Internet világnapja, május 18. - alulnézetben

Férj - feleség görbe tükörben

NEMZETEK KONYHÁJA - Francia epres-karamellás madártej

Rovarűző növények - A szekfű

      A lakásba berepülő rovarok ellen nem csak vegyszerekkel vagy esztétikusnak éppen nem mondható szúnyoghálóval védekezhetünk. Vannak ezeknél sokkal hatásosabb természetes módszerek is, amelyek ráadásul a balkont is üde zöldbe és színesbe borítják!

        A szegfűt szinte a rózsával egy lapon emlegethetjük, ha a legnépszerűbb vágott vagy kerti virágokról beszélünk. A hatalmas rózsabokrokkal ellentétben a szegfű cserépben vagy balkonládában is jól érzi magát, sőt, a rovarokat is távol tartja az otthonunktól.

        A szegfű inkább a hűvöset, de a világos, napos helyeket kedveli, széltől, huzattól mindenképpen óvni kell a karcsú, magas szárú virágot! A tápanyagigénye viszonylag nagy, fontos számára a minőségi virágföld és a rendszeres tápoldatozás ahhoz, hogy megfelelően fejlődjön. A szegfű igazán "iszákos" növény, gyakori öntözést igényel, de a cserepében soha ne álljon a víz! A szegfű (Dianthus) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjéhez, ezen belül a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjához tartozó nemzetség.

A szegfű nemzetség igen népes, a mintegy 300 faj főleg az északi félgömb mérsékelt övi területein terjedt el, géncentrumuk a Földközi-tenger környéke.Valamennyi szegfűre jellemző a forrt, cső alakú, sokerű csésze, legfeljebb a cső közepéig érő 5 cimpával, alján pedig pikkelyszerű fellevelekkel. Általában fénykedvelők.

        A szegfű már az ókorban is népszerű volt, a Római Birodalomban Jupiter virágát tisztelték benne. Az európai középkorban az állhatatos szerelem, a házasság jelképeként szerepelt; Rembrandt egy híres képe is ekképpen ábrázolja. Manapság gyakran ajándékozzák anyák napján, esküvőkön, évzárókon és természetesen a szerelmesek.

        Latin eredetű angol neve – carnation – egyben a csodálatra, szerelemre, hálára is utal. Spanyolország nemzeti virága, a Baleár-szigeteken az autonóm tartomány jelképe. Portugáliában az 1974-es vértelen hatalomátvétel névadójává vált (Szegfűs forradalom).

        Közép-Európában több fehér virágú, rojtos szirmú, bennszülött szegfűfajjal találkozhatunk. Közös ősüktől feltehetően a jégkorok után váltak szét, de megjelenésük igen hasonló maradt. A Magyar-középhegység sziklagyepeiben például a német szegfű alfajai helyettesítik egymást. Tájanként, illetve élőhelyenként más-más kisfaj jelenik meg.

        Mint mindenben, a szegfűk között is találunk „magyarokat”. Van, amit kimondottan rólunk neveztek el (pl: Magyar szegfű – Dianthus pontederae), van amit velünk kapcsolatban.  Az István király-szegfű (Dianthus plumarius ssp. regis-stephani) a Dunántúli-középhegység nyílt dolomit sziklagyepeinek fokozottan védett faja. Keskeny, szúrós végű, viaszos levelei ezüstös párnákat képeznek. Virágzása május végétől decemberig, az első kemény fagyokig tart, de aszályos nyarakon szünetelhet. Kecses, rojtos-sallangos virágai igen illatosak, különösen a lepkéket vonzza.

Zöldborsóleves

Hozzávalók

- 40 dkg zsenge zöldborsó
- 2 dkg vaj, só
- 1 csokor petrezselyem
- 1 evõkanál liszt
- 4 dl tej

A galuskához:
- 1 tojás
- 2 dkg vaj
- 3 evõkanál liszt
- só

Elkészítése

A borsót szórd a felolvasztott vajra, és párold meg. Ha már majdnem puha, hintsd meg petrezselyemmel, liszttel, és miután a liszt megszínesedett csorgasd rá a tejet.
Öntsd fel ugyanannyi vízzel, sózd. Miután felforrt, a vajból, tojásból és lisztbõl kevert masszát mokkáskanállal szaggasd bele.
Amikor a galuskák feljöttek a tetejére a leves elkészült!

Okos mondatok

Rovarűző növények - Körömvirág

A lakásba berepülő rovarok ellen nem csak vegyszerekkel vagy esztétikusnak éppen nem mondható szúnyoghálóval védekezhetünk. Vannak ezeknél sokkal hatásosabb természetes módszerek is, amelyek ráadásul a balkont is üde zöldbe és színesbe borítják!

Egyszerű, de nagyszerű – ennyivel tökéletesen jellemezhető a körömvirág. Az ismert növény nemcsak gyógyítónak, hanem rovarűzőnek is kiváló. Homokos, könnyű virágföldben érzi jól magát. Jól tűri a hőséget és a tűző napot is, a huzatra, a sötétre és a hidegre azonban érzékeny, a fagy pedig azonnal végzetes lehet a körömvirág számára.

A körömvirág (Calendula) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó nemzetség. Kiemelkedő helyet foglal el hazai gyógynövényeink között. Többféle elnevezése él: kenyérbélvirág, borongóvirág, gyűrűvirág, kerti peremér, náthavirág, tűzvirág, sárgavirág stb. Azok közé a növények közé tartozik, amelyek a rák és a rákszerű daganatok esetén segítenek. Vidéken, mint kerti növényt is termesztik, de vadon is előfordul. A körömvirág 30-60 cm-re nő meg, virágzata sárga-narancssárga színben pompázik, szára és levelei nedvdúsak és ragacsos tapintásúak. Különböző változatai lehetségesek: van amelyiknek sötét, van amelyiknek világos a porzótokja. Gyógyhatásukat tekintve azonban teljesen egyforma mind. Ha a virágai reggel hét óra után még csukva vannak, aznap eső lesz. Régebben ezért esőjóslóként szerepelt. Ezt a növényt virágostul, szárastul, levelestül gyűjtik és használják. A gyűjtést azonban érdemes ragyogó napsütésben végezni, mert akkor a legnagyobb a gyógyhatása. A körömvirág, mint vértisztító, igen nagy segítséget nyújt fertőzéses sárgaságnál. Javítja a keringést, tisztító hatású és elősegíti a sebek gyógyulását. Igen gyorsan segít a kenőcs vénagyulladás, gyógyulni nem akaró visszérfekély, sipoly, égési seb és fagyás esetén. Kitűnő segítség még lábgombásodás ellen. A körömvirágot tartják a legfontosabb rákellenes gyógyszernek. Még bőrrák esetén is sikerrel alkalmazható a körömvirágból préselt friss lé. Az érdekes, rákgyanús bőrfoltokat szintén megszüntethetjük vele. A körömvirágot belsőleg a gyomor és bélrendszer betegségei, gyomorgörcsök és fekélyek, valamint vastagbélgyulladás, vízkór és vérvizelés esetén alkalmazzák. Vírusos megbetegedések és baktériummal fertőzött váladékok ellen is segít a teája. Mivel a körömvirág fertőzéses sárgaság esetén eredményesnek mutatkozik, kitűnően alkalmazható májmegbetegedéseknél is. Virágjából, leveléből és szárából forrázással készítjük a teát, amit nem édesítünk. A friss szárból nyert lé eltávolítja a szemölcsöt és a rühességet, a teafőzet gyógyítja a sömört és a mirigyduzzanatokat, ha a beteg testrészt megfürdetjük benne. A tea, ha rendszeresen fogyasztjuk, vértisztító hatású. A látás javul, ha a szemet langyos teával mosogatjuk. Rákjellegű daganatok és fekélyek, csontszú, combfekély, valamint elmérgesedett, gennyező, nehezen gyógyuló sebek esetén is segítenek.

Felhasználási módok:

• Teakészítés: 1 púpozott teáskanál körömvirágot adunk 1/4 liter vízhez.
• Ülőfürdő: két maréknyi, friss vagy 100 gramm szárított növényt használunk egy fürdéshez.
• Lemosás: fél liter vízhez egy púpozott evőkanálnyi növényt adunk.
• Friss lé: megmossuk a levelet, szárat és virágot és azon nedvesen kinyerjük a levét gyümölcs centrifugával.

Jean Gabin születésnapjára - 1904. május 17.

          Jean Gabin (eredeti nevén: Jean Alexis Moncorgé) (Párizs, 1904. május 17. –Neuilly-sur-Seine, 1976. november 15.) francia színész apja Ferdinand Joseph Moncorgé kerékgyártómester Ferdinand Gabin néven lett kabarészínész. Anyja, Hélène Petit kávéházi énekesnő volt.

A szülei azt szerették volna, hogy fiukból is előadóművész legyen. 1917-ben azonban abbahagyta iskolai tanulmányait és irodaszolgaként a párizsi elektromos műveknél helyezkedett el. 1918-ban elvesztette édesanyját. Apja taníttatni akarta, ezért 1919-ben beíratta egy neves gimnáziumba, ahonnan még abban az évben megszökött. 1920–1922 között kétkezi munkával kereste kenyerét: volt anyagmozgató, dolgozott cementgyárban, majd újságárus, kifutófiú és raktáros lett. Igazából azonban csak a boksz érdekelte. Már 10 éves korában eltört az orrcsontja egy bokszmérkőzés során.

Apja unszolására és beajánlására végül is 1923-ban a Folies Bergères zenés színház statisztája lett. 1924–25-ben a haditengerészetnél töltötte sorkatonai idejét. 1925-ben elvette feleségül Gaby Basset színésznőt, akitől két gyermeke született. 1930-ban elváltak.

          1925-ben debütált táncos-komikus színészként kisebb operett-szerepekben. Még ebben az évben az ünnepelt énekesnő, Mistinguett partnere lett a Moulin Rouge-ban. 1928-ban forgat először filmet: két néma bohózatban kapott szerepet. A hangos film 1930-ban fedezte fel: a Pathé fivérek produkciójában, a „Chacun sa chance” (Mindenkinek a maga esélye) című filmben kapott szerepet; az első nagy játékfilmje a „Méphisto” volt, azonban igazi nagy ismeretséget a Maria Chapdelaine-ben nyújtott alakításával szerzett 1934-ben. Ezt követően valódi sikerfilmek következtek: „A nagy ábránd”, „Ködös utak”, „Állat az emberben”.

       1939 szeptemberében mozgósítják: Cherbourg-ba vonul be a haditengerészethez. Franciaország német megszállása után, 1940-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Filmrendező barátaihoz csatlakozva Hollywoodba ment, ahol két középszerű filmet forgatott. Ott találkozott Marlene Dietrich-hel, akivel 1947-ig együtt élt. A háború után két közös filmet is forgattak, de az átütő siker elmaradt. A már ünnepelt színész 1943-ban csatlakozott a de Gaulle tábornok által vezetett Szabad Francia Erőkhöz. Előbb Észak-Afrikában harcolt, majd Leclerc tábornok híres 2. páncélos hadosztályában szolgál tengerészgyalogosként. Ott volt Párizs bevételénél. A háborúban tanúsított hősiességéért megkapta a katonai érdemrendet és a hadikeresztet. Amikor 1945-ben harckocsi-parancsnokként leszerelt, és visszatért a "világot jelentő deszkákra", haja már hófehér volt.

1947-ben ismét színpadra lépett „A szomj” (La Soif) című darabban, közben filmezett. A szerény sikerű, kisebb filmek után 1954-ben érkezett újból a siker, a „Ne nyúlj a szajréhoz!” című filmmel. Innen karrierje ismét töretlen.

1949-ben feleségül vette Christiane Fournier-t, a Lanvin-divatház vezető modelljét. Ebből a házasságából három gyermeke született, közülük Florence Moncorgé-Gabin ma elismert forgatókönyvíró.

Általában szerette a vidéki életet, különösen kedvelte a lótenyésztést. Egy nagy farmot vezetett Moulins-la-Marche-ban (Ornemegye), de a környék parasztjai ellenségesen viselkedtek vele szemben. 1962-ben még tüntetést is szerveztek ellene, több száz földbérletet szerezni akaró gazda napokon át blokkolta a farmját, melyet halála után a családja gyorsan el is adott.

Több dalt írtak számára, melyeknek jellemzője, hogy Gabin nem énekli, hanem elmondja a szöveget, közülük a legsikeresebb a „Most már tudom…” (Maintenant, je sais) című lett.

Sokszínű egyéniségével meggyőzően alakította mind a csirkefogó, mind a Maigret-féle zsaru szerepét. A II. világháború előtt inkább a tragikus hősök szerepében tündökölt, utána inkább intellektuális szerepeket kapott (elnök, rendőrfelügyelő, igazgató). E szerepei nagyban járultak hozzá mítoszának megteremtéséhez. Egyike azon színészeknek, akik végig jelen voltak a francia filmgyártás nagy pillanatainál, forgattak vele némafilmet, de színes kópiát is. Olyan nagy személyiségekkel dolgozott együtt, mint Jean Renoir, Marcel Carné, Jacques Prévert, később pedig Michel Audiard, Alain Delon illetve Jean-Paul Belmondo csodálhatta nagyszerű jellemábrázolását és egyedi játékstílusát.

Alakításaiért több fesztiválsikert könyvelhetett el. Több állami kitüntetésben részesült. 1960-ban a Becsületrend lovagja lett, 1976-ban pedig a Nemzeti Érdemrend tiszti rendjelét vehette át.

Halálát tüdővértolulás és szívelégtelenség okozta. Temetése háborús hősnek kijáró katonai tiszteletadással történt, hamvait – kívánsága szerint – Brest-től mintegy 20 mérföldre az Atlanti-óceánba szórták.

A filmes szakma megbecsülését a mai napig élvezi. 1976-ban ő vezethette az első César-díj átadást, halálának tizedik évfordulóján,1987-ben pedig ő maga is megkapta életművéért a Tiszteletbeli Césart. Nevét adja a Jean Gabin-díjnak, melyet minden évben egy ígéretes fiatal színész kap meg. (Wikipedia)

A nyuszika szakdolgozatot ír

A nyuszika ül a fa tövében, és írogat. Arra megy a róka, és megkérdi:

-Mit írsz nyuszika?
- Szakdolgozatot arról, hogy a kis állatok hogyan tudják megvédeni magukat a nagyvadaktól!
- Ez hülyeség! Gyere a bokorba, és mutasd meg! A róka csupa véresen jön ki, de a nyuszikának semmi baja!
Arra jár a farkas is, és ő is megkérdi a nyuszikát: -Mit írsz nyuszika?
- Szakdolgozatot arról, hogy a kis állatok hogyan tudják megvédeni magukat a nagyvadaktól!
- Ez hülyeség! Gyere a bokorba, és mutasd meg! A farkas csupa véresen jön ki, de a nyuszikának semmi baja!
Arra jár a medve! Megkérdi: -Mit írsz nyuszika?
- Szakdolgozatot arról, hogy a kis állatok hogyan tudják megvédeni magukat a nagyvadaktól!
- Ez hülyeség! Gyere a bokorba, és mutasd meg!
A medve csupa véresen jön ki, de a nyuszikának semmi baja.
Kijön utána az oroszlán és így szól:

-Látod nyuszika, nekem van igazam, nem az számít, hogy miről írsz szakdolgozatot, hanem az, hogy ki a konzulensed!

Nepomuki Szent János emléknapjára - május 16.

Nepomuki Szt János-szobor Gyöngyöspatán
       Nepomuki Szent János (csehül Svatý Jan Nepomucký) valamikor 1340 és 1350 között született, a csehországi Pomuk (ma: Nepomuk) városkában, Plzeň (németül: Pilsen) közelében, német-cseh ősökkel rendelkező szülők gyermekeként. Gyermekkoráról nincsenek adatok.

1369-ben császári jegyző lett a prágai érseki kancellárián. 1380-ban szentelték pappá. Ezután jogot tanult Prágában, majd a páduai egyetemen. Itt lett 1387-ben az egyházjog doktora.

1389-ben Johann von Jenstein prágai érsek kinevezte általános helynökévé. Ezekben az években nagyon feszült volt a viszony a prágai érsek és az uralkodó, IV. Vencel cseh és német-római király között. 1392-ben az érsek panaszlevelet adott át a királynak, amiben sérelmezte az egyház és a klérus elnyomását, és sürgette a helyzet jogi tisztázását. A király a levélre nem válaszolt, hanem elhatározta, hogy egy új püspökség létrehozásával csökkenti a prágai érsek gazdasági és egyházi hatalmát. E királyi terv meghiúsításában szerepe volt az érseki helynöknek, aki nem azt a személyt nevezte ki a kladraui (csehül Kladruby) bencés kolostor apátjának, akit a király a létrehozandó új püspökség élére szeretett volna állítani.

          Csak fél évszázaddal későbbi források említik először, hogy a király haragját nem csak ez az intézkedés váltotta volna ki, hanem az is, hogy Nepomuki János, a királyné gyóntatója, nem volt hajlandó megszegni a gyónási titkot. Vagyis a féltékeny király fenyegetőzése ellenére sem árulta el, mit vallott be gyónásában a hűtlenséggel gyanúsított királyné. Hogy ez utóbbi esemény valóban megtörtént-e, nem bizonyítható. Azt viszont tényként fogadják el a történészek, hogy a király 1393-ban elfogatta Jánost, kegyetlenül megkínoztatta (a kínzásban állítólag személyesen is részt vett), és végül a Károly-hídról a Moldva-folyóba dobatta.

        János holttestét az érsek a prágai Szent Vitus-székesegyházban helyeztette örök nyugalomra. Vértanúságának a híre hamar elterjedt, de szentté avatására csak évszázadokkal később került sor, ugyanis XIII. Benedek pápa 1729-ben iktatta a szentek sorába. Emléknapja: május 16.

A Történelmi-Magyarországon is számos településen állítottak szobrot tiszteletére, főként a barokk korban. Ezek a szobrok legtöbb helyen folyóvizeknél, hidaknál állnak, mivel ő az úton és vízen járók védelmezője. E mellett a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon. Egyes helyeken a fuldoklók, illetve a bányászok, sóbányászok patronálója. Az idők folyamán több sóbányában, illetve sóbányászattal kapcsolatos településen templomokat, kápolnákat szenteltek neki, sőt, Aknasugatagon még bányát is neveztek el róla. Csehország védőszentjének tiszteli.

Ezért szeretjük a cicákat