2026. október 28., szerda

Eredeti görögsaláta receptje - NEMZETEK KONYHÁJA

Hozzávalók 6 főre
4 db paradicsom
1 db kígyóuborka 
4 kis fej lilahagyma
2 nagy marék olívabogyó
125 g feta sajt

Öntet
4 ek olívaolaj
1,5 tk citromlé
1 púpos tk bazsalikom

Elkészítése
            Először az öntetet készítjük el. Egy tálkában összekeverjük az olívaolajat, a citromlevet és a bazsalikomot. Egy órára a hűtőbe tesszük, hogy jól összeérjenek az ízek.
            A paradicsomot, uborkát és a hagymát apró kockákra vágjuk. Kimagozzuk az olívabogyót, ha szükséges, és a többi zöldséghez keverjük. Kis kockákra vágjuk a feta sajtot, és azt is hozzáadjuk.
            Kivesszük az öntetet a hűtőből, és a salátára öntjük. Óvatosan, a kezünkkel keverjük meg, nehogy összetörjön.
            Egy-két órára hűtőbe tesszük, majd magában vagy hús mellé tálaljuk. Díszíthetjük friss bazsalikomlevéllel.
Meteora

2026. október 27., kedd

Éljen a SÖR














A húsleves - az ízületi betegségek és a rák összefüggése

Nálatok is családi hagyomány a húsleves? A statisztikákat tekintve Magyarország meglehetősen "leveses" nemzet. A levesnek nagyon sok haszna van, hiszen mivel nem csak laktatós, könnyen emészthető táplálék, de ugyanakkor folyadék forrás egyszerre. Főleg Magyarországon rengeteg ilyen "egytálétel" van, hiszen egy jó tányér babgulyás mellé kinek kell rántott hús, nem igaz?
Viszont, ha nem jól készíted ezeket a húsos leveseket, akkor bizony komoly árnyoldalai vannak, aminek nem ma, hanem 10-20 év múlva fogod "meginni a levét", viszont az már nem lesz annyira finom...
Bármilyen húst is főzöl, tudnod kell, hogy főzés közben a hús különböző vegyületeket (Pl.: az állattenyésztés során használt vegyszerek, gyógyszerek, húgysav, stb) ereszt. Ezekre az anyagokra a szervezetnek nemhogy nincs szüksége, de inkább káros. Terhelik a májat, a vesét és savasítja a testet, ezért hosszútávon egyenes út az ízületi, derék, váll és különböző más fájdalmak, bőrproblémák vagy a daganatos megbetegedések kialakulásához.
A probléma ott kezdődik, hogy a húst, és az összes összetevőt együtt főzöd meg, benne az összes tápanyaggal ugyan, de a káros vegyületekkel együtt.
Mit tegyél?
A legegyszerűbb, ha megfőzöd a húst, majd annak leöntöd a levét, és újra odateszel egy fazék tiszta vizet a hátralévő összetevőknek, mintha csak egy zöldséglevest készítenél. Ha az elkészült, akkor a korábban megfőtt hússal együtt fogyasszátok!
Sokan azt mondják, hogy "de hát attól olyan finom, hogy összefő". Ezzel nem tudok vitatkozni, viszont táplálkozáskor azt is érdemes figyelembe venni, hogy mi ami, a testünknek is kedvez.
Érdekes, hogy számtalan kultúra van (pl.: Közel-Keleten), ahol alapvető, hogy a főtt hús levél leöntik, hiszen tudják, hogy káros, és most már Te is tudod.
Óvd családod egészséget, és a holnapi húsleves, már egészségesen készüljön!
Budai Péter – természetgyógyász HillVital

Kazinczy Ferenc születésnapjára - 1759. október 27.

        Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.), író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.
Születése, iskolái
        Kazinczy Ferenc régi nemesi családból származott, Kazinczy József, Abaúj megyei táblabíró és Bossányi Zsuzsanna fiaként született. Nyolcadik életéve betöltéséig anyai nagyapjánál, Bossányi Ferenc bihari főjegyző és országgyűlési követ házánál nevelkedett, ahol hét éves koráig magyar szón kívül egyéb élő nyelvet nem hallott. Első ismert levelét 1764 decemberében szüleinek írta, akik akkor Regmecen laktak. 1766-ban nagynénje megbetegedett, gyógyíttatása érdekében a család Debrecenben tartózkodott, Kazinczy három hónapig a Református Kollégiumba járt. Nagynénje halála után, 1767-ben visszakerült a szülői házhoz, ahol magántanulóként egy késmárki diáktól latinul és németül tanult. Igen művelt és felvilágosult szellemű apja ritka fogékonyságot tapasztalván fiában, maga is örömest foglalkozott vele, társalogva és tanítgatva. Kazinczy 1768-ban nyelvi tanulmányait Késmárkon folytatta előkészítő osztályban
        1769. szeptember 11-étől tíz éven át a sárospataki kollégium tanulója volt, ahol autodidakta módon elsajátította az ógörög nyelvet. 1773-ban felvették a retorikai osztályba. Decemberben az iskolai küldöttség élén gróf Beleznai Miklós tábornokot neve napján annak bugyi birtokán üdvözölte, ezen az útján látta először Pestet.
        1775-től a főiskolán a korábban már felvett jogi tantárgyak mellé felvette a teológiát is, az iskolába érkezett francia katonatiszttől pedig franciául tanult.
        Nagy befolyással volt fejlődésére az 1777. év, amikor Zemplén vármegye küldöttsége Bécsbe utazott. E küldöttség tagja volt nagybátyja, Kazinczy Ferenc, aki őt magával vitte. Kazinczy ekkor járt először a császárvárosban, amelynek nagyszerű gyűjteményei, különösen képei egészen elragadták. Ritka műérzéke itt olyan kielégítésre lelt, amit addig nélkülöznie kellett. Sárospatakra visszatérve pedig, a magyar irodalom két új tüneménye fogadta. Egyik Baróti Szabó Dávidnak új mértékre vett versei, melyek a klasszikus költészet versformáit kívánták behozni költészetünkbe, a másik Báróczi Sándor testőr-írónak művészi prózában készült Marmontel-fordítása. Kazinczyra mind a versújító, mind a stílusújító kezdemény nagy hatást tett, végleg elhatározta, hogy író lesz, és a Báróczi koszorúja után fog törekedni.
Fogságban
        Már-már az egész irodalmi élet vezetése kezében volt, amikor a Martinovics-féle összeesküvés miatt 1794. december 14-én éjjel a felvidéki Regmecen, anyja házában elfogták, majd Budára szállították és perbe fogták. Először december 29-én lépett bírái elé, akik azzal vádolták, hogy a Hajnóczy által neki kézbesített reformkátét lemásolta és terjesztette. 1795. május 8-án fővesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, de ezt az ítéletet három héttel később a király várfogságra enyhítette.
        Szeptember 27-ig Budán tartották fogva, utána Brünnbe (Brno, Csehország), a spielbergi várbörtönbe szállították, ahová október 7-én érkezett meg. Nedves, föld alatti börtönbe került, ahol annyira beteg lett, hogy már nem tudott felkelni a szalmazsákjáról. Olykor írószereit is elszedték, és ő rozsda-festékkel, néha vérével és ablak-ónból gyúrt vesszővel jegyezgetett. Mikor meg volt engedve a toll és tinta használata, reggeltől estig asztalnál ült, és javítgatta régebbi fordításait vagy újakon dolgozott.
        Később sora jobbra fordult: József főherceg utasítására december 21-én egy emeleti szobába helyezték át, ahol saját költségén élhetett, illetve használhatta könyveit is. 1796. január 6-án átszállították a Brünn melletti obroviczi börtönbe, innen 1799. június 22-én továbbvitték Kufstein (Ausztria) várába. A francia hadak közeledtével 1800. június 30-án továbbszállították Pozsonyon (Trianon óta: Bratislava; többször volt Csehszlovákia, valamint Szlovákia része, ma Szlovákiában található) és Pesten át Munkácsra (a települést Trianon után Csehszlovákiában, az 1939-es visszatérés után Magyarországon, a II. világháború után a Szovjetunióban, ma Ukrajnában kell keresni). 1801. június 28-án kegyelmet kapott a királytól. 2387 napot töltött fogságban. Életének ezt a szakaszát legteljesebben Fogságom naplója című művében dolgozta fel.

2026. október 26., hétfő

"Állati" kajafigurák















Weöres Sándor: Galagonya

          Őszi éjjel
          izzik a galagonya
          izzik a galagonya
          ruhája.
          Zúg a tüske,
          szél szalad ide-oda,
          reszket a galagonya magába.
          Hogyha a Hold rá fátylat ereszt:
          lánnyá válik,
          sírni kezd.
          Őszi éjjel
          izzik a galagonya
          izzik a galagonya
          ruhája.

Dömötör (Demeter) napjára - okt. 26.

A keleti egyház kedvelt és gyakran ábrázolt „harcos” szentjének ünnepe. Demeter (Démétriosz) a hagyomány szerint a 4. században élt, egyesek szerint Tesszáliában, mások szerint a szerémségi Szávaszentdömötörön (Trianon után: Sremska Mitrovica) született, s október 26-án vértanúként halt meg, mert a pogány istenek tiszteletét megtagadta.
Egyik ismert keleti ábrázolása a piros lovon ülő vitéz, aki dárdájával a földön fekvő pogány katonát szúrja át. Népszerűsége a bizánci kereszténység hatásterületével és szentjeinek kultuszával függ össze.
 Magyarországon a 11. századtól követhetjük nyomon tiszteletét. A Dukasz Mihály által adományozott korona egyik zománcképén szent Demeter katonaruhás alakja látható. Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovica) 1057-ben még állt a Demeter-székesegyház. A szegedi Demeter-templom a 12. században épült. 1474-ben Mátyás király is részt vett Dömötör (Demeter) napján Szegeden az ünnepségeken. A Hortobágyon az egykori Hort faluban a 14. század elejéig állt a Demeterről elnevezett templom. A keleti egyház a harcosok és a pásztorok védőszentjének tekintette.
Nálunk főként a pásztorélet hagyományaiban kapott helyet, amelyek különösen a magyar nyelvterület keleti részén ismertek, a Dunántúlon hasonló funkciót az állatpatrónusok (Szent Vendel, Lénárd) töltenek be. Dömötör (Demeter) napjának megünneplése, a dömötörözés a juhászok körében nagy esemény volt, amire már jó előre készültek, a csárdában vagy pásztorháznál összejöttek, és sokszor több napon át mulattak. A lakoma rendezése sorra járt a juhászszámadók között, s a rendező számadó arra a szomszédos gulyás- és csikósszámadókat, a pusztai csőszöket, a pandúrokat is meghívta. A Kiskunságban Dömötör (Demeter) napja előtt hajtották a nyájat a város alá, s ilyenkor a juhász a nyáj őrzését átadta a gazdának, mert neki joga volt három napig mulatni. Dömötör (Demeter) napját juhászújévnek is mondták. Szegeden Dömötör (Demeter) napján – a belvárosi templom védőszentjének ünnepén – nagy népünnepélyt tartottak, amelyre a tanyai pásztorok családtagjaikkal együtt vonultak fel. Az ünnepségen részt vettek a céhek képviselői és a város vezetői is. A mise után a juhászok a plébánosnak bárányokat ajándékoztak. A plébánia udvarán a juhászgazdák főzték a paprikáshúst, a juhásznék a túróslepényt, a rétest, a bélest tálalták. Borról a város borbírái gondoskodtak. Az ételeket felszolgáló lányokat és menyecskéket a juhászlegények dudaszóval kísérték a cinterem ajtajáig. Szent Demetert néhány helyen (pl. Viss – Zemplén m.; Nádudvar – Hajdú m., Barkóság) a juhászok védőszentjeként tisztelték.  (Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon)