Állatok nélkül szegényebb lenne az életünk

Nyári Tárlat a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központban - 2020. július 15-től

     A koronavírus-járvány elmúltával Nagykőrösön is újjáéledt a kulturális élet. Az Arany János Kulturális Központ első rendezvénye július 15-én a New Word In Art képzőművészeti csoport alkotóinak Nyári Tárlat című kiállítás-megnyitója volt. A tehetséges alkotókból álló képzőművészeti csoport másodszor látogatott el városunkba. Két évvel ezelőtti sikeres bemutatkozásuknak köszönhetően olyan népes nézősereg jött el a megnyitóra, hogy pótszékeket kellett behozni.

     Juhász Nándor a kulturális központ igazgatója bevezetőjében örömét fejezte ki, hogy újra találkozhat a csoport tagjaival és a művészetszerető közönséggel. Ezután egyenként mutatta be az alkotókat, akik személyes jelenlétükkel is megtisztelték a kiállítás megnyitását.

     Balla Márta festőművész 2017-ben alapította a hamar országos hírre tett baráti-művész társaságot, amelynek ma már külföldi tagjai is vannak. Nagykőrösre heten jöttek el. Köztük egy kőrösi volt, Somlyai Péter, aki az 1970-es években alkotta első portréját, és ma már 200 alkotással büszkélkedhet. Harangi Andrea nem csak fest, de verseket is ír. ,,Lírai hangulatban” című kötetét ajándékba hozta a nézőknek. 

Szitár Éva a Nagykőrössel szomszédos Tiszakécskéről érkezett. Rendkívül változatos technikával dolgozik, versesköteteket is illusztrál. Gazsó Baráth Klára a természet és a színek szerelmese. A festészet számára meditációt is jelent. A kecskeméti Ádám Zsolt grafikus különös linómetszeteit a fény és árnyék játéka uralja. Az Art-díjas Nagy-Kóré Mária szép tájképei nagy részét késes technikával alkotja, amelynek lényegét maga ismertette az őt körülálló nézőknek.

     Az alkotók között eltérő végzettségű, különféle foglalkozású, művészetüket különböző idő óta gyakorló, más-más stílusban többféle technikával dolgozó művészek akadtak. Ami közös volt bennük, az a környező világra való rácsodálkozás, annak pontos ábrázolása és élvezhetővé tétele. Ezt megérezve gyönyörködtek a nézők a kiállított élethű portrékban, hegyet-völgyet ábrázoló tájképekben, dekoratív csendéletekben, beszédbe elegyedve az alkotókkal, akik szívesen adtak szóban is felvilágosítást alkotói tevékenységükről, amely az átlag néző számára örök titok marad.

A látogatók között Viski Ica helyi festőművész férjével, dr. Somlai György tibetológussal

   A reprezentatív kiállítás a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ Rácz József Galériájában látható. Megtekintését jó szívvel ajánlom.

Szigeti Márta

A kapor

A kapor ismert kerti zöldfűszer, de talán nem tudunk róla annyit, amennyit megérdemelne, és a kelleténél ritkábban is használjuk, pedig különleges, finom íze mellett jótékonyan hat szervezetünkre is.

A kapor őshazáját valahová a Földközi-tenger környékére, talán a Közel-Keletre teszik, innen terjedt el az egész világon. Az biztos, hogy már az ókorban ismert volt Európában, hiszen a görögök és a rómaiak egyik kedvenc fűszere volt, ráadásul fejfájás és gyomorpanaszok ellen is használták gyógynövényként. Népies nevét, az uborkafüvet azért kapta, mert a savanyúságok elengedhetetlen hozzávalója, hiszen nemcsak jellegzetes íze van, de tartósító hatása is ismert. Egyes népek (például az oroszok vagy az olaszok) ma is sok kaprot fogyasztanak levesekhez, töltelékekhez. A növény egy-másfél méter magasra is megnő, a kiskertekben elszóródó magokból ültetés nélkül is sok kapor kel ki.

    Érdemes belőle felaprítva télire is fagyasztani, így bármikor használhatjuk. Két-három vajas doboznyi kapor egész télen elég lehet a családnak. Főzelékek, húsételek, sütemények ízesítésére használhatjuk. Érdemes gyakrabban használni, hiszen jó hatással van emésztésünkre, továbbá étvágygerjesztő hatása is van – kisgyerekeknek különösen jót tesz. A kapor Spanyolország és Portugália partjaitól a Földközi-tenger vidékén át egészen Dél-Oroszországig őshonos, és vadon jelenleg is megterem. Egy svájci, tóparti település régészeti feltárása során bizonyítást nyert, hogy termesztése az újkőkorban kezdődött, de ókori egyiptomi írások is említik, valamint kedvelt volt a görögök és a rómaiak körében is. Utóbbiaknál egyrészt a tehetősség jelképe volt, másrészt, mint egészséges fűszernövényt is nagyra tartották. Hippokratész a fehérborban megfőzött, mézzel édesített kapormag-készítményt szájöblögetésre javasolta, harci sebesülésekre, a sebek begyógyítására pedig pirított kapormag-töretet alkalmaztak. A középkorban a kaprot bájitalok készítéséhez, gonosz varázslatok kivédése ellen használták, az 1570-es években azonban már, mint közönséges kerti fűszernövényt említik a leírások.

Napjainkban a kapor elsősorban Észak-Afrika, Oroszország és Skandinávia konyhájában kap fontos szerepet. A kapor legismertebb tulajdonsága nyugtató hatása. Illóolaja ellazítja az izmokat, különösen az emésztőrendszer izmait. Évszázadok óta használják gyomorrontás, puffadás, bélgörcsök, hányinger kezelésére, kisgyermekek hascsikarásának enyhítésére. Csökkenti a gyomor és a belek puffadását, de serkenti a tejelválasztást is. Az ásványi anyagok közül igen sokat tartalmaz vasból, mangánból és kalciumból. Enyhíti a csontritkulás és reumatikus ízületi gyulladás tüneteit. Három evőkanálnyi kapormag több kalciumot tartalmaz, mint egy jó pohár tej, vitaminjai közül pedig a C-vitamin a legfontosabb. Említésre méltó még élelmi rosttartalma, amellyel hozzájárul az emésztőrendszer kielégítő működéséhez. A kapor illóolajai megállítják a káros baktériumok termelődését - antibakteriális hatása megközelíti a fokhagymáét.

Antioxidáns vegyületei semlegesítik a szervezetbe jutott szabadgyököket és más, rákkeltő hatású anyagokat. A friss kapor íze és illóolajtartalma mindenképpen felülmúlja a szárítottét; ezért ha lehet, frisset válasszunk. Mivel szedés után igen hamar fonnyadásnak indul, a csak kissé fonnyadtat bátran megvásárolhatjuk. A sárgásra fakult, laposra aszalódott kapor viszont már régi szedésű; keressünk inkább szárítottat helyette. A friss kaprot mindig tegyük be a hűtőszekrénybe. Lazán tekerjük nedvesített konyharuhába, vagy állítsuk vízbe.  

          A kapor jellegzetes ízét illóolajainak köszönheti, amelyet a növény minden része termel. Ezek védelme érdekében csak egy-két perccel tálalás elõtt adjuk az ételhez. A levél kellemes, friss ízt kölcsönöz leveseknek, salátáknak, halételeknek. Próbáljuk ki sajtételekhez, sajtos tésztaféleségekhez, tojásos salátákhoz. Igen jól harmonizál burgonyával. Segítségével remek fűszervaj készíthető. Húsokhoz és zöldséges ragukhoz is remek. A skandináv konyhában a kapor halételek gyakran kizárólagos fűszere. A magokat savanyított zöldségek készítéséhez, húsok pácolásához, raguk és zöldségételek ízesítéséhez használhatjuk. Próbáljuk ki rizottókhoz, süssük kenyérbe, ízesítsünk vele gyökérzöldségekből készült kását. A teljesen kiszárított, ledarált magokkal sót helyettesíthetünk. A kinyílt virágtányér kiváló ízt ad olajnak, ecetnek. Sajnos a kapor két-három napnál tovább nem tartható el. A friss szárat és leveleket érdemes ollóval gyorsan felvagdalni, majd kisebb-nagyobb adagokban lefagyasztani. Ez a fajta tartósítás szinte változatlan formában őrzi meg a növény íz világát. A vastag szárak és magok inkább szárításra alkalmasak.

          Frissítő ízű mártogatóst kapunk, ha az összevágott leveleket reszelt uborkával natúr joghurtba keverjük. Lazac és pisztráng elkészítésekor használjuk bátran a kaprot. E halféleségek és a kapor íze remekül összeillik. Tegyük szendvicsbe saláta mellé vagy helyette. A kapormag emésztést elősegítő hatása közismert. Nagyobb vendégség alkalmával, nehéz ételek mellé helyezzünk az asztalra kis tálkában belőle. Gyomrunk működésének serkentése mellett friss leheletet is biztosít.

Dr. Biró Józsefné Erika

VISSZATEKINTÉS - Kassai játékvezető nagy sikerrel futott Angliában

         A 2008-as pekingi olimpiai játékok futballdöntőjét vezető, az idei Európa-bajnokságon pedig az angol válogatottnak emlékezetes meccset fújó Kassai Viktor is futott a londoni olimpia lángjával Dél-Angliában. Az SOS Gyermekfalu nagyköveteként is tevékenykedő játékvezető Bournemouthban futott 300 métert pénteken.

        A smartsport.hu szerint a belvárosban óriási tömeg gyűlt össze, a helyiek (angolok, hinduk, afrikaiak, törökök, dél-koreaiak, lengyelek) a főút szélén sorakoztak, hogy lássák – többek között – Anglia továbbjutását jelentő mérkőzésen a javukra sorsdöntően tévedő bírót.

        Magyarországot tizenöten képviselték. Kassai, akit tavaly a világ legjobb játékvezetőjének választottak, közülük utolsóként futott. A lapnak nyilatkozva Kassai azt mondta, „nagyon boldog vagyok, hogy szerepet vállalhattam az olimpiai fáklyafutásban, néhány száz métert futni a lánggal valóban csodálatos és megtisztelő érzés. Nagyon sokan szurkoltak és tapsoltak az út szélén, Bournemouth lakosságának jelentős része ünnepi hangulatban kísérte végig az ötkarikás ereklye útját."

Az olimpia július 27-én kezdődik.

 (Forrás: Index 2012. július 15.)

Kassairól készült kép az EB-n

Mi lehet a Föld mélyében?

iu

Az ötvenes években született az elképzelés, hogy a kutatók megpróbálják elérni a Föld eddig ismeretlen mélységeit, és lefúrnak egészen a bolygó köpenyéig. Számos próbálkozás történt, és fél évszázad után végre közel kerültek a célhoz, a Chikyu hajó segítségével.

A japán Chikyu (magyarul Föld) nevű fúróhajó feladata, hogy véghezvigyen egy eddig lehetetlen küldetést. A hajó méreteinél még megdöbbentőbb a belőle kiemelkedő 100 méterre magasodó fúrótorony, a legnagyobb, amelyet hajó eddig hordozott. Nem meglepőek a méretek azonban, ha arra gondolunk, feladata lefúrni egészen a Föld köpenyéig, olyan mélyre, amely eddig senkinek sem sikerült. Ha sikerül eljutniuk a köpenyig és mintát venni, az nagyban hozzájárul a bolygó fejlődésének megértéséhez.

A 2007-ben tengerre bocsátott hajó jelenleg Japán partjainál tanulmányozza a tavalyi Tohoku földrengés okait, segítséget nyújtva a kutatóknak a földrengések előrejelzésében. Az 57 ezer tonnás monstrumot arra tervezték, hogy képes legyen 7000 méteres mélységbe lefúrni, és mintákat venni a Föld köpenyének anyagából. Az elképzelés már 1951-ben megszületett, de a technológiai és pénzügyi feltételek mostanáig nem voltak megfelelőek.

Bár történtek fúrások az elmúlt évtizedekben, sosem jutottak mélyebbre a szükséges út egyharmadánál. A legközelebbi pont a köpeny felső határához Costa Rica partjai mentén található, 1507 méter mélységben. Az óceáni kéreg itt csupán 5,5 kilométer vastag, tehát kisebb utat kell megtenni a köpeny eléréséig.

Mohole-terv fő célja elérni a kéreg és a köpeny határát, és mintát venni a köpeny felső részéből. A földköpeny litoszférához tartozó részének anyagát elsősorban peridotitok (kis szilíciumtartalmú, piroxénból-olivinból-spinelből álló kőzetek) alkotják. A peridotitok jelentősége, hogy ezek az óceáni bazaltlávák forráskőzetei, illetve ezek képezik az úgynevezett ofiolitok (hegységképződés során a kontinensekre tolódott óceáni kéreg, és az arra települt üledékek) alsó részét.

Az eredeti terv kiagyalói bár nem jutottak el a kitűzött célig, mégis jelentős eredményt értek el. A Mohole-terv keretében először sikerült mintát venni az óceáni kéregből (1961-ben a Guadalupe sziget közelében): 3800 méteres mélységből, 170 méter vastag üledékréteg alól hoztak felszínre óceáni bazaltot. Mindez akkor 1,5 millió dollárba került, ma ugyanez körülbelül 40 millió dollár lenne. Az amerikai kongresszus azonban 1966-ban visszavonta a támogatást, így a terv évtizedekig szunnyadt.

Azóta több program indult a megvalósítás érdekében: a mélytengeri fúrás program, az óceánfúrási program és a jelenleg is folyó integrált óceánfúrási program, amelynek részeként a Chikyu is tevékenykedik.

A Föld belső szerkezete

A Föld belseje eltérő halmazállapotú és sűrűségű övekre oszlik. A legkülső kőzetburka a kéreg, amely csupán 1 százalékát alkotja a Föld tömegének. Változó vastagságú, az óceáni lemezek esetében csupán 5–8 kilométer, míg a szárazföldek alatt 30–60 kilométer vastagságú is lehet. A kéreg alatt helyezkedik el a bolygó tömegének legnagyobb részét adó köpeny, amely közel 2900 kilométer vastagságú, szilikátokban gazdag gömbhéj. Egy átmeneti réteg után következik a mag, a Föld vasban gazdag legbelső öve, a Föld középpontjáig, 6378 kilométeres mélységig.

A kéreg és a köpeny közötti határt Mohorovicic-féle törésfelületnek, vagy röviden Mohonak nevezik.

Nem mindegy hol fúrnak

A fúráshoz ideális pont megtalálásához több faktort kell figyelembe venni. Legfontosabb, hogy sekély vízben legyen, ne legyen a közelben vulkáni aktivitás, illetve hogy a lehető legalacsonyabb legyen a kéreg hőmérséklete. Alacsony vízmélység az óceánközépi hátságoknál található, itt azonban folyamatosan képződik az új kéreglemez, nagy a vulkáni aktivitás. Nehéz tehát a helyválasztás, az eddig kijelölt pontok mindegyike a Csendes-óceánban található.

Információk a mélyből

A Föld köpenyéből vett minták rengeteg információval szolgálnak a geológusoknak. A földköpeny teszi ki a bolygó anyagának mintegy 68 százalékát, így puszta tömege miatt is fontos megismerése. Összetételének és változásainak ismerete segít megmagyarázni, hogyan formálódott és fejlődött a Föld, illetve jobban megérthető a lemeztektonikai ciklus.

Igaz, hogy egyetlen furatból még nem derül fény az összes rejtélyre, viszont ahogy Harry Hess mondta 1958-ban: "Egy lyukon keresztül még nem tudunk meg mindent a Föld belsejéről, de ha nincs első, nem lesz második, harmadik, se századik. Valahol el kell kezdeni."

Mélységi bioszféra

A Földön még a legbarátságtalanabb és legelképzelhetetlenebb helyekre is beférkőzik az élet. Nincs ez másképp a Föld mélyén sem. A kutatók sokáig nem is sejtették, hogy milyen hatalmas mennyiségű mikroorganizmus él mind a szárazföldi, mind az óceáni kéreg mélységeiben. Becslések szerint – széntömegben kifejezve – 90 milliárd tonna mikroorganizmus él a mélységi bioszférában, amelynek túlnyomó részét nem baktériumok, hanem a régebben ősbaktériumoknak nevezett, ma már önállónak tekintett archeák alkotják.

Elterjedésüknek a nyomás, illetve a hőmérséklet szabhat határt. Eddig a legmélyebb fúrásoknál is találtak élőlényeket. Az általuk elviselt hőmérséklet felső határát 110 Celsius-foknak tekintve a szárazföldi kéregben 4 kilométer, az óceániban pedig 7 kilométer mélységig lehetnek jelen.

VISSZATEKINTÉS - A Vizes Világbajnokság díjazása (2017)

2017. július 14-én elindul a 17. FINA világbajnokság, ahol közel 2500 sportoló méri össze tudását hat sportágban. A legjobbak pénzdíjazásban is részesülnek, aki például világrekordot úszik, az aranyéremmel együtt 13,5 millió forintot kap. Összesen 1,5 milliárd forintot oszt ki a nemzetközi szövetség a résztvevők között.

Pénteken kezdetét veszi a budapesti vizes világbajnokság, ami a legnagyobb sportesemény, amelyet valaha Magyarországon rendeztek. Az eseményen szereplő legjobb sportolókat díjazza a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA), így nem csak a sportszellem miatt éri meg versenyezni, hanem az igen szép pénzdíjazás miatt is.

A FINA hivatalos oldala szerint összesen 5 460 300 dollárt osztanak szét a sportolók között.

Ez 1,47 milliárd forintnak felel meg.

Ez az összeg azonban növekedhet, hiszen nem tartalmazza a világrekordokat, minden egyes úszásban elért világcsúcsért 30 ezer dollár, azaz 11 millió forint jár.

A teljes díjazás jelentős részét az úszás viszi el, ők 2,52 millió dollárt kapnak. Ennek oka, hogy ebben a sportágban rendezik meg a legtöbb versenyszámot, összesen 42 aranyérmet osztanak ki. Ez eseményenként 60 ezer dolláros összdíjazást jelent.

A számok többségében az első nyolc helyezettet díjazzák, ez alól kivétel az óriás toronyugrás, ahol 14 sportoló kap pénzt, ez valószínűleg lefedi a teljes mezőnyt.

Az egyéni és páros számok (úszás, nyíltvízi úszás, műugrás, szinkronúszás) helyezettjei azonos díjazásban részesülnek, az aranyérem 20 ezer dollárt (5,4 millió forintot) jelent, az ezüst 15 ezer dollárt (4,05 millió forint), míg a bronz 10 ezer dollárt (2,7 millió forintot) fizet. A nyolcadik helyezettek 1000 dollárt (270 ezer forintot) kapnak.

Természetesen a csapatsportok nagyobb díjazásban részesülnek, az első helyezett szinkronúszó-csapat 50 ezer dollárt, míg az aranyérmes vízilabdacsapat 80 ezer dollárt kap.

Fontos megjegyezni, hogy a férfi és a női sportolók díjazása között semmilyen eltérés nincs.

Magyarország a 2015-ös világbajnokságon – ahol ugyanekkora volt a sportolók díjazása – az éremtáblázat 8. helyén végzett 3 arany-, 3 ezüst- és 4 bronzéremmel. Hosszú Katinka a 200 méteres vegyesúszásban világrekorddal nyert.

Ez összesen 175 ezer dollárnyi díjat jelent, amihez hozzájön még hét döntős eredmény, valamint a férfi vízilabda-válogatott 6. helyének díjazása.

Ez azt jelenti, hogy a magyar sportolók Kazanyban összesen 224 ezer dollárt (60,5 millió forintot) kaptak a FINA-tól.  

Nem meglepő módon Hosszú Katinka keresett a legjobban a magyarok közül, ő 84 ezer dollárt, azaz 22,6 millió forintot kapott a nemzetközi szövetségtől.

(Az interneten találtam. Forrás: Origo)

VISSZATEKINTÉS - A 2017. évi Vizes (FINA) Világbajnokságra épülő uszoda alapkő-letétele - képes beszámoló (4/4)

          Orbán Viktor miniszterelnök, Julio Maglione a FINA elnöke, valamint Tarlós István főpolgármester tették le tegnap délelőtt a Dagály Uszodaközpont alapkövét.
          Tarlós István a Hír TV-nek nyilatkozta, a Budapesti Közlekedési Vállalat 52 milliárdos adósságának átvállalása fejében az állam átveszi a Dagány eddigi épületeit, területét.

          A munkagépek is bemutatót tartottak az építkezésből. Az építkezés két év alatt közel ötezer embernek biztosít majd munkát. A vb költségvetése 23 milliárd forint, ebből kell 2017. március 31-re felépíteni a 18 ezer férőhelyes központot.

          Az ünnepség után a TV-stábok nevezetes sportolókkal, edzőkkel készítettek interjúkat, pl: a férfi vízilabdáról.

A blogomban 2015. május 5-én jelent meg

Vasutasnapra - július második vasárnapján