Az én világom
2026. június 17., szerda
Aktuális még mindig?
Címkék:
Gondolatok,
Humor
Csehországi nosztalgia
Csehország mai területén Prágában, Brünnben (csehül: Brno) és Chrudimban voltam, de még akkor Csehszlovákia egyik része volt.
Prágai élményeim máig kísértenek. Első feleségem a Veszprémi Egyetemen dolgozott, és a szakszervezettől kapott családi üdülést a prágai egyetem kollégiumába 7 napra. És mivel étkezést nem tudtak biztosítani, még étkezési pénzt is kaptunk!
Odafelé és visszafelé is megálltunk Morvaország egykori fővárosában, Brünnben (csehül: Brno), ahol megcsodáltuk a kapucinusok Szent Kereszt-templomának hátborzongató látványosságát, a szerzetesek kiszáradt testét, valamint Spielberg várát, ahol Kazinczy Ferenc és társai raboskodtak.
Prága csodái közül az Orloj (Asztrónómiai óra), a Hradzsin (Prágai Vár), Vysehrad vára, a Károly híd, a szűk utcákon kanyargó villamosok, az Arany Utcácska házai maradandó élményt nyújtottak. Persze legjobban a Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György szobrának örültem.
Chrudinban a miskolci Bóbita Bábegyüttessel voltam Európa egyik legnevesebb nemzetközi bábfesztiválján. Engem delegált Miskolc megyei Város Tanács művelődési osztálya kísérőnek. Mivel nekem nem kellett minden műsort megnéznem, sokat sétálgattam a patinás városban.
Nagy tartozása még az életemnek, hogy egy körutat tegyek Csehországban. Különösen az épségben megmaradt várak, kastélyok, egy-két nevezetes csatahely (pl: Austerlich – Slavkov u Brna) és a magyar emlékek (pl: Neuhaus – Jindrichuv Hradec, Rákóczi iskolai városa) vonzanak.
Címkék:
Gondolatok,
Országokról
Cicák és kutyák
Kelkáposztás gulyás
Címkék:
Recept
2026. június 16., kedd
Zöldséges rizskorona
Hozzávalók:
50 dkg hosszú szemű rizs
25 dkg darált sertéshús
1 fej vöröshagyma
3 dkg vaj
7 dl száraz fehérbor
1 nagy doboz (40 dkg) hámozott paradicsom (konzerv)
1-1 piros, sárga és zöld színű paprika
30 dkg zöldborsó (mirelit)
2 cukkini
25 dkg darált sertéshús
1 fej vöröshagyma
3 dkg vaj
7 dl száraz fehérbor
1 nagy doboz (40 dkg) hámozott paradicsom (konzerv)
1-1 piros, sárga és zöld színű paprika
30 dkg zöldborsó (mirelit)
2 cukkini
só, őrölt bors
3-3 evőkanál olaj és zsemlemorzsa
10 dkg reszelt parmezán sajt
3-3 evőkanál olaj és zsemlemorzsa
10 dkg reszelt parmezán sajt
Elkészítése:
Az apróra vágott hagymát a vajban megpároljuk. Hozzáadjuk a húst, és néhány percig pirítjuk. Végül a borral felöntjük, és addig főzzük, míg minden folyadék elfogy. Beletesszük a paradicsomot és a csíkokra vágott paprikákat. Sóval, borssal ízesítjük, és lefedve 30 percig főzzük. A rizst sós vízben megfőzzük, és külön a zöldborsót is puhára pároljuk. A cukkiniket felkarikázzuk, és az olajban megsütjük. Amikor a paradicsomos szósz megfőtt, a paprikákat kivesszük, és félretesszük. A szószt a rizshez keverjük, majd lecsöpögtetjük. Lyukas közepű kerek formát kivajazunk, és 3 evőkanál reszelt parmezánnal elkevert zsemlemorzsával megszórjuk. A rizses masszát, a húst és a zöldségeket váltakozva belesimítjuk, a tetejére rizs kerüljön! A maradék parmezánnal megszórjuk, és meleg sütőben átsütjük. Amikor kész, tálra borítjuk, és paprikacsíkokkal díszítjük.
(Forrás: 109.HU)
Boccaccio születésnapjára - 1313. június 16.
Giovanni Boccaccio (dzsovanni bokaccsó, 1313. június 16. – 1375. december 21.) olasz író, költő, humanista apja mint az egyik firenzei bankház utazója és ügynöke Párizsban ismerkedett meg egy vagyontalan francia özveggyel, s tőle született a későbbi író – törvénytelen gyermekként – valószínűleg már Firenzében, de születési körülményei homályosak: helyszínként leggyakrabban Párizs, Firenze és Certaldo neve merül fel az életrajzokban. Apjánál, Boccaccio di Chellinónál nevelkedett Firenzében, féltestvéreivel együtt. (Apja egy másik nőt vett feleségül, nem Boccaccio anyját.) Majd Nápolyban tanult, s közben egy gazdag kereskedő feleségének lett ifjú szeretője, de Fiammetta – így nevezte kedvesét írásaiban – hamarosan elhagyta. Apja halála (1349) után visszatért Firenzébe. 1348–1353 között írta legfontosabb, az utókor csodálatát kiváltó művét, a Dekameront. Jó barátja volt a nála alig idősebb Petrarcának: levelezésük bensőséges viszonyra vet fényt.
Élete utolsó húsz évét humanista tanulmányainak szentelte. 1373-ban Firenze városa felkérte, hogy tartson nyilvános előadásokat Dante Commediájáról. De ezekből betegsége miatt csak néhányat tudott megtartani. A Dante-kutatás szempontjából alapvető fontosságú az általa írt Dante-életrajz. Kiváló tudós humanista is volt: ő fedezte fel a kitűnő latin történetíró, Tacitus (élt: ?55 – ?118) műveit.
Boccaccio tudós munkáit latinul írta, saját kora is ezeket becsülte inkább, és ezekre volt a legbüszkébb ő is, de írt még 16 allegorikus eklogát, két moralizáló életrajzgyűjteményt, s egy nagyméretű mitológiai magyarázatgyűjteményt. Az utókor azonban az olasz nyelvű Dekameron (Decameron) (1348-1353) szerzőjét tiszteli benne elsősorban, aminek irodalomtörténeti jelentősége, hogy általa vált önálló irodalmi műfajjá a novella.
Szegényen, anyagi gondok közt élt Certaldóban és Firenzében. Jellemző, hogy Petrarca 50 aranyat hagyott Boccaccióra végrendeletében azzal a megkötéssel, hogy bundát vegyen rajta. – Nem sokkal élte túl nagy barátját: Certaldóban halt meg ősi házában 1375. december 21-én.
Címkék:
Életrajz,
Irodalom,
Nevezetes személy
Nagy Imre halálának évfordulójára - 1958. június 16.
Csetneki Juhász Balázs: Kegyelmet nem kérek
„ Nagy Imre 1958-ban mártírhalált halt miniszterelnök tiszteletére”
Volt elvtárasaim ne habozzatok,
Ácsoljátok a bitófát és akasszatok!
Kegyelmet nem kérek!
Tudjátok és én is tudom
Nincs rajtam hatalmatok.
Meggyalázhattok, összekötözhettek,
Arccal a föld felé eltemethettek,
Mégis örökéletű leszek,
Mert az utolsó magyar szabadságvágyában ,
Utolsó leheletében is ott leszek,
Mert szabadság nélkül nincs haza,
Szabadság nélkül nehéz az igaz élet
Szabadság nélkül nehéz az igaz szerelem!
Kegyelmet nem kérek!
1956-ban Szent István népe fölkelt
S a vörös góliát beleremegett,
És harmincöt év után
Úgy omlott össze, mint a kártyavár.
Mert hazugságra
Még kunyhót sem lehet építeni.
Jöttünk az értünk szóló
Déli harangszóval
S hittük és vártuk, hogy
Segít Európa, hogy segít a Világ,
Hogy most talán
Trianon mocskát
Rólunk végleg lemossák.
De nem segített Európa
És nem segített a Világ.
Magunkra hagyottan
Vérben és terrorban
Néma jajunkban
Hullottunk, csak hullottunk,
Vagy menekültünk a semmi
Útján sírva,
Hazánkért elvesztettünk hazánkat,
Ez volt a harcunk jussa,
És vádlón nézett ránk
Üveges szemekkel halottunk:
Testvér gyilkol testvért,
Ez a mi nagy átkunk,
De minden kihullott magyar vér
A mi közös gyászunk.
Kegyelmet nem kérek!
Volt elvtársaim, együtt ettünk,
Együtt tanultunk,
Együtt reménykedtünk
Hogy szebb jövő lészen.
A börtönöm magányában
A lassan pergő másodpercek,
Mint ólomeső betemetnek,
Az idő agyonnyom,
Félek.
Elvész minden ami fontos,
Ami élő,
A család, a barátok ,
Az erdő.
A kelő és nyugvó nap,
Az esőáztatta föld illat,
A mező, a vasárnapi ebéd,
Minden mi volt.
Kegyelmet nem kérek!
Mert a népet nem lehet felakasztani.
Kegyelmet nem kérek!
De volt elvtársaim
Kegyelmezzetek másoknak:
A gyerekeknek, a nőknek,
A betegeknek és az igaz beszédűeknek.
Én magamnak nem kérek kegyelmet!
Az én sorsom elvégeztetett.
Mert tudom:
Igaz utat választottam,
Igaz utat jártam,
Mást nem tehettem.
Mert 1956 forradalmi népe
Most én vagyok.
Akasszatok!
Kegyelmet nem kérek!
Címkék:
Nevezetes személy,
Vers
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



































