2026. október 28., szerda

Eredeti görögsaláta receptje - NEMZETEK KONYHÁJA

Hozzávalók 6 főre
4 db paradicsom
1 db kígyóuborka 
4 kis fej lilahagyma
2 nagy marék olívabogyó
125 g feta sajt

Öntet
4 ek olívaolaj
1,5 tk citromlé
1 púpos tk bazsalikom

Elkészítése
            Először az öntetet készítjük el. Egy tálkában összekeverjük az olívaolajat, a citromlevet és a bazsalikomot. Egy órára a hűtőbe tesszük, hogy jól összeérjenek az ízek.
            A paradicsomot, uborkát és a hagymát apró kockákra vágjuk. Kimagozzuk az olívabogyót, ha szükséges, és a többi zöldséghez keverjük. Kis kockákra vágjuk a feta sajtot, és azt is hozzáadjuk.
            Kivesszük az öntetet a hűtőből, és a salátára öntjük. Óvatosan, a kezünkkel keverjük meg, nehogy összetörjön.
            Egy-két órára hűtőbe tesszük, majd magában vagy hús mellé tálaljuk. Díszíthetjük friss bazsalikomlevéllel.
Meteora

Görögország nemzeti ünnepére - Görög és római filozófusok gondolataiból











Megnyitották a Nyugati pályaudvart - 1877. október 28.

   A Nyugati pályaudvar Budapest egyik legrégebbi vasúti fejpályaudvara a mai Nagykörút (Teréz körút) mellett. Nevét nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta 1891-ben.
            A mai épület közelében eredetileg álló első pályaudvart Pesti indóháznak nevezték. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. A Magyar Középponti Vasút az akkori város szélén vásárolta meg ehhez a telket. Az idők során az indóház a növekvő vasúthálózat évről évre élénkülő áru- és személyforgalmát egyre kevésbé volt képes kiszolgálni.
            Időközben elkészültek a Nagykörút rendezési tervei, melynek útjában állt a pályaudvar. A tulajdonos Osztrák Államvasút Társaság (későbbi neve Osztrák-Magyar Államvasút Társaság) elhatározta az indóház lebontását, és egy új felépítését. A pesti indóházi csarnok köré felhúzták a mai pályaudvar vonatfogadó csarnokát, majd elbontották a régi csarnokot. Az új csarnok kissé északabbra került a régitől, melyet keresztülvágott a Nagykörút. A régi csarnok déli végéhez hozzáépített irodaépület még sokáig, az 1970-es évekig megmaradt, átkerülve a körút túloldalára, szemben az új csarnokkal
            Az új pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. Az új pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg. A pályaudvar vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított. A Kandó-mozdonyok próbáit a Nyugati pu. és Dunakeszi-Alag viszonylatban végezték. Ezt a szakaszt és a pályaudvar vágányait 1923-ban villamosították.
            1981-ben érte el a 3-as metróvonal a Nyugati teret, (akkoriban Marx tér) ami alá aluljáró rendszert építettek, és felüljárót emeltek a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út között. Emiatt lebontották a pályaudvar melletti épületet, az egykor kétes hírű szállodát, amelyet a népnyelv a pályaudvarról „Westend”-nek nevezett. Az elnevezés azóta a Váci úti áruforgalmi raktárak helyén épült WestEnd City Center bevásárlóközpont neveként él tovább. 1998-ban újult meg a Nagykörút felüli homlokzat.
           2006 körül tervek születtek a leromlott állapotú vasúti terület beépítéséről és esetleges funkcióváltásáról. Hivatali, kormányzati központot kívánnak a pályaudvarra – vagy annak helyére – építeni. Egyes tervek szerint kiköltözne a vasúti forgalom Rákosrendező állomásra. Mások szerint csak a csarnokból bontanák el a vágányokat. A tervből végül ismét semmi sem lett. Körülbelül 2005-ben bontották le a Lehel tér felőli raktárakat, annak helyén fizető parkoló létesült. 2006-ban – az akkor még tervezett Kormányzati Negyed építése miatt – bontották le Podmaniczky utcai oldalon a dízelszínt továbbá a 17. vágány melletti vágányokat és épületeket. Az Állatkert közelsége miatt a pesti szleng tréfásan hamar el is nevezte a tervezett projektet „államkertnek”.
  • Vágányok száma: 17 vágány a személyszállító vonatok fogadására-indítására, (9 a Váci út felől + 4 a középcsarnokban + 4 a Podmaniczky utca felől), 2 csoport tárolóvágány, motorkocsi-karbantartó csarnok, személykocsi-karbantartó csarnok.
  • Csarnok hossza: 146 m
  • Középcsarnok szélessége: 42 m
  • Középcsarnok legnagyobb magassága: 25 m
  •  (Forrás: Wikipedia)

2026. október 27., kedd

Éljen a SÖR














A húsleves - az ízületi betegségek és a rák összefüggése

Nálatok is családi hagyomány a húsleves? A statisztikákat tekintve Magyarország meglehetősen "leveses" nemzet. A levesnek nagyon sok haszna van, hiszen mivel nem csak laktatós, könnyen emészthető táplálék, de ugyanakkor folyadék forrás egyszerre. Főleg Magyarországon rengeteg ilyen "egytálétel" van, hiszen egy jó tányér babgulyás mellé kinek kell rántott hús, nem igaz?
Viszont, ha nem jól készíted ezeket a húsos leveseket, akkor bizony komoly árnyoldalai vannak, aminek nem ma, hanem 10-20 év múlva fogod "meginni a levét", viszont az már nem lesz annyira finom...
Bármilyen húst is főzöl, tudnod kell, hogy főzés közben a hús különböző vegyületeket (Pl.: az állattenyésztés során használt vegyszerek, gyógyszerek, húgysav, stb) ereszt. Ezekre az anyagokra a szervezetnek nemhogy nincs szüksége, de inkább káros. Terhelik a májat, a vesét és savasítja a testet, ezért hosszútávon egyenes út az ízületi, derék, váll és különböző más fájdalmak, bőrproblémák vagy a daganatos megbetegedések kialakulásához.
A probléma ott kezdődik, hogy a húst, és az összes összetevőt együtt főzöd meg, benne az összes tápanyaggal ugyan, de a káros vegyületekkel együtt.
Mit tegyél?
A legegyszerűbb, ha megfőzöd a húst, majd annak leöntöd a levét, és újra odateszel egy fazék tiszta vizet a hátralévő összetevőknek, mintha csak egy zöldséglevest készítenél. Ha az elkészült, akkor a korábban megfőtt hússal együtt fogyasszátok!
Sokan azt mondják, hogy "de hát attól olyan finom, hogy összefő". Ezzel nem tudok vitatkozni, viszont táplálkozáskor azt is érdemes figyelembe venni, hogy mi ami, a testünknek is kedvez.
Érdekes, hogy számtalan kultúra van (pl.: Közel-Keleten), ahol alapvető, hogy a főtt hús levél leöntik, hiszen tudják, hogy káros, és most már Te is tudod.
Óvd családod egészséget, és a holnapi húsleves, már egészségesen készüljön!
Budai Péter – természetgyógyász HillVital

Kazinczy Ferenc születésnapjára - 1759. október 27.

        Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.), író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.
Születése, iskolái
        Kazinczy Ferenc régi nemesi családból származott, Kazinczy József, Abaúj megyei táblabíró és Bossányi Zsuzsanna fiaként született. Nyolcadik életéve betöltéséig anyai nagyapjánál, Bossányi Ferenc bihari főjegyző és országgyűlési követ házánál nevelkedett, ahol hét éves koráig magyar szón kívül egyéb élő nyelvet nem hallott. Első ismert levelét 1764 decemberében szüleinek írta, akik akkor Regmecen laktak. 1766-ban nagynénje megbetegedett, gyógyíttatása érdekében a család Debrecenben tartózkodott, Kazinczy három hónapig a Református Kollégiumba járt. Nagynénje halála után, 1767-ben visszakerült a szülői házhoz, ahol magántanulóként egy késmárki diáktól latinul és németül tanult. Igen művelt és felvilágosult szellemű apja ritka fogékonyságot tapasztalván fiában, maga is örömest foglalkozott vele, társalogva és tanítgatva. Kazinczy 1768-ban nyelvi tanulmányait Késmárkon folytatta előkészítő osztályban
        1769. szeptember 11-étől tíz éven át a sárospataki kollégium tanulója volt, ahol autodidakta módon elsajátította az ógörög nyelvet. 1773-ban felvették a retorikai osztályba. Decemberben az iskolai küldöttség élén gróf Beleznai Miklós tábornokot neve napján annak bugyi birtokán üdvözölte, ezen az útján látta először Pestet.
        1775-től a főiskolán a korábban már felvett jogi tantárgyak mellé felvette a teológiát is, az iskolába érkezett francia katonatiszttől pedig franciául tanult.
        Nagy befolyással volt fejlődésére az 1777. év, amikor Zemplén vármegye küldöttsége Bécsbe utazott. E küldöttség tagja volt nagybátyja, Kazinczy Ferenc, aki őt magával vitte. Kazinczy ekkor járt először a császárvárosban, amelynek nagyszerű gyűjteményei, különösen képei egészen elragadták. Ritka műérzéke itt olyan kielégítésre lelt, amit addig nélkülöznie kellett. Sárospatakra visszatérve pedig, a magyar irodalom két új tüneménye fogadta. Egyik Baróti Szabó Dávidnak új mértékre vett versei, melyek a klasszikus költészet versformáit kívánták behozni költészetünkbe, a másik Báróczi Sándor testőr-írónak művészi prózában készült Marmontel-fordítása. Kazinczyra mind a versújító, mind a stílusújító kezdemény nagy hatást tett, végleg elhatározta, hogy író lesz, és a Báróczi koszorúja után fog törekedni.
Fogságban
        Már-már az egész irodalmi élet vezetése kezében volt, amikor a Martinovics-féle összeesküvés miatt 1794. december 14-én éjjel a felvidéki Regmecen, anyja házában elfogták, majd Budára szállították és perbe fogták. Először december 29-én lépett bírái elé, akik azzal vádolták, hogy a Hajnóczy által neki kézbesített reformkátét lemásolta és terjesztette. 1795. május 8-án fővesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, de ezt az ítéletet három héttel később a király várfogságra enyhítette.
        Szeptember 27-ig Budán tartották fogva, utána Brünnbe (Brno, Csehország), a spielbergi várbörtönbe szállították, ahová október 7-én érkezett meg. Nedves, föld alatti börtönbe került, ahol annyira beteg lett, hogy már nem tudott felkelni a szalmazsákjáról. Olykor írószereit is elszedték, és ő rozsda-festékkel, néha vérével és ablak-ónból gyúrt vesszővel jegyezgetett. Mikor meg volt engedve a toll és tinta használata, reggeltől estig asztalnál ült, és javítgatta régebbi fordításait vagy újakon dolgozott.
        Később sora jobbra fordult: József főherceg utasítására december 21-én egy emeleti szobába helyezték át, ahol saját költségén élhetett, illetve használhatta könyveit is. 1796. január 6-án átszállították a Brünn melletti obroviczi börtönbe, innen 1799. június 22-én továbbvitték Kufstein (Ausztria) várába. A francia hadak közeledtével 1800. június 30-án továbbszállították Pozsonyon (Trianon óta: Bratislava; többször volt Csehszlovákia, valamint Szlovákia része, ma Szlovákiában található) és Pesten át Munkácsra (a települést Trianon után Csehszlovákiában, az 1939-es visszatérés után Magyarországon, a II. világháború után a Szovjetunióban, ma Ukrajnában kell keresni). 1801. június 28-án kegyelmet kapott a királytól. 2387 napot töltött fogságban. Életének ezt a szakaszát legteljesebben Fogságom naplója című művében dolgozta fel.