A nap imája

            „Istenem, kérlek: adj nekem bölcsességet, hogy megérthessem a páromat, adj szeretetet, hogy megbocsáthassak neki, és adj türelmet, hogy elviseljem a hibáit! Mert ha erőt kapnék, akkor biztos agyonütném. Ámen.”

Karfiolkenyérrel a kilók ellen

Ez a cso­dás karfi­ol­ke­nyér remek szö­vet­sé­ge­sed lehet, ha a fölös ki­lók­tól sze­ret­nél meg­sza­ba­dulni. Szén­hid­rát alig van benne, tö­ké­le­tes fo­gyó­kú­rás alap! A zöld­fű­sze­rek­től, a fok­hagy­má­tól, va­la­mint a saj­tok­tól tész­tája cso­dás me­di­ter­rán han­gu­latú. Is­teni finom és ez nem hiz­lal!

A karfiol a szénhidrátszegény diéta egyik legsokoldalúbb zöldsége. Tulajdonképpen bármit helyettesíthetsz vele, amit normál esetben szénhidrátbombákból készítenél: lehet köret a rizs helyett, nassolnivaló falatka, sőt, akár pogácsa, nokedli, sőt, zsemle is. És ami a legjobb: teljesen szénhidrátmentes, vagyis csak úgy robbannak majd le rólad a felesleges kilók!

Ezúttal csodás, zöldfűszeres-sajtos, mediterrán aromájú,  nyári kenyér készül belőle. 

Hozzávalók:

·1 fej karfiol, apró rózsákra szedve

·1/2 csésze reszelt mozzarella sajt

·1/2 csésze forgácsokra vágott parmezán sajt

·1 tojás

·1/2 evőkanál összenyomott fokhagyma

·1/2 evőkanál apróra vágott, friss bazsalikom

·1/2 evőkanál apróra vágott, friss petrezselyem

·1 teáskanál só

·1/2 teáskanál frissen őrölt fekete bors

A feltéthez:

¾ csésze reszelt mozzarella sajt

Így készítsd el:

1. Melegítsd elő a sütőt 220 Celsius-fokra, és bélelj ki egy tepsit sütőpapírral.

2. A karfiolt háztartási robotgéppel őröld rizs méretű szemcsékké.

3. Egy nagyobb tálban keverd össze a darált karfiolt a reszelt mozzarellával, a parmezánforgáccsal, a tojással, a zúzott fokhagymával, a zöldfűszerekkel, a sóval és a borssal.

4. Az így kapott masszát simítsd a sütőpapírral bélelt tepsibe, kb. fél centi vastagon.

5. Mehet is az előmelegített sütőbe, 10-12 perc után vedd ki. Szórd a félig kész karfiolkenyérre a másik adag mozzarellát. Tedd vissza a sütőbe, és süsd addig, amíg a sajt elolvad, és barnulni kezd. Hagyd hűlni 10 percig, majd vágd vastagabb csíkokra az isteni, szénhidrátmentes kenyérkét!

6. Friss zöldfűszerekkel és parmezánnal tálald, és tegyél mellé pikáns, paradicsomos szószt a mártogatáshoz!

Jó étvágyat!

(Forrás: Fittfazék

Csontváry Kosztka Tivadar születésnapjára - 1853. július 5. (3/3)

A  pécsi Csontváry Múzeum előtti szobra másolata a budapesti Kerepesi temetőben 1953-ban elhelyezett szimbolikus sírjára került alkotásnak (Kerényi Jenő).

Több mint fél évszázad után, a festő születésnapján átfogó életmű-kiállítás nyílik 97 alkotásából a budai várban lévő Honvéd Főparancsnokság tizenkét termében. Nyitva év végéig hétfő kivételével 10-18 óra között. A kedvenc magyar festőm előtt tisztelgek három részből álló sorozattal.

Csontváry Kosztka Tivadar (Kosztka Mihály Tivadar; Kisszeben, 1853. július 5. - Budapest-Krisztinaváros 1919. június 20.) Magyarországon csekély elismerésben, inkább értetlenségben vagy gúnyban volt része – noha európai kritikusok az általa kiállított képek értékes voltát már életében fel- és elismerték – az értetlenséghez valószínűleg különc, excentrikus egyénisége és életvitele is hozzájárult. (Például írásai szerint köznevetség tárgya volt amiatt, hogy étrendjét késői éveiben elsősorban gyümölcsök és zöldségek képezték, és tartózkodott a szesztől és egyéb mesterséges szerektől – holott manapság az „egészséges életvitel és étkezés” igencsak központi és nagymértékben reklámozott fogalmak). Ezen kívül meggyőződéses pacifista volt.

Élete utolsó éveiben festette azokat a képeket, amelyek nekem a legkedvesebbek. 1907-ben Szíriából Párizsba, majd ismét a libanoni hegyekbe utazott, s elkészítette két nagy művét, a Magányos cédrus-t és a Zarándoklás a cédrusfához Libanonban címűt. 1908-ban festette meg a Mária kútja Názáretben c. kompozícióját és a Marokkói ember-t. Valószínűleg 1910-ben Nápolyban készült utolsó befejezett műve, a Sétalovaglás a tengerparton.

Vannak dolgok, amit emberi ésszel nem tudunk felfogni. Az emberi butaságnak, nemtörődömségnek, felelőtlenségnek nincs határa. A következő levélrészlet ennek tökéletes bizonyítéka:

"Levelére válaszolva értesítjük, hogy az Óbudai temető vezetőségének jelentése szerint Csontváry Kosztka Tivadar nevű elhunyt temetése 1919 június hó 28-án, az Óbudai temető XVIII/476-os számú sírba történt. A XVIII-as percella harminc éves használati ideje 1953 évben lejárt, ekkor kiürítésre meg lett hirdetve. Tekintettel arra, hogy Csontváry Kosztka Tivadar sírjának további harminc évre való meghagyása iránt a hozzátartozók részéről intézkedés nem történt a megadott határidőn belül, a Köztemetői Szabályrendelet értelmében a nevezett hamvai is kiexhumálva egy közös sírba lett elhelyezve.

Kelt 1959. március 21-én

A Fővárosi Temetkezépsi Intézet Igazgatósága"

(A magányos cédrus dokumentum filmből az elhangzó hanganyag alapján.)

A részletből kikövetkeztethető, hogy a magyar értelmiség legnagyobb szégyenére a sírját felszámolták, mivel a bérleti díjat senki sem fizette ki, csontjait tömegsírba helyezték el. Az eszmélésnek mégiscsak lett eredménye, a Kerepesi temetőben ugyan nem a sírja, de a síremléke ezért megtalálható (Kerényi Jenő).

Képei az utókor számára minden bizonnyal elvesztek volna, mert örökösei a rendkívül jó minőségű vásznakat anyagárban fuvarosoknak szándékoztak eladni. A képek megmentője Gerlóczy Gedeon, egy fiatal építész (1895–1975), aki az utolsó pillanatban felvásárolta azokat. Az 1930-as gyűjteményes kiállításán fedezték fel igazán jelentőségét. Műveinek száma más festőkéhez viszonyítva csekély, az ismert művek száma 122

Nem tartozott egyetlen korabeli irányzathoz sem, magát a „Napút festők” közé sorolta. Az owl honlapcsalád kritikusa szerint:

„Művészetét nem lehet meghatározott stílus kereteibe foglalni, egyformán jellemzi a varázsos realizmus, a szimbolizmus, a mitikus, szürrealisztikus hang, az expresszionizmus, a posztimpresszionista dekoratív sommázás, a divizionista megoldás és a neoprimitív iskola üdesége.”

1964-ben jelent meg Németh Lajos első, tudományos igényű összefoglaló műve Csontváry Kosztka Tivadar címmel; 1966-ban Pertorini Rezső: Csontváry patográfiája; majd 1970-ben Németh Lajos átdolgozott, bővített második kiadásban megjelenő Csontváry nagymonográfiája; 1976-ban pedig a Csontváry-emlékkönyv, gazdag válogatás Csontváry Kosztka Tivadar írásaiból és a Csontváry irodalomból. Csontváryról, belső világáról hitelesen hű és igaz képet elsősorban írásai nyújtanak, így a még életében nyomtatásban megjelentetett füzeteit is tartalmazza a kötet. (Forrás: Wikipedia)

Csontváry Kosztka Tivadar születésnapjára - 1853. július 5. (3/2)

A kedvenc magyar festőm előtt tisztelgek három részből álló sorozattal.

Csontváry Kosztka Tivadar (Kosztka Mihály Tivadar; Kisszeben, 1853. július 5.-Budapest/Krisztinaváros, 1919. június 20.) eredetileg gyógyszerésznek tanult, de tehetséget érezve otthagyta állását, és különböző mesterektől festészetet tanult. Utazásokat is tett, jelentősebb képeit Keleten festette. Mintegy száz nagyobb művet alkotott. Míg külföldi kiállításairól (például Párizs, 1907) a legnagyobb kritikusok elismerően nyilatkoztak, itthon nemigen ismerték el. Ehhez különc életvitele, és – élete vége felé egyre kifejezettebb – látnoki-prófétai allűrjei is hozzájárultak, melyeket a képeit elemzők közül többen pszichopatológiásnak tartanak. Művészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de igazából nem tartozott egyik elhatárolható irányzatba sem.

Festői pályájának kezdetei

Csontváry Kosztka Tivadar festői pályája különös módon kezdődött. Huszonhét éves koráig patikussegédként dolgozott, mindenki kissé különc, de csendes, szorgalmas embernek ismerte. 1880. október 13-án, egy meleg őszi délután egy percre leült a patika ajtaja elé pihenni (Vörös Kereszthez gyógyszertár, Gács), s szórakozottan lerajzolta egy vénycédula hátára a szemközti ökrös szekeret. A rajz láttán pedig „az idős, jólelkű” patikavezető így kiáltott fel: „Hisz maga festőnek született!”. Ekkor Csontváry – 1913-ban írt önéletrajza szerint – a feje fölött hangot hallott: „Te leszel a világ legnagyobb ... festője, nagyobb Raffaelnél!”. Ezt a hangot pedig komolyan vette (a ... helyére később a napút szót illesztette, s kezdetben nem értette, hogy miért pont Raffaellonál kell nagyobbnak lennie). Külföldi utazásokra indult: járt a Vatikán képtáraiban, és többek közt Raffaello képeit tanulmányozta, de saját bevallása szerint nemigen bűvölte el a klasszikusok „idegen szellemet és nem a valóságot tükröző”, a „természettől elütő” festészete. Itt érlelődött meg végleg hivatástudata, és későbbi nagyobb utazásainak és munkái egy részének tervei. Hazaérve saját gyógyszertárat nyitott, és évekig dolgozott patikusként, hogy legyen pénze a nagy „Motívumot” kutató utazásokra. Csak 41 éves korától tanult rendszeresen festeni: 1894-ben fél évig Münchenben Hollósy Simon növendéke, majd 1895-től Karlsruhében, Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát, de lényegében autodidakta volt.

Utazások közül

1904-ben ismét Palesztinában, Egyiptomban járt. Ekkor készült a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben c. sokalakos, expresszionista kompozíciója, melyen egyes kritikusok szerint már a lappangó skizofrénia jelei mutatkoznak.1906-ban megfestette a fő művének érzett legnagyobb méretű vásznat, a Naptemplom Baalbekben-t, melyről Rockenbauer Pál így írt:

… és megfestette a világnak méreteiben egyik legnagyobb, saját, mindinkább befelé forduló értékítéletében pedig a világ legnagyobb festményét, melynek bizarrnak tetsző, addig sohasem látott színei annyi vitára és gúnyra adtak alkalmat itthon. Pedig ezek a színek ott vannak a Libanon rózsásba látszó hegyláncán, az alkonyat felé kocogó Napnak az égre varázsolt színjátékában.

(Rockenbauer Pál: Szívességből a mediterránban; 130. old.)

Élete utolsó éveiben festette azokat a képeket, amelyek nekem a legkedvesebbek: a Magányos cédrust, a Zarándoklás a cédrusfához, a Mária kútja Názáretben c. kompozícióját, a Marokkói embert, a Sétalovaglás a tengerparton címűt.

Nem tartozott egyetlen korabeli irányzathoz sem, magát a „Napút festők” közé sorolta

Sokszínűségére utal, hogy 1912-től filozófiai töltetű írásműveket ír, röpiratait; előadásokat tart, brosúrákat jelentet meg.

Mária kútjából iszom 2019. májusában

Csontváry Kosztka Tivadar születésnapjára - 1853. július 5. (3/1)

Önarcképe (1900 körül)
          Kedvenc magyar festőm előtt tisztelgek három részből álló sorozattal.

           Csontváry 1853. július 5-én született Kisszebenben (ma: Sabinov, Szlovákia), egy évben Van Goghgal, de igazából mégsem tekinthetők kortársnak, mivel Van Gogh már halott volt, amikor Csontváry festői korszaka indult. Édesapja, dr. Kosztka László gyógyszerész, aki a helyi közösség igen megbecsült tagjaként szakmája mellett különféle rendészeti-közigazgatási jellegű (rendőrkapitányi és postai) feladatokat is ellátott. Különcségei már neki is voltak: az akkori magyar közállapotoktól meglehetősen idegen módon kerülte a szesz és a dohány minden formáját, szabadidejében pedig pirotechnikai kísérleteket folytatott, petárdákkal és minirakétákkal; tehát afféle amatőr tudós volt, amilyen „külföldön” egyébként sem volt ritka a nagy háborúk előtt. Édesanyja az Ung megyei származású daróci Heizelmayer Franciska volt.

Csontváry elemi iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, a magyar nyelv tökéletes elsajátítására szülei alföldi rokonokhoz küldték. 1862-től a kisszebeni kegyesrendiek algimnáziumába járt. Sokat kerülte az iskolát, inkább a természetben gyönyörködött, különféle rovarokkal, lepkékkel, dongókkal, méhekkel játszott. Egy1863-as tűzvész következményeként leégett a város jelentős hányada. Míg apja tűzoltással foglalatoskodott, Bella nővére a tűz áldozatává vált. Az apa a forradalomban vállalt császárpárti szerepe miatt családjával együtt 1865-ben Kisszeben elhagyására kényszerült. Felesége rokonaihoz, Szerednyére költöztek, ahol a családfő földműveléssel és vadászattal kezdett foglalkozni. A gyerekek az ungvári kegyesrendi főgimnáziumba jártak.

1873-ban elhagyta a római katolikus hitet.

Tíz évi munka után a Szentföldre és Olaszországba utazott, ahol a tájat – ebben ma már a kritikusok egyetértenek – értő szemmel és tehetséges kézzel festette le. Az 1890-es évek végén Dalmáciában, Olasz- és Németországban járt. 1902-ben festette Selmecbánya látképe c. művét, majd Jajcéban és a Hortobágyon dolgozott, 1904-ben Egyiptomban, Palesztinában és Athénben járt. Ez út emlékét Kocsizás újholdnál Athénban, a Jupiter-templom romjai Athénban c. képei őrzik. 1904-ben festette a Nagy-Tarpatak a Tátrában, A taorminai görög színház romjai c. több négyzetméteres tájképeit.

Pudingos meggyes

A banán élettani hatásáról

A banán segít leküzdeni a depressziót. Egyen meg 2 banánt egy megerőltető edzés, tevékenység előtt, hogy extra energiát nyerjen, és stabilizálja vércukorszintjét. Egy banán az esetleg fellépő izomgörcsök és az éjszakai lábikragörcs ellen is védelmet nyújt.

A vizelettel való kalcium veszteség ellensúlyozására is jó, valamint erős csontokat épít.

Javítson hangulatán, és csökkentse a menstruációt megelőző és alatti fájdalmakat, görcsöket. Kiváló stresszoldó is egyben.

A banán jó duzzanat csökkentésére, véd a II-es típusú cukorbetegség ellen, támogatja a fogyást, erősíti az idegrendszert, és segíti a fehérvérsejtek termelődését, köszönhetően magas B-6 vitamin tartalmának.

Javítson vérképén, és enyhítse a vérszegénység tüneteit, a banánban lévő vas által.

Magas kálium tartalma miatt csökkenti a vérnyomást. Véd a szívroham és a stroke ellen.

Mivel gazdag pektinben, segíti az emésztést. E mellett finoman kelátképző is, eltávolítja a méreganyagokat és nehézfémeket a szervezetből.

Serkenti a barátságos bélbaktériumok növekedését a bélben. Emésztőenzimeket is termelnek, hogy segítsék a tápanyagok felszívódását.

Székrekedése van? A banán magas rosttartalma segít normalizálni a bél perisztaltikáját.

Hasmenése van? A banán megnyugtató hatással van az emésztőrendszerre és segít visszaállítani az elveszett elektrolitok egyensúlyát hasmenés, hányás után.

Természetes savlekötő, megszünteti a savas refluxot és gyomorégést.

Az egyetlen olyan gyümölcs amely nyersen is fogyasztható anélkül, hogy a gyomorfekélyt súlyosbítaná mert filmes bevonattal látja el a gyomrot maró savak ellen.

A banán nyújtotta természetes gyógymódok:

A banánevés segít megelőzni a veserákot, védi a szemet makula degeneráció ellen, és erősíti a csontokat a kalcium felszívódásának növelésével.

Segít a tanulásban azáltal, hogy éberebbé teszi a tanulókat. Vizsgák előtt mindenképp fogyasszon el egy banánt, hogy a magas káliumszintet kihasználva növelje koncentrációkészségét.

A banán magas antioxidáns tartalmú, semlegesíti a szabad gyököket, és védelmet nyújt a krónikus betegségek ellen.

Egy banán étkezések között segít stabilizálni a vércukorszintet és

csökkenti a reggeli rosszulléteket.

Kenje be a pók harapást, szúnyogcsípést vagy csalánkiütést a banánhéj belsejével, hogy enyhítse a viszketést és irritációt.

Stabilizálja a vércukorszintet olyannyira, hogy ha étkezések között banánt eszik, mást nem is fog kívánni.

Egy banán a testhőmérsékletet is csökkentheti, és lejjebb viszi a lázat, vagy segít egy forró napon.

A természetes hangulat-fokozó triptofán segít enyhíteni a szezonális affektív zavarokat (SAD).

A dohányzásról való leszokást választaná? A banán nagy mennyiségű B-vitamint, valamint káliumot és magnéziumot tartalmaz, csökkentve az elvonási tüneteket.

Szemölcsöt is eltávolíthat úgy, hogy egy darab banánhéj belsejét a szemölcsre teszi és ragtapasszal leragasztja.

Dörzsölje a banánhéj belsejét bőr kézitáskájára, vagy cipőjére és száraz ruhával gyorsan fényesítse ki azokat, ragyogni fognak.

Ne felejtsük el, hogy a banánból isteni finom turmixokat is lehet készíteni!