Madarak c. kiállítás nyílik Nagykőrösön 2026. október 18-án

Kimagasló élményt kínál a Naphíd Galéria.

 

Magyar Festészet Napja - október 18.

            A Magyar Fes­té­szet Napja ünne­pét elő­ször 2002-ben ren­dez­ték meg Budapes­ten, civil kez­de­mé­nye­zésre, Szent Lukács, az orvo­sok és a festők védő­szentje nap­ján. A kor­társ fes­té­szeti sereg­szemle meg­ál­mo­dói – Bráda Tibor, Zsol­nai Gábor, Bayer Ilona, Szent­györ­gyi József és Fabók Gyula – és követőik a fest­mé­nyek művé­szeti szín­vo­na­lá­ból és egye­di­sé­géből adódó érték elis­mer­te­tése, a kor­társ magyar festők és műveik iránti közön­ség­sze­re­tet kiví­vása mel­lett évről évre külö­nö­sen nagy hang­súlyt fek­tet­nek a társmű­vé­sze­tek jelen­lé­tére a foko­za­to­san fesz­ti­vállá duz­zadó prog­ram­so­ro­zat­ban. A hagyo­má­nyos ele­mek – egyéni- és gyűj­te­mé­nyes kiál­lí­tá­sok, műhely­be­szél­ge­té­sek és kon­cer­tek – mel­lett inter­ak­tív performanceok, workshopok, szim­pó­zi­u­mok és több más inno­va­tív műsor­elem is gaz­da­gítja a ren­dez­vé­nye­ket. Hagyo­má­nyossá vált min­den évben egy-egy életmű­díj átadása a kor­társ festőmű­vé­szet egyik nagy doayenje szá­mára. 

A nap humora 

Vacsora festőéknél

Humoros ételszobrászat

          

Nyers reszelt alma télire

            Egyszerű megőrzési módja az almának. Először a foltokat, hibákat ki kell vágni, majd meg kell hámozni. Mivel ez nem megy egy-két perc alatt, a már elkészült darabokat citromos vízbe kell tenni – nem annyi vízbe, hogy ússzanak, csak egy kevésbe, hogy lehessen forgatni.    Ezután le kell szűrni a citromos lét, majd le kell reszelni az almát a nagyobb lyukú reszelőn, és hozzákeverni kilónként egy csapott mokkáskanál tartósítószert (nátrium-benzoátot), és üvegekbe tenni. Jó szorosan érdemes, hogy lehetőleg ne maradjon levegő közte. (Nem érdemes kicsavarni, de az üvegbe nyomkodáskor mégis a lé egy része megmarad, ezt meg lehet inni, legjobb egy kissé vízzel hígítva.) Érdemes az üveg csavaros teteje alá fóliát tenni, hogy az alma savassága ne marja meg a tetőt.

            Így is elkerülhetetlenül megbarnul egy kicsit, de nem vészes. Akár több, mint egy évig is megmaradhat így az alma, az íze akkor is teljesen olyan lesz, mintha frissen reszelték volna.

            Hámozatlanul mérve kb. egy kiló alma fér egy üvegbe. Így eltéve nemcsak süteményhez, hanem sós ételhez is fel lehet használni, hiszen nincs benne cukor.

            Megjegyzés: Én nem hiszem, hogy ez a minimális mennyiségű tartósítószer nagyon ártalmas lenne, de ezt mindenki magának dönti el. Ha a hagyományos módon, cukorral, megpárolva tartósítjuk, akkor meg a cukor ártalmaira is lehet gondolni, valamint a párolással lecsökkentett vitamin-tartalomra.

Deák Ferenc születésnapjára - - - - - 1803. október 17.

Deák Ferenc (Söjtör, 1803. október 17.-Budapest, 1876. január 28.) államférfi, politikus, országgyűlési képviselő, „a haza bölcse”, „a nemzet prókátora”.

Tekintélyes régi nemesi család hetedik gyermekeként született a Válicka-patak menti Söjtör községben, ahol akkor a család egyik komoly birtokának a központja volt. (A másik központ a 19. század elején Kehida és környéke.)

Családja Zsitkócról (ma: Szlovéniában található) származott. Édesanyja, Sibrik Erzsébet belehalt a szülésbe. Mivel az apa nem tudta elviselni a „gyilkos” gyermek látványát, a csecsemő Zalatárnokra nagybátyjához, Deák Józsefhez került. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy a zalatárnoki család is épp ez idő tájt várt gyereket, és a szolgálónép között is akadt egy szoptatós dajka. 1808-ban édesapja, id. Deák Ferenc is meghalt. Az árvát ezután testvérei – Antal, Jozefa és Klára – vették magukhoz.

Személyisége

Árva gyerekként rajongó szeretettel kötődött testvéreihez. A kötődést erősítette agglegény volta is. Testes, nehézkes fiú és férfi volt. Saját véleménye szerint „a szenvedély nálam az, amit úri társaságban kényelmességnek neveznek, amit a keresztyén anyaszentegyház a hét főbűnök közé sorolt, aminek valóságos magyar neve: restség.”^. Kitűnt nagy testi erejével: a pozsonyi diétán csak Wesselényi Miklós báró volt erősebb.

Kedvenc időtöltése az olvasás, séta, faragás volt. Írása nehézkes, rendetlen volt, amit azonban kivételes emlékezőképessége ellensúlyozott. Jó humorú társalgó, ízes adomáit, történeteit kiválóan adta elő, nevetésre fakasztva hallgatóságát. Maga ritkán nevetett hangosan. Pulszky Ferenc így emlékezett a Deákkal való első találkozásra: „...hidegnek találtam, láttam ugyan, hogy ő az ellenzék feje, de Kölcsey volt annak a szíve.”

Elszakíthatatlan barátság fűzte Vörösmarty Mihályhoz, akit a legnagyobb magyar költőnek tartott. A reformkor több nagy alakjához képest nem volt világlátott ember, de provinciális sem: olvasmányélményei révén ismerkedett meg a tágabb világgal. Latinul és németül tudott.

Öregkorában sok örömet okozott neki Vörösmarty árvája, Anna (akit ő nevelt fel), valamint az állatkertben egy Kristóf nevű medve. Szívbaja mindjobban kifejlődött, élete vége felé már a nyarakat is kénytelen volt Pesten tölteni. Hosszú szenvedés után, 1876. január 28-án éjjeli 11 órakor halt meg, élete 73. évében. Temetése királyi pompával ment végbe február 3-án délelőtt 11 órakor, az egész nemzet gyászolta nagy fiát. Holtteste fölé mauzóleumot állított a nemzeti kegyelet, a Duna partján pedig 1887-ben szobrot emeltek emlékének. Az országban nagyon sok szobor, tér-, utcanév, közintézmény, civil szervezet viseli a nevét.

Érdekességek róla

Vörösmarty Mihály halála előtt Deákot kérte fel gyermekei, Béla, Ilona és Erzsébet gyámjának. Deák közadakozást szervezett az árvák számára, de miután a cenzúra megtiltotta a felhívás közzétételét, 800 magánlevelet írt, és így néhány hónap alatt százezer forintnál is többet gyűjtött össze, ami akkor tekintélyes összegnek számított. Ilona barátja fiához, Széll Kálmán későbbi miniszterelnökhöz ment feleségül.

Deák naponta öt forintot osztogatott szét a város koldusai közt, az egy forintos bankjegyeket sétái előtt zsebébe hajtogatta.

Nem fogaton, hanem a korabeli tömegközlekedéssel, az omnibusszal utazott a városban. (Forrás: Wikipedia; Miskolci szobrát Gárdos Aladár alkotta)

NEMZETEK KONYHÁJA - Olasz kovászos kenyér receptje

A kenyér világnapjára - október 16.

           A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16. legyen a KENYÉR VILÁGNAPJA. A világnap célja, hogy bemutassa a világ legfontosabb élelmezési cikkének – az életfontosságú ásványi anyagokat tartalmazó, fontos energiaforrásnak –, a kenyérnek a jelentőségét. A világnapot már közel 30 ország ünnepli elsősorban karitatív jelleggel, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére a nagyközönség figyelmét is felhívják. (Forrás: Jeles napok)

Valamikor régen, az ősidőkben a kenyér nem azt a pékárut jelentette, ami manapság jut eszünkbe e szó hallatán, hanem minden, napi szinten fogyasztott, gabonából készült ételt. Idetartozott a rizskása, de a mesebeli, hamuban sült pogácsa is. Elődeink legelőször pirították, és egészben ették a gabonaszemeket, nem véletlen tehát az olajos, pörkölt magvak napjainkban is oly nagy népszerűsége.

Az első lényegi változás a gabonák mozsárban, majd később kövek között történő zúzása volt, ez tekinthető tulajdonképpen a malom ősének, aztán ahogy a technika fejlődött, az őrlemény is egyre finomabb lett. Eleinte vízben vagy tejben áztatták, és nyersen ették az őrölt gabonát - ez volt a müzli őse, később pedig meg is főzték. Az első étek, ami a mai kenyérhez hasonlítható, az áztatott masszából készült, kövön sütött lepény volt. Innen ered az északi népek száraz kenyere, a zsidó pászka, a pizza, a mi lángosunk, és sok más ma is honos változata.

Az igazi nagy változást aztán az egyiptomi piramisépítések idején kialakult szokás hozta, amikor elkezdték kovászolni, azaz levegősebbé tenni a kenyeret. A kovász elkészítésének - annak összetevőit és folyamatát tekintve igen sok változata létezett. Magyar őseink kifejlesztettek egy egyedülállónak számító, gabonákból főzött és erjesztett, fűszerekkel, zöldségfőzetekkel ízesített fajtát, amit „pár”-nak neveztek. Ez lehetett a napjainkban kapható legújabb, különleges aromájú, vitaminos, egészséges kenyerek eredetije. (Forrás: Házipatika)

Petőfi Sándor: Fekete kenyér

Miért aggódol, lelkem jó anyám,

Hogy kenyeretek barna, e miatt?

Hisz meglehet: ha nincs idehaza,

Tán fehérebb kenyérrel él fiad.

De semmi az! Csak add elém, anyám,

Bármilyen barna is az a kenyér

Itthon sokkal jobb ízü énnekem

A fekete, mint máshol a fehér.

Derkovits Gyula (1894–1934): Éhesek télen (Péküzlet előtt) 1930. (Olaj, tempera, ezüst porfesték, vászon; Szombathelyi Képtár)

A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület és a Toldi Miklós Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium rendezvénye Nagykőrösön az Arany János Kulturális Központban (Fotó: Vinczéné Fricska Erika)