Lehet nézelődni!

Gauguin halálára - 1903. május 9.

Kalapos önarcképe 1893-ból

Eugène Henri Paul Gauguin (Párizs, 1848. június 7. – Hiva Oa, Marquises-szigetek, Atuona, 1903. május 9.) francia festő, van Gogh és Cézanne mellett a posztimpresszionizmus legnagyobb képviselője. Kalandos élete során volt tengerész, jómódú üzletember és nyomorgó festő, élt Peruban, Párizsban és Tahitin. Merész kísérletezése a színekkel közvetlenül vezetett a szintetista stílus kiteljesedéséhez. Később kialakította teljesen egyéni hangú festészetét, amelyre a tiszta színek használata, a különböző eredetű motívumok variálása a jellemző. Festményei mellett fametszetei is igen jelentősek.

Élete utolsó időszakából:

1901 novemberében átköltözött a Marquise-szigetek egyikére, Hiva-Oa szigetére, Atuanába a fenyegető pestis elől, valamint azért, mert a megélhetés ott a felébe került. A falu közepén cölöpökre felépítette a híres Örömök házát. Lelkesen kezdett festeni, de a lába miatt a műtermét alig hagyta el. Ebben az évben otthon a tudta nélkül kiadták a Noa-Noát.

1902 elején újra kínozta betegsége. Szeretett volna hazamenni Franciaországba, hátha javul az egészsége, de Monfried lebeszélte róla, mondván, Gauguin odahaza már legendás festő, aki Óceánia mélyéről küldi utánozhatatlan műveit, a világból eltűnt ember alkotásait. Már az ellenségei sem tudnak belekötni, hiszen átlépett a művészettörténetbe.

Gauguin Hiva-Oán is folyton összeütközésbe került a hatóságokkal. Mint az őslakosok pusztulásának szemtanúját, a hatóságok meg akarták félemlíteni, és koholt vádak alapján 3 hónapi börtönre és 1000 frank bírságra ítélték. A festő Tahitire készült, hogy fellebbezzen, de az utazásra már nem került sor. A betegsége ágyhoz kötötte, és 1903. május 8-án meghalt. Egy dombon temették el, sírját egyszerű kőlap jelzi. Hagyatékát árverésen kótyavetyélték el.

A Vollard Galéria még ebben az évben 50 festményéből és 20 rajzából kiállítást szervezett, az Őszi Szalon pedig egy egész termet szentelt munkáinak. Képeit Berlinben is kiállították. Gauguin is azok közé a festők közé tartozott, akinek a művészetét csak halála után ismerték el. (Wikipediából)

A budapesti Szépművészeti Múzeumban található képei: Téli táj (1879), Fekete sertések (1891)

Az emberi hülyeség határtalan

NEMZETEK KONYHÁJA - Olasz almás pite

Hozzávalók

• 100 g puha vaj,
• 250 g liszt,
• 2 teáskanál sütőpor,
• csipet só,
• 150 g cukor,
• 2 tojás,
• 1 citrom reszelt héja,
• 1 teáskanál vanília kivonat,
• 75 ml tej,
• 4 db. alma,
• 1 evőkanál barna cukor,
• 1/2 teáskanál fahéj

Így készül

1. Melegítsük elő a sütőt 180 C-ra.

2. Keverjük össze a lisztet, a sütőport, sót, puha vajat, cukrot, tojást, reszelt citromhéjat, vanília kivonatot (vagy vaníliás cukrot). Fokozatosan adjuk hozzá a tejet és keverjük szép simára.

3. Az almákat tisztítsuk meg, majd egy fél egy almát vágjunk kockákra, és keverjük a tésztához.

4. A többi almát vágjuk fel vékony szeletekre. Öntsük a tésztát egy kivajazott, lisztezett kerek formába, majd körben rendezzük el a tetején az almákat

5. Keverjük össze a barna cukrot a fahéjjal, és szórjuk rá a tetejére.

6. Süssük 40-45 percig, amíg feljön, és szép, arany színű lesz.

Melegen és hidegen is finom.

A pitét langyosan szokták fogyasztani, ha forró egy kanál vanília fagyival is fogyasztható együtt.
(Forrás: fengshuitrend.blog.hu)

Elérkezett az idő a szobanövények átültetésére

          A tavasz a szobanövények életében is nagy változást jelent. Az egész télen át szobában tartott virágokat, növényeket próbára tette a fűtött helyiségek száraz levegője, a házipor, és az esetleges dohányfüst. Emiatt az érzékenyebbek alsó levelei megbarnulnak, megsárgulnak vagy lehullanak.

Tavasszal a szobanövények anyagcseréje is felgyorsul, növekedni kezdenek, ehhez elegendő tápanyagra van szükségük. A cserépben lévő föld tápanyagkészlete idővel kimerül. Ezért így tavasz elején itt az idő átültetni szobanövényeinket! Valamivel nagyobb cserepet kell választani, de nem túl nagyot, mert azt a növények nem kedvelik. A legtöbb növény remekül fejlődik általános földkeverékben is.

Az új cserép aljába ujjnyi földréteget öntsünk, erre mehet a kiemelt földlabda. Erről csak a felső réteget kell lekaparni, amúgy ne bolygassuk. Tegyük a cserép közepébe. Az alsó földréteg és a cserép fala közötti részt töltsük fel földdel. Nyomkodjuk le, és tegyünk rá még annyi földet, hogy a cserép pereménél fél centivel alacsonyabb legyen

(Forrás: Lakáskínálat.hu 2013. május 1. – Szobanövény) A kép a saját kertemben készült.

A szobanövények átültetése

A tavasz a szobanövények életében is nagy változást jelent. Az egész télen át szobában tartott virágokat, növényeket próbára tette a fűtött helyiségek száraz levegője, a házipor, és az esetleges dohányfüst. Emiatt az érzékenyebbek alsó levelei megbarnulnak, megsárgulnak, vagy lehullanak.

Tavasszal a szobanövények anyagcseréje is felgyorsul, növekedni kezdenek, ehhez elegendő tápanyagra van szükségük. A cserépben lévő föld tápanyagkészlete idővel kimerül. Ezért így tavasz elején itt az idő átültetni szobanövényeinket! Valamivel nagyobb cserepet kell választani, de nem túl nagyot, mert azt a növények nem kedvelik. A legtöbb növény remekül fejlődik általános földkeverékben is.

Az új cserép aljába ujjnyi földréteget öntsünk, erre mehet a kiemelt földlabda. Erről csak a felső réteget kell lekaparni, amúgy ne bolygassuk. Tegyük a cserép közepébe. Az alsó földréteg és a cserép fala közötti részt töltsük fel földdel. Nyomkodjuk le, és tegyünk rá még annyi földet, hogy a cserép pereménél fél centivel alacsonyabb legyen. (Forrás: Lakáskínálat.hu 2013. május 1. – Szobanövény)

Az erkélyemről egy kép 2015-ből

Kutyahumor

Salátaöntetek

            A salátaöntetek készítésénél nem lehet merev szabályokhoz és előírásokhoz ragaszkodni, mivel minden összeillő nyersanyag és fűszer felhasználható készítésükhöz. Lássunk belőlük néhányat

          Bármelyik elkészített öntetet jól hűtsük le és így használjuk fel.

Ecet-olaj öntet: az ecetet kevés vízzel, sóval elkeverjük, kevés cukorral ízesítjük, végül olajat öntünk hozzá. Az átlagos arány: 1/3 rész ecet és 2/3 rész olaj.

Magyaros joghurt öntet: a joghurthoz hozzáadjuk az apró kockára vágott zöldpaprikát, paradicsomot, a finomra vágott metélőhagymát, ízesítjük sóval, citromlével, őrölt borssal.

Tejfölös, fokhagymás öntet: A tejfölt ízesítjük sóval, őrölt fehérborssal, mustárral, Worchester-mártással, citromlével, majd finomra zúzott fokhagymát adunk hozzá.

Francia öntet: az olajat és a hígított ecetet, vagy borecetet dijoni mustárral összekeverjük, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk.

Márványsajtos öntet (egyszerű): a borecethez olajat, sót, őrölt borsot, Worcester-mártást keverünk, majd reszelt márványsajtot adunk hozzá. A jól kikevert öntethez finomra vágott zöldfűszereket keverünk (petrezselyem zöldje, metélőhagyma stb.).

Vitaminos öntet: Az ecet-olaj öntetet mustárral vagy dijoni mustárral, őrölt borssal, citromlével ízesítjük, majd reszelt sárgarépát, apró kockára vágott főtt tojást, zöldpaprikát, paradicsomot adunk hozzá.

Joghurtos öntet: a joghurtot simára elkeverjük, majd egy kevés sóval, őrölt fehérborssal, finomra vágott petrezselyemzölddel, citromlével ízesítjük. 

Narancsos krémsajt öntet: a tejszínes krémsajthoz majonézt, reszelt narancshéjat, narancslevet, citromlevet, sót keverünk.

Tojásos öntet: a főtt tojás sárgáját villával összenyomjuk, sóval, kevés őrölt borssal és mustárral jól elkeverjük. Majd állandó keverés közben olajat adunk hozzá és kevés ecettel ízesítjük. Az olaj mennyisége annyi legyen, hogy az öntet folyékony krémszerűvé váljék.

Orosz öntet uborkához: a túrót villával összetörjük, a tejföllel, egy kevés fokhagymával, sóval, ecettel, őrölt borssal összekeverjük, és az uborkára öntjük.

Svájci öntet: az apróra vágott és megsütött húsos szalonnát ecettel összekeverjük, sózzuk, borsozzuk és forrón a fejes, vagy káposztasalátára öntjük.

Ezersziget öntet: a salátaolajat narancs- és citromlével elkeverjük, ízesítjük sóval, őrölt borssal, fűszerpaprikával, Worcester-mártással, finomra vágott vöröshagymát, petrezselyemzöldet, olajbogyót adunk hozzá, majd mustárral jól elkeverjük.

Tormás öntet: a majonézhez tejszínt, sót, szűrt citromlevet, cayenne borsot, őrölt fehérborsot keverünk, végül hozzáadjuk a reszelt tormát. Készíthetjük csak tejszínnel, majonéz nélkül.

Ördögöntet: a majonézhez ketchupot, pár csepp tabasco-mártást, sót, cukrot és finomra vágott csípős zöldpaprikát keverünk.

Tagore születésnapjára - 1861. május 7.

Balatonfüred egyik különlegessége, hogy az itt megfordult híres személyiségek fát ültetnek a parkban. Az elsőt Rabindranath Tagore Nobel-díjas indiai költő ültette. 1926. november 1-én érkezett a szanatóriumba, majd gyógyulásának örömére ültetett egy hársfát. A hindu hagyomány szerint, aki idős korában hársfát ültet, az megéri a fa kilombosodását. Tagore még tizennégy esztendőt élt.

Példáját először indiai politikusok követték, majd néhány év alatt hagyománnyá vált a faültetés, személyek mellett eseményeket is megörökítettek. Idővel a Nobel-díjasok külön területet kaptak.

Rabindranath Tagore (1861–1941) indiai költő költészete szervesen kapcsolódott az évezredes indiai hagyományokhoz, ugyanakkor Kelet és Nyugat kultúrája közeledésének hasznosságát vallotta. Verseit maga fordította angolra, regényeiben és drámáiban az indiai társadalom problémáival foglalkozott. Hatása az indiai költészetben máig egyedülálló, hazájának himnusza is az ő nevéhez fűződik. Az irodalmi Nobel-díjat 1913-ban ítélték neki, s ő volt az első nem európai író, aki e kitüntetésben részesült. Balatonfüreden sétány és szobor őrzi emlékét.

Egyik első fordítója Babits Mihály, aki a világhírű költőt Szent Ferenchez hasonlítja. Az első magyar nyelvű Tagore-kötetet Kelen Ferenc készítette 1914-ben.

NOSZTALGIA - Balatonfüredi kulturális élményeim 2012. május 4-én

Kellemes időben - május 4-én - átrándultam Alsóörsről Balatonfüredre. Olvastam ugyanis, hogy a Vaszary Villában 16 órakor nyílik Csók István gyűjteményes kiállítása, valamint Jókai Napok címmel két napos (4-én és 5-én) konferencia is éppen most zajlik. És ha már ott vagyok, csinálok a Tagore-szoborról is néhány képet, hiszen a Nobel-díjas indiai költő itt nyerte vissza egészségét, és erről május 7-én, születésnapján meg kívánok emlékezni a blogomban.

Időm és kedvem a 16-ból mindössze egy előadás meghallgatását tette lehetővé. A képen látható Vadera Gábor színvonalas és nagy lelkesedéssel tartotta „Párhuzamos történetek: Egy magyar nábob” című beszámolóját a mintegy 15 fő előtt.  Közben azon gondolkodtam, hogy ez a téma a teljesen átértékelődött világunkban ennél több embert talán nem is igen érdekelt volna kerek e Földön.

Csók István gyűjteményes kiállítása igazi csemegének számított. Az 50 kép ilyen együttes megnézése nagy élmény volt, erre a megnyitón megjelent mintegy 80 „jóarcú” ember már előre biztosíték lehetett.

Csók István kétszeres Kossuth-díjas (1948, 1952) festő, kiváló művész (1952) 1865. február 13-án született a dunántúli Pusztaegresen. Atyja törzsökös iparoscsaládból származó molnár volt. Véznácska, beteges gyerekként mindenki csak kényeztette. Jómódú szülei nem iparkodtak korán munkára vagy tanulásra fogni kedvencüket. Budapesten kezdte 1882-ben tanulmányait Székely Bertalan, Lotz Károly tanítványaként, majd Münchenben és Párizsban folytatta. Párizs tárolója volt a 19. század legjava képzőművészeti realizmusának, csatatere az impresszionisták harcainak. Csók emlékirataiban hangsúlyozza, hogy szabad akart lenni és ezért nem választotta az állami főiskolát.

          Néhány képet Önöknek is bemutatok, melyet a kiállításon készítettem:     Csók István képei közül a kedvencemet is láthattam, melyből különös derű jelenik meg: Keresztapa reggelije, (1932) Olaj, vászon, 90 x 81 cm (Magyar Nemzeti Galéria)

Tengeri starnd (1917, Janus Pannonius Múzeum, Pécs)

Vénusz lepellel (1925, Magántulajdon)

A nagykőrösi Arany család-szobor titkairól előadás október 8-án

A különleges előadásra szeretettel meghívok mindenkit:

Nemsokára itt a nyár! Rövidesen fürdünk a szabadban. Tartsatok ki!