2026. július 24., péntek

Cicahumor














Fincsi szelet - sütés nélkül készíthető

Hozzávalók:
60 dkg háztartási keksz
10 dkg porcukor
10 dkg cukrozatlan kakaópor
4 dl tej
1 ek rum
50 dkg túró
25 dkg mascarpone
10 dkg porcukor
1 csomag zselatinfix
20 dkg csokoládé

Elkészítése:
            A kekszet ledaráljuk és hozzáadjuk a porcukrot, a kakaóport, a tejet és a rumot. Jól összedolgozzuk és egy közepes tepsi aljába nyomkodjuk a kezünkkel.
            A túrót áttörjük a mascarponéval, cukorral és a zselatinnal, jól kikeverjük és a barna tésztára kenjük vizes lapáttal.
            Tetejét csokimázzal bevonjuk, 3 óra hosszára hűtőbe tesszük és szeletelhető is. 
(Forrás: Salamon Csilla receptje)

Tatán gyulladtak ki a világon elsőként utcai acetilénlámpák - 1897. július 24.

          Az acetilén telítetlen szénhidrogén, amely igen labilis és reakcióképes, a levegő-acetilén keverék nyomás vagy cseppfolyósítás hatására robban, ekkor széndioxid és víz keletkezik. 1836-ban a brit Edmund Davy fedezte fel, tiszta állapotban a francia Berthollet, majd szintetikus úton a német Friedrich Wöller állította elő, nagyüzemi gyártását Moissan és Wilson dolgozta ki 1894-ben, az Egyesült Államokban. Egy kilogramm karbidból elméletileg 347 liter acetilén fejleszthető, a gyakorlatban 200-300 liter gáz jöhet létre, amely a vegyipar jelentős alapanyaga volt a 20. század közepéig. Az acetilénláng azonos fényerővel kevesebb hőt és égésterméket fejlesztett, tehát kevésbé rontotta a levegőt, mint a gyertya, a petróleum vagy a világítógáz lángja, ezért nagy jövőt jósoltak neki a közvilágításban.
            A világelső Tatán 1897-ben készült el a tóvárosi gázfejlesztő telep és csőhálózat, a legtöbb gondot a hálózat üzemeltetése, az öntöttvas csövek illesztése és tömítése okozta. Az acetilénégők 1897. július 24-én este fél kilenckor 21 helyen gyulladtak fel. A hálózatot szeptember elején kibővítették, mivel Ferenc József egy hadgyakorlat alkalmából II. Vilmos német császárral találkozott a városban. Az 500 Auer-égőt (a gázvilágítás hatásfokát megnövelő izzóharisnyás lámpát) kiszolgáló berendezés a budapesti Acetiléngáz Rt.-nél készült, Berdenich Győző mérnök, feltaláló és gyártulajdonos tervei szerint. Berdenich 1906-ban Egyesült Acetylénvilágítási Részvénytársaságot is alapított újabb városi telepek létesítése és karbidgyár építésére.
            Ebben a korban azonban létezett már villamos világítás is, Edison 1879-es szénszálas izzólámpa szabadalma nyomán. Kisvárosban az egykori gazdasági számítások a karbidvilágítást vélték a leggazdaságosabbnak, ám ez nem csak hogy a reményeket nem váltotta be, de az acetilén miatt veszélyesebbnek is bizonyult. Tatán 1912-ben tértek át a villanyvilágításra, a gázvilágítás 15 éve így csak technikatörténeti érdekesség maradt.
            A acetilén igen alkalmas volt mozgó fényforrások céljaira, kerékpárok lámpáinál az égőben, karbidból állították elő. Kisebb méretű karbidlámpákat a bányászatban, barlangászatban, hintókon és autókon alkalmaztak s részben ma is alkalmaznak. Acetilénnel történik az autogénhegesztés, a palackban szállított változatát dissous-gáznak nevezik.
(Forrás: MTI   |   <!--[if !vml]--><!--[endif]--> STOP)

Mátyás visszavásárolta a Szent Koronát - 1463. július 24.

          1463. július 24-én vásárolta vissza a Szent Koronát Hunyadi Mátyás III. Frigyes német-római császártól.
          Albert király halála után 1440-ben a Szent Koronát az özvegy királyné ellopta és Komáromba vitte. Ezzel lehetővé tette V. László megkoronázását, a korona Frigyes császár kezére jutását és meghiúsította I. Ulászló megkoronázását. Emiatt 1440. július 17-én I. Ulászló királyt egy alkalmi koronával koronázták meg, amelyet I. István székesfehérvári ereklyetartójáról szereltek le. A két király miatt az országban polgárháború tört ki, amelyből I. Ulászló került ki győztesen, de ő 1444-ben életét vesztette a Várna melletti ütközetben. Halála után a nemesek a Rákosmezőn tartott országgyűlésen V. Lászlót fogadták el uralkodónak, azonban III. Frigyes nem volt hajlandó kiadni sem a Szent Koronát, sem V. Lászlót. A rigómezei csata elvesztése után 1452-ben Hunyadi János feladta kormányzói tisztségét, de sem a Szent Koronát, sem V. László ügyét nem feledte. Nemeseket gyűjtött maga mellé és végül erős katonai nyomásra III. Frigyest arra kényszerítette, hogy hazaengedje V. Lászlót, de a Szent Koronát magánál tartotta. 1458-ban Hunyadi Mátyást választották az ország uralkodójává, aki 1463. július 24-én 80 ezer aranyért visszavásárolta a Koronát. A tárgyalást Vitéz János váradi püspök vezette. Az ünnepélyes hazaszállítást követően Sopronban közszemlére tetté, ahova az ország népe elzarándokolva lerótta tiszteletét.

2026. július 23., csütörtök

Rátki Zoltán nyelvépítész előadása Nagykőrösön - 2026. július 26-án vasárnap, 18 órától

Különleges előadás - egy különleges embertől.

Az ember esendő

Egy jómódú gazda, és egy szegény ember üzletet kötött.
A gazda minden héten ad két kiló túrót a szegény embernek, aki viszonzásul két kiló mézet ad cserébe. Ment az üzlet rendben jó ideig, mígnem egyszer a gazda arra gondolt, hogy bizony nem minden ember tisztességes, meg kellene mérni a mézet, amit kap. A legközelebbi csere után, hazaérve megmérte a pontos mérlegén – hát az csak másfél kiló volt!

Felháborodva ment a szegény emberhez és indulatosan a szemére vetette, hogy becsapta őt. A szegény ember lehajtott fejjel szólt: –Nagyon sajnálom, hogy így történt, de nagyon szegény ember vagyok. Egy kétserpenyős mérleget már beszereztem, de súlyokra még nem volt pénzem. Így amikor megkaptam a túrót, azt kivittem a kamrába, rátettem a mérleg egyik serpenyőjére, majd a másik serpenyőbe kimértem az azonos súlyú mézet.















Oroszlán csillagjegy - - - - - - - - - - július 23.-augusztus 23.