Mai mondások 2/1.

1.      Minket nem lehet elbocsátani!!! A rabszolgákat el szokták adni...

2.      A sikerhez vezető út karbantartás miatt zárva.

3.      A legveszélyesebb sütemény az esküvői torta.

4.      A mosoly még mindig a legelegánsabb módja annak, hogy kimutasd a  fogad fehérjét

5.      A nagyotmondás ellen a nagyothallás az egyetlen védelem.

6.      A főnök tekintete mindig nyílt és őszinte. Vagyis egyik szeméből a  nyílt gonoszság, a másikból az őszinte rosszindulat sugárzik.

7.      A hibáiból tanul az ember. Vannak azonban olyanok, akik sohasem hibáznak.

8.       A gödrök első számú törvénye: Ha benne vagy, ne áss tovább!

9.      A tiszta lelkiismeret általában a rossz emlékezet jele.

10.  A tapasztalat segít minket, hogy ugyanazt a hibát legközelebb  sokkal ravaszabban kövessük el.

11.  Annak ellenére, hogy az élet drága, még mindig elég népszerű.

12.  A pénz minden gonoszság gyökere... és az embernek szüksége van gyökerekre.

13.  A kritikus olyan nyomorék, aki futni tanít.

14.  A tapasztalat jó iskola, csak a tandíj magas.

15.  Budapesten két féle gyalogos van: kaszkadőr és kamikáze.

16.  Olyan vagy, mint a csésze. Aljas és nagyfülű.

17.  Jöttem, láttam, és most nem győzök bocsánatot kérni.

18.  Barátok jönnek, mennek... az ellenségek gyűlnek.

19.  Egyesek szerint a szó akkor hal meg, ha kimondják. Szerintem akkor  kezd el élni igazán.

20.  Az ideális nő olyan mind a Hold. Este jön, reggel megy.

Kaja - görbe tükörben

Aranyszájú Szent János emléknapjára - szeptember 13.

Aranyszájú Szent János (görög betűkkel) Ἰωάννης ὁ Χρυσόστομος, Jóannész Khrüszosztomosz, latinul Iohannes Chrysostomos) (Antiokheia, 344-347 között – Komana (Pontosz), 407. szeptember 14.) prédikátor, teológus, egyházetya, egyháztanító. Az ékesszólásáról híres Jánost halála után (néhány forrás szerint még életében) chrysostomos-nak, aranyszájúnak nevezték. A keleti katolikus egyházak és az ortodox kereszténység a három szent főpap közé sorolja Nagy Szent Vazul és Nazianzi Szent Gergely mellett.

János elhatárolódott az ariánusoktól és a Novatianus követőitől, nem foglalkozott a dogmatika apró részleteivel és teológiai vitákkal. A mindennapi életben tanúsított jámborság volt fontos számára és nem a dogmatikához ragaszkodó igazhitűség. János volt a korai egyház legnagyobb szónoka. Számos prédikációt tartott az Újszövetségről, főleg Szent Pál leveleiről és az Ószövetségről, különösen Mózes első könyvéről. 67 beszédet mondott Mózes első könyvéről, 59-et A zsoltárok könyvéről, 90-et Máté evangéliumáról, 88-at János evangéliumáról, 55-öt pedig Az apostolok cselekedeteiről. Beszédeit a hallgatóság jegyezte le és terjesztette. Nagy Szent Vazul és Nazianzi Szent Gergely mellett János is elítélte a szegények kizsákmányolásán keresztül létrehozott luxust és fényűzést. Rendkívül fontosnak tartotta az adakozást, de a szegények lelki, szellemi szükségleteivel is foglalkozott. „Nem az gazdag, aki sokat birtokol, hanem az, aki kevéssel is beéri. Nem az szegény, akinek szinte nincs semmije, hanem az, aki vagyonra vágyik” hirdette János. A korára jellemző társadalmi viszonyokat illetően János arra buzdított, hogy bánjanak emberségesen a rabszolgákkal, tanítsák és képezzék őket, hogy felszabadulásuk után képesek legyenek gondoskodni magukról. Szent Ambrushoz és Hippói Szent Ágostonhoz hasonlóan ő is arra szólította fel a hívőket, hogy Krisztus iránti engedelmességből szabadítsák fel felesleges rabszolgáikat.

Nagy súlyt helyezett a pogányok közötti misszionálásra. A gót Unilát János szentelte pappá, és elküldte a Krímbe, hogy térítse meg a gótokat. Trákia lakosságát is meg akarta téríteni, ezért felszólította a gyülekezet nagybirtokosait, hogy építsenek templomokat. A Perzsia keresztényeinek sorsát is szívén viselte. Személyes küldöttjén keresztül sikerült elérnie, hogy a keresztények iránt türelmesebbek lettek, és engedélyezték a templomok építését is. Igyekezett a régi kultuszokat felszámolni, a pogány szentélyeket bezárni. 401-ben lehetővé tette János, hogy Porfüroszt, Gáza püspökét kihallgatáson fogadja Eudoxia császárné. Ennek eredményeként Arcadius császár fegyveres csapatokat küldött Gázába, és lerombolták a pogány szentélyeket. (Forrás: Wikipedia)

VISSZAEMLÉKEZÉS - Autómodell börzén jártam - Budapest, 2014. szeptember 12.

 Rigó Endre maga készíti ezeket a szép buszmodelleket. Két évre előre tele a notesze, annyi megrendelése van. Innen is gratulálok neki!

         

 Mindig nevetve mesélgetem, hogy Magyarországon egyetlen hely van, a Bélyegszövetség székháza, ahol jóval több a férfi WC, mint a női (az öt emeletes épületben csak a földszinten, a büfé mellett van női!!!). Ma a fiammal elmentem a havonta megrendezett börzére. Ameddig a szem ellátott autómodell, komoly férfiak, csend és nyugalom! Minden férfitársamnak ajánlom kikapcsolódni, kellemes társaságban lenni. Összesen ennyi hölgyet láttam, ők lehetnek a legbéketűrőbb, legalkalmazkodóbb társak messze környéken!

Humordömping

Isten megteremtette a világot, minden más Kínában készült...

Nem vagyok kövér, csak nagy felületen szép..

Sajnállak, hogy olyan  egyhangú az életed, hogy az enyémmel foglalkozol.

ÖT fontos eligazítás:
1. A pénz nem boldogít, de kellemesebb sírni egy Audiban, mint egy biciklin.
2. Bocsáss meg az ellenségeidnek, de jegyezd meg a rohadékok nevét.
3. Segíts a bajba jutottakon, emlékezni fognak rád, mikor megint bajba kerülnek.
4. Sok ember csak azért él még, mert törvénybe ütköző lenne lelőni őket.
5. Az alkohol nem megoldás, de a tej sem.

Ha valakinek problémája van veled, mindig jusson eszedbe, hogy az az ő problémája.

Ne feledd, ha bármikor szükséged van egy segítő kézre, mindig találsz egyet a karod végén.

Mire megfejted, hogy mit gondol egy nő, már meg is gondolta magát.

–Drágám! Hol van a tea?
–Jaj ti férfiak soha semmit nem tudtok megtalálni! A tea a gyógyszeres fiókban van, egy kakaós dobozban, amire az van ráírva, hogy só!

Olyan jó volt látni a főnökömet az új kocsijával! Tudom, milyen keményen megdolgoztam érte.

A szomszédaim jó zenét hallgatnak! – ha akarják, ha nem ..

A házasság egy olyan kapcsolat, amiben az egyik félnek mindig igaza van..., a másik meg a férj.

–Halló vízművek?
–Igen, tessék!
–A vízcsapomból víz folyik!
–Hát mi folyjon belőle?
–A számla szerint Soproni sör!

Drága szüleim! Küldjetek 10.000.-Ft-ot, hogy megnyugodjak, hogy nincsenek anyagi

gondjaitok.

Te, volt a férjednek egyáltalán jó tulajdonsága?
–Persze, de azt már elköltöttem.

Mindenkinek jogában áll hülyének lenni, de te bántóan visszaélsz a lehetőséggel.

Ketten jönnek ki az erdőből, az egyik futva, a másik medve.

Szállodában:    –Porta? Kérem két egér kergetőzik a szobámban !
                         –Mit akar ennyi pénzért? Bikaviadalt?

–Ha nem jössz hozzám feleségül, felakasztom magam az almafátokra.
–Jaj, csak azt ne! Tudod, hogy apám nem szereti, ha itt lógsz a ház körül.

Komolyan a boldogságról

Mária napjához kapcsolódó népi hiedelmek - szeptember 12.

• 
• A név gyakorisága miatt kedvelt névünnep. Manapság ritkán adnak egy születendő lánynak Mária nevet. De Magyaországon ma kb. 400 ezer körül élnek Máriák, ami a leggyakoribb női név. (A második az Erzsébet kb. 300 ezerrel, a harmadik a Katalin kb. 200 ezerrel.)
• Egyes vidékeken a búcsú napja, például Sárkeresztesen a rokonokat kacsával, töltött paprikával, lepénnyel, kalácsokkal kínálják.
• Bukovinában a csángó magyarok között Istensegíts nevű település búcsúnapja. Vendégségeket, táncmulatságokat rendeznek, a környék négy falujából is várják a vendégeket.

Istensegíts (románul Țibeni) település Romániában, Bukovinában, Suceava megyében. A falut 1776-ban csíki székelyek alapították, akik a madéfalvi veszedelem után menekültek Moldvába. A lakosság Fogadjisten településsel együtt Mártonffi Mór kezdeményezésére érkezett Somoskáról temploma irataival együtt. Az első 80 család odaérkezésük után a Kopasz hegy lábánál telepedett le, de a tavaszi hóolvadások, árvizek miatt hamarosan néhány km-rel arrébb kellett költözniük. A falu lakossága 1824-ben 1327, 1877-ben pedig már 4000 fő volt. 1910-ben 2992 lakosának kb. 43%-a csángó magyar. 1883-ban a bukovinai csángók hazatelepítéséért indított mozgalom hatására több család elköltözött innen az Al-Duna mellé, Székelykevére. Az ide költözött Ambrus, Barabás, Bartis, Béres, Bot, Borbandi, Bőte, Dudli, Domokos, Faluközi, Finnya, Fülöp, Győrfi, János, Kató, Lovász, Magyaros, Makrai, Miklós, Nagy, Nyistor, Pék, Sánta, Szabo, Szász, Szőte, Tamás, Urkon és Váncsa családok nevei maradtak fenn. 1890–1910 között újabb kivándorlási hullám hatására több család vándorolt Kanadába, ahol a telepesek megalapították az ottani Istensegíts nevű települést.

Istensegíts templomában és iskolájában magyar volt a nyelv, bár a  terület a középkor óta nem tartozott a Magyar Királysághoz. 1919-ben azonban az iskola magyar tanítóit nyugdíjazták, illetve elbocsátották, helyükre román tanítókat neveztek ki.

1941-ben a magyar lakosság nagy részét áttelepítették a Magyarországhoz visszatért Bácskába, ahol 8 helyre, 899 család telepedett le; Istensegíts (Lipár) 314, Istenfölde (Milesevo) 89, Istenáldás (Nyegusevo) 124, Istenes (Radivojevicevo) 132, Adjisten (Karkatur) 52, Istenhozott (Srednjisalas) 60, Istenvelünk (Nova crvenka) 102, Székelytornyos (Sveticevo) 26 családdal alapítottak önálló települést, ahol 1944-ig éltek, ekkor menekülniük kellett. Magyarországon, a Dunántúlon – Baranya és Tolna vármegyékben – jórészt a kitelepített svábok házaiban telepedtek le.

A Pallas Nagy Lexikona írta a településről: "falu Szeret bukovinai kerületi kapitányság ugyanily nevü járásában, vasút mellett, 2701 lakossal, akik közt mintegy 2000 csángó, plébániával, postával és népiskolával".

Székelykeve - római katolikus templom (A képet 2016. júliusában készítettem)

A pozsonyi mákospatkó receptje - MAGYAR KONYHA

Hozzávalók

45 dkg féldaraliszt, 7 dkg zsír,

8 dkg vaj, 1 dkg élesztő, 1 dl tej,

5 dkg porcukor, 2 tojássárgája,

egy csipetnyi só, 1/2 citrom héja

Elkészítése

A lisztben elmorzsoljuk a zsírt és a vajat. Az élesztőt és a porcukrot elkavarjuk a tejben, nem kelesztjük, hanem mindjárt a lisztbe öntjük.

Beletesszük a tojássárgáját, sót, reszelt citromhéjat, és a tésztát jól kidolgozzuk. Hűvös helyre tesszük és kb. 3 óra hosszan pihentetjük. Utána a tésztát három részre osztjuk és mindegyikből egy-egy cipót formálunk. Lisztezett gyúródeszkán a cipókat kinyújtjuk, megtöltjük mákos töltelékkel, összetekerjük, és kikent tepsire tesszük. A tepsin patkó alakúra formáljuk és meleg helyen még fél órát pihentetjük. Azután megkenjük tojássárgájával és még egypár percre hideg helyre tesszük.

Mákos töltelék

Hozzávalók

30 dkg mák, 23 dkg porcukor, 2 1/4 dl tej, citromhéj, 3 db szegfűszeg, 1 csomag vaníliás cukor, 7 dkg mazsola

Elkészítése

A tejbe beleszórjuk a cukrot, és felforraljuk. A forró tejbe beletesszük a darált mákot, reszelt citromhéjat, törött szegfűszeget, vaníliás cukrot és a mazsolát. Egész keveset főzzük, levesszük a tűzről és kihűtjük.

Mária Terézia trónját megmenti a magyar nemesség - 1741. szept. 11.

 „Ügyeinket minden felől veszély fenyegeti. Veszélyben ezen ország koronája., veszélyben saját személyünk és kedves gyermekeink. És elhagyatva mindenektől, a magyaroknak annyi történeti emlékek által híresztelt fegyvereihez, ősi vitézségéhöz és hűségéhöz folyamodunk, hűségökre bízzuk magunkat és gyermekeinket, erősen bízva, hogy e veszélyekben tanácsukat és segélyöket tőlünk meg nem vonandják.” (Részlet Mária Terézia 1741. szeptember 11-i beszédéből)

1741. szeptember 11-én zajlott le a pozsonyi várban azon híres jelenet, mely során a magyar rendek felajánlották „életüket és vérüket” Mária Teréziának (uralkodott: 1740–1780), trónja védelmében. Magyarország segítsége a későbbiekben döntő szerepet játszott abban, hogy a porosz és bajor támadás miatt megrendült Habsburg Birodalom sikeresen átvészelte az osztrák örökösödési háborút.

Bár III. Károly (uralkodott: 1711–1740) az 1713-ban megalkotott Pragmatica Sanctióval igyekezett elismertetni a Habsburg-ház leányági örökösödését, 1740 októberében bekövetkező halála után mégis háború robbant ki, melynek tétje a Habsburg Birodalom szétszakítása volt – Károly mentségére szóljon, hogy az első támadást Nagy Frigyes porosz király (uralkodott: 1740–1786) indította, aki semmiféle ürügyet nem keresett, egyszerűen csak meg akarta szerezni Sziléziát. Poroszország támadása után aztán I. Károly Albert bajor választófejedelem (uralkodott: 1715–1745) is hadat üzent a gyengélkedő birodalomnak, így Szilézia, Csehország és a nyugati osztrák tartományok hamarosan megszállás alá kerültek. Ezekben a válságos hónapokban Mária Teréziának jószerével nem maradt más esélye, mint a magyar rendek jóindulatára bízni birodalma sorsát, ezért szorult helyzetében – az 1741 júniusában tartott koronázási országgyűlés után – szeptemberre ismét diétát hívott össze Pozsonyba.

A beszámolók szerint a nemesek kezdetben elutasítónak mutatkoztak, a szeptember 11-i híres ülésen azonban minden megváltozott. Ezen a napon a királynő fekete gyászruhában jelent meg, és – a jelenlévők szívének megenyhítése érdekében – újszülött gyermekét, Józsefet (uralkodott: 1780–1790) is magával vitte. A délelőtt 11 órakor kezdődő tanácskozáson először gróf Batthyány Lajos főkancellár szólt a birodalom nehéz helyzetéről, majd a királynő felállt, és ékes beszédben segítséget kért az összegyűlt rendektől. Tökéletesen megkreált jelenet volt ez: a nemes urakkal szemben ott állt egy gyászruhába öltözött védtelen nő, aki ráadásul egy újszülött gyermek édesanyja is volt egyben. Mária Terézia ráadásul – a rossz nyelvek szerint csípésekkel – arra is rábírta a pár hónapos József főherceget, hogy a megfelelő pillanatban sírva fakadjon, ilyen szívszorító helyzetben pedig egyszerűen nem lehetett nemet mondani. A meghatódott nemesek a beszédet félbeszakítva, „vitam et sanguinem”, azaz „életünket és vérünket” felkiáltással felajánlottak segítségüket a bajba jutott királynőnek, ezzel megmentették a Habsburg Birodalmat.

Így szólt a legenda, és akkor most lássuk a tényeket: először is, le kell szögeznünk, hogy a fent leírt történet javarészt igaz, azonban – a hiedelemmel ellentétben – a csecsemő József főherceg ekkor még nem tartózkodott Pozsonyban, tehát sírásával sem hathatta meg a magyar rendeket. Nyilvánvaló az is, hogy a királynő szorult helyzete hatást gyakorolt a jelenlévő nemesekre, ugyanakkor a politikusok – már akkor is – jóval racionálisabban gondolkodtak annál, hogy pusztán lovagiasságból felajánlják segítségüket. Ezt bizonyítja a nevezetes felkiáltás végére odabiggyesztett dacos mondatocska is, hogy „sed avenam non”, vagyis „de a zabunkat nem”, mely egyúttal a korabeli nemesi felfogást is tökéletesen tükrözte. A rendek a valóságban nagyon is komoly árat szabtak azért, hogy jóváhagyják Mária Terézia kérését: a pozsonyi diétán visszavonatták III. Károly néhány kedvezőtlen intézkedését, megerősítették a rendi és nemesi jogokat, biztosították a birtokok adómentességét, emellett pedig kiharcolták csapataik számára a magyar vezényleti nyelvet is. Az „alku” rájuk eső része a szeptember 12-i ülésen teljesült, amikor a felajánlott hadtestek mellett egy 1000 fős testőrséget is állítottak a királynő mellé.

Mária Terézia viszont, ha kevésbé regénybe illő módon is, de elérte célját, megszerezte Magyarország támogatását, a felállított 11 huszárezred pedig oroszlánrészt vállalt abban, hogy az 1748-ban befejeződő háború után a Habsburg Birodalom – még ha Szilézia nélkül is, de – fennmaradhatott. Miután történelmi emlékezetünk a Habsburgokat számos vonatkozásban negatív színben tünteti fel, újra és újra felmerül a kérdés, hogy miként fordulhatott elő, hogy éppen a rebellis magyarok nyújtottak segédkezet a dinasztiának. Bár ezt sokan pusztán a pozsonyi jelenettel akarják megindokolni, a döntés ennél sokkal prózaibb okokra vezethető vissza: először is arra, hogy két évvel a fenti események előtt a Habsburgok vesztes háborút vívtak a törökök ellen, a hódoltság emléke és újabb lehetősége pedig kellő félelemmel töltötte el a magyarokat ahhoz, hogy kitartsanak a birodalom mellett. Fontos körülmény volt az is, hogy Mária Teréziával szemben egyetlen lehetséges királyjelölt sem jöhetett szóba – Rákóczi még 1735-ben meghalt –, újabb háborút pedig senki nem akart egy éppen csak a fejlődés útjára lépett országban. Így aztán belátható, hogy akkor és ott a magyar rendek racionális döntést hoztak, még akkor is, ha – egyes történelmi helyzetekben – azt az utókor mélységesen megbánta.  (RUBICONLINE; Szerző: Tarján Tamás)

Napi humoradag