Megnyílt Petőfi Otthona Szabadszálláson

Talpalatnyi hely nem maradt üresen 2026. március 14-én Szabadszálláson a Petrovics portán, ahol a rajongók a Petőfi Otthona emlékház megnyitásán zsúfolásig megtöltötték a kiállító termeket és az udvart, közötte országos hírű irodalomtörténészek, újságírók, történészek. A Dörmögő kávézóból induló ünnepi menetet Székely Gábor Attila, a kiállítás megálmodója és megvalósítója köszöntötte.

A kiállítás csodálatos! A hat helyiségből álló magánmúzeumban elsősorban Petőfi-relikviák láthatók: festmények, kéziratok, újságcikkek. Külön szobában a Petrovics családra, a költő 1848-ig tartó útjára, forradalmi, költői tevékenységére való emlékezés és a szibériai Petőfi-kutatás története. 

De nyomon követhetjük egy külön teremben Szász Károly és József Attila irodalmi tevékenységét is, akik ugyancsak kötődtek Szabadszálláshoz. A kiállítás ízléses berendezésében, az udvar rendbetételében nagy szerepe volt a Kultúrkapocs Egyesület segítő munkájának.

A megemlékezés 13.30-kor Sallai Szilviának, a Kulturkapocs Egyesület elnökének megnyitójával kezdődött, aki a Petőfi Otthona kiállítás létrejöttét ismertette a Petrovics porta megvásárlásától az októberi rész megnyitótól a március 14-i igazi megnyitóig.

Székely Gábor Attila kedves szavakkal köszöntötte a megjelenteket, kiemelve a Krúdy Társaságot, amely 70 fővel vett részt a rendezvényen.

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke Várkonyi Nándor írót idézte, aki a legtisztább erkölcsű embernek nevezte Petőfi Sándort, és azt a reményét fejezte ki, hogy Petőfi bölcsője után egyszer a koporsója is Szabadszálláson kap helyet.

Hortiné dr.Bathó Edit, a Jász Múzeum igazgatója Székely Gábor Attila nagyívű munkásságát dicsérte, aki 50 éve kutatja Petőfi Sándor emlékét, és hatezer darabbal az ország legnagyobb Petőfi- gyűjteményével rendelkezik.

Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke, a Honismeret folyóirat szerkesztője hazaérkezésnek nevezte azt a tényt, hogy a Petőfi Sándor-gyűjtemény Szabadszálláson lelt otthonra. Székely Gábor és a Kultúrkapocs Kör egymásra találásában pedig a közösség értékteremtő erejét hangsúlyozta.

Németh Nyiba Sándor költő, zeneszerző, a Krúdy Irodalmi Kör elnöke Székely Gábor Attila régi barátjaként, sporttársaként szólt, ugyanis – mint megtudtuk – Székely Gábor Attila is birkózott egykor. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy Petőfi Sándor eszmeiségével hódította meg a világot. Verseiben minden benne van, és minden érthető.

Linzen Árpád kínai Petőfi fordítótól megtudtuk, hogy először 1880-ban fordítottak le kínai nyelvre egy Petőfi-verset, a Reszket a bokor kezdetűt, de a nagy magyar költő igazán csak a Szabadság, szerelem című költemény 1949-es fordítása óta ismert Kínában. A vers akkor került be a kínai gyerekek hetedikes irodalom könyvébe, és azóta nem csak ismeri, de tudja is minden kínai ember felnőtt korában is.

Ezután Orosz Krisztina, a Corvin Művészkör elnöke az egyik sátorban látható, a Petőfi Otthona gyűjteményhez kapcsolódó kiállításra hívta fel a jelenlévők figyelmét.

Miután Szabó Sándor tárogatóművész kíséretével a közönség elénekelte a Kis lak áll a nagy Duna mentében című megzenésített Petőfi verset, az ünnepség további részében a Kultúrkapocs Irodalmi Színpad Petőfi-összeállítását hallottuk kiváló szereplőkkel, a református és a katolikus pap áldását a kiállításra, végül pedig Petőfi Sándor Világosságot című nagyszerű versét kiváló előadásban.

Befejezésül a Krúdy Gyula Irodalmi Kör három domborművet helyezett el a Petőfi Otthon falán.

Az összejövetel kötetlen beszélgetéssel zárult, miközben néhányunknak a Szabadság, szerelem című Petőfi-verset is volt szerencsénk meghallgatni kínai nyelven.

A vendégek a délután folyamán a büfében a szabadszállási Szűcs Sándor XIX. századi recept alapján készített ízesített kenyérlángosából falatozhattak. Ugyancsak ő főzte a Dörmögő kávéházban a kitűnő birkapörköltet, amellyel a messziről érkezetteket este vendégül látták.

A március 14-i gazdag, szép ünnepséggel Székely Gábor Attila "Petőfi Otthona" elindult az irodalmi, történelmi és nemzeti emlékhellyé válás útján.

Szigeti Márta   (Képek: Batár Zsolt Botond és Técsy Zsolt)

Körtés és áfonyás palacsinta

Nagyanyáink gazdag konyhatrükkjei

            Nem is gondoljuk, hogy nagyanyáink régi, tradicionális konyhatechnológiája milyen gazdag eszköztárral rendelkezik az ételek feldolgozását illetően. Melyek ezek, és miért érdemes használni őket? Pozitív hozadékuk például, hogy csökken az ételek toxintartalma, mindeközben nő a tápanyagtartalmuk, vagy éppen a szervezetünknek segítenek jobban hasznosítani a táplálékokat azzal, hogy könnyebben emészthetőbbé válnak a feldolgozással.

Erjesztés/fermentálás: ez lehet ecetsavas, tejsavas vagy alkoholos. Az erjesztő mikrobák előre megdolgozzák az ételt, ezért könnyebben emészthetővé válik. Mindamellett új tápanyagok is keletkezhetnek benne (például a B-vitamin tartalma nő), illetve az erjesztés során olyan hasznos baktériumok jelennek meg, amelyek támogatják szerveztünk működését.

Áztatás: javítja az emészthetőséget. A gabonafélék áztatása csökkenti a bennük rejlő fitinsavak mennyiségét, így az ásványi anyagok (kalcium, magnézium, vas, cink) felszívódása hatékonyabb lesz, és közben vitamintartalmuk is nő (B-vitamin).

Nixtamalizáció: az eljárás lényege (pl. Dél-Amerikában alkalmazzák), hogy a kukoricát mészben vagy fahamuban (kalcium-hidroxid) áztatják. A folyamat hatására a kukoricát könnyebben emészti meg, a niacint, proteint, valamint a kalciumot pedig hatékonyabban használja fel a szervezet, illetve csökken a fitinsav mennyisége és a káros mikotoxinsav tartalom is.

Porrá zúzás: sokszor a magok külső héja akadályozza a tápanyagok megfelelő felszívódását, ezért döngöléssel (pl. mozsár) leválasztják a magok, gabonák héját. A tápanyag-felszívódást gátló terményrész leválasztása után sokkal jobban tudjuk hasznosítani a bennük lévő tápanyagokat.

Szárítás: eltávolítja a nedvességet, lassítja a baktériumok szaporodását.

Sókezelés: a sóval történő pácolás a sejtektől vizet von el, megöli a mikroorganizmusokat, így tartósít. Emellett hasznos tápanyagok, pl. természetes ízfokozók, glutamátok képződnek, amitől az étel íze sokkal erőteljesebb lesz.

Füstölés: a füstölés során kiszárad a hús, és olyan vegyületek jelennek meg benne, amelyek a hús felszínén antioxidánsként viselkednek, tartósítva ezzel a terméket.

(Forrás: TudnodKell 2014-06-29)

Az emberi hülyeség - képekben

Sült tarja

Recept:

            A tarját besózzuk, hirtelen serpenyőben elősütjük, majd kizsírozott tepsibe tesszük.

            1 kg gombát hagymával puhára pirítunk, sóval és fehérborssal ízesítjük.

            A gombaragut a hús köré rakjuk (mintegy falat képezve), meglocsoljuk tejföllel, majd megszórjuk reszelt sajttal (csak a ragut). A húsokra egy-egy tojást ütünk, pirospaprikával megszórjuk és kb. 1,5 óra alatt, fóliával letakarva készre sütjük.

Tanács:

            Aki nem szereti a gombát, készítse el hagymás csirkemájjal. Azzal építsen falat a hús köré. (Forrás: Mindenegyben)

A mosás történetéből

Ma már a mosógép úgy hozzátartozik a háztartáshoz, ahogy százötven esztendővel ezelőtt még a szappan se tartozott hozzá. Persze, még a világ tiszta ingeinek nagy részét nem a duruzsoló masina, hanem a szerető anyukák és feleségek dolgos keze állítja elő, bizony fáradságos igyekezettel, mégis érdekes, tanulságos és mulatságos egy pillantást vetni a mosás múltjába, hogyan is mostak két-háromezer esztendővel ezelőtt! Régi írott emlékek, fali képek, ábrázolások mesélnek arról, hogy nem is voltak olyan rossz módszerek, melyekkel a ruhát akkoriban tisztították.

A mosást minden korban befolyásolta a ruhanemű anyaga, bár a mosás technikája nem sokat változott azóta. Előbb áztattak, aztán mostak, s végül öblögettek, tisztáltak. Még mosószerek is voltak, hideg-meleg vizet használtak, sulykolót. Egyiptomban már i. e. 2000-ben ismerték a lent, a rómaiak gyapotból és gyapjúból készült ruhákat viseltek. Kínában sok ezer évvel ezelőtt használták már a selymet, s a kender is vagy kétezer éve ismeretes, de kezdetben csak kötelet vertek belőle, vásznat nem szőttek.

A szabadban, legszívesebben folyóvízben mostak, a ruhát bottal csavarva víztelenítették, és napon szárították. Egyiptomban kimondottan férfimunka volt a mosás, a görögöknél a nőké. Növényi és ásványi anyagokat említenek a források, mint a szappan őseit. Rómában már nagy mosodák működtek, hiszen vízvezetékük is volt, az ásatások kádakat, segédeszközöket hoztak felszínre. A szappan állítólag a gallok találmánya. Kecskezsírból és hamuból állították elő, néha ökörepét is kevertek hozzá. Valóságos boszorkánykonyha-recept, pedig a nép sok évszázados tapasztalata volt az a bölcs vegyész, mely előállította. Érdekesség, hogy különösen Egyiptomban nagy megbecsülésnek örvendtek a mosóemberek; a fáraó főmosója és főfehérítője jelentős udvari méltóság volt. „Aki a töltésen mos és akinek szomszédja a krokodilus” mondja egy régi szöveg. Hát ilyen szomszédságban valósággal hőstett volt alaposan kimosni a fáraó szennyesét.
(Forrás: Lászlóffy Aladát: Régi rejtély – Új talány)

Arany János: ÁGNES ASSZONY

(Ballada)  (Részletek)

Ágnes asszony a patakban
Fehér lepedőjét mossa;
Fehér leplét, véres leplét
A futó hab elkapdossa.
Oh! írgalom atyja, ne hagyj el.

Odagyűl az utcagyermek:
Ágnes asszony, mit mos kelmed?
„Csitt te, csitt te! csibém vére
Keveré el a gyolcs leplet.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Összefutnak a szomszédnők:
Ágnes asszony, hol a férjed?
„Csillagom, hisz ottbenn alszik!
Ne menjünk be, mert fölébred.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Jön a hajdu: Ágnes asszony,
A tömlöcbe gyere mostan.
„Jaj, galambom, hogy’ mehetnék,
Míg e foltot ki nem mostam!”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
…………………………………..
S Ágnes asszony a patakban
Lepedőjét újra mossa;
Fehér leplét, tiszta leplét
A futó hab elkapdossa.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el

Mert hiában tiszta a gyolcs,
Benne többé semmi vérjel:
Ágnes azt még egyre látja
S épen úgy, mint akkor éjjel.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Virradattól késő estig
Áll a vízben, széke mellett:
Hab zilálja rezgő árnyát,
Haja fürtét kósza szellet.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
…………………………………

És ez így megy évrül-évre,
Télen-nyáron, szünet nélkül;
Harmat-arca hő napon ég,
Gyönge térde fagyban kékül.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
……………………………….
 (1853.)

NOSZTALGIA - Kirándulás Eszék környékére - A társaság

             Nagyszerűen sikerült a mátyásföldi Déli Harangszó Baráti Kör március 15-i ünnepi bejárótúrája Horvátország magyarlakta területein. Lasko (Luk) templománál csináltam egy csoportképet a nagyon kedves, fegyelmezett résztvevőkről.

(Készült 2012-ben)