Blődli kérdések, feleletek

Hogy hívják az internetező szerzetest?

–Felhasználó barát.

         

Miért beteg a kispárna?

–Mert huzatot kapott.

                  

Mi a különbség egy kisebb hajó és egy pici cica között?

–Az egyik torpedóromboló, a másik törpedoromboló.

Mivel lehet a fényt hamisítani?

–Fénymásolóval!!!

                  

Mi a különbség a teológus és a geológus között?

–Ég és föld!

                  

Apu, hol van az Alpok?

–Anyádat kérdezd, ő rak el mindent!           

                  

Miért jó a hajléktalan barátnő?

–Bárhol kiteheted.

                  

Hogy nevezik, amikor valakiért tűzbe teszed a kezed?

–Értesülés.

                

A diákok látják, hogy a tanár úr a folyosón sétál és egy vekkert tart a

                  kezében. Odasietnek hozzá és megkérdik:

–Tanár úr, van öt perce a számunkra?

 –Most ne zavarjatok gyerekek, látjátok, hogy éppen órát tartok.

                  

 Téged mi zavar jobban, a tudatlanság vagy a közöny?

  –Nem tudom és nem is érdekel!

                  

  A férj hazamegy a vadászatból és a felesége kérdi, hogy van-e valami. Mire a férj:

  –Képzeld, elejtettem egy nyulat.

   –Na és? Hol van? - kérdi a feleség.

   –Mondom, hogy elejtettem! 

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Mezőhát

Mezőhát (ukránul Лазещина [Lazescsina]) falu Kárpátalja Rahói járásban.

Fekvése

Rahótól északkeletre, a Kárpát-medence utolsó települése az egykori határ, a Tatár-hágó előtt, ma összeér Kőrösmezővel.

Nevének eredete

A Lazescsina helységnév ruszin víznévi eredetű, a falu az azonos nevű patak mellett települt a 18. században. A víznév alapja a láz főnév, amihez a ruszin -scsina képző kapcsolódik. Más feltevés szerint a helység a közeli Tatár-hágóra vezető, a falun keresztül haladó útról vagy ösvényről (перелаз) kapta a nevét. A magyar Mezőhát névmagyarosítás eredménye, 1904-ben keletkezett hivatalos úton.

Történetéből

• 895-1920 – Magyarország része
• 1919 – Román mgszállás
• 1920-1939 – Csehszlovákia része
• 1939-1944 – Magyarország része
• 1944-1945 – Csehszlovákia része és szovjet megszállás
• 1945-1991 – Szovjetunió része (Ukrán SZSZK)
• 1991-től – Ukrajna része

Nevét 1785-1786-ban Lasiscsi néven említették. Későbbi névváltozatai: 1789-ben Inferior Lazescsina, Inferior Lazestsina, Superior Lazescsina, Superior Lazestsina, 1808-ban Lozuscsena, Lozusscena, 1828-ban Lazestyina, 1838-ban Lazestyina, 1882-ben Lázes, 1892-ben és 1898-ban Lazescsina, 1907-ben és 1913-ban Mezőhát, 1925-ben Lazeščina, 1930-ban Lazeština, 1944-ben Mezőhát, Лазещина, 1983-ban Лазещина.

Lakóinak száma a 2001-es népszámlálás idején 4171 fő volt.

Nevezetességei

Urunk színeváltozása fatemplom: a falu Kőrösmező felőli végénél, már Kőrösmező közigazgatási területén van a 18. század végi hucul stílusú fatemplom, a Plitovatij.

Egy XVIII. századi, a kőrösmezői fatemplomhoz némiképp hasonló szakrális építmény áll. De annak ellenére, hogy a két épület azonos kereszt alaprajzú, templom és templom között alapvető különbségek vannak. Az épület elülső homlokzata rendkívül szépen kivitelezett. Az egész épületet uralja a központi kupola sátor.

A templom a mai ivano-frankovszki területen fekvő Jablunica községben épült, és 1871-ben hozták át Mezőhátra.

A templomépületen található orosz felirat szerint ezt a házat Isten dicsőségére 1871-ben Plasztunyak Mihály és felesége, Telecsuk Mária állíttatta fel. Építője Jurko Leklyuk, 1872.

A fából épült, ötös tagolású, egyszintes templom a hucul népi építészeti iskola jellegzetes darabja. Sarkain a fenyő rönköket a jobb illeszkedés érdekében bevágták. A falak  mindenütt zsindellyel fedettek.

Kereszt alaprajzú, melyet két, egymást átszelő, csaknem egyenlő oldalú téglalap alkot. A nyugat-keleti irányú része alig hosszabb az észak-délinél. Az épületet minden oldalról kéthajlású fedélszék zárja, a homlokzati részt egy kis sátorkupolával koronázza. A párkány rész felett a hajót nyolcszögletű sátortető tető fed. Az épületnek három ajtója, bejárata van. Belülről a főhajót egyébként szintén sátortető zárja, míg a mellékhajókat síkmennyezet. A korlátok és a galéria rész gazdag cizellált díszítésekben.

A belső teret díszítő fafaragások 1782–1785 között készültek. A régi ikonosztáz helyére 1932-ben állították fel a ma is látható újat.

A templom épületétől délkeletre áll a kétszintes (nyolc- és négyszögletes alapú) harangtorony. Építőanyaga: fenyő. Az első szint körül kis szoknyatető fut körül, míg a második szintet sátortető borítja.

1963-ban a templomot bezárták, és átalakították múzeummá. A templomot és a haranglábat 1971-ben állították helyre. 1990 óta a templomban ismét rendszeresen tartanak alkalmakat. A templom és a torony figyelemre méltó alkotásai a klasszikus hucul építészetnek, de 1995-ben a két épületet sajnos bádoggal fedték le.

Temető:

Mezőhát az utolsó település a Kárpát-medencében a Tatár-hágóhoz vezető úton. A közel ötezer fős falu területén 1944-45-ben, kutatásaink szerint 54 honvédet temettek el. 1944. szeptember 14. és szeptember 26. között 44 katonánkat hantolták el a helyi hegyivadász laktanyától és az itt települt 10. számú tábori kórháztól (m.kir. 10. gyaloghadosztály tábori kórház) néhány száz méterre lévő g.k. temetőben. A harcok ekkor még a hágó másik oldalán folytak, Tatarow, Worochta és Jablonica községek környékén. A 44-ben fegyvertől elesettek sorát a kaposvári 6. gyalogezred egyik katonája zárta, akit a már említett tábori kórházból mellhártya gyulladással küldtek hátra a 101. eü. oszloppal, de a Tatár-hágót ekkor már elfoglaló oroszok aknavető gránátja 1944. szeptember 26-án este 7-kor bevágott az egészségügyisek közé és megölte a tabi illetőségű honvédet. Testét sebtiben a mezőháti páncélház mellett temették el. Az előrenyomuló szovjeteket másnap a kevelei és a Kőrösmező fölé emelkedő magaslatok védelmi támpontjai állították meg. A mezőháti g.k. temetőben hantolták még el 1945 februárjában és márciusában azt a 9 honvédet is, akik a Vörös Hadsereg kötelékében lévő 1. vasút- és hídépítő hadosztály II-III. zászlóaljaiban "szolgáltak", jobb híján bízva abban, hogy önkéntes jelentkezésükkel elkerülik a szovjet hadifogságot. Ők a szörnyű munkakörülmények, a hideg és az elégtelen élelmezés miatt bekövetkezett balesetekben, illetve betegségekben haltak meg. A közelmúltban bejártuk az egykori g.k. temető területét és a sírok egy részét megtaláltuk. Igen, csak egy részét… Mivel a háború után született nemzedékek és a betelepülők nem tudták, hogy milyen halmokról van szó, már beletemettek a katonai parcellába és kitett padjaikkal helyi szokás szerint jelezték, igényt tartanak a sírkert adott részére. Nem lesz könnyű megállítani a folyamatot…

 Egykori vázlat, amelyen a tábori lelkész megjelölte a görög katolikus temetőben található magyar katonai sírok helyét. A rajzon láthatóak a 13. hegyivadász zászlóalj 2. századának és a 10. számú tábori kórháznak helyet adó laktanya épületei is.

Római katolikus templom:

Pravoszláv templom:

Most épül (2016. szeptember)

Kirándulás

A települést dél-délkeleti irányban elhagyva néhány km-re található Kozmecsik turistatelep. Innen nehéz, fárasztó úton közelíthető meg a Csornahora-hegység csúcsai, egyben a Hóvár (Hoverla) (2061 m, Ukrajna legmagasabb pontja) is. Nagyon jó túra tehető a 2020 m magasságú Pietroszhoz, valamint a Kőhavashoz. 

A Hóvárhoz igyekvő turistákat a hegyi mentőszolgálatnál, az erdészháznál regisztrálják. Erre a területre – még derült napokon is – célszerű meleg öltözetet, esővédő felszerelést vinni (augusztusban volt már, hogy átláthatatlan köd, havaseső fogadta az idelátogatókat).

A Kárpáti Bioszféra Rezervátum engedélyét díjfizetés ellenében beszerezhetjük a látogatóközpontokban.

Tisza

(A képeket készítettem: 2015-ben)

Horthy proklamációja a rádióban - 1944. október 15.

Közvetlen előzményeiről az október 11-i feljegyzésemben írtam.

            Október elején a németek elfogták a kiugrás katonai szervezőjét, Bakay Szilárdot, majd 15-én délelőtt Otto Skorzeny, a hírhedt ejtő­er­nyős-parancsnok csapata – akik Mussolinit 1943-ban bravúrosan kisza­ba­dí­tották a fog­sá­gából – a németellenes érzelmeiről ismert ifj. Horthy Miklós, a „kiugrási iroda” vezetőjét is elrabolták.

            Október 15-én vasárnap délelőtt – a szovjet vezetés sürgetésére –  a koronatanácsi ülésen Horthy Miklós kormányzó ismertette a fegyverszüneti kérelmet. Addig erről csak legszűkebb környezete tudott, délben pedig Veesenmayer birodalmi főmegbízottal közölte a magyar szán­dé­ko­kat. 

13 óra 10-kor a rádióban is beolvasták Horthy prok­­la­má­­ció­ját, hogy Magyarország fegyverszünetet kért a Szovjetuniótól. A lakosság többsége örömmel és nagy meg­könnyeb­­­bü­léssel fogadta. A vezérkar németbarát része helytelenítette Horthy lépését, és szabotálta a hadparancs továbbítását. A harc folytatá­sát követelték a csapatoktól arra hivatkozva, hogy még csak bizony­talan kimenetelű fegyverszüneti tárgyalásokról van szó.

          A Lakatos-kormány lemondott, majd a régi összetételében újjáalakult, és letette a hivatali esküt. A hadseregből - mivel nem kapott parancsot az átállásra - csak néhány katonatisztnek sikerült átmenekülnie a szovjet hadsereghez. (Pl. A kiugrás tervébe beavatott Dálnoki Miklós Béla, az 1. hadse­­reg parancsnoka átment a szovjetekhez az átállásról tárgyalni, de mire visszatérhetett volna, már megtörtént a fordulat. Hadsere­gé­nek csak töredéke állt át a szovjetekhez.) A kormányzóhoz hű parancsnokokat nyilas beosztottjaik letartóztatták. A „kiugrás” katonai biztosítására a fővárosban összevont magyar alakulatok, a testőrség kivételével átálltak a németekhez. A németek megszállták a főváros stratégiai pontjait, és tömegesen fegyverezték fel a nyilas pártszolgálatosokat. A délutáni órákra a háborúból való kiválás kísérlete összeomlott. A késő esti órákban a rádióban Szálasi Ferenc nevében beolvasták a háború folytatását bejelentő hadparancsot.

            Október 16-án, hétfőn Horthy aláírta a kormányzói tisztségről való lemondását és Szálasi Ferenc miniszterelnöki kinevezését. Előzőleg ígéretet kapott arra, hogy október 15-én délelőtt a németek által elrabolt Miklós fia szabadlábra kerül és csatlakozhat a családjához, de a németek az ígéretet megszegték. E lépések nyomán megalakult Szálasi koalíciós kabinetje, amelyben a többségben lévő nyilasok mellett helyet kaptak a Magyar Nemzetiszocialista Párt, a Magyar Élet Pártja és a Magyar Megújulás Pártja is. A belügyminiszter elrendelte az általános szesztilalmat, valamint minden szórakozóhely, színház, mozi bezárását és mindennemű nyilvános mutatvány, sportverseny azonnali beszüntetését az ország egész területén.

            1944. október 17-én kedden a Várban Szálasi Ferenc megtartotta első mi­nisz­tertanácsát. A "nemzeti összefogás kormánya”, ahogy Szá­la­siék magukat nevezték, a szovjet hadsereg által még meg nem szállt területeken minden probléma nélkül vette át a hatalmat. Az állami alkalmazottak és a hadsereg többsége igazodott az új hely­­zet­hez, bár a nyilasok Horthy úri Magyarországának meg­szün­tetését kép­viselték. A zavartalan átmenet okai a történetírásban máig feltáratlanok.

            Október 17-én a belügyminiszter csak a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom számára engedélyezte a politikai tevékenység folytatását, a többi párt számára érvényben maradt a működési tilalom. A magyar honvédelmi miniszter büntetlenséget ígért azoknak a katonáknak, akik 20-án 12 óráig visszatérnek csapattestükhöz. A nyilaskormány elrendelte a „totális mozgósítást.” A hadsereget és a többi fegyveres testületet feleskették Szálasira. Horthy Miklós és maradék családja különvonaton elutazott Budapestről. A németek ezt követően a háború végéig fogságban tartották. A náci háborús főbűnösök nürnbergi perének lezárulása után Truman amerikai elnök felajánlotta Sztálinnak Horthy kiadását, de a generalisszimusz nem élt a lehetőséggel.

            Október 27-én, pénteken az államfői tisztség megüresedése esetén döntésre hivatott Országtanács Szálasi Ferencre ruházta az államfői jogkört „nemzetvezető” címmel. A felsőház november 3-án fogadta el a nemzetvezető jogköréről szóló 1944. évi X. tc.-t.

            Ugyanezen a napon a szovjet csapatok elfoglalták Ungvárt, Kárpátalja központját, és a Szovjetunióhoz csatolták. (Ungvár: Trianon után Csehszlovákia része lett, majd hat évig újra Magyarország területe, a II. világháború után a Szovjetunió bekebelezte Kárpátaljával együtt, a Szovjetunió felbomlása után máig Ukrajna egyik megyéjének a központja).

Az utóbbi idők egyik legjobb válogatása 2/2. rész

Kocogj – és halj meg egészségesebben.

A graffiti azoknak való, akik nem tudnak könyvet írni.

A legnehezebb dolog a világon tudni, hogyan kell valamit jól csinálni, és szó nélkül végignézni, ahogy valaki rosszul csinálja.

Minél öregebb a nagypapa, annál jobb tanuló volt kiskorában.

Ne aggódj az egészséged miatt. Elmúlik.

A profi rögbi olyan, mint az atomháború:...nincsenek győztesek, csak túlélők.

Isten szeretheti a hülyéket, ha ilyen sokat teremtett belőlük.

Ha az ellenségeid lőtávolban vannak, akkor te is.

Te is mosolyognál, ha tudnád, amit Mona Lisa is tudott.

Mosakodjon az, aki lusta vakarózni!

A borosta nem szúr, csak a megfelelő oldalára kell születni.

Ha nem tetszik, ahogy vezetek, akkor tünés a járdáról!

Ha az iskola az életre nevel, nem félek a haláltól.

Az élet akkor kezdődik, amikor a gyerekek elköltöznek és a kutya is megdöglik végre.

Őrült, ki lehányta láncát, s most nem győzi tisztogatni.

Ha jól érzed magad, ne aggódj! El fog múlni.

Aki dohányzik, meghal. Aki nem, az is.

Háromfajta ember van. Aki tud számolni és aki nem.

A szamárfül az origami legegyszerűbb változata.

Igaz, hogy a kemény munka még nem ölt meg senkit, de hát miért kockáztasson az ember.

Miért nem tudják a nők felhajtani a WC-ülőkét maguk után?

Sose vegyél semmit, aminek nyele van, mert azzal dolgozni kell!

Aki utoljára nevet, annak lassú a felfogása.

Ha egy nő meg akar tanulni vezetni, ne állj az útjába.

A dzsungelben minden ehető. Te is

(Interneten kaptam)

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Fekete-Tisza forrása

• 895-1920 – Magyarország része
• 1919 – Román megszállás
• 1920–1939 – Csehszlovákia része
• 1939–1944 – Magyarország része
• 1944-1945 – Csehszlovákia része és szovjet megszállás
• 1945-1991 – Szovjetunió része (USZSZK)
• 1991-től – Ukrajna része

A Fekete- és a Fehér-Tisza forrásvidéke

A Fekete-Tisza forrása Kőrösmező központjától kb. 22,5 km-re nyugatra található a Máramarosi-havasokban a Fagyalos (Szvidovec)-hegységben, az Aklos-hágó (Okula pereval) közelében.  Gyerekek és felnőttek számára egyaránt garantáltan nagy élményt nyújt ez az utazás a vadregényes, úttalan utakon, az egyre szűkülő Fekete-Tisza medre mellett. A csak (bérelt) terepjáró autókkal megtehető táv után mintegy 600-700 métert kell gyalogolnunk folyamatos emelkedőn előbb egy tisztáson, majd erdei ösvényen. 

 Miután megtekintettük a forrás falát és hűsítettük szomjunkat kristálytiszta vizéből, további sétát tehetünk a forrás fölötti Aklos-havasra, 1265 méteres magasságra. A gyephavas keleti szélén találjuk a "Tisza Lajos facsoport" emléktábláját. (Tisza Lajos képviselő Szeged 1879. évi árvízi kormánybiztosa volt.) Személyesen járt itt, amikor az Országos Erdészeti Egyesület elnökeként részt vett az 1882. augusztus 23-i kőrösmezei közgyűlésen. Ekkor állították a Tisza Lajos emlékoszlopot. Köré facsoportot ültettek. 

              Útközben, a település és a Fekete-Tisza forrása között is találunk több látnivalót:

Félúton helyezkedett el az Apsonyi (Apsenyeci) víztározó, valamint az egykor pisztrángtelep (ma a Kijevi Egyetem kutatóháza található itt). 

Ez a program kb. 5 órát vesz igénybe. 
(A képeket 2016. szeptemberében készítettem.)

A szabványosítási világnapra - okt. 14.

A mérések egységesítése

Szabványosítás: olyan tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat ad fennálló vagy várható problémákra azzal a céllal, hogy a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb legyen. 

A mérleghez nemcsak a súly megállapítását, hanem minden mérés, mérlegelés fogalmát társítjuk. A hosszúságot, a távolságot előbb tudták mérni, hosszabb időnek kellett eltelnie, míg az ember felismerte, hogy különböző anyagú és méretű tárgyak súlyát össze tudja hasonlítani. Ám rendre végül mindennek mérési módjára rájött – csakhogy kölönböző időkben s a Föld különböző pontjain jött rá; lett is ennek eredményeképpen jókora zűrzavar. A helyi szokásoknak megfelelően kialakult itt is, ott is egy-egy hagyományos mértékrend, csak az egész emberiségnek nem volt egy általánosan érvényes mérőrendszere. A különböző népek ragaszkodtak a maguk megszokott mértékeihez: a rőf, könyök, lat, pud, mérföld, uncia, arasz, láb, hüvelyk és a többi. Egyiknek-másiknak a nevét egy-egy szólásmondás ma is őrzi. „hétmérföldes csizma”, „nem rőffel mérik a tudást”, vagy valami „esik a latba”… Hogy ez így nem mehet tovább, azt akkor vették észre igazán, amikor a technika és a tudományok fejlődésével újabb, bonyolultabb, közösen, közös érdekből megoldandó problémák adódtak. Pedig még nem is olyanok, mint mondjuk a vasúti menetrend, ahol igazán nem lehet mindenütt tetszés szerint mérni az időt vagy a távolságokat, mert akkor megbénul a közlekedés. De hol volt még a vasút feltalálása!… Mindössze a kereskedők és a tudósok kezdték egyre határozottabban szorgalmazni az egységesítést, az egyezményeket. A Nagy Francia Forradalom szellemében és légkörében megtörténhetett az áttörés végre, ezen a téren is. Korszakalkotó újítások születtek. Megegyezés jött létre például, hogy egy délkör negyvenmilliomod része lesz a „méter”. Érdekessége a dolognak, hogy mivel abban az időben nem voltak olyan műszerek, és még nem tudtak olyan pontosan elvégezni minden mérést, mint manapság, ezért a délkör „felosztásánál” is tévedtek egy kicsit, de – bár később észrevették a hibát – a méter hossza mégis megmaradt. Olyan anyagból készült el a mintadarabja, melyet se az idő, se a hő vagy a hideg nem befolyásol: a platina s az iridium ötvözetéből. Ugyanebből készült el az a kocka, melynek hossza, szélessége, magassága egyaránt a méter egytized részét teszi ki; ebbe 4 °C hőmérsékletű vizet töltvén, ennek súlyát vették alapul a „kilogramm” megteremtéséhez. Ezeket az eredeti mintákat gondosan őrzik, kettős üvegszekrénybe zárva, Párizs városában; hanem minden ország megkapta aztán a mértékmintákat, melyeket az országos szabványügyi hivatalok őriznek.

(Forrás: Lászlóffy Aladár: Régi rejtély – Új talány)

Az utóbbi idők egyik legjobb válogatása 2/1. rész

Most nem tudom, hogy az élet azért szar, mert rövid,... vagy azért rövid, mert szar?

Kezdetben vala a semmi. Majd az Úr mondá: "Legyen világosság!" - s továbbra is vala a semmi, de már látni is lehetett azt.

A munka élteti az embert, de a pihenés sem ölt még meg senkit!

A legbiztosabb jele annak, hogy létezik intelligens élet a Földön kívül az az, hogy még nem próbáltak kapcsolatba lépni velünk.

Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség, de gyakorlatilag viszont van!

Élj lazán, ne dolgozz túl sokat, mert egyszer csak azt veszed észre, hogy vasárnap a templomban mindenki énekel, csak te fekszel a hátadon...

A pesszimista olyan ember, akinek mindig igaza van, de sosincs öröme benne.

A hisztéria alattomos betegség! A nő kapja meg és a férfi hal bele!

Az italt elhagyni jó dolog... sokkal rosszabb viszont, ha már nem emlékszel, hol hagytad el.

A Földön élni drága mulatság, de a csomag legalább tartalmaz évente egy ingyenes Nap-körüli utat.

Bonyolult kérdésre mindig akad egy egyszerű, könnyen érthető, téves válasz.

Ne vedd túl komolyan az életet! Úgyse kerülsz ki belőle élve.

A munka azoknak való, akik nem tudnak horgászni.

A Föld IQ szintje állandó, csak egyre többen vagyunk hozzá.

Kétféle ember létezik: az egyik mindig megmondja, mit gondol, a másiknak vannak barátai.

A tudatlanság nem végleges állapot, a hülyeség igen.

Van a tér-idő kontinuumnak egy olyan pontja, amely magába szippantja a kulcscsomókat és a fél pár zoknikat.

Egy tökéletes férfi hajlandó órákon át várni, míg a barátnője két perc alatt elkészül.

Múlt éjszaka, ahogy feküdtem az ágyban és bámultam a csillagokat, arra gondoltam, hova a fenébe tűnhetett a mennyezet meg a tető?

Aki golyóálló mellényt visel, ne lepődjön meg, ha seggbe lövik.

A számítógépek sohasem fogják az emberi hülyeséget pótolni.