2021. június 26., szombat

A Kossuth-kifli (ami nem is kifli) - MAGYAR KONYHA


A Kossuth-kifli generációk óta igazi kedvenc sütemény. Bizonyítja népszerűségét a róla alkotott legenda

A félhold alakú sütemény valójában nem is kifli. A sokak kedvenc süteményének számító mandulás finomság Pozsonyból indult útjára, hogy meghódítsa a közönségét. A 19. században ebben a városban ülésezett az országgyűlés, melyen Kossuth Lajos részt vett két főrendi özvegy képviseletében – Révai Anna bárónő és Pongrácz Bóra.

Neve országosan ismert akkor lett, mikor 1832-1836. évi ülésszak idején elindította az Országgyűlési Tudósításokat és a reformellenzéket népszerűsítette.

Az ifjú ügyvéd a Palugyay Jakab Vasforrás nevű, pozsonyi vendéglőjében étkezett, ami a képviselők kedvenc helye volt. A híres vendéglős konyhájának étlapján mindig szerepeltek a táj jellegzetes ételei, így a diós és mákos pozsonyi kifli is. Legjobban szerette Kossuth a kifli mandulás változatát, ezért viseli a nevét a Palugyay által kitalált kifli formájú mandulás sütemény.

Az otthon köznemesi konyhához szokott Kossuth nem volt válogatós, országjárásai során mindenütt szívesen fogadta, amivel kínálták. A vendéglősök pedig tiszteletük jeléül róla nevezték el, ami különösen ízlett Kossuthnak. Így kapta a nevét a Kossuth kenyér, ami a kor jellegzetes édessége volt – mandulával és csokoládédarabkákkal ízesített teasütemény.

Kossuth-kifli receptje:

Hozzávalók: 

Tésztához: 350 g liszt, 200g margarin vagy vaj, 60 g porcukor, 1 db citrom, 3 db tojássárgája,1 csomag sütőpor. 

Töltelékhez: 200 g darált dió, 250 g porcukor, 3 db tojásfehérje, darált mandula

Elkészítése: A lisztet a porcukorral, sütőporral összekeverjük, hozzáadjuk a vajat /margarint/, a citrom kicsavart levét, a tojás sárgákat és jól kidolgozzuk, majd pihentetjük. A kapott tésztát félú jnyi vastagra nyújtjuk, a lapot háromszög alakú darabokra vágjuk. A töltelékhez a tojáshehérjét a porcukorral habosra keverjük, hozzáadjuk az őrölt diót és betöltjük a tésztadarabokba. A tésztadarabokat kiflikké sodorjuk, felületét tojással megkenjük és tört mandulával megszórjuk.

Előmelegített sütőben sütjük, az elkészült kifliket porcukorral meghintjük, darált mandulával megszórjuk.

2021. június 24., csütörtök

Baktay Ervin születésnapjára - 1890. június 24.

A Pest megyei Dunaharasztiban 2006-ban felállított bronz szobra Érden is látható (Domonkos Béla).
Erdőbaktai Baktay Ervin (sz. Gottesmann ErvinDunaharaszti1890június 24. – Budapest1963május 7.) festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító.
A Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben tanult festészetet, Hollósy Simonnál. Az első világháborúban a fronton szolgált. Az 1920-as évek elején fordítások, könyvek írása, népszerűsítése útján igyekezett megismertetni az indiai kultúrát. 1926–1929 között Indiában tanulmányozta az indiai vallásokat és a kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma Sándor egykori tartózkodási helyeit és emlékeit. 1929-ben maláriás betegen tért haza. 1930–1944 között A Földgömb című lap egyik szerkesztője volt. 1933-ban a Debreceni Egyetemen bölcsészdoktorrá avatták. 1946-tól 1958-ig a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum igazgató-helyettese, az ELTE megbízott előadója volt. 1956–57-ben az indiai kormány meghívására újabb tanulmányutat tett Indiában. 1956-ban egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akit meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. 1959-ben részt vett az Iparművészeti Múzeumban rendezett Ázsia művészete című kiállítás előkészítésében. Nyugdíjba vonulása után számos külföldi országban (Anglia, Svédország) tartott előadást India művészetéről. Baktay Ervin sírja a budapesti Farkasréti temetőben található.

Emlékezete

Emléktáblája egykori lakóhelye (Budapest, XI. kerület Eszék utca 16/a. számú ház) falán, szobra (Domokos Béla műve) Dunaharaszti főterén és Érden a Magyar Földrajzi Múzeum parkjában látható.
Nevét vették fel az alábbi szervezetek:
...“Az ind felfogás nem vezet tétlenségre: csak azt a tevékenységet szünteti meg, amelyet mi, nyugatiak úgy látszik, egyedüli tevékenységnek tartunk: az anyagi, elkönyvelhető, eredményt hozó érdekektől szított mindig valami, vagy valaki ellen irányuló tevékenységet.” (Baktay,1922)'...

            Az észak-amerikai indiánkultúra ismertetése terén kifejtett munkássága nemcsak belföldön, hanem egész Európában, sőt a tengerentúlon is ismertté tette. Így szerzett tudomást Heverő Bölényről 1937-ben az Amerikai Indián Szövetség, mely tagjai közé választotta, és tevékenységét a szacsem (főnök) címmel honorálta.'...
            Egyes források Baktayt (álnéven) F. W. Bain angol íróval azonosítják. (Forrás:Wikipedia)

NYOLC ÉVE TÖRTÉNT Tisztelgés a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 310. évfordulóján (7/7)

          A Gyarapodó Magyarországért Alapítvány, a II. Rákóczi Ferenc Öröksége Egylet és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület – hagyományteremtő céllal – a második kuruc szabadságharc kezdete napján (június 16.) méltóságteljes, nagyívű, méltó megemlékezést szervezett. A program az Oktogonról induló, és a Hősök terén záruló felvonulással kezdődött, zenével, énekkel színesített ünnepi beszédekkel folytatódott, és az Örökség-koncerttel záródott.
vitéz Molnár-Gazsó János, a vitézi rend elnöke-főkapitánya elegáns egyenruhájában Rákóczi életéből vett példákon keresztül mutatta be, hogy a magyar nép függetlenség- és szabadságszerető nemzet. A széthúzás helyett ma is össze kellene fognunk. És mintának emlegette, hogy amikor most az árvíznél ő is pakolta a homokos zsákokat, tapasztalta a nemzet összefogását.
Bagaméri László Brumi, a Nemzeti Motorosok vezetője férfias, harcos köszöntője után a hazafias versek olvasására és előadására hívta fel a figyelmet, és példának Szőke István Attila: II. Rákóczi Ferenc c. versét elő is adta.
Zárásként a színpadra szólították László Ferencet, a rendezvény megálmodóját és legfőbb szervezőjét, aki megköszönte a sok segítséget és a részvételt. Befejezésként Morvai Krisztinát köszöntötték közelgő 50. éves születésnapja alkalmából.
Rövid hangolás után a Kormorán Együttes tagjaiból 2011. januárjában alakult Örökség együttes adott kiváló hangulatú koncertet – a népies hangzású rockzenéjükkel – a még ottmaradt nagyszámú közönségnek.
(A képeket a helyszínen készítettem. Vége)

2021. június 23., szerda

NYOLC ÉVE TÖRTÉNT Tisztelgés a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 310. évfordulóján (7/6)

          A Gyarapodó Magyarországért Alapítvány, a II. Rákóczi Ferenc Öröksége Egylet és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület – hagyományteremtő céllal – a második kuruc szabadságharc kezdete napján (június 16.) méltóságteljes, nagyívű, kiválóan megrendezett megemlékezést szervezett. A program az Oktogonról induló, és a Hősök terén záruló felvonulással kezdődött, zenével, énekkel színesített ünnepi beszédekkel folytatódott, és az Örökség-koncerttel záródott.

Vári-Kovács Péter színművész és zenész a kuruc kort hangulatát mutatta be Balogh Ádám nótájával, valamin a Csínom Palkó, Csínom Jankó előadásával.


Szávay István országgyűlési képviselő nehézményezte, hogy az országos költségvetésből nem jut pénz Rákóczi születési helyének, a borsi kastélynak a felújításához. Rákóczi életéből kiemelte, hogy nem a kényelmes, főúri életet választotta, hanem a hazaszeretet vezérelte. Példának állította, hogy egyedülálló módon maga mellé tudta állítani a nemzetet, és a nemzeti érdekeket minden más fölé helyezte. Külön kiemelte a nemzetiségiekkel, ezen belül pedig a kárpátaljai ruszinsággal kialakult jó kapcsolatát (ezzel kedveskedve a Ruszin Közhasznú Egyesület képviselőinek, és az elcsatolt részekről érkezett magyar megemlékezőknek).
vitéz Kiss Imre a Szent Korona Szövetség országos elnöke a Szent Koronáról, a Szent Korona tan erejéről, történetéről beszélt, majd II. József, a kalapos király példáján mutatta be a Szent Korona erejét, a magyarság szabadságtudatát. Rákóczi Ferenc legnagyobb erényének azt tartotta, hogy példamutatóan vezette az országot. Büszkén említette hogy közadakozásból, 20 millió forintból a borsi kastély (ma Ukrajnához tartozik) két termét felújították.
Inárcsi József, a Magyar Nemzeti Gárda főkapitánya szerint a Gárda legnagyobb ünnepe, ha Rákóczi-rendezvényen vehet részt. Majd kijelentette, hogy a legnagyobb érték az igaz történelemírás lenne, mert ő ebben látja a magyarság megmaradásának legfőbb zálogát.


Fehér István tanár Rév-Komáromból (ma: Szlovákia) az elszakított országtestekben élők harcát ecsetelte, mellyel nap mint nap küzdenek magyarságukért, ugyanúgy, mint Rákóczi idejében. Az egyetlen megnyugtató megoldást az őshonos magyar területek autonómiájában látja.
(A képeket a helyszínen készítettem. Az ünnepi beszédekkel, megemlékezésekkel folytatom a beszámolót.)

2021. június 22., kedd

NYOLC ÉVE TÖRTÉNT Tisztelgés a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 310. évfordulóján (7/5)

                          A Gyarapodó Magyarországért Alapítvány, a II. Rákóczi Ferenc Öröksége Egylet és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület – hagyományteremtő céllal – a második kuruc szabadságharc kezdete napján (június 16.) méltóságteljes, nagyívű megemlékezést szervezett. A program az Oktogonról induló, és a Hősök terén záruló felvonulással kezdődött, zenével, énekkel színesített ünnepi beszédekkel folytatódott, és az Örökség-koncerttel záródott.
Kelemen Csaba színművész II. Rákóczi Ferenc zászlóbontáskor elhangzott beszédét adta elő mély átéléssel. Annyira beleélte magát a fejedelem szerepébe, hogy a felvonulás alatt is lelkesítő beszédeket tartott az út két oldalán állóknak. Nagyon örültem, hogy a II. Rákóczi Ferencről írt könyvemet ismerte.


Sasvári Sándor lovon ülve nagy sikerrel énekelt a „Kárpátok fölött”.

Dr. Gaudi Nagy Tamás országgyűlési képviselő felvetette, hogy kell egy Rákóczi-szabadságharc emléknap. Június 16-át javasolja már három éve, azt a napot, amikor a vezérlő fejedelem átlépte a magyar-lengyel határt.







Vesztegrám Miklós tárogatóművész a kurucok hangszerén idézte fel a kort.








Mészáros István az Új Magyar Gárda főkapitánya a hazáról, a szabadságharcról beszélt, II. Rákóczi Ferencet állította példaképnek. Hosszan éltette Rákóczi szabadságvágyát, és az igazi nemzeti virtust. Majd fogadkozott, hogy „soha nem adjuk fel szabadságunkat”.

(A képeket 2013-ban a helyszínen készítettem. Az ünnepi beszédekkel, megemlékezésekkel folytatom a beszámolót.)

2021. június 21., hétfő

NYOLC ÉVE TÖRTÉNT Tisztelgés a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 310. évfordulóján (7/4)

        A Rákóczi szabadságharc kitörésének 310. évfordulójára kiadott felhívás színben és a fejedelem képével kísértetiesen hasonlít az én 10 évvel ezelőtt megjelent könyvemhez (nagy örömömre)
          A Gyarapodó Magyarországért Alapítvány, a II. Rákóczi Ferenc Öröksége Egylet és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület – hagyományteremtő céllal – a második kuruc szabadságharc kezdete napján (június 16.) méltóságteljes, nagyívű megemlékezést szervezett. A program az Oktogonról induló, és a Hősök terén záruló felvonulással kezdődött, zenével, énekkel tarkított ünnepi beszédekkel folytatódott, és az Örökség-koncerttel záródott.
          Miután a felvonulók elfoglalták a helyüket a Hősök terén, egy ágyúlövéssel emlékeztek a szabadságharc kezdetére.
Morvai Krisztina fővédnök köszöntője után
Hegedűs Lóránt lelkész ecsetelte, hogy milyen kilátástalan volt a magyarság gazdasági, demográfiai helyzete a 150 éves török megszállás következményeként a Rákóczi-szabadságharc után, de a magyarság úrrá tudott lenni a nehézségeken, példát mutatva a mai kornak.

Dr. Papp Lajos szívsebész professzor II. Rákóczi Ferenc magyarságát méltatta, majd összehasonlította a szatmári béke megszületésének méltányosabb körülményeit a trianoni diktátummal. Rákóczi holtában is üzent – mondta – mert két évszázadig nem merték hazahozni.
(A képeket 2013-ban a helyszínen készítettem. Az ünnepi beszédekkel, megemlékezésekkel folytatom a beszámolót.)

2021. június 20., vasárnap

NYOLC ÉVE TÖRTÉNT Tisztelgés a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 310. évfordulóján (7/3)

         A Gyarapodó Magyarországért Alapítvány, a II. Rákóczi Ferenc Öröksége Egylet és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület – hagyományteremtő céllal – a második kuruc szabadságharc kezdete napján (június 16.) méltóságteljes, kíválóan rendezett megemlékezést szervezett. A program az Oktogonról induló, és a Hősök terén záruló felvonulással kezdődött, zenével, énekkel tarkított ünnepi beszédekkel folytatódott, és az Örökség-koncerttel záródott.

Folytatom a felvonulásról szóló képes beszámolómat:
          A Bóné András hagyományőrző kurucezred a Trianon előtt 6 ezer színmagyar lakosú Bihardiószegről jött.
Az Új Magyar Gárda és a Magyar Nemzeti Gárda fegyelmezett vonulása példaképe lehetett volna a valamikori kuruc hadaknak  
Az érdeklődők, ünneplők közül bárki csatlakozhatott a menethez.

(A képeket a helyszínen készítettem. Az ünnepi beszédekkel, megemlékezésekkel folytatom a beszámolót.)