Leiningen-Westerburg Károlyné Sissányy Elíz

Az elszegényedett főnemesi családból származó német származású gróf Leiningen-Westerburg Károly, az aradi vértanúk legfiatalabbika, akinek szegről-végről még maga Viktória királynő is rokona volt, 1845-ben 26 évesen vette feleségül a nagyon gazdag Sissány Elízt. A német származású gróf ezáltal magyar birtokos lett, ami nem csak anyagi életét, de érzelmeit, cselekedeteit is befolyásolta. Ennek volt köszönhető, hogy a szabadságharc kitörésekor a magyar ügyre esküdött fel ellentétben testvéreivel és a Temesvárt védő unokatestvérével, akik valamennyien a császári hadsereg magas rangú honvédtisztjei voltak. Leinen-Westerburg Károly aggódott is amiatt, hogy valamelyik közeli hozzátartozójával szembekerül a csatatéren, de erre nem került sor. Hamar ott hagyta fiatal feleségét, hiszen már a tavaszi hadjáratot hősiesen végigharcolta. 

     Az alig 30 éves fiatalemberért rajongtak a katonái, pedig alig tudott valamit magyarul, de mint mondotta, valószínűleg megérezték, hogy ő is szereti őket. Az aradi fogsága idején csak rajongásig szeretett feleségéért aggódott és gyermekeiért, Erzsébetért (nem Elíz!) és Árminért, akiről búcsúlevelében azt írta, hogy örökké emlékezteni fogja feleségét őrá (Leinen-Westenburg Károlyra), mivel megszólalásig hasonlít rá. 

     Elíz az aradi fogság ideje alatt Pesten volt a gyermekeivel, így a férje utolsó perceiről csak később a lelkésztől értesült, aki a bitófához kísérte a tábornokot. 

     Leiningen-Westenburg Károly kivégzése magas rangú angol kapcsolatai miatt diplomáciai problémákat is okozott… Öt évvel később Elíz férjhez ment Leiningen-Westenburg barátjához és bajtársához, gróf Bethlen Józsefhez. Az első férjét 49 évvel, a másodikat 2 évvel élte túl. 

     A kétszeres özvegy Visegrádon élt, ahol többször meglátogatta őt Görgei Artúr mint legkedvesebb tisztjének a feleségét. Egy korabeli újságcikk szerint az öreg úrnőt sokan ismerték még a fővárosban is, de kevesen tudták róla, hogy Leinigen-Westerburg Károly özvegye. Szigeti Márta

A Szovjetunióban bevezetik a forradalmi naptár használatát - 1929. október 1.

          Az arab tavasz kapcsán nap mint nap hallunk a diktátorokról. Szerény véleményem szerint ezek a mai kis területeket birtokló vezérek még csak nem is jelenthetnének Sztálinnak, aki a fél világot úgy ugráltatta, ahogy éppen bolsevik kedvének jól esett.

Az erőskezű kormányos c. plakát 1938-ból
Érdekességként bemutatom, Horthy Miklósról is készült hasonló hajókormányos-kép. Horthy tengernagy volt, akkoriban egy másodrangú flottát irányított, majd egy kis, megalázott országot, Sztálin ezzel szemben az egész világot kormányozta! Bár mindkettő erőt sugároz, a különbség kiválóan látszik a két plakáton!

Sztálin magánmozija

A Sztálin által szervezett filmvetítések voltak a legfőbb intellektuális kikapcsolódásai a Szovjetunió legfőbb vezetőinek, akiket Kun Miklós így jellemez: „ezeknek a szinte kivétel nélkül félművelt, iskolázatlan embereknek”.

De ezeken a vetítéseken nem csak a sztahanovistákról szóló sematikus szovjet alkotásokat vagy polgárháborús hősi filmeposzokat nézték szívesen; jobban kedvelték a színes nyugati filmvígjátékokat. Sztálin nemegyszer idegesen abbahagyatta a vetítést, még akkor is, ha csak neki nem tetszett a film. Gyakran megesett az is, hogy a kötelező híradópenzum után a Kreml ura elérzékenyülten hajnalig akarta nézni a sekélyes hollywoodi történeteket. Ilyenkor a legfőbb vezetőknek végig ott kellett rostokolniuk mellette. A hosszúra nyúló vetítés alatt a tekintélyes politikusok hangosan, elismerő ámulattal ismételgették Sztálin aranyköpéseit, sőt néha gesztusait és a hanglejtését is utánozták. A diktátor ezt nagyon élvezte. Még a második világháború alatt is rendszeresen folytatódtak ezek a zártkörű filmesték. Sztálin változatlanul sok időt vesztegetett kedvenc „limonádé-filmjeire”. A háború után Németország megszállt keleti zónájából beszerezték a göbbelsi filmipar darabjait. Nagyon tetszett neki, hiszen kísértetiesen hasonlítottak a szovjet szocialista realista alkotásokra.

A mindig merénylettől rettegő Sztálin – ritka kivételtől eltekintve – nem engedélyezte, hogy a nyugati filmek vetítésénél szinkrontolmácsok dolgozzanak. Ezért Bolsakov, aki egyetlen idegen nyelvet sem tudott, viszont kiváló memóriája volt, előre betanulta a párbeszédeket. Amikor pedig a fordítás nem jutott az eszébe, inkább rögtönzött, mintsem hallgasson.

A Kreml főgépészi pozíció olyan fontos tisztség volt, hogy az illető miniszteri rangban volt!  Eleinte ezt a tekintélyes Kína- és Mongólia-szakértőből filmfőigazgatóvá avanzsált régi bolsevik párttag, Borisz Sumjackij töltötte be. Utána a politikai rendőrségtől érkezett, közismerten primitív Szemjon Dukelszkijt, majd Ivan Baskovot, a szovjet kormányfő apparátusának gazdasági irányítóját bízta meg Sztálin e bizalmi állásra.

Sztálin új időszámítása

Hevesi Gyula magyar mérnök-közgazdász volt az egyik életre keltője a hatnapos hétnek (sesztyidnyevka). Szerinte a szovjet hatóságok az ateista kampány hevületében eredetileg főleg azért iktatták ki a vasárnapot (vagyis a hetedik napot) a naptárból, hogy a dolgozó emberek ne látogathassák a miséket. Az egymást követő napok egytől ötig számot viseltek, a hatodik neve a szünnap volt. De a pihenőnap az egyes intézményeknél más-más napra esett. Eleinte látványosan emelkedett a termelés, de később – a nagy kavarodás miatt – lassulás váltotta fel. A lakosságra pedig rossz hatással volt, hogy vasárnaponként nem tudott együtt pihenni a család. A szovjet kormány végül visszaállította a hétfőtől szombatig tartó hagyományos munkahetet. Sokak bánatára az öt munkanapból így ismét hat lett!

Az idősek világnapjára - október 1.

Mi, idősek - görbe tükörben

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Tiszabogdány 2/1.

Tiszabogdány (ukránuk: Богдан / Bohdan) község Ukrajnában, Kárpátalja Rahói járásában. A Fehér-Tisza vízgyűjtőjének mértani középpontjában fekszik.

Általános információk

Lakóinak száma (2003): 4294 fő.

Nevének eredetéről

Egy legenda szerint a falu lakói az erdőben dolgoztak, rájuk esteledett, nem tudtak hazatérni, s igencsak megéheztek. Ekkor váratlanul egy szarvas bukkant fel a fák között. Rögtön arra gondoltak, hogy Isten ajándéka (ő küldte). Becserkészték, leütötték, megsütötték és jóízűen megették a szarvast, s így megmenekültek az éhhaláltól. Még másnap is emlegették az "istenadta" ajándékot. Nem véletlen, hogy a falunak azt a nevet adták, hogy Isten-adta (Bogom Dane), vagyis Bogdan. Aki nem hiszi, járjon utána.

Nevezetességek

Fatemplom (kápolna) a réten

Görög katolikus templom

Út menti kegyhely

Régi zsidó temető

(Fő forrás: Wikipedia)

Lázár Vilmosné Reviczky Mária

A szabadságharc előtt 1844-ben kilépett a császári hadseregből Lázár Vilmos, és feleségül vette az özvegyen maradt báró Reviczky Máriát, Halassy József özvegyét. A királyhelmeci Szentlélek-templomban volt az esküvőjük ’44 augusztusában. Szokatlannak számított akkor –, amikor a férfiak gyakran több évtizeddel voltak öregebbek feleségüknél –, hogy Reviczky Mária 5 évvel volt idősebb a férjénél. Igen mély szeretet fűzte össze a házaspárt. Lázár nem csak feleségét szerette gyöngéd szeretettel, de saját gyermekeiként nevelte Mária első házasságából származó három gyermekét is: Bélát, Magdalénát és Szerencset. Szokatlan dolognak számított az is, hogy Reviczky Mária a táborban rendszeresen látogatta a férjét, ugyanis Lázár Vilmos a ’48-as események hatására ismét egyenruhát öltött, és belépett a magyar honvédseregbe. 

     A szabadságharc befejezésekor a tábornokot először Temesvárott őrizték, amikor is egész idő alatt vele volt a felesége. Ezt követően Aradon azonban már csak akkor tudta látogatni, amikor engedélyt kapott rá. Lázár Vilmos az utolsó pillanatig bízott a kegyelemben, de azért azt mondta a feleségének: ,,Légy erős nőm, miként én férfi”. A tábornok október ötödikén este két fájdalmas levélben búcsúzott: egyikben a feleségétől, másikban a gyermekeiktől. ,, Én istenem, szegény nőm” mondta a kivégző osztag előtt. 

    Mária nem tudott erős lenni. Amikor férje gyóntatója közölte vele a halálhírt, már ágyban fekvő beteg volt, és csak nagyon lassan tudott felgyógyulni. Lázár Vilmos holttestét sem sikerült megszereznie, és méltóképpen eltemetnie, pedig többször próbálkozott vele. A szomorú özvegy helyzetét az is nehezítette, hogy saját rokona indított örökösödési pert ellene, amelyet azonban szerencsére hosszú pereskedés után sikerült megnyernie a csaló rokonnal szemben. Reviczky Mária 24 évvel élte túl a férjét, és egész életében ápolta, őrizte emlékét. 

Szigeti Márta

Kajahumor

 

Felirat hozzáadása

Bundáskenyér - másképpen