NOSZTALGIA - Országos bélyegkiállítás megnyitója - Nagykőrös, 2018. június 29.

A Szent Péter-székesegyház magyar kápolnája

             A Grotte Vechie-ben, az ókeresztény szarkofágok szentélyében, 1980. október 8-án II. János Pál pápa magyar kápolnát szentelt. A kápolnát a Boldogságos Szent Szűznek, a magyarok Nagyasszonyának és Magyarország patrónusának ajánlották, mert egykor Szent István, az első katolikus magyar király is Máriának ajánlotta országát és koronáját.

            A kápolna annak a zarándokháznak az örököse, amit Szent István emelt a 11. században – a Rómát felkereső magyar zarándokok számára. Ez 1776-ig állt, mígnem a Szent Péter bazilika sekrestyéjének bővítése miatt lebontották.

            A magyarok kápolnájának kialakításával Lékai érsek-prímás Gerő László építészt bízta meg a következő programmal:

- a kápolna jelezze Róma és a magyarság ezer éve fennálló kapcsolatát

- legyen a magyar katolikusok számára zarándokközpont

- mutassa meg, hogy Magyarország is bőven adott szenteket az egyetemes egyház számára

- tükrözze egyrészt a középkori Magyarország szerepét vagy jelentőségét más nemzetek életében szentjei által is, másrészt utaljon más országokból jött és nálunk tevékenykedő nagy egyéniségek termékenyítő hatására

- legyen a kápolna igényes, modern kivitelű.
      A kápolna ékessége Varga Imre szobrászati alkotása, a Magyarok Nagyasszonya és Szent István alakja. A kápolna hátfalán a négy mezőre osztott ovális, bronz dombormű Amerigo Tot (Tóth Imre) alkotása :

-A koronát 1000 körül küldő II. Szilveszter pápa.

-Az osztás felső jobb mezőjében, a nándorfehérvári győzelem emlékére a déli harangszót az egész keresztény világban elrendelő pápa, és a harangot meghúzó Kapisztrán (Capestrano) Szent János (1456). Kapisztrán Szent János ferencrendi szerzetes, Hunyadi János seregében, szóval, Isten igéjével bíztatott a harcra a pogány török ellen a döntő nándorfehérvári csatában, 1456-ban. 1690-ben szentté avatták.

-A harmadik mezőben a kápolnaadományozó VI. Pál pápa;

-A negyedik mezőben a kápolnát felszentelő II.  János Pál pápa látható.

A diadalívet Lékai László bíborosi címere díszíti.

             Magyar bélyegek a kápolnáról:

A bélyeg feltalálójának, Hillnek a születésnapjára - 1795. december 3.

Hogyan született meg a bélyeg?

            A levélre vagy képeslapra felragasztott bélyeg mutatós küllemével, pompás színeivel mindenki figyelmét felkelti. Földünkön mintegy 100 millió ember hódol a bélyeggyűjtés hobbijának.

            Az első bélyeg nem is olyan régen, 1840-ben került forgalomban, Londonban. Rowland Hill (1795. december 3. – 1879. augusztus 27.) angol postai főtisztviselő találta fel.

A hagyomány szerint Hill hivatalos úton egy városkában tartózkodott, amikor látta, hogy a postakocsis egy levelet nyújt át a fogadós lányának. Ő ide-oda forgatta a kezében, majd bontatlanul visszaadta. Nem tudom az érte járó díjat kifizetni, mondta savanyú arccal, ugyanis ebben az időben a posta a címzettől szedte be a szállítás díját. Hill megsajnálta a lányt, és ki akarta fizetni az illetéket, de ő nem fogadta el. Később – nem tudta, hogy a segítőkész úr postai főtisztviselő – elárulta, hogy a levél így is elérte célját, mert a vőlegénye apró jeleket tett a borítékra, melyet csak ketten ismernek. Ily módon az üzenet egy fillérjükben sem került.

Hill - visszatérve Londonba – négy javaslattal állt elő a posta vezetőinél. Ezentúl a kézbesítés díját a feladó fizesse. Az egyszerűsítés érdekében a feladó úgy fizessen, hogy a levélre felragaszt – megnedvesített hátoldalával – egy kis papírszeletkét, melynek másik oldalára a postahivatal bélyegzője kerül. Az országon belül a levélilleték a távolság figyelmen kívül hagyásával ugyanannyi legyen, ugyanis - a mai vonatjegyhez hasonlóan - a távolság szerint kellett fizetni. Igaz, a világon először már ez előtt 257 évvel Báthory István erdélyi fejdelem és lengyel király rendelet előírta: „a postai úton elküldött magánlevelekért tekintet nélkül a címzett lakhelyére, négy lengyel garas fizetendő”, de feledésbe merült. Negyedikként azt javasolta, hogy csökkenjen a díj, mert ezzel jelentősen nőni fog a forgalom.

Az angol posta folyamatosan komoly anyagi nehézséggel küszködött, de az irányítói okos, gyakorlatias emberek lehettek, mert elfogadták Hill összes ötletét.

A legolvasottabb angol lapban, a Timesben pályázatot hirdettek az első postabélyeg megtervezésére. A birodalom minden részéből 2700 pályaművet küldtek be, de mégsem találtak megfelelőt a bíráló bizottság tagjai. Végül az első bélyeg a „Penny Black” Viktória királynőt ábrázolta, a színe (fekete) és a névértéke (egy penny) után kapta a nevét. 1840 május elsején már kaphatóak voltak az első bélyegek

A négy újítás megtette a hatását. Bevezetésével a brit posta egycsapásra gazdag lett, és a világ első postájává lépett elő. Hillt érdemeiért a kormány a posta főigazgatójává nevezte ki, többször részesült magas pénzjutalomban, nemesi rangra emelték, sőt, bárói címmel is jutalmazták. Halála után szobrot állítottak neki, holttestét a westminsteri apátságban helyezték el, közvetlenül James Watt, a gőzgép feltalálója mellé. Érdemeit sok postaigazgatóság is elismerte, mert arcképe időről időre megjelenik a bélyegeken – nálunk 1979-ben adták ki. (Fenti írásom megjelent: Zsiráf, 2004. február)

NOSZTALGIA - Bélyegséta Budapesten A városok világnapján - 2014. november 8.

          A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében, "A városok világnapján" a budapesti Bélyegmúzeum különleges programot szervezett a Budai Várba. Schuller Ágnes, az intézmény muzeulógusa - kellemes séta keretében - a helyszínen ismertette a Vár épületeinek, szobrainak a történetét. Utána a Bélyegmúzeumban a látottakat kiegészítette a bélyegek bemutatásával, történetével, sőt még a bélyegek tervezőiről is beszélt.

          A mindenkinek átnyújtott négy oldalas emlékeztető eleje, és a sétáról készített képeim egy része:

          A Margitsziget után ez volt a második bemutató. Én nagyon jól éreztem magam (ami a mások által készített alábbi fotókon is látható!). Az Ágnes-vezette tartalmas, megnyerő stílusban előadott ismeretterjesztő délelőttök tavaszi folytatását örömmel várom. (Például, most jutott eszembe egy jó téma: március 15-e környékén a forradalom és szabadságharc emlékei Budapesten.)

VISSZAEMLÉKEZÉS - Világszínvonalú kiállítás a budapesti Bélyegmúzeumban (2/2.)

           Dr. Balla Tibor alezredes, a Hadtörténeti Intézet igazgató-helyettese az I. világháború egyik legnagyobb emberdarálójáról, Przemysl erődjében szolgáló katona mindennapi megpróbáltatásáról, személyes történelméről, hősies helytállásáról osztotta meg velünk a gondolatait.

           Janus Mihály a Posta logisztikai igazgatójának előadása után Zombori Zoltán, a kiállítás rendezőjének érdekes, szakszerű tárlatvezetését élveztük.

          

          Dr. Homonnay Géza, a MAFITT elnöke "A magyar tengerhajózás fénykora 1868-1914" c. különleges dokumentumokkal illusztrált előadása  mindenki elismerését kivívta.

Mindenkinek szeretettel ajánlom a kiállítás megtekintését.

VISSZAEMLÉKEZÉS - Világszínvonalú kiállítás a budapesti Bélyegmúzeumban (2/1.)

          Tegnap délután új időszaki kiállítás nyílt a Bélyegmúzeumban. E megnyitók specialitása, hogy  egyúttal a téma legmagasabb szintű körbejárását is biztosítja a mindig nagyszámú érdeklődő előtt.

A gyülekezést is felhasználtuk a kiállítás tanulmányozására.

          Nikodém Gabriella igazgató szeretettel és tisztelettel köszöntötte a megjelenteket, külön köszöntötte Gáncs Pétert, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökét.
          Bevezetőjében elmondta, ez a kiállítás a polgári kor hajó- és repülőpostájának történetét foglalja össze. Két résztémát azonban külön is kiemelt, Peterdi István kapitány születésének 150. évfordulóját és a  przemysli légipostát, melyet száz évvel ezelőtt szerveztek meg Przemysl körbezárt erődjének második ostroma alatt.

          Borbíró András, a Zente Ferenc Színház (Salgótarján) színművésze mély átéléssel több alkalommal teremtette meg a hangulatát a kiállításnak. Gyóni Géza: Repülj már levelem! c. költeményét is az erődben írta, melyet repülőgép hozott át az orosz vonalak fölött. (Gyóni végigharcolta az első és a második ostromot, majd a kitörést is, végül orosz hadifogságban halt meg 1917-ben.) Többek között megismertük az 1915. év 9. számú várparancs mellékletét, amely a repülő postáról intézkedett. 

A látványt makettek is gazdagították.

(Folytatom)

NOSZTALGIA - Különleges kiállítás az első világháborúról (4/4)

         Október 7-én  nyílt az első világháború centenáriuma alkalmából egy különleges kiállítás a Bélyegmúzeumban, amit mindenkinek ajánlok megtekinteni. 

 Érdekes tablókon láthatjuk bélyegen megjelenítve a tudományos és a művészeti életet a vérzivataros időkben, amely megcáfolta a régi római mondást: a háborúban hallgatnak a múzsák.

          A háború közvetlen következményeiről is láthatunk tablókat (forradalmak, ellenforradalmak szerte a világban), közülük egy:

Az első világháború emlékműveit ábrázoló bélyegeket is láthatunk:

          Gratulálok mindazoknak, akik kigondolták, elkészítették, támogatták ezt a nagyszerű és emlékezetes kiállítást. Külön kiemelem a Bélyegmúzeum dolgozói közül az értelmi szerzőt: Szabó Jenőt, a rendezőket: Szabó Jenőt és Zombor Zoltánt, a kiállítás tervezőjét és kivitelezőjét: Czeglédi Gábort.

          Voloncs Gábor kiváló szakember és gyűjtő tábori posta gyűjteményét is láthatjuk a kiállításon, aki nemrégen tragikus hirtelenséggel elhunyt. Emlékére a Bélyegmúzeum november 22-én 14 órai kezdettel konferenciát szervez a kiállítóteremben.  Erre is mindenkit szeretettel várnak a szervezők.

(A bejegyzés 2014-ben készült)