Az én világom
2026. július 24., péntek
Cicahumor
Fincsi szelet - sütés nélkül készíthető
Hozzávalók:
60 dkg háztartási keksz
10 dkg porcukor
10 dkg cukrozatlan kakaópor
1 ek rum
50 dkg túró
25 dkg mascarpone
10 dkg porcukor
1 csomag zselatinfix
20 dkg csokoládé
Elkészítése:
A
kekszet ledaráljuk és hozzáadjuk a porcukrot, a kakaóport, a tejet és a rumot.
Jól összedolgozzuk és egy közepes tepsi aljába nyomkodjuk a kezünkkel.
A
túrót áttörjük a mascarponéval, cukorral és a zselatinnal, jól kikeverjük és a
barna tésztára kenjük vizes lapáttal.
Tetejét
csokimázzal bevonjuk, 3 óra hosszára hűtőbe tesszük és szeletelhető is.
(Forrás: Salamon Csilla receptje)
(Forrás: Salamon Csilla receptje)
Címkék:
Recept
Tatán gyulladtak ki a világon elsőként utcai acetilénlámpák - 1897. július 24.
Az acetilén telítetlen szénhidrogén, amely igen labilis és reakcióképes, a levegő-acetilén keverék nyomás vagy cseppfolyósítás hatására robban, ekkor széndioxid és víz keletkezik. 1836-ban a brit Edmund Davy fedezte fel, tiszta állapotban a francia Berthollet, majd szintetikus úton a német Friedrich Wöller állította elő, nagyüzemi gyártását Moissan és Wilson dolgozta ki 1894-ben, az Egyesült Államokban. Egy kilogramm karbidból elméletileg 347 liter acetilén fejleszthető, a gyakorlatban 200-300 liter gáz jöhet létre, amely a vegyipar jelentős alapanyaga volt a 20. század közepéig. Az acetilénláng azonos fényerővel kevesebb hőt és égésterméket fejlesztett, tehát kevésbé rontotta a levegőt, mint a gyertya, a petróleum vagy a világítógáz lángja, ezért nagy jövőt jósoltak neki a közvilágításban.
A világelső Tatán 1897-ben készült el a tóvárosi gázfejlesztő telep és csőhálózat, a legtöbb gondot a hálózat üzemeltetése, az öntöttvas csövek illesztése és tömítése okozta. Az acetilénégők 1897. július 24-én este fél kilenckor 21 helyen gyulladtak fel. A hálózatot szeptember elején kibővítették, mivel Ferenc József egy hadgyakorlat alkalmából II. Vilmos német császárral találkozott a városban. Az 500 Auer-égőt (a gázvilágítás hatásfokát megnövelő izzóharisnyás lámpát) kiszolgáló berendezés a budapesti Acetiléngáz Rt.-nél készült, Berdenich Győző mérnök, feltaláló és gyártulajdonos tervei szerint. Berdenich 1906-ban Egyesült Acetylénvilágítási Részvénytársaságot is alapított újabb városi telepek létesítése és karbidgyár építésére.
Ebben a korban azonban létezett már villamos világítás is, Edison 1879-es szénszálas izzólámpa szabadalma nyomán. Kisvárosban az egykori gazdasági számítások a karbidvilágítást vélték a leggazdaságosabbnak, ám ez nem csak hogy a reményeket nem váltotta be, de az acetilén miatt veszélyesebbnek is bizonyult. Tatán 1912-ben tértek át a villanyvilágításra, a gázvilágítás 15 éve így csak technikatörténeti érdekesség maradt.
A acetilén igen alkalmas volt mozgó fényforrások céljaira, kerékpárok lámpáinál az égőben, karbidból állították elő. Kisebb méretű karbidlámpákat a bányászatban, barlangászatban, hintókon és autókon alkalmaztak s részben ma is alkalmaznak. Acetilénnel történik az autogénhegesztés, a palackban szállított változatát dissous-gáznak nevezik.
(Forrás: MTI | <!--[if !vml]-->
<!--[endif]--> STOP)
(Forrás: MTI |
Címkék:
Technika,
Települések nevezetességei,
Tudomány
Mátyás visszavásárolta a Szent Koronát - 1463. július 24.
1463. július 24-én vásárolta vissza a Szent
Koronát Hunyadi Mátyás III. Frigyes német-római császártól.
Albert király halála után 1440-ben a Szent Koronát
az özvegy királyné ellopta és Komáromba vitte. Ezzel lehetővé tette V. László
megkoronázását, a korona Frigyes császár kezére jutását és meghiúsította I.
Ulászló megkoronázását. Emiatt 1440. július 17-én I. Ulászló királyt egy
alkalmi koronával koronázták meg, amelyet I. István székesfehérvári
ereklyetartójáról szereltek le. A két király miatt az országban polgárháború
tört ki, amelyből I. Ulászló került ki győztesen, de ő 1444-ben életét
vesztette a Várna melletti ütközetben. Halála után a nemesek a Rákosmezőn
tartott országgyűlésen V. Lászlót fogadták el uralkodónak, azonban III. Frigyes
nem volt hajlandó kiadni sem a Szent Koronát, sem V. Lászlót. A rigómezei csata
elvesztése után 1452-ben Hunyadi János feladta kormányzói tisztségét, de sem a
Szent Koronát, sem V. László ügyét nem feledte. Nemeseket gyűjtött maga mellé
és végül erős katonai nyomásra III. Frigyest arra kényszerítette, hogy
hazaengedje V. Lászlót, de a Szent Koronát magánál tartotta. 1458-ban Hunyadi
Mátyást választották az ország uralkodójává, aki 1463. július 24-én 80 ezer
aranyért visszavásárolta a Koronát. A tárgyalást Vitéz János váradi püspök
vezette. Az ünnepélyes hazaszállítást követően Sopronban közszemlére tetté,
ahova az ország népe elzarándokolva lerótta tiszteletét.
Címkék:
Magyarság történetéből
2026. július 23., csütörtök
Rátki Zoltán nyelvépítész előadása Nagykőrösön - 2026. július 26-án vasárnap, 18 órától
Az ember esendő
Egy jómódú
gazda, és egy szegény ember üzletet kötött.
A
gazda minden héten ad két kiló túrót a szegény embernek, aki
viszonzásul két kiló mézet ad cserébe. Ment az üzlet rendben jó
ideig, mígnem egyszer a gazda arra gondolt, hogy bizony nem minden
ember tisztességes, meg kellene mérni a mézet, amit kap. A
legközelebbi csere után, hazaérve megmérte a pontos mérlegén –
hát az csak másfél kiló volt!
Felháborodva
ment a szegény emberhez és indulatosan a szemére vetette,
hogy becsapta
őt. A szegény ember lehajtott fejjel szólt: –Nagyon sajnálom,
hogy így történt, de nagyon szegény ember vagyok. Egy
kétserpenyős mérleget már beszereztem, de súlyokra még nem volt
pénzem. Így amikor megkaptam a túrót, azt kivittem a kamrába,
rátettem a mérleg egyik serpenyőjére, majd a másik serpenyőbe
kimértem az azonos súlyú mézet.
Címkék:
Humor
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)















































