2020. február 12., szerda

Így védekezhetünk a rossz álmok ellen

            A rémálmok nem csak az éjszakai pihenést teszik tönkre. A negatív élményekkel teli, zavart alvás következményeként jelentkezhet nappali nyugtalanság, depresszió is. Mindez azonban elkerülhető, ugyanis a rémálmok ellen is létezik gyógymód.
Bármilyen életkorban jelentkezhet
            Gyermekkorban igen gyakori a rémálom, főként, ha a gyermek életében valamilyen fontos változás történik. Az óvodába, iskolába kerülés, kistestvér születése, családi konfliktus, a szülők válása mind olyan élethelyzet, mely a gyermek számára fokozott stresszel jár. Ilyen helyzetekben a rémálmok akár hasznosak is lehetnek, mivel általuk a gyermek képes csökkenteni a ki nem mondott, ki nem tombolt feszültségeket. A rémálom azonban korántsem csak a gyermekkor velejárója. A felnőttek megközelítőleg 8 százaléka riad fel éjszakánként rendszeresen rossz álmok miatt. Az összefüggés felnőttkorban is hasonló lehet a gyermekeknél tapasztalt jelenséghez, hiszen alvás közben dolgozzuk fel a nap folyamán bennünket érő érzelmi hatások és értelemmel bíró információk jelentős részét is. Azon túl, hogy ilyen körülmények közt az alvás sem pihentető, a rémálmok a nappali hangulatot is befolyásolják, hatásukra idegesebbek, lehangoltabbak lehetünk. Az Amerikai Alváskutató Akadémia vizsgálatai arra is felhívják a figyelmet, hogy felnőttek körében a rendszeres rémálmok a depresszió és az öngyilkossági hajlam rizikófaktorainak tekinthetők. 
A rémálmok betegségeket is jelezhetnek
            A rémálmok hátterében leggyakrabban stressz, feszültség áll, azonban a külső tényezők mellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy számtalan organikus betegség tüneteként jelentkezhetnek, pl. pszichiátriai betegségek (hangulatzavarok, depresszió), endokrinológiai betegségek (pl. pajzsmirigy-túlműködés), éjszakai fájdalommal járó betegségek (ízületi fájdalmak, gerincpanaszok, gyomorfájdalom). Az elsődleges alvásbetegségek közül az alvási apnoe-betegség kapcsán kialakuló garatszűkület akadályozza a megfelelő légzést, a szervezet oxigénellátottsága romlik. A valóban fennálló fulladást a beteg gyakran éli meg fulladásos, üldöztetéses rémálomként, miközben hálótársa a horkolástól szenved.
Mit tehetünk a rossz álmok ellen?
            Bár nagyon sok édesanya örülne a lehetőségnek, sajnos egy szülő sem manipulálhatja közvetlenül gyermeke álmait. Viszont a megelőzéshez több eszköz is a rendelkezésedre áll: először is megpróbálhatod megóvni azoktól a helyzetektől, melyek feldolgozhatatlanul nagy megrendülést jelentenek, illetve segíthetsz a kicsinek az elkerülhetetlen helyzetekben feldolgozni a feszültséget. Ha egy igazából ártalmatlan állattól vagy dologtól retteg, akkor szépen finoman segíthetsz megbarátkozni az adott pókkal, hangyával vagy papírszörnnyel, és elmagyarázhatod, miért van biztonságban tőlük. De a gyerkőc rettegését - tűnjön bármilyen irreálisnak is - soha nem szabad erőszakos eszközökkel vagy gúnnyal "kikezelni", ahogyan a tagadás sem segít, hiszen a gyerekek gazdag fantáziája a kis dolgokból is hatalmasakat képez, és teljesen hiába mondogatnád neki, hogy "nem kell félni", vagy hogy "a szörny nem is létezik".
A feszültség feldolgozásában - különösen ha családi esemény miatt szorong - meghitt beszélgetésekkel és rajzolással is segíthetsz gyermekednek, hogy kirajzolja, kimozogja vagy kibeszélje magából a feszültséget. Minél több marad ugyanis kimondatlanul, annál több bukkan fel a "felszín alól" rémálmok formájában. A rajzolás nemcsak nappal segít, hanem főleg visszatérő, nehezen elmondható álmoknál ébredés után is, így a rajz alapján talán megláthatod, mitől retteg annyira. Ha kiderül, hogy egy előző napi veszekedés vagy egy durva játszótársa, esetleg egy tolakodó felnőtt rémisztette meg, már tudod kezelni az adott szituációt, elmagyarázni a helyzetet, és lehetőleg megóvni az ismétlődéstől.
Ha pedig a sötétben előbukkanó szörnyektől fél vagy láthatatlan legyeket, darazsakat lát a szobájában, akkor vagy hagyj égve derengő éjjeli fényt, például sólámpát, vagy látványosan masírozz be a szobájába elalvás előtt, ráncigáld elő a szörnyeket az ágya alól, kergesd ki a nem létező darazsakat, mintha valóságosak lennének - buta mutatványnak tűnhet, de sok gyereket megnyugtat, hogy anyu előre elintézte a betolakodókat.
Segít az élmények feldolgozásában
            Érzelmi megterhelés időszakában sokan nem mernek elaludni, mert – akárcsak Hamlet – félnek attól, milyen álom vár rájuk. Pedig a szakemberek szerint az álom valójában segít a rossz emlékek feldolgozásában. A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint álmodás alatt történik a napi események feldolgozása, és ez enyhíti bizonyos emlékek fájdalmát is.

Életünk egyharmadát töltjük alvással, ám ennek pontos funkciója egyelőre nem bizonyított tudományosan. A Current Biology című folyóiratban megjelent cikk bepillantást enged az ágyban töltött idő 20 százalékát kitevő a REM-alvás feladatába. Walker professzor szerint az álom gyengíti az érzelmi hatásokat. ”Ébredés után úgy érezzük, meg tudunk birkózni a nehézségekkel” - fogalmazott.