NEMZETEK KONYHÁJA - Kakaós csiga (magyar specialitás)

Hozzávalók

     - 60 dkg liszt

     - 1 tojás

     - 2 ek. tejföl
     - 1 Rama
     - 2 ek. cukor
     - élesztő
     - 3 dl tej
     - kakaó
     - vaníliás tej

Elkészítése

          Az élesztőt a cukros tejben megfuttatjuk. A lisztet összegyúrjuk a tojással, tejföllel, margarinnal, és az élesztővel. Kinyújtjuk, olvasztott vajjal megkenjük, majd cukros kakaóval megszórjuk, és feltekerjük. Felszeleteljük, majd kivajazott tepsiben egymás mellé tesszük a csigákat. Leöntjük vaníliás tejjel, és megsütjük.

Megtalálható a könyvünk 120. oldalán:

Az ókori skandinávok gyógyitalai

            Az ősi skandinávok – egy újabb kutatás szerint – árpa, méz, áfonya és gyógynövények, valamint Rómából, illetve Hellászból importált szőlőbor keverékét kortyolgatták. Amerikai szakértők svéd és dániai temetőkben található agyagedényeket elemezve jutottak erre az eredményre.

Ősi mesterség

            Az "északi grog" időben jóval megelőzte a vikingeket. A skandináv harcosok és papnők több ezer éves sírjainak mélyén megtalált ősi ital maradványaiból korábban részben már sikerült rekonstruálni a vikingek ősapjait jobb kedvre derítő nedűt, amelynek modernkori "másolata" mára az Egyesült Államok legtöbb italboltjában elérhetővé vált.

            "Az ember azt gondolná, hogy az eme különféle összetevőkből álló alkoholos ital igencsak megviselhette a gyomrot, azonban ez koránt sincs így" - mondta Patrick McGovern, a Pennsylvaniai Egyetem biomolekuláris régésze, a tanulmány vezetője. "Megfelelő mennyiségben, az arányokat tartva igazán finom ízt eredményez" – tette hozzá. Az amerikai kutató az észak-európai szomjoltó összetevőinek feltárását évtizedekkel ezelőtt kezdte meg, amikor dán és svéd múzeumokban tárolt agyagedényeken kereste az ital nyomait. Az 1990-es évek közepére odáig fejlődött az analizáló technika, hogy képes volt a kémiai maradványok elemzésére.

            Négy – két dán és két svéd – helyszínről származó leletet vettek újra górcső alá, amelyek közül a legrégebbi i. e. 1500-ból való, s egy, a mai Dániához tartozó területen elföldelt harcos mellé temetett korsóból származik. A másik három mintát a boroknál használt ún. szűrőcsészékből vették. Közülük az egyik egy olyan sírból való, amelyben négy nő aludta örök álmát, s az egyik 30 év körüli elhunyt kezében szorongatta a szűrőt.

            A sörfőzés mestersége mintegy tízezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, s a kutatások szerint őseink igencsak kreatívnak bizonyultak az alkoholos italok elkészítésénél. Az észak-európai ivóedények pollentartamának tanulmányozása arra utalt, hogy az ősi skandinávok főként méz alapú bort és különféle alkoholos söröket fogyasztottak. Azonban a pontos összetevők sokáig nem voltak ismertek. A görögök és rómaiak által írt szövegek megemlítették az északiak italait, de nem méltatták sokra azokat, egyikük a vízben elrothadt árpához hasonlította a skandináv nedűket.

            Az amerikai kutatók azonban felülírták az antik civilizáció mestereinek állításait. Úgy vélik, az "északi grog" néven emlegetett skandináv szomjoltó igen bonyolult főzet volt, amelyben méz, áfonya és a Skandináviában sok helyen megtalálható vörös áfonya is helyet kapott. Az ital alapja búza, rozs és árpa volt, de nem feledkezhetünk meg a Dél-Európából importált borról, mint hozzávalóról sem, amelyet fűszerekkel és gyógynövényekkel – úgy mint cickafark, boróka és nyírgyanta – bolondítottak meg. A déli borért cserébe egyébként borostyánt adtak.

Túlvilági útravaló

            Az előbb említett legrégebbi, mintegy 3500 éves mintát egy férfi harcos melletti korsóban találták meg. A korábban benne található ital az elemzések szerint nagy mennyiségű mézet tartalmazott, így a kutatók szerint az elhunyt egy minőségi mézbort kaphatott túlvilági utazására. A harcos a sírjában talált fegyverek sokszínűsége miatt valószínűleg magas társadalmi státuszú volt, s mivel a méz is ritkaságnak számított, a mézbort is főként az elit fogyaszthatta.

            McGovern segítségével tavaly októberben a Dogfish Head sörgyártó vállalat újraalkotta az "északi grogot", amelyben búza, áfonya, méz és különféle gyógynövények is voltak. Az egyetlen különbség a modern és az ősi változat között, hogy az előbbibe a mai sörgyártás egyik legfőbb alapanyagát, a komlót is belekeverték, amelyet egyébként az 1500-as évekig nem használtak Európában.

            A Dogfish Head grogja, a Kvasir a skandináv mitológia legravaszabb istenéről kapta a nevét. A mítosz szerint egy nagy háború utáni béketárgyaláson a korábbi háborús felek körbeültek, s a kör közepére egy edényt tettek, amibe köpködni lehetett. Az istenek ebből a nyálkeverékből formálták meg magát Kvasirt. A főhőst később meggyilkolta két törpe, akik a vérét mézzel keverték össze, így alkotva meg a mézsört.

            A kutatók szerint a grog íze  a vörös áfonyának köszönhetően – savanykás volt, leginkább a belga lambichoz hasonlítható. Ma több lehetőség áll azok előtt, akik a bronzkori észak italkülönlegességeit szeretnék megízlelni. Nynäshamns Ångbryggeri svéd sörgyár a grog egy másik verziójával, a Arketyp márkával jött ki az elmúlt években, amely mára bármely svéd állami boltban megtalálható. A Svédországhoz tartozó Gotland szigetén a helyiek készítettek egy alkoholos frissítőt árpa, méz, boróka és gyógynövények keverékéből, s úgy tartják, ez a keverék áll legközelebb őseik grogjához.

Svédország

Hétvégi szösszenetek

NEMZETEK KONYHÁJA - Skandináv rozstallér

Cadisi képek (Dél-Spanyolország)

          A város Spanyolország délnyugati részén az Atlanti-óceán partján a Cádizi-öbölbe benyúló félszigeten fekszik. Cádiz tipikus andalúziai város, melynek óvárosi részei az El Pópulo, La Viña, vagy a Santa María élesen elüt az újabb városrészektől. Míg az óvárost a szűk, kis terekbe torkolló utcák jellemzik, addig az újabb részeken széles sugárutak futnak, modern épültek és nagy parkok jellemzik.

Kínai kelkáposzta

A kínai kel remek A- és C-vitamin-forrás. Az ásványi anyagok közül kiemelkedő a kálium-, kalcium-, foszfor- és vastartalma. Élelmi rosttartalma magas, tisztítja az emésztőrendszert, serkenti az emésztést. Könnyű emészthetősége, magas folsav- és bétakarotin-tartalma miatt jól beilleszthető lábadozók, kismamák és gyermekek étrendjébe.

        Sokat tartalmaz a bizonyos rákfajták elleni küzdelemben bizonyítottan sikeres indolvegyületek közül.

      A kínai kel háromszor olyan gazdag fehérjében, mint a fejes káposzta, fehérjetartalma ráadásul könnyebben is emészthető.

Az Égei-tenger nevének eredete

A Tengerek Európai Napját az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács elnökének háromoldalú nyilatkozata hívta életre 2008. május 20-án. Minden évben május 20-a körül ünnepeljük meg azzal a céllal, hogy ráirányítsuk a figyelmet Európa tengeri adottságaira. 

Én az Égei-tenger nevének eredetével hívom fel a figyelmet a tengerekre.
Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget és Anatólia között helyezkedik el. A Márvány-tengerrel a Dardanellák, a Fekete-tengerrel a Boszporusz köti össze.

Égeusznak, Athén egyik királyának nagy későre fiú utóda született. A fiút Thészeusznak nevezték el, s mikor megszületett, apja fogta a kardját, egy hatalmas szikla alá rejtette, s megparancsolta a feleségének, Etrának, hogy a fiút csak akkor küldje el hozzá Athénbe, amikor már olyan nagy és erős lesz, hogy meg tudja emelni a sziklát, s ki tudja venni alóla apja kardját. Etra meg is fogadta, s mikor Thészeusz elérte a tizenhatodik évét, anyja a sziklához vezette, amit a fiú könnyen felemelt, aztán magához vette a kardot, s útra kelt Athén felé. Ez az út sokáig tartott, nagy kalandok vártak rá, mielőtt apja elé állhatott. A nagy próbákat mind sikerrel kiállta, s így lett ő Athén egyik legnagyobb hőse, hérosza, akinek híre-neve vetekszik Herkulesével.

Mindjárt az út elején legyőzött egy félelmetes rablót, utána egy másikat. Sok város környékét megszabadította a félelmetes gonosztevőktől. A rablók közül az egyiknek az volt a szokása, hogy az elfogott vándort két fa lehajlított koronájához kötötte, hogy a visszacsapódó fák ereje széttépje, a másik a tengerbe lökte áldozatait, ahol egy óriás teknősbéka várt lesben. A harmadik a hozzá betévedt vándort testéhez nem illő ágyba fektette, s ha rövidebb volt a lába, addig nyújtotta, amíg belehalt, ha pedig hosszabb volt, akkor levágott belőle. Nos, Thészeuszban ezek a gonosztevők valamennyien emberükre találtak.

Ezek után került apja elébe, de mivel már jótetteinek és erejének híre megelőzte, az athéni nép nagy szeretettel fogadta. Annál is inkább, mert éppen nagy bánat ült a városon. Minosz, Kréta királya, adó fejébe minden kilencedik esztendőben hét fiút és hét leányt követelt Athéntől, ezeket pedig ott Kréta szigetén bedobatta a Labirintusba, ahol mind felfalta őket a bikafejű szörny, a Minotaurosz. Thészeusz magára vállalta, hogy megszabadítja a várost ettől a csapástól. Egymaga utazott Krétába s ott egymaga küzdött meg a Minotaurosszal. A király leánya, Ariadné, beleszeretett a daliás Thészeuszba, s hogy könnyen kitaláljon a Labirintusból, egy gombolyagot adott neki. Miután legyőzte a szörnyet, Thészeusz Ariadné fonalát követve jutott ki a szabad levegőre, s a királylánnyal együtt egy hajón elmenekült.

Igen ám, csakhogy apjával abban egyezett meg Thészeusz, hogy ha győz, a hajón lobogó fekete zászlót fehérre váltja. A menekülés hevében erről bizony megfeledkezett. Így történt, hogy Égeusz király, mikor a közelgő hajón megpillantotta a fekete zászlót, azt hitte, hogy fia is odaveszett, s bánatában a szikláról a tengerbe vetette magát. A legenda szerint azóta nevezik ezt a tengert Égei-tengernek. (Forrás: Lászlóffy Aladár: Régi rejtély – Új talány)