2026. május 24., vasárnap

Kajahumor












Kmety György születésnapjára - 1813. május 24. A császári közlegénytől a magyar tábornokon át a török pasáig

Brocky Károly olajfestménye, 1850 körül
Kmety György (Felsőpokorágy, 1813. május 24.London, 1865. április 25.) honvédtábornok, a török hadseregben Iszmail pasa néven dandártábornok.
Nemesi címerrel rendelkező, de vagyontalan evangélikus lelkész fiaként született. Apja 1818-ban meghalt, ezután jóval idősebb bátyja, Pál nevelte. Mivel Késmárkon kerülte az iskolát, bátyja Székesfehérváron katonai iskolába járatta. 1833-ban a 19. császári és királyi gyalogezredbe állt közlegénynek. 1847 végén Radetzky tábornagy itáliai hadseregében szolgált ezredsegédtisztként, főhadnagyi rangban. Századosként került át az alakuló honvédseregbe 1848. október 1-jén, a Győrben alakuló 23. honvédzászlóaljhoz vezényelték. Jelentős szerepet játszott a zászlóalj szervezésében, mert a kijelölt zászlóaljparancsnoka betegségre hivatkozva nem vonult be. Négy század élén csatlakozott a Móga táborába igyekvő Kossuth Lajoshoz és részt vett a schwechati csatában. Helytállásáért Kossuth november 1-jén a zászlóalj parancsnokává nevezte ki. December 16-án a parndorfi ütközetben egységével visszavert egy lovassági támadást, ezért alezredessé léptették elő. 1849. január 5-étől egy dandár, majd 1849. február 15-étől egy hadosztály vezetésével bízták meg. A kápolnai csatában fedezte a magyar csapatok visszavonulását és 1849. február 28-án a mezőkövesdi ütközetben győzelmet aratott Franz Deym vezérőrnagy dandárja felett. 1849. április 14-én ezredesi rangot kapott. Buda visszavételekor (1849. május 4.május 21.), a vízivárosi oldalon ő irányította ostromot. A május 4-ei vízvédmű elleni rohamban megsebesült. Buda bevétele után önálló hadosztályparancsnokként a Rába vonalának megszállását kapta feladatul. Június 13-án pályafutásának legfényesebb győzelmét aratta, a csornai ütközetben legyőzte Franz Wyss vezérőrnagy dandárját, és június 26-án ezért megkapta tábornoki kinevezését. A június 27-ei ihászi ütközetben vereséget szenvedett Edler von Warensberg altábornagy csapataitól. Ezzel a császáriak elvágták Görgey Artúr fel-dunai hadseregétől, ezért átvezényelték a délvidéki hadszíntérre. Az erőltetett menet ellenére későn érkezett, hogy a július 14-ei kishegyesi ütközetben érdemi szerepet játszhasson. Augusztus 9-én seregével csatlakozott a Temesvár mellett álló magyar főerőkhöz. A temesvári csatában a balszárnyon sikeresen nyomult előre, de a többi seregrészben elfogyott a lőszer, ami miatt végül ő is visszavonulásra kényszerült. Az augusztus 15-ei lugosi ütközetben sikeres utóvédharcot vívott a császáriakkal, majd csatlakozott Vécsey tábornok csapataihoz.
A világosi fegyverletétel után Törökországba menekült, és Iszmail néven belépett a török hadseregbe, ám a közhiedelemmel ellentétben nem vette fel az iszlám vallást. A törökök megbecsülték, elismerték és felkérték a török hadsereg modernizálására, melyet Kmety végrehajtott. Bemmel együtt a szíriai Aleppóba került, ahol részt vettek 1850 októberében egy súlyos zavargás leverésében. Bem halála után Londonba távozott. Itt született meg első önálló műve, amely Görgey Artúr emlékirataira válaszul készült. A krími háború kitörésekor visszatért Törökországba. 1854. augusztus 6-án részt vett a kuruderei ütközetben. 1855-ben részt vett a karszi erőd védelmében Muravjev orosz tábornok ellen. A szeptember 29-ei orosz támadás visszaverésében komoly szerepet játszott Kmety. Ennek a napnak az eseményeiről írta második könyvét. Amikor az erőd parancsnoka, Williams tábornok a vár megadása mellett döntött a készletek kimerülése miatt, Kmety és Kohlmann József - egykori honvéd ezredes - átvágták magukat az ostromlókon 1855. november 24-én. Karszi tevékenységért a török kormányzat kitüntette.
1860-ban a libanoni zavargások idején a török segélycsapatok parancsnoka volt. A libanoni rendezés körüli politikai játszmák, valamint egyre súlyosbodó betegsége miatt 1861-ben nyugdíjba vonult és Londonban telepedett le. A török kormány nyugdíjat folyósított részére, sőt el is temettette a londoni Kensal Garden temetőbe. Sosem nősült meg, gyermektelenül halt meg. Testvére, Kmety Mihály leszármazottai ma is viselik a Kmety nevet.
A törökök megbecsülésük jeleként halála után az Isztambul-harbiiyei Katonai Múzeum és Kulturális Parkban mellszobrot állítottak neki. E mellett a török állam "fényes érdemei elismeréséül" emlékművet állíttatott a londoni Kensal Green Cemetyben lévő sírja fölé. (Wikipedia alapján)
Kérdéseim: Vajon mi lett volna az iskolakerülő Györgyből, ha nem küldik büntetésből katonai nevelőintézetbe? És vajon akkor mi lett volna belőle, ha kicsit szorgalmasabban tanul?

2026. május 22., péntek

NEMZETEK KONYHÁJA - Kakaós csiga (magyar specialitás)

Hozzávalók
     - 60 dkg liszt
     - 1 tojás
     - 2 ek. tejföl
     - 1 Rama
     - 2 ek. cukor
     - élesztő
     -
3 dl tej
     - kakaó
     - vaníliás tej


Elkészítése
          Az élesztőt a cukros tejben megfuttatjuk. A lisztet összegyúrjuk a tojással, tejföllel, margarinnal, és az élesztővel. Kinyújtjuk, olvasztott vajjal megkenjük, majd cukros kakaóval megszórjuk, és feltekerjük. Felszeleteljük, majd kivajazott tepsiben egymás mellé tesszük a csigákat. Leöntjük vaníliás tejjel, és megsütjük.
Megtalálható a könyvünk 120. oldalán:

Az ókori skandinávok gyógyitalai

            Az ősi skandinávok – egy újabb kutatás szerint – árpa, méz, áfonya és gyógynövények, valamint Rómából, illetve Hellászból importált szőlőbor keverékét kortyolgatták. Amerikai szakértők svéd és dániai temetőkben található agyagedényeket elemezve jutottak erre az eredményre.

Ősi mesterség
            Az "északi grog" időben jóval megelőzte a vikingeket. A skandináv harcosok és papnők több ezer éves sírjainak mélyén megtalált ősi ital maradványaiból korábban részben már sikerült rekonstruálni a vikingek ősapjait jobb kedvre derítő nedűt, amelynek modernkori "másolata" mára az Egyesült Államok legtöbb italboltjában elérhetővé vált.
            "Az ember azt gondolná, hogy az eme különféle összetevőkből álló alkoholos ital igencsak megviselhette a gyomrot, azonban ez koránt sincs így" - mondta Patrick McGovern, a Pennsylvaniai Egyetem biomolekuláris régésze, a tanulmány vezetője. "Megfelelő mennyiségben, az arányokat tartva igazán finom ízt eredményez" – tette hozzá. Az amerikai kutató az észak-európai szomjoltó összetevőinek feltárását évtizedekkel ezelőtt kezdte meg, amikor dán és svéd múzeumokban tárolt agyagedényeken kereste az ital nyomait. Az 1990-es évek közepére odáig fejlődött az analizáló technika, hogy képes volt a kémiai maradványok elemzésére.
            Négy – két dán és két svéd – helyszínről származó leletet vettek újra górcső alá, amelyek közül a legrégebbi i. e. 1500-ból való, s egy, a mai Dániához tartozó területen elföldelt harcos mellé temetett korsóból származik. A másik három mintát a boroknál használt ún. szűrőcsészékből vették. Közülük az egyik egy olyan sírból való, amelyben négy nő aludta örök álmát, s az egyik 30 év körüli elhunyt kezében szorongatta a szűrőt.
            A sörfőzés mestersége mintegy tízezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, s a kutatások szerint őseink igencsak kreatívnak bizonyultak az alkoholos italok elkészítésénél. Az észak-európai ivóedények pollentartamának tanulmányozása arra utalt, hogy az ősi skandinávok főként méz alapú bort és különféle alkoholos söröket fogyasztottak. Azonban a pontos összetevők sokáig nem voltak ismertek. A görögök és rómaiak által írt szövegek megemlítették az északiak italait, de nem méltatták sokra azokat, egyikük a vízben elrothadt árpához hasonlította a skandináv nedűket.
            Az amerikai kutatók azonban felülírták az antik civilizáció mestereinek állításait. Úgy vélik, az "északi grog" néven emlegetett skandináv szomjoltó igen bonyolult főzet volt, amelyben méz, áfonya és a Skandináviában sok helyen megtalálható vörös áfonya is helyet kapott. Az ital alapja búza, rozs és árpa volt, de nem feledkezhetünk meg a Dél-Európából importált borról, mint hozzávalóról sem, amelyet fűszerekkel és gyógynövényekkel – úgy mint cickafark, boróka és nyírgyanta – bolondítottak meg. A déli borért cserébe egyébként borostyánt adtak.

Túlvilági útravaló
            Az előbb említett legrégebbi, mintegy 3500 éves mintát egy férfi harcos melletti korsóban találták meg. A korábban benne található ital az elemzések szerint nagy mennyiségű mézet tartalmazott, így a kutatók szerint az elhunyt egy minőségi mézbort kaphatott túlvilági utazására. A harcos a sírjában talált fegyverek sokszínűsége miatt valószínűleg magas társadalmi státuszú volt, s mivel a méz is ritkaságnak számított, a mézbort is főként az elit fogyaszthatta.
            McGovern segítségével tavaly októberben a Dogfish Head sörgyártó vállalat újraalkotta az "északi grogot", amelyben búza, áfonya, méz és különféle gyógynövények is voltak. Az egyetlen különbség a modern és az ősi változat között, hogy az előbbibe a mai sörgyártás egyik legfőbb alapanyagát, a komlót is belekeverték, amelyet egyébként az 1500-as évekig nem használtak Európában.
            A Dogfish Head grogja, a Kvasir a skandináv mitológia legravaszabb istenéről kapta a nevét. A mítosz szerint egy nagy háború utáni béketárgyaláson a korábbi háborús felek körbeültek, s a kör közepére egy edényt tettek, amibe köpködni lehetett. Az istenek ebből a nyálkeverékből formálták meg magát Kvasirt. A főhőst később meggyilkolta két törpe, akik a vérét mézzel keverték össze, így alkotva meg a mézsört.
            A kutatók szerint a grog íze  a vörös áfonyának köszönhetően – savanykás volt, leginkább a belga lambichoz hasonlítható. Ma több lehetőség áll azok előtt, akik a bronzkori észak italkülönlegességeit szeretnék megízlelni. Nynäshamns Ångbryggeri svéd sörgyár a grog egy másik verziójával, a Arketyp márkával jött ki az elmúlt években, amely mára bármely svéd állami boltban megtalálható. A Svédországhoz tartozó Gotland szigetén a helyiek készítettek egy alkoholos frissítőt árpa, méz, boróka és gyógynövények keverékéből, s úgy tartják, ez a keverék áll legközelebb őseik grogjához.
Svédország