2026. július 31., péntek

Horvátországi nosztalgia

A sétány a tengerparton
Horvátországot a második hazámnak is tekinthetem, majdnem minden települését, várát, szigetét, természeti értékét, épített örökségét bejártam. Kétkötetes útikalauzomat a szakma és az utazók a világ egyik legjobban megírt útikönyvének tartják.

Nagyon sokszor jártam ott, és megszerettem az országot, a horvát népet. Történészként huszonöt évig gyűjtöttem a magyar emlékeket. Azt szoktam mondani, hogyha még ma is egy hazában élnénk a horvátokkal, akkor én nyaranta Spalatóban laknék, Horvátország második legnagyobb lakosságú városában (Split).
A város kellős közepén található egy csodálatos homokos partú tengeri strand. Mellette a városközpont felé egy kellemes park, majd utána 5–6 egyáltalán nem különös négyemeletes bérház. Roppant kicsi igényemet (és fantáziámat) jelzi, hogy ezek egyikében élnék júniustól szeptember végéig. A vállamra dobnék egy törülközőt, úsznék, pancsolnék egyet a kellemes vizű öbölben, majd hazamennék a légkondis lakásba, és érdekes bejegyzéseket írnék a blogomba. És ha elfáradna az agyam, újra vállamra dobnék egy törülközőt, és újra leballagnék a strandra. Este 11-ig még hatalmas reflektorokkal ki is világítják a vizet, hogy éjszaka is lehessen labdázni, fürdeni.
Esténként sétálgatnék a képen látható pálmafás tengerparti sétányon, vagy ücsörögnék az újonnan kialakított modern, elegáns sétányon, vagy lökdösődnék a minden üdülőhelyen megtalálható butiksoron. De ha történelmi levegőt akarnék szívni, akkor elmennék a szintén a városközpontban lévő Diocletianus-palotába. Kevés ilyen csoda található szerte a világban.

Színházi előadások, koncertek, táncszínházak, népi műsorok, hajóutak bő kínálatából is válogathatnék. De mivel a trianoni békediktátum szétszabdalta a csodálatos Kárpát-medencét, én – jobb híján – az alsóörsi strandon egy platánfa alatt írtam ezt a feljegyzésemet 2014-ben. 

2017-ben készült: 

Kelkáposzta krokett

            Így válhat a köretből feltét! Süssünk mellé tepsis krumplit, amihez házi ketchup vagy paradicsomszósz jár! Jóval olcsóbb és fogyaszthatóbb a boltinál.

hozzávalók / 4 adag

§                                 1 kg kelkáposzta
§                                 5 dkg füstölt szalonna
§                                 1 kis fej vöröshagyma
§                                 2 db zsemle (tejben áztatott)
§                                 1 db tojás
§                                 só ízlés szerint
§                                 bors ízlés szerint
§                                 majoranna ízlés szerint
§                                 1 dl napraforgó olaj

elkészítése:

1.                              A kelkáposztát sós vízben megfőzzük, utána kivesszük, lecsepegtetjük.
2.                              Húsdarálón ledaráljuk a hagymával, zsemlével és a szalonnával együtt.
3.                              A masszához keverjük a tojást, fűszerezzük. Ha túl nedves, zsemlemorzsát is adhatunk hozzá.
4.                              Kroketteket vagy pogácsákat formázunk, és forró olajban barnára sütjük.
5.                              Hasábburgonya illik hozzá.
(Forrás: Labopetra receptje)

A balatonfüredi Anna-bál tiszteletére

A romantikus Anna-bálok

Az első balatonfüredi Anna-bált 1825. július 26-án rendezte Szentgyörgyi-Horváth József, lánya, Anna Krisztina kisasszony tiszteletére. A 74 szobás fogadót kicsinosították, és meghívták rá a Füreden üdülő előkelőségeket.

A Hortváth-ház ekkor már 29 éve állt, Szentgyörgyi-Horváth Zsigmond császári kamarás, belső titkos tanácsos, Békés megye főispánja és a Szent István-rend nagykeresztjének tulajdonosa építtette szálloda céljára. Akkor még nem gondolhatta, hogy negyedszülött fia teszi ismertté az épületet, és hogy a család neve nem a „kiváló férfiak” tetteiért, hanem egy alig felserdült leányunoka révén kerül be a történelembe.
Az első bál várakozáson felül sikerült, mert amellett, hogy a vendégek jól érezték magukat – Anna is elkelt. Mint ahogy a mesében szokott lenni, első látásra egymásba szeretett egy huszártiszttel, melyet hamarosan esküvő követett. A család keresve sem találhatott volna különb férjet leányuknak, mint amit az Anna-báli véletlen hozott, hiszen eleméri és ittebei Kiss Ernő egy egyenes ívű nagy karrier előtt álló, csinos, jóképű, dúsgazdag családból származó főhadnagy volt. A szabadságharc kitörésekor már huszárezredes és ezredparancsnok, több magas kitüntetés birtokosa, tábornoki kinevezés előtt állt a császári hadseregben. Hazaszeretetét bizonyítja, hogy 1848-ban nagy tömegű ezüstöt ajánlott fel a hazának, melyből egy huszárezredet lehetett felállítani. A forradalmi hadseregben altábornagy és országos főparancsnok volt, a perlaszi győzelemért érdemrendet kapott. Az aradi tizenhárom tagjaként a sors fintora lett, hogy katonatársa és kártyabarátja, Haynau táborszernagy hagyta jóvá golyó általi halálra szóló ítéletét.
Az első bált követte a többi, s rövid időn belül rangos társasági eseménynek számított. 1836-bana a Rajzolatokban ezt olvashatjuk: „Az Anna-bál fényes volt, jeles vendégkoszorú gyűlt össze annak szebbítésére a szomszéd megyékből is, köztük nem egy érdekes személy lelki és testi szépség tekintetéből.”
Egy esztendővel később egy angol utazó Londonban kiadott könyvében elsőként ír magáról a bál lefolyásáról. Meglepte, hogy nálunk a bálban részt vevő hölgyeket bármely jelen lévő férfi elviheti táncolni, nem csak az ismerősei. A nem táncoló dámák a teremben körben ülnek, míg az urak a terem közepén állnak.
Évről évre nőtt a bál népszerűsége. 1846-ban a Jókai és Petőfi szerkesztette Életképek azon méltatlankodott, hogy „…aki egy népes Anna-bál előestéjén érezik Füredre, nem kap lakást”. A szabadságharcot a túlerő leverte, a nemzet némaságba burkolódzott. A fagyos csendet 1850-ben a jótékonysági céllal, egyszerű táncos összejövetelnek hirdetett füredi Anna-bál törte meg. Ezen az estén csak palotást, csárdást és verbunkost táncoltak. A tombolán sok nyeremény volt, de egyforma. Emléktárgynak szánták: egyszerű, piros üvegből fújt pohár, alig láthatóan bekarcolva a magyar címer és a felirat: Éljen a magyar hon! Ez volt az ún. honvédpohár, melynek ára hadiözvegyek és –árvák életét segítette.
A Bach-korszakban az Anna-bálokon az ifjúság magyar ruhában reggelig ropta a csárdást, mellyel magyarsága mellett tüntetett. Ezekben az években nem választottak bálkirálynőt sem, a király szó mindenféle összefüggésben rosszul csengett.
A bált társadalmi események színhelyéül is választották, például 1865-ben itt jegyezte el Vörösmarty Ilonát, a költő leányát Széll Kálmán szolgabíró, a későbbi magyar miniszterelnök. Rendszeresen megjelentek neves személyek is, emelve a bál fényét, például Blaha Lujza, Jókai Mór, Deák Ferenc, Klapka György. 1945 és 1954 között ideiglenesen szünetelt a Anna-bálok rendezése, de azóta újra hazánk első báljainak egyikeként emlegetik. Az idén lesz bálkirálynő-választás is, és remélhetőleg most is szövődnek romantikus szerelmek.
(Forrás – Batár Zsolt Botond cikke a Veszprémi 7 Napban, 1998. július 16.)

Balatoni halak napja - július utolsó szombatja

Szokatlan dolog, hogy egy folyó- vagy állóvíz halainak ünnepnapja legyen. Magyarországon július végén ünneplik a balatoni halak napját. Az ünnepnap létesítésének célja hazánk legnagyobb tavának népszerűsítése.
Hazánk – és Közép-Európa – legnagyobb tavára, a Balatonra, valamint a benne élő halakra kívánja felhívni a figyelmet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kezdeményezése: 2004 óta minden év július 31-e (más adatok szerit július utolsó szombatja, az idén július 28-a) a Balatoni Halak Napja.
Az igazi balatoni hungarikum a keszeg (dévér és vörös szárnyú), a fogas (süllő), a csuka, harcsa és a balin. A legkedveltebb balatoni halunk a ponty, dacára annak, hogy a Balaton eredetileg nem is pontyos víz.
Az ízletes balatoni halak helyett az emberek inkább a hekk halat fogyasztják a tó partján, mivel az abban van a legkevesebb szálka. A helyzet odáig fajult, hogy az Argentínában honos halat sokan már balatoninak hiszik. A Balatoni Halak Napja többek között erre az anomáliára is rá kívánja irányítani a figyelmet
A hal nemcsak fehérjékben és vitaminokban (D, B2, B12) gazdag, jelentős ásványianyag- és nyomelemforrás (jód, szelén, fluor) is egyben. A benne rejlő omega-3 zsírsavnak köszönhetően a gyakori halfogyasztás jótékony hatással van az egész testre. Csökkenti az időskori szem-megbetegedéseket, a mellrák-, az infarktus-, az érelmeszesedés- és az agyvérzés kockázatát és hatékony segítséget nyújt a depresszió ellen is.
Várpalota mellett található egy kedves település, Csór. Van ennek egy híres-neves fogadója: Csóri Csuka Csárda. Sokan nem tudják, honnan ere a neve. Íme a monda nagyon röviden:
Mátyás király egy ízben a csóri fogadóban szállt meg. Mivel böjti idő volt, halat rendelt. Jókora csukát kapott, de hiányolta a máját. A fogadós azt mondta: nincsen neki. A felséges úr méregbe gurult, és megparancsolta szolgáinak, vesszőzzék meg a kapzsi fogadós kezét... A király a "piros kesztyűhöz" ezt a kommentárt fűzte: ha a csóri csukának nincsen mája, a palotai pálcának meg nincsen száma!

Liszt Ferenc halálának évfordulójára - 1886. július 31.


Liszt Ferenc: Doborján (Sopron vármegye, Trianon után: Raiding, Ausztria), 1811. október 22.Bayreuth (Németország), 1886. július 31.; a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze. (Életéről, valamint nemzeti hovatartozásáról az október 22-i két feljegyzésemben, a pozsonyi sikereiről, valamint a tőle származó idézetekről a november 26-ai feljegyzésemben írtam.)

Általam eddig megismert emlékezete
  • Első hangversenyének helyszínét, Sopronban, az akkori Városi Kaszinó falán (ma általános iskola) domborműves emléktábla jelzi (Szakál Ernő, 1936. bronz, márvány).
  • Emléktábla látható a Bihar megyei Berettyóújfalu város református templomának falán. A templom orgonája – részben – Liszt Ferenc zeneszerző hangszere volt.
  • Emléktábla látható weimari lakóházának falán, ami ma Liszt Múzeum, és ahol 1869-tól 1886-ig élt.
  • Emléktábla az esztergomi bazilikában, ahol 1856-ban ő vezényelte az esztergomi misét.
  • Emléktábla a kőszegi Bálház falán, az 1846. szeptember 27-én tartott koncert és díszpolgársága emlékére.
  • Szerény emléktábla őrzi a helyet, ahol imádkozni szokott a pesti ferencesek templomában (Ferenciek tere), a jobb padsor legelső padjának szélén.
  • 2011-re a GYSEV Zrt. Liszt Ferenc 200. évfordulója alkalmából, készítette az 503-6-os pályaszámú Taurus mozdonyra Liszt Ferenc werbokját, mely Liszt Ferenc Második magyar rapszódiáját játssza.
  • Arcvonásait több festő is megörökítette, pl.: Barabás, Kaulbach, Lenbach, Munkácsy.
  • 2011 márciusától a Ferihegyi Repülőtér hivatalos neve Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér.
  • Nevét viseli több intézmény (pl. egyetem, múzeum), számos közterület (pl. budapesti tér, győri utca), kitüntetés, zenei verseny, valamint egy kisbolygó (3910 Liszt) és a Mwerkúr bolygón található egyik kráter.
  • Pozsonyban 2012. augusztus 1-étől a vasútállomás előtti tér a „Námesti Franza Liszta” nevet viseli. Pozsonyban – az egyik kedves városában – a trianoni diktátumig volt utca elnevezve róla, de azóta ez azóta a Čajkovského ulica névre hallgat.

Lisztről mondták például

  • Liszt olyannak írta meg a cigányzenészeket, amilyennek romantikus álmodozásai közben önmagát is látni óhajtotta. – Sárosi Bálint.
(v.ö.: A cigányokról és a cigány zenéről Magyarországon (Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie, Párizs, 1859, Pest, 1861).
  • Aki nem hallotta Lisztet, az a témához nem szólhat hozzá. Ő az első azután jó ideig senki. Zongorajátéka egyedi, összehasonlíthatatlan és utánozhatatlan
Brahms 1890-ben írt levele (In. Óvári)
  • Hogy milyen példátlan vonzerőt gyakorolt Liszt a nőkre, gyakran borzongva láttam. És ez öregségére sem hagyott alább... Lovagiassága volt az egyik tulajdonsága, ami a női nemet hozzá vonzotta – s egyben bizonyíték volt nemes jellemére... Sajnos túl gyakran láttam, hogy zaklatták a nők, az ember azt gondolhatta volna, felcserélődtek a szerepek.
Adelheid Schorn: Zwei Menschenalter, Berlin 1901, pp. 249.

2026. július 30., csütörtök

Nagy sikere volt Rátki Zoltán nyelvépítész előadásának Nagykőrösön - 2026. július 26-án


Az estet bevezette Batárné Szigeti Márta, a Nagykőrösi Arany János Társaság tiszteletbeli elnöke.

Különleges előadás volt egy különleges embertől.
Képek: Vinczéné Fricska Erika

Hasznos tanácsok

A hangyák nem szeretik az uborkát, tegyetek uborka héját a hangyaboly köré.

Ha áttetsző jégkockát akarsz, akkor előzőleg forrald fel a vizet.

Rágógumi a ruhában? Tedd egy órára a mélyhűtődbe!


A fehérnemű nem elég fehér? Áztasd 10 percig egy szelet citrommal a meleg vízben!

Hajad nem elég fényes? Tegyél egy kávéskanál ecetet a hajadra és úgy mosd meg.

Hogy a citrom kiadja a az összes levét, áztasd egy órát meleg vízben és csak utána
csavard ki.

Hogy ne legyen a káposzta főzéstől kellemetlen szag, tegyél egy szelet kenyeret a káposzta tetejére, (egy kis zacskóban, hogy a morzsák ne kerüljenek a káposzta közé).

A hagymától könnyezik a szemed, rágcsálj egy rágógumit.

Hogy a krumpli előbb főjjön meg, hámozd meg, de csak az egyik oldalát.

Tintafolt a ruhán? Tegyél jó vastagon fogkrémet a foltra, hagyd megszáradni, és csak utána mosd ki.

Távol tartani egeret, és patkányt, hintsd meg fekete bors porral a területet ahol tanyáznak.
Elmennek másfelé.

Kínai közmondás: Ha valaki megoszt veled valamit aminek Te hasznát veszed, erkölcsi kötelességed, hogy azt Te is megoszd mással!
Tehát, csinálj úgy, mint én!