Bemutatom a ma születésnapját ünneplő Kletz László Lajost (3/1)

MSZOSZ-, Gyémánt- és Nívódíjas

állami és miniszteri kitüntetett
nemzetközileg jegyzett képzőművész
stúdióvezető képzőművészeti menedzser
(Szikszó, 1950 . május 13 .)

            Az ismert fővárosi művészettörténész Angyal Mária így jellemezte az alkotót egy korábbi kiállításának megnyitójának alkalmából: "Alkotásaira a szolnoki és a szentendrei iskola hatott, de úgy, hogy az eltelt évtizedek során sok mindennel foglalkozva megteremtette saját, egyéni világát, kialakította sajátos alkotói attitűdjét, miközben úgy élt és úgy vett részt a társadalom életében, hogy saját lehetőségei között mindig alakította és formálta azt. Ha van korunkban reneszánsz ember, akkor a Miskolcon élő Kletz László Lajos az. És ha van humanista, akkor az is. 

Miközben mindig alkotó ember maradt, minden érdekli a világból, többször, több dolgot megpróbált és mindenhol otthagyta a kézjegyét. "Sokoldalúan képzett művész: képzőművészeti szakkörvezetői képzettséget szerez Miskolcon, valamint képzőművészeti menedzserképzőt végez Budapesten. Életútja egyfajta kulturális missziónak tekinthető, ő maga pedig a képzőművészeti kultúra követének. 1972-től Magyarország 96 városában Miskolctól Budapestig, Debrecentől Zalaegerszegig, Győrtől Békéscsabáig, Egertől Pécsig, Salgótarjántól Szegedig, Szolnoktól Szombathelyig több mint 230 alkalommal állít ki, melyből 58 egyéni tárlat, miközben a világ számos országába is eljutottak alkotásai.

(Készült 2015-ben)

Szexi humor

Diósgyőri Képzőművész Stúdió '76 (3/3)

(Egy 40 éve szabad alkotóközösség hiteles története)

Kletz László Lajos

            A stúdiónak, amelyik már országos szintűvé nőtte ki magát külföldi tagjai is voltak: a lengyel származású, de Szlovákiában élő Lubomir Lomniczky, a román Bena Doru és a Németországban élő Zoltán Dunai képzőművészek személyében. A kohászattal való gyümölcsöző kapcsolatuk a rendszerváltás után Klicsu András új vez. ig. megjelenésével szakadt meg, melynek következményeként az amatőrök kénytelenek voltak kiválni. Akik maradtak Bakos Katalin (Miskolc), Balogh Andrea (Miskolc), Bártfai Judit (Miskolc), Béres János (Szirmabesenyő), Borsos Mária (Miskolc), Bujdosó Lilla (Bournemouth/Anglia), Csontos Éva (Miskolc), Demeter Marianna (Miskolc), Eisele Gyula (Miskolc), Hadházy-Molnár Attila (Arnót), Homola Krisztina (Miskolc), Horváth Zoltán (Miskolc), Kavalecz Lajos (Miskolc), Kletz László Lajos (Miskolc), Kopcsó Andrea (Siófok), Lingauer Miklós (Bécs), Madarassy György Tamás (Nyíregyháza), Mester István (Budapest), Ozsvári Fruzsina (Miskolc), Pállay-Kovács Szilvia (Budapest), Pusztáné Létay Anikó (Miskolc), Szabó Judit (Zimány), Szegvári Péter (Budapest), Urbán László (Miskolc), Vecsei László Ezékiel (Újrónafő) és Veres Attila (Miskolc) már túl a 290. kiállításon ma is eredményesen és sikeresen szerepelnek továbbra is Kletz László Lajos MSZOSZ- , Gyémánt- és Nívódíjas , állami és miniszteri kitüntetett, nemzetközileg is jegyzett képzőművész, képzőművészeti menedzser vezetésével. Ez a lelkesen önfeláldozó patrióta közösség – amely állami támogatásban soha sem részesült – a több évtizedes sikeres eredményeikkel figyelemre, elismerésre és tiszteletre méltó érdemeket szerzett hazánkban és külföldön egyaránt a képzőművészeti kultúra művelése és terjesztése terén.

Bakos Kata

Borsos Mária

Bujdosó Lilla

Bártfai Judit

Béres János

Csontos Éva

Hadházy-Molnár Attila

Horváth Zoltán

Kovalecz Lajos

Madarassy György

 Mester István

Ozsvári Fruzsinas

Pusztáné Létay Anikó

Pállay-Kovács Szilvia

Urbán László

Vecsei László Ezékiel

Veres Attila

Kopcsó Andrea

Diósgyőri Képzőművész Stúdió '76 (3/2)

(Egy 40 éve szabad alkotóközösség hiteles története)

Kletz László Lajos alkotása

            

            A stúdió tagjai művészeti felfogásban különböztek, de a művészet szeretete, elhívatottsága, a közös munka, az összejövetelek szellemi hangulata, és a sorozatos kiállítások fontos emberi kapocs lett közöttük . Ez a műhely olyan időszakban született és erősödött meg, amikor a gazdasági válság miatt egyre kevesebb figyelem, és még kevesebb pénz jutott a kultúrára. Ilyen időszakban a fennmaradás már önmagában is dicséretes eredmény volt, hát még a folytatás .... Két évi sikeres szereplés után a budapesti Magyar Népművelési Intézet Vizuális Művészeti Osztálya (különös tekintettel Angyal Mária és Kerékgyártó István ov. művészettörténészekre) is felfigyelt rájuk, felvállalva e kollektíva törekvéseit, támogatták pályafutásukat. Ennek köszönhetően az ország több, mint száztíz városán kívül alkotásaik eljutottak Svédországba, Angliába, Belgiumba, Amerikába, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Németországba, Japánba. Ekkorra már a stúdió tagjának lenni elismerést, rangot jelentett és jelent ma is!

Ambrus Imréné Balogh Andrea  

Bártfai Judit

Béres János

Hadházy-Molnár Attila

Kopcsó Andrea

(Készült 2015-ben)

Madarak és fák napjára - május 10. Vándorsólyom

         A vándorsólyom (Falco peregrinus) a madarak (Aves) osztályának a sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj. Angola és az Egyesült Arab Emírségek nemzeti madara.

            Megtalálható Európában, Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában és Ausztráliában. Az egyes alfajokhoz tartozó egyedek testmérete és színezete jelentősen különbözik. A legtestesebbeket az Északi-sarkhoz közeli vidékeken, a legkisebbeket a sivatagos területeken találjuk.

            Hossza 40–46 centiméter, szárnyfesztávolsága 92–110 centiméter, a testtömege a hímnél 600–750 gramm, míg a tojónál 900–1300 gramm. A hím egyharmaddal kisebb, mint a tojó. A kifejlett példányok tollazata a hátoldalon sötét palaszürke, a hasoldalon hófehér alapon sorokba rendeződött fekete, csepp alapú pettyekkel. Faji jellegzetessége a fekete sapka és a széles, fekete, jól körülrajzolt barkó pofája két oldalán.

            A vándorsólyom tartós, gyakran élethosszig tartó párkapcsolatban él. Bár elsősorban sziklafalakon, magas épületeken költ, akár a földre (például homokdűnére) is lerakhatja tojásait. Vadászatra kedveli a nyílt, szabad területeket, például a pusztákat, sztyeppéket, mocsarakat és félsivatagokat. Vadászterületének nagysága rendszerint 40–200 négyzetkilométer. A vándorsólyom szinte kizárólag repülő madarakra vadászik. A veréb nagyságútól a gém méretűig több száz madárfaj szerepel az „étlapján” világszerte. Emellett nagyobb, repülő rovarokat, denevéreket, egyes helyeken rágcsálókat is zsákmányolnak. Támadását általában nagyon magasról indítja. Összezárt szárnyakkal, meredek szögben, zuhanórepülésben támad, amelyet rövid, erőteljes szárnycsapásokkal gyorsít fel. Ilyenkor – mérések tanúsága szerint – akár a 400 km/órát is elérheti a zuhanó madár sebessége. Az áldozatot kisebb sebességnél egyből megragadja. Nagyobb sebesség esetén, pedig hátrafeszített, borotvaéles hátsó karmával „hasítja” végig a zsákmány hátát, általában eltörve annak gerincét. Bármilyen jó vadász is azonban a vándorsólyom, csupán minden ötödik-tizedik támadása eredményes. Hazánkban leggyakoribb zsákmánya a házigalamb és a seregély.

            Ivarérettségét 3 éves korban éri el. A költési időszak márciustól májusig terjed, évente egyszer költ. A tojó 3–4 tojást rak, melyeken 29–32 napig kotlik. A fiatal madarak 35–42 nap múlva repülnek ki. A szabad természetben 20 évet is élhet.

            A vándorsólyom magyarországi állománya az 1930-as években 40–50 pár lehetett. 1950-ben 19 párra becsülték az országos állományt, de csak néhány párnál találtak fiókákat. Az állomány csökkenésében ekkor a fészkek kifosztása is jelentős szerepet játszott, de főleg a DDT  rovarírtószer bevezetése okozta. Egy nagyméretű balatoni halpusztulást követően hazánkban – a világon először – 1968-ban a DDT használatát betiltották, ezt követően még évtizedeket kellett várni, amíg kedvező hatások jelentkeztek. 1997-ben – Magyarországon 33 év után – ismét sikeresen költött vándorsólyom, a fészekből 2 fiatal madár repült ki. A párok száma lassan növekszik, a 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 17 vándorsólyom telelt Magyarországon. (Wikipedia)

Diósgyőri Képzőművész Stúdió '76 (3/1)

 (Egy 40 éve szabad alkotóközösség hiteles története)

Kletz László Lajos alkotása

            1975-ben egy maroknyi profi és amatőr képzőművésznek a kezdeti szárnypróbálgatásaikhoz az akkori lehetőségek adta kalitka meglehetősen szűknek bizonyult, ezért Kletz László Lajos képzőművész szervezésével, vezetésével megalapították és elindították 1976 januárjában Magyarország első olyan független, szabad és önálló képzőművészeti alkotóközösségét a Diósgyőri Képzőművész Stúdió '76-ot, amely nem tartozott (és még ma sem tartozik) sem intézményhez, sem politikához. Alapító tagok között találhattuk Kletz László Lajos képzőművészen kívül Szlifka Annát, Pócsik Istvánt, Kriston Bélát, Mészöly Ágnest, Szabó Lászlót, Szűcs Lászlót, Smizsánszki Istvánt, Koscsó Lászlót, Ferencsák Attilát, Eisele Gyulát, Tőkey Pétert és még e sor folytatódhatna azokkal az alkotókkal, akiknek időközben el tudták venni a kedvüket a képzőművészet aktív gyakorlásától.

Eisele Gyula alkotása

    Közös céljuk, mint ahogyan az az eltelt több évtizedes munkásságukból bizonyosságot nyerve egyértelműen kitűnik, sokrétűen, gazdagon és hitelesen reprezentálni az értékes magyar nemzeti képzőművészeti kultúrát, felhívni a figyelmet arra s egyben népszerűsíteni az értékmegőrző, értékteremtő alkotásokat. Gondolkodásuk, életfelfogásuk középpontjában a harmónia, a béke, a szeretet, az alkotói szabadság és a tolerancia, egymás elfogadása és megbecsülése áll. Precedens értékű, valódi civil szervezetként kezdték el tevékenységüket. A Lenin Kohászati Művek vezetősége felvállalta a mecénás szerepét, aminek köszönhetően nemcsak műteremhez, de biztonságos működési lehetőségekhez is jutottak.

Ambrus Imréné Balogh Andrea

Béres János

Borsos Mária ékszerei

Hadházy-Molnár Attila

Veres Attila: Tihany

Urbán László

(Készült: 2015-ben)