A városi élet hátrányaiból - képekkel illusztrálva

Német kutatók összehasonlították a hosszabb ideje városban élők és a vidéki lakosok idegrendszerét, és rájöttek, hogy a városiak agya sokkal fogékonyabb volt a stresszre. 

Állításuk szerint a városi lakosoknak sokkal több emberrel kell érintkezniük nap mint nap, és ez határozottan növeli bennük a stresszt. Továbbá arra is rájöttek, hogy a betondzsungelben élőknél gyakoribbak a hangulatváltakozások, és alapjáraton többet idegeskednek. Holland tudósok szerint pedig a skizofrénia kialakulásának lehetősége kétszer nagyobb azoknál, akik nagyvárosi környezetben nevelkedtek.

A három főbűnös, amitől biztosan mindenkinek megemelkedik a klortizol szintje:

A hatalmas lárma

Hangos, váratlan zajok (pl: autósok dudálnak, metró érkezik az állomásra, apácák zajonganak stb.). Tanulmányok kimutatták, hogy ezek legalább 90 percre megemelik a stressz hormon szintjét az emberben. A városi stresszt le lehet gyűrni, csak be kell kapcsolni saját magában a „pihenő fokozatot.” „Ismételj egy nyugtató szöveget, vagy gondolj egy olyan helyre, ahol nyugodtnak érzed magad!” – állítja egy professzor. Az efféle, naponta végzett meditációnak kimutatható eredményei vannak a stressz és feszültség csökkentésében.

A zöldterület hiánya

Aki bebörtönözve érzi magát a munkában, egy kis zöld körülötte már segíthet. A Michigani Egyetem kutatása kimutatta, hogy a börtönlakók nyugodtabban viselkednek, és kevesebb orvosi felügyeletet igényelnek, ha a természetben lehetnek. Brit tudósok szerint már napi 5 perc séta is jelentős mértékben hozzájárul a közérzet javulásához. Minden nap meg kellene próbálni egy kis időt a szabadban tölteni, legyen szó akár egy kis tóról vagy parkról. Még egy szobanövény is segít az asztalon. A Kansasi Egyetem kutatói rájöttek, hogy azok a kórházi betegek, akiknek szobájukban növény volt, jobban tűrték a fájdalmat, kevésbé voltak idegesek és a vérnyomásuk is alacsonyabb volt.

Kirándulás biciklivel

Folytonos ingázás 

Minél hosszabb, lassabb, zsúfoltabb úton kell a munkába jutni, annál idegesebben ér be az ember a munkahelyére. Éppen ezért érdemes biciklivel menni, vagy sétálni, még ha csak egy bizonyos szakaszon is. „A testmozgás segítségével könnyebben nyugalmi fokozatba kapcsolhatod az idegeidet.” – mondják sokan. El lehet kerülni a kiszámíthatatlan forgalmat és a tömegközlekedést, plusz ezzel a kis sporttal még a közérzetet is lehet javítani. Ha azonban mégis a dugóba keveredett, zsúfolt buszon álldogál az ember lánya, akkor ideje mélyeket lélegezni. Egy olasz kutatás szerint a lassú és egyenletes lélegzetvétel feloldja a feszültséget az emberben.

Munkába járás biciklivel

A szalagos fánk - farsangra ajánlom

Egy híres legenda szerint Marie Antoinette királyné megszökött egy álarcosbálról farsang idején, és jelmezében elvegyült a tömegben. Amikor séta közben megéhezett, fánkot vásárolt egy mézeskalács készítőtől. Mivel rendkívül ízlett neki, a fánk innentől kezdve a királyi lakomák része lett.

Hozzávalók: 3 dl meleg tej, 2,5 dkg friss élesztő, 5 dkg cukor,1 vaníliás cukor, 5 dkg vaj, 1 citrom reszelt héja, 50 dkg fehérliszt, egy csipet só.

Elkészítési módja: Először megcsináljuk a kovászt. Egy dl meleg tejben elkeverjük az élesztőt, teszünk hozzá 1 evőkanál cukrot és 2 evőkanál lisztet. Egyenletesre keverjük, a tetejét liszttel meghintjük, majd langyos helyre tesszük. Kb. negyed óra múlva megkel.

Eközben a vajat, a vaníliás cukrot és a maradék cukrot habosra keverjük, hozzáadjuk a kovászt, a citromhéjat, a sót, a maradék tejet és a lisztet. Simára dagasztjuk, és letakarva meleg helyre tesszük. Kb. egy óra múlva, amikor a tészta megnőtt, másfél–két cm vastagra nyújtjuk, és kiszaggatjuk. 10–15 percig még kelni hagyjuk, majd beletesszük a forró olajba. Az első oldalát fedő alatt sütjük, mert ettől lesz szalagos. Megfordítjuk, megsütjük a másik oldalát is, és vaníliás porcukorral megszórjuk. Lekvárral tálaljuk.

Raguza (ma: Dubrovnik) nevezetességeiből

          Raguzában (ma: Horvátország) 17 Szent Balázs-szoborral és sok festménnyel lehet találkozni. A hagyomány azt tartja: Balázs püspök – jónéhány évszázaddal halála után – álmában figyelmeztetett egy Stojka nevű helyi papot a velenceiek orvtámadására. A lakosság így felkészült, és sikerrel visszaverte a hódítókat.         

          972-ben Raguza védőszentje lett, és az erődítményekre, épületekre, a főtérre felkerült Szent Balázs óvó szobra, a pénzekre, zászlókra arcképe. A legnagyobb templomot is róla nevezték el.

      A világ egyik legkedvesebb, legpatinásabb városa 168 évig a Magyar Korona része volt. A fennhatóság elismerésének jeléül háború esetén harminc gálya kiállítására kötelezték magukat, valamint évi 500 aranyforintot fizettek a magyar királynak és a magyar király tiszteletére ünnepeket rendeztek. 

            Pilei-kapu (Gradska Vrata Pile): Ez volt a megerősített városközpont főbejárata. A reneszánsz külső kapu 1537-ben, a gótikus belső 1460-ban épült. A többszintes, lőrésekkel tagolt kapuhoz egy 1471-ben épített háromívű kőhíd, és az ennek folytatását képező felvonóhíd vezet. A híd alatt – a várárok helyén – ma park áll. A kapubástya felvonószerkezetének nyílásai között, a reneszánsz ív fölötti kőfülkében Ivan Meštrovićnak Szent Balázst megformázó szobra áll, bal kezében Raguza modelljével. A középkorban a 14 segítőszent közé sorolták. Tisztelete Keleten a 6. századtól, Nyugaton a 9. századtól terjedt el. Az orvosok, a gyertyaöntők, a posztókereskedők, a fúvószenészek védőszentje. Ünnepe a nyugati kereszténység körében: február 3., a keletiben: február 11.

          Alatta Jókai egyik regényének címadója, a „három márványfej” látható. A kapu mögötti kőfalon – a volt Pile-toronyban – megismétlődik a Szent Balázs-faragvány, ez is Ivan Meštrovićnak, a híres horvát szobrásznak a 20. sz. elején készült műve. A középkorban a kapuk előtti felvonóhidat sötétedéskor felhúzták, a kapukat bezárták, majd a kulcsokat átadták a rektornak.
(Szöveg és kép: Batár Zsolt Botond: Horvátország déli területei c. útikalauzomból, melyet húgom (Emese) tart a kezében a felső képen 2013. szeptember 18-án.)

Ferenczy Károly születésnapjára - 1862. február 8.

Önackép 1893
           
           Ferenczy Károly (Bécs, 1862. február 8. – Budapest, 1917. március 18.) festő. A nagybányai művésztelep  első nemzedékének kiemelkedő képviselője.

Ferenczy Károly a 20. századi magyar festészet egyik legjelentősebb képviselője. Művészete rendkívül nagy hatással volt a kortárs és az utána következő festőnemzedékre. Ferenczy Károly képeinek többségét a szentendrei Ferenczy Múzeumban csodálhatjuk meg eredetiben.

Ferenczy Károly sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben. (Ferenczy Béni alkotása)Archers (1911)

          Ferenczy Károly a magyarországi impresszionizmus legjobb mestere. Festészete több szakaszra bontható. Az első korszaka inkább "finom naturalistának" mondható, műveire a leíró ábrázolásmód volt jellemző. Eleinte zsánertémákat dolgoz fel, dekoratív stíluselemekkel kombinálva. Müncheni korszakában megjelentek a szimbolizmussal és szecesszióval érintkező panteista elemek. Nagybányai éveinek kezdetén monumentális bibliai kompozíciókat festett, képein ekkor már egyre inkább megjelent az impresszionistákra jellemző színgazdagság. A napfény festése kötötte le érdeklődését, ugyanakkor lényeges maradt számára az emberalak és arc kifejezése is. Késői korszakában a posztimpresszionizmus formaproblémái foglalkoztatták.

Ezért kedveljük a telet

Esik a hó New Yorkban

Tejfölös-zöldséges sonkaleves

Hozzávalók

-2 evőkanál olaj

-1 fej vöröshagyma 

-40 dkg füstölt sonka 

-2 sárgarépa 

-1 fehérrépa 

-1 vékony cikk zellergumó 

-1 evõkanál pirospaprika 

-1 evõkanál zsír  

-1 evõkanál liszt 

-1 csokor snidling 

-1,5 dl tejföl 

-õrölt bors,  só

Elkészítése

            Pirítsuk meg a hagymát, majd keverjük hozzá a kisebb kockákra aprított sonkát, a sárgarépát, a fehérrépát, a zellert, és pirítsuk még néhány percig. Szórjuk meg pirospaprikával, öntsük fel 1 liter vízzel, amikor felforrt, lassú tűzön főzzük puhára. Ha szükséges, sózzuk, borsozzuk. Készítsünk rántást, rántsuk be vele a levest, amikor újból felforrt, szórjuk bele a snidlinget, és öntsük hozzá a kevés forró levessel simára kevert tejfölt. (Forrás: 109.hu)

Lottót kell venni! És utánozni!