Karácsonyi csillag elkészítése

Hozzávalók

- 22 dkg cukor 
- 50 dkg liszt 
- 12 dkg vaj 
- 2 tojás 
- 1 csomag vaníliás cukor 
- 1 csomag sütõpor 
- fél citrom 
- 10 dkg vegyes dzsem 
- 1 tojás a kenéshez

Elkészítés

A lisztet egy gyúródeszkára halmozzuk, majd a közepére tesszük a vajat, a sütõport, a tojásokat, a cukrot, a reszelt citromhéjat és a vaníliás cukrot. Az egészet alaposan összegyúrjuk, majd kinyújtjuk, és csillag formával kiszaggatjuk. Minden csillagot megkenünk a felvert tojással, majd tepsibe tesszük, és készre sütjük. Miután kihűltek, minden második csillagra lekvárt kenünk, majd a lekvár nélküli csillagot rátesszük, és már kínálhatjuk is. 
Kellemes Karácsonyi Ünnepeket! ( Forrás: 109.hu)

NOSZTALGIA - A tengernél Floridában 2016. decemberében

Clearwater mólójáról nézelődöm

Nagyon tetszett ez a homokdüne, mely védett terület.

A tetejéről a látvány balra és jobbra

 A tetején ilyen vadvirágok diszelegtek decemberben

Dósa István barátom vicce nagyon ide kívánkozik:
Kétsoros versíró versenyt hirdetnek, melyet személyesen kell előadni. Az egyik pályázó előadja a versét:
"Natasa a tengerparton mormolja imáját,
A tenger futó habja nyaldossa a térdét."

-Az egyik zsűritag jóindulatúan megszólal:
"Dehát ez nem rímel!"

-Mire a pályázó:
"Nem kell pánik, semmi agály,
Lesz majd rím, ha jön a dagály!"

 Sokan napoztak, sőt a bátrak még fürödtek is.

A gyerekek nem a mi várformánkat építik a homokba, hanem az európai ember által az indiánok ellen emelt erődök tipusait. Más a történelmünk!!

Többször voltam a tengernél, nekem hideg volt a víz, de nagyon jól éreztem ott magam.

Kodály Zoltán születésnapjára, dec. 16. Kodály Zoltán életének első szakasza

A 20. századi magyar zene meghatározó egyénisége. Életcélja volt, hogy hazájában mindenkihez eljusson a letisztult ősi népművészet, és hogy Európa is megismerhesse nemzeti kultúránk valódi értékeit. Az általa meghirdetett jelszó, "A zene mindenkié" valóságos nemzeti programmá vált, és meghatározóan formálta a népművelés és az iskolarendszer felépítését.

1882. december 16-án született Kecskeméten. Szülei maguk is műkedvelő muzsikusok voltak, az édesapa hegedült, az édesanya zongorázott, énekelt. Ez a családi környezet keltette fel már kisgyermek korában zene iránti vonzódását.

            1884-ben az édesapját mint vasúti tisztviselőt Kecskemétről Galántára,

           1892-ben pedig Nagyszombatra helyezték. Így gyermekéveit Galántán töltötte, középiskolai tanulmányait pedig Nagyszombaton végezte. Önerőből tanult zongorázni, hegedülni, brácsázni, gordonkázni. Játszott a gimnáziumi zenekarban, és énekelt a templomi kórusban is.

     1900-ban, 18 éves korában Budapestre került, s pályát választott. Szülei jogásznak szánták, végül mégis a Tudományegyetem bölcsészkara mellett döntött, de még ugyanabban az évben beiratkozott a Zeneakadémia zeneszerzési szakára is.

1905-ben megkapta magyar-német szakos tanári diplomáját, s

1906-ban Bölcsészdoktori címet szerzett "A magyar népdal strófaszerkezete" című munkájával.

           25 évesen elfoglalta tanári pozícióját a Zeneakadémián, s így már ekkor hatalmas tudásanyaggal és tapasztalattal rendelkezett, melynek birtokában Bartók Bélával közösen kidolgozták zenepolitikai és nemzetnevelő programjukat. Bartók és Kodály művészi tevékenységét ugyan azonos célok vezérelték, alkotói érdeklődésük is lényegében megegyezett, zenéjük, életművük jellege mégis merőben más természetű.

            1910 ismét egy jelentős dátum az életében. Feleségül vette Sándor Emmát, aki hűséges, méltó társa volt, s akivel boldog házasságban élt 49 évig, felesége haláláig. A következő évek komoly megpróbáltatást jelentettek számára emberileg és művészileg egyaránt.

      1920-as években már számos művét játszották itthon és külföldön, a hazai kritika azonban nem hozsannázott.

     1923-ban, első hatalmas sikerét Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára írt művével, a Psalmus Hungaricummal aratta.

            1926-ban a Háry János című műve újabb világsikert aratott, s e műve által a magyar népdal már nemcsak az iskolákban, hanem a színházakban és a hangversenytermekben is helyet kapott.

            1926 után Kodály évről évre egyre elismertebb zeneszerzővé vált. Nemzetnevelő munkájára is kezdett felfigyelni az ország. Zeneszerzői munkássága nyomán, amelynek alapjává a népdalt tette, újjászületett a magyar zene.

            1930-ban, New York-ban bemutatják a "Marosszéki táncok" című zenekari művet Toscanini vezényletével.

            1931-ben, szerzői estjén bemutatták a "Mátrai képek”, a Márta-vidéki népdalokból formált nagyszabású vegyes kari kompozíciót, melyben a népi életből vett képek elevenednek meg.

     1933-ban komponálta egyik legnépszerűbb zenekari kompozícióját, a "Galántai táncok"-at a Budapesti Filharmóniai Társaság alakulásának 80. évfordulójára.

Kodály Zoltán 1967. március 6-án halt meg. Halálával mind a magyar, mind az egyetemes zenekultúrát pótolhatatlan veszteség érte. Hozzátartozók, jó barátok és tisztelők sokasága kísérte el utolsó útjára a Farkasréti temetőbe az európai hírű zeneszerzőt, a minden művében és tettében lelkes pedagógust, az elkötelezett magyar hazafit.

Az ünnepek alatt vigyázni kell a túlsúlyra

Bolyai János születésnapjára - 1802. december 15.

„Semmiből egy új, más világot teremtettem”

A fentieket Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15–Marosvásárhely, 1860. január 27.) írja az egyik levelében 1823. november 3-án. Ebben a levélben jelenti be apának, Bolyai Farkasnak, a marosvásárhelyi kollégium híres matematika tanárának, hogy felfedezte az abszolút geometriát. …

            Bolyai János matematikai lángelméjére nagy befolyást gyakorolt az apja. Nélküle János nehezebben járhatta volna végig diadalútját.

            Éles logikája már gyermekkorában megmutatkozott. Elvégezte Bécsben a hadmérnöki akadémiát, de később otthagyta a katonaságot, és teljesen a tudományoknak élt. Főleg a geometria érdekli.

            A görögök alkották meg a geometria tudományának aljait. I. e. a III. században Euklidész görög matematikus volt az, aki axiomákból (alapigazságokból) olyan geometriai rendszert alkotott az Elemek c. művében, amely azóta is fennáll. … Ennek XI. axiomája a párhuzamosokról szóló axioma. Lényege így fogalmazható meg: a sík egy adott egyeneséhez, rajta kívül fekvő adott pontból csak egy párhuzamos egyenes húzható…

            A 21 éves Bolyai János merész következtetésre jut: a XI. párhuzamossági axioma fölösleges.. Nélküle alkot egy olyan új geometriai rendszert, mely ellentmondás nélküli és ezzel megteremti a nem euklideszi, vagy abszolút geometriát. Ebben a geometriában nem csak egy, hanem végtelen sok párhuzamos egyenes húzható a síkban adott egyeneshez rajta kívül fekvő ponton keresztül.

            1931-ben kiadja munkáját Appendix (Függelék) címen apja Tentamen (Kísérlet) c. művének keretében: „Függelék a tér abszolút igaz tudományáról”. Az Appendix szerény terjedelmű a Tentamen két vaskos kötete mellett, de annál korszakalkotóbb.

            Bolyai Farkas ifjúkori nagy barátjának, a német Gauss Károlynak (1777–1855), 1832-ben elküldi fia munkáját. Gausst kora a „princeps mathematicorum” (matematikusok fejedelme) büszke címmel tiztelt meg, megdöbbentő választ küldött: „…az az út, amelyet fiad követett és az eredmények … majdnem végig megegyeznek, részben már 30–50 év óta folytatott elmélkedéseimmel”. Ugyanakkor Gauss egy Gerling nevű marburgi matematikusnak írt másik levelében elismeri Bolyai Jánost, és ”elsőrangú lángésznek” tartja.

… Bolyai felfedezése óriási jelentőségű. Tanítása forradalmi tanítás volt, mert vele új világképünk született. Előbbre vitte mind a matematika, mind a modern fizika fejlődését. Amíg kis területen mérve hibátlanul használható ugyanis az euklideszi geometria, addig csillagászati vonatkozásban (űrrepülésnél – nagy méretekben) már csak közelítéssel. …

(Részletek apámnak, Batár Zoltánnak 1963. november 3-án az Északmagyarország című napilapban megjelent írásából.)

„Én, boldogolván azt a madarat,
ki kalitjából leginkább kilátott,
a semmibõl alkottam új világot,
mint pókhálóból szõ kötélt a rab.”

(Babits: Bolyai – részlet)

Tanácsok az idősebb emberek életviteléhez

Az olyan szellemi tevékenységek, mint az olvasás, írás, a kártya- és táblajátékok segítenek megőrizni az idős emberek agyának szerkezeti épségét.

A szellemi frissesség megtartása

Vizsgálatok tanúsága szerint a mentális hanyatlásra jóval kisebb az esély azon tanultabb emberek esetében, akik változatos, fokozottabb problémamegoldó képességet igénylő munkát végeznek, és idősebb korukban is aktívak maradnak mind szellemileg, mind pedig fizikailag. Velük szemben a monoton, kevesebb szellemi tevékenységgel járó foglalkozást választók, illetőleg a kevésbé képzettek nagyobb valószínűséggel szenvednek később a mentális leépülés tüneteitől. Ennek érdekében választhatjuk akár a keresztrejtvényfejtést, akár a szójátékokat, vagy a sakkot, de az olvasás is kitűnő szellemi karbantartója az agynak.

A fizikai aktivitás megőrzése

Mindamellett, hogy az egészséges életvitelnek és a betegségek elkerülésének a testmozgás az egyik alappillére, az is tény, hogy nem csupán testi, hanem szellemi erőnlétünket is nagymértékben megnöveli: ennek oka, hogy a mozgás következtében fokozódó véráramlás megóv az oxigénhiányos állapottól. Ehhez már egy könnyű séta is elegendő lehet napi rendszerességgel, de a fokozottabb erőkifejtést igénylő feladatok még hatékonyabbak. Különösen jótékonyak azok a mozgásformák, amelyek nem csupán testünket, hanem agyunkat is megdolgoztatják. Legyen szó egy új tánc elsajátításáról, vagy akár golfozásról, biciklizésről, biztosak lehetünk benne: nem csupán izmaink, hanem elménk is dolgozik.

Egészséges, kiegyensúlyozott étrend

Az aktív szellemi tevékenység mellett mindenképpen ügyelnünk kell a helyes étrendre is, amely a szellemi hanyatlás elkerülésére irányuló törekvések esetében nem sokban különbözik az egészséges táplálkozás közismert kritériumaitól. A legfontosabb a keringési rendszerünket kímélő "szívbarát" étkezés, ugyanis a memóriazavarok hátterében gyakran cukorbetegség, illetve szív- és érrendszeri megbetegedések húzódnak meg, melyek az artériák elzárásával és az agyi véráramlás lassításával lehetnek a mentális hanyatlás folyamatának kiváltói. Ezért az a legjobb, hogy ha étrendünk összeállítása során egyensúlyra próbálunk törekedni, amihez az elegendő mennyiségű vitamin, ásványi anyag, nyomelem és fehérje bevitelét, valamint a túlságosan zsíros élelmiszerek kerülését tanácsolják a táplálkozási szakemberek; így egyaránt jelentősen csökkenthetjük a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát és a szellemi leépülés esélyét.

Idősebb emberek esetében a fentieken túl figyelembe kell még venni az öregedéssel járó kedvezőtlen hatású tényezőket is (mint például az éhség- és szomjúságérzet gyengülése, a különféle betegségek negatív hatásai, a tápanyagok felszívódásának csökkenése, valamint az emésztés romlása), és ezek ismeretében kell a megfelelő étrendet összeállítani számukra, a már említett szabályok betartásával.

A szociális kapcsolatok megőrzése

Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az egyedüllét, az ingerszegény környezet, valamint az e tényezők hatására kialakuló depresszió is növeli a szellemi leépülés kialakulásának esélyét. Ezért mindenképpen hasznos, ha valamiféle közösséghez, klubhoz csatlakozunk, ahelyett, hogy reggeltől estig a televíziót néznénk. Annak ellenére, hogy a memóriazavarok és a szellemi hanyatlás elkerülésére semmi sem nyújthat garanciát, a felsorolt szempontok figyelembevételével jelentősen csökkenthető a betegségek kialakulásának kockázata, és kiküszöbölhető a helytelen étrendben és a mozgásszegény életmódban gyökerező problémák egész sora is. (Forrás: RICHPOI)

Karácsony ünnepére - dec. 25-26. - - Mi a kereszténység?

Munkácsy Mihály: Golgota (1884. olaj, vászon, 460x712 cm)

A görög „Krisztus” szó a Messiás szó fordítása. Jelentése: Fölkent. A Messiásból született a görög chrisztianosz, illetve a latin Christianus kifejezés, amelyek jelentése „Krisztus-követő”, „krisztusi”. A szó középkori magyar formája kirisztián, kirisztyán, majd keresztyén volt. A 17. századtól azonban – a könnyebb ejthetősége miatt – a katolikus egyházban elterjedt a „keresztény” alakváltozat.

Dr. Csohány János, a debreceni Hittudományi Egyetem professzora szerint a Harangszó 2009. január 17-i bejegyzésében így nyilatkozott:

–A keresztyén és keresztény szó között a világon egyedül a magyar nyelvben van különbség. Kuriózumról van szó. Az első forma egy idő óta protestáns szóhasználat, a második a római és a görög katolikus. Így a szó a felekezeti hovatartozás kifejezője. A Magyar Tudományos Akadémia Helyesírási szabálya a római katolikus lakosság statisztikai többségére való tekintettel tette hivatalossá a keresztény alakot, de megengedi a protestáns keresztyén alak használatát is. Jelenleg nem látszik lehetőség arra, hogy a két szó közül az egyik szabad közmegegyezéssel kizárólagosságra emelkedjék.

A kereszténység a négy nagy világvallás egyike; egyistenhívő vallás, amelynek hívei Mózes és a próféták kinyilatkoztatásán kívül az Újszövetségben is hisznek, melyben Jézus Krisztus élete és tanításai vannak összegyűjtve. Hiszik Jézus Krisztusnak, mint Isten fiának isteni természetét, a bűnök bocsánatát, a halottak feltámadását. Jézust Isten fiának vallják, és az ő tanításait követik, melyek az Újszövetségben szerepelnek.

A keresztények három nagy csoportra oszthatók: római katolikusokra, ortodox keresztényekre és protestánsokra. Mintegy 2 milliárd követőjével a legelterjedtebb világvallás. Kialakulása és elterjedése a Kr. u. 1–3. századra, államvallássá válása pedig a Kr. u. 4. század végére tehető.

A zsidó és iszlám vallással együtt a bibliai Ábrahámhoz vezethető vallásokhoz tartozik. A kereszténység gyökerei palesztinai zsidók egy csoportjának hitéig nyúlnak vissza, akik Jézust megváltónak, „felkentnek” – görögül khrisztosznak – tekintették, aki megszabadítja majd a zsidókat a római elnyomás alól. Keresztelő Szent János még csak jövendölte a Megváltót, a názáreti Jézus már a megváltást hirdette.

Csontváry: Fohászkodó (Csontváry Múzeum, Pécs)

Humorral a koronvírus ellen

Tasman megpillantotta Új-Zélandot - 1642. december 13.

(Forrás: BBC History, 2012. december)