-
70 dkg finomliszt
-
1 csomag sütőpor
-
2 teáskanál só
-
50 dkg margarin
-
12 evőkanál víz
-
2 evőkanál 20 %-os ecet
Az én világom
2026. március 12., csütörtök
Sajtos rúd (finom és olcsó)
Atatürk (a törökök atyja) születésnapjára - 1881. március 12.
(Forrás: Biographie Atatürks, „Die Zeit”, 22. Mai 1980.)
2026. március 11., szerda
Ildikók köszöntése
Biciklihumor
Parancs János: Ismét tavasz
a csivitelő, a füttyögő madarak.
Az opál ég alatt a könnyű pára.
A tavaszi napsütéstől kótyagos,
cikázó rovarok, lepkék, bogarak.
Kibuknak a földből a füvek, a csírák,
tündökölnek és illatoznak az ibolyák,
az ismeretlen nevű, apró virágok.
Erjed és pezseg újra a természet,
ki tudja hanyadszor, hány ezer éve,
hogy kihordja és világra szülje
az esélyt, a folytatás reményét legalább.
Ez az évszak a bizalomé, a bizakodásé;
ilyenkor röstellem, hogy gyanakvó,
hitetlen és erőtlen lélek vagyok.
Mert gyönyörű ez a lázas igyekezet és lobogás,
gyönyörű ez az önfeledt, csapongó szárnyalás,
ez a lebírhatatlan, ösztönös és vegetatív remény
Pusztavacson 1937. augusztus 30-án született. Egy éves korában Biatorbágyra költöztek. Öt testvére született. Gépipari technikumban érettségizett kitűnő tanulóként. 1955-től a BME gépészmérnöki karán volt hallgató. 1956-ban elhagyta az országot. Két évvel később meghalt édesanyja. Párizsban a Sorbonne-on matematikát hallgatott, majd technikusként dolgozott. Ekkor kezdett írni. Ez után megalapította a Magyar Műhely című folyóiratot. 1964-ben jött haza, majd 1965-ben megnősült. Egy kislányuk született 1970-ben. Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Magvető Könyvkiadóban (19 évig) és az Új ember lapban dolgozott. Meghalt 1999. október 24-én Budapesten. (Wikipedia)
Horvátország magyar emlékeiből - Csáktornya nevezetességeiből
2026. március 10., kedd
Székely Gábor magánmúzeumában jártunk (Kunszentmiklós, Szabadszállás)
Rendkívüli élményben volt részünk a hét elején. Egy baráti párral ellátogattunk előzetes bejelentés után Székely Gábor magánmúzeumába, amely valószínűleg Magyarország legnagyobb Petőfi-gyűjteményét tartalmazza.
Először a kunszentmiklósi gyűjteményt tekintettük meg, amely a városnak egy többszintes patinás épületében található. A szinteken különböző anyagok nyertek elhelyezést. Leggazdagabb a Petőfi-gyűjtemény megszámlálhatatlanul sok Petőfi képpel, könyvvel, dokumentummal. De magával ragadó a többi gyűjtemény is, a dedikált könyvek, a faliképek, az eszperantó anyag….. Roppant érdekes az alsó szint is, ahol az ókortól vezet végig bennünket a tárgyak, kegytárgyak sokasága. Magával ragadók a nagyszüleihez, szüleihez, családjához kapcsolódó emlékek. A bőség zavarával küzd az ember, mert nagyvonalakban is képtelenség felsorolni a kiállított tárgyak sokaságát.
Miközben nézegettük a sok érdekességet, álmélkodva hallgattuk Székely Gábor hiteles előadását, aki többször hangsúlyozta, hogy ez csak a kezdet, az igazi látnivalók Szabadszálláson lesznek, ahova csak délután jutottunk el.
A Petrovits portát megvásárolva, a rajta álló kockaházat varázsolta Székely Gábor csodaszép múzeummá, nagy közösségi térrel. A látvány hasonló, mint Kunszentmiklóson, csak rendezettebb formában, több eredeti darabbal. Így megcsodálhattuk Orlay Petrics Soma, Borsos Miklós, Madarász Viktor képeit, Petőfi Sándor kézírását. A hatalmas Petőfi-anyag mellett külön terem foglalja magában a Szász Károlyra és a József Attilára való emlékezést.
Búcsúzóul arra is volt lehetőségünk, hogy Székely Gábor könyveiből vásároljunk, mert Székely Gábor nemcsak gyűjti a régiségeket, és megteremti azok kiállítását, de maga is ír érdekes, tartalmas szépirodalmi műveket.
A szabadszállási "Petőfi Otthona" hivatalos megnyitásig (március 14. 13.30 órakor) már csak néhány nap van hátra.
Kíváncsian várjuk! Mi ottleszünk!



































