Gyerekek görbe tükörben

Piskóta recept csokoládé töltelékkel

Hozzávalók

• 8 tojás,
• 6 evőkanál finom liszt,
• 3 szelet csokoládé,
• 3 evőkanál víz,
• 10 kockacukor,
• 5 deka vaj

Elkészítése

          Nyolc tojás sárgáját 8 evőkanál cu­korporral habzásig kavarunk, aztán hozzáadjuk a 8 tojás fehérjének ke­mény habját és 6 evőkanál finom lisztet.

         Kikent tortaformában megsüt­jük, ha kihűlt, 4—5 lapra felvágjuk és

       a következő töltelékkel rakjuk össze:

3 szelet csokoládét 3 evőkanál vízben 10 kockacukorral felolvasztunk és fel­főzünk.

       Ekkor egy tálban már jól el­kavart 3 tojás sárgájához hozzáöntjük folytonos kavarás mellett, hozzákavarunk még 5 deka vajat és addig ka­varjuk, míg szép sima lesz. Akkor a tortalapok közé kenjük és úgy tálal­juk.

         Jó étvágyat!

Iskolai dolgozatokból

A hajó jéghegynek ütközött és elsüllyedt a Duna közepén. Innen gyalog folytatták útjukat.

Amíg Madách a börtönben sínylődött, felesége romlásnak indult.

A janicsárok felmentek Budára, elszaporodtak és elfoglalták a várat.

IV. Béla a tatárjárás után a kihalt nép pótlásáról személyesen gondoskodott.

IV. Béla várromokat épített.

A hős várkatonák általában nem érték meg a haláluk napját, mert már korábban elestek a csatában.

Dugovics Titusz hátsóját a falnak támasztotta, és azon felmászott.

A századfordulón Ady termékenyítette meg a tudósokat.

Radnóti Miklós fasiszta építőtáborban halt meg.

Móricz Zsigmond később megnősül, és elveszi a feleségét.

A néma Katrin hallgatag lett…,

Arany János 1817-tól 1822-ig született.

A Hunyadi László olyan ballada, amelyben a főhőst feldolgozzák.

Rákóczi Ferenc úgy halt meg, hogy belefulladt a Rodostóba.

Arany János velszi bárdokkal sújtott le a Habsburg-házra.

Leonardo da Vinci két olasz földbirtokos volt a középkorban.

Zrínyi Miklóst a bécsi kamara által feltüzelt vadkan ölte meg.

Petőfi egy szegény cselédlány és a magyar nép fia.

Petőfi mindent megtenne a nemzet érdekében, csakhogy ő is hősi halott legyen.

Petőfi úgy rohant a csatába, hogy jobb kezében a vers, bal kezében pedig a kard volt.

Kölcsey 1815. januárjától 1816. tavaszáig nem írt verset. Ebből az időszakból 3 verse maradt ránk.

Zrínyinek csak fél szeme volt, ám ez nagyon zavarta a csatákban.

A katonák életüket és halálukat kockáztatták.

A hős holtan esett össze. Nagyon sajnálta, de akkor már nem volt mit tenni.

A víz oxigénből és folyadékból áll.

A mocsári vész 1526-ban volt.

A Szent Jobb István király bal keze.

Janus Pannonius 15 éves korában elterjedt Európában.

Szemünk közepén van egy nyílás, amely mindenkinek fekete, mivel a fejünk belül sötét.

A föníciaiak kereskedtek és iparkodtak.

A gesztenyesütögető néni kiáll a sarokra, és odacsalogatja az embereket a szagával.

Arábiában a vizet cisztercitákban gyűjtik.

Sok régi kőzetben megtalálhatóak az őskori halak lábnyomai.

Döbrögi a harmadik levonásban két púppal gyarapodik.

A középkorban a várakat katakombákkal lőtték.

(Az interneten találtam. Nagy Beáta tanárnő gyűjtése)

Karfiolpaprikás

Hozzávalók

- 1 kg karfiol 
- 1 nagy fej vöröshagyma 
- fél dl olívaolaj 
- 2 csapott evõkanál pirospaprika 
- 1-1 db zöldpaprika, paradicsom 
- 2 evõkanál liszt 
- 1,5 dl tejföl 
- õrölt bors 
- só

Elkészítése

            Az apróra vágott hagymát pároljuk üvegesre a forró olajban, majd húzzuk félre a tűzről, és szórjuk rá a pirospaprikát. Keverjük össze, és öntsünk rá egy deci vizet. Sózzuk, borsozzuk meg, majd amikor felforrt, tegyük bele az apró kockákra vágott paprikát és paradicsomot. Lassú tűzön főzzük 10 percig, majd szórjuk bele a nagyobb rózsákra szedett karfiolt. Annyi vizet öntsünk rá, hogy a karfiolt háromnegyedig ellepje, majd fedő alatt, közepes tûzön pároljuk kissé roppanósra. A lisztből és a tejfölből kevés hideg vízzel készítsünk sima habarást, és sűrítsük be vele a karfiolpaprikást. Ügyeljünk arra, hogy a karfiolrózsákat ne törjük szét. Amikor felforrt, húzzuk le a tűzről, és forrón tálaljuk. Tejföllel meglocsolhatjuk, de külön edényben is kínálhatjuk hozzá. (Találtam: 109.hu)

Nevezetességek az Ibériai-félszigeten (5/5.)

Estoril ideális mikroklimája miatt kedvelt óceánparti üdülőhely Portugáliában.. A fővárostól, Lisszaboltól 15 km-re található. Estorilban éppúgy megtalálhatóak a szép, 19. században épült villák és hotelek, mint a körülbelül 2000 éves római kori épületmaradványok. Híres kaszinója a Casino Estoril.    A múltban jelentős halászati kikötő volt, de a 20. század óta főleg turisták célállomása. 

A város hírnevét Fausto de Figueiredo polgármester (1913-1917) alapozta meg, Estorilból világhírű fürdőhelyet faragott. Emlékére a Kaszinó előtti parkba állítottak szobrot.

 

A városközpontban álló Kaszinó 1931-ben épült. Ma is Európa legnagyobb kaszinója.

A Kaszinó mellett az Estoril Kongresszusi Központ hatalmas, többfunkciós épülete áll.

Itt élt Horthy Miklós Magyarország kormányzója emigrációban és halt meg 1957-ben. A II. világháború után emigrációba kényszerülő Horthy Miklós 1948-ban kérte letelepedését Bajorországtól, Svájctól és az Egyesült Államoktól, de - érthető okok miatt - mindenhol zárt ajtókra talált. Így maradt Portugália, ahol 1949-ben a fasiszta diktátor Salazar örömmel, tárt karokkal fogadta.

Lakóhelye - egészen 1957-ben bekövetkezett haláláig – Estoril lett, a festői, Lisszabon melletti kisváros. A képen látható villában lakott feleségével.

Kenderesi temetése előtt Estorilban nyugodott.

Kenderesen

Házastársak görbe tükörben

Ismét kiújultak a dicső magyar nemzet sebei c. kiáltvány - 1703. június 7.

        Mányoki Ádám - II. Rákóczi Ferenc képmása   (a kép a függetlenségi harc leverése miatt emigrációba kényszerült fejedelem lengyelországi tartózkodása idején, 1712-ben Gdansban (magyarosan: Danckában) készült)

1703. június 7-én Rákóczi Ferenc kiadta munkácsi táborában a keresztény világ számára latin nyelvű, "Recrudescunt inclytae gentis Hungarae vulnera" (Ismét kiújultak a jeles magyar nemzet sebei) kezdetű kiáltványát, a szabadságharc okairól és céljáról.

II. Rákóczi Ferenc kiáltványa 
Örök emlékezetül.

Ismét kiújultak a dicső magyar nemzet sebei, a nemzet megsértett szabadságának annyiszor mostohán kezelt sebesülése, s most már az a veszély fenyeget, hogy tagjai lassú sorvadása közben végzetes uralma alatt az ausztriai uralkodóház az egészséges törzset is a végső, halálos pusztulásba dönti, s azt követeli, hogy karddal vágjuk ki.
Oh, kegyetlen, szabad népnek tűrhetetlen szolgaság!

Az ország népe még most is széltében hangoztatja, hogy jobb volt sorsa a hódító félhold alatt, az meg okmányokkal bizonyítható, hogy az osztrákok évenkénti zsarolásai az ottománoknak fél évszázad alatt teljesített szolgáltatásokat is bőségesen elérik. Nem bízhatunk tovább azokban, akik saját okirataikat annyiszor megsértették. Ezért életünket, javainkat és utolsó csepp vérünket szabad akaratunkból édes hazánknak, (ami mindenkinek a legdrágább) az osztrák iga alóli felszabadítására szenteljük.
 (Szabad fordítás latin eredetiből)

Kellemes vasárnapot kívánok!

Paloznak nevezetességeiből

       A település sok nevezetessége közül válsztottam néhányat. A képeket én készítettem, a szöveget a település honlapjáról szemezgettem. (A honlap az összes nevezetességet felsorolja - kiváló kísérő szöveggel.)

          Római katolikus templom: Bár 1352-ben írnak róla először, valószínűleg már a X-XI. században állott a jelenlegi templom helyén valamiféle fából ácsolt kápolna, melynek helyére a XI. sz-ban kőtemplomot építettek és Szt. András tiszteletére szentelték fel. A román kori részleteket a templom mai hajójának déli oldalán ablakok, bejárati kapuk jelzik. A templomhajó nyugati fele a gótika jeleit magán viselő csúcsíves záródású másik déli irányba nyíló oldalkapuval, valamint a kapu felett vörös homokkőből készült keretes, csúcsíves lőrésablakkal már egy későbbi XIII–XIV. századra utaló bővítés jele. A templomot és temetőt egykor fal övezte. A sírkövek egy részét később befalazták, közülük a legkorábbi, kereszttel díszített, hatalmas vörös homokkő a középkori bővítés során lett a templom délnyugati sarokköve. A XVIII. sz. végén barokk stílusba építették át.

          Dr. Antall József miniszterelnök mellszobra: A közadakozásból készült szobrot 2004. április 30-án avatták fel a templomkertben.

          Hősök Kútja: Múltnak kútja, jövőnek forrása, tisztelgünk előttetek magyar hősök, kik 1000 éves történelmünk során életeteket áldoztátok édes hazánk védelméért, hitünk, függetlenségünk és szabadságunk megőrzéséért és kiváltképpen tisztelgünk Paloznak hősi halottjai előtt (Müller József, Nagy István, Turi József) Készítette a "Paloznak Jövőjéért" Közalapítvány 2002-ben.

         Kálvária: 2000-ben a millennium emlékére gyűjtés indult, 14 család vállalta a stációk felállításának a költségeit. 2000. október 8-án Karl-Josef Raubert címzetes érsek, pápai nuncius szentelte fel.

          Tájház: (Volt Diószegi ház) A lakóház a XIX. sz. elején épült. Első írásos adat 1815-ből való amikor a falusi elöljáróság a község adatait írja össze. A szoba mestergerendájának felirata szerint 1888-ban készült, vagyis akkor újították fel. A három osztatú lakóház szoba konyha kamra beosztású, a szoba  előtt hosszában ívelt tornác húzódik. Mai formáját az 1995-96-ban elvégzett felújítás, illetve rekonstrukció során nyerte el. A házban kapott helyet a Tájház, aminek belső enteriőr kiállítása a XIX. sz. második felének paraszti világát mutatja be. 

(Készült: 2013.)

Fokhagymás spenótos burgonya szalonnával (friss egytálétel)

Egy kis zöld, egy kis klasszikus magyaros… hiszen a szalonna-krumpli páros mi más lenne? Akár fúziós kajának is hívhatnánk, de minek? Egyszerűen nagyszerű ez az étel, ami akár egy nagyobb étkű férfinak is megfelel!

Hozzávalók
● 50 deka leveles spenót
● 60 deka újburgonya
● 25 deka kolozsvári szalonna, kockákra vágva
● 3 gerezd zúzott fokhagyma
● só, bors

Elkészítése
            A burgonyát héjában sós vízben főzzük meg, majd húzzuk le a héját, és vágjuk kockákra, és tegyük bele egy nagyobb tálba. A szalonnát pirítsuk meg egy kicsit, a spenótot pedig a fokhagymával pár perc alatt pároljuk össze.  A  spenótot és a szalonnát a kisült zsírral együtt adjuk hozzá a burgonyához. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, majd óvatosan forgassuk össze. Melegen tálaljuk. (Forrás: Bonduelle)

Galambóc vára az Al-Duna mentén (a Vaskapuban)

Galambóc (szerbül: Голубац/Golubac, németül: Taubenberg, törökül: Gögerdsinlik) falu és járás Szerbiában.

Földrajz

Újmoldovával átellenben, közvetlenül a Duna jobb partján, a Vaskapu-szorosnál fekszik. Galambóc járáshoz 24 falu tartozik.

Történelem

Galambóc vára helyén egykor Columbaria római erőd állott. A várat a rácok (későbbi szerbek) építették, 1334-ben Károly Róbert hódította meg hadjárata során. 1387-ben Lázár szerb fejedelem ostromolta. A török először 1391-ben foglalta el, de ekkor még Perényi Péter visszafoglalta. A szerb várat 1427-ben szerződéssel szerezte meg Zsigmond király, de annak szerb kapitánya a töröknek adta át 12 000 aranyért. 1428-ban Zsigmond ostrom alá vette, de a szultán serege felszabadította, és a király is alig menekült meg. 1458-ban Mátyás serege ostromolta, de a belharcok miatt kénytelen volt az ostromot félbeszakítani. 1481-ben Kinizsi Pál foglalta el, de nemsokára megint török kézre került. 1688-ban Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta. Festői romjai a Duna partján állnak Galambóc mellett.

Galambóc ostroma

Galambóc ostroma 1428 májusában zajlott, amikor a Zsigmond magyar király vezette magyar haderő - litván és havasalföldi segédcsapatokkal megerősítve - ostrom alá vette az 1427-ben török kézre került várat. Az ostromban - a magyar történelemben elsőként - nagy szerepet játszott a tüzérség, amelynek segítségével szinte be is vették a várat, de időközben megérkezett II. Murád szultán a vár felmentésére, ezzel eldöntve a csatát. A magyarok vereséget szenvedtek, Zsigmond is alig menekült meg. A csata eredményeként a törökök kezére került Szerbia és Bosznia nagy része.

Előzmények

Az Oszmán Birodalom a 14. század végére elérte a Magyar Királyság déli határait, miután leigázta a Balkán-félsziget nagy részét. Szerbia területének jelentős része is oszmán fennhatóság alá került, a megmaradt területek a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom állandó nyomásának voltak kitéve. Az oszmán hódítást megakadályozandó, Lazarevics István szerb despota szövetségre lépett Zsigmond magyar királlyal.

Zsigmond és Lázárevics István 1426-ban szerződést kötött, amelyben a szerb despota lemondott Nándorfehérvárról, Galambócról és még néhány kisebb várról a magyar király javára, cserébe unokaöccsének, Brankovics Györgynek despotaként való elismeréseként. Lázárevics István 1427. július 18-án meghalt, Zsigmond pedig kérte Brankovicstól a szerződés betartását, az új despota azonban megpróbált kibújni az egyezség alól, így Zsigmondnak fegyverhez kellett folyamodnia és erővel foglalta el Nándorfehérvárt, mire a többi vár is meghódolt, Galambóc kapitánya azonban egy, Lázárevics despotával kötött szerződésre hivatkozva nem akarta átadni a várat, hanem követelte Zsigmondtól a váltságdíj megfizetését, aki ezt megtagadta, így a kapitány II. Murád oszmán szultánhoz fordult, aki megfizette a kért 12 000 aranyat, így a vár a törökök kezére került.

Galambóc vára a Duna túloldaláról

Az ostrom:

Zsigmond természetesen nem hagyta annyiban és hadjáratot tervezett a vár elfoglalására. Még a tél folyamán felépíttette Galambóccal szemben Lászlóvárát, amely a magyar hadjárat kiindulópontjául szolgált. Zsigmond 15-20 000 főnyi sereget toborzott össze, amelynek részét képezték a Cserni Száva vezette litván segédcsapatok, valamint II. Dan havasalföldi fejedelem 6000 katonája. Brankovics azonban nem volt hajlandó segítséget küldeni.

A vár ostroma 1428 április végén kezdődött. Ez volt első olyan magyar seregek által végrehajtott ostrom, amelyben nagy szerepet kapott a tüzérség. A magyarok hajókról bombázták a várat, valamint a szemben fekvő Lászlóvár tornyáról is állandóan lőtték, rongálták a falakat. A törökök keményen védekeztek, de a falak idővel annyira megrongálódtak, hogy már csak nehezen tudták védeni. A magyar seregek már döntő rohamra készültek, amikor II. Murád szultán nagy sereg élén megérkezett az ostromlott vár felmentésére, a túlerő láttán pedig Zsigmond jobbnak látta inkább fegyverszünetet kötni. Az egyezség értelmében Galambóc török kézen maradt, cserébe a magyar sereg szabad elvonulásának biztosításáért.

A magyar csapatok nemsokára megkezdték a Dunán való átkelést, de a törökök megszegték szavukat és támadásba lendültek a még át nem kelt csapatok ellen, akik közt ott volt Zsigmond is. A kialakult küzdelemben a király védelmét Rozgonyi István temesi főispán látta el, akinek a felesége, Szentgyörgyi Cecilia (egyes források Rozgonyi Cicelle néven is emlegetik) - aki részt vett az ostromban is - hajókkal érkezett a király és férje segítségére, akiket sikerült is kimentenie. A visszavonuló magyarokat Cserni Száva fedezte litván csapataival, akik mind egy szálig elestek, de a magyar csapatok aránylag kevés veszteséget szenvedtek.

Következmények:

Az oszmán seregek Galambóc felmentése után végigpusztították egész Szerbiát, Brankovics György csak a magyar fennhatóság megtagadásával és évi adó fizetésével tudta a békét megvásárolni. Ezt követően Murád szultán seregei Bosznia ellen fordultak, ahol megverték II. Tvrtko bornyák király seregeit és több fontos várat elfoglaltak.

Zsigmond egy esetleges török támadásra felkészülve megerősítette az ország déli határán álló várakat, főként Nándorfehérvárt, amelynek parancsnokául Tallóci Matkót nevezte ki, ezenkívül pedig a Szörényi bánság védelmére letelepítette a Német Lovagrendet. 

Murád szultán azonban végül is nem támadta meg Magyarországot, hanem inkább fegyverszünetet kötött Zsigmonddal, ezzel néhány évre biztosítva a békét a két ország között.

Az esemény irodalmi feldolgozása:

Arany János 1852-ben (Nagykősösön) verset írt Zsigmond király megmentőjének, Szentgyörgyi Cecíliának tiszteletére, Rozgonyiné címmel.

A fentebb látható képeket 2017-ben készítettem.

Az alább látható képet Técsy Zsolt készítette 2024. április 22-én este