2023. szeptember 23., szombat

Édesszájúak figyelem!

   














Beatrix királyné halála évfordulójára - 1508. szeptember 23.

Hol nyugszik Beatrix?

            Beatrix az Aragóniai-ház egyik törvénytelen ágának leszármazottja. Nagyapja Nagylelkű Alfonz (1396–1458), aki Aragónia királya, Barcelona grófja, Valencia, Mallorca, Szicília, Szardínia és – 1442–1458 között – Nápoly királya volt. Uralkodása alatt csúcspontjára ért az Aragóniai-ház földközi-tengeri terjeszkedése, elfoglalta a Nápolyi Királyságot, és udvarát Nápolyba helyezte át. 
            Aragóniai Beatrix 1457. november 14-én született Nápolyban Ferdinánd lányaként. Mint Hunyadi Mátyás második felesége magyar királyné lett (1476–1490). 1508. szeptember 23-án bekövetkezett halála után Nápolyban, a San Pietro Martire templomban temették el, édesanyja mellé. A királyné utolsó akarata egyes források szerint az volt, végső nyughelye a Katalán Hercegségben, a Santa Maria de Poblet kolostorban legyen, a katalán-aragón királyok panteonjában. Beatrix maradványai hosszú tengeri út után Madrid érintésével érkeztek meg Pobletbe 1671. augusztus 23-án. De itt sem nyugodhatott békében. Az 1820-as években, a szerzetesrendek feloszlatása után Pobletet felgyújtották, kirabolták, a királysírokat 1835–1836-ban kincsek után kutatva felfeszítették, a csontokat a templom padlójára szórták. A királysírok helyreállítására 1941–1952 között került sor, a maradványokat nyolc, ólomlapokkal borított, kovácsoltvas pántolású faládába helyezték. Beatrix csontjai az említett nyolc láda egyikében lehetnek. (Forrás: Gulyás András; História, 2009/8.)

VISSZAEMLÉKEZÉS - Romantikus Reformkor Balatonfüreden - 2012. szept. 21-23. (3/1)

        Az Anna Bál és a Jókai Napok melletti kiemelkedő - a Reformkort idéző - rendezvénysorozatot az idén szeptember 21-23. között hetedik alkalommal rendezte a Balatonfüredi Turisztikai Egyesület több civil szervezet együttműködésével.
          Óriási ötletnek tartom, hogy Balatonfüred lakói felismerték azt a lehetőséget, amit nekik Magyarország történetének egyik legdicsőbb időszaka adott. És ezt a hangulatot - Pozsony mellett - egyedül itt adhatják vissza. A változatos programok közül (korhű jelmezbe öltözött résztvevők felvonulása, reformkori viselettörténeti bemutató, műsorok, vetélkedők, játszóházak, népi és iparművészeti vásár, tarokk bemutató, reformkori városrész bemutatása stb.) én csak néhányon tudtam részt venni. Ezekről beszámolok a blogomra látogatóknak.
          A rendezvénysorozat leglátványosabb része a Reformkori Hagyományőrzők Társaságának (kitalálója és elnöke: Schindelené Hortobágy Emília) korhű öltözetben felöltözött mintegy 200 tagjának felvonulása a balatonfüredi főutcán, majd a szinpadon folytatva a Reformkori viselettörténeti bemutató. Dr. Bakonyi Elvira (aki az egyik lelke az egésznek, és jobbra látható az alsó képeken) nagyhatású, kisugárzó, szemléletes összekötő szövege tette igazán teljessé a látottakat. (Néhány viseletet bemutatok - kedvcsinálónak jövőre.)


          Kiss Ildikó Hollósi Simon festménye alapján készült korabeli ruhában, Gutai Gábor a 9. Miklós huszárezred egyenruhájában (a huszárezred tulajdonosa egyébként nem kisebb ember volt, mint III. Miklós minden oroszok cárja).

          Dr. Várady Mária ruhakölteménye a selyemruha és a legyező, míg Vetzl Mihály a nagypolgári ruha és a cilinder (a Reformkorban terjedt el, és kürtőkalapnak hívták) bemutatására adott alkalmat.

          Középen: Varga Judit ruházatán a kézzel festett vállkendővel és a színek harmóniájával ismerkedhettünk. Gombás Bélán pedig a ma is hordott Bocskai (vagy Kismagyar) öltözetet láthattuk.
          Balra: Bódis László ruhája, a frakk alkalmat adott a frakk történetének ismertetésére, Bódisné Csikortás Tünde pedig az 1847-es divatlapot keltette életre. Láthattuk az akkori polgári viselet gazdag díszítését.

2023. szeptember 22., péntek

Csetneki Juhász Balázs: Szabad vagyok


Szabad vagyok
Mint a madarak,
Táncot járok az ég alatt,
Látom fent, a felhők fölött
A repülőgépek csillogó, ezüst hasát,
És lenn a búzaföldek hullámzó arany haját.
Szabad vagyok, a csillagokkal rokon.
Mégis inkább lennék rab!
Szerelmed rabja,
Mely a földhöz tapaszt,
 Igája, forró, haza találó vágya,
S nem fájna az égi madarak tánca.
Most szabad vagyok s az ég alatt táncolok.


Autómentes világnapra - Autóval és rúdon Afrikában






2023. szeptember 21., csütörtök

Szójátékok magyaroknak 2/2.

Kedves szójátékok, csak magyaroknak (vannak benne régiek is!)! Más nyelvre lefordíthatatlan. 

Mit mond a nyuszi, amikor megtámadja a hóembert?
Ide a répát, vagy hozom a radiátort !

Hogyan lehet víz segítségével fényt előállítani?
Le kell mosni az ablakot.

Mit mond a kéményseprő a tükör előtt?
A koromhoz képest jól nézek ki.

Ki jött rá először, hogy asszony kell a házhoz?
Kőmíves Kelemen.
Mi a különbség a véletlen és az üvegtál között?
A véletlen lehet fatális.

Mi a különbség a kutya és a disznó között?
Kutyából nem lesz szalonna.

Mit tettek az ősmagyarok a nyereg alá?
A lovat.

Miért szopik csukott szemmel a kismalac?
Hogy ne lássa, milyen disznó az anyja.

Miért kering a sas a hegy felett?
Mert alatta nem tud.

Hogy hívják a láb nélküli lovat?
Hasonló.

Van egy lovunk és egy tehenünk. Hogyan lehet megállapítani, hogy melyik a ló?
Egymás mellé kell őket állítani, és amelyik a ló mellett áll, az a tehén.

Mi van a halleány ajtajára írva?
Gyere be halkan!

Máté napjához kapcsolódó népi hiedelmek - szeptember 21.

  • Máté hetében vetették egyes helyeken a búzát, például a délvidéki Bánátban.
  • Másutt azonban ezen a napon nem szántottak, mert úgy vélték, akkor a földet fel fogja verni a gaz. Göcsejben is pelvahétnek nevezték Máté hetét, mert úgy tartották, hogy az ilyenkor vetett búza polyvás lesz.
  • A Szerémségben a Máté-napi tiszta időből jó bortermésre következtettek.
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем/Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság, illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a  Száva között elterülő nagytáj.


Máté manapság kedvelt keresztnév. 2003–2009 között a magyarországi gyerekek a Bence után a legtöbbször kapták. Összességében aonban csak a 34. a teljes férfinépesség sorában. (Első a László kb. 320 ezerrel, második az István kb. 310 ezerrel, harmadik a József 290 ezerrel. Érdekességként ideírom az én első nevemet: a Zsolt a 12. helyet foglalja el kb. 110 ezerrel.)
(2013-ban írtam.)

2023. szeptember 19., kedd

Jópofi a Mórickából









Savanyú a szőlő 
- mondta az oroszlán és megette a szüretelőket.





Bevándorlókról érdekességek 2016-ból

          A magyar határt ostromlókat hangosbeszélőn vezényelték angol és arab nyelven. Utána megkérdezték tőlük, honnan szereztek hangosbeszélőt. Azt mondták, Szíriából hozták magukkal.
          Tehát ezek a fiúk nem élelmiszert, vizet, ruhát, hálózsákot, iratokat hoztak magukkal a 10 ezer kilométeres útra, hanem hangosbeszélőt!

          Afgán csoport eltévedt, és elkapták őket a román rendőrök. Amikor megtudták, hogy Romániában vannak, könyörögtek, hogy toloncolják vissza őket Szerbiába, mert ők nem akarnak Romániában lenni, ők Magyarországra tartottak.
      Román embercsempész cigányok zseniális találmánya:  cigány népviseletbe öltöztették az arab "menekülteket" a déli határunk mentén, és vitték Ausztriába. A magyar rendőrök ha ellenőrizték őket, megrémültek a cigány népviselet láttán. (Nehogy romaüldözéssel vádolják őket.) Semmilyen igazolványt nem kértek, hanem intettek, hogy mehetnek tovább. Az arabok Ausztriában szépen összehajtogatták a jelmezt, betették a csomagtartóba, kivették a saját ruhájukat, felvették - és eltűntek a bécsi forgatagban. A romániai cigány zseni emberek pedig mentek vissza Drávaszabolcsra. Ott már várták őket, mert mobilon leadták a szöveget az arab menekültek az ismerőseiknek - a legbiztosabb út velük közlekedni, kerül amibe kerül.

És 2016-os viccek: