Sok boldogságot, egészséget kívánok minden Károlynak!

A munka gyönyörei

Gesztenyetorta

Hozzávalók

 –6 tojás 

–12 dkg cukor 

–10 dkg liszt 

–5 dkg gesztenyepüré 

–60 dkg gesztenyés vajkrém

Elkészítése

          A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjéből 8 dkg cukorral kemény habot verünk. A sárgákat összekeverjük a maradék cukorral és két kanál liszttel, elkeverjük, majd hozzáadjuk a gesztenyepürét is. Összeöntjük a habbal és folyamatos kevergetéssel adagoljuk a maradék lisztet. Mikor jól elkevertük, beleöntjük egy előkészített tortaformába, amit papírral béleltünk ki. Simítsuk egyenletesre a tetejét és tegyük sütőbe. Gyenge lángon süssük 40 percig. Fordításkor vigyázzunk, ne essen össze. Akkor jó, ha benyomva a tetejét visszaugrik. Borítsuk ki előre lisztezett táblára, vízszintesen harmadoljuk el, de csak kihűlés után. Töltsük meg gesztenyés krémmel. Végül kenjük be az oldalát is vékonyan krémmel. Ha marad a krémből, töltsük zacskóba és készítsünk a tetejére mintákat. A külsejét fondánnal is áthúzhatjuk.

A magyar tudomány ünnepére - november 3.

          A magyar tudomány ünnepéről az Akadémia már 1997 óta megemlékezik. Ennél szerencsésebb dátumot nem is választhattak volna! Ugyanis (1825.) november 3-án  ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét (60 ezer aranyforint) egy Magyar Tudós Társaság megalapítására.

        Hivatalosan azonban csak 2003 óta ünnepeljük. Az országgyűlés indoklása szerint „...a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre és kiemelkedő támogatásra méltónak tartja, ezért e napot a 2003. évi XCIII. törvénnyel a magyar tudomány ünnepévé nyilvánította". 1825. november 3-a az európai gondolkodás jegyében a magyar nemzet, a tudomány, a törvényhozás és a mecenatura történelmi egymásra találása. (Kép: Széchenyi István szobra Miskolcon)

^{A tudomány a humor görbe tükrében}

Kinder szelet - házilag is nagyon könnyen elkészíthető

Hozzávalók: 35 dkg liszt,15 dkg porcukor, 5 dkg vaj, 2 evőkanál kakaópor, 2 db tojás, 2 evőkanál méz, 1 kávéskanál szódabikarbóna.

Hozzávalók a krémhez: 20 dkg porcukor, 20 dkg olvadtabb vaj, 4 dl tej, 3 dl tejföl, 3 evőkanál liszt, 2 csomag vaníliás pudingpor, 1 tábla tej tortabevonó csokoládé.

Elkészítés: Dolgozd össze a porcukrot, a vajat, a kakaót, a tojásokat és a mézet gőz felett. Ha meg van, vedd le a gőzről, és keverd hozzá a szódabikarbónás lisztet. Óvatosan keverd össze. Felezd meg és süss belőle két egyforma lapot, ügyesen egy tepsi hátoldalán. Hűtsd ki, amíg hűl, készítsd el a krémet.

            Keverd el a tejfölben a lisztet és a pudingport, keverd hozzá a tejet és állandó kevergetés mellett főzd sűrűre. Hűtsd le.

            Verd habosra a vajat a porcukorral, majd keverd a kihűlt masszához. Kend a két lap közé az összes krémet. Olvaszd meg a tortabevonót és öntsd a süti tetejére. Óvatosan terítsd szét. Hagyd állni egy éjjen át, majd csak ezután szeleteld fel.

            Jó étvágyat!

Az "országgyarapítás" kezdete (1938. november 2.) és története

Emlékív 

          Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békediktátum a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, a magyar népesség egyharmadát. Csonka-Magyarországnak maradt az ezer éves terület 28,6%-a, lakosságának 36,5%-a. A magyar politika fő célja ezután a területi revízió lett, ennek érdekében a húszas évek végétől a békerendszerrel szintén elégedetlen győztes Olaszországgal és a harmincas évek közepétől a szintén vesztes Németországgal épített ki szoros kapcsolatokat.

          A Csehszlovákia szudétanémetek lakta területeit Németországnak ítélő, 1938. szeptember 29-én Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és a III. Német Birodalom által aláírt müncheni egyezmény függelékébe – Mussolini határozott, többszöri nyomására – bekerült, hogy a prágai kormánynak Magyarországgal és Lengyelországgal is rendeznie kell területi vitáit. 

Az egyezmény erre három hónapot adott, azzal a kikötéssel, hogy ha ezen idő alatt nem születik döntés, az érdekelt felek ügyüket a müncheni konferencia résztvevői elé vihetik.

          A magyar–csehszlovák tárgyalások 1938. október 8-án kezdődtek Komáromban, de öt nap múlva már meg is szakadtak, a csehszlovák kormány legfeljebb autonómiát adott volna a magyaroknak. A magyar kormány ezután kérte a döntőbíráskodást, ami alól London és Párizs kivonta magát, így 1938. november 2-án a bécsi Belvedere-kastélyban Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter hirdette ki az első bécsi döntést. Ez lényegében az etnikai revíziót valósította meg: Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részén 11 927 négyzetkilométernyi területet adott vissza, ahol a 869 299 lakos 86,5 százaléka volt magyar és csak 9,8 százaléka szlovák (az új határokon túl 67 ezer magyar maradt Szlovákiában).

          A visszaítélt területekre 1938. november 5–10. között vonult be a magyar honvédség, Horthy Miklós kormányzó Komáromba és Kassára látogatott el. Az utólagos kiigazításokkal a visszacsatolt terület 12 012 négyzetkilométerre nőtt, mindezt az 1938:XXXIV. törvény szentesítette.

          A területi revízió folytatódott: 1939 márciusában, amikor Csehszlovákia megszűnt létezni, Adolf Hitler beleegyezett, hogy Magyarország visszacsatolhassa Kárpátalját. (Eredetileg német megszállást tervezett későbbi keleti hadjárata kiindulóponjához.)  Az ekkor elfoglalt terület nagysága 12 171 négyzetkilométer volt, 496 ezer lakossal, ezek 12 százaléka volt magyar, a többi ruszin, nagyon kevés szlovák.

          Az 1940. augusztus 30-án megszületett második bécsi döntés révén (melyet a románok kértek a németektől, olaszoktól) Észak-Erdély és a Székelyföld került vissza Magyarországhoz, a 43 591 négyzetkilométernyi területen élő 2 185 546 ember 51,4 százaléka volt magyar.
          Az "országgyarapítás" utolsó állomása 1941 áprilisában a Délvidék visszacsatolása volt, amikor Horvátország kikiáltotta függetlenségét, Jugoszlávia darabjai hullott, az államiság megszűnt. A Délvidéken rekedt magyarokat meg kellett védeni a garázdálkodó bandáktól. Ekkor a Bácskával, a Baranyai háromszöggel és a Muravidékkel 11 475 négyzetkilométer került vissza Magyarországhoz 1,030 milliós lakossal.

          1941-re Magyarország Trianonban megállapított területe közel kétszeresére nőtt 93,1 ezerrről 172,2 ezer négyzetkilométerre, a lakosság pedig több mint négymillió fővel gyarapodott, s a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része az új határok közé került. (Bár bőven maradt az akkor alakult Szlovákiában, a németek által megszállt Szerbia bánáti részében, valamint Romániában is.) Az elvett területek 52,9%-át sikerült restaurálni.

         Az 1947. február 10-i párizsi béke újra megváltoztatta a Kárpát-medence államszerkezetét. Nyugaton eltűnt Németország, keleten megjelent a Szovjetunió, újra összetákolták Csehszlovákiát és Jugoszláviát, visszaállították Magyarország 1938 előtti (lényegében trianoni) határait, semmisnek nyilvánították az első és a második bécsi döntést, sőt a Szigetközben még három magyar lakosságú falut is át kellett engedni Csehszlovákiának (Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsúny).

          Ha ma a térképre nézünk, nem találjuk sem a Szovjetuniót, sem Csehszlovákiát, sem Jugoszláviát. Ez is bizonyítja Trianon igazságtalanságát.

Ma a Történeti-Magyarország területéből ez a tíz ország osztozik.

(Az emlékívet és a térképeket én terveztem, Nagy Zoltán, Pápáról kivitelezte.)

Halottak napjára; A nagykőrösi református temető

         A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep. A katolikusok, evangélikusok, reformátusok, anglikánok november 2-án tartják, mindenszentek napját követően. A bizánci szertartásban a pünkösd előtti szombat a napja, az ortodox kereszténység naptárában több halottak napja is szerepel. A Történelmi-Magyarország területén a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is.            

            Az ünnep már az ókori Rómában is létezett feralia néven. A katolikus egyházban először 998-ban ünnepelték (Szent) Odiló clunyi bencés apát kezdeményezésére, hogy a mindenszentek napja után – amely a szentek lelkeire emlékezik – emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. Az ünnepet azért látták szükségesnek, mert a katolikus gondolkodás szerint a kisebb bűnökért a lélek a purgatóriumban bűnhődik, és üdvözülését meggyorsíthatja, ha az élők könyörögnek érte.

            A 11. században terjedt el széles körben a clunyi bencések hatására. A 14. században már általánosan bevezették. A halottak napján gyakran mondott imádság a Halottak olvasója, amely öt tizedből áll, Jézus Krisztus öt sebének emlékezetére.

A nagykőrösi református temető

          Édesanyám mindig azt mondta, hogy a budapesti Kerepesi úti temető, és a debreceni református temető után a nagykőrösi református temető a harmadik legszebb temető a Trianoni-Magyarországon.

            A temetőben találhatók egyszerű sírok, kripták és művészi kialakítású mauzóleumok. A gazdagabb emberek által épített kripták rendszerint a temetői főutak mentén sorakoznak, de a nemes egyszerűséggel és ízléssel elkészített síremlékek vagy fejfák ugyanúgy méltó emléket állítanak az egykor élt elődöknek. Az elmúlt évszázad alatt szinte erdővé vált régi temetőrész sírkövei mellett öreg fa fejfákat, úgynevezett gombosfákat is felfedezhetünk. Ezek azért érdekesek, mert valamikor a reformátusok városonként, falvanként különféle formájú, egyedi faragású és kiképzésű fejfákat állítottak. A kőrösi fejfa  egyedülálló és védendő érték! 

            Másik nevezetessége: Arany János szívesen időzött a nagykőrösi temetőben, sőt sírverseket is írt. 1857-ben például ekként írt a temetőről: „Ennek árnyas fái s a sírok közé megyünk, tavaszi friss léget (értsd: levegőt) – a mező édes lelkét – színi”. A temető bejáratánál tábla hívja fel a figyelmet Arany sírverseire. Közülük egyet részletesen is bemutatok blogom olvasóinak.

Arany János sírversei nagykőrösi éveire (1851–1860) és tovább tartó kapcsolataira emlékeztetnek. Emléket állít Bordács Dániel jogásznak, Károlyi Sámuel ’48-as katonaorvosnak, a költő barátjának, Szász Polyxéna (Iduna) költőnőnek, valamint Kupai Kovács Mihálynak, az egykori szomszédnak.

Egész teste fájdalom volt, Egész lelke szeretet: Az súlyától földbe hajolt, Ez a mennybe sietett; Fényes lelkének a mennyben Jobb is, mint e földi szennyben; Ott van igazi hazája, Kedveseit oda várja. (A temető bemutatását Pap Ferenc A református temető c. írásából kölcsönöztem. In: Erdélyi Erzsébet: Kőrös körül körös-körül nagykőrösi helyismereti könyv