2024. november 16., szombat
Tolerancia görbe tükörben
Címkék:
Humor
Erdélyi nevezetességek
Békás-szoros
Fogarasi-havasokban
Gyilkos-tó
Kalotaszegi viselet
Kézdivásárhely
Segesvár
Csíkszereda - Somlyó
Torockószentgyörgy
Torockó
Torockó - Székelykő
Címkék:
Elcsatolt területekről,
Erdély,
Országokról
A só történetéből
Az emberiség történetének látszólag mellékes körülménye a táplálkozás történelme, pedig ilyen is létezik, és nem mindegy az sem, hogy a táplálkozás történetében milyen szerep jutott kedvenc ételízesítőnknek: a sónak. A táplálkozás külön történelmében – azt mondják ma a tudósok – két igazán forradalmi újítás létezett. Egyik a tűzzel kapcsolatos: a sütés-főzés bevezetése a nyerskoszt ősi évezredei után, a másik a só felhasználása a táplálkozásban.
A csiszolt kőkorszak végén az ősember már használta a sót. Természetesen akkoriban halvány fogalma sem lehetett a szervezet sószükségletéről! Ez az állandó sószükséglet (ma már pontosan tudjuk) napi 7–8 gramm egy átlagos termetű ember számára. Nos egyszer csak ott a csiszolt kőkorszakban a táplálkozásmód megváltozása előidézte a szervezet sóegyensúlyának felbillenését. Ezt csak ösztönösen érezte meg az ember, mint az állatok. Az oka pedig az volt, hogy áttérvén a földművelésre, sokkal kevesebbet vadászott, kisebb arányban fordult elő a vadak húsa az étrendjében, másrészt viszont az edények felfedezésével főzni kezdett, s a fövés is csökkentette az élelmiszerek sótartalmát.
Sebaj, az ősember megkereste a sóhegyeket: minden sóskút, sóspatak, sómező és sóbarlang természtes sótartóul szolgált (ma is rengeteg tájnév őrzi ennek emlékét) – és hazacipelvén a fehér fűszert, elkezdett sózni. Ettől a pillanattól kezdve vált a só vagyontárggyá, viták és háborúk tárgyává, amolyan „fehér arannyá” a történelemben: vagyis vannak sóban szegény és sóban gazdag vidékek, a táplálkozás sószükséglete viszont mindenütt egyforma. Hát ennek kielégítésére fontos sókereskedelmet, sóbányászatot hozott létre az ember. Hazánkban is ősi és római kori sóbányák sokaságát tartjuk számon.
(Forrás: Lászlóffy Aladár: Régi rejtély – Új világ)
Címkék:
Érdekességek,
Történelem
2024. november 15., péntek
Nem érdemes megöregedni! - a humor szemszögéből
1. Egy idős házaspár vacsorázott egy baráti párnál. Vacsora után a feleségek a konyhába vonultak. A két férj az asztalnál beszélgetett.
Az egyik azt mondja a másiknak: - Tegnap egy nagyon jó étteremben vacsoráztunk. Nagyon ajánlom nektek is.
- Mi a neve az étteremnek?
Az első férj sokáig gondolkodik, végül megkérdezi: - Mi a neve annak a virágnak, amit szeretteidnek adsz ajándékba? Tudod, az, ami piros és szúr.
- A rózsára gondolsz?
- Igen, ez az! - kiált fel az ember. Ekkor a konyha felé fordul és kikiabál: - Rózsa, mi volt annak az étteremnek a neve, ahol tegnap este vacsoráztunk?
Az egyik azt mondja a másiknak: - Tegnap egy nagyon jó étteremben vacsoráztunk. Nagyon ajánlom nektek is.
- Mi a neve az étteremnek?
Az első férj sokáig gondolkodik, végül megkérdezi: - Mi a neve annak a virágnak, amit szeretteidnek adsz ajándékba? Tudod, az, ami piros és szúr.
- A rózsára gondolsz?
- Igen, ez az! - kiált fel az ember. Ekkor a konyha felé fordul és kikiabál: - Rózsa, mi volt annak az étteremnek a neve, ahol tegnap este vacsoráztunk?
3. Három idős ember sétál.
Az első azt mondja:
- Szeles, igaz-e? Második azt mondja:
- Nem, ma csütörtök van. Harmadik válaszol:
- Én is, menjünk és igyunk meg egy sört.
Az első azt mondja:
- Szeles, igaz-e? Második azt mondja:
- Nem, ma csütörtök van. Harmadik válaszol:
- Én is, menjünk és igyunk meg egy sört.
4. Egy ember meséli a szomszédjának:
- Éppen most vettem egy új hallókészüléket. 4 ezer dolláromba került, de ez a legjobb. Ezzel a hallásom tökéletes!
- Igazán? - mondja a szomszéd. - Milyen gyártmányú?
- Fél kettő.
- Éppen most vettem egy új hallókészüléket. 4 ezer dolláromba került, de ez a legjobb. Ezzel a hallásom tökéletes!
- Igazán? - mondja a szomszéd. - Milyen gyártmányú?
- Fél kettő.
6. Három férfi beszélget az öregség gondjairól az idősek otthonában.
- A 60 éves kor a legrosszabb - mondja az egyik.- Az ember egész nap úgy érzi, vizelnie kell. De legtöbbször csak áll a WC előtt, fütyül, csapot nyit, de hiába, nem jön semmi.
- Az semmi - mondja a 70 éves.
- Ha elmúlt 70, nincs többé normális széklete. Az ember szedi a hashajtót, eszi a sok rostos ételt, aztán egész nap mégis hiába ül a WC-n, nem jön semmi.
- Valójában a 80 éves kor a legrosszabb - szólal meg a harmadik.
- Szintén vizelési problémái vannak? - kérdezi a 60 éves.
- Nem igazán. Minden reggel 6-kor pisilek. Úgy vizelek, mint egy versenyló, semmi gond vele.
- Akkor talán a székletével vannak problémái? - kérdezi a 70 éves.
- Hát nem éppen. Minden reggel fél 7-kor bőséges székletem van.Magából kikelve mondja erre a 60 éves:
- Én ezt nem értem. Minden reggel 6-kor pisil és fél 7-kor széklete is van. Mi az isten baja van akkor magának 80 évesen?
- 10 óra előtt sosem ébredek fel.
Címkék:
Humor
Édesszájúak figyelem!
Címkék:
Recept
Megrajzolták a legősibb ősünket
Egy nemzetközi kutatócsoport a világ
legnagyobb adatbázisának a felhasználásával rekonstruálta a méhlepényesek közös
ősét. Munkájuk során mind genetikai, mind fizikai tulajdonságokat figyelembe
vettek. A feladat nem volt egyszerű, hiszen rendkívül változatos csoportról van
szó, melyben a rágcsálóktól a bálnákon keresztül egészen az emberig terjed a
spektrum.
Több
mint 5100 ma is élő méhlepényes emlőst ismerünk, amelyek elképesztő
változatosságot mutatnak, jelentősen változó testméretekkel, mozgási
képességgel vagy akár agymérettel. Ezt látva különösen érdekes megtudni, hogy
mikor és hogyan kezdődött kifejlődni ez az evolúciós ág, és aztán hogyan vált
ennyire változatossá.
A kutatók kifejtik, hogy az
eddig általánosan elfogadott elképzelésekkel szemben a méhlepényes emlősök
mégsem fejlődtek ki a földtörténeti középidőben, és még nem alakultak ki a
máig futó evolúciós vonalaik. Ez csak 65
millió évvel ezelőtt következett be, miután a kréta-végi tömeges kihalás
eltüntette a színről a dinoszauruszokat és az összes létező fajnak körülbelül a
70 százalékát. Az első rágcsáló- és főemlősfajok tehát nem éltek együtt a
dinoszauruszokkal, hanem egy kisméretű, szökellve ugráló rovarevő közös ősből
alakultak ki, nem sokkal a dinoszauruszok kipusztulása után.
A kutatók
felhasználták a MorphoBank nevű adatbázist is, amely 86 méhlepényes emlős
adatait tartalmazza (köztük 40 fosszilis fajét is). A MorphoBankban létrehozott
adathalmaz több mint 4500 jellemvonást tartalmaz, olyan tulajdonságok
részletezésével, mint például a szárny, fogak, bizonyos csontok megléte vagy
hiánya, a szőrtakaró típusa és az agyban található struktúrák. Emellett
felhasználtak több mint 12 000 képet, amelyek mindegyike nyilvánosan elérhető
online formában. Ez az adathalmaz egy nagyságrenddel több adatot tartalmazott,
mint azok, amelyeket korábban használtak az emlősök rokonsági viszonyainak a
tisztázására.
A
méhlepényesek feltételezhető közös ősének az anatómiájához feltérképezték annak
a három fajnak a tulajdonságait, amelyet a morfológiai/genetikai kombinált
módszer a törzsfa bázisához helyezett, és ezeket a tulajdonságokat
összehasonlították a méhlepényesek legközelebbi rokonainál megfigyelhető
jellegekkel. Ez a módszer lehetővé tette annak meghatározását, hogy melyek azok
a tulajdonságok, amelyek először csak a közös ősnél jelentek meg, és melyek
azok, amelyek változatlanok maradtak hosszabb távon, már a távolabbi ősök óta.
Egyéb
érdekes eredmények is születtek a projekt során. Kiderült például, hogy az
Afrotheriának nevezett méhlepényes ág (amelynek tagjai Afrikában élnek
jelenleg, mint például az elefántok, vagy a földimalacok), nem is Afrikában
alakultak ki, hanem az amerikai kontinenseken. Ebből aztán értelemszerűen
adódik az egyik következő kutatási projekt témája: hogyan jutottak el végül az
Afrotheriák mégis Afrikába? (Forrás: (origo)
tudomány, 2013.)
Címkék:
Állatvilág,
Érdekességek
2024. november 14., csütörtök
Érdemes elgondolkodni rajtuk
Címkék:
Gondolatok
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)