2026. június 7., vasárnap

Ismét kiújultak a dicső magyar nemzet sebei c. kiáltvány - 1703. június 7.

        Mányoki Ádám - II. Rákóczi Ferenc képmása   (a kép a függetlenségi harc leverése miatt emigrációba kényszerült fejedelem lengyelországi tartózkodása idején, 1712-ben Gdansban (magyarosan: Danckában) készült)
1703. június 7-én Rákóczi Ferenc kiadta munkácsi táborában a keresztény világ számára latin nyelvű, "Recrudescunt inclytae gentis Hungarae vulnera" (Ismét kiújultak a jeles magyar nemzet sebei) kezdetű kiáltványát, a szabadságharc okairól és céljáról.

II. Rákóczi Ferenc kiáltványa 
Örök emlékezetül.

Ismét kiújultak a dicső magyar nemzet sebei, a nemzet megsértett szabadságának annyiszor mostohán kezelt sebesülése, s most már az a veszély fenyeget, hogy tagjai lassú sorvadása 
közben végzetes uralma alatt az ausztriai uralkodóház az egészséges törzset is a végső, halálos pusztulásba dönti, s azt követeli, hogy karddal vágjuk ki.
Oh, kegyetlen, szabad népnek tűrhetetlen szolgaság!

Az ország népe még most is széltében hangoztatja, hogy jobb volt sorsa a hódító félhold alatt, az meg okmányokkal bizonyítható, hogy az osztrákok évenkénti zsarolásai az ottománoknak fél évszázad alatt teljesített szolgáltatásokat is bőségesen elérik. Nem bízhatunk tovább azokban, akik saját okirataikat annyiszor megsértették. Ezért életünket, javainkat és utolsó csepp vérünket szabad akaratunkból édes hazánknak, (ami mindenkinek a legdrágább) az osztrák iga alóli felszabadítására szenteljük.
 (Szabad fordítás latin eredetiből
)

Kellemes vasárnapot kívánok!










2026. június 6., szombat

Paloznak nevezetességeiből

       A település sok nevezetessége közül válsztottam néhányat. A képeket én készítettem, a szöveget a település honlapjáról szemezgettem. (A honlap az összes nevezetességet felsorolja - kiváló kísérő szöveggel.)
          Római katolikus templom: Bár 1352-ben írnak róla először, valószínűleg már a X-XI. században állott a jelenlegi templom helyén valamiféle fából ácsolt kápolna, melynek helyére a XI. sz-ban kőtemplomot építettek és Szt. András tiszteletére szentelték fel. A román kori részleteket a templom mai hajójának déli oldalán ablakok, bejárati kapuk jelzik. A templomhajó nyugati fele a gótika jeleit magán viselő csúcsíves záródású másik déli irányba nyíló oldalkapuval, valamint a kapu felett vörös homokkőből készült keretes, csúcsíves lőrésablakkal már egy későbbi XIII–XIV. századra utaló bővítés jele. A templomot és temetőt egykor fal övezte. A sírkövek egy részét később befalazták, közülük a legkorábbi, kereszttel díszített, hatalmas vörös homokkő a középkori bővítés során lett a templom délnyugati sarokköve. A XVIII. sz. végén barokk stílusba építették át.
          Dr. Antall József miniszterelnök mellszobra: A közadakozásból készült szobrot 2004. április 30-án avatták fel a templomkertben.
          Hősök Kútja: Múltnak kútja, jövőnek forrása, tisztelgünk előttetek magyar hősök, kik 1000 éves történelmünk során életeteket áldoztátok édes hazánk védelméért, hitünk, függetlenségünk és szabadságunk megőrzéséért és kiváltképpen tisztelgünk Paloznak hősi halottjai előtt (Müller József, Nagy István, Turi József) Készítette a "Paloznak Jövőjéért" Közalapítvány 2002-ben.
         Kálvária: 2000-ben a millennium emlékére gyűjtés indult, 14 család vállalta a stációk felállításának a költségeit. 2000. október 8-án Karl-Josef Raubert címzetes érsek, pápai nuncius szentelte fel.
          Tájház: (Volt Diószegi ház) A lakóház a XIX. sz. elején épült. Első írásos adat 1815-ből való amikor a falusi elöljáróság a község adatait írja össze. A szoba mestergerendájának felirata szerint 1888-ban készült, vagyis akkor újították fel. A három osztatú lakóház szoba konyha kamra beosztású, a szoba  előtt hosszában ívelt tornác húzódik. Mai formáját az 1995-96-ban elvégzett felújítás, illetve rekonstrukció során nyerte el. A házban kapott helyet a Tájház, aminek belső enteriőr kiállítása a XIX. sz. második felének paraszti világát mutatja be. 
(Készült: 2013.)

2026. június 5., péntek

Fokhagymás spenótos burgonya szalonnával (friss egytálétel)

Egy kis zöld, egy kis klasszikus magyaros… hiszen a szalonna-krumpli páros mi más lenne? Akár fúziós kajának is hívhatnánk, de minek? Egyszerűen nagyszerű ez az étel, ami akár egy nagyobb étkű férfinak is megfelel!

Hozzávalók
 50 deka leveles spenót

 60 deka újburgonya
 25 deka kolozsvári szalonna, kockákra vágva
 3 gerezd zúzott fokhagyma
 só, bors

Elkészítése
            A burgonyát héjában sós vízben főzzük meg, majd húzzuk le a héját, és vágjuk kockákra, és tegyük bele egy nagyobb tálba. A szalonnát pirítsuk meg egy kicsit, a spenótot pedig a fokhagymával pár perc alatt pároljuk össze.  A  spenótot és a szalonnát a kisült zsírral együtt adjuk hozzá a burgonyához. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, majd óvatosan forgassuk össze. Melegen tálaljuk. (Forrás: Bonduelle)

Galambóc vára az Al-Duna mentén (a Vaskapuban)

Galambóc (szerbül: Голубац/Golubac, németül: Taubenberg, törökül: Gögerdsinlik) falu és járás Szerbiában.

Földrajz

Újmoldovával átellenben, közvetlenül a Duna jobb partján, a Vaskapu-szorosnál fekszik. Galambóc járáshoz 24 falu tartozik.

Történelem

Galambóc vára helyén egykor Columbaria római erőd állott. A várat a rácok (későbbi szerbek) építették, 1334-ben Károly Róbert hódította meg hadjárata során. 1387-ben Lázár szerb fejedelem ostromolta. A török először 1391-ben foglalta el, de ekkor még Perényi Péter visszafoglalta. A szerb várat 1427-ben szerződéssel szerezte meg Zsigmond király, de annak szerb kapitánya a töröknek adta át 12 000 aranyért. 1428-ban Zsigmond ostrom alá vette, de a szultán serege felszabadította, és a király is alig menekült meg. 1458-ban Mátyás serege ostromolta, de a belharcok miatt kénytelen volt az ostromot félbeszakítani. 1481-ben Kinizsi Pál foglalta el, de nemsokára megint török kézre került. 1688-ban Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta. Festői romjai a Duna partján állnak Galambóc mellett.

Galambóc ostroma 1428 májusában zajlott, amikor a Zsigmond magyar király vezette magyar haderő - litván és havasalföldi segédcsapatokkal megerősítve - ostrom alá vette az 1427-ben török kézre került várat. Az ostromban - a magyar történelemben elsőként - nagy szerepet játszott a tüzérség, amelynek segítségével szinte be is vették a várat, de időközben megérkezett II. Murád szultán a vár felmentésére, ezzel eldöntve a csatát. A magyarok vereséget szenvedtek, Zsigmond is alig menekült meg. A csata eredményeként a törökök kezére került Szerbia és Bosznia nagy része.

Előzmények

Az Oszmán Birodalom a 14. század végére elérte a Magyar Királyság déli határait, miután leigázta a Balkán-félsziget nagy részét. Szerbia területének jelentős része is oszmán fennhatóság alá került, a megmaradt területek a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom állandó nyomásának voltak kitéve. Az oszmán hódítást megakadályozandó, Lazarevics István szerb despota szövetségre lépett Zsigmond magyar királlyal.
Zsigmond és Lázárevics István 1426-ban szerződést kötött, amelyben a szerb despota lemondott Nándorfehérvárról, Galambócról és még néhány kisebb várról a magyar király javára, cserébe unokaöccsének, Brankovics Györgynek despotaként való elismeréseként. Lázárevics István 1427. július 18-án meghalt, Zsigmond pedig kérte Brankovicstól a szerződés betartását, az új despota azonban megpróbált kibújni az egyezség alól, így Zsigmondnak fegyverhez kellett folyamodnia és erővel foglalta el Nándorfehérvárt, mire a többi vár is meghódolt, Galambóc kapitánya azonban egy, Lázárevics despotával kötött szerződésre hivatkozva nem akarta átadni a várat, hanem követelte Zsigmondtól a váltságdíj megfizetését, aki ezt megtagadta, így a kapitány II. Murád oszmán szultánhoz fordult, aki megfizette a kért 12 000 aranyat, így a vár a törökök kezére került.
Galambóc vára a Duna túloldaláról

Az ostrom:

Zsigmond természetesen nem hagyta annyiban és hadjáratot tervezett a vár elfoglalására. Még a tél folyamán felépíttette Galambóccal szemben Lászlóvárát, amely a magyar hadjárat kiindulópontjául szolgált. Zsigmond 15-20 000 főnyi sereget toborzott össze, amelynek részét képezték a Cserni Száva vezette litván segédcsapatok, valamint II. Dan havasalföldi fejedelem 6000 katonája. Brankovics azonban nem volt hajlandó segítséget küldeni.
A vár ostroma 1428 április végén kezdődött. Ez volt első olyan magyar seregek által végrehajtott ostrom, amelyben nagy szerepet kapott a tüzérség. A magyarok hajókról bombázták a várat, valamint a szemben fekvő Lászlóvár tornyáról is állandóan lőtték, rongálták a falakat. A törökök keményen védekeztek, de a falak idővel annyira megrongálódtak, hogy már csak nehezen tudták védeni. A magyar seregek már döntő rohamra készültek, amikor II. Murád szultán nagy sereg élén megérkezett az ostromlott vár felmentésére, a túlerő láttán pedig Zsigmond jobbnak látta inkább fegyverszünetet kötni. Az egyezség értelmében Galambóc török kézen maradt, cserébe a magyar sereg szabad elvonulásának biztosításáért.
A magyar csapatok nemsokára megkezdték a Dunán való átkelést, de a törökök megszegték szavukat és támadásba lendültek a még át nem kelt csapatok ellen, akik közt ott volt Zsigmond is. A kialakult küzdelemben a király védelmét Rozgonyi István temesi főispán látta el, akinek a felesége, Szentgyörgyi Cecilia (egyes források Rozgonyi Cicelle néven is emlegetik) - aki részt vett az ostromban is - hajókkal érkezett a király és férje segítségére, akiket sikerült is kimentenie. A visszavonuló magyarokat Cserni Száva fedezte litván csapataival, akik mind egy szálig elestek, de a magyar csapatok aránylag kevés veszteséget szenvedtek.

Következmények:

Az oszmán seregek Galambóc felmentése után végigpusztították egész Szerbiát, Brankovics György csak a magyar fennhatóság megtagadásával és évi adó fizetésével tudta a békét megvásárolni. Ezt követően Murád szultán seregei Bosznia ellen fordultak, ahol megverték II. Tvrtko bornyák király seregeit és több fontos várat elfoglaltak.
Zsigmond egy esetleges török támadásra felkészülve megerősítette az ország déli határán álló várakat, főként Nándorfehérvárt, amelynek parancsnokául Tallóci Matkót nevezte ki, ezenkívül pedig a Szörényi bánság védelmére letelepítette a Német Lovagrendet. 
Murád szultán azonban végül is nem támadta meg Magyarországot, hanem inkább fegyverszünetet kötött Zsigmonddal, ezzel néhány évre biztosítva a békét a két ország között.

Az esemény irodalmi feldolgozása:

Arany János 1852-ben (Nagykősösön) verset írt Zsigmond király megmentőjének, Szentgyörgyi Cecíliának tiszteletére, Rozgonyiné címmel.

A fentebb látható képeket 2017-ben készítettem.
Az alább látható képet Técsy Zsolt készítette 2024. április 22-én este

A futás vagy az úszás a jobb?

A futás és az úszás egyaránt kiváló módja a mozgásnak. Ha választani akarsz, vedd figyelembe az egészségügyi és az edzési céljaidat. A futás és úszás egyaránt javítja a keringést, és erősíti a testet. Futás során a kalóriák gyorsabban égnek, emellett növeli a csontsűrűséget is. Az úszás kíméletesebben, de az egész testedet megmozgatja. Összeszedtük az érveket és ellenérveket.

A futás előnyei, jellemzői, veszélyei
A futás az összes testmozgás közül a legjobb kalóriaégető. Fuss dombvidéken, egy fotópályán, vagy akár csak kocogj egyet a városban, ez a leggyorsabb módja a kalóriaégetésnek! Ha gyorsan szeretnél leadni pár kilót, akkor a futást válaszd!
            A futással edzed a szív-és érrendszered, emellett erősíti a szíved és növeli a vér áramlását az agyba. Észre fogod venni, hogy a nyugalmi pulzusszám csökken, ha rendszeresen futsz, mivel a szíved több vért pumpál a testedbe minden egyes dobbanással. A szíved az egyetlen izom a testedben, ami mindig működik, szóval erősítsd, és növeld a két dobbanás közti pihenőidőt futással.
Futás során a testedben minden egyszerre és ütemre mozog, több oxigén jut az agyadba, ami segít gyorsan gondolkozni. A futás inspirál, új ötleteket hozhat, sok embernek jutott már eszébe a látszólag megoldhatatlan problémákra megoldást nyújtó áttörő ötlet futás során.
            Ezenkívül a futás kikapcsol, békét és egységet teremt a természettel. A futás fantasztikus stresszoldó, így a nagy stressz alatt lévő emberek számára, akik szeretnének megszabadulni a feszültségtől ajánljuk, hogy mielőtt hazamennek, fussanak egyet. 
A futás hasznos a csontsűrűség szempontjából is, mivel a lábad folyamatosan terheled. Bár a csontsűrűsödés nagyon hasznos, a futás okozhat egészségügyi problémákat, ha túlzásba esel.
A futóknak minden 4–6 ezer kilométer után új cipőt kellene venniük; kerülniük kellene a betont, és salakos pályákon kellene futniuk az egészségük érdekében.
            A futás megterhelő sport, ezért alkalmatlan azok számára, akiknek térd-, csípő- vagy hátsérülései vannak. A futás sem veszélytelen sport: csonttörés és ízületi sérülések könnyen előfordulhatnak, ha nem vigyázunk magunkra. Ezek a sérülések az olyan mindennapi cselekvéseket is fájdalmassá teszik, mint a lépcsőzés vagy az ülés.

Az úszás előnyei, veszélyei
Az úszás tökéletes az egész test megmozgatásához. Egyike azon kevés szív- és érrendszeri gyakorlatoknak, melyek a felső testedet is edzik. Az úszás soha nem fog olyan vékonnyá tenni, mint ahogy egy maratoni futó néz ki, de előbb-utóbb egyensúlyba hozza a testedet. Az úszás nem terheli meg az ízületeket, így megfelelő a térd, hát vagy csípő problémákkal küzdő emberek számára is. Az úszás is gyors módja az egész tested megmozgatásának, mivel a tested minden részének dolgoznia kell, hogy haladni tudj a vízben, így kiváló edzés.
Az úszás egyszerre erősíti a kart, a vállat, a mellkast, a hátat és a lábat is. A víz univerzális ellenállást biztosít, ami azért jó, mert attól függetlenül, hogy melyik irányba mész, az izmaidnak mindig dolgoznia kell, a minden szögből érkező ellenállás ellen.
Hogy minél jobban megmozgasd magad, variáld az úszásfajtákat: mellúszás, hátúszás és gyorsúszás. Az úszásmódok közötti váltás arra kényszeríti a tested, hogy különböző módon mozogj, így változatosabb és intenzívebb lesz az edzés.
Az úszás egészségügyi előnyei
Az úszás jót tesz a keringési rendszerednek és megtanítja, hogyan kell az oxigént hatékonyan felhasználni. A legtöbb úszó minden második karcsapással vesz levegőt, de ez idővel és gyakorlással fejleszthető, ha elég kitartó vagy három karcsapásig is kibírod levegővétel nélkül. Gyorsúszás közben, ha minden 3. csapásra veszel levegőt, akkor szimmetrikusan edzed a tested, mert egyszer jobb, egyszer bal oldalon veszel levegőt.  Az egyoldalú légzés egyenlőtlen erő és rugalmasság megosztást okozhat, ezért tegyél meg minden erőfeszítést, hogy eljuss a három ütemű légzésig.
Ahhoz, hogy valójában javuljon a tüdő működése, az úszók hypoxiás úszást végeznek, ami azt jelenti, hogy minden ötödik, hetedik vagy kilencedik csapásnál vesznek levegőt. A hypoxiás úszás csak edzett úszóknak, és úszómester jelenlétében javasolt.
            Az úszásnak kevés veszélye van, alkalmas azok számára is, akiknek krónikus vagy akut ízületi vagy hátfájása van. Az úszás az ízületek körül építi az izmokat, anélkül, hogy megfeszítené azokat, így erősíti az ízület körüli izmokat, és ezek segítenek stabilizálni a mozgást, azaz segíti a mozgást a vízen kívül is. Az úszás tökéletes edzésforma azoknak a futóknak is, akik megrántották a bokájukat, vagy súlyos sérüléseket szenvedtek. A láb vízben való mozgatása megmozgatja az ízületeket minden szögből, így megelőzi azok merevedését, segít formában tartani, és időt biztosít a felépülésre. Az úszás javasolt hátfájdalommal küzdő emberek számára is, mivel a hát az úszás elsődleges mozgatórugója.

Futás vagy úszás? A cél dönt
Az úszás és a futás közötti választás függ a céljaidtól. Ha a fogyás leggyorsabb módját keresed anélkül, hogy fizetned kellene az úszóbérletet, akkor a futás a legjobb döntés. Ha sérülésed vagy állandó fájdalmad van, vagy a felső testedet szeretnéd edzeni, akkor az úszás a megfelelő választás. Ha gyorsan szeretnél kalóriát égetni, és az alakodat szeretnéd formálni, akkor fuss és ússz is felváltva. (Forrás: www.kamaszpanasz.hu) (A képen Ausztrália leghíresebb tengeri strandján, a Bondi Beach-en úszom. Nálam is a cél döntött, jobb volt, mintha futkároztam volna a forró sivatagban a kenguruk után!)

2026. június 4., csütörtök

Trianon számokban


Ország
Terület (km2)
Terület (%)
Lakosság (fő)
Lakosság (%)
Ebből nem "államalkotó" (fő)
Ebből magyar és horvát (fő)
A Szent Korona országai vagy Magyar Királyság (Magyarország és Horvát-Szlavónország együtt)
324.411
100
20.886.487
100
9.183.558
11.702.929



A Szent Korona országaiból
Terület (km2)
Terület (%)
Lakosság (fő)
Lakosság (%)
Ebből nem "államalkotó" (fő)
Ebből magyar (fő)
Magyarország
282.870
87,195
18.264.533
87,45
8.310.363
9.954.170



A Történeti-Magyarországtól elcsatolt területek
Terület (km2)
Terület (%)
Lakosság (fő)
Lakosság (%)
Ebből nem "államalkotó" (fő)
Ebből magyar (fő)
Erdély, Máramaros, Partium, Kelet-Bánság (Romániához)
103.093
31,78
5.265.000
25,21
2.465.000
1.664.000
Drávaköz, Bácska, Nyugat-Bánság Muraköz, Muravidék és Horvát-Szlavónország (a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz /Jugoszláviához)
62.092
19,14
4.122.000
19,735
1.366.000
562.000
Felvidék, Kárpátalja, Csallóköz (Csehszlovákiához)
61.633
18,9
3.576.000
17,12
1.874.000
1.072.000
Őrvidék (Ausztriához)
4.020
1,24
358.000
1,714
126.000
26.000
Árva és Szepes vármegyék részei (Lengyelországhoz)
589
0,18
24.000
0,115
9.000
1.000
Fiume (Fiume Szabad Államhoz, majd Olaszországhoz)
21
0,000065
50.000
0,239
22.000
7.000
A birtokló országokhoz együttesen
231.448
71,345
13.395.000
64,13
5.862.000
3.332.000
A maradék
Csonka-Magyarország
92.963
28,655
7.516.000
35,87
798.000
6.718.000
A megjelent Trianon Trilógiám egyik táblázata

Trianon könyveimet ajánlom szíves figyelmetekbe: