Rózsaszín krémes

Tészta:

·30 dkg liszt

·4 evőkanál porcukor

·1 evőkanál zsír

·1 tojás

·1 dkg szalalkáli

·1 db vérnarancs aroma

·1-2 dl tej

Krém:

·20 dkg vaj

·25 dkg cukor

·1 csomag vaníliás cukor

·6 dl tej

·6 csapott evőkanál liszt

A tészta hozzávalóit jól összedolgozzuk, és 3 lapot sütünk belőle. A krémhez a vajat a cukorral és a vaníliás cukorral habosra keverjük. A tejből a liszttel sűrű pépet főzünk, és a kihűlt krémmel összekeverjük. A tésztalapokat megtöltjük a krémmel. A tetejét is vékonyan megkenjük a fehér krémmel, majd tortadarával díszítjük.

(Takácsné Bálint Erzsébet receptje. Forrás: http://webcukraszda.hu/rozsaszin-kremes/ )

IV. Károly Kálvária felszentelésének évfordulójára - 1927. augusztus 15.

Kéttornyú templomáról messziről felismerhető a vulkanikus eredetű, mélyen a tóba nyúló, csaknem ezer éve lakott, 5 km hosszú, 3,5 km széles Tihanyi-félsziget.

            IV. Károly király magyarországi utolsó napjait Tihanyban töltötte 1921 október 26–október 31. között. Innen Madeira szigetére száműzték, ahol 1922. április 1-jén meghalt. 

            A IV. Károly Tihanyi Országos Emlékbizottság kezdeményezésére és szervezésében valósult meg a tihanyi kálvária. Építésének pénzügyi feltételeit a vármegyék biztosították. Az önálló vagy összevont vármegyék 1–1 stáció felállítását vállalták, mind a régi 63 vármegye nevében. Minden stációra felvésték az adományozó összevont vagy önálló vármegyék nevét, valamint, hogy milyen számú vármegyei határozat alapján történt a költségekhez való hozzájárulás. Az adományozó vármegyék címerét dombormű alakjában minden stációra felvésték. 

            A Kálvária építésének célja az volt, hogy miként Jézus Krisztus végigment a szenvedésteli keresztúton a Golgotára, ahol ellenségei keresztre feszítették, de harmadnapra föltámadt, úgy a keresztút stációi szimbolizálják Magyarország sorsát, keresztre feszítését, a király tragikus sorsát. 

            A Kálvária felszentelését Rott Nándor veszprémi püspök végezte 1927. augusztus 15-én. 1950-ig, amíg meg nem tiltották, a keresztúti ájtatosságot nagyhéten a kálváriánál végezték.

            1960. február 21-én kapta az akkori tihanyi bencés plébános, Vass Sándor Alberik a levelet, amelyben a veszprémi apostoli kormányzó hozzájárulása olvasható a kálvária lebontásához, mivel Veszprém megye "15 éves felszabadulását emlékmű felállításával óhajtja megünnepelni... Tekintve, hogy Tihanyba tervezik az emlékművet, a magam részéről helyeslem és támogatom azt az elgondolást, hogy a volt Károly király kálvária helyén állítsák fel. Dr. Klempa Sándor sk. apostoli kormányzó". 

            "1960. Május 3. Zetort fogtak a stációk elé, amelyeket kötéllel a traktorhoz kötöttek, s meghúzatva ledöntötték őket... A látványmegrendítő volt, a falu sírt. 
            Május 14. Az autódaru leszedte, a csapoknál kitördelte a három keresztet. ...

            Május 21. ... Vasfűrésszel lefűrészelték a három korpuszt, és teherautó hozta be őket a plébánia folyosójára. 

            Május 24. Kijött a kálváriára egy autódaru, és megkezdték elszállítani a kőkereszteket, a stációköveket.

            Május 26: A teherautók Veszprém irányában elhordták a keresztek kőanyagát, a kálvária helyéről minden eltűnt, semmi sem maradt ott, csak a keresztek mögött álló kőhalmok. A tihanyi kálváriának consummatum est. Bevégeztetett."

            Klempa Sándor apostoli kormányzó a lerombolt kálvária korpuszait először Zalaszentgrótra majd Sümegre vitette, ahol a temetőben felállították. A stációképek Veszprémbe kerültek, a Szent Margit-templomba. Az Alapítvány pénzén elkészíttették az új stációképeket a Szent Margit-templom számára, hogy a régi stációképek bármikor visszahozhatók lehessenek Tihanyba. 

            Dr. Mail József, tihanyi plébános 1988-ban elvi engedélyt kért a Veszprém megyei egyházügyi titkártól. A válasz: "A kálvária visszaállításának elvi akadálya nincs." 
1988. március 28-án megtörtént a kálvária új alapkő-letétele. 
Tihany község Önkormányzata és a Tihanyi Bencés Apátság létrehozta a IV. Károly Kálvária Alapítványt, amelynek célja, hogy a lerombolt kálváriát helyreállítsák. 

Ma újból látogatható a Visszhang-domb melletti Kálvária hegyen.

(A két képet 2012. augusztus 25-én készítettem.)

Nagyboldogasszony napja - aug. 15.

Nagyboldogasszony napja az egyik legfontosabb katolikus Szűz Mária-ünnep, amelyet Magyarországon augusztus 15-én tartanak. Neve az ősmagyar hitvilág istennőjének nevéből ered, akinek az alakja a magyar kultúrában egybemosódott Jézus édesanyjáéval. Ezen a napon a katolikus hívők Szűz Mária mennybemenetelét ünneplik. Számos országban munkaszüneti nap, 1945 előtt Magyarországon is az volt.

Nagyboldogasszony napját Szent István rendelkezésétől kezdve ünnepként tartják számon Magyarországon. Ez az ünnep egybeesik a Regnum Merianummal, vagyis azzal a nappal, amikor Szent István Magyarországot felajánlotta a „Szent Szűznek”. Ezen az ünnepen tarthatjuk tehát Magyarország Patrónájának a napját is, a Mária-kegyhelyekre való zarándoklattal, körmenetekkel és az országszerte rendezett búcsúkkal. Különösen a Nagyboldogasszonynak szentelt templomok plébániái készülnek erre a napra nagyobb ünnepléssel. 

(A képen a kispesti Nagyboldogasszony-templom látható)

Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap: a moldvai csángó magyarok ezen a napon virágot, gyógynövényt szentelnek, hogy ennek füstjével kezeljék a betegeket. A Muravidéken „dologtiltó nap”, nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen. A nap időjárása termésjósló is: ha a „Nagyasszony” szépen fénylik, jó bortermés van kilátásban. A két Boldogasszony köze, vagyis augusztus 15. és szeptember 8. varázserejű időszaknak számít, ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hombárt s a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. A búzát is ekkor kell megszellőztetni, hogy ne legyen dohos, és ne essen bele a zsizsik. A hiedelem szerint az ebben az időszakban ültetett tyúk az összes tojását ki fogja költeni.

Az ünnephez kapcsolódó úgynevezett "Mária-virrasztás" szokása azt a hitet tette hagyománnyá, amely szerint a napfelkeltében meg lehet látni ezen a napon a „Napba öltözött Boldogasszonyt”. A huszadik század elején az egész magyar nyelvterületen élt a „nagyboldogasszonyi virágszentelés”, virágáldás szokása, amikor a népszokás szerint virágszentelést tartanak, és virágokból koporsót készítenek.

"Néven" szólítják egymást a delfinek

Kutatók újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a delfinek „neveken” szólítják egymást.

Az eredmények szerint a tengeri emlősök egyedülálló füttyöket használnak egymás beazonosításához. A St. Andrews Egyetem csapata kiderítette, amikor az állatoknak saját hangjukat játsszák vissza, reagálnak rá. A kutatást a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóirat közölte.

Vincent Janik elmondta, "a delfinek olyan háromdimenziós környezetben élnek a nyílt tengeren, ahol semmiféle tereptárgy nem segíti őket, és csoportként együtt kellene maradniuk. Ebben a környezetben nagyon hatékony rendszerre van szükségük, hogy tarthassák egymással a kapcsolatot.”

A szakemberek hosszú ideje gyanították, hogy a delfinek egyedi füttyöket alkalmaznak, az emberi névhasználathoz nagyon hasonlón módon. A korábbi vizsgálatok során feltárták, hogy eme hangokat az emlősök gyakran használják, és ugyanazon csoport delfinjei meg tudják tanulni és le tudják másolni a szokatlan hangokat. Ám ez az első alkalom, hogy az állatok „nevükre” adott reakcióját tanulmányozták.  

Ehhez a kutatók nyomon követtek egy csapat palackorrú delfint, és rögzítették az egyes egyedek hangjelzését. Ezt követően a hangokat víz alatti hangszórókkal visszajátszották nekik. Janik elmondta, lejátszották a csoportban lévő állatok füttyeit, majd repertoárjuk egyéb füttyögéseit, illetve más populációk - melyekkel soha életükben nem találkoztak még – hangjelzéseit. Kiderült, hogy az egyedek csak saját hangjelzésükre reagáltak, méghozzá úgy, hogy visszafüttyögték ugyanazt a jelet.

A csapat úgy hiszi, a delfinek az emberekhez hasonlóan járnak el: amikor „nevüket” hallják, reagálnak. Janik szerint eme képesség valószínűleg azért fejlődött ki, hogy az állatok kiterjedt víz alatti élőhelyükön csoportban tudjanak maradni. „Az idő nagy részében nem látják egymást, víz alatt nem tudnak szaglászni – ami az emlősöknél a fajfelismerés egyik fontos érzékszerve -, ezenkívül általában nem maradnak egy helyen, nincsenek üregeik vagy fészkük, ahova visszatérnének.”

A szakemberek úgy hiszik, ez az első alkalom, hogy mindezt megfigyelték egy állatfajnál, bár más tanulmányok korábban már azt sugallták, a papagájok némely faja szintén hangokkal különbözteti meg egy csoport egyedeit. Janik szerint ha felismerik, hogyan fejlődött ki eme képesség párhuzamosan a nagyon eltérő állatcsoportoknál, az sok mindent elárulhat arról is, hogyan tett szert a kommunikációra az ember.

(Forrás: Richpoi Hírek)

Okos gondolatok

Mikes Kelemen születésnapjára - Zágon, 1690. augusztus

Mikes Kelemen memoáríró, műfordító, a XVIII. századi magyar prózairodalom legnagyobb alakja 1707-ben lett II. Rákóczi Ferenc apródja, s attól kezdve élete elválaszthatatlan volt a fejedelemtől. Részt vett a szabadságharcban, Nagymajtény után Rákóczival együtt vállalta a száműzetést. Franciaországban megtanulta a nyelvet, majd a szultán hívására 1717-ben Törökországba mentek. Mint Rákóczi apródja, majd kamarása négy évtizeden át volt szemtanúja az emigráció életének. Erről adott képet Rodostóból írt "Törökországi levelek" című, fiktív személyhez címzett 207 levél, melyet francia irodalmi példára írt. E műve eredetiségénél, élménygazdagságánál fogva kimagaslik írásai, fordításai tömegéből. Kiválóan bemutatja a bujdosásban megőszülő egykori apród életének viszontagságait, honvágyát és a hazáról született gondolatait, a rodostói fejedelmi „udvar” mindennapjaiba is bepillantást nyújtanak. Rákóczi utolsó éveiről szóló ismereteink túlnyomó része a Törökországi levelekből származik, melyeket 1794-ben Kultsár István jelentetett meg először nyomtatásban. 
Miután a kuruc bujdosók sorra elhaltak mellőle, 1758-ban ő lett a magyar kolónia vezetője. 1761 október 2-án halt meg. Haza soha nem tudott jönni. Kérelmére Mária Terézia kemény szívvel ráírta: „Rodostóból nem vezet vissza út’”. 

2015. március 26-án megkoszorúzom Mikes Kelemen szobrát Berettyóújfaluban

2022-ben az Országhatártúra mozgalom keretében voltam Erdély távoli csücskében, Zágonban, Mikes Kelemen szülőfalujában, ahol megtekintettem Mikes Kelemen múzeumát.

Gyerekek és szüleik