Séta az állatkertben
A belépés után szembetaláltuk magunkat a Kölyök-dzsungel játszóház és terráriummal. Előterében található kiállítás révén végigkísérhettük az állatkert múltját.
Beljebb lépve egy teljes, modern játszótér fogadott bennünket. A színes mászó falak, kötelek és feltűnő csúszda látványától nem csoda, ha nekünk is kedvünk támadt játszani. Körbe a falaknál hüllők, rovarok terráriuma található. Szembetűnő volt számunkra, hogy bár nyilván az állatok minden szükségleteit tökéletesen kielégítik az állatkertben, mégis nagyon kicsinek tűntek ezek a terráriumok a hatalmas hüllők számára.
Tovább haladva megtaláltuk személyes kedvenceinket Kukkancsot, a mosómedvét és a kispandákat. Sajnos hiába próbáltuk elérni náluk, hogy mutassák meg magukat, csak lustán feküdtek a faágakon.
Megnéztük Katát és Borit is, az állatkert két medvéjét. A látogatásunk alatt a két medve a számukra kialakított medencében töltötték az időt.
Természetesen nem hagyhattuk ki a majmok kifutóit sem. Láttunk gyűrűs farkú makikat és huszármajmokat is.
Ezután közvetlen következett az egyik új fejlesztés az Erdei tanösvény. Itt megismerkedhetünk a kihelyezett táblák segítségével a „Vadregényes Bakony” vidékével. Ez a fejlesztés az általános iskolai erdei kirándulásokat juttatta eszünkbe. Végigjárva a tanösvényt a hópárducok kifutójánál találtuk magunkat. Ezek az állatok nagyon ritka nagymacskák közé tartoznak, az állatkert próbálja szaporítani őket.
Továbbhaladva elcsodálkoztunk a tigrisek és oroszlánok hatalmas erején és csodálatos külsején.
A Gulya-dombra érve Afrikában találtuk magunkat. Tökéletesen ki van építve ez a részleg, nem bírtuk abbahagyni az állandó fényképezést és csodálkozást. Először egy hatalmas kifutóval találkoztunk. Megtudtuk, hogy ez az ország egyik legnagyobb szavanna kifutója. Élnek itt zsiráfok, 3 tagú orrszarvú család és több zebra is. Nagyon látványos volt számunkra ez a részleg. Azonban úgy véljük zavaróan szembetűnő a különbség a régebbi kifutókkal szemben.
Innen két irányba indulhattunk el. Balra haladva a flamingókon és bozóti disznókon át eljutunk az Afrika házig. Ez ad otthon az előbb már említett 4 zsiráfnak is, ha már nem a kültéri kifutón kívánnak tartózkodni. A megpihent látogatók az Afrika házban farönkökön pihenhetnek, míg körbe a falon az afrikai életről, élővilágról és missziókról olvashatunk.
Rengeteg szó esik az állatkert névadójáról Kittenberg Kálmánról is. Elolvasva a táblákat megtudtuk, hogy 6 alkalommal járt Afrikában, így összesen 16 évet töltött ott. Több mint 60 000 példányból álló anyaggal gazdagította a Magyar Nemzeti Múzeum állattani gyűjteményeit. Ezen a részlegen állatsimogató is található, ahol kecskékkel és kameruni juhokkal ismerkedhetünk meg közelebbről. Számunkra az őzek etetése élvezetesebb volt.
Az ellenkező irányba haladva egy szép tó szegélyezi a Csimpánzvilág épületét. A tóhoz közelebb érve láttuk, hogy látványos koi pontyok úszkálnak benne.
A Csimpánzvilág hatalmas élmény volt a számunkra. Perceken keresztül néztük, hogy a csimpánzok úgy játszadoznak, mint a Kölyökdzsungel játszóházban a kisgyerekek. Az érdeklődés kölcsönös volt. A csimpánzok le sem vették rólunk a szemüket, ha közelebb mentünk az üveghez ők is egyből odajöttek. Az épület falait aranyos minták díszítik.
Természetesen nem maradhatott ki a Böbe majom tanodája sem a repertoárunkból, amely 2008-ban nyílt meg a nagyközönség számára. Itt a gyerekeket (óvodától a felsőoktatásig) megismertetik az állatokkal, illetve táborokat is szerveznek. Ottlétünk alatt is ültek már az iskolapadban. A gondozók szinte minden tudásukat át akarták adni a tanulni vágyóknak. Az állatkert mintegy „biológiai szertár”- ként szolgál, illetve pótolhatatlan szakmai hátteret is jelent. A tábor természetesen csak nyáron nyit ki, de maga a tanoda részleg egész évben várja az idelátogató és az élőlények után érdeklődő „kis nebulókat”.
Annyira elmerültünk a sok látnivalóban, hogy sajnos már nem volt időnk benézni a nagyon kreatívan elnevezett „Ajándékozoo”-ba.
(Írta: Hőgye Adrienn és Pozsgai Ádám 2014-ben)
