Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Kőrösmező 7/4

Kőrösmező látnivalóiból 

Mezőháti határában áll az 1785-ben, Szent Borbála tiszteletére épült katolikus templomot  1814-ben felváltó "Plitovate" Péter és Pál-plébániatemplom.

Belsejében az 1700-as évek végéről származó fafaragások találhatók.

Helytörténeti múzeum - megismerkedhetünk a hucul nép egykori használati tárgyaival, hangszereivel és népviseletével.

  Horthy Miklós Szálló (Edelweiss Hotel): Még a magyar korszakban álmodták ide, a visszatérés után. 1939-ben készült el. Elvileg azért épült, hogy a kormányzóság ide is járhasson vadászni. Horthy Miklós azonban sosem járt a szállóban. 

Régi képeslapon

Vasúti pályaudvara valamikor határállomásként szolgált.

Utcafrontja

 Belső homlokzata

 A mellette lévő dombról

A város látképe a dombról

Híres ember

 Itt született 1886. február 5-én Bakkay Béla költő. 1919-től a szatmári katolikus főgimnáziumban tanított. A Hírnökben, a Pásztortűzben s a szatmári Katolikus Életben közölt cikkei, irodalmi tanulmányai és versei mellett két önálló kötettel jelentkezett: Göncölszekér (versek, Nagykároly, 1922) és Bianca (verses regény, Szatmár 1925). 1930-ban áttelepült Magyarországra.

Ajánlott túraútvonal
A túra Kőrösmező központjából indul. Keresztülhaladunk a római katolikus és egyúttal egy első világháborús katonatemetőn. Innen a Kosztalivka nevű hegygerincre vezet utunk. Ezen a gerincen több vonalban lehet Árpád-vonal bunkereket találni, összesen 23-at. Többségük szerkezete még épségben van, de van közöttük olyan mely elsüllyedt és van olyan is, amelyiket szétrobbantották. Elhagyva a gerincet, szó szerint hegyen-völgyön át, egy olyan pontra érünk, ahol csodálatos körpanoráma fogad. A Hóvár (Hoverla), a Kőhavas (Petrosz), az Iker-havas (Bliznyica) csúcsaiban gyönyörködhetünk, valamint a Gorgánok gerincében és a Zöld völgy csodás látványában.  Elhagyva ezt a pontot is Kőrösmezőre tartunk ismét egy másik útvonalon. Itt további három bunkert fedezhetünk fel, melyeken körbe a lövészárkok rendszere is jól látható.
(Fő forrás: Wikipedia és saját képek)

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Kőrösmező 7/3

Kőrösmező - Sztrukovszka
Kőrösmező központjától mintegy 2 km-re egy kőrisfákkal övezett kis dombocskán áll, a Szentháromság tiszteletére szentelve. 1824-ben építették. 

Ez a templom szép példája a felekezetek egymás mellett élésének. A pravoszláv és görög katolikus hívek közösen használják. Vasárnaponként megegyezés szerint egyik héten a pravoszláv, másik héten a görög katolikus híveknek kezdődik korábban a mise.

Benne 17. századi ikonosztáz található. 
2013-tól a világörökség részét képezi.
Egy XVI. századi legenda lett a templom névadója. Történt egyszer, hogy egy Sztruk Iván nevezetű hucul pásztor messze fenn a havasokban legeltette nyáját. A tél váratlanul  köszöntött rá. Birkáit a mai templom helyén magukra hagyva és magát a kegyetlen tél elől menekítve, egy közeli településen keresett téli menedéket. A tél elmúltával elment megnézni maradt-e életben birkája. Legnagyobb meglepetésére minden báránya élt, sőt minden anyajuh mellett egy kis gödölyét is talált. Hálát adva Istennek ezen a helyen templomot épített. A templom körül pedig létrejött a település.

Az ide látogató magyar nemzetiségű turisták számára a templom fő látványossága egy Szent István királyt ábrázoló templomi zászló volt. Rajta latin nyelvű felirat hirdette: S: Stephan I: Rex Ungar vagyis: Szent István: magyar király.

Hátoldalán sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolták. A sárkány ez esetben egy ördög alakjában volt látható. Szent György talpig páncélban állt az ördög hátán.
Sajnos ezt a zászlót, mely zivataros századokat élt át és túl Kárpátalján, 2008 nyarán ellopták.
Az indok ismeretlen, a kivitelezés érthetetlen. A zászló vászna fapálcák közé volt szorítva. Ezek közül tépték ki a zászló anyagát, fapálcáit hátrahagyták.
Szerencse, hogy a „saját” zászlójukkal nem bántak el ugyanilyen ostoba módon, mely a legendában szereplő Sztruk Ivánt ábrázolja. Hátoldalán Krisztus mennybemenetele látható.
Érdekes a templom különálló harangtornya is. 1813-ban épült. Ennek legnagyobb harangját csodatévő nagyharangként tartják számon a helyiek. A néphit szerint segít a bajbajutott családon, amennyiben a család valamely nőtagja, teljesen egyedül, éjfélkor, meztelenül a harang alatt segítségért fohászkodik.
A Tiszán át függőhídon lehet megközelíteni.

H. Barbócz Ildikó: Egy levél balladája

mikor rügy-házamból

e zöld burokból

társaimmal kifeslettem

az ég kékje

szikrázott felettem

 a föld barnája

mosolygott alattam

zöld burkomba vissza

többé sose bújtam

az élet nektárját

mind magamba szívtam

míg egy októberi

bágyadt reggelen

sárgára aszottan, szédülten

 lebegni kezdtem

társaim a földön

még súgtak valamit

érthetetlen

(Eger, 2004. október
 Fotó - H. Barbócz Ildikó: Érsekkert, Eger)

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Kőrösmező 7/1

   Kőrösmező (ukránul: Ясіня [Jaszinya], szlovákul: Jasyna, románul: Frasin) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Rahói járásban. Dombhát, Havasalja, Mezőhát és Moheljki tartozik hozzá. Ma 8100 lakosából 900 magyar nemzetiségű, de német kisebbség is él itt; valamint településrészként Dombhát (Sztebnij) 804 fő, és Lombos (korábban Bíróvölgy, ukránul: Lopusanka) 238 fő.

Fekvése

Budapesttől 508 km-re, Rahótól 35 km-re északkeletre a Fekete-Tisza völgyében, a Tatár-hágó közelében fekszik. A Huculvidék kárpátaljai részének egyik jelentős települése, a huculság egyik központja, melyet a Behenszki-patak választ el a vele szinte egybe tartozó Feketetisza falutól. A hegyvidéki város impozáns medencében fekszik, ahonnan fantasztikus látvány nyílik a környező hegyekre. Kőrösmezőt átszeli Kárpátalja máramarosi térségének legfőbb ütőere, a Munkács–Huszt–Rahó–Tatár-hágó (P03 sz.) főútvonal. A település központján áthaladó országúton észak felé tartva, a Mezőháti-patak völgyében rövidesen az észak felöl érkező Dombháti (Sztebnij)-patak csatlakozási pontjához érünk. E patak völgyében fekszik a közigazgatásilag hozzátartozó Dombhát. A Lezescsina túlsó, jobb oldalán a Lombos (Laposnya, Lapusanka)-patak hozza a keleti hegyoldalak vizét. A patak alsó folyásánál egykor Loposnyapolyana néven önálló kistelepülés jött létre, ami mára már beolvadt a nagyközségbe.

Nevének eredete

Nevét onnan kapta, hogy kőrisfaerdőben települt, az ukrán név a magyarból való (szláv: ’jaszeny’’ = kőrisfa).