Ki hozza a tojást?

   Nálunk természetesen a húsvéti nyúl. A húsvét vallási eredetű, vidám ünnep. Hagyományos szokás ezen az ünnepen a gyerekek megajándékozása. Húsvét reggelén az előre elkészített nyuszifészkekben találjuk a meglepetést – a nyuszi ajándékát. A fészket szalmából, fűből a kertbe fa alá, bokor tövébe rejtik, hogy a kisgyerekek számára még érdekesebb legyen a játék – a fészek keresése. A városi gyerekek, a szoba egyik rejtett sarkába lelik meg a fészket, ami rendszerint egy fonott kosárka vagy bélelt dobozka. Ebben található a meglepetés: hímes tojás, nyuszicukor, csokoládé.

            Egyes néprajzkutatók szerint német területen alakult ki a tojást hozó nyuszi képzete. Főleg délnémet vidéken hitegették a szülők a kisebb gyermekeket azzal a mesével – ha nagyon firtatták a húsvéti tojás eredetét –, hogy a nyulacska rakta. Sokszor hozzáfűzték: a húsvéti nem közönséges tojás, nem tyúk tojta, nyúltól származik.

            A mese hitét a múlt században a bádeni nagyhercegségben egy különleges szokáshoz kapcsolódóan erősítették meg a szülők. Húsvét másnapján, azaz húsvéthétfőn az emmausi tanítványokra emlékezve ájtatatossággal egybekötött határjárásra indultak. Az emmausjárás útvonala hagyományos volt, évente ugyanazt a határrészt járták be. A gyereke számára előre elrejtették a bokrok aljában, erdőben a tojásokat. Keresgélés közben azután néha egy-egy nyuszi is kiugrott a bokorból, így szentül hitték a gyerekek, hogy a húsvéti tojások ajándékozóit riasztották fel megszokott helyükről, fészkükről.

            Solymos Sándor néprajzkutató szerint egy félreértésnek köszönhetően terjedt el az a hiedelem, hogy a nyuszi hozza a húsvéti tojást. Egyes német vidékeken húsvétkor gyöngytyúkot ajándékoztak, tojásaival együtt. E gyöngytyúk német neve Haselhuhn, de sok helyen csak Haselnek hívták. Feltehetően ebből ered a félreértés, németül ugyanis a nyúl neve Hase.

            Népszerűsége nálunk a múlt század végén, a képeslapok elterjedésével következett be, egyre inkább kiszorítva a hagyományos húsvéti állatot, a bárányt.

            Nem minden esetben lehet kideríteni, honnét ered más tojáshozó állatok megjelenése. A svájciaknál a kakukk, a gólya, a cseheknél a pacsirta. Az ortodox keresztény országokban nincsenek tojáshozók. Macedóniában egy Pasalia nevű húsvéti szellemet jegyeztek fel, aki az éjféli mise után piros tojásokat dug a gyerekek párnája alá, miközben alszanak. A legkülönösebb azonban az a francia hiedelem, miszerint a nagycsütörtökön elhallgató harangok útjuk során tojásokat gyűjtenek és Rómából visszatérve minden jó gyereknek adnak. Ők aztán a kertben, az ablakpárkányon vagy éppen a házban akadnak rájuk.

(Ez az írásom megjelent: Veszprémi 7 Nap; 1998. április 9.)

Húsvéti képeslapokból válogatás

Képeslapok 2020-ból

Felvidéki képeslap 2020-ból

A bolondságok napja - április 1.

          Április elsején az emberek heccelik, ugratják, megviccelik egymást. Emlékszem, mi középiskolás korunkban ekkor taxival mentünk iskolába, minden szünetben más-más terembe költöztünk. A tanárok negyedórákig keresgélték az osztályokat.

          E napon már az ókori görögök is megtréfálták egymást. Valószínűleg valamelyik téltemető-tavaszköszöntő pogány hagyományokra vezethető vissza.

Én most további viccekkel fokozom a jókedvedet:

A székely fiú vacsora közben így szól az anyjához: –Idösanyám, nem elég savanyú ez a káposzta.
–De fiam! Hát ez mákostészta.
–Ja! Annak ölég savanyú.

A székely bácsi összeveszik az asszonnyal. Dühösen kimegy a házból és becsapja az ajtót. 17 év múlva visszamegy.

Kérdi az asszony: –Hol voltál?

Mire a székely: –Kinn!

A házaspár már két órája autózik, amikor a feleség a fejéhez kap és felsikolt:
–Úristen, forduljunk vissza! Bedugva hagytam a vasalót és félek, hogy le fog égni a ház.
–Á, dehogy fog leégni! – feleli a férj – Én meg nyitva hagytam a kádcsapot a fürdőszobában.

Vadnyugati tréfa

Nem mindegy!

Puskás Öcsi születésnapjára - április 1.

            Puskás Ferenc született: Purczeld Ferenc, közismert becenevén Puskás Öcsi, Spanyolországban Pancho‎; (Budapest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.) labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója.

            1950 és 1954 között a magyar nemzeti futballválogatott csapatkapitánya volt. Az 1956-os forradalom leverésének hírére külföldön, először Bécsben maradt, ahová rövidesen felesége és gyermeke is követte. Később Spanyolországba költözött, ahol 1958-ban a Real Madrid játékosa lett. 39 évesen felhagyott játékosi pályafutásával és futballedzőként kezdett tevékenykedni. 1991-ben végleg Magyarországra költözött, ahol 1992-től az MLSZ utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója, végül pedig 1993-tól egy rövid időre a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. 2000-től kezdődően Alzheimer-kórral és más betegségekkel küszködött, a kórházat csak ritkán hagyhatta el. Egészségi állapota idővel egyre rosszabbra fordult. Puskás Ferenc 2006. november 17-én hunyt el.

            Puskást minden idők legjobb magyar futballjátékosának tekintik, amellett, hogy hazájában köztiszteletnek örvendett, a sportág számos nagy alakja, például Pele, Cruyff, Beckenbauer vagy Di Stéfano is nagyra becsülte.

            Páratlan játékát a rendkívüli robbanékonyság, a tökéletes labdakezelés, a kiismerhetetlen cselek, a szellemes megoldások, a szinte centiméterre pontos átadások, a nem mindennapi helyzetfelismerés és a briliáns lövőkészség jellemezte. Akaraterejét igazolja, hogy amikor Spanyolországba igazolt, túlsúllyal küszködött, ám átállt a spanyol ritmusra, és rövid időn belül lefogyott a megfelelő szintre. Harmincéves kora után is képes volt a megújulásra, és a publikumot a régi játékával, sőt néha annál is jobbal kápráztatta el. Ismert volt erős és hihetetlenül pontos bal lábas lövéseiről.

            Puskást az IFFHS a 20. század egyik legjobb európai játékosának tekinti. 2004-ben felkerült a neve a világ legjobb labdarúgóinak névsorát tartalmazó FIFA 100-as listára.

         Néhány vélemény róla:

Grisics Gyula: A világon akárhova megyünk, a magyarokról megtudják honnan jöttek, az biztos hogy az első reakciójuk: a Puskás...

Orth György: Egyetemi tanár lehetne a labdarúgás tudományának katedráján

Alfredo Di Stéfano: Játékosként és emberként is tízes! Minden magyarnak segített, olyan volt a magyaroknak, mint egy nagykövetség. A pénzét rájuk költötte…

Buzánszky Jenő: Életét a labdarúgásnak szentelte, igazi barát és sportember volt a pályán és a pályán kívül. A pályán zseni, az életben ember tudott maradni. Beírta nevét abba az „Aranykönyvbe”, amely a magyarok nagy cselekedeteit és világörökségét rögzíti. Ez megőrzi nevét örökre a 21. század és a jövő évezredek magyarjai számára. (Forrás: Wikipedia)

Túrós fánk sütőbe sütve

Hozzávalók:

2 dl tej

2 dkg élesztő

1 evőkanál porcukor

30 dkg rétesliszt

1 tojássárga

csipetnyi só

3 dkg vaj

A töltelékhez:

25 dkg tehéntúró

10 dkg mazsola

1 evőkanál porcukor

1 csomag vaníliás cukor

2 tojássárga

Elkészítése:

            1 dl tejbe belekeverem a szétmorzsolt élesztőt és a porcukrot, majd letakarva felfuttatom. Mély tálba szórom a lisztet, beleöntöm a felfuttatott élesztőt, a tojássárgáját, a sót, a vajat, és annyi tejjel dagasztom be a tésztát, hogy közepesen kemény legyen. Langyos helyen, tiszta ruhával letakarva duplájára kelesztem.

            Lisztezett deszkán ujjnyi vastagra kinyújtom. Nagy fánk- vagy pogácsaszaggatóval (esetleg vizespohárral) kiszaggatom. Ezután még 10 percig hagyom kelni.

            Közben elkészítem a tölteléket: az áttört túrót összekeverem a tojássárgákkal, a megtisztított mazsolával, a porcukorral és a vaníliás cukorral. Minden második tésztadarab közepére teszek egy kis tölteléket, majd ráteszek egy másik korongot, a széleit villával lenyomkodom.

            A fánkokat kivajazott tepsire, egymástól 2 centis távolságra teszem, és az előmelegített, forró sütőben 10 percig erős lángon sütöm, ezután a lángot takarékra mérsékelve addig sütöm, amíg a fánk szép színt kap. (Forrás: mindmegette.hu)

Cicás humor