Megszívlelendő mondások

Ördögpirula

Óvd az agyad, élj tovább! - angol szemmel

            Mivel a jelen állás szerint a britek élettartama 2030-ra valószínűleg eléri a 87 évet, az orvosi szakértők szerint 20 év múlva minden ötödik ember Alzheimer-kórban vagy elmezavarban fog szenvedni. Védd meg az elmédet a leépüléstől! Tedd meg ma a szükséges lépéseket, hogy tovább és jobban élhess!

Étel az agynak

            Veszély: Az egészséges test alapját képezik a tápanyagok, de a szürkeállomány karbantartásában is fontos szerepet játszanak. A játékszabályok egyszerűek: fogd vissza a cukrot és tartsd az ételt frissen. „A feldolgozott élelmiszerek szinte mérgezik az agyat” – mondják tápanyag szakértők. A Rhode Island Hospital tanulmányai szerint a feldolgozott ételekben található nitritek és a „fehér” ételekben (kenyér, tészta) található cukor riasztóan megemelheti az elmezavar veszélyeit.

            Mit kell tenned: Tedd le a Big Mac-et, és vegyél magadhoz annyi B-vitamint és antioxidánst, amennyit csak tudsz. Ezek segítenek a testedből kiszűrni a homociszteint, egy olyan neurotoxint, ami szorosan kapcsolódik az elmebajhoz. A B12-ben gazdag kagylók segítenek az agyad fitten tartásában.

A stressz hatásai

            Veszély: Naponta háromszor eszel az asztalodnál ülve? Ideje kilépni az irodából. Ha hetente 55 órát dolgozol, lassabban fog az agyad, hajlamosabb vagy a depresszióra és az alkoholizmusra. „A krónikus stressz nagy hatással van a szervezetre”, mondja Colson. A stressz elárasztja a testedet kortizollal, ami egy bizonyos idő után összezsugoríthatja az agyat és memóriazavart kelthet, valamint az izmokat is legyengítheti.

            Mit kell tenned: Hagyd ott az asztalt, irány az edzőterem! A közepes ismétlésszámú, magas intenzitású edzések megemelik a tesztoszteron termelését, és megakadályozzák a kortizolét, amitől erősebb és stresszmentes leszel.

Tudod mit? Irány a bár!

            Veszély: Ha többet beszélsz Sirivel, mint a barátaiddal, az nagyban növelheti az Alzheimer-kór kockázatát. „Az emberek társasági lények. Az agyunk úgy fejlődött, hogy keresse a szociális kapcsolatokat, tanulmányok pedig bebizonyították, hogy az aktív társasági élet távol tartja a memóriazavart.”

            Mit kell tenned: Esténként találkozz a haverokkal a bárban! De ne csak a focit bámuljátok – az igazi beszélgetés véd legjobban az elmezavarok ellen. Duplázd meg az agyadat érintő impulzust, és kapcsolódj be egy kvízjátékba – amerikai kutatók szerint a memóriát és érvelést igénybe vevő játékok javítják a kognitív képességeinket az öregkorban is. Csak próbálj meg távol maradni a nitrátban gazdag chipstől és disznóhús-falatkáktól. Na meg persze a Jägermeistertől.

Kicsit, de gyakran!

            Veszély: Ha az ajánlott 21 heti alkoholmennyiséget egyetlen éjszaka alatt döntöd magadba, az senkinek sem tesz jót. Azok, akik havonta több mint két alkalommal rúgnak ki a hámból, megduplázzák az agyi leépülés kockázatát. Úgyhogy inkább rakd le azt a korsó sört.

            Mit kell tenned: Azért nem is kell rögtön beállni az antialkoholisták sorába. Ha naponta megiszol két egységnyi alkoholt (ez 4,5 dl sör, vagy egy kisebb pohár bor), akkor 23%-kal kisebb az esélyed, hogy a későbbiekben memóriazavartól fogsz szenvedni.

Az a mennyei koffein

            Veszély: Azt már tudod, hogy a reggeli kávé felpörget, de ez a pörgetés még az öregkorodig is kitarthat. Ha naponta megiszol 3-4 csésze kávét, az csökkenti a későbbi elmebaj esélyeit. Ezenkívül egy hawaii tanulmány összekapcsolta a koffeinfogyasztást a Parkinson-kór kisebb kockázatával.

            Mit kell tenned: Tartsd rendben a koffeinfogyasztó szokásaidat! Ha állandóan karamellás mocha lattét döntesz magadba, rosszat teszel a körvonaladnak és az agyadnak is. A helsinki Karolinska Institutet tanulmánya megállapította, hogy a túlsúlyos felnőtteknek négyszer nagyobb az esélyük az elmezavarra, úgyhogy inkább kérd a kávédat cukor nélkül.

(Forrás:)

Az ember és az állat

Rakott palacsinta

Csaplár-Bócz Lajosné (Horváth Ágnes) készítette (Nagykőrös, 2023. február 3.)

Técsy Zsolt (házigazda) tanulja a fogásokat.

Galambóc vára az Al-Duna mentén (a Vaskapuban)

Galambóc (szerbül: Голубац/Golubac, németül: Taubenberg, törökül: Gögerdsinlik) falu és járás Szerbiában.

Földrajz

Újmoldovával átellenben, közvetlenül a Duna jobb partján, a Vaskapu-szorosnál fekszik. Galambóc járáshoz 24 falu tartozik.

Történelem

Galambóc vára helyén egykor Columbaria római erőd állott. A várat a rácok (későbbi szerbek) építették, 1334-ben Károly Róbert hódította meg hadjárata során. 1387-ben Lázár szerb fejedelem ostromolta. A török először 1391-ben foglalta el, de ekkor még Perényi Péter visszafoglalta. A szerb várat 1427-ben szerződéssel szerezte meg Zsigmond király, de annak szerb kapitánya a töröknek adta át 12 000 aranyért. 1428-ban Zsigmond ostrom alá vette, de a szultán serege felszabadította, és a király is alig menekült meg. 1458-ban Mátyás serege ostromolta, de a belharcok miatt kénytelen volt az ostromot félbeszakítani. 1481-ben Kinizsi Pál foglalta el, de nemsokára megint török kézre került. 1688-ban Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta. Festői romjai a Duna partján állnak Galambóc mellett.

Galambóc ostroma

Galambóc ostroma 1428 májusában zajlott, amikor a Zsigmond magyar király vezette magyar haderő - litván és havasalföldi segédcsapatokkal megerősítve - ostrom alá vette az 1427-ben török kézre került várat. Az ostromban - a magyar történelemben elsőként - nagy szerepet játszott a tüzérség, amelynek segítségével szinte be is vették a várat, de időközben megérkezett II. Murád szultán a vár felmentésére, ezzel eldöntve a csatát. A magyarok vereséget szenvedtek, Zsigmond is alig menekült meg. A csata eredményeként a törökök kezére került Szerbia és Bosznia nagy része.

Előzmények

Az Oszmán Birodalom a 14. század végére elérte a Magyar Királyság déli határait, miután leigázta a Balkán-félsziget nagy részét. Szerbia területének jelentős része is oszmán fennhatóság alá került, a megmaradt területek a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom állandó nyomásának voltak kitéve. Az oszmán hódítást megakadályozandó, Lazarevics István szerb despota szövetségre lépett Zsigmond magyar királlyal.

Zsigmond és Lázárevics István 1426-ban szerződést kötött, amelyben a szerb despota lemondott Nándorfehérvárról, Galambócról és még néhány kisebb várról a magyar király javára, cserébe unokaöccsének, Brankovics Györgynek despotaként való elismeréseként. Lázárevics István 1427. július 18-án meghalt, Zsigmond pedig kérte Brankovicstól a szerződés betartását, az új despota azonban megpróbált kibújni az egyezség alól, így Zsigmondnak fegyverhez kellett folyamodnia és erővel foglalta el Nándorfehérvárt, mire a többi vár is meghódolt, Galambóc kapitánya azonban egy, Lázárevics despotával kötött szerződésre hivatkozva nem akarta átadni a várat, hanem követelte Zsigmondtól a váltságdíj megfizetését, aki ezt megtagadta, így a kapitány II. Murád oszmán szultánhoz fordult, aki megfizette a kért 12 000 aranyat, így a vár a törökök kezére került.

Galambóc vára a Duna túloldaláról

Az ostrom:

Zsigmond természetesen nem hagyta annyiban és hadjáratot tervezett a vár elfoglalására. Még a tél folyamán felépíttette Galambóccal szemben Lászlóvárát, amely a magyar hadjárat kiindulópontjául szolgált. Zsigmond 15-20 000 főnyi sereget toborzott össze, amelynek részét képezték a Cserni Száva vezette litván segédcsapatok, valamint II. Dan havasalföldi fejedelem 6000 katonája. Brankovics azonban nem volt hajlandó segítséget küldeni.

A vár ostroma 1428 április végén kezdődött. Ez volt első olyan magyar seregek által végrehajtott ostrom, amelyben nagy szerepet kapott a tüzérség. A magyarok hajókról bombázták a várat, valamint a szemben fekvő Lászlóvár tornyáról is állandóan lőtték, rongálták a falakat. A törökök keményen védekeztek, de a falak idővel annyira megrongálódtak, hogy már csak nehezen tudták védeni. A magyar seregek már döntő rohamra készültek, amikor II. Murád szultán nagy sereg élén megérkezett az ostromlott vár felmentésére, a túlerő láttán pedig Zsigmond jobbnak látta inkább fegyverszünetet kötni. Az egyezség értelmében Galambóc török kézen maradt, cserébe a magyar sereg szabad elvonulásának biztosításáért.

A magyar csapatok nemsokára megkezdték a Dunán való átkelést, de a törökök megszegték szavukat és támadásba lendültek a még át nem kelt csapatok ellen, akik közt ott volt Zsigmond is. A kialakult küzdelemben a király védelmét Rozgonyi István temesi főispán látta el, akinek a felesége, Szentgyörgyi Cecilia (egyes források Rozgonyi Cicelle néven is emlegetik) - aki részt vett az ostromban is - hajókkal érkezett a király és férje segítségére, akiket sikerült is kimentenie. A visszavonuló magyarokat Cserni Száva fedezte litván csapataival, akik mind egy szálig elestek, de a magyar csapatok aránylag kevés veszteséget szenvedtek.

Következmények:

Az oszmán seregek Galambóc felmentése után végigpusztították egész Szerbiát, Brankovics György csak a magyar fennhatóság megtagadásával és évi adó fizetésével tudta a békét megvásárolni. Ezt követően Murád szultán seregei Bosznia ellen fordultak, ahol megverték II. Tvrtko bornyák király seregeit és több fontos várat elfoglaltak.

Zsigmond egy esetleges török támadásra felkészülve megerősítette az ország déli határán álló várakat, főként Nándorfehérvárt, amelynek parancsnokául Tallóci Matkót nevezte ki, ezenkívül pedig a Szörényi bánság védelmére letelepítette a Német Lovagrendet. 

Murád szultán azonban végül is nem támadta meg Magyarországot, hanem inkább fegyverszünetet kötött Zsigmonddal, ezzel néhány évre biztosítva a békét a két ország között.

Az esemény irodalmi feldolgozása:

Arany János 1852-ben (Nagykősösön) verset írt Zsigmond király megmentőjének, Szentgyörgyi Cecíliának tiszteletére, Rozgonyiné címmel.

A fentebb látható képeket 2017-ben készítettem.

Az alább látható képet Técsy Zsolt készítette 2024. április 22-én este

Jászai Mari születésnapjára - - - - - - 1850. február 24.

         Jászai Mari (eredeti neve: Krippel Mária)

(Ászár, 1850. február 24.-Budapest-Krisztinaváros. 1926. október 5.)

         Idézet tőle, amit mindenkinek ajánlok a figyelmébe: „Minden dicsőségnél, minden tehetségnél többet ér: szeretni. Nem az, hogy az embert szeretik, hanem az, hogy az ember szerethet! (...) Szeretni valakit, felolvadni benne, érte élni, vele élni, vágyódni, vágyódni utána: ez az élet értelme!”

Élete

            Édesapja Krippel József ácsmester, édesanyja Keszey Julianna. Már 10 évesen pesztonkaként dolgozott, majd szolgáló lett Bécsben és Budapesten, markotányosnő a königgrätzi csatában. Eredeti nevét annyira nem szerette, hogy még a születési anyakönyvi kivonatból is kiégette a Krippelt (a német szó jelentése beteg, kissé lesajnáló értelemben). 1866-ban, tizenhat évesen Hubay Gusztáv társulata után szökött Székesfehérvárra, és statisztálni kezdett. 1867-ben már Budán játszott, 1869-ben a kolozsvári színházhoz szegődött. Budai tartózkodása alatt ismerkedett meg első férjével, Kassai Vidor komikussal, akitől két év házasság után vált el. 1872-ben lett tagja a budapesti Nemzeti Színháznak, melyhez haláláig hűséges maradt (egy évre, 1900-ban a Vígszínházba szerződött), 1901-től a Nemzeti örökös tagja. Bemutatkozó előadásában Bánk Bán Gertrudisát játszotta. 1893-tól egy évig a Színművészeti Akadémián is tanított. Férfifalónak tartották, bár saját szavai szerint kapcsolatait mélyen átélte. Válása után többé nem ment férjhez.

Jászai Mari Gertrudis szerepében az 1870-es években

Művészete

            Őstehetség volt, ismereteit folyamatos tanulással mélyítette. Mindenekelőtt tragikus sorsú szerepekben tündökölt, Shakespeare nőalakjait, Antigonét, Jokasztét és Élektrát, Kleopátrát, Margit királynét, Lady Macbethet, Volumniát, Gonerilt, Konstanciát, a Rómeó és Júliában a dajkát és Capuletnét formálta meg kiemelkedő tehetséggel. Utolsó szerepe Gloucester özvegye volt a III. Richárdban. Tehetségesen és szívesen szavalta Petőfi Sándor verseit – például munkásoknak szervezett előadóesteken. Fordított is: Ibsen: John Gabriel Borkmann  című művét Jászai fordításában mutatta be a Nemzeti Színház. Összesen mintegy 300 szerepet játszott. 1926-os halála után nyilvánosságra került naplója, jegyzetei színháztörténeti szempontból is értékesek az utókor számára.

Emléke (a teljesség igénye nélkül)

          Róla nevezték el a tatabányai Jászai Mari Színházat. Nevét ezenkívül Budapesten és más városokban számos közterület viseli (Pl. tér az V. és a XIII. kerületben). A Vénuszon egy krátert neveztek el róla. Az ő nevét viseli egy rangos színművészeti kitüntetés is, a Jászai Mari-díj. Budapest V. kerületében a Magyar utca 34. sz. alatti Színészotthont róla nevezték el, domborművel díszített emléktábla őrzi emlékezetét (Borbereki-Kovács Zoltán alkotása).
(Jászai Mari sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben (Seenger Béla, Miakits Károly, Szabó Jenő)