Láhner Györgyné Lucia Conchetti

Láhner György az 1848/49-es szabadságharc vezérőrnagya még itáliai katonai szolgálata idején ismerkedett meg Lucia Conchettivel, a gyönyörű 18 éves milánói születésű lánnyal, akit 1839 novemberében a milánói San Alessandro templomban feleségül vett. Egy kislányuk született, és az ő házasságuk sem érte meg a tíz évet. 

     Lahnerné aradi fogságában már 1849 augusztusában látogatta férjét, és nem csak őt, de nélkülöző fogolytársait is ellátta élelemmel. Schweidel József valóságos őrangyalnak nevezte az asszonyt emiatt, aki igyekezett magyarul beszélni, bár német származású férje is csak törve beszélte a magyart. Lucia honfitársaihoz hasonlóan a ,,h” hangot nem tudta kiejteni, ami különös bájt adott a szép asszonynak. Szeptemberben már egyre reménytelenebbül látogatta férjét, és október 5-én is ott volt az aradi börtönben Damjanichnéval és Lázárnéval együtt, sőt ötéves kislánya is vele volt, amikor megtudták a szörnyű ítéletet. Szívszaggató látvány volt Láhner György elválása feleségétől és kislányától. Amikor egyedül maradt a tábornok a halál árnyékában, Donizetti Lammarmoori Luciájából a haldokló Edgár búcsúáriáját játszotta el fuvoláján. Október 6-án, az 54. születésnapján végezték ki. 

     A kivégzés után ugyanaz a Csernovich Péter temesi főispán vásárolta meg a hóhértól Láhner György holttestét, aki Damjanich Jánosét is megvásárolta, és a két hőst együtt temették el. Láhnerné egy ideig Aradon maradt és Damjanich János édesanyjánál kapott szállást, majd Makón lakott Dessewffynéval és kézimunkázásból tartotta fenn magukat kislányával. Élete második felében visszaköltözött Olaszországba, de a magyar barátaival élete végéig megtartotta a kapcsolatot. 

Szigeti Márta

A kutya az ember legjobb barátja

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Nyilas

Nyilas (ukránul: Розтоки (Roztoki)) falu Kárpátaljan, a mai Ukrajnában, a Rahói járásban. A Fehér-Tisza völgyének kapuja.

Fekvése

Rahótol keletre 7 km-re, a Fehér-Tisza völgyében fekszik.

Nevének eredete

A Rosztoka helységnév ruszin víznévi eredetű. A pataknév a ruszin-ukrán „pостока~pозтока” két ágra oszló vagy két ág egyesüléséből keletkező vízfolyás, elágazás, útelágazás főnévből származik. A magyar Nyilas a helységnévrendezés során, 1904-ben jött létre hivatalos úton, a szláv névvel nincs kapcsolatban (nyilas: „a közös szántóföldekből nyíl szerinti osztással (nyílhúzással, nyílvetéssel) egy-egy gazdára jutó földdarab, osztályrész”). A hivatalos ukrán Розтоки többes számú forma.

Története

• 895-1920 – Magyarország része
• 1920-1938/1939 – Csehszlovákia része
• 1938/1939-1944 – Magyarország része
• 1944-1945 – Csehszlovákia része és szovjet megszállás
• 1945-1991 – Szovjetunió része (ezen belül: Ukrán SZSZK)
• 1991-től – Ukrajna része

Nevét 1898-ban Rosztik néven említették. Későbbi névváltozatai: 1907-ben, 1913-ban és 1918-ban Nyilas, 1925-ben Novoszelica, Roztoky, 1944-ben Nyilas, Ростокъ, 1983-ban Розтоки, Ростоки.

A falu régebben Rahó külterületi lakott helye volt.

Nevezetessége

Görög katolikus templom

Tíz alapillatot érez az ember

            Amerikai kutatók szerint az ember tíz alapillat észlelésére képes, például gyümölcsös, mentolos, maró vagy rothadt szagot - csoportosították statisztikai modell segítségével az aromákat amerikai tudósok. 

            Az érzéki benyomások többségének létezik pontos, tudományos leírása. A színek a fény meghatározott hullámhosszán keletkeznek, a hangok frekvenciájuk alapján csoportosíthatók, az ízek öt alapvető kategóriába sorolhatók: keserű, édes, sós, savanyú és umami, vagyis az ötödik íz, mely a húséhoz áll közel. Csak a szaglással kapcsolatban nem volt eddig ilyen osztályozás.

            A lewistoni Bates Egyetem kutatócsoportja számítógépes technikával csoportosította az illatokat tíz alaposztályba: "Az első kutatások azt mutatják, van egy kis számú alapillat, mellyel a szagok teljes palettája lefedhető". 

          Tíz ilyen csoportot alkottak: illatos, fás-gyantás, gyümölcsös, vegyi, mentolos, édes, pattogatott kukoricás, citromos, szúrós és rothadó.

          A kutatók nem tartják tökéletesnek a rendszerüket, ahhoz kevés illatot elemeztek. "Ez a tíz csoport a világ fontos tulajdonságait, köztük a veszélyt vagy az élelem jelenlétét tükrözi. Továbbra sem bizonyos, hogy nincs több alaposztály, kutatásunk azonban alátámasztja azt az elméletet, hogy a szaglás világa néhány alapvető kategória szerint strukturálható" - írja a közlemény. 

(Forrás: Richpoi Hírek)

Raguzában (ma: Dubrovnik - Horvátország)

NOSZTALGIA - Romantikus Reformkor Balatonfüreden - 2011. szeptember 25.

          Amikor népművelőként dolgoztam, állandó izgalmat jelentettek a szabadtéri rendezvények. A kellemetlen időjárás a legjobb ötletet, a leggondosabb szervezést is áthúzhatta. A balatonfüredi szervezőknek óriási szerencséje volt az idén, hogy a Reformkort idéző, több napos rendezvénysorozatot a sors a kegyeibe fogadta, és igazi verőfényes nyári napokat varázsolt nekik és a szeptember végét meghazudtoló sok-sok résztvevőnek.

          Az Anna Bál és a Jókai Napok melletti kiemelkedő - a Reformkort idéző - rendezvénysorozatot az idén - szeptember 23-25. között - hatodik alkalommal rendezték. Óriási ötletnek tartom, hogy Balatonfüred lakói felismerték azt a lehetőséget, amit nekik Magyarország történetének egyik legdicsőbb időszaka adott. És ezt a hangulatot - Pozsony mellett - itt adhatják vissza egyedül. A változatos programok (műsorok, játszóházak, borverseny, kirakodóvását) közül kiemelve egy színpadképpel mutatom be a reformkori viseletek bemutatójának kezdetét (készült: 2011. szeptember 25-én vasárnap 13.10 órakor).

 NAGYON JÓ RÁ EMLÉKEZNEM!

Dessewffy Arisztidné Szinyei Merse Emma

Eperjesen ismerkedett meg Dessewffy Arisztiddal. Emma ott lakott, Dessewffy pedig ott állomásozott ezredével. 

A deli termetű, klasszikusan szabályos arcú, gyönyörű gesztenyebarna hajú, hófehér arcbőrű, amellett vidám, jó társalkodó lány elbűvölte Dessewffyt, aki hamarosan megkérte a kezét, és 1849 júniusában – a harcok tetőfokán – tele optimizmussal eljegyezték egymást. Június 4-én volt a megyeházán a hatalmas eljegyzési vacsora, másnap a helyi fürdőben pedig a fergeteges táncmulatság, amelyen a vőlegény tiszttársai és barátai is részt vettek. Azonban még szinte fülükben zengett az eljegyzési muzsika, amikor megérkezett a rossz hír, hogy az orosz hadsereg közeledése miatt ki kell üríteni Eperjest. A frissen kinevezett tábornok a Szinyei családot az osztrákoktól felszabadított Pestre menekítette, és július 5-én a lipótvárosi plébániatemplomban a fiatalok megtartották az esküvőjüket. Sajnos, ez már nem volt olyan vidám esemény, mint az eljegyzési táncmulatság, mert a férjnek a szertartás befejezése után azonnal vissza kellett indulnia a táborba, és legközelebb már csak szeptemberben láthatta viszont fiatal feleségét az aradi cellájában. 

A tábornok, akinek lehetősége lett volna hadosztályát Törökországba vezetni, elsősorban felesége miatt maradt itthon, és nyilván nem erre számított. A fiatalasszony, amikor csak lehetett, látogatta férjét, és gazdagon ellátta élelemmel, hogy a bajtársainak is tudjon adni belőle. Dessewffy Arisztid a siralomházban megkérte a szintén rab Máriássy János ezredest – birtokszomszédját és jó barátját – , hogy viselje gondját a feleségének. A kivégzés előtt a vele imádkozó papnak azt mondta: ,,Nekem a halál semmi, sok ezer halál lebegett körülöttem a csatában, csak nőmtől megválni, kit oly nagyon szeretek, ez fájdalmas”. 

      A kivégzés után az özvegy mindent megtett annak érdekében, hogy megszerezze férje holttestét. Ez 1850-ben, az őrök megveszegetése árán sikerült is neki. Dessewffy Arisztid holtteste azóta Margonyán a család sírboltjukban nyugszik, és a felvidéki magyarok zarándokhelye. Szinyei Merse Emma (Szinyei Merse Pál festő nagynénje) további élete viszonylag jól alakult. Miután Máriássy ezredest bár először halálra ítélték, ítéletét 18 évi vasban történő várfogságra enyhítették, amelyből ,,csak” nyolc évet kellett leülnie, kiszabadulása után egy évvel feleségül vette Emmát, és a jó barát a szeretett feleséggel együtt ápolta Dessewffy Arisztid emlékét. Szigeti Márta

Lecsó egyszerűen, de nagyszerűen

Találtam: Téma, 2013. szeptember 18.