Mindent egybe túrós süti

Hozzávalók:

50 dkg túró
450 g tejföl
10 dkg szoba hőmérsékletű vaj
8 tojás
7 evőkanál liszt
7 evőkanál cukor
1 citrom reszelt héja
a tepsi kenéséhez:
vaj

a tálaláshoz:
baracklekvár
porcukor

Elkészítése:
A sütőt 180 fokra melegítjük.

A hozzávalókat a felsorolás sorrendjében a keverő tálba téve kikeverjük. Az így kapott masszát a kivajazott (lisztezni nem kell!), magas falú tepsibe öntjük. A tepsit néhányszor a konyhapulthoz ütögetjük, hogy egyenletesen elterüljön a tészta, illetve, hogy a felesleges levegő távozzon belőle.

Az előmelegített sütőbe tesszük és annak erősségétől függően kb. 25-30 perc alatt készre sütjük. (Tűpróba!)

Sülés közben jelentősen megemelkedik, majd amikor a sütőből kivesszük, összeesik.

Forrón ízlés szerint felszeleteljük, de kihűtve is isteni.

(Forrás: kiskegyed.hu)

Székelyföld autonómiájának napja (október utolsó vasárnap) - - - - - - - - - A székelyekről, a székelyektől

Székely mondás: A medve nem játék!

Hagymás-hegység

A reformáció emléknapjára, október 31. - Luther Márton

Luther Márton (Martin Luther, 1483–1546) a szász választófejedelemség bibliamagyarázó professzora, német ágostonrendi szerzetes Eislebenben (Dél-Németország) született szegény bányászcsaládból. Nehéz körülmények között végezte filozófia tanulmányait. 1505-ben a filozófia, 1512-ben a szentírástudomány doktorává avatták. 1508-tól a wittenbergi egyetem tanára. 1517. október 31-én kifüggesztette a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt tételeit.  A katolikus egyház megreformálása érdekében elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, valamint a búcsúval való visszaéléseket, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását. Vallotta, a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg. Luthert X. Leo pápa kiátkozta és kiközösítette. Ezt követően Luther III. (Bölcs) Frigyes pfalzi választófejedelem védelme alatt élt Wartburgban, ahol 1522-ben lefordította németre az Újszövetséget. (Bibliafordítása vetette meg a német irodalmi nyelv alapjait.) Nézetei hosszas harcok, nagy áldozatok árán utat törtek, és az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a nála is radikálisabb, Kálvin János (Jean Calvin), genfi reformátor vezette irányzat a református vallás alapja. Luther 63 éves korában halt meg születése helyén, hirtelen halállal.

       Luther Mártonról utcákat, tereket, intézményeket (pl. a marosvásárhelyi gyülekezési házat) neveztek el Magyarországon és a határon túli magyarlakta területeken. Több szobrával is találkozhatunk. Közülük most egy kevésbé ismertre hívom fel a figyelmet, mely a budapesti Józsefvárosban (VIII. ker.), a Luther udvarban található.

A Magyar Királyságban a 16. század közepére terjedtek el a lutheri tanok a német lakosság közvetítésével. Kezdetben főleg a városi polgárság bizonyult fogékonynak a mozgalomra. A szászok, a magyarok és a szlovákok gyaránt megszervezték a Luther Márton tanításain alapuló lutheránus (evangélikus) egyházaikat. A lakosság között hamar ismertté váltak Zwingli és Kálvin nézetei is. Elsősorban a magyar kisnemesség tért át hamar a kálvinista (református) hitre. Az 1560-as években végül a német és a svájci reformáció hívei a három részre szakadt ország valamennyi részén két külön egyházzá alakultak, és a 16. század második felére már a magyarság túlnyomó része református (kálvinista) lett. A szászok és a szlovákok megmaradtak az evangélikus vallás mellett. A magyarok közül csak a nyugat-dunántúli magyarok maradtak többségükben lutheránusok.

A Magyar Királyság három részre szakadása, és a nemzeti újraegyesítő törekvések ugyanakkor kedveztek a reformáció térhódításának a magyarság egésze körében. Az új vallás ettől kezdve a bigottan katolikus Hasburgok elnyomó politikájával szembeni „nemzeti üggyé” vált. A reformáció nagymértékben hozzájárult a magyar nyelv és irodalom kora újkori látványos kibontakozásához is.

Néhány evangélikus vallású nevezetes magyar: Thököly Imre, Tessedik Sámuel, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Mikszáth Kálmán. Külföldi: J. Bach, Albert Schweitzer.

Érdekességek közül: Sámsonháza templom gyülekezete világi vezetőjének Kossuth Lajost választotta, aki egyedüliként ezt a magyarországi tisztséget tartotta meg haláláig még az emigrációjában is.

          Répcelakon (Vas megye) található Luther-szobor. Mészkő talapzaton áll, bronzból készült, Veres Gábor alkotása. Hátterében egy mészkő táblára vésték 95 tételének pontjait magyarul és németül. Az interneten talált, 2011. május 8-i avatási képet Benkő Sándor készítette.

A történelmi protestáns felekezetek a REFORMÁCIÓ EMLÉKNAPJÁN emlékeznek meg az ellenreformáció áldozatairól, köztük a gályarabnak eladott magyar prédikátorokról.

Ezt az érdekes történetet ismertetem, valamint főbb szereplőit mutatom be holnap két másik bejegyzésemben: Ruyter admirális és a magyarok, valamint A Gályarabok emlékműve Debrecenben.

Gárdonyi Gézára emlékezünk halála napján - 1922. október 30.

Gárdonyi sírhelye Egerben

Gárdonyi halála és személyisége

Testi-lelki egészségét a megpróbáltatások megkoptatták, állapota leromlott. Bár szív-, máj- és vesebántalmakra egyaránt panaszkodott, s látása is meggyengült, orvosai még közvetlenül halála előtt sem állapítottak meg végzetes kórt nála. Fia beszámolója szerint – a lélekvándorlásban és a spiritizmusban is hívő – Gárdonyi akarta magának a halált. 1922. október 14-e után nem mozdult ágyából, kezébe többé tollat nem vett, s ötvenkilenc esztendősen, október 30-án, egri otthonában elhunyt. Noha végakaratában arról rendelkezett, hogy szűk családi körben helyezzék örök nyugalomra egri háza kertjében, Eger városa ezt méltatlannak érezte volna láthatatlan emberével szemben. November 1-jén bronzkoporsóban fekvő testét alma matere, az egri líceum aulájában ravatalozták fel, s tiszteletére a város mind a huszonhárom templomtornyában megkondították a lélekharangot. Az egyházi szertartást követően – Tordai Ányos egri cisztercita tanár javaslatára – az egri vár Bebek-bástyáján kialakított díszsírhelyen hantolták el, gerendakereszt fejfájára végakarata szerint az azóta legendássá vált frázist vésték: „Csak a teste!”

Gárdonyi az ellentmondások embere volt, ami egyéniségének és művészetének megítélésére is rányomta bélyegét, és nagyban hozzájárult a személye körüli legendák, félreértések kialakulásához. Pályatársai nagy részétől eltérően az ő esetében nem volt táj, ahol bölcsője ringott, ahol gyökeret eresztett, vagy ahova egy életen át kötődött volna, csak életútja derekán talált otthonra Egerben. Vidéki ember volt, nem szenvedhette a nagyváros zaklatott életritmusát, gondolkodását és eszméit mégis a beköszöntő új század nyugtalansága határozta meg. Már családjától ráhagyományozott szellemi öröksége is sokrétű volt: szemléletére erősen hatott apja hazafias, negyvennyolcas politikai radikalizmusa, Habsburg-ellenessége, ugyanakkor anyjától egy letűnt világ romantikáját, nosztalgiáját ismerhette meg. Erre épültek saját életének tapasztalatai, főként néptanítósága során megerősödött szociális érzékenysége és demokratizmusa.

Egerbe költözését követően vallásos lett, de hite egészen sajátos elemekből tevődött össze. Hittel vallotta a szeretet és a szabad akarat hatalmát, ugyanakkor azt is, hogy a világ megértéséhez és Isten megtalálásához a természettudományos megismerés vezet (élete egyik legfontosabb olvasmányaként tartotta számon Darwin A fajok eredete című művét). Emellett a buddhizmus, az okkultizmus és a miszticizmus, a teozófia és a spiritizmus egyaránt erősen befolyásolták vallási szemléletét.

A kortársak Gárdonyiról papírra vetett vallomásai és visszaemlékezései egy dologban kivétel nélkül megegyeznek: visszahúzódó, befelé forduló embernek írták le. Társaságban is nagyokat és jelentőségteljeseket hallgató embernek ismerték, megnyilatkozásai visszafogottak, már-már szemérmesek voltak. Külső megjelenése összhangban állt magaviselésével: öltözetével keveset törődő, szikár, barna bőrű ember volt, apró fekete szemei alatt mozgékony orr ült, hangja kellemesen érdes. A nyugalmas felszín azonban az ő esetében háborgó lelket takart. Zsurnalisztaéveiben nevezetes volt egymást váltó párbajairól, ebből kifolyólag 1890-ben Szegeden az állami fogház „vendége” is volt hat héten át.

Az évek múlásával, emberi és szerelmi csalódásai következtében tépelődő, vergődő lélekként egyre inkább elfordult a külvilág történéseitől, s emberi küzdelmei áthelyeződtek benső világába. Nemcsak emberkerülő lett, de távol állt tőle az érzéki örömök élvezete is, egyedül a pipázásnak hódolt állandó szenvedéllyel. A testi örömöknél nagyobbra tartotta a transzcendentális, már-már vallásos imádatot. Házasságellenes nőgyűlölő hírében állt; beszédes tény, hogy legelső befejezett regényének eredeti címe Nőgyűlölő volt – végül Cyprián címen jelent meg 1888-ban. Az íróval bizalmas baráti viszonyban lévő Feszty Árpádné olyan férfiként vallott róla, akinek „nem volt tehetsége a szerelemhez”, meglett férfiként is olyan félszegen viselkedett a nőkkel, akár egy kisdiák.

Gárdonyi titkosírása

Gárdonyi személyiségének és mindennapjainak részletei, valamint irodalmi ötletei és ars poeticája rendszeresen vezetett titkosírásos naplójából, feljegyzéseiből és maximáiból – ún. Mesterfüzeteiből – bontakoznak ki emberközelségből. 1906-ban fejlesztette ki meglehetősen bonyolult, kalligrafikus titkosírását – családja tréfás elnevezésével „tibetűit” –, amelyet több sikertelen próbálkozást követően 1969-ben Gilicze Gábor és Gyürk Ottó fejtett meg. A lentről felfelé és jobbról balra haladó írásrendszer pont-, vonal- és körívelemekre, illetve ezek dőlésirány szerinti kombinációjára épülő betűírás.

Az egészség megőrzéséhez ajánlom

Nem mindegy

II. Rákóczi Ferenc és társainak újjátemetése - Kassa, 1906. okt. 29.

         A törökországi Rodostóban száműzetésben élő vezérlő fejedelem 1735. április 8-án (ez akkor Nagypéntekre esett) hunyt el Rodostóban 59 évesen. A holttestét mumifikálták, mind az agyvelejét, mind a belső szerveit eltávolították. A holttest belső szerveit a rodostói görög templomban, szívét a franciaországi Yerres városának temetőkertjében temették el. A testet Mikes Kelemen a szultán engedélyével Konstantinápolyba (ma: Isztambul) szállíttatta a nyár elején. Kívánságának megfelelően édesanyja, Zrínyi Ilona mellé temették a Galata városrész Szent Benedek jezsuita templomban, szíve pedig a Párizshoz közeli Grosbois-ba került. II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc leverése után menedéket kapott a francia udvarban, amiért hálás volt, és soha nem felejtette el Grosbois-t, ahol lakott. Halála után bebalzsamozott szívét és vallásos munkáinak kéziratait ide hozták, a kamalduliak őrizetére bízva. A francia forradalom zűrzavaros napjaiban a bebalzsamozott szív azonban örökre eltűnt.

            A hamvak hazahozatalának gondolata már a reformkorban megjelent, politikai okokból azonban az 1870-es évekig nem kerülhetett szóba komolyan, és még ezután is évtizedek teltek el, mire a gondolat megvalósult. A hazahozatalról látványos parlamenti jelenetben egyezett meg 1904. március 10-én Tisza István  miniszterelnök és Thaly Kálmán, az ellenzéki Függetlenségi Párt alelnöke. Az Országgyűlés 1906. október 23-án törölte el a Rákóczit és társait megbélyegző 1715. évi 49. tc. 2. és 3. §-ait, az uralkodó, I. Ferenc József Magyarország megkoronázott apostoli királya pedig már másnap szentesítette a döntést. Őt és társait a Szent István Bazilikában, Thökölyt pedig a Deák téri evangélikus templomban ravatalozták fel Budapesten 1906. október 28-án.

      A fejedelem maradványait végül 1906. október 29-én helyezték örök nyugalomra Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyház északi hajója alá épített kriptába. A sírboltban szemben, a középső kőszarkofágban nyugszik, közös „sírban” édesanyjával, Zrínyi Ilonával és idősebb fiával, Józseffel. A bal oldali szarkofágban Sibrik Miklós ezereskapitány, udvarmester, a jobb oldaliban Esterházy Antal kuruc generális kapott nyughelyet. A szűk lejárati lépcső mellett elhelyezett kőszarkofág Bercsényi Miklós gróf, Rákóczi helyettese és második felesége, Csáky Krisztina grófnő maradványait rejti.
(Felhasználtam: Wikipeda, műemlék,hu
II. Rákóczi Ferenc és Kassa kapcsolatáról részletesen írok  a június 1-2-3-4. bejegyzésemben.
II. Rákóczi Ferenc kassai szobrát 2013. április 24-én koszorúztam meg.)