Fekete humor

 

Végre egy normális szomszéd állam

Bocsánatot kért Aleksandar Vucic szerb államfő vasárnap a Szerbiában élő magyaroktól az előző napi ellenzéki tüntetésen elhangzott gyűlöletbeszéd miatt.

          "Ami tegnap elhangzott a mi magyar polgárainkról, az nem a többségi Szerbia álláspontja. Bocsánatot kérek ezért tőlük. Ez a felelőtlen és komolytalan emberek álláspontja, senki másé" - mondta Vucic újságíróknak, miután felkereste a belgrádi központi kórházban folyó építkezést. Szavait idézték a szerbiai hírportálok.

          Vucic arra reagált, hogy a szombati belgrádi ellenzéki tüntetésen Sergej Trifunovic, a Szabad Polgárok Mozgalma (SZS) nevű párt vezetője sértő kijelentéseket tett többek között a magyarokra is. Arról beszélt, hogy évente 35 ezer fővel csökken Szerbia lakossága, és a szerbiai társadalom a "legöregebb" Európában. "Mert ő (Vucic) elüldözi a fiatalokat, és szíriaiakat és magyarokat hoz be" - hangoztatta Trifunovic.

          Aleksandar Vucic erre reagálva azt is mondta, hogy még egyszer bocsánatot kér "minden Szabadkán, Magyarkanizsán, Csókán, Zentán, Moholban, Óbecsén és Temerinben élő embertől".

          "Bocsánatot kérek a kosarai hőstől, Cerna Tibortól és minden, Torontálvásárhelyen és máshol élő embertől és családtagjaiktól, akik életüket áldozták a szerb haza oltárán. De mit tegyünk, egyesek felelőtlenségének nincs határa" - idézte a B92 hírportál Vucicot.

            Más belgrádi politikai vezetők is keményen bírálták Trifunovicot az elhangzottak miatt.  "Fel vagyok háborodva a sértegetések miatt, amelyekkel Trifunovic illette a magyar nemzetiségű állampolgárainkat. Úgy bemutatni az itt született szerbiai állampolgárokat, a magyarokat, mintha idetelepítették volna őket, mintha külföldiek lennének, és veszélyt jelentenének, sértés mindenki számára, aki Szerbiában él, és veszélyes felhívás a nemzetiségek közötti gyűlöletre" - mondta Aleksandar Vulin védelmi miniszter. Hangsúlyozta: tudja azt, hogy senki se gondolkodik Szerbiában úgy, mint Trifunovic.

          "Remélem, hogy senki se próbálja majd Trifunovicot Szerbia hangjaként bemutatni, igazolásként a Szerbia és a szerbek elleni támadásra... Drága magyar szomszédaink, még csak ne is gondoljátok azt soha, hogy Trifunovic Szerbia lenne" - fogalmazott a szocialista politikus.

          Aleksandar Martinovic, a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS)  frakcióvezetője vasárnapi sajtótájékoztatóján arra szólította fel a polgárokat, hogy vegyenek részt az SNS április 19-i nagygyűlésén, és mutassák meg, hogy Szerbia más, mint amilyennek be akarták mutatni a szombati tüntetések szervezői. Martinovic szerint Trifunovic nyíltan népszerűsíti a fasiszta nézeteket.

          "Ez bizonyosan sem Szerbia, sem a szerb nép üzenete, hanem egy zavarodott és elborult elméé. A szerb nép barátian viszonyul a magyarokhoz, és minden más néphez az országunkban" - mondta Martinovic, és azt üzente "a magyar testvéreknek, polgártársaknak, barátoknak és szomszédoknak, hogy Szerbia ugyanannyira az ő országuk, mint a szerbeké".

          Goran Vesic haladó párti politikus úgy fogalmazott: "Színtiszta fasizmus azokat a magyarokat fenyegetni, akikkel a szerbek összhangban élnek, és akiknek anyaországával a legjobb az együttműködésünk".

          Elítélte Trifunovic kijelentését a Koszóvóban elraboltak és meggyilkoltak családtagjait tömörítő szervezet is, hangsúlyozva, hogy a koszovói áldozatok között magyarok is voltak.

(delmagyar.hu 2019. május 14.)

Az űrhajózás napjára - április 12.

        A világ első embert szállító űrhajóját 1961. április 12-én a Szovjetunióban bocsátották földkörüli pályára, fedélzetén Jurij Alekszejevics Gagarin repülő őrnaggyal. Ennek emlékére lett április 12-e az űrhajózás napja.

         A Vosztok-1 űrhajó 89,1 perc alatt kerülte meg a Földet, 181 327 km sugarú, nyújtott ellipszispályán. A sikeres űrhajózást több évtizedes kutatómunka előzte meg. Először a hordozórakétát kellett kifejleszteni. Az első döntő lépést az első műhold fellövése jelentette 1957. október 7-én. Utána kutyákkal, majd majmokkal kísérleteztek, s végül útnak indult az ember is. Gagarint – aki csak egyetlen kört tett meg a Föld körül, – az asztronauták egész sora követte. Az ember megjárta a Holdat is, de az elsőség Gagariné maradt.

„A szívem normálisan ver. Jól érzem magam, a kesztyűt felhúztam, a sisakot bezártam, indulásra készen vagyok” – közölte az utolsó felkészültség végén Gagarin. Az órája ekkor – a moszkvai idő szerint – 9 óra 7 percet mutatott. Útja csodálatos volt a koromfekete égbolt alatt, amelyen élesen ragyogtak a csillagok, miközben a nap úgy sütött, hogy meg sem lehetett kísérelni a rátekintést.

     Jól észlelte a Föld gömb alakját. A Földet magát kék színű fénypárna vette körül. A fékező berendezés 10 óra 25 perckor automatikusan bekapcsolódott, az űrhajó sebessége fokozatosan csökkent, majd lejjebb szállt, mind sűrűbb légrétegekbe jutott. Külső burka felizzott.

„… az ablak függönyein keresztül láttam a körülöttem tomboló lángok félelmetes, vörös fényét. De bent, a fülkében, a zuhanó tűzgomolyag közelében, mindössze 20 Celsius fok volt a hőmérséklet” – nyilatkozta később. Az űrhajó 10 óra 55 perckor ért földet Szmelovka falu közelében. A leszálló űrhajóshoz odasereglettek a parasztok, segítettek Gagarinnak levenni  a védőöltözékét, a sisakját. Hamarosan megérkezett a kolhoz gépkocsija, ami Gagarint a faluba vitte. Az űrhajója ép maradt, „akár ismét fel lehetett volna repíteni a világűrbe” – emlékezett vissza Gagarin, az első űrhajós.

Húsvéti tojás-fa

          Interneten találtam 2012-ben ezt a húsvéti tojásokkal díszített fát. Ebből mutatok be két képet, lehet követni. A locsolóknak azonban nehéz a helyzete ekkora választék láttán.

Nők és lányok görbe tükörben

Felirat hozzáadása

NOSZTALGIA - Mindenkit szeretettel várok!

Miskolchoz rengeteg családi és személyes emlék köt, és a sok osztálytárs, ismerős, barát.

A Balaton partján Alsóörs 40 év óta kedvenc nyaralóhelyem - sok élménnyel. A közeli Veszprémben mintegy 30 évig dolgoztam kiváló munkatársakkal, és szintén sok ismerősre tettem szert.

Húsvét ünnepére

Kernstok Károly: Utolsó vacsora

            A húsvét napjainkban a keresztények legfontosabb ünnepe, de a valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően)

tartanak. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.

            Az eredetileg zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah, jelentése elkerülni, kikerülni) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették.

            Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről-évre változó, a húsvét ún. mozgó ünnep. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére, a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje. A kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart.

            Számos európai nyelvben a zsidó Pészachból eredeztetett szavak a Húsvét megfelelői: Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia), Paste(román).
Főleg germán nyelvterületen viszont az Ostara istennő (a túlvilág istennője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőségkor volt) nevéből eredő Easter, Oster elnevezés honosodott meg, mely a kereszténység előtti, pogány tavaszünnepekre emlékeztet.

            Húsvét ünneplése a 8. század körül vált általánossá, bár már a 3. századból vannak adatok, melyek húsvétvasárnap megünneplésére utalnak.

            A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.