Nagy sikere volt Rátki Zoltán nyelvépítész előadásának Nagykőrösön - 2026. július 26-án

Az estet bevezette Batárné Szigeti Márta, a Nagykőrösi Arany János Társaság tiszteletbeli elnöke.

Különleges előadás volt egy különleges embertől.

Képek: Vinczéné Fricska Erika

Hasznos tanácsok

A hangyák nem szeretik az uborkát, tegyetek uborka héját a hangyaboly köré.

Ha áttetsző jégkockát akarsz, akkor előzőleg forrald fel a vizet.

Rágógumi a ruhában? Tedd egy órára a mélyhűtődbe!

A fehérnemű nem elég fehér? Áztasd 10 percig egy szelet citrommal a meleg vízben!

Hajad nem elég fényes? Tegyél egy kávéskanál ecetet a hajadra és úgy mosd meg.

Hogy a citrom kiadja a az összes levét, áztasd egy órát meleg vízben és csak utána
csavard ki.

Hogy ne legyen a káposzta főzéstől kellemetlen szag, tegyél egy szelet kenyeret a káposzta tetejére, (egy kis zacskóban, hogy a morzsák ne kerüljenek a káposzta közé).

A hagymától könnyezik a szemed, rágcsálj egy rágógumit.

Hogy a krumpli előbb főjjön meg, hámozd meg, de csak az egyik oldalát.

Tintafolt a ruhán? Tegyél jó vastagon fogkrémet a foltra, hagyd megszáradni, és csak utána mosd ki.

Távol tartani egeret, és patkányt, hintsd meg fekete bors porral a területet ahol tanyáznak.
Elmennek másfelé.

Kínai közmondás: Ha valaki megoszt veled valamit aminek Te hasznát veszed, erkölcsi kötelességed, hogy azt Te is megoszd mással!

Tehát, csinálj úgy, mint én!

Nemzetközi barátság napjára - júl. 30.

Csirkereceptek

Csirke – nem lehet abbahagyni módra

            Aki unja a csirke pörkölt-sült-grill-rántott változatait, annak ajánljuk az alábbi receptet. Nem lehet elrontani és megunni, ahogy a neve is utal rá.

Hozzávalók
1 db közepes nagyságú csirke, 5 púpozott evőkanál liszt, 1 púpozott teáskanál pirospaprika, 1-1mokkáskanál majoranna és őrölt bors, 1 teáskanál só, 2 gerezd fokhagyma, 10 dkg reszelt füstölt sajt, 1 nagyobb fej vöröshagyma, 2 dl tejföl, 4 evőkanál olaj, 1 dkg vaj, késkegynyi őrölt köménymag.

Elkészítése
         A megtisztított csirkét feldaraboljuk. A lisztet a fűszerekkel és az apróra vágott foghagymával összekeverjük. A csirkedarabokat beleforgatjuk, kiolajozott tepsibe egymás mellé rendezzük, majd a megmaradt fűszeres lisztet a tetejére szórjuk. Rákarikázzuk a vöröshagymát, utána rászórjuk a reszelt sajtot és az olajjal bekevert tejföllel meglocsoljuk. A tepsit alufóliával leborítjuk, előmelegített forró sütőben közepes lángon 50 percig sütjük, majd a fóliát levéve a tetejét kicsit megpirítjuk.

            Sültburgonya, párolt rizs, vajas zöldség egyformán illik hozzá. Készülhet darabolt csirkéből is.

            A sültburgonyát ahány ház, annyiféleképpen készítjük. Van egy kevésbé ismert változata is. Elkészítése ennek is nagyon egyszerű. A megmosott burgonyát meghámozzuk, félbevágjuk, a tetejét fél-egy centinként rácsosan bevagdossuk. Megszórjuk sóval, bőven köménymaggal és tepsiben olajon, zsíron, pici víz hozzáadásával, alufóliával lefedve megsütjük. 
(Forrás: Mindenegyben blog

Egyre gyakoribbak lehetnek a hőséghullámok Magyarországon

          Az ország területén nemrégen még hőségriadó volt érvényben, a meteorológiai előrejelzés szerint most várható néhány fokos enyhülés. A napi átlaghőmérséklet emelkedésével a halálozások száma is nőtt – írta az OKI, hozzátéve: a 2008–2011. évi hőséghullámok idején ez 15–28 százalékos növekedést jelentett, az esetek 80 százaléka a 65 évnél idősebbek körében következett be. A vezető halálokok a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi betegségek.

A hosszan tartó meleg az egészséges emberek szervezetét is megviseli – jegyezte meg az OKI. Az ember normális külső testhőmérséklete 32–33 Celsius-fok. Ha a levegő hőmérséklete ennél magasabb, a bőr melegedni, az ember izzadni kezd, ami kiszáradást és nátriumvesztést is okozhat. „Ezért fontos, hogy ne csak az elveszített folyadékot, de a sót is pótoljuk, akár ásványvízzel, akár enyhén megsózott csapvízzel, teával” – hangsúlyozta az intézet.

A nagy melegben, szabad térben végzett intenzív fizikai tevékenység, munkavégzés vagy hosszan tartó sportolás hőgutát okozhat; súlyos, akár életveszélyes állapot is kialakulhat. Ezért kánikula idején például futni, kerékpározni a reggeli vagy az esti órákban ajánlott.

Az autóvezetők figyelmét is felhívták arra, hogy a hőségben romlik a koncentrálóképesség, ezért hosszú utakon álljanak meg gyakrabban pihenni. Ismételten kiemelték: zárt gépkocsiban senki ne hagyjon gyermeket, de állatot sem.

Azoknak, akik a vízpartokra mennek hűsölni, azt tanácsolták, hogy a kijelölt szabad vízi fürdőhelyekről tájékozódjanak az OKI honlapján. A bányatavakban, a folyóvizekben ki nem jelölt helyeken nemcsak balesetveszélyes fürdőzni, de a fertőzések veszélye is fennáll – tették hozzá.

A különböző hűtőberendezésekkel kapcsolatban arra figyelmeztettek, hogy azokat csak szakaszosan, fokozatosan, átmeneti hűtésre szabad használni, különben csökkentik a hőmérséklethez való hosszú távú alkalmazkodóképességet.

Forrás alapja: HetiVálasz.hu 2012-ben megjelent írása, de most is aktuális. A képet Alsóörsön készítettem.

Bandholtz amerikai tábornok megmentette a Nemzeti Múzeum kincseit a románok rablásától - - - - - 1919. október 5.

1919. október 5. Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok a szövetséges katonai misszió aznapi elnökeként, csupán lovaglópálcájával felszerelkezve (melyet később Huszár Károly akkori miniszterelnök kérésére a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozott) megakadályozta, hogy egy csapatnyi román katona a Nemzeti Múzeum kiállítási tárgyait elrabolja. A Nemzeti Múzeum elé már felvonultak a megrakásra váró román teherautók; csakis az mentette meg a kifosztástól a múzeumot, hogy onnan Bandholtz a román katonákat kizavarta, a múzeum ajtóit pedig a szövetségesek nevében lepecsételtette.

A tábornok naplójában így emlékezik a múzeumi eseményekre:

„1919. október 6. Tegnap este alighogy felálltunk azon kitűnő lakomák egyike után, amelyekkel Gore százados táplál bennünket, bejelentkezett Horowitz ezredes és elmondta, hogy a románok egy egész konvojnyi teherautóval a Nemzeti Múzeumnál és készülnek elvinni számos művészeti alkotást. A Katonai Misszió október 1-jei találkozóján döntés született arról, hogy bár a románok azt állítják, számos, a Nemzeti Múzeumban található tárgy őket illeti meg, mivelhogy jelenleg ők Erdély urai, ne kapjanak egyet sem közülük, mielőtt azt jóvá nem hagyja bizottságunk, amelynek elnöke Shafroth amerikai százados. Még aznap tájékoztattuk döntésünkről a román főparancsnokot. Loree ezredes és egy amerikai katona társaságában visszakísértem Horowitz ezredest a Múzeumhoz, amelyet szoros román őrség vett körül. Az egyik férfi megpróbált megállítani bennünket, de nem szereztünk neki nagy örömöt, mi pedig bementünk az épületbe, s végül előkerítettük az igazgatót.

Úgy körülbelül délután 6 órakor Serbescu tábornok, tisztek és civilek egy csoportja kíséretében megjelent a Múzeum előtt egy tizennégy kamionnyi konvojjal és egy különítmény katonával. Kijelentette, hogy Mardarescu tábornoktól és Diamandi főbiztostól felhatalmazást kapott arra, hogy átvegye az Erdélyből származó tárgyakat és követelte a kulcsokat. Az igazgató tájékoztatta őt arról, hogy a Szövetséges Katonai Bizottság vette át a Múzeum felügyeletét, és hogy nem adja ki a kulcsokat. Serbescu tábornok ezt követően elmondta neki, hogy reggel visszajönnek és amennyiben a kulcsokat nem kerítik elő, erőszakkal viszik el a műtárgyakat. Mindezért elkértem az igazgatótól a raktár kulcsát és egy darab papírt hagytam ott a következő szöveggel: „Annak, akit megillet – Mivel a Szövetséges Katonai Bizottság felelős a Budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban található valamennyi tárgyért, a kulcsot a soros elnök, Bandholtz tábornok, az amerikai képviselő vette magához.”

Mindezt aláírásom követte. Ezt követően Loree ezredessel lepecsételtettem valamennyi ajtót, amelyekre a következőket írattam ki: „Ezt az ajtót a Szövetséges Katonai Bizottság parancsára pecsételték le.

H. H. Bandholtz, soros elnök

1919. október 5.”

Harry Hill Bandholtz (élt: Constantine, Michigan, 1864. december 18.–Constantine, Michigan, 1925. május 11.) édesapja német bevándorló volt. 1917 júniusától harcolt Franciaországban, szeptember 27-én léptették elő tábornokká. 1920 februárjában vezényelték haza, az USA-ba.

Magyarországi megbízatását 1919. augusztus 6-án kapta, augusztus 7-én Párizsból indult útnak gépkocsival, Prágából pedig vonattal utazott tovább. Budapestre augusztus 11-én reggel érkezett meg.

Magyarország román megszállása a Nemzetek Szövetségének Legfelsőbb Tanácsa utasításai ellenére történt meg. Ezért Clemenceau francia miniszterelnök, a Legfelsőbb Tanács elnöke (logikusan!) a magyarokat szólította fel a fegyverszünet betartására, amit Romanelli olasz alezredes továbbított Budapestre: „Magyarország tegyen eleget a fegyverszünet előírásainak és tartsa tiszteletben a Legfelsőbb Tanács által rögzített határokat, és mi megvédjük Önöket a románoktól, akik nem kaptak tőlünk semmilyen felhatalmazást. Azonnali hatállyal küldünk egy szövetséges katonai missziót, amelynek feladata a leszerelés felügyelete, valamint gondoskodni arról, hogy a román csapatok kivonuljanak.”.

A négyhatalmi tábornoki kar tagjai lettek, akik a Szövetséges Katonai Misszió vezetését napi rotációban osztották fel egymás között:

– Harry Hill Bandholtz, Amerikai Egyesült Államok hadserege;

– Reginalúd Gorton, Nagy-Britannia hadserege;

– Juan César Graziani, Franciaország hadserege;

– Ernster Mombelli, Olaszország hadserege részéről.

Bandholtz augusztus 10-én, Bécsben ebédjét Sir Ernest T. Troubridge tengernagy társaságában töltötte, akitől informálódott a magyar helyzetről. Bécsből táviratozott Halsey E. Yares ezredesnek, a román hadsereghez akkreditált katonai attasénak, hogy másnap reggeli érkezésétől kezdve a román parancsnokságtól elvárja a teljes körű együttműködést.

Bandholtz tábornokot már magyarországi tartózkodásának első napja délutánján felkereste Habsburg József főherceg, aki az akkor kézhez vett, rövid határidejű román ultimátumot mutatta meg neki. Az irat szerint Magyarországnak teljesíteni kell minden román követelést, feladni minden hadianyagát és hadi készletét, támogatnia kell Romániát a Bánát megszerzésében, sőt politikai uniót kell létrehoznia, amelyben a korábbi Osztrák–Magyar Monarchiához hasonlóan I. Ferdinánd román király lenne Magyarország uralkodója is. Bandholtz ezt a tájékoztatást adta József főhercegnek: „Figyelembe véve azt a tényt, hogy mivel nem a román teljhatalmú megbízott adta át (ti. az ultimátumot), nyugodtan megüzenheti a küldőnek, hogy menjen egyenest a pokolba.”

Constantine Diamandival, Románia magyarországi teljhatalmú megbízottjával csak másnap találkozott, és csak augusztus 13-án kapta meg a román kormány nyilatkozatát, amelyben a Szövetséges Katonai Misszió kompetenciáját elismerték.

Augusztus 16-án Mardarescu román tábornok kézhez kapta a Misszió első instrukcióit:

– Azonnal szüntessék be bármilyen készlet vagy tulajdon rekvirálását vagy eltulajdonítását, akármilyen természetű legyen is az, kivéve az ezen Misszió által erre a célra engedélyezett övezeteket, és akkor is csak olyan készleteket, amelyek a román hadsereg számára szükségesek és a Misszió kapjon tájékoztatást azokról a készletekről, amelyeket szükségesnek tekintenek.

– A román főparancsnok késedelem nélkül adjon át egy térképet, amelyen világosan kimutatja a rekvirálási övezeteket, és amely csapatai elhelyezkedését is mutatja.

– Azonnal szolgáltassák vissza tulajdonosának az összes, jelenleg román kézben lévő magántulajdont, mint például személygépkocsik, lovak, hintók, amelyek magánszemélyek tulajdonában vannak.

– Szervezzék meg a vasúti, postai és távíróvonalak fokozatos visszaszolgáltatását a magyar kormánynak.

– Ne rekviráljanak további épületeket, raktárakat és ingatlanokat és a lehető leggyorsabban evakuáljanak minden iskolát, kollégiumot és más hasonló jellegű épületet.

– Azonnal hagyjanak fel a gördülő eszközök, vagy bármilyen magyar tulajdon hajón Romániába, vagy arrafelé történő szállításával, állítsanak meg és vigyenek vissza Budapestre minden úton lévő vagy külső állomásokon hagyott gördülő eszközt vagy magyar tulajdont.

– Korlátozzák a köz- és magánügyek felügyeletét a városban arra a szinte, amelyet a Misszió hagyott jóvá.

– A román kormány legkésőbb augusztus 23-ig bezárólag szolgáltasson teljes listát valamennyi hadi-, vasúti és mezőgazdasági anyagról, élőállat-állományról vagy bármiféle tulajdonról, amelyet a román erők eltulajdonítottak Magyarországról.

Augusztus 21-én a Szövetséges Katonai Misszió közölte József főherceggel, hogy a 20-án bevezetett statáriumot fel kell oldania, valamint a békekonferencia Legfelsőbb Tanácsa nem lát szívesen egy Habsburgot Magyarország élén. József főherceg 23-án lemondott.

Bandholtzot két kiemelkedő cselekedete tette nevezetesség: A rekvirálási és rablási tilalom ellenére 1919. augusztus 25-én az Állami Vasúti Üzemben 135 megrakott teherautó és 25 rakodó teherautónyi elszállításra várt felszerelést rakatott vissza, majd 1919. október 5-én a Nemzeti Múzeum kincseit mentette meg.

Magyarországi tapasztalatait később An Undiplomatic Diary by the American Member of the Inter-Allied Military Mission to Hungary, 1919–1920 című írásában foglalta össze.

Tettéért személyét a Horthy-korszakban jelentős tisztelet övezte. Szobrát – Ligeti Miklós alkotását – hosszas diplomáciai huzavona után 1936-ban avatták fel. A korszak kormányai ugyanis támogatták a románok fosztogatására emlékeztető szobor elkészültét, amit viszont a románok elfogadhatatlannak tartottak, különösen, hogy a szobor kezében a Magyar Nemzeti Múzeum előtti kínos eseményekre emlékeztető lovaglópálca is megjelent volna. Végül kompromisszumként a szobor alakja a megalázó lovaglópálcát a háta mögött tartja.

Bandholtz tábornok – 150 cm-es haraszti mészkő talpazaton, kb. 220 cm magas álló bronz – szobrát 1936. augusztus 23-án délelőtt 11 órakor a Szabadság téren avatták fel. Horthy kormányzó és több magas rangú személyiség magán emberként vett részt rajta. Az Egyesült Államok követsége részéről James B. Stewart, a követség munkatársa és felesége, valamint Garret G. Ackerson Jr. követségi titkár volt jelen. (A nagykövetet diplomatikusa erre az időre a külügyminisztérium Washingtonba rendelte, mivel a román diplomácia mindent megtett, hogy az amerikaiak ne képviseltessék magukat a szobor avatásán. Azonban az sértő lett volna a magyarokkal szemben is, meg a saját hadseregükkel szemben is, hogyha egy amerikai tábornok szobrának leleplezésekor nincsenek jelen. Így kompromisszum született.) A fő beszédet Perényi báró (a szobor felállításával foglalkozó bizottság elnöke, koronaőr) tartotta, a szobrot a főváros nevében Szendy Károly polgármester vette át rövid beszéd kíséretében. A szoborra az első koszorút Shvoy István tábornok helyezte el, ezután Stewart koszorúzott, és rövid beszédet mondott: „Megtiszteltetésnek tekintem, hogy elhelyezhetem a koszorút e szobor előtt, amely a magyar népnek egy honfitársam iránti tiszteletét és kegyeletét fejezi ki. Bandholtz tábornok bátor katona volt és egész hosszú pályája tiszteletre méltóan alakult. Mint fiatalember, az USA katonai akadémiáját végezte el, majd néhány évvel később vezető szerepet játszott a Fülöp szigeteki felkeléssel kapcsolatos akcióban először mint katona, később mint kormányzó. A háborút követő időszakban érkezett ide, tartózkodott itt, s vált szeretett baráttá.” Többen is koszorúztak, pl: Lázár Andor igazságügy-miniszter, Hóman Bálint közoktatása és kulturális miniszter (a szobor felállításával foglalkozó bizottság társelnöke). Az ünnepség elején a magyar, a végén az amerikai himnuszt játszotta a zenekar. Az amerikai követség jelentése megállapította: „Az ünnepség rendkívül nagy hatású és méltóságteljes volt, legalább kétezer ember vett részt rajta.”

A második világháborúban hivatalosan hadat viseltünk az Egyesült Államok ellen, a szobor azonban a helyén maradt, az angol nyelvű felirattal: „I simply carried out the instructions of my Government, as I understood them, as an officer and a gentleman of the United States Army”. („Csupán a kormányom instrukcióinak megfelelően cselekedtem, ahogy azokat úriemberként és az amerikai hadsereg tisztjeként értelmeztem.”

A szobrot a háború után, a szovjet megszállás idején, az 1940-es évek vége felé restaurálás ürügyén eltávolították, és egészen az 1980-as évek végéig egy szobortemetőben hevert. Ekkor Salgo nagykövet kérésére a zugligeti nagyköveti rezidencia kertjében állították fel. Eredeti helyére, a Szabadság térre 1989 júliusában került, csupán pár nappal Bush amerikai elnök történelmi látogatása előtt. A talpazat hátán azonban új szöveg olvasható: „Harry Hill Bandholtz tábornok, az amerikai katonai misszió vezetője 1919. október 5-én megakadályozta, hogy a Nemzeti Múzeum kincseit Romániába szállítsák”.

Bandholtz születése évfordulóján az amerikai katonai attasé a szobrot minden évben megkoszorúzza.

Szülők - gyerekek