Kutyahumor

Salátaöntetek

            A salátaöntetek készítésénél nem lehet merev szabályokhoz és előírásokhoz ragaszkodni, mivel minden összeillő nyersanyag és fűszer felhasználható készítésükhöz. Lássunk belőlük néhányat

          Bármelyik elkészített öntetet jól hűtsük le és így használjuk fel.

Ecet-olaj öntet: az ecetet kevés vízzel, sóval elkeverjük, kevés cukorral ízesítjük, végül olajat öntünk hozzá. Az átlagos arány: 1/3 rész ecet és 2/3 rész olaj.

Magyaros joghurt öntet: a joghurthoz hozzáadjuk az apró kockára vágott zöldpaprikát, paradicsomot, a finomra vágott metélőhagymát, ízesítjük sóval, citromlével, őrölt borssal.

Tejfölös, fokhagymás öntet: A tejfölt ízesítjük sóval, őrölt fehérborssal, mustárral, Worchester-mártással, citromlével, majd finomra zúzott fokhagymát adunk hozzá.

Francia öntet: az olajat és a hígított ecetet, vagy borecetet dijoni mustárral összekeverjük, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk.

Márványsajtos öntet (egyszerű): a borecethez olajat, sót, őrölt borsot, Worcester-mártást keverünk, majd reszelt márványsajtot adunk hozzá. A jól kikevert öntethez finomra vágott zöldfűszereket keverünk (petrezselyem zöldje, metélőhagyma stb.).

Vitaminos öntet: Az ecet-olaj öntetet mustárral vagy dijoni mustárral, őrölt borssal, citromlével ízesítjük, majd reszelt sárgarépát, apró kockára vágott főtt tojást, zöldpaprikát, paradicsomot adunk hozzá.

Joghurtos öntet: a joghurtot simára elkeverjük, majd egy kevés sóval, őrölt fehérborssal, finomra vágott petrezselyemzölddel, citromlével ízesítjük. 

Narancsos krémsajt öntet: a tejszínes krémsajthoz majonézt, reszelt narancshéjat, narancslevet, citromlevet, sót keverünk.

Tojásos öntet: a főtt tojás sárgáját villával összenyomjuk, sóval, kevés őrölt borssal és mustárral jól elkeverjük. Majd állandó keverés közben olajat adunk hozzá és kevés ecettel ízesítjük. Az olaj mennyisége annyi legyen, hogy az öntet folyékony krémszerűvé váljék.

Orosz öntet uborkához: a túrót villával összetörjük, a tejföllel, egy kevés fokhagymával, sóval, ecettel, őrölt borssal összekeverjük, és az uborkára öntjük.

Svájci öntet: az apróra vágott és megsütött húsos szalonnát ecettel összekeverjük, sózzuk, borsozzuk és forrón a fejes, vagy káposztasalátára öntjük.

Ezersziget öntet: a salátaolajat narancs- és citromlével elkeverjük, ízesítjük sóval, őrölt borssal, fűszerpaprikával, Worcester-mártással, finomra vágott vöröshagymát, petrezselyemzöldet, olajbogyót adunk hozzá, majd mustárral jól elkeverjük.

Tormás öntet: a majonézhez tejszínt, sót, szűrt citromlevet, cayenne borsot, őrölt fehérborsot keverünk, végül hozzáadjuk a reszelt tormát. Készíthetjük csak tejszínnel, majonéz nélkül.

Ördögöntet: a majonézhez ketchupot, pár csepp tabasco-mártást, sót, cukrot és finomra vágott csípős zöldpaprikát keverünk.

Tagore születésnapjára - 1861. május 7.

Balatonfüred egyik különlegessége, hogy az itt megfordult híres személyiségek fát ültetnek a parkban. Az elsőt Rabindranath Tagore Nobel-díjas indiai költő ültette. 1926. november 1-én érkezett a szanatóriumba, majd gyógyulásának örömére ültetett egy hársfát. A hindu hagyomány szerint, aki idős korában hársfát ültet, az megéri a fa kilombosodását. Tagore még tizennégy esztendőt élt.

Példáját először indiai politikusok követték, majd néhány év alatt hagyománnyá vált a faültetés, személyek mellett eseményeket is megörökítettek. Idővel a Nobel-díjasok külön területet kaptak.

Rabindranath Tagore (1861–1941) indiai költő költészete szervesen kapcsolódott az évezredes indiai hagyományokhoz, ugyanakkor Kelet és Nyugat kultúrája közeledésének hasznosságát vallotta. Verseit maga fordította angolra, regényeiben és drámáiban az indiai társadalom problémáival foglalkozott. Hatása az indiai költészetben máig egyedülálló, hazájának himnusza is az ő nevéhez fűződik. Az irodalmi Nobel-díjat 1913-ban ítélték neki, s ő volt az első nem európai író, aki e kitüntetésben részesült. Balatonfüreden sétány és szobor őrzi emlékét.

Egyik első fordítója Babits Mihály, aki a világhírű költőt Szent Ferenchez hasonlítja. Az első magyar nyelvű Tagore-kötetet Kelen Ferenc készítette 1914-ben.

NOSZTALGIA - Balatonfüredi kulturális élményeim 2012. május 4-én

Kellemes időben - május 4-én - átrándultam Alsóörsről Balatonfüredre. Olvastam ugyanis, hogy a Vaszary Villában 16 órakor nyílik Csók István gyűjteményes kiállítása, valamint Jókai Napok címmel két napos (4-én és 5-én) konferencia is éppen most zajlik. És ha már ott vagyok, csinálok a Tagore-szoborról is néhány képet, hiszen a Nobel-díjas indiai költő itt nyerte vissza egészségét, és erről május 7-én, születésnapján meg kívánok emlékezni a blogomban.

Időm és kedvem a 16-ból mindössze egy előadás meghallgatását tette lehetővé. A képen látható Vadera Gábor színvonalas és nagy lelkesedéssel tartotta „Párhuzamos történetek: Egy magyar nábob” című beszámolóját a mintegy 15 fő előtt.  Közben azon gondolkodtam, hogy ez a téma a teljesen átértékelődött világunkban ennél több embert talán nem is igen érdekelt volna kerek e Földön.

Csók István gyűjteményes kiállítása igazi csemegének számított. Az 50 kép ilyen együttes megnézése nagy élmény volt, erre a megnyitón megjelent mintegy 80 „jóarcú” ember már előre biztosíték lehetett.

Csók István kétszeres Kossuth-díjas (1948, 1952) festő, kiváló művész (1952) 1865. február 13-án született a dunántúli Pusztaegresen. Atyja törzsökös iparoscsaládból származó molnár volt. Véznácska, beteges gyerekként mindenki csak kényeztette. Jómódú szülei nem iparkodtak korán munkára vagy tanulásra fogni kedvencüket. Budapesten kezdte 1882-ben tanulmányait Székely Bertalan, Lotz Károly tanítványaként, majd Münchenben és Párizsban folytatta. Párizs tárolója volt a 19. század legjava képzőművészeti realizmusának, csatatere az impresszionisták harcainak. Csók emlékirataiban hangsúlyozza, hogy szabad akart lenni és ezért nem választotta az állami főiskolát.

          Néhány képet Önöknek is bemutatok, melyet a kiállításon készítettem:     Csók István képei közül a kedvencemet is láthattam, melyből különös derű jelenik meg: Keresztapa reggelije, (1932) Olaj, vászon, 90 x 81 cm (Magyar Nemzeti Galéria)

Tengeri starnd (1917, Janus Pannonius Múzeum, Pécs)

Vénusz lepellel (1925, Magántulajdon)

A nagykőrösi Arany család-szobor titkairól előadás október 8-án

A különleges előadásra szeretettel meghívok mindenkit:

Nemsokára itt a nyár! Rövidesen fürdünk a szabadban. Tartsatok ki!

Palacsintatorta

Hozzávalók:
palacsintához:

4 dl liszt

4 dl tej

4 db tojás (közepes)

1-2 ek porcukor

1 cs vaníliás cukor

2 tk sütőpor

csipet só

olaj a sütéshez

töltelékhez:

25 dkg mascarpone

3-4 ek mogyorókrém

2 ek porcukor

1 cs vaníliás cukor

2 dl habtejszín (vagy hulala)

10 dkg étcsokoládé

Elkészítése:

            Az egész tojásokat keverjük össze a cukorral, a vaníliás cukorral, a csipet sóval, és a tejjel. Ezután szitáljuk hozzá a sütőporral összekevert lisztet, majd kézi habverővel keverjük simára. (egy sűrűbb palacsintatésztát fogunk kapni)

            A palacsintasütőt kenjük ki egy kevés olajjal, majd tegyünk bele egy nagyobb merőkanállal a tésztából. Ezután a palacsinták mindkét oldalát, kisebb lángon süssük szép pirosra.

            A mascarponét keverjük alaposan össze a porcukorral, a vaníliás cukorral, és a mogyorókrémmel. A habtejszínt (vagy hulalát) verjük fel kemény habbá.

            Helyezzük a tányérra egy palacsintát, majd ízlés szerint kenjük meg a mascarponés-mogyorókrémmel. Ezután helyezzünk rá a következő palacsintát, majd kenjük meg a felvert tejszínhabbal. Addig ismételjük, még az utolsó palacsinta a tetejére nem kerül.

            A maradék mogyorókrémet, keverjük össze egy kevés tejszínhabbal, majd azzal kenjük meg a palacsintatorta tetejét.

            A csokoládét olvasszuk fel gőzfürdő fölött, majd kevergetve hűtsük ki. Ezután ízlés szerint csorgassuk a torta tetejére.

            Tálalás előtt éles késsel ízlés szerint szeleteljük fel, és úgy kínáljuk. (én az elkészült palacsintatortát betettem a hűtőbe, hogy kicsit megdermedjen a töltelék, így könnyebben tudtam szeletelni) (Forrás: Receptneked, KGizi)