Ildikók köszöntése

Biciklihumor

Parancs János: Ismét tavasz

A jószagú levegő. A csicsergő,
a csivitelő, a füttyögő madarak.
Az opál ég alatt a könnyű pára.
A tavaszi napsütéstől kótyagos,
cikázó rovarok, lepkék, bogarak.
Kibuknak a földből a füvek, a csírák,
tündökölnek és illatoznak az ibolyák,
az ismeretlen nevű, apró virágok.
Erjed és pezseg újra a természet,
ki tudja hanyadszor, hány ezer éve,
hogy kihordja és világra szülje
az esélyt, a folytatás reményét legalább.
Ez az évszak a bizalomé, a bizakodásé;
ilyenkor röstellem, hogy gyanakvó,
hitetlen és erőtlen lélek vagyok.
Mert gyönyörű ez a lázas igyekezet és lobogás,
gyönyörű ez az önfeledt, csapongó szárnyalás,
ez a lebírhatatlan, ösztönös és vegetatív remény

          Pusztavacson 1937. augusztus 30-án született. Egy éves korában Biatorbágyra költöztek. Öt testvére született. Gépipari technikumban érettségizett kitűnő tanulóként. 1955-től a BME gépészmérnöki karán volt hallgató. 1956-ban elhagyta az országot. Két évvel később meghalt édesanyja. Párizsban a Sorbonne-on matematikát hallgatott, majd technikusként dolgozott. Ekkor kezdett írni. Ez után megalapította a Magyar Műhely című folyóiratot. 1964-ben jött haza, majd 1965-ben megnősült. Egy kislányuk született 1970-ben. Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Magvető Könyvkiadóban (19 évig) és az Új ember lapban dolgozott. Meghalt 1999. október 24-én Budapesten. (Wikipedia)

Horvátország magyar emlékeiből - Csáktornya nevezetességeiből

Csáktornya (Čakovec): Hangulatos kisváros; a trianoni diktátum előtt Zala vármegye része volt, ma a Muraköz adminisztratív központja. Lakóinak száma: 1910-ben 4900, 1920-ban 2289, ma 16 000 fő. A mai Horvátország területén ebben a helységben volt először villanyvilágítás – igaz, akkor még Zala vármegyéhez tartozott.

Vár: Korai története megegyezik a város korai történetével. A 16–17. században továbbépítették a várat ötszög alaprajzúra. Az akkori viszonyoknak megfelelő modern védelmi rendszerekkel látták el, ún. olasz bástyákkal és várárkokkal, főleg az egyre elterjedtebb és nagyobb kaliberű ágyúk ellen. A vár környéke vízzel volt elárasztva, bejáratához cölöphíd vezetett. A vízi, vagy mocsárvár közepén, a négyszögletes udvar köré emelték a négyszintes épületegyüttest. A Zrínyiek reneszánsz palotáját a barokk idején részben átépítették. A reneszánsz „Régi vár”-ból csak az első szint maradt meg, a barokk stílusú „Új vár” négyszög alaprajzú, és vele szemben áll. A vár volt a székhelye a költő és hadvezér Zrínyi Miklósnak is, innen vezette diadalmas hadjáratait a török ellen. Zrínyi Péter (Petar Zrinski) elfogásakor a zsoldosok a műkincseket elrabolták. Zrínyi lefejezése – 1671. április 30. – után a család férfiágon kihalt, a várat az Althan grófi család kapta. A palota kényelmes lakókastéllyá vált. Károlyi Sándor kurucai 1704-ben elfoglalták, de Pálffy János vezette császári csapatok visszavették. Később átélt egy földrengést, a Festeticsek cukorgyárnak, a II. világháború alatt a horvát usztasák pedig börtönnek használták. Ma múzeumnak ad helyet. A Zrínyiek idejében épült négyzetes udvar reneszánsz boltívei a kőtárnak

                Zrínyi Miklós emlékműve: A horvát-magyar költő és hadvezér emlékművére a település polgárai nemzetiségre, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül adakoztak. Kiemelkedett Festetics György felvilágosodott főúr pénzadománya. A Szász Gyula szobrászművész és Árkay Aladár építész által készített emlékművet 1904-ben leplezték le. A nyolc méteres oszlop haraszti fehér kőből készült, tetején a kiterjesztett szárnyú turulmadár karmaiban a kard és a toll. A rajta lévő Zrínyi írásaiból idézett feliratokat eltüntették: „Híremet nemcsak keresem pennámmal, /Hanem rettenetes bajvívó szablyámmal!”, Ne bántsd a magyart!”. Zrínyi Csáktornyán írta a Zrinyiászt. (A Zrínyi család történetéről a 389. szám alatt írok.)

                Ferences-templom és rendház: Barokk homlokzatát Szent István és Szent László magyar királyok szintén barokk szobrai díszítik, a kolostor bejáratán pedig a Zrínyi-család kőcímere látható. Egyik mellékoltárképén magyar ruhában öltözött főnemesek imádkoznak Szent Ferench

Székely Gábor magánmúzeumában jártunk (Kunszentmiklós, Szabadszállás)

Rendkívüli élményben volt részünk a hét elején. Egy baráti párral ellátogattunk előzetes bejelentés után Székely Gábor magánmúzeumába, amely valószínűleg Magyarország legnagyobb Petőfi-gyűjteményét tartalmazza. 

Először a kunszentmiklósi gyűjteményt tekintettük meg, amely a városnak egy többszintes patinás épületében található. A szinteken különböző anyagok nyertek elhelyezést. Leggazdagabb a Petőfi-gyűjtemény megszámlálhatatlanul sok Petőfi képpel, könyvvel, dokumentummal. De magával ragadó a többi gyűjtemény is, a dedikált könyvek, a faliképek, az eszperantó anyag….. Roppant érdekes az alsó szint is, ahol az ókortól vezet végig bennünket a tárgyak, kegytárgyak sokasága. Magával ragadók a nagyszüleihez, szüleihez, családjához kapcsolódó emlékek. A bőség zavarával küzd az ember, mert nagyvonalakban is képtelenség felsorolni a kiállított tárgyak sokaságát. 

Miközben nézegettük a sok érdekességet, álmélkodva hallgattuk Székely Gábor hiteles előadását, aki többször hangsúlyozta, hogy ez csak a kezdet, az igazi látnivalók Szabadszálláson lesznek, ahova csak délután jutottunk el. 

A Petrovits portát megvásárolva, a rajta álló kockaházat varázsolta Székely Gábor csodaszép múzeummá, nagy közösségi térrel. A látvány hasonló, mint Kunszentmiklóson, csak rendezettebb formában, több eredeti darabbal. Így megcsodálhattuk Orlay Petrics Soma, Borsos Miklós, Madarász Viktor képeit, Petőfi Sándor kézírását. A hatalmas Petőfi-anyag mellett külön terem foglalja magában a Szász Károlyra és a József Attilára való emlékezést.

Búcsúzóul arra is volt lehetőségünk, hogy Székely Gábor könyveiből vásároljunk, mert Székely Gábor nemcsak gyűjti a régiségeket, és megteremti azok kiállítását, de maga is ír érdekes, tartalmas szépirodalmi műveket.

A szabadszállási "Petőfi Otthona" hivatalos megnyitásig (március 14. 13.30 órakor) már csak néhány nap van hátra. 

Kíváncsian várjuk! Mi ottleszünk!

Szigeti Márta  (Képek: Técsy Zsolt)

Horvátország magyar emlékeiből - Eszék nevezetesebb templomaiból

           Szent Kereszt (Sv. Križ)-templom és a ferences kolostor: Franjevačka u. A templomot ferencesek építették 1709–1720 között. Nevezetesebb látnivalói: egy 15. századi Szűz Mária-szobor, valamint néhány liturgikus tárgy. A templom melletti, 1699–1767 között épült kolostorban működött a Szerémség első nyomdája. 1735 körül, majd a 18. sz. közepétől filozófiai és teológiai iskolának is otthont adott.

          Szent Mihály (Sv. Mihovil)-templom és a jezsuita kolostor: Trg Jurja Križanića (tér). 1298-ban alapították. Mai formájában a barokk homlokzattal, kétoldalt harangtoronnyal a jezsuiták építtették a 16 századi Kászim pasa-dzsámi helyére. A dzsámi alapjai az utcaszint alatt még ma is láthatóak. Az 1719-ben készült kolostorbejárat szép látványt nyújt.

          Szent Péter és Pál (Sv. Petar i Pavao)-templom: Trg Marina Držica (tér). Téglából épült impozáns, neogótikus épület. Háromhajós; 90 méteres homlokzati tornyainál csak a zágrábi magasabb. A 19. sz. végén emelték Franz Langenberg építész tervei alapján. A 40 festett üvegablak és néhány szobor a bécsi Eduard Hauser szobrász alkotása. A freskók M. Rački horvát festő munkái. Az ablakok nagy része a délszláv háborúban megsérült.

(Forrás - Batár Zsolt Botond: Horvátország északi és nyugati területei)

A szobanövények átültetése

A tavasz a szobanövények életében is nagy változást jelent. Az egész télen át szobában tartott virágokat, növényeket próbára tette a fűtött helyiségek száraz levegője, a házipor, és az esetleges dohányfüst. Emiatt az érzékenyebbek alsó levelei megbarnulnak, megsárgulnak, vagy lehullanak.

Tavasszal a szobanövények anyagcseréje is felgyorsul, növekedni kezdenek, ehhez elegendő tápanyagra van szükségük. A cserépben lévő föld tápanyagkészlete idővel kimerül. Ezért így tavasz elején itt az idő átültetni szobanövényeinket! Valamivel nagyobb cserepet kell választani, de nem túl nagyot, mert azt a növények nem kedvelik. A legtöbb növény remekül fejlődik általános földkeverékben is.

Az új cserép aljába ujjnyi földréteget öntsünk, erre mehet a kiemelt földlabda. Erről csak a felső réteget kell lekaparni, amúgy ne bolygassuk. Tegyük a cserép közepébe. Az alsó földréteg és a cserép fala közötti részt töltsük fel földdel. Nyomkodjuk le, és tegyünk rá még annyi földet, hogy a cserép pereménél fél centivel alacsonyabb legyen. (Forrás: Lakáskínálat.hu 2013. május 1. – Szobanövény)

Az erkélyemről egy kép 2015-ből