Arany-napokon a "Hagyományőrző felvonulás" - Nagykőrös, 2026. szeptember 12.

Sasvári Sándor a menet indulása előtt járatja a lovát

Jól ismerjük egymást. Néhányszor Budapesten a II. Rákóczi Ferenc emléknapon kellemesen beszélgettünk. Akkor ő személyesítette meg a vezérlő fejedelmet, én meg a Rákócziakról és a kuruc szabadságharcról írt könyvem után voltam néhányszor a rendezvény díszvendége.

A Nagykőrösi Arany-napok a város legnagyobb rendezvénye. Ezen rendszeresen szerepel a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület is. Idetelepülésünk óta (hat éve) részt vettünk a rendezvény kezdetkor rendezett felvonuláson. Háromszor rendeztünk főzési bemutatót és háromszor könyvbemutatót is.

Az idén is nagy élményben volt részünk. A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület tagjai ismét részt vettek a "Hagyományőrző felvonulás"-on. 

Erről készített titkárunk, Vinczéné Fricska Erika jó képeket.

Dr. Körtvélyesi Attila polgármester (balról a második) és Molnár Dezső alpolgármester (balról az első) is megérkezett. Jobbról az első dr. Kanyó Terézia, az Országhatártúra Klubház vezetője, mellette Batárné Szigeti Márta, a Nagykőrösi Arany János Társaság tiszteletbeli elnöke.

Tagjaink egy része (köztük én is) felkapaszkodott a lovasszekerekre, így könnyebb volt az út a Cifrakertbe.

Nagyon jól nézett ki Técsy Zsolt is (sapkában a fején), a Teleki Sámuel Baráti Kör elnöke.

Bejegyezte: Batár Zsolt Botond, a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület ügyvezető elnöke.

Kaja - görbe tükörben

A marathóni futás eredete - i. e. 490.

A marathóni csata (ógörögül: Μάχη τοῦ Μαραθῶνος) a görög–perzsa háborúk egyik legjelentősebb ütközete, amely Athén és a perzsák között zajlott i. e. 490. szeptember 13-án. I. Dareiosz hadai ütköztek meg a Miltiadész vezette görög sereggel. A csata, mely görög győzelemmel végződött, nagyrészt Hérodotosz leírásából ismert.

A legenda szerint a hírnök, aki Athénba elvitte a győzelem hírét, úgy kimerült a futástól, hogy odaérve csak annyit bírt mondani, hogy „Győztünk!”, és holtan esett össze. Futása inspirálta a maratoni futást, melyet először az 1896. évi nyári olimpiai játékok során rendeztek meg, hossza ma 42,195 km.

Hagyományosan óriási perzsa túlerőről szokás beszélni a marathóni csata kapcsán, ez azonban vélhetően nem felel meg a valóságnak. Az ókori források több százezres seregről is beszélnek. Egy modern becslés szerint, mely a tengeri szállítás lehetőségein alapul, valószínűleg 25 000 fő körül lehetett a perzsa sereg, amely útközben még apadt is, mert a szigetvilág sok megszállt területén kellett helyőrséget hagyniuk. Ezt figyelembe véve reális becslésnek tűnik, hogy Marathón mezejére már csak húszezer perzsa (illetve a perzsák szolgálatára kényszerített más nemzetiségű) katona érkezett.

Az athéniak tízezer harcost állítottak ki, akikhez csatlakozott az ezer plataiai katona. Mivel a csatában végül nem vett részt a perzsa lovasság, még az is elképzelhető, hogy az ütközet kiegyenlített erőviszonyok vagy akár görög létszámfölény mellett zajlott. Pontos források nem állnak rendelkezésre, csak becslések, az azonban nagyon valószínűtlen, hogy többszörös túlerőben lettek volna a perzsák.

Aranyszájú Szent János emléknapjára - szeptember 13.

Aranyszájú Szent János (görög betűkkel) Ἰωάννης ὁ Χρυσόστομος, Jóannész Khrüszosztomosz, latinul Iohannes Chrysostomos) (Antiokheia, 344-347 között – Komana (Pontosz), 407. szeptember 14.) prédikátor, teológus, egyházetya, egyháztanító. Az ékesszólásáról híres Jánost halála után (néhány forrás szerint még életében) chrysostomos-nak, aranyszájúnak nevezték. A keleti katolikus egyházak és az ortodox kereszténység a három szent főpap közé sorolja Nagy Szent Vazul és Nazianzi Szent Gergely mellett.

János elhatárolódott az ariánusoktól és a Novatianus követőitől, nem foglalkozott a dogmatika apró részleteivel és teológiai vitákkal. A mindennapi életben tanúsított jámborság volt fontos számára és nem a dogmatikához ragaszkodó igazhitűség. János volt a korai egyház legnagyobb szónoka. Számos prédikációt tartott az Újszövetségről, főleg Szent Pál leveleiről és az Ószövetségről, különösen Mózes első könyvéről. 67 beszédet mondott Mózes első könyvéről, 59-et A zsoltárok könyvéről, 90-et Máté evangéliumáról, 88-at János evangéliumáról, 55-öt pedig Az apostolok cselekedeteiről. Beszédeit a hallgatóság jegyezte le és terjesztette. Nagy Szent Vazul és Nazianzi Szent Gergely mellett János is elítélte a szegények kizsákmányolásán keresztül létrehozott luxust és fényűzést. Rendkívül fontosnak tartotta az adakozást, de a szegények lelki, szellemi szükségleteivel is foglalkozott. „Nem az gazdag, aki sokat birtokol, hanem az, aki kevéssel is beéri. Nem az szegény, akinek szinte nincs semmije, hanem az, aki vagyonra vágyik” - hirdette János. A korára jellemző társadalmi viszonyokat illetően János arra buzdított, hogy bánjanak emberségesen a rabszolgákkal, tanítsák és képezzék őket, hogy felszabadulásuk után képesek legyenek gondoskodni magukról. Szent Ambrushoz és Hippói Szent Ágostonhoz hasonlóan ő is arra szólította fel a hívőket, hogy Krisztus iránti engedelmességből szabadítsák fel felesleges rabszolgáikat.

Nagy súlyt helyezett a pogányok közötti misszionálásra. A gót Unilát János szentelte pappá, és elküldte a Krímbe, hogy térítse meg a gótokat. Trákia lakosságát is meg akarta téríteni, ezért felszólította a gyülekezet nagybirtokosait, hogy építsenek templomokat. A Perzsia keresztényeinek sorsát is szívén viselte. Személyes küldöttjén keresztül sikerült elérnie, hogy a keresztények iránt türelmesebbek lettek, és engedélyezték a templomok építését is. Igyekezett a régi kultuszokat felszámolni, a pogány szentélyeket bezárni. 401-ben lehetővé tette János, hogy Porfüroszt, Gáza püspökét kihallgatáson fogadja Eudoxia császárné. Ennek eredményeként Arcadius császár fegyveres csapatokat küldött Gázába, és lerombolták a pogány szentélyeket. (Forrás: Wikipedia)

Komolyan a boldogságról

Korlátlan az ember teljesítménye

Van amit az állatok csinálnak jobban

Így készülnek az emberi bátorságot bemutató képek (felülről a hatodik!!)