Okos gondolatok

Dr. Tóth Ágnes előadása és a Hernádi Band estje maradandó élményt ad most vasárnap este Nagykőrösön

    Szülőváros

Szép az, amit szépnek látok, 

mosolygok, ha rátalálok.

Megváltozott annyi minden,

az utca zöldebb, a ház már nincs meg,

de őrzi még egy régi lábnyom, 

azt a lépést, azt az álmot… 

Felnőtt bennem, mégis látom

a gyermeket, ki fűben játszott,

azt, hogy jó volt, nem hibázott,

napfényben is néha fázott.

Madár rebben öreg fákon,

felnézek, már alig lát(sz)om…

Azt hiszem, itt éjszakázom.

 VÁRUNK MINDENKIT!

Mire jó a körömvirág? És hogyan kell gondozni?

A fészkes virágzatúak családjába tartozó (Asteraceae) körömvirág, Calendula officinalis, Dél- és Kelet-Európából származik. Latin neve (Calendula) abból a római megfigyelésből ered, hogy a virágok az év szinte minden hónapjában virágoznak, a mediterráneumban még télen is.

Az officinalis elnevezés pedig gyógyító hatására utal. Az arabok sokszor adtak lovaiknak körömvirágot, mert azt tapasztalták, hogy ez növeli a lovak vágtatási sebességét.

A növény leírása

Egynyári, rövid tenyészidejű, 30–60 cm magasra növő, fészkesvirágzatú, lágyszárú növény. Gyökerei mélyre hatolnak. Halványzöld levelei jellegzetes illatúak. Nyelves virágai sárgák és narancssárgák.

A növény gondozása

A körömvirág kedveli a laza, homokos talajokat. Fényigényes növény. Ősszel vagy tavasszal magról szaporítható. A magvak 21 fokon kb. 10 nap alatt kicsíráznak. Helyigénye kb. 30 cm. Ha palántázunk, figyeljünk oda, hogy jól bokrosodott töveket vásároljunk, amelyeket ezután az ültető gödörbe helyezve, talajjal takarás után jól megöntözünk. A 60–90 cm magas növény 14 héten keresztül virágzik. A kis rókalepke és a fehér káposztalepke kedveli. Szirmai napfényen kinyílnak. Virágágyások remek szegélynövénye, mutatós vágott virág. Ha túl nagyra nőtt, vissza kell vágni tíz centiméteres magasságig, egy hónap elteltével ismét virágzik.

Összeültetések

A veteményesben a szomszédait sok kártevőtől megvédi, ezért itt is hagyjunk meg belőle pár tövet, különösen a paradicsom sorában. A körömvirág és a málna is jól kiegészítik egymást. A körömvirág más növények mellett is hasznos társítás, hiszen a gyökérfonalférgeket elűzi, és távol tarja a levéltetveket is.

Gyógyhatásai

Hazánkban elsősorban a csészelevelek nélkül vagy azokkal együtt gyűjtik virágzatot, más országokban a virágos hajtást és a levelet is gyűjtik.

Főbb hatóanyagai: szaponinok, flavonoidok, poliszacharidok, karotin- és xantofil festékanyagok, illóolaj, fitoszterol és tokoferol.

Gyógyteák, kivonatok és készítmények összetevőjeként alkalmazzák. A körömvirágot régóta használják enyhítő gyógyírként fogfájásra és méhcsípésre. Még az amerikai polgárháború és az első világháború idején is alkalmazták sebgyógyításra. Napjainkban a kisebb vágások és égési sérülések kezelésére a körömvirág alapú krémeket drogériákban, mint természetes eredetű gyógytermékeket lehet vásárolni. A körömvirágot a népgyógyászat kelések, fekélyek, ekcémák, égési sebek, zúzódások8888j8 kezelésére javasolja. Hatóanyagai hámosodást elősegítő, gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. Emiatt eredményesen alkalmazható visszérgyulladások enyhítésére, megszüntetésére. Hegesedés után a műtéti sebeket gyorsan begyógyítják.

Gasztronómiai alkalmazása

A körömvirág gasztronómiai múlttal is büszkélkedhet. A középkorban a szakácsok levest főztek belőle, levelét salátákba tették.

A mai konyhaművészet az ehető szirmokat ízletes süteményekbe, pudingokba, levesekbe, salátákba és rizsből készült ételekbe használja fel. A friss virágszirmok salátákba, levesekbe is belekerülhetnek.

            A teljes virágot, vagy csak a nyelves virágokat szedjük és szárítjuk. A szárított szirmokat teakeverékek színjavítására, illetve potpourrik színesítésére is használhatjuk.

Népesedési világnap - Okos képek, mondatok a szerelemről



Ember és állat

Felirat hozzáadása

Egyik kedvencünkről, a görögdinnyéről

A görögdinnye (Citrullus lanatus) a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak gyümölcsének neve.

Elsősorban kitűnő íze és cukortartalma miatt kedveljük, mivel jelentős mennyiségű cukrot tartalmaz. A kémiai elemek közül elsősorban kálium, nátrium, kalcium, vas és foszfor található benne. Táplálkozási érteke a könnyű emészthetőségeben, a gyomor-és bélműködést serkentő, valamint vízhajtó hatásában rejlik. Ugyanakkor nem elhanyagolható a benne lévő víztartalom sem (90–95%). Napjainkban a biológiailag tiszta víz egyre fontosabb az emberi szervezet számára. Fogyasztásával a szervezetbe jutó víz a veseműködést előnyösen befolyásolja. Régebben vizelethajtó tulajdonsága miatt gyógynövényként is emlegették. Fontos a dinnyék nyersrosttartalma is, mely elősegíti a vastagbél működését, javítja az emberek közérzetét.

David Livingstone, a híres Afrika-kutató, úgy írja le a görögdinnyét, hogy a Kalahári-sivatagban rengeteg található belőle, úgy gondolják, hogy innen származik, és itt szabadon nő. Nem ismert, hol termesztették először, de a legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelőtt a dinasztikus Egyiptomban történt, hieroglifával is megörökítették. A növényt gyakran helyezték fáraók sírkamrájába élelemként a túlvilágra.

A 10. században már termesztették Kínában, mely a világ legjelentősebb görögdinnye termesztője ma is. A 13. században mór hódítók hozták be a gyümölcsöt Európába.

A termés alakja igen változatos, a gömbtől, a megnyúlt gömbtől a megnyúlt hengeres formáig változik. Egy-egy termés tömege 2–15 kg. A héj színe fehéres, világoszöld, közép zöld, kékeszöld, feketés zöld lehet. Felülete sima vagy enyhén barázdált, rajzolata lehet csíkozott, márványozott. A héja 1–2 cm vastag. A hús színe fehér, sárga, citromsárga, sötétebb sárga, világos rózsaszínű, rózsaszínű, piros, vérvörös. (A fehér és a sárga színűek elsősorban takarmánydinnyék.) A belső húsos ehető rész a placentából fejlődik, eltérően a sárgadinnyétől, melynek a perikarpium alkotja a terméshúsát. A magok a perikarpiumban elszórtan helyezkednek el. A mag mérete 0,5–2,0 cm között változik. Színe fehér, krémszínű, barnás, szürke, fekete stb. lehet. Egy-egy növényben 300–600 db mag található. Csírázóképességét 6–8 évig megtartja. Ezermegtömege: 20–150 g.

Magyarország egész területén megfelelő az éghajlati és talajadottságok a termesztés feltételeinek. A sok csapadék és az alacsony hőmérséklet késlelteti az érést, ilyenkor a termés héja megvastagszik, színe tompul, íze kevésbé élvezhető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dinnyét nem szabad öntözni. Az elégtelen vízellátás szintén terméscsökkentő és minőségrontó tényező.

            Magyarországon a legtöbb görögdinnyé-t a XVI. században termesztették. Sok leírás szól arról, hogy mit kell tenni a görögdinnye magokkal vetés előtt. A görögdinnye magokat tejbe, borba, mézes vízbe áztatták, hogy a termés édesebb legyen. Szagos vízbe tették, hogy illata erősebbé váljon.

A görögdinnye termésének nagysága nagyon változó. A 15 centiméternél kisebb átmérőjű és két és fél kilogrammnál könnyebb görögdinnyét kicsinek, a 25 centiméternél nagyobb átmérőjű, 5 kilogrammnál súlyosabbakat nagy görögdinnyének nevezik. Magyarországon az eddig termett legnagyobb görögdinnye 26 kilogrammos volt. Ez messze elmarad az Amerikai Egyesült Államokban felnevelt világcsúcstartó 114 kilogrammos görögdinnye rekordtól.

            A görögdinnye termése nem utóérő, ezért fontos, hogy teljesen érett legyen szedéskor. Miről lehet felismerni az érett görögdinnyét?

- A görögdinnye kopogtatásra mélyebb, kongó hangot ad.

- A görögdinnye héjszíne sötétebb, fényesebb lesz.

- A görögdinnye hasi, talajjal érintkező részén érett, sárgás szín alakul ki.

(A forrás egy része: Wikipedia)

Okos gondolatok