2025. február 13., csütörtök

Szigeti Warga Jánosra emlékeztünk Nagykőrösön - 2025. február 5-én

A nagykőrösi református temetőben a 2025. január 10-i megemlékezés folytatásaként február 5-én emlékező összejövetelt, koszorúzást és emléktábla avatást rendezett a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület és a Nagykőrösi Arany János Társaság, Szigeti Warga János, a jeles akadémikus, tanítóképző- és gimnáziumigazgató, tankönyvszerző, filozófiai és pedagógiai szakíró tiszteletére.


Az ünneplők egy része

A Nagy Tanári Kar szoborcsoport előtt Batár Zsolt Botond, a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület ügyvezető elnöke köszöntőjében ismertette a „Nagykőrös, az akadémikusok városa” elnevezésű projektet, és elemezte az általa készített Szigeti Warga Jánost bemutató kiállítási tablót. A jelen lévők közfelkiáltással a Múzeum előtti gyéren fás területet elnevezték a „Nagykőrösi akadémikusok ligeté”-nek. 

Sándor Endre köröstarcsai polgármester szép beszédben mutatta be Köröstarcsát, ahol Szigeti Warga János született. 

Ezután Papp Zoltán családfakutató röviden ismertette a családfakutatás szépségét és nehézségét, majd betekintést nyújtott az általa készített Szigeti Warga János családját ábrázoló tablóba, valamint bemutatta Szigeti Warga János ükunokáját és szépunokáját.

Ezután az akadémikusok emlékfájához virágot helyezett Batárné Szigeti Márta és Batár Zsolt Botond a két faültető egyesület (Nagykőrösi Arany János Társaság, Teleki Sámuel Kulturális Egyesület) elnöke, majd Szigeti Warga János szobrát megkoszorúzták 

a köröstarcsaiak, a Nagykőrösi Arany János Társaság, és a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület tagjai.


A kép jobb oldalán a házban most lakó Sasinszki házaspár.

Ezt követően az emlékező társaság a Szolnoki út 6. számú házhoz, Szigeti Warga János egykori lakóházához ment Szigeti Warga János emléktábláját felavatni. Batárné Szigeti Márta elmondta Arany János: Tanári jubileumra című versét, amelyet a nagy költő kőrösi tartózkodása idején – 1858-ban – Szigeti Warga János tanársága 25. évfordulójára írt. 

Ezután a táblát állíttatók közül Sándor Endre polgármester, Batárné Szigeti Márta és Batár Zsolt Botond a két rendező egyesület vezetője, valamint az adományozók közül a jelen lévő Técsy Zsolt, Németh Lászlóné Marika és Zabodal Balázs leleplezték az emléktáblát (készítette a nagykőrösi Szalai Fémmegmunkáló Kft.). A tábla avatásán is részt vett Szigeti Warga János ükunokája és az egyik szépunokája. 
     Ezután dr. Körtvélyesi Attila Nagykőrös város polgármestere fogadta a Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal épületében a köröstarcsaiakat, Szigeti Warga János két leszármazottját és Papp Zoltánt.

Batár Zsolt Botond

Fotó: Vinczéné Fricska Erika


Állatok a világ minden tájáról














Szigetvár várát visszafoglalták a keresztény csapatok - 1689. február 13.


          Az oszmán-törökök 1556. szeptember 7-én foglalták el a várat. A bástyákat kőből kiépítve újjáépítették, dzsámit emeltek, s tartósan megtelepedtek a várban. 

          1689. február 13-án szabadult fel harc nélkül. Habsburg császári őrség váltotta fel a törököket, ők építették ki a kazamata rendszert. A 18. században elvesztette hadászati jelentőségét.
          A városban is maradt emlékük:





2025. február 12., szerda

Darwin születése évfordulójára - 1809. február 12.

Charles Robert Darwin (Shrewsbury, Shropshire, 1809. február 12.  Downe, 1882. április 19.) angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója.
Apja Robert Waring Darwin (1766–1848) Shrewsbury köztiszteletben álló orvosa. Anyja Susannah Wedgwood (1765–1817). Ötödik gyermekként és második fiúként született.
A fajok eredete természetes kiválasztás útján, vagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása című művet John Murray 1859. november 24-én jelentette meg. A könyv természetesen nagy hatással volt nemcsak a tudományos közösségre, hanem a világ egészére.
Darwin a maga idejében még sok dolgot nem tudott kellően megmagyarázni, de a támadások nem feltétlenül emiatt érték. Az anglikán egyház hevesen elutasította e művét. Ez azonban megváltozott, mert mintegy kétszáz évvel Darwin születése után, 2008. szeptember 14-én kelt nyilatkozatában bocsánatot kért tőle az egyház.
Másik fő műve: Az ember származása és a nemi kiválasztás (1871)
(A képen a Darwinról készült sok gúnyrajz közül az egyik - 1866-ból)

És a ma humora az emberi fejlődésről:












Gondolataim a télről - képekben













Norvég katedrális