2023. április 29., szombat

Az emberi butaság határtalan!















Előzetes a Szabadtéri Sütés Főzés Világnapjára - április 30. Nyársas ételekből

            A szabadtéri sütés-főzés a kellemes tavaszi, nyári, őszi délutánok, esték jó hangulatú családi, baráti összejöveteleinek kellemes velejárója. Készíthetünk bográcsételt, süthetünk kemencében, nyárson vagy roston, hús-, vagy halételeket, de zöldségekből, gyümölcsökből is csodás ízparádét varázsolhatunk.

Klasszikus szalonnasütés.
            A tüzgyújtásra kétféle módszert szoktak emlegetni. Ez egyik:  nagyság szerinti
sorrendben laza gúlába állítani az összegyűjtött száraz ágakat, úgy hogy kívülre kerüljenek a
nagyobb darabok. A gúla alá kell tenni az újságpapírból és elszáradt apró gallyakból, fűből
álló gyújtóst. Ha száraz minden, még fújni sem kell, minden meggyulladt azonnal. A másik
módszer szerint két párhuzamosan lefektetett nagyobb fadarabra keresztben másik kettőt
teszünk és az így alkotott “kémény” közepébe helyezzük lazán a gyújtóst.

            Tapasztalataim szerint pirítóssal finomabb a szalonna, kolbász. Az igazi pirítóshoz a kenyeret lángban kell tartani, sőt inkább lóbálni, mert akkor nem lesz füstös. Ezzel szemben minden mást már parázs fölött érdemes sütni, mert így nem kormosodik, szenesedik az étel, valamint akkor nagyobb a leadott hőmennyiség is, mint a láng fölött. A zsírszalonnán túl a sütögetésnek csak a fantázia szab határt, hisz a virslitől kezdve a gombán és almán át majdnem mindent nyársra lehet tűzni.

Húsos szalonna nyárson krumplival
Hozzávalók személyenként: 15–30 dkg füstölt hasaalja szalonna, 1 krumpli, 1 fej hagyma, só, kenyér.
Elkészítése: Nyárson sütve nagyon finomak a hasa alji húsos szalonnák, mert nem túl zsírosak, valamint könnyedén, gyorsan elkészíthetők. A sütendő darabot félbevágjuk. Először felhúzzuk az egyiket, mögé fél krumplit, fél hagymát, és még egyszer az egészet. Hosszú nyársat használjunk, mert állva, rézsút lefelé tartva sütjük, hogy a szalonnazsír végigfolyhasson az egészen, végül, pedig a tűz melletti kenyérszeletekre.


Csevap (szerb étel)
Hozzávalók: 1 kg darált birkahús, 1,5 dl olaj, néhány rozmaringlevél, őrölt feketebors, só.
Elkészítése: A húst kétszer ledaráljuk, át kell gyúrni a fűszerekkel, majd újjnyi kolbászkákat kell formázni belőle. Faparázs felett pirosra kell sütni. Hagymával, paprikacsíkokkal és paradicsommal ajánlom tálalni.

Rablóhús
Hozzávalók: 1 kg hús, 6 fej vöröshagyma, 40 dkg gomba, 40 dkg füstölt szalonna.
Elkészítése: A húst fél cm vastag kb. 4x4 cm nagyságú szeletekre kell vágni, a füstölt szalonnát ugyanilyen nagyságú, de vékonyabb szeletekre. A gombát vagy egészben kell hagyni, vagy ketté kell vágni. A hagymát karikákra kell szeletelni. A nyársra felváltva húzzuk a húst, a szalonnát, a hagymát, a gombát, de nem szorosan. A nyársakat lassan forgatva parázs fölött megsütjük.

Saslik
Hozzávalók: 60 dkg tarja, 4 fej vöröshagyma, 2 piros húsú paprika, 20 dkg füstölt húsos szalonna, só, bors.
Elkészítése: A tarját le kell fejteni a csontról, és 3x3 centiméteres kockákra, a paprikákat nyolc felé érdemes vágni. A hagymákat negyedelni ajánlatos. A szalonnát vastag szeletekre kell vágni. Az összes hozzávalót váltakozva kell felhúzni a nyársakra, sózni, borsozni szükséges, majd jó parázson minden oldalát szép ropogós barnára kell sütni

Vegyes húsnyárs, fóliás krumplik
Hozzávalók: 2 kis újhagyma, 40 dkg pulykamellfilé, 1 közepes fej hagyma, 10 dkg gomba, 25 dkg paprika, két kisebb cukkini, 2 kisebb padlizsán, fél kiló paradicsom.
Elkészítése: A hozzávalókat ízlés szerint sorrendben nyársrudakra kell húzni, és a grillrácson 5–6 percenként forgatva körülbelül húsz percig kell sütni

Okos gondolatok









2023. április 28., péntek

Előzetes a Szabadtéri Sütés Főzés Világnapjára - április 30. Tócsifélékből

            A szabadtéri sütés-főzés a kellemes tavaszi, nyári, őszi délutánok, esték jó hangulatú családi, baráti összejöveteleinek kellemes velejárója. Készíthetünk bográcsételt, süthetünk kemencében, nyárson vagy roston, hús-, vagy halételeket, de zöldségekből, gyümölcsökből is csodás ízparádét varázsolhatunk.

Tócsi a Dunántúlon
Hozzávalók: 60 dkg burgonya, 10 dkg finomliszt, 3-4 gerezd fokhagyma, fél evőkanál só, olaj a kisütéshez.
Előkészítése: A krumplikat meghámozom, lereszelem, majd elkeverem a liszttel, a zúzott fokhagymával, valamint a sóval. 15–20 perces pihentetést követően olajozott forró serpenyőre lapítom és lassan megsütöm, majd megfordítva a másik oldalát is ugyanígy.

Lapcsánka (Tócsi)
Hozzávalók: 60 dkg burgonya, 10 dkg finomliszt, 3-4 gerezd fokhagyma, 1 deci aludttej, fél evőkanál só, olaj a kisütéshez.
Előkészítése: A krumplit meghámozom, lereszelem, majd elkeverem a liszttel, a zúzott fokhagymával, valamint a sóval. Belekeverem az aludttejet is, hogy meg ne barnuljon. 15–20 percig pihentetem, majd kiolajozott forró serpenyőre lapítom és lassan megsütöm, majd megfordítva a másik oldalt is.

Nem mindegy













Az óra történetéből

          Az idő az ember segítőtársa és ellenfele. Attól függ, hogy össze tud-e fogni vele vagy nem. Mivel azonban az idő olyan láthatatlan, mint a mesebeli szörnyek, ahhoz, hogy összefoghasson vele, az embernek előbb meg kellett találnia a módját annak, hogy láthatóvá tegye a maga számára. Az eszköz, mely erre szolgál: az óra. A legrégibb időktől egyre készítették az órákat a mesterek; napórákat, víziórákat, homokórákat. Sok híres és nevezetes órája van a világnak, messze földre ellátszó tornyokban hatalmas órák mutatják az időt, múzeumok üvegszekrényeiben csodálatos arany- és ezüstcirádás órák ingája leng, búgó hangon pendülnek a csendben.
Nem ment feledésbe az a nevezetes óra sem, melyet Harun-al-Rasid kalifa, az arabok nagynevű fejedelme küldött ajándékba Nagy Károlynak, a frankok császárának. Harun-al-Rasid olyan híres fejedelem volt, hogy alakja köré a hagyomány legendákat szőtt, még az Ezeregyéjszaka meséiben is ő az egyik főszereplő, a szépséges Seherezádéval együtt. Nagy Károly időszámításunk után a hétszázas években uralkodott egy óriási birodalomban, melyet a mai Franciaország területén szervezett. A két uralkodó többször küldött egymáshoz barátságból díszes követséget. Egyik ilyen követség hozta keletről a frankok udvarába Harun-al-Rasid ajándékát. Akkor még nagyon ritka kincs volt az óra. A szóban forgó elmés szerkezet vízióra volt, vagyis a tartályában lévő víz lefolyás közben mozgatta a kerekeket, azok mozgása pedig mutatta az elmúló időt. Bronzból készült és fémtálba hulló golyókkal jelzett minden órát. Déli jelzéskor pedig a várkastélyt ábrázoló órán levő kapuk megnyíltak és lovas figurák jelentek meg. Nagy Károly császárnak és környezetének bizonyára sok öröme telt az elmés szerkezet szemlélésében. Sajnos mi már csak leírásból ismerjük. Mint annyi híres szép műkincs, a háborúskodások alatt valahol megsemmisült ez az óra is.
          Csak nagy későre – alig néhány száz esztendeje – találták ki a mai értelemben vett óraszerkezetet. S alig 250–300 éve tudnak készíteni már a maihoz hasonlóan pontos, szép állóórákat, zsebórákat az ügyes kezű órásmesterek. Ezekről az antik órákról, melyek közül, ha még épségben megmaradt néhány, azokat értékes szobadísznek vagy múzeumi kincsnek számítjuk –, ezekről az öreg órákról tudnunk kell, hogy a mai óragyártási technikával ellentétben, egytől egyig kézi munkával készültek.
         Óriási és nagyon apró méretű óraszerkezeteket is elő tudtak állítani, ha kellett tornyokba, vagy akár gyűrűkbe is be tudták szerelni. Különös keverékei ezek a réges-régi órák a művészi alkotásnak és a használati tárgynak. Ugyanis ma már sokkal nagyobb mértékben becsüljük őket formájukért, szépen kidolgozott, vésett, vagy üvegből, porcelánból összeillesztett alkatrészeikért, dobozukért, számlapjukért – mert mindegyik egy kor szépérzékét, ízlését dicséri. Persze nagyon sok régi óraszerkezet, például a toronyóráké, ma is fáradhatatlanul ketyeg. Különösen a szépen csilingelő zenélőszerkezetek gyönyörködtetik az embert. Felejthetetlen élmény a harangjáték, a kakukkolás, a szépen pengő húrocskák zenéje. Bing-hang, tik-tak, konganak, ketyegnek a régi órák, valamennyien az idő múlására figyelmeztetnek, és arra is, hogy a jól végzett emberi munkának sohasem vész el az értéke.
(Forrás: Lászlóffy Aladár: Régi rejtély – Új talány)