Hétvégi szösszenetek

NEMZETEK KONYHÁJA - Skandináv rozstallér

Cadisi képek (Dél-Spanyolország)

          A város Spanyolország délnyugati részén az Atlanti-óceán partján a Cádizi-öbölbe benyúló félszigeten fekszik. Cádiz tipikus andalúziai város, melynek óvárosi részei az El Pópulo, La Viña, vagy a Santa María élesen elüt az újabb városrészektől. Míg az óvárost a szűk, kis terekbe torkolló utcák jellemzik, addig az újabb részeken széles sugárutak futnak, modern épültek és nagy parkok jellemzik.

Kínai kelkáposzta

A kínai kel remek A- és C-vitamin-forrás. Az ásványi anyagok közül kiemelkedő a kálium-, kalcium-, foszfor- és vastartalma. Élelmi rosttartalma magas, tisztítja az emésztőrendszert, serkenti az emésztést. Könnyű emészthetősége, magas folsav- és bétakarotin-tartalma miatt jól beilleszthető lábadozók, kismamák és gyermekek étrendjébe.

        Sokat tartalmaz a bizonyos rákfajták elleni küzdelemben bizonyítottan sikeres indolvegyületek közül.

      A kínai kel háromszor olyan gazdag fehérjében, mint a fejes káposzta, fehérjetartalma ráadásul könnyebben is emészthető.

Az Égei-tenger nevének eredete

A Tengerek Európai Napját az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács elnökének háromoldalú nyilatkozata hívta életre 2008. május 20-án. Minden évben május 20-a körül ünnepeljük meg azzal a céllal, hogy ráirányítsuk a figyelmet Európa tengeri adottságaira. 

Én az Égei-tenger nevének eredetével hívom fel a figyelmet a tengerekre.
Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget és Anatólia között helyezkedik el. A Márvány-tengerrel a Dardanellák, a Fekete-tengerrel a Boszporusz köti össze.

Égeusznak, Athén egyik királyának nagy későre fiú utóda született. A fiút Thészeusznak nevezték el, s mikor megszületett, apja fogta a kardját, egy hatalmas szikla alá rejtette, s megparancsolta a feleségének, Etrának, hogy a fiút csak akkor küldje el hozzá Athénbe, amikor már olyan nagy és erős lesz, hogy meg tudja emelni a sziklát, s ki tudja venni alóla apja kardját. Etra meg is fogadta, s mikor Thészeusz elérte a tizenhatodik évét, anyja a sziklához vezette, amit a fiú könnyen felemelt, aztán magához vette a kardot, s útra kelt Athén felé. Ez az út sokáig tartott, nagy kalandok vártak rá, mielőtt apja elé állhatott. A nagy próbákat mind sikerrel kiállta, s így lett ő Athén egyik legnagyobb hőse, hérosza, akinek híre-neve vetekszik Herkulesével.

Mindjárt az út elején legyőzött egy félelmetes rablót, utána egy másikat. Sok város környékét megszabadította a félelmetes gonosztevőktől. A rablók közül az egyiknek az volt a szokása, hogy az elfogott vándort két fa lehajlított koronájához kötötte, hogy a visszacsapódó fák ereje széttépje, a másik a tengerbe lökte áldozatait, ahol egy óriás teknősbéka várt lesben. A harmadik a hozzá betévedt vándort testéhez nem illő ágyba fektette, s ha rövidebb volt a lába, addig nyújtotta, amíg belehalt, ha pedig hosszabb volt, akkor levágott belőle. Nos, Thészeuszban ezek a gonosztevők valamennyien emberükre találtak.

Ezek után került apja elébe, de mivel már jótetteinek és erejének híre megelőzte, az athéni nép nagy szeretettel fogadta. Annál is inkább, mert éppen nagy bánat ült a városon. Minosz, Kréta királya, adó fejébe minden kilencedik esztendőben hét fiút és hét leányt követelt Athéntől, ezeket pedig ott Kréta szigetén bedobatta a Labirintusba, ahol mind felfalta őket a bikafejű szörny, a Minotaurosz. Thészeusz magára vállalta, hogy megszabadítja a várost ettől a csapástól. Egymaga utazott Krétába s ott egymaga küzdött meg a Minotaurosszal. A király leánya, Ariadné, beleszeretett a daliás Thészeuszba, s hogy könnyen kitaláljon a Labirintusból, egy gombolyagot adott neki. Miután legyőzte a szörnyet, Thészeusz Ariadné fonalát követve jutott ki a szabad levegőre, s a királylánnyal együtt egy hajón elmenekült.

Igen ám, csakhogy apjával abban egyezett meg Thészeusz, hogy ha győz, a hajón lobogó fekete zászlót fehérre váltja. A menekülés hevében erről bizony megfeledkezett. Így történt, hogy Égeusz király, mikor a közelgő hajón megpillantotta a fekete zászlót, azt hitte, hogy fia is odaveszett, s bánatában a szikláról a tengerbe vetette magát. A legenda szerint azóta nevezik ezt a tengert Égei-tengernek. (Forrás: Lászlóffy Aladár: Régi rejtély – Új talány)

Szamuely Tibor Moszkvától kért segítséget az antant ellen - 1919. május

Szamuely középen, tőle jobbra Lenin

1919. május 20. Budapestről kivilágosodáskor elindult Szamuely Tibor (élt: 1890. december 27.–1919. augusztus 2.) hadügyi népbiztoshelyettes, közoktatási népbiztos, a lakásbizottság vezetője, a rokkantügyek intézője, a budapesti hadseregcsoport politikai megbízottja Szovjet-Oroszországba UCI felderítő repülőgéppel a – légvonalban 900 kilométeres, országúton 1200 kilométere lévő – Kijevhez közeli Zsmerinka repülőtérre.

Előrelátóan az indulásra kész géphez rendelte a repülőtéri munkástanács tagjait, rájuk parancsolt, hogy motozzák meg őt és Dobos István pilótát, a gépet pedig kutassák át alaposan, nincs-e rajta valami szokatlan, vagy meg nem engedhető érték. Miután semmi ilyent nem találtak, jegyzőkönyvbe vetette a motozás eredményét.

Hivatalosan még nem is hozták nyilvánosságra utazását, amikor Budapesten már széltében újságolták: „Szamuely megszökött, hatalmas mennyiségű kincset vitt magával aranyban, briliánsban, műtárgyakban."  A suttogók azt is tudni vélték, hogy: „Útjában állt a  kommunisták és a szociáldemokraták együttműködésének, ezért szökése engesztelő gesztus az antant felé."

               Szamuely fogadására kizárólag rangos magyar származású kommunisták érkeztek egyenesen a moszkvai Kremlből, Lenin környezetéből. Vezetőjük Erős Miklós, Feliksz Dzserzsinszkij közvetlen munkatársa, magas beosztású csekista volt.

Zsmerinkáról Kijevbe autózva az ukrán főváros híres sugárútjára, a Krescsatyikra, Nyikolaj Iljics Podvoljszkij, Ukrajna hadügyi népbiztosa hivatalába ment, ahol Szamuely részletes tájékoztatást adott, majd a minél gyorsabb és kényelmesebben utazás érdekében a meggyilkolt cár, II. Miklós különvonatán folytatta útját Moszkva felé.

Moszkva Kijevi pályaudvarára délelőtt érkezett meg a vonat, ahol már várta jó ismerőse, Lenin nagy befolyású mindenese, Bonca-Brujevics, a népbiztosok tanácsa titkárságának vezetője. Ezen a napon tartották a Vörös téren a fölfegyverzett moszkvai munkások szemléjét. Tízezrével vonultak el a rongyos ruházatú, hosszú puskákkal fölszerelt tömegek Lenin előtt, aki egy tehergépkocsi platójáról szónokolt a felsorakozókhoz.

Bonca-Brujevics a kormány autóján a pályaudvarról egyenesen Vlagyimir Iljics Leninhez, a Szovjetunió vezetőjéhez (élt: 1870. április 22.–1924. január 21.) vitte Szamuelyt. Amikor odaértek, Zalka Máté (élt: 1896. április 23.–1937. június 11.) leírása szerint: "A szemle már megkezdődött. Lenin végére ért felszólalásának. Szamuelyhez fordult, megölelte, majd az elcsendesült tömegnek ezeket mondta: – Az imént érkezett hozzánk, átrepülve a Kárpátokon, a Komintern egyik népbiztosa, Szamuely Tibor elvtárs!  Üdvözlő felkiáltások szakították meg Iljics szavait. Iljics nem vette le kezét a vendég válláról, s hol őt nézte, hol a nyüzsgő tömeget. Arcán mosoly ült, szeme boldogan csillogott.  Hirtelen, mintegy magától csend lett. Szamuely a teherautó szélére ment és beszélni kezdett…."

Mielőtt a Kremlben Szamuely Tibor a legapróbb részletekig tájékoztatta volna Lenint, Moszkva forgalmas pontjain megismétlődtek a szónoklatok a teherautó platójáról.

Kun Béla nyugtalan volt, hogy Szamuely radikálisabb felfogása jobban fog tetszeni Leninnek, mint az ő elképzelései, ezért állandóan bombázta táviratokkal Moszkvát. De neki Csicserin válaszai nem voltak elég megnyugtatóak, ezért magával Leninnel kívánt kapcsolatba lépni és erre talált is ürügyet. A következő szikratáviratot küldte Leninnek: "Tekintettel arra, hogy a párt jobboldali elemei a várható antant-támadás folytán kedvező lehetőségeket szimatolnak, nagyon jó lenne, ha ön nekem egy nyílt levélben kifejtené, hogy csak egy választás van: vagy proletár-, vagy burzsoá diktatúra, és hogy a siker titka nem abban rejlik, hogy a visszavonulás útját biztosítsuk, hanem inkább abban, hogy radikálisan szakítsunk a kapitalista rendszerrel."

 A távirat kézhezvétele után 1919. május 27-én megérkezett Lenin válasza: Üdvözlet a magyar munkásoknak címmel. Vladimir Iljics Lenin tisztába volt vele, hogy ezt a történelem megőrzi (részletek):

„Elvtársak!

Lelkesedéssel és örömmel töltenek el bennünket a hírek, amelyeket a Magyar Tanácsköztársaság politikusaitól kapunk. Alig több mint két hónapja áll fenn Magyarországon a tanácshatalom, de szervezettség tekintetében a magyar proletariátus, úgy látszik, már túltett rajtunk. Ez érthető, mert Magyarországon a lakosság általános kulturális színvonala magasabb, azonkívül az ipari munkások aránya az egész lakossághoz képest hasonlíthatatlanul nagyobb, végül a szovjet-rendszerre, a proletárdiktatúrára való átmenet is hasonlíthatatlanul könnyebb és békésebb volt Magyarországon.

.............................................
Ti még jobb példát adtatok a világnak, mint Szovjet-Oroszország, azzal, hogy az igazi proletárdiktatúra alapján egy csapásra egyesíteni tudtátok valamennyi szocialistát. Most az a hálás és igen nehéz feladat áll előttetek, hogy megálljátok a sarat az antant elleni súlyos háborúban. Legyetek szilárdak. És ha ingadozás üti fel a fejét a szocialisták között, akik tegnap csatlakoztak hozzátok, a proletárdiktatúrához, vagy a kispolgárság körében, nyomjátok el könyörtelenül ezeket az ingadozásokat.

Az a háború, amelyet ti viseltek, az egyetlen jogos, igazságos, igazán forradalmi háború, az elnyomottak háborúja az elnyomók ellen, a dolgozók háborúja a kizsákmányolók ellen, háború a szocializmus győzelméért. Az egész világon a munkásosztály minden becsületes tagja a ti pártotokon áll.

Minden hónap közelebb hozza a proletár világforradalmat.

Legyetek szilárdak!

A győzelem a tiétek lesz!

Lenin”

Visszafelé a repülőgép nagyerejű viharzónába került a Kárpátok keleti előterében. A kivételes képességű Dobos István azonban úrrá lett az átláthatatlan felhőtengeren. Budapestre megérkezve egyenesen a kormányzótanács ülésére ment Szamuely, ahol röviden beszámolt utazásáról és ismertette Lenin üzenetét, mely nem volt azonos a távirat szövegével. Utána a Szovjetházban késő délutántól hajnalig beszélt négyszemközt Kun Bélával, tartalmáról semmilyen dokumentum nem maradt fenn

Szamuely Moszkvából autógumit, ágyúlövedék készítéséhez szükséges glicerint és propagandafilmeket hozott. Ő maga arany karórát, arany kézelőgombokat kapott ajándékba Lenintől. Feleségének, Szilágyi Jolán grafikusművésznek csokoládét küldött Lenin, s olyan különleges minőségű teát, amelyet a cári család számára termeltek a Kaukázus déli völgyeiben (Dél-Oszétiában). Lenin a májusban a Lenin nevét felvett, bőrruhás Cserny-különítmény tagjainak 36 darab nagykabátgomb méretű ezüst korong jelvényt küldött ajándékba, közepén zománcozott vörös csillagos sarlóval és kalapáccsal, peremét körben két összehajló babérág díszítet.
A Szovjetunió katonai segítséget nem tudott nyújtani, mert élet-halál harcot folytatott a fehérek és a külföldi intervenciós csapatok ellen. Az erkölcsi támogatás pedig kevés volt a román, szerb, cseh, francia csapatok ellen, mivel a proletár világforradalom nem jött el. De a trianoni békediktátumot a Szovjetunió elítélte, és nem írta alá. Lenin summás véleménye:

„Rájuk erőszakolták a békét, de ez a béke uzsorás béke, gyilkosok és mészárosok békéje… hallatlan béke, rabló béke…ez nem béke, ezek olyan feltételek, amelyeket útonállók késsel a kezükben diktálnak a védtelen áldozatoknak.”

Párizsi képek

Opera