Kedvenceim a cicák

Meggyes sarok

Vinczéné Fricska Erika bemutatta Batár Zsolt Botond-Dr. Kanyó Terézia: A Kárpát-medence gasztronómiája c. könyve 2. kötetének 115. oldalán megjelent receptet. (Nagykőrös, 2023. február 2.)

Jókai Mór születésnapjára - 1825. február 18. Jókai a szerelemről

            Dr. ásvai Jókai Móric (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

            Jókai mindmáig a legolvasottabb magyar írók közé tartozik. Vele lett teljessé a magyar romantika. Életműve a száznál is több kötetben felidézi a nemzeti múlt egészének látomását, és tanúsítja azt az utat, amelyet a magyar társadalom a nemesi világtól a kibontakozó polgári világig megtett.

 Jókai a szerelemről

Milyen nagy bűn a szerelem, hogy ily nehéz a büntetése. Íme, még a síron túl is megüldözi, aki benne vétett, s örökségül hagyja fájdalmát az utódokra is!

A szerelem sok embert kényszerített már életrevalóvá lenni.

A szív minden kebelben egyaránt dobog, s van az életnek oly boldog kora, melyben minden szívdobbanás azt mondja: szeretni kell. Feltűnik a vágyó érzelem előtt egy-egy rokonszenvű arc, az érzelem lágy viasza elfogadja annak benyomatát, s viseli, míg egy másik el nem törli onnan, vagy pedig viseli örökké; annak csak erényeit ismeri, annak bűneit megbocsátja, azért tűr, azért szenved, azért csalatkozik, és mégis hisz, mégis szeret; és ez a szenvedés, csalódás, ez a hit és szeretet – az ifjúkor bohósága.

Én üdvömet találom-e vagy kárhozatomat, ha szívem dobogására hallgatok? Aztán hallgatott szíve dobogására.

Az éjsark alatt igazán szeretnek. Ha két szív deleje ott egymást feltalálta, soha el nem szakad az többé egymástól, nem választja el őket más, csak a halál; s még akkor is, aki előbb meghal, nem költözik el újjászületni társa nélkül a más csillagzatba; ott marad körülötte, él tovább szíve emlékében, s a föld delejsugarában, s rá vár, míg az meghal, s együtt mehetnek a közös új hazába. Ez az éjsarki emberek szerelme.

Íme egy lény valahára a széles világon, aki őt szeretni tudja. Akinek az "arany ember"-ből nem kell az arany, csak az ember!

Meg volt találva a holdbeli ember, az ismeretlen, aki egy más világból jön ide; aki egyebet is tud, mint inni, kártyázni, lovagolni és verekedni, akinek amennyivel erősebb a karja az asszony karjánál, annyival erősebb a lelke az asszony lelkénél; akinek szárnya van, felvinni szerelmesét ismeretlen világokba; feltárni előtte azt a mindenséget, aminek lételét csak sejti, csak vágyja eddig; de ahová mások elvinni nem tudták soha.

Óh, mennyivel nehezebb teher a szerelem, mint a gyűlölet, mennyivel nehezebb eltitkolni azt, mint emezt.

Ha tudnád, hogy milyen szép a világ; dehogy hagynád azt magadtól elzárva tartani! Ha tudnád, hogy milyen édes a szerelem, dehogy ismernél törvényt, mely azt megtiltja tőled! Ha tudnád, hogy mennyire bűnös minden ember; dehogy szégyenlenéd magadat előttük.

Elgondolkozott rajta, hogy van még ember a világon, aki képes arra a gondolatra, hogy a maga választottjának az arcvonásait hazavigye emlékében, s még a lábnyomát is lerajzolja a nedves homokról, s aztán megörökítse az arcot festményben, a lábnyomot bakancskákban! – Aki tud mindig róla gondolkozni – soha róla nem beszélni! - Ilyen bohó emberek is vannak még a világon.

Tutankhamon fáraó nyomorék volt

Különóra Ókor

Tutanhamon egyáltalán nem úgy nézett ki, ahogy elképzelnénk

2017. május 25.

Ha Tutanhamon fáraóról beszélünk, valószínűleg úgy képzeljük el, mint egy magas, daliás férfit, és hasonló arcot tulajdonítunk neki, mint amilyen híres szarkofágján látható. A földi maradványai alapján kutatók rekonstruálták, hogy nézhetett ki valójában Egyiptom egyik legnagyobb uralkodója – spoiler alert: egyáltalán nem úgy, ahogy gondolnánk.

Tutanhamon, másik elterjedt írásmód szerint Tutankhamon, uralkodói nevén Nebheperuré, (i. e. 1342 körül – i. e. 1324) az ókori Egyiptom XVIII. dinasztiájának egyik utolsó fáraója. Történelmi szempontból nem volt annyira fontos személy, mégis nevét mindenki ismeri, hála a Királyok völgyében fellelt díszes szarkofágjának. Az övé volt az egyetlen épségben fennmaradt, a sírrablók által érintetlen fáraósír. És persze az sem elhanyagolható hírneve szempontjából, hogy temetkezési helye állítólag el volt átkozva, és azokat a régészeket, akik megtalálták (élükön Howard Carterrel), szörnyű módon érte a halál.

          Az azonban, ahogy Tutanhamon valójában kinézett, a közelében sincs annak, amit gyönyörű szarkofágja mutat, és annak sem, ahogyan eddig filmekben és mesékben ábrázolták. A daliás, magas, jóképű uralkodó helyett teljesen torz képet kaptunk a legutóbbi vizsgálatok alapján – ha ismerjük családja történetét, ez valójában nem is annyira meglepő. Egyiptomi radiológusok megállapították, hogy a fáraónak dongalába, nőies, keskeny dereka, kiálló fogai és igencsak aránytalan testalkata volt.

 Ezzel megdőlt az az elmélet is, miszerint kocsihajtás közben érte egy végzetes baleset, és ez okozta halálát – dongalába miatt valószínűleg még a járás is nehezére esett, nemhogy kocsit hajtani, minden nap sétabot segítségével járt-kelt a palotájában. Ezt igazolja az is, hogy nagyjából 130 sétabotot találtak sírjában, amelyeket vele együtt temettek el.

          Nem olyan nagy meglepetés egyébként, hogy a fáraó komoly testi fogyatékossággal született: nem csak korábbi felmenői házasodtak családon belül, hanem szülei is közvetlen, vér szerinti testvérek voltak. A kutatók szerint pontosan az emiatt kialakult hormonális egyensúlyhiánynak köszönhette testi fogyatékosságait, valamint korai halálát

Konyhai praktikák

Befőttes üveget úgy is kifertőtleníthetünk, hogy félig megtöltjük vízzel, és a fedele nélkül néhány percre a mikróba, a legmagasabb fokozatra betesszük.

Vásárolt lisztféléket, gabona pelyheket, rizst, egy-két napra a mélyhűtőbe kell tenni, csak ezután kerüljenek a tároló helyükre. Ha ekképpen járunk el, nagy valószínűséggel nem fog megbogarasodni.

Csempe- járó lap fuga közök tisztításához egy új tipp: Sütőport vízzel elkeverni és fogkefével a fugára kenni, kicsit hagyni, amíg hat a szer és utána felmosni. Nagyon szépen fehérít.

A sütőport elsősorban a függöny mosáshoz kiváló, de minden fehér mosáshoz jó. A mosópor mellé 2 zacskó sütőport kell belekeverni. Ettől minden gyönyörű hófehér lesz. Ha a frottír törölköző már 1-2 mosás után is keménnyé válik és dörzsöli a bőrödet, akkor mosás után be kell locsolni és átvasalni mind a két oldalát és utána jobb lesz, mint új korában! Nincs olyan öblítő, amitől olyan puha lenne!!

Megégetett kezet azonnal be kell kenni tejföllel vagy rá kell szórni lisztet! Nem fog fájni, és nem lesz hólyagos sem!

A kávé zacc a hűtőben is jó szolgálatot tesz: eltünteti a kellemetlen szagokat.

Ha áttetsző jégkockát akar, akkor előzőleg forralja fel a vizet!

Okos mondások

Molière halálára - február 17. - - Különös életéről és haláláról

          Jean-Baptiste Poquelin, írói és színpadi nevén Molière (1622. január 15.–1673. február 17.) francia drámaíró, rendező és színész, a modern komédia megteremtője.

            Az egyik legnagyobb kritikusa volt korának, a társadalmi rangsorban felette állóknak. Kíméletlenül leleplezte a nagyurak életének visszásságait, nevetségessé tette őket. Ennek az lehetett egyik oka, hogy gyermekkorában sokan lenézték, hiszen „csak egy kárpitos fia” volt. Apja persze tudta, hogy van esze a fiának, jogásznak szánta, de Jean-Baptiste hiába végezte el az egyetemet, nem akart együtt dolgozni a gazdagokkal. A színpadra vágyott, és fel is vette a tehetséges komédiást Béjart mester az egyik párizsi színházba. Apja kitagadta, mikor megtudta, hogy színész lett.

            Poquelin saját (vándor)társulatot szervezett, zenés vígjátékokat írt, nagy sikerük volt. Nem csoda, hogy XIV. Lajos is látni akarta őket. Moliére A Kényeskedők című darabot írta meg a királyi előadásra, amely elképesztő sikert aratott, így a király alkalmazta. Az udvar és a párizsi színház direktora lett, állandó társa a Lully nevű zeneszerző volt.

            Harminchat vígjátékot ír, a többi közt a Fösvényt, a Tartuffe-ot, a Férjek iskoláját, A nők iskoláját, a Mizantrópot. Magánéletét is beleszőtte tragikus műveibe, ugyanis beleszeretett Madeleine Béjart felnevelt lányába, akit feleségül is vett (az anya kolostorba vonult) – de a házasság nem volt boldog.

A közönség imádta, a gazdagok kevésbé.

            Egészen sorsszerű a nagy drámaíró halálának körülménye. 1673. február 17-én a Képzelt beteg című darabot játszotta társaival. Nagy fájdalmai voltak (vért is hányt) az egész előadás alatt, de végigcsinálta, hogy meglegyen a bevétele a társaságnak. A függöny legördült, ő összeesett, és rövid szenvedés után már nem tért magához. Két pap is visszautasította az utolsó kenet feladását, a harmadik már későn érkezett – ekkorra már hazaszállították a vérző színészt. A babona, amely szerint a színészek számára szerencsétlenséget hoz a zöld szín, az ő halálának apropóján született: ilyen ruhában volt ekkor

            Színészeket nem temethettek megszentelt földbe, ezért csak Armande Béjart (az özvegye) közbenjárására, XIV. Lajos külön engedélyével búcsúztatták el – éjszaka. 1817-ben vitték át maradványait egy pantheonból a Pére Lachaise temetőbe.

            A Moliére nevet egyébként Madeleine Béjart aggasztotta rá. Moliére egy kis dél-franciaországi falu neve. A Comédie-Francaise deszkáin 1680 és 1920 közt 21 647-szer játszottak Moliére-darabot.

(Felhasználva: Időgép)

          Hazánkban már a 18. század végétől fordítani kezdték Molière darabjait, és azóta nálunk is fényes karriert futottak be művei.