Megszívlelendő gondolatok

A magyar sport napja - május 6.

       Annak emlékére, hogy a Magyar Athletikai Club (MAC) 138 éve ezen a napon rendezte meg az első szabadtéri sportviadalt Budapesten.

          A kormány 2000-ben hozott határozata alapján ünnepeljük a magyar sport napját, tisztelegve a magyarországi sport alapjait lerakó nemes elődök előtt és elismerve annak sikeréért és népszerűsítéséért fáradozók munkáját. Ennek jegyében az akkori ifjúsági- és sportminiszter díjakat alapított, hogy a magyar nemzet nevében köszönetét fejezze ki a hazai sportélet kiválóságai előtt, és követendő például állítsa őket a felnövekvő nemzedékeknek. 

  Ezen a napon a kiemelkedő   sportteljesítményt nyújtó sportolóknak adományozzák a Csík Ferenc-díjat. 

A Bay Béla-díjat azok kapják, akik edzői tevékenységükkel és jelentős nevelő-oktató munkájukkal járultak hozzá a magyar sportélethez. 

A Kemény Ferenc-díjat a sport területén kiemelkedő tudományos tevékenységet végzők nyerik el.

A Kerezsi Endre-díjat a testnevelés és a sport iskolai népszerűsítésében, az ifjúság testedzésének és a diáksportnak a szervezésében, fejlesztésében kifejtett eredményes tevékenység elismerésére az iskolai, diák- és egyetemi sport területén tevékenykedő személyek részére adományozzák.
Esterházy Miksa-díjat a sport népszerűsítésében, a lakosság fizikai és erkölcsi állapotának fejlesztése érdekében kifejtett kiemelkedő munka elismerésére alapították.

          A testneveléssel és a sporttal foglalkozó civil szervezetekben, köztestületekben dolgozók, továbbá a magyar testkultúra és sportélet fejlesztése érdekében ahazai és nemzetközi sportéletben eredményesen munkálkodó személyek részére nyújtják át. Kiosztásra kerül a Magyar Sportért Életműdíj és a Magyar Sportért Díj. A Magyar Sport napja alkalmából megkoszorúzzák a Szabadság téri MAC emlékművet

Sporthumor

Csúnya a sovány ember!

Nem mindegy

Patyomkin herceg étkezési szokásai

Grigorij Patyomkin herceg 18. századi államférfi, hadvezér, II. Katalin cárnő kegyeltje. Sokan a „Patyomkin-falvakról” jegyezték meg a nevét.  Ugyanakkor a történészek szerint csak legenda az, hogy Patyomkin – aki az akkor a birodalomhoz csatolt Krím újjáépítésével foglalkozott – díszletekből állította volna össze a falvakat a cárnő érkezésére.

Ellentmondásos személyiségként tartják számon, aki lehetett bőkezű, de fösvény is, kedvelte az egyszerűséget, de legalább ennyire a fényűzést is. Ugyanakkor hiúsága és pazarlása nem ismert határokat. A cárnő – egy időben – legkedvesebb barátja olyan lakomákat adott, amelyek beleillettek az Ezeregyéjszaka meséibe. Ez persze, kihatott az étkezési szokásaira is. A herceg nem  ismerte a mérsékletet. Egyik kortársa beszámol arról, hogy a láztól reszkető, halálos beteg Patyomkin az ebéd során elfogyasztott egy nagy szelet sonkát, egy egész libát, néhány csirkét. Majd a dús ebédet hihetetlen mennyiségű kvásszal, mézzel és borral „öblítette le". Akkor mit is mondhatnánk azokról az időkről, amikor Patyomkin egészséges volt?

               Scserbatov herceg  „Az erkölcsök romlása Oroszországban” c. könyvében Patyomkinról írva külön kiemeli, hogy amikor az oroszok többsége még csak nem is kóstolta meg az ananászt, a banánról meg nem is hallottak, Patyomkin az elsők között alakított ki egy nagy ananász-üvegházat. A kortársak azt állították, hogy Patyomkin nagy mennyiségben fogyasztott ananászt, répát és uborkát. „ Néha úgy tűnt, hogy Patyomkin annyit evett, hogy már fel sem ébred többé. Ehhez képest nagyon is friss volt. Gyomra akár Oroszország, megemésztette Napóleont, megemészt mindent” – mondta róla Rosztopcsin gróf.

            Patyomkin az orosz konyha ételeit kedvelte a legjobban. Oroszország különböző vidékeiről hozták el küldöncei a termékeket: például Nyizsnyij Novgorodból a különleges sózott uborkát, kaviárt az Uralból, a halat Asztrahanyból. Kalugából azt a  tésztafélét ette szinte minden ebédkor, amit rizslisztből és édesgyökérből készítettek

Kedvelte a méhsört is, amely mézből és édesgyökérből készült. Patyomkin számára ezt rendkívül sűrűre főzték. Naponta olykor akár 15 üveggel is megivott, egyszerre italként és ételként is szolgált neki. A herceg meg volt győződve, hogy ez rendkívül gyógyhatású ital, amit aztán felvetetett a katonák étrendjébe is. (Oroszország hangja alapján)

NEMZETEK KONYHÁJA - Töki pompos (kenyérlángos)

Hozzávalók:
tésztához:

40 dkg liszt

5 dkg élesztő

1 tk cukor

1 dl langyos tej

2 kk só

2 ek olaj

kb 1,5 dl langyos víz- amennyit felvesz a tészta

feltéthez:

tejföl( ízlés szerint)

bacon

sonka

szalonna

1 közepes vöröshagyma

Sajt

sütőforma kenéséhez:

zsír

Elkészítése:

            A langyos, cukros tejben felfuttatjuk az élesztőt. A lisztet tálba szitáljuk és a sóval elkeverjük. Ha az élesztő felfutott, hozzáadjuk a liszthez a vízzel, olajjal együtt. A tésztát jól kidolgozzuk, akár dagasztógép segítségével, majd egy konyharuhával letakarva kb. 1 órát kelesztjük langyos helyen.

            Ha szépen megkelt, átgyúrjuk, kézzel formázzuk, a sütőformába igazítjuk és megkenjük a tejföllel, megszórjuk a kockákra vágott szalonnával (illetve az ízlés szerint választott feltéttel) és a karikára vágott hagymával. Frissen őrölt borsot hinthetünk rá, és sajtot reszelünk a tetejére.

            Előmelegített (közepesen meleg) sütőben sütjük kb. 20 percet.

Tipp:

            A feltétet ízlésünk szerint változtathatjuk. 
(Forrás: Receptneked)

Mi is az a szeretet?