Pikáns palacsintatekercsek

 

Lehet irigykedni - kinek mi van

Boldog karácsonyi ünnepeket kívánok minden barátomnak, ismerősömnek!

Karácsonyi görbe tükör

NEMZETEK KONYHÁJA (magyar) - - A töltöttkáposzta

          A töltött káposztának európai gyökerei nincsenek, még akkor sem, ha a káposzta Európa népeinek egyik fontos tápláléka volt. Újra és újra fellobban a vita arról, hogy a töltött káposzta valóban belső-ázsiai őseink étele, vagy a 150 éves török uralom alatt vettük át a megszálló törököktől. Az utóbbit azzal támasztják alá, hogy töltött káposzta típusú ételek valamilyen formában az egész hajdani Oszmán Birodalom területén előfordulnak. A fenséges étel valódi eredete akkor derült ki, amikor magyar Belső-Ázsia-kutatók, köztük a gasztronómus Cey-Bert Gyula Róbert kelet-turkesztáni helyszíni kutatásokat végzett.

Ott az ősi időkben és manapság is jól ismerték a káposztába vagy más növényi levélbe (karalábé, ribizli) csomagolt, jól fűszerezett „húsos táskát”, amelynek az alapanyaga feldarabolt marha- vagy birkahús sok fűszerrel vegyítve, becsomagolva káposztába, megfőzve, majd kissé megsütve. Ebben az ételben benne van Belső-Ázsia egész ételkultúrája: amíg Európa a húsokat leggyakrabban sütötte, Belső-Ázsiában főzték. Amíg Európa a húsokat nagy darabokban, gyakran „egészben” sütötte, Ázsia a húsokat darabolta. 

Európában az ehető háziállatoknak viszonylag kevés változatát ismerték, addig Ázsiában a háziállatok génközpontjában és annak közelében sokféle ehető állat húsa állt rendelkezésükre, és végül: Európa viszonylag kevés fűszert használt, a köznép számára szinte megfizethetetlenek voltak a drága ízesítők, addig Belső-Ázsia tobzódott a helyi és a vásárolt fűszerekben. A fűszerezésnek kettős célja volt: az ízesítés sokfélesége és a zöldfűszerek gyógyhatásának kihasználása. „Beleépítették” az ételbe a gyógyszert is, így könnyen emészthetővé tették a táplálékot.

A belső-ázsiai alapműveletből – a hagymának az apróra vágott hússal való összepirításából és a belső-ázsiai fűszerezettségből minden megmaradt a mai magyarság ételkultúrájában, mindössze őseink a paprika helyett cayennet és chilipaprikát használtak. Emellett az „egészségbomba” karosszériája a káposzta, amely A-, B-, komplex C-vitaminnal, kénnel, jóddal, kalciummal, káliummal, vassal, klórral, nátriummal, glutaminnal és aminosavakkal telített. Valaha a debreceni ember, ha nem kapott töltött káposztát reggelre „akkor úgy búslakodott a múlt dicsőségén, hogy ez itten már a halálon túli lét, a pokol tornáca”.Mátyás király kedvenc étele is a töltött káposzta volt, és Bonfini feljegyezte, hogy a magyar királyi konyha és a köznép konyhája között sok a hasonlóság. Zsigmond királyról is ismert, hogy az erős, fűszeres magyar konyha híve volt. Egy XVI. századi prédikátor egyik írásában megfeddi az asszonyokat, hogy azok káposztatöltésre hivatkozva hanyagolják a vasárnapi istentiszteletet. 

A XVII. század utolsó felében írt, csáktornyai Zrínyi udvarban készült receptgyűjtemény is ír a töltött káposztáról. A XVIII. század végi K. Mátyus István marosvásárhelyi orvosdoktor az „Ó és új diaetica” című könyvében sokféle töltött káposztáról tesz említést.

Amíg egy rántott szeletet, grillcsirkét vagy steaket szinte csak egyféleképpen lehet elkészíteni, addig annyi töltött káposzta van, ahány ház. Ahogy változatos a magyar népzene, néptánc vagy népművészet, ugyanúgy a töltött káposzta is. A szatmáriak kukoricakását és paradicsomlevet is tesznek bele, az erdélyi magyarok pedig esküsznek, hogy övék a legjobb töltött káposzta, amely vaddisznóból, füstölt hússal, sok csomborral és kaporral készül.

Átutazó futóvendégek elsősorban ősi magyar ételekből szeretnének részesülni. Megszívlelendő, hogy „okkal nagyobb figyelmet kellene fordítanunk a hagyományos magyar alapanyagok megőrzésére, hiszen azok adják a magyaros ételek lelkét. 

A töltött káposztából egyszerre nagyobb mennyiséget szoktak készíteni, mert több napon át fogyasztható, sőt közben nő az élvezeti értéke.

HOZZÁVALÓK:

40 dkg darált sertéshús
80 dkg savanyú káposzta
8 savanyított káposztalevél
2 fej hagyma
1 gerezd fokhagyma
5 dkg füstölt szalonna
1 tojás
8 dkg rizs
2 dl tejföl
2 kávéskanál pirospaprika
1 csipet őrölt köménymag
1 mokkáskanál szárított majoránna
2 evőkanál olaj
2 evőkanál liszt

ELKÉSZÍTÉSE:

1. Mossuk át a savanyú káposztát hideg vízben, majd a káposztalevelekről vágjuk le a vastagabb ereket. A hagymát és a fokhagymát hámozás után vágjuk apróra, a szalonnát kockázzuk fel.

2. Pirítsuk meg a szalonnát egy nagy lábosban, adjuk a pörcöt a darált húshoz és a zsírban pirítsuk meg a hagymával. A felét a darált húshoz adjuk. 

3. A maradékot húzzuk le a tűzről és hintsük meg 1 kávéskanál pirospaprikával, majd öntsünk rá 1 dl vizet, és keverjük össze a savanyú káposzta másik felével.

4. A darált húshoz adjuk hozzá a fokhagymát, a rizst, a tojást, 1 kávéskanál pirospaprikát, a köménymagot, a majoránnát, és ízlés szerint sóval, borssal fűszerezzük. A masszát arányosan elosztva kis gombócokká kerekítsük és rakjuk a káposztalevelekre. A hosszanti széleket hajtsuk a húsra, majd alulról tekerjük fel a leveleket. Tegyük a lábosba, a káposztára. Szórjuk rá a maradék savanyú káposztát, és fedő alatt, lassú tűzön, főzzük puhára (kb. 1 óra. Közben többször rázzuk meg a lábost, keverni nem szabad!

5. Szedjük ki óvatosan a töltelékeket, és rántsuk bele a káposztát. Ehhez az olajat forrósítsuk fel, és pirítsuk meg benne a lisztet. Öntsük fel 2 dl hideg vízzel, és keverjük el csomómentesre. Adjuk a káposztához, és 10 percig forraljuk. 
A töltelékeket a tetejére tesszük, és tejföllel kínáljuk.

Karácsony ünnepére - Vatikánváros

A Vatikán (Vatikánváros) a katolikus egyház állama. A Vatikán név a latin Mons Vaticanus elnevezésből ered, amely „Vatikán-hegy”-et jelent. A Vatikán a legkisebb független állam a világon terület és lakosság szempontjából is. A Vatikán a világ legkisebb államalakulata. Területe alig haladja meg a 44 hektárt. Fő területét Róma, Olaszország fővárosa teljes egészében körülveszi, ezen kívül hozzá tartozik néhány épület Róma városában (Castel Gandolfo-i pápai nyaraló 55 hektáros területe). A Vatikán szolgál a Szentszék függetlenségének biztosítékául.

Államformája  teokratikus monarchia, abszolút uralkodója a pápa, aki a végső és legfőbb joghatóság mind a Vatikánváros, mind pedig a katolikus egyház vonatkozásában. A pápa jogainak egy részét különböző hivatalai útján gyakorolja (főleg a bírói és végrehajtói jogköröket). Hivatalos nyelve a latin.

          A római püspököknek a 4. századtól meglévő birtokait 754-756 között III. (Kis) Pipin frank uralkodó (élt: 714-768. szept. 24.) bőkezű adományokkal egészítette ki. Ekkor jött létre Itália középső részén a Pápai Állam. A 19. század közepén területe még tengertől-tengerig ért, és több mint 3 millió alattvalóra terjedt ki a pápa világi hatalma. Ebben az időben a pápák többnyire nem a Vatikánban laktak. Gyakrabban volt lakhelyük a Lateráni- vagy a Quirinale-palota.

Az Itália egységéért küzdő csapatok 1859–1860-ban az egyházi állam északi részét Olaszországhoz csatolták. 1870-ben Rómára is kiterjesztették hatalmukat, és a mai Vatikán kivételével az egész várost beolvasztották az Olasz Királyságba, amelynek 1871-től Róma a fővárosa.

A pápa nem ismerte el világi hatalmának csorbítását egészen az 1929. február 11-én megkötött ún. lateráni szerződésig. Ekkor deklarálták, hogy a Vatikán Rómától és Olaszországtól független, jogilag önálló politikai képződmény, önálló városállam a mindenkori pápa mint államfő vezetésével. A szerződést 1984-ben átdolgozva megújították. Azóta Olaszországban nem államvallás a katolikus.

Évák! Boldog névnapot kívánok!

A Szent Péter-székesegyház magyar kápolnája

             A Grotte Vechie-ben, az ókeresztény szarkofágok szentélyében, 1980. október 8-án II. János Pál pápa magyar kápolnát szentelt. A kápolnát a Boldogságos Szent Szűznek, a magyarok Nagyasszonyának és Magyarország patrónusának ajánlották, mert egykor Szent István, az első katolikus magyar király is Máriának ajánlotta országát és koronáját.

            A kápolna annak a zarándokháznak az örököse, amit Szent István emelt a 11. században – a Rómát felkereső magyar zarándokok számára. Ez 1776-ig állt, mígnem a Szent Péter bazilika sekrestyéjének bővítése miatt lebontották.

            A magyarok kápolnájának kialakításával Lékai érsek-prímás Gerő László építészt bízta meg a következő programmal:

- a kápolna jelezze Róma és a magyarság ezer éve fennálló kapcsolatát

- legyen a magyar katolikusok számára zarándokközpont

- mutassa meg, hogy Magyarország is bőven adott szenteket az egyetemes egyház számára

- tükrözze egyrészt a középkori Magyarország szerepét vagy jelentőségét más nemzetek életében szentjei által is, másrészt utaljon más országokból jött és nálunk tevékenykedő nagy egyéniségek termékenyítő hatására

- legyen a kápolna igényes, modern kivitelű.
      A kápolna ékessége Varga Imre szobrászati alkotása, a Magyarok Nagyasszonya és Szent István alakja. A kápolna hátfalán a négy mezőre osztott ovális, bronz dombormű Amerigo Tot (Tóth Imre) alkotása :

-A koronát 1000 körül küldő II. Szilveszter pápa.

-Az osztás felső jobb mezőjében, a nándorfehérvári győzelem emlékére a déli harangszót az egész keresztény világban elrendelő pápa, és a harangot meghúzó Kapisztrán (Capestrano) Szent János (1456). Kapisztrán Szent János ferencrendi szerzetes, Hunyadi János seregében, szóval, Isten igéjével bíztatott a harcra a pogány török ellen a döntő nándorfehérvári csatában, 1456-ban. 1690-ben szentté avatták.

-A harmadik mezőben a kápolnaadományozó VI. Pál pápa;

-A negyedik mezőben a kápolnát felszentelő II.  János Pál pápa látható.

A diadalívet Lékai László bíborosi címere díszíti.

             Magyar bélyegek a kápolnáról:

A Biblia

1803-as pozsonyi kiadás

A kereszténység könyve a Biblia. A szó az ógörög biblion többes száma, jelentése „könyvek”.  Ezt a nevet az Istentől származónak vallott iratgyűjteményükre alkalmazták. A Bibliát gyakran egyszerűen „Írásnak”, „Írásoknak” nevezik, továbbá „Isten Igéjének”, „Szentírásnak”, „Könyvek Könyvének” is hívják. A biblia latin fordítása a Vulgata, a görög pedig a Septuaginta. A Biblia Isten könyve az emberek számára.

            A Biblia két fő részből áll: Ószövetségből és Újszövetségből (más néven: Ótestamentum és Újtestamentum). Az Ószövetség a zsidó-keresztények és az Úr szövetsége, az Újszövetség pedig már a keresztények és az Úr szövetsége. Az Ószövetség 3 könyvből áll: ezek a Történeti, Tanító és Prófétai könyvek. A Jézus Krisztus (Messiás) életére vonatkozó adatokat halála után jegyezték le, s gyűjtötték össze az evangéliumokban (evangélium = örömhír), melyek közül négyet, Márk, Máté, Lukács és János evangéliumát az egyház később hitelesnek ismerte el, s bevett az Újszövetségbe.

Fordítások:

Károli Gáspár fordította le először a teljes Bibliát magyarra. 1590-ben kerül kiadásra.

Káldi György nevéhez fűződik a katolikus bibliafordítás (1626).

Ballagi Mór készítette el az első magyar nyelvű zsidó kiadást 1840-ben.

A Vizsolyi Biblia nyomtatása (1942. gipsz. 30x40 cm)