksége, de inkább káros. Terhelik a májat, a vesét és savasítja a testet, ezért hosszútávon egyenes út az ízületi, derék, váll és különböző más fájdalmak, bőrproblémák vagy a daganatos megbetegedések kialakulásához.

A probléma ott kezdődik, hogy a húst, és az összes összetevőt együtt főzöd meg, benne az összes tápanyaggal ugyan, de a káros vegyületekkel együtt.

Mit tegyél?

A legegyszerűbb, ha megfőzöd a húst, majd annak leöntöd a levét, és újra odateszel egy fazék tiszta vizet a hátralévő összetevőknek, mintha csak egy zöldséglevest készítenél. Ha az elkészült, akkor a korábban megfőtt hússal együtt fogyasszátok!

Sokan azt mondják, hogy "de hát attól olyan finom, hogy összefő". Ezzel nem tudok vitatkozni, viszont táplálkozáskor azt is érdemes figyelembe venni, hogy mi ami, a testünknek is kedvez.

Érdekes, hogy számtalan kultúra van (pl.: Közel-Keleten), ahol alapvető, hogy a főtt hús levél leöntik, hiszen tudják, hogy káros, és most már Te is tudod.

Óvd családod egészséget, és a holnapi húsleves, már egészségesen készüljön!

Budai Péter – természetgyógyász HillVital

A birs - ősrégi házi gyógyszer

A birsalmát valaha szerették és megbecsülték, aztán elfelejtették és mellőzték.

A birsalma kulturális emlékünk szerint több mint négyezer éve ismert, és egyes Biblia-fordítók, -elemzők szerint az a bizonyos tiltott alma is birs volt valójában.

     Nagyanyáink a szekrény tetején illatosításra használták és birsalmasajtot készítettek belőle, a modern háziasszonyok salátának, levesnek és köretként is tálalják. Szerencsére újra egyre divatosabb a birs.

Birsalma és birskörte

A birsalmát (Cydonia Oblonga), vagy krétai almát, a köznyelv büdösalmának, birskörtvélynek is hívja. A két alfaj, a birsalma és -körte csak alakjában különbözik egymástól. A birsalma a rózsafélék családjába tartozik.

      A birsalma és birskörte világos húsa nyersen általában kevésbé élvezhető, hosszú ideig főzve azonban a gyümölcs sötétrózsaszínes lesz és isteni finom. Készülhet belőle kompót, krém, sajt, püré, köret, saláta, leves. A birs olajos héja általában nagyon vastag, cserében viszont fantasztikus illata van. A birs hűvös helyen hónapokig eláll. Nagyanyáink régen a szekrény tetején tartották lakásillatosító gyanánt.

      A birs termékenységi szimbólum, a görög mitológiában is szerepel. A régi cigány hagyományok szerint a terhes lánynak, ha erős gyermeket akar, erős férfi vérével átitatott birset kell ennie, ráadásul fogyó holdnál.

     Elképesztően illatos nyersen, főzve és sütve viszont az aromája érvényesül.

Mit tartalmaz?

Az almával és körtével megegyező a szénhidráttartalma, viszont C-vitaminban gazdagabb. Pektint és csersavat is bőven tartalmaz. A pektin a héjában és a magházában található, ettől keményedik meg a birsalmasajt, tehát ha ezt szeretnénk készíteni, ne hámozzuk meg a birset.

     A pektin (E440) egy olyan vegyület, mely húsos gyümölcsök és zöldségek sejtfalából állítható elő.

A gyógyító birs

Rendkívül egészséges gyümölcs, alacsony energiatartalommal. Jól lebomló szénhidrátokat, A-, B3-, B6-, C-vitamint, kalciumot, vasas, magnéziumot, foszfort, káliumot, nátriumot tartalmaz. Több értékes vitamin és ásványi anyag van benne, mint az almában.

  Alkalmazható szemgyulladásra, repedezett bőrre, mellbimbógyulladásra, égési sebekre, aranyeres csomókra, fagyásra, vérzékenységre, reumatikus fájdalmakra, női görcsökre. Alkalmas a torokfájásnak, a száj és a garat enyhébb gyulladásos megbetegedéseinek csillapítására is. Magas kálium- és magnéziumtartalma szerepet játszik a vérnyomás és a szívműködés szabályozásában, a pektinnel együtt pedig a koleszterinszint rendezésében.

  A birs pektintartalma miatt leköti a méreganyagokat. Ízületi fájdalmakban szenvedők egyenek minden nap birset. Nyákoldó, nyugtató hatású a birs levéből készült főzet. A birs emésztési problémák esetén is jól használható.

    Az elsősorban a héjában és a magjában föllelhető rostok elősegítik az egészséges anyagcserét, ezért másik jelentős összetevőjével, a csersavval együtt székrekedés és hasmenés esetén is segítség lehet, nyáktartalma pedig bevonja és nyugtatja a gyulladt gyomor- és bélrendszert.

     Az emésztési rendellenességek akkor is jelentkezhetnek, amikor nincs elegendő gyomorsav vagy sokáig rostszegény táplálékot fogyasztunk.

Birses praktikák

Nyersen fanyar ízű, kellemetlenül összehúzza a nyálkahártyát, feldolgozása viszont többnyire hosszú és munkaigényes, azonban megéri a fáradtságot. A készen kapható, feldolgozott birs meg sem közelíti sem ízben, sem illatban a házilag készítettet.

     Ha nem vagyunk cukorfüggők, süssük 2 órát alufólia alatt félbevágva, kicsumázva vagy szeletelve, vizet aláöntve. Mézzel, fehéjjal, dióval, mazsolával ízesíthetjük, egy kis vajat is tehetünk rá. A megsült birsek tetejére hinthetünk még darált mandulát, diót, tökmagot, napraforgómagot, szezámmagot. Illik hozzá a friss tejszín, barnacukros, fahéjas tejföl.

     A birs kicsumázása embert próbáló feladat. Óvatosan, nagyon éles késsel csináljuk. Ha szeletelés közben a közepénél elakadunk, hagyjuk egyben a csumát és főzzük meg fahéjas lében, azt pedig igyuk meg. (Forrás: egészségtér.hu)

A koffeinfogyasztás lassítja az agyat

            A koffeinfogyasztással kapcsolatos hiedelmet cáfolja egy tudományos kutatás, mely szerint a kávé és az energiaitalok károsítják a fiatalok agyát.

            Általános hiedelem, hogy aki fel akarja frissíteni az agyát vagy próbál kicsit "észhez térni", annak koffeint kell bevinni a szervezetébe. Ez többnyire kávé formájában jut be, ám a mai fiatalok körében a feketénél jóval elterjedtebb az energiaital fogyasztása. Azt már számos kísérlet bebizonyította, hogy ezek túlzott fogyasztása káros hatással van az emberi szervezetre, érrendszeri betegségeket, végső esetben pedig akár maradandó kárt is okozhat a szívünkben. Most azonban egy svájci kutatócsoport arra világított rá, hogy a koffein mértékletes fogyasztása is végzetes hatásokkal járhat.

            Köztudomású, hogy az emlősöknél a nemi éréskor igen nagy szerepe van az alvásnak. Azt is tudjuk, hogy az agy ebben az életszakaszban fejlődik a leggyorsabban. Egy patkányokkal végzett kísérlet pedig azt is kimutatta, hogy ha ebben az időszakban koffeint juttatunk az agyba, akkor a fejlődési folyamatok lelassulnak – számol be az eredményekről a Science Daily.

            A gyerekek és a fiatalok átlagos koffeinfogyasztása az elmúlt 30 év során 70 százalékkal nőtt. És nem is tűnik úgy, hogy ez az emelkedés a közeljövőben megállna, ugyanis az üdítőitalokat gyártó cégek egyik legprosperálóbb üzletága a koffeintartalmú energiaitalok forgalmazása. Ennek a fejlődésnek azonban nem örül mindenki, vannak, akik az energiaital-fogyasztás káros egészségügyi hatásaitól tartanak. A Reto Huber vezette zürichi kutatócsoport patkányokon kísérletezve kimutatta, hogy a nemi érés fázisában levő rágcsálók agyába juttatott, az embernél napi 3-4 csésze kávénak megfelelő koffein mennyisége megzavarja a mély alvást, és megkésett agyfejlődést okoz. Az energiaitalokkal szemben tehát nem árt az óvatosság.

            Az embernél – akárcsak a patkányoknál – a pubertáskor az az időszak, amikor a mély alvás intenzitása és időtartama eléri a csúcspontját, és ezzel párhuzamosan az agyban megerősödő szinapszisok (idegsejtkapcsolatok) is ekkor érik el a legmagasabb szintet. „A gyerekek agya elképesztően rugalmas még annak köszönhetően, hogy rengeteg idegsejtkapcsolat van benne” – magyarázza Huber. „Majd amikor a pubertáskorban az elkezd átalakulni, nagyon sok kapcsolat megszűnik, mások pedig megerősödnek. Ezt tekinthetjük a tanulás idegrendszeri megfelelőjének. Így válik az agy egyre hatékonyabbá és erősebbé. Ez az átalakulás leginkább a mély alvás közben történik.”

            Huber és munkatársai 30 napos patkányoknak különböző mennyiségű koffeint adagoltak öt napon át, majd az agyuk elektromos aktivitását rögzítették. A csupán vizet ivó patkányokhoz képest a koffeint kapó állatok agyában messze több idegsejtkapcsolatot találtak a kísérlet végén. Ez azt jelenti, hogy ezek a patkányok lassabban fejlődtek; a változás azonban nemcsak az agyuk szerkezetét érintette, a viselkedésük is megváltozott. A kutatók azt vették észre, hogy a koffeint fogyasztó patkányok - szemben társaikkal, akik ebben az életkorban a legérdeklődőbbek - félénkek és óvatosak maradtak

            Kamaszkorban az agy nagyon fontos változásokon megy keresztül. Ezért például ebben az időszakban derülhet ki számos mentális betegség. És ugyan az emberi agy sokban különbözik a rágcsálókétól, mégis számos folyamat párhuzamos az agy érése során. Huber és munkatársai arra hívják fel a figyelmet, hogy a gyermek- és fiatalkori koffeinfogyasztás akár ártalmas is lehet.
(Forrás: Richpoi Hírek, 2013.)

Az egészséges hagyma recepjeiből

       A friss hagyma kiváló és olcsó téli vitaminforrás, bár kevesen szeretik a nyers hagymát. A következő receptek segíthetnek abban, hogy "dugjuk el" ezt az egészséges zöldséget ételeinkben.

Májkrémes hagymasaláta

Két keménytojást apróra feldarabolunk, egy fej hagymát igen apróra felkockázunk. Egy doboz jó minőségű májkrémet elkeverünk diónyi vajjal, majd hozzá adjuk a hagymát és a kockára vágott keménytojást, majd ezt is elkeverjük. Amennyiben szükséges sózzuk, borsozzuk. Pirítóssal, uborkaszeletekkel kiváló vacsora, zsúrkenyérszeletekre helyezve vendégváró finomság, sörkorcsolya.

Hagymás töltött tojás

10 tojást keményre főzünk, kettévágunk, a sárgájukat óvatosan kiszedjük a fél tojásokból, a tojásfehérjéket félretesszük. A sárgáját villával összetörjük, majd hozzá adunk egy tejbe áztatott zsemlét, jól kinyomkodva, és villával összetörve, igen apróra vágott hagymát, diónyi vajat, kevés sót, borsot, pirospaprikát és annyi majonézt hogy jól kenhető sűrű masszát kapjunk, valamint egy fél evőkanál tejfölt. A keveréket simára keverjük majd a tojásfehérjékbe visszatöltjük. Egy tálon úgy helyezzük el a tojásokat, hogy a domború felük legyen felül. A maradék sárga tölteléket 1,5 dl tejföllel elkeverjük és díszítésképpen a töltött tojásokra öntjük. Hűtőben jól lehűtjük, hidegen tálaljuk.

Kedvenc hússaláta

Majonézt ízlés szerint tejföllel elkeverünk, sóval, borssal, kevés pirosarannyal ízesítünk. Ebbe belekeverünk apróra vágott sonka, sajt, paradicsom szeleteket és az igen apróra vágott hagymát. Lehűtve pirítóssal, vagy zsúrkenyérrel tálaljuk.

Hagymás csirkesaláta

Sült csirkecombot lehűtve apróra szeletelünk. Sóval, borssal ízesített majonézes tejfölös dresszinget készítünk, majd beletesszük az apróra vágott hagymát, a csirkehúst, és apróra felszeletelt, vagy felkarikázott savanyú uborkát. Lehűtve, pirítóssal tálaljuk.

Rántott hagyma

Egy nagy hagymát két-három karikára vágunk. Lényeges, hogy a szeletek vastagok legyenek. Ezt lisztbe, tojásba, zsemlemorzsába forgatva bebundázzuk, majd forró olajban néhány perc alatt aranybarnára sütjük. Tejföllel, friss kenyérrel tálalva kiváló eledel.

(Interneten kaptam)

Gyümölcs fogyasztásával csökkenthető a cukorbetegség kockázata

            A kutatók több mint 187 ezer amerikai étrendjét vizsgálták meg - tudósított a BBC a British Medical Journalban frissen megjelent tanulmányról. Három különböző, nagy létszámú vizsgálat során ápolóktól és egészségügyi dolgozóktól felvett adatokat elemeztek brit, amerikai és szingapúri kutatók, hogy megnézzék, van-e kapcsolat a gyümölcsevés és a 2-es típusú cukorbetegség között.

            Ennél a betegségnél, amelyet inzulinrezisztenciának is neveznek, a szervezet sejtjei nem reagálnak megfelelően a hasnyálmirigy termelte inzulin hormonra, mely a vércukor szintjét szabályozza. Az is okozhatja, hogy a hasnyálmirigy nem bocsát ki megfelelő mennyiségű inzulint, ezért a vérben rendellenesen megnő a cukor mennyisége.

            A kutatás résztvevőinek 6,5 százalékánál, vagyis a 187 ezer 382 emberből 12 ezer 198-nál alakult ki 2-es típusú cukorbetegség. A vizsgálat kérdőíves kikérdezésen alapult, melyben a résztvevők négyévente beszámoltak arról, átlagosan milyen gyakran fogyasztottak az egyes gyümölcsökből egy-egy adagot. Rákérdeztek a szőlőre (mazsolára), az őszibarackra, a szilvára, a sárgabarackra, a banánra, a dinnyére, az almára, a körtére, a narancsra, a grépfrutra, az eperre és az áfonyára.  

            Azt az eredményt kapták, hogy heti három adag áfonya, szőlő vagy mazsola, alma és körte jelentősen csökkenti a cukorbetegség kockázatát. Ugyanez minden gyümölcsről elmondható, az utóbbiak azonban különösen hatékonynak bizonyultak.

            Amikor azonban a gyümölcslevek fogyasztását vizsgálták, azt találták, a 2-es típusú cukorbetegség kockázata némileg emelkedett. Úgy becsülték, ha a heti gyümölcslé-adagot teljes gyümölcsök evésével helyettesítenék, jótékonyan hatna az egészségre. Ha például áfonyára cserélnék a dzsúszt, a cukorbetegség esélye 33 százalékkal esne, ha szőlővel és mazsolával, akkor 19 százalékkal, ha almával és körtével, akkor 13 százalékkal. Ha bármilyen teljes gyümölcsöt, akár narancsot, őszibarackot, szilvát vagy kajszit fogyasztana az ember gyümölcslé helyett, az 7 százalékos kockázatcsökkenéssel járna. (Forrás: Richpoi Hírek)

A gyógyító szőlő

            Az ősz közeledtével érdemes jobban odafigyelni egészségünkre. Az ember már ősszel is sokkal idegesebb, mint nyáron, ugyanis kevesebb vitamin jut a szervezetébe.

            A szőlő fogyasztása ősszel különösen ajánlott, mivel nagyon sokféle vitamint tartalmaz, összetevője egy flavonoid nevű növényi anyag is, amely jelentős fertőzésgátló, baktérium- és vírusölő hatású. A magja is értékes, az íze pedig egyszerűen mennyei.

            Ez a Bibliában is központi szerepet játszó és a leggazdagabb jelentéstartalommal felruházott gyümölcs eredetileg Szíriából származik. Onnan honosították meg Egyiptomban, majd később a kelták és a rómaiak Pannóniában (mai neve: Dunántúl) is művelték. Napjainkban ugyanolyan a jelentőségge, mint az időszámításunk utáni évszázadokban: élvezeti cikként, gyógyító növényként, valamint az úrvacsora átváltozást szimbolizáló növényeként szervezetünk, testünk, lelkünk tisztítására, megújítására szolgál. A hatszáz évet is kibíró és húszméteres mélységben földbe gyökeredző szőlőtőke ásványi anyagokban egyedülállóan gazdag nedűje nem véletlenül vált az emberiség életet adó, misztikus és kultikus italává.

A szőlő gyógyhatásai

            Szinte felsorolhatatlanok a szőlő gyógyhatóanyagai a sok C- és B-vitamintól kezdve akálium-, kalcium-, magnézium- és niacintartalmán át a bioflavonoidokig. A jelenlegi táplálkozástudomány a szív- és keringési betegségekben tartja leghatékonyabbnak a gyógyerejét. Miután tisztítja az erek falát, segít az érelmeszesedés és vérrögképződés megakadályozásában, a szívizmok rugalmas működésében is.

            A szőlő fogyasztása a májra és az epére is jótékony hatású, emellett a vesék és a hólyag működését is harmonizálja. A bizonyítottan vértisztító hatású szőlőlé az indiai ájurvédikus gyógyításban központi jelentőségű. A tüdő és a légutak tisztítása mellett a szervezet általános erősítője is. Az őszi hónapokban a fogyókúrázók és a tisztító gyógykúrát végzők egyik leghatásosabb gyümölcse, különösképpen, ha néhány napig mást nem is fogyasztunk. Az ősz beköszöntével hetekig, sőt hónapokig tisztulhatunk szőlővel és szőlőlével.

A szőlőmagról

            A többszörösen telítetlen zsírsavak egészségvédő és betegségeket megelőző hatása miatt már az iskolás gyermekeknek is ajánlják. A szőlő hidegen préselt magolaja bizonyítottan gazdag ezekben a szellemi frissességet is adó telítetlen zsírsavakban, amelyek az agy működését is pozitívan befolyásolják. Ma már a táplálék-kiegészítők között is megtaláljuk a szőlőmag-kapszulát, ami véd a vírusok és a baktériumok ellen, segít a daganatos betegségek megelőzésében, valamint a szív- és érrendszeri problémákban. A szőlőmagolaj a trombózis és a magas káros koleszterinszint természetes ellenszere. Érdemes gyümölcshúst és magot együtt fogyasztani és feldolgozni, hogy minden gyógyerő együtt legyen.

            A piros színű szőlő leve és a belőle készült vörösbor köztudottan jótékony hatású az egészségre, de nem csak az emésztés elősegítése miatt. A piros színű bogyós gyümölcsök – elsősorban a szőlő – tartalmaz egy flavonoid nevű növényi anyagot, amely jelentős antioxidáns (fertőzésgátló, baktérium- és vírusölő) hatású.

            Mivel a mag és a gyümölcs is tartalmaz gyógyanyagokat, együttes fogyasztásuk ajánlott szőlőlében és borban egyaránt. A jó minőségű vörösbor, mint minden gyógyszer, nagyobb mennyiségben kifejezetten ártalmas, rendszeres és mértékletes fogyasztása azonban véd a vírusok, baktériumok és a rákos megbetegedések ellen. Egy pohár vörösbor naponta mindenkinek ajánlott – a gyomorbetegek kivételével.

Fogkefe helyett szőlő?

     A szőlő természetesen nem pótolhatja a fogmosást, de a benne lévő polifenol nevű hatóanyag akadályozza a fogszuvasodást okozó baktériumok szaporodását. Ez a hatás a mazsolát is jellemzi. Cukor helyett tehát nemcsak a szőlő, hanem a magas gyümölcscukor-tartalmú mazsola is ajánlott, különösen gyermekeknek, nem utolsósorban fogkímélő hatása miatt. (Alapja: Richpoi Hírek) 

Kevesebb stressz, hosszabb élet?

          Magyarországon ma a születéskor várható élettartam nőknél 78,23, férfiaknál 70,93 év, ami mindkét nem esetében két évvel marad el az európai átlagtól. A legtöbben a stresszt, a túlhajszolt életmódot okolják emiatt.

            Érdekes tényekre derült fény egy országos felmérésben, amelyben többek között a hazai felnőtt lakosság betegségekhez való viszonyát vizsgálták. A kutatás legfőbb tanulsága talán az volt, hogy mi, magyarok előszeretettel okoljuk a külső körülményeket az egészségi állapotunk miatt. Így például a felmérés szerint a rövidebb élettartam oka elsősorban az idegesség, a stressz. A megkérdezettek második helyen a pénztelenséget, az alacsony életszínvonalat jelölték meg, ami – a stresszhez hasonlóan – az egyén által kevésbé befolyásolható tényező. Csak ezt követte az egészségtelen életmód, a káros szokások (pl. dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás), valamint a mozgásszegény életmód.

A genetikára és a stresszre fogjuk

            A legtöbb magyar halálát valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés vagy daganat okozza (összesen mintegy 75%-ban), nem véletlen, hogy a lakosság nagy része ezektől a betegségektől fél leginkább. A fenti kutatás szerint azonban a legtöbben azt hiszik, elsősorban a hajlam, a genetika határozza meg, hogy milyen eséllyel alakul ki ilyen betegség valakinél. A második leggyakoribb ok a kutatásban résztvevők szerint a munkahelyi stressz, és csak ezt követik az egészségtelen életmóddal összefüggésben álló tényezők, közülük is első helyen az egészségtelen táplálkozás.

A testmozgás segítene, mégsem csináljuk

            Köztudomású, hogy a rendszeres sport akár évekkel is meghosszabbíthatja az életünket, és segíthet elkerülni a legsúlyosabb betegségeket is. Ennek ellenére a magyarok mindössze egyötöde sportol rendszeresen saját bevallása szerint, 43 százaléka (!) viszont soha, semmilyen testmozgást nem végez. Amikor pedig azt kérdezték tőlük, ki mit tesz az egészsége megőrzése érdekében, majdnem minden harmadik ember azt válaszolta: semmit.

          Pedig a rendszeres mozgás, a káros szenvedélyek feladása nagymértékben csökkentheti az életünkben jelenlévő stresszt, így ez által a betegségek kialakulásának valószínűségét is. Mielőtt tehát azon gondolkodnánk, hogy lecseréljük idegesítő rokonainkat vagy a velünk szemben – érzésünk szerint – túlzott elvárásokat támasztó munkahelyünket, érdemes elővenni a szekrény aljáról a tornacipőt, és beiktatni a hétköznapjainkba néhány óra lendületes sétát, vagy más, az egyéniségünkhöz illő sportot.

A dohányzás is növeli a stresszt

            Magyarországon ma minden harmadik ember dohányzik. Bár a legtöbben stresszcsökkentőként tekintenek a cigarettára, valójában éppen a dohányzás, pontosabban az ehhez kapcsolódó nikotinéhség fokozza a stresszt. Ha valakinek ez nem lenne elég a leszokáshoz: jó, ha tudjuk, hogy a cigarettafüst több mint négyszáz mérgező alkotóelemet tartalmaz (pl. formaldehidet, kátrányt, szén-monoxidot), és hogy csak Magyarországon évente kb. 30 ezren halnak bele a dohányzás okozta megbetegedésekbe. (Forrás: WEB Beteg)

A szilva finom és értékes

            A szilva igazán finom gyümölcs. Nyersen és feldolgozva is szeretjük, ám talán kevesen tudják, hogy fogyasztása jótékony hatású az emberi szervezetre.

            A szilva rendkívül gazdag káliumban, elősegíti a vér sav-bázis egyensúlyának megtartását, a szívritmus normalizálását és a salakanyagok kiürítését, továbbá a vasnak, a kalciumnak, a magnéziumnak és a foszfornak is gazdag forrása. B-vitamin tartalmának köszönhetően az idegrendszerre és az agyműködésre is jótékonyan hat. A benne lévő B-vitamin nagyon fontos az idegrendszer számára, ezáltal segítik az agy anyagcseréjét, így elősegítik a megfelelő gondolkodást, a memória működését.

            Fogyókúra során megköti a fölösleges zsírt. Napi 20 dkg szilva elfogyasztása olcsó és ízletes, jó kiegészítője lehet egy fogyókúrás menünek. A friss szilva segíti a szép bőr kialakulását és megmaradását. Fáradságűző, regeneráló, frissítő kúrát is tarthatunk a szilvával. Kifejezetten nyugtató hatású. A szilva is frissen a legfinomabb és a legvitamindúsabb. Tárolása nem okoz gondot, hűvös helyen napokig is eltartható.

Így fogyaszd a szilvát!

            Nyersen: augusztus és szeptember magasságában legjobb, ha nyersen fogyasztod a szilvát, hiszen ebben a formában tartalmazza a legtöbb vitamint, ásványi anyagot.

            Lekvárként: a téli hónapokban lekváros kenyér, barátfüle vagy gombóc formájában fogyaszthatod a szilvát. A gyümölcs így is megőrzi a benne lévő emésztésserkentő hatású szorbitolt, valamint rosttartalmát.

            Aszalt szilvaként: az aszalt szilvában ugyanazt az értéket megtaláljuk, de sűrítve. Különösen ott van nagy szükség rá, ahol nem fogyasztanak elegendő zöldséget és gyümölcsöt, hogy folyamatosan tisztítsák a vért. Az aszalt szilvát megfőzzük vagy éjszakára leáztatjuk, és a levét megisszuk. A leáztatott szilvalé az egyik leggazdagabb forrása a vasnak, kalciumnak, magnéziumnak és foszfornak. Fogyassz belőle minél többet az idénygyümölcsöket nélkülöző téli hónapokban!

Kedvcsinálónak pedig íme három szilvás recept!

Szilvasajt

            Sűrű szilvalekvárt főzünk (addig kell főzni, míg a kanál megáll benne). Ekkor tegyünk bele citrom- és narancshéjat, fahéjat, szegfűszeget, egész mandulát (héja nélkül) vagy ahelyett negyed gerezd diót. Ha teljesen kihűlt, nedvesített nyújtódeszkán szaggassuk tetszés szerinti darabokra, és meleg helyen, nappal meleg levegőn, kint a szabadban szárítsuk meg. Kitűnő csemege.

Szilvasajt másképpen

            A leforrázott, meghámozott, magjától megtisztított szilvát addig pároljuk saját levében, míg olyan puha lesz, hogy áttudjuk passzírozni. Ezután a szilvát súlyával azonos mennyiségű cukorral addig főzzük állandóan keverve, míg a kanálról leválik. Vízzel kiöblített kis tálkákba vagy birssajtformákba öntjük. Ha kihűlt, kifordítjuk a formákból, tepsibe helyezett fehér papírra rakjuk őket. Langyos sütőben megszárítjuk, és pergamen- vagy zsírpapírba csomagolva, hűvös, száraz helyen tartjuk. (Még finomabb, ha a felfőzés végén negyed diókat vagy hámozott mandulát szórunk közéje.)

Fahéjas szilvás rétes

            Hozzávalók: 3 kanál édes kekszmorzsa (lehet darált keksz is), 1 citrom, 1 kiskanál őrölt fahéj, 3 kanál cukor, 1 kg szilva, 6 réteslap, 5 dkg vaj vagy sütőmargarin.

          Elkészítése: a megmosott szilvát hosszában vágjuk félbe, magozzuk ki, és tegyük egy keverőtálba. Szórjuk bele a cukrot, a fahéjat, a citrom reszelt héját, az édes kekszmorzsát, és lazán forgassuk össze. 2×3-as réteslapot terítsünk enyhén nedves konyharuhára, majd minden lapot locsoljunk meg kevés olvasztott vajjal vagy sütőmargarinnal, és kanalazzuk a felénk eső oldalára a töltelék felét. A konyharuha segítségével ne túl szorosan csavarjuk fel a tésztát, majd fektessük a rétesrudakat sütőpapírral bélelt tepsibe, kenjük meg olvasztott vajjal vagy sütőmargarinnal, és 190 fokos sütőben süssük pirosra. Ha elkészültek a rétesek, 10 percig pihentessük, majd vágjuk nem túl vastag szeletekre, és porcukorral megszórva kínáljuk.

(Forrás: Richpoi Hírek)

Az oregánóról (magyar nevén: szurokfű ill. vadmajoránna)

Kínai közmondás; Ha valaki megoszt veled valamit, aminek Te hasznát veszed, erkölcsi kötelességed, hogy azt Te megoszd mással

Az oregánó (szurokfű, illetve vadmajoránna) a természet antibiotikuma, baktériumölő hatása a penicillinével vetekszik. Ráadásul az ára jóval alacsonyabb, mint némelyik gyógyszeré. Enyhíti a megfázásos, influenzás tüneteket, tisztítja a légutakat, csillapítja a köhögést. De enyhíti az orr melléküreg gyulladást és a tüdőgyulladást is, eltünteti a szemölcsöket valamint a fejbőrről a korpát,
segít ízületi fájdalmak esetén, és még az idegeket is nyugtatja. Ha valakinek a házi patikájából eddig hiányzott az oregánó olaj, ideje beszereznie.

A szárított szurokfű leginkább az olasz konyha ételeinek fűszereként ismert itthon. Hatásában és aromájában leginkább majoránnára és a kakukkfűre hasonlít. Bab-, paradicsom-, pástétomok, tésztaételek ízesítésére használják.   Teaként elsősorban köhögéscsillapításra, nátha ellen hatásos. Remek meghűlés elleni izzasztó teakeverék a következő: 1–1 csomag oregánó, bodzavirág, hársvirág, kamillavirág, majoránna keverékéből 2–3 evőkanálnyit adunk egy liter vízhez. 1–2 perces forralással főzetet készítünk, finom szűrön átszűrjük, melyből napjában többször melegen iszogatunk.
            Az ősi indiai szerzetesek azt tartják, hogy: a bazsalikom, a kapor és a szurokfű (oregánó) az élet három gyógyfüve.

Hogyan lassítható a szem öregedése?

            Negyvenéves kor fölött sokan tapasztalják, hogy a szokásos betűméretű szöveget már távolabbra kellene tartaniuk az olvashatósághoz, mint ameddig a karjuk elér. Bár a presbiópiát – azaz az öregszeműséget – nem lehet megelőzni, látását az életmódjára való odafigyeléssel védheti.

Rendszeresen ellenőriztesse szemét! Ha látásával kapcsolatban bármilyen panasza jelentkezik (homályos látás, fények illetve foltok villózása, a fényforrás körüli szivárvány, vagy akár csak fejfájás hosszantartó közelre nézéskor), azonnal forduljon orvoshoz. Idejében elkezdett kezeléssel megállítható a szem romlása.

Kezeltesse krónikus betegségeit! Bizonyos betegségek - mint például a cukorbetegség és a magas vérnyomás - ártanak a szemnek.

Védje szemét a nappal szemben! Használjon UV-védős napszemüveget, ez különösen akkor fontos, ha sokáig tartózkodik a napon, illetve, ha az UV-fénnyel szembeni érzékenységet fokozó gyógyszereket szed.

Táplálkozzon egészségesen! Egyen bőségesen zöldséget és gyümölcsöket, ezek ugyanis általában nagy mennyiségű antioxidáns (oxidációt gátló) anyagot, A vitamint és béta-karotint tartalmaznak. Ezek mind létfontosságúak az egészséges látás megőrzése érdekében.

Használjon megfelelően erős szemüveget! Rendszeresen ellenőriztesse, hogy az Ön által használt szemüveg még mindig jó-e.

Használjon megfelelő erejű megvilágítást munkájához!

Bár a szabályok többsége, illetve látással való összefüggése közismert, a legtöbben mégsem figyelünk oda ezen alapvető szabályok betartására sem.

(WEBBeteg – Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinkai farmakológus)

Egyre gyakoribbak lehetnek a hőséghullámok Magyarországon

          Az ország területén nemrégen még hőségriadó volt érvényben, a meteorológiai előrejelzés szerint most várható néhány fokos enyhülés. A napi átlaghőmérséklet emelkedésével a halálozások száma is nőtt – írta az OKI, hozzátéve: a 2008–2011. évi hőséghullámok idején ez 15–28 százalékos növekedést jelentett, az esetek 80 százaléka a 65 évnél idősebbek körében következett be. A vezető halálokok a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi betegségek.

A hosszan tartó meleg az egészséges emberek szervezetét is megviseli – jegyezte meg az OKI. Az ember normális külső testhőmérséklete 32–33 Celsius-fok. Ha a levegő hőmérséklete ennél magasabb, a bőr melegedni, az ember izzadni kezd, ami kiszáradást és nátriumvesztést is okozhat. „Ezért fontos, hogy ne csak az elveszített folyadékot, de a sót is pótoljuk, akár ásványvízzel, akár enyhén megsózott csapvízzel, teával” – hangsúlyozta az intézet.

A nagy melegben, szabad térben végzett intenzív fizikai tevékenység, munkavégzés vagy hosszan tartó sportolás hőgutát okozhat; súlyos, akár életveszélyes állapot is kialakulhat. Ezért kánikula idején például futni, kerékpározni a reggeli vagy az esti órákban ajánlott.

Az autóvezetők figyelmét is felhívták arra, hogy a hőségben romlik a koncentrálóképesség, ezért hosszú utakon álljanak meg gyakrabban pihenni. Ismételten kiemelték: zárt gépkocsiban senki ne hagyjon gyermeket, de állatot sem.

Azoknak, akik a vízpartokra mennek hűsölni, azt tanácsolták, hogy a kijelölt szabad vízi fürdőhelyekről tájékozódjanak az OKI honlapján. A bányatavakban, a folyóvizekben ki nem jelölt helyeken nemcsak balesetveszélyes fürdőzni, de a fertőzések veszélye is fennáll – tették hozzá.

A különböző hűtőberendezésekkel kapcsolatban arra figyelmeztettek, hogy azokat csak szakaszosan, fokozatosan, átmeneti hűtésre szabad használni, különben csökkentik a hőmérséklethez való hosszú távú alkalmazkodóképességet.

Forrás alapja: HetiVálasz.hu 2012-ben megjelent írása, de most is aktuális. A képet Alsóörsön készítettem.

Hatvan év felett is mienk az élet!

A George Washington Egyetem gerontológusa, több kutatás eredményeire támaszkodva azt állítja, hogy az idős emberek agya sokkal jobban, rugalmasabban, kreatívabban működik, mint azt korábban gondolták. És ennek oka az évek száma:

Amikor valaki elmúlt 60, 70, 80 éves, az agya rengeteg információt, tapasztalatot halmozott fel.

Ebben a korban az agyi idegsejtek számtalan olyan külső ingert képesek kódolni, megfejteni, amit a fiatalabbak nem értenek még.

A szakértők azt is megfigyelték, hogy az idősebb emberek jobb és bal agyféltekéje harmonikusabban együttműködik, jobban kiegészítik egymást, ezért sikeresebbek az intellektuális képességeket mérő teszteken.

Egy idős embere agya lehet, hogy nem képes olyan gyorsan kapcsolni, és felfogni a helyzetet, viszont a fontos döntések meghozatalakor átfogóbban gondolkodik, összefüggésekben látja a helyzetet, ezért születnek bölcsebb, megfontoltabb gondolatok.

Azt is megfigyelték, hogy az idős személyek agya kevésbé reagál a negatív gondolatokra,történetekre, ezért az illető sokkal nyugodtabb, mint a vehemens gondolkodású fiatal.

Egy ember intellektuális kapacitásának csúcsára 70 éves korába jut el, hiszen ekkor termelődik a legtöbb mielin nevű nevű anyag, aminek hatására az agyi idegsejtekben felgyorsul az információ áramlás, ezért akár 3000 százalékkal is javulhat a központi idegrendszer teljesítőképessége.

Az is érdekes, hogy 60 éves kor előtt a két agyfélteke nagyon elkülönülten működik, 60 éves kor után kezdik kiegészíteni egymást, ami azért csodás, mert így komplexebb feladatokat is képes az agy megoldani, amit kísérletekkel is igazoltak.

A Montreal-i Egyetem professzora, Monchi Oury szerint az idősebb emberek agya hatékonyan képes kiszűrni az információ áradatból a fontos tudnivalókat, a haszontalanokat meg egyszerűen nem veszi figyelembe.

Íme, pár sajátosság a 60-70 éves agyműködésére vonatkozóan:

–   az agysejtek nem halnak el, hanem egyszerűen elvesztik információ-továbbító szerepüket, ha az illető nem dolgoztatja a szürke állományát;

–   a koncentráció- és memóriazavarok a felhalmozódott információ mennyiségének tudhatók be;

–   ebben az életkorban az illető hatékonyabban tud dolgozni, jobban bírja a stresszt és racionálisabban gondolkodik is;

–   ha valaki odafigyel az egészségére, a mozgásra és agytornára, idősebb korára sokkal bölcsebben gondolkodik és szebbnek látja a világot.  

Fel a fejjel, használjuk az agyunkat!!!  

Az egresről amit érdemes tudni

Egres, köszméte, piszke, pöszméte, tüskeszőlő… vidékenként változik az elnevezése ennek a savanykás, fanyar ízű növénynek. Mint minden gyümölcsnek, ennek a fogyasztása is támogatja egészségünket.

Ez a szőlőhöz hasonló, de attól nagyobb szemű gyümölcsnek van piros és zöld változata is, mindkettő csíkos.

A teljes éréskor alakul ki benne az íz-és zamatanyag. Energiatartalma csekély, 10 dkg-ban mindössze 44 kcal van.

       Található benne A-, C-, B3- és D-vitamin, valamint nyomelemek. Ásványi anyagok közül kalciumot, káliumot és foszfort tartalmaz. Fogyasztása rendkívül értékes a szervezetünk számára.  Nagyban segíti az emésztést, fogyasztása kedvezően hat a belső elválasztású mirigyekre. Köszvény ellen is hatásos, valamint hólyagbántalmakra. De hozzájárul a szív, a vese és a máj egészségéhez is. Mivel pektint tartalmaz, s az a bélbe jutva az ott jelenlévő baktériumok hatására egy védőréteget képez a nyálkahártyán, így székrekedés ellen is kiváló, rendezi a székletet. A leghatékonyabb nyersen fogyasztani.

            A konyhában is sokoldalú a felhasználása. Készíthetünk belőle levest, szószt, kompótot. Belesüthetjük süteményekbe is, de remek dzsem és lekvár is készülhet belőle.

A szilva jótékony hatása

A Berlini Egyetemen kutatás szerint azok az emberek, akik három héten keresztül, naponta legkevesebb hat szem szilvát, akár nyersen, vagy szárítva elfogyasztanak, megelőzhetik a csontbetegségeket, csökkenthetik a rossz koleszterinszintet, és a vastagbélrák kialakulását is elkerülhetik.

Ha kicsit több szilvát eszünk a kelleténél, akkor érvényesülhet ennek a csodálatos gyümölcsnek a hashajtó hatása, ami azért remek, mert a fölösleges salakanyagoktól megszabadulhat szervezetünk.Emellett az idegrendszerünkre, a májunkra, a gyomorsavtúltengésre, a gyomorfekélyre, a vesékre, és a vastagbélre is gyógyítólag hat.
A szilva sötétkés, sötét vöröses színét egy sajátos polifenol anyagnak köszönheti, amely rendkívül hatékony antioxidáns, ötször erősebb, mint a bétakarotin, ötvenszer erősebb, mint az E-, és hússzor, mint a C-vitamin.
A szilvából készült finom lé, étkezés előtt egy félórával elfogyasztva, nagyszerűen serkenti az immunrendszert, így védve leszünk a fertőzésektől. Segít beindítani az emésztést, megszünteti a székrekedést, és még a fogyókúrázók is bátran ihatják a szilva levét, hiszen megszabadít a felesleges zsírszövetektől, méregtelenít.
Legalább napi egy pohárral ajánlott meginni.

Íme, a szilva még jó néhány egészségvédő tulajdonsága :

1. Ha naponta legalább három szilvát megeszünk, az erős antioxidánsok eltávolítják azokat a hibás agysejteket, amelyek a memória romlásáért felelősek.

2. A szilva kalóriában szegény, egy szemben mindössze 30 kalória van, ez a napi szükséglet (2 ezer kalória) 1,5 százalékát teszi ki.

3. Megelőzhetők a szívet érintő betegségek is. A szilva ugyanis zsírokban szegény, egy darabban 0,2 gramm természetes zsír található, ami ráadásul nem is telített, amely a keringési rendszernek is gondot okoz ugyebár.

4. A nyers gyümölcs tele van egészséges szénhidráttal, azonban vigyázni kell a szárított változattal, mert ebben már a szénhidrát mértéke igencsak magas, ezért óvatosan kell fogyasztani, hiszen hosszabb távon megemelkedhet a vércukorszint.

5. C-vitaminban gazdag gyümölcsről van szó, a napi szükséglet 7 százalékát fedezi egy szilva.

6. Megvéd a rákos betegségektől, mivel antociánt tartalmaz, de a vérszegénységben szenvedőknek is naponta kellene a szilvát fogyasztani.

7. Megelőzhető a nyers gyümölcs rendszeres fogyasztásával a cukorbetegség, a vesék és csontok élettartama tovább tarthat.

A végére pedig egy érdekesség: 1905-ben egy kaliforniai szilvatermelő úgy döntött, hogy a gyümölcsök szedésére 500 majmot „alkalmaz". Nos, a terve nem vált be, mert a majmok ugyan leszedték a kerekded finomságokat, de meg is ették nyomban azokat.

A kapor

A kapor ismert kerti zöldfűszer, de talán nem tudunk róla annyit, amennyit megérdemelne, és a kelleténél ritkábban is használjuk, pedig különleges, finom íze mellett jótékonyan hat szervezetünkre is.

A kapor őshazáját valahová a Földközi-tenger környékére, talán a Közel-Keletre teszik, innen terjedt el az egész világon. Az biztos, hogy már az ókorban ismert volt Európában, hiszen a görögök és a rómaiak egyik kedvenc fűszere volt, ráadásul fejfájás és gyomorpanaszok ellen is használták gyógynövényként. Népies nevét, az uborkafüvet azért kapta, mert a savanyúságok elengedhetetlen hozzávalója, hiszen nemcsak jellegzetes íze van, de tartósító hatása is ismert. Egyes népek (például az oroszok vagy az olaszok) ma is sok kaprot fogyasztanak levesekhez, töltelékekhez. A növény egy-másfél méter magasra is megnő, a kiskertekben elszóródó magokból ültetés nélkül is sok kapor kel ki.

    Érdemes belőle felaprítva télire is fagyasztani, így bármikor használhatjuk. Két-három vajas doboznyi kapor egész télen elég lehet a családnak. Főzelékek, húsételek, sütemények ízesítésére használhatjuk. Érdemes gyakrabban használni, hiszen jó hatással van emésztésünkre, továbbá étvágygerjesztő hatása is van – kisgyerekeknek különösen jót tesz. A kapor Spanyolország és Portugália partjaitól a Földközi-tenger vidékén át egészen Dél-Oroszországig őshonos, és vadon jelenleg is megterem. Egy svájci, tóparti település régészeti feltárása során bizonyítást nyert, hogy termesztése az újkőkorban kezdődött, de ókori egyiptomi írások is említik, valamint kedvelt volt a görögök és a rómaiak körében is. Utóbbiaknál egyrészt a tehetősség jelképe volt, másrészt, mint egészséges fűszernövényt is nagyra tartották. Hippokratész a fehérborban megfőzött, mézzel édesített kapormag-készítményt szájöblögetésre javasolta, harci sebesülésekre, a sebek begyógyítására pedig pirított kapormag-töretet alkalmaztak. A középkorban a kaprot bájitalok készítéséhez, gonosz varázslatok kivédése ellen használták, az 1570-es években azonban már, mint közönséges kerti fűszernövényt említik a leírások.

Napjainkban a kapor elsősorban Észak-Afrika, Oroszország és Skandinávia konyhájában kap fontos szerepet. A kapor legismertebb tulajdonsága nyugtató hatása. Illóolaja ellazítja az izmokat, különösen az emésztőrendszer izmait. Évszázadok óta használják gyomorrontás, puffadás, bélgörcsök, hányinger kezelésére, kisgyermekek hascsikarásának enyhítésére. Csökkenti a gyomor és a belek puffadását, de serkenti a tejelválasztást is. Az ásványi anyagok közül igen sokat tartalmaz vasból, mangánból és kalciumból. Enyhíti a csontritkulás és reumatikus ízületi gyulladás tüneteit. Három evőkanálnyi kapormag több kalciumot tartalmaz, mint egy jó pohár tej, vitaminjai közül pedig a C-vitamin a legfontosabb. Említésre méltó még élelmi rosttartalma, amellyel hozzájárul az emésztőrendszer kielégítő működéséhez. A kapor illóolajai megállítják a káros baktériumok termelődését - antibakteriális hatása megközelíti a fokhagymáét.

Antioxidáns vegyületei semlegesítik a szervezetbe jutott szabadgyököket és más, rákkeltő hatású anyagokat. A friss kapor íze és illóolajtartalma mindenképpen felülmúlja a szárítottét; ezért ha lehet, frisset válasszunk. Mivel szedés után igen hamar fonnyadásnak indul, a csak kissé fonnyadtat bátran megvásárolhatjuk. A sárgásra fakult, laposra aszalódott kapor viszont már régi szedésű; keressünk inkább szárítottat helyette. A friss kaprot mindig tegyük be a hűtőszekrénybe. Lazán tekerjük nedvesített konyharuhába, vagy állítsuk vízbe.  

          A kapor jellegzetes ízét illóolajainak köszönheti, amelyet a növény minden része termel. Ezek védelme érdekében csak egy-két perccel tálalás elõtt adjuk az ételhez. A levél kellemes, friss ízt kölcsönöz leveseknek, salátáknak, halételeknek. Próbáljuk ki sajtételekhez, sajtos tésztaféleségekhez, tojásos salátákhoz. Igen jól harmonizál burgonyával. Segítségével remek fűszervaj készíthető. Húsokhoz és zöldséges ragukhoz is remek. A skandináv konyhában a kapor halételek gyakran kizárólagos fűszere. A magokat savanyított zöldségek készítéséhez, húsok pácolásához, raguk és zöldségételek ízesítéséhez használhatjuk. Próbáljuk ki rizottókhoz, süssük kenyérbe, ízesítsünk vele gyökérzöldségekből készült kását. A teljesen kiszárított, ledarált magokkal sót helyettesíthetünk. A kinyílt virágtányér kiváló ízt ad olajnak, ecetnek. Sajnos a kapor két-három napnál tovább nem tartható el. A friss szárat és leveleket érdemes ollóval gyorsan felvagdalni, majd kisebb-nagyobb adagokban lefagyasztani. Ez a fajta tartósítás szinte változatlan formában őrzi meg a növény íz világát. A vastag szárak és magok inkább szárításra alkalmasak.

          Frissítő ízű mártogatóst kapunk, ha az összevágott leveleket reszelt uborkával natúr joghurtba keverjük. Lazac és pisztráng elkészítésekor használjuk bátran a kaprot. E halféleségek és a kapor íze remekül összeillik. Tegyük szendvicsbe saláta mellé vagy helyette. A kapormag emésztést elősegítő hatása közismert. Nagyobb vendégség alkalmával, nehéz ételek mellé helyezzünk az asztalra kis tálkában belőle. Gyomrunk működésének serkentése mellett friss leheletet is biztosít.

Dr. Biró Józsefné Erika

Mire jó a körömvirág? És hogyan kell gondozni?

A fészkes virágzatúak családjába tartozó (Asteraceae) körömvirág, Calendula officinalis, Dél- és Kelet-Európából származik. Latin neve (Calendula) abból a római megfigyelésből ered, hogy a virágok az év szinte minden hónapjában virágoznak, a mediterráneumban még télen is.

Az officinalis elnevezés pedig gyógyító hatására utal. Az arabok sokszor adtak lovaiknak körömvirágot, mert azt tapasztalták, hogy ez növeli a lovak vágtatási sebességét.

A növény leírása

Egynyári, rövid tenyészidejű, 30–60 cm magasra növő, fészkesvirágzatú, lágyszárú növény. Gyökerei mélyre hatolnak. Halványzöld levelei jellegzetes illatúak. Nyelves virágai sárgák és narancssárgák.

A növény gondozása

A körömvirág kedveli a laza, homokos talajokat. Fényigényes növény. Ősszel vagy tavasszal magról szaporítható. A magvak 21 fokon kb. 10 nap alatt kicsíráznak. Helyigénye kb. 30 cm. Ha palántázunk, figyeljünk oda, hogy jól bokrosodott töveket vásároljunk, amelyeket ezután az ültető gödörbe helyezve, talajjal takarás után jól megöntözünk. A 60–90 cm magas növény 14 héten keresztül virágzik. A kis rókalepke és a fehér káposztalepke kedveli. Szirmai napfényen kinyílnak. Virágágyások remek szegélynövénye, mutatós vágott virág. Ha túl nagyra nőtt, vissza kell vágni tíz centiméteres magasságig, egy hónap elteltével ismét virágzik.

Összeültetések

A veteményesben a szomszédait sok kártevőtől megvédi, ezért itt is hagyjunk meg belőle pár tövet, különösen a paradicsom sorában. A körömvirág és a málna is jól kiegészítik egymást. A körömvirág más növények mellett is hasznos társítás, hiszen a gyökérfonalférgeket elűzi, és távol tarja a levéltetveket is.

Gyógyhatásai

Hazánkban elsősorban a csészelevelek nélkül vagy azokkal együtt gyűjtik virágzatot, más országokban a virágos hajtást és a levelet is gyűjtik.

Főbb hatóanyagai: szaponinok, flavonoidok, poliszacharidok, karotin- és xantofil festékanyagok, illóolaj, fitoszterol és tokoferol.

Gyógyteák, kivonatok és készítmények összetevőjeként alkalmazzák. A körömvirágot régóta használják enyhítő gyógyírként fogfájásra és méhcsípésre. Még az amerikai polgárháború és az első világháború idején is alkalmazták sebgyógyításra. Napjainkban a kisebb vágások és égési sérülések kezelésére a körömvirág alapú krémeket drogériákban, mint természetes eredetű gyógytermékeket lehet vásárolni. A körömvirágot a népgyógyászat kelések, fekélyek, ekcémák, égési sebek, zúzódások8888j8 kezelésére javasolja. Hatóanyagai hámosodást elősegítő, gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. Emiatt eredményesen alkalmazható visszérgyulladások enyhítésére, megszüntetésére. Hegesedés után a műtéti sebeket gyorsan begyógyítják.

Gasztronómiai alkalmazása

A körömvirág gasztronómiai múlttal is büszkélkedhet. A középkorban a szakácsok levest főztek belőle, levelét salátákba tették.

A mai konyhaművészet az ehető szirmokat ízletes süteményekbe, pudingokba, levesekbe, salátákba és rizsből készült ételekbe használja fel. A friss virágszirmok salátákba, levesekbe is belekerülhetnek.

            A teljes virágot, vagy csak a nyelves virágokat szedjük és szárítjuk. A szárított szirmokat teakeverékek színjavítására, illetve potpourrik színesítésére is használhatjuk.

Egyik kedvencünkről, a görögdinnyéről

A görögdinnye (Citrullus lanatus) a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak gyümölcsének neve.

Elsősorban kitűnő íze és cukortartalma miatt kedveljük, mivel jelentős mennyiségű cukrot tartalmaz. A kémiai elemek közül elsősorban kálium, nátrium, kalcium, vas és foszfor található benne. Táplálkozási érteke a könnyű emészthetőségeben, a gyomor-és bélműködést serkentő, valamint vízhajtó hatásában rejlik. Ugyanakkor nem elhanyagolható a benne lévő víztartalom sem (90–95%). Napjainkban a biológiailag tiszta víz egyre fontosabb az emberi szervezet számára. Fogyasztásával a szervezetbe jutó víz a veseműködést előnyösen befolyásolja. Régebben vizelethajtó tulajdonsága miatt gyógynövényként is emlegették. Fontos a dinnyék nyersrosttartalma is, mely elősegíti a vastagbél működését, javítja az emberek közérzetét.

David Livingstone, a híres Afrika-kutató, úgy írja le a görögdinnyét, hogy a Kalahári-sivatagban rengeteg található belőle, úgy gondolják, hogy innen származik, és itt szabadon nő. Nem ismert, hol termesztették először, de a legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelőtt a dinasztikus Egyiptomban történt, hieroglifával is megörökítették. A növényt gyakran helyezték fáraók sírkamrájába élelemként a túlvilágra.

A 10. században már termesztették Kínában, mely a világ legjelentősebb görögdinnye termesztője ma is. A 13. században mór hódítók hozták be a gyümölcsöt Európába.

A termés alakja igen változatos, a gömbtől, a megnyúlt gömbtől a megnyúlt hengeres formáig változik. Egy-egy termés tömege 2–15 kg. A héj színe fehéres, világoszöld, közép zöld, kékeszöld, feketés zöld lehet. Felülete sima vagy enyhén barázdált, rajzolata lehet csíkozott, márványozott. A héja 1–2 cm vastag. A hús színe fehér, sárga, citromsárga, sötétebb sárga, világos rózsaszínű, rózsaszínű, piros, vérvörös. (A fehér és a sárga színűek elsősorban takarmánydinnyék.) A belső húsos ehető rész a placentából fejlődik, eltérően a sárgadinnyétől, melynek a perikarpium alkotja a terméshúsát. A magok a perikarpiumban elszórtan helyezkednek el. A mag mérete 0,5–2,0 cm között változik. Színe fehér, krémszínű, barnás, szürke, fekete stb. lehet. Egy-egy növényben 300–600 db mag található. Csírázóképességét 6–8 évig megtartja. Ezermegtömege: 20–150 g.

Magyarország egész területén megfelelő az éghajlati és talajadottságok a termesztés feltételeinek. A sok csapadék és az alacsony hőmérséklet késlelteti az érést, ilyenkor a termés héja megvastagszik, színe tompul, íze kevésbé élvezhető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dinnyét nem szabad öntözni. Az elégtelen vízellátás szintén terméscsökkentő és minőségrontó tényező.

            Magyarországon a legtöbb görögdinnyé-t a XVI. században termesztették. Sok leírás szól arról, hogy mit kell tenni a görögdinnye magokkal vetés előtt. A görögdinnye magokat tejbe, borba, mézes vízbe áztatták, hogy a termés édesebb legyen. Szagos vízbe tették, hogy illata erősebbé váljon.

A görögdinnye termésének nagysága nagyon változó. A 15 centiméternél kisebb átmérőjű és két és fél kilogrammnál könnyebb görögdinnyét kicsinek, a 25 centiméternél nagyobb átmérőjű, 5 kilogrammnál súlyosabbakat nagy görögdinnyének nevezik. Magyarországon az eddig termett legnagyobb görögdinnye 26 kilogrammos volt. Ez messze elmarad az Amerikai Egyesült Államokban felnevelt világcsúcstartó 114 kilogrammos görögdinnye rekordtól.

            A görögdinnye termése nem utóérő, ezért fontos, hogy teljesen érett legyen szedéskor. Miről lehet felismerni az érett görögdinnyét?

- A görögdinnye kopogtatásra mélyebb, kongó hangot ad.

- A görögdinnye héjszíne sötétebb, fényesebb lesz.

- A görögdinnye hasi, talajjal érintkező részén érett, sárgás szín alakul ki.

(A forrás egy része: Wikipedia)