Szent Márton ünnepére - november 11. Szent Márton különös élete

A fenti kép a szombathelyi Szent Márton-templomban található

            Szent Márton a Római Birodalom területén, Pannóniában született 316 táján, ma úgy tűnik a Szombathely mellett a valamikori Szentmárton falu környékén. (A szombathelyi Szent Márton-templom bejegyzésemben ezzel részletesen foglalkozom.)

            Szülei pogányok voltak. Apja a római légió tisztjeként szolgált. A források tanúsága szerint édesapja és édesanyja valószínűleg szláv eredetű volt, bár egyes történetírók kelta származásukat is lehetségesnek tartják. Márton apja szolgálata jutalmául Itáliában földbirtokot kapott, így a család oda költözött át. Gyermekkorát Márton Ticinum (ma: Pavia) városában töltötte. Alig 12 éves, amikor azzal a gondolattal foglalkozik, hogy keresztény lesz és remeteként éli le életét. Szülei akarata ellenére, azok beleegyezése nélkül kérte felvételét a keresztények közé. A püspök kézrátétele a 12 éves Mártont hittanulóvá avatta. 15 éves korában apja akaratára belépett a hadseregbe. Fiatal kora miatt egy gyakorló lovascsapathoz került. 19 éves korában lett ténylegesen katona. Szolgálatának éveiben magatartása példamutató volt, méltó egy hittanulóhoz. Egy este nélkülöző koldussal találkozott. Mivel már zsoldját szétosztotta, nem maradt mása csak a köpenye. Ezt kardjával kettévágta, egyik felét a koldusnak adta. Megdöbbenve látta, hogy maga Jézus Krisztus néz vissza rá. (Más leírás szerint álmában jelent meg Jézus a koldusnak adott köpenydarabban.)

          A pozsonyi Szent Márton (koronázó)-templomban Georg Raphael Donner (Esslingen, 1693. május 24.–Bécs, 1741. február 15.) osztrák barokk szobrász magyar huszáruniformisban ábrázolja Mártont.

            339-ben, 22 éves korában keresztelkedett meg, szolgálati helyén, Amiensben. A kereszténnyé lett fiatal katona parancsnoka kérésére még két évig szolgált a légió kötelékében. 341-ben "barbárok" támadtak Galliára. Az uralkodó személyesen biztatta katonáit, megajándékozta őket. Márton nem akarta elfogadni az ajándékot: eddig a császárt szolgálta, mostantól Istent akarja szolgálni. Az uralkodó gyávasággal vádolta meg, válaszul Márton másnap fegyverek nélkül akart a csatába indulni. Az ütközetre végül nem került sor, a frank uralkodó békét kért a császártól. Ez nagyon meglepte az embereket, csodának vélték. Ezután 341-ben kilépett a seregből.

            355-ben visszatért Pannóniába, és téríteni kezdett. A 4. században megerősödött az eretnek ariánus mozgalom. Mártont elűzték Savariából. Ismét Itáliába távozott, Milánóba ment, azonban az ariánusok innen is elűzték. 360-ban megszűnt a veszély, és visszatért Galliába. Itt a falvak lakóinak a térítésével foglalkozott. 361-ben megalapította az első galliai szerzetes kolostort. Poitiers-ben  (Ligugé kolostor). 371-ben vagy 372-ben a nép és a papság a loire-vidéki Tours püspökévé választotta.

            A legenda úgy tartja, Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, a ludak óljába rejtőzött, azok gágogásukkal elárulták, amiért később büntetésül valamennyit levágatta. Ebből sok népi szokás alakult ki, például:  ilyenkor vágták le a tömött libákat, úgy tartották: "aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik”. (A népi hiedelmekkel, szokásokkal egy külön bejegyzésben foglalkozom részletesebben.)

            Püspökként is szigorú szerzetesi életet élt. Fontos hittérítő munkát végzett, sorra látogatta a vidék egyházközösségeit, gyalog, szamárháton vagy dereglyén. Életét csodák, gyógyulások kísérték. Nem a kedves marmoutieri kolostorában érte a halál, hanem vidéki munkája során Candesben, ahová az egyházközségben jelentkező viták elsimítására utazott. Visszatérése előtt gyengének érezte magát, tudta, hogy el kell hagynia szerzetestársait. Több napig magas lázzal feküdt hamuból készített fekhelyén. Nem engedte, hogy szalmából vessenek ágyat számára. Szép imával búcsúzott el az őt körülállóktól. Halála óráján így imádkozott Istenhez: „Uram, ha népednek még szüksége van rám, nem vonakodom a munkától”. Az Úr azonban magához hívta 397. november 8-án, vasárnap. Halálhíre futótűzként terjedt el, Gallia-szerte hatalmas részvétet váltva ki. Néhány nap alatt nagy tömeg gyűlt össze Candesban. Holttestét több város is magának követelte. Poitiers és Tours egyaránt azon volt, hogy náluk helyezzék nyugalomra a püspököt. A holttestet szigorúan őrizték, de a toursiak az őröket kijátszották, és az ablakon kiemelték Márton földi maradványait. A Loire folyón csónakban vitték székvárosába, Toursba. A város előtti keresztény temetőben temették el november 11-én. Temetésére közel 2000 szerzetes érkezett, és hatalmas tömeg vett búcsút püspökétől. Sírja fölé tanítványa, Brictius kápolnát emeltetett.

            Márton tisztelete halála után gyorsan terjedt; már életében legendák keringtek jóságáról. A tours-i zsinat 461-ben ünnepet rendelt el Márton tiszteletére. Sírja felett 476-ban bazilikát építettek, amelyet máig is rengetegen látogatnak. A bazilika 997-ben leégett, a 11. században építették újjá. Holttestét ereklyeként tisztelik, 1454-ben arany ereklyetartót készítettek számára. 1526-ban a hugenották kifosztották a templomot, az ereklyék megsemmisültek, csak néhány csontot sikerült megmenteni. A francia forradalom idejében ismét kifosztották a templomot, de az ereklyéknek nem esett bántódásuk; később, 1795-ben új ereklyetartóba helyezték őket. A bazilikát hamarosan lerombolták, és az ereklyéket ideiglenesen egy székesegyházban helyezték el. A sír felett 1863-ban emlékművet emeltek, az új bazilikát 1886–1902-ig építették, a sír a bazilika kriptájába került. Ereklyéi a Saint-Gatien katedrális-ban, a tours-i Szent Márton-bazilikában és a kisebb koponyacsont a szombathelyi székesegyházban találhatók.

            Magyarország védőszentje (Szűz Mária mellett); tiszteletére már 1000 előtt kezdték emelni a mai Pannonhalmán – a valamikori Szent Márton hegyén – a szentmártoni apátságot (mai nevén: pannonhalmi apátságot). Magyarországon a szabolcsi zsinaton (1093) ünnepét nyilvánossá tették.

Életmód - életvitel

Katona József születésnapjára - Kecskemét, 1791. november 11.

            Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja. Tiszteletére tegyünk egy közös sétát a "hírös város"-ban.

Kecskemét nevezetességeiből

          Az Alföld minden szépségét és értékét magában rejtő Kecskemét - Bács-Kiskun megye székhelye - Magyarország középső részén, Budapesttől mintegy 85 km-re található.

           Az egykori mezőváros impozáns épületeivel igazi nagyvárossá vált a századfordulóra. Az idelátogatókat Kecskemét belvárosának szecessziós hangulata már az első pillanatban magával ragadja. Neve a „kecske” szóból ered, a "mét" pedig járást jelent. Címerében is a kecske látható, alatta város jelmondatával: "Sem magasság, sem mélység nem rettent."

Cifra palota
A Kálvin téren található a szecesszió mesterműveként ismert, dalban is megénekelt Cifrapalota. Hullámzó falfelületei, csillogó tetőcserepei, növény- és állatmotívumokat formázó kerámiadíszei teszik egyedülálló építészeti remekké.

Nagytemplom
A főtér meghatározó épülete, mely 1774–1806 között épült. Az építés azért nyúlt ilyen hosszúra, mert az építés alatt tornyát tűz és földrengés is pusztította. Harangja 2,4 tonna, mely a 74 méter magas toronyban található. A kecskeméti Öregtemplom nagyharangja kedvelt magyar nóta.

Városháza
A Főtér másik oldalán áll, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján szecessziós stílusban épült. A város egyik legismertebb műemléke. Homlokzatáról 1983 óta minden egész órában felcsendül a harangjáték Kodály, Erkel és Beethoven műveivel. Falait pedig Zsolnay-majolika (ónmázas, égetett cserép) díszíti, amely más kecskeméti épületeken is megtalálható. Dísztermében a festményeket a híres magyar festő, Székely Bertalan készítette.

Ferences templom
A helybeliek Barátok templomának is neveznek. Eredetileg gótikus stílusban épült, de többszöri átépítés után barokkos hangulatú lett.

Színház
A város híres szülöttjéről, Katona Józsefről kapta a nevét. Az épület azért hasonlít a budapesti Vígszínházra, mert ugyanazok a bécsi építészek tervezték, Fellner és Hellmer. A helyiek a színházat ékszerdoboznak is becézik. 1895–96 között épült.

Szentháromság-oszlop
A színház előtt álló oszlop emlékeztet a város lakosságát megtizedelő pestisjárványra. Az 1742-ben állított alkotást Szent Sebestyén, Szent Rókus, Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent István alakjai díszítik.

Kecskeméti barackpálinka
Alapanyaga a kajszibarack. Kecskemét környékén, a homokvidék és a löszfelszín találkozási pontján a sok napfényes óra és a hűvös éjszakák adják a gyümölcs egyedi zamatát, kecskeméti barackpálinka egyedi jellegét. Alkoholtartalmának 40% körül kell lenni.

Termálvíz
1987-ben minősítették gyógyvízzé. Magyarországon a dél-alföldi régióban a legmagasabb a napsütéses órák száma, és ezért ideális fürdők kialakítására. A télen–nyáron üzemelő fürdőben három különböző hőmérsékletű termálvizes medence található. 2003-ban adták át a Kecskeméti élményfürdő és csúszdaparkot.

Humor nélkül lehet élni, de minek?

Szent Márton napjára - november 11. Márton-napi hagyományok, szokások

1. „Novemberben, Márton napján

Liba gágog, ég a kályhán,

Aki libát nem eszik

Egész évben éhezik”

Az ismert Márton lúdja legenda egy régi római történeten alapszik. E történet szerint a Capitolium lúdjai felébresztették az alvó őrséget, amikor a gallusok az éj leple alatt Rómát el akarták foglalni. Ebbe a történetbe szőtték bele Márton alakját később.

             Márton a legenda szerint a ludak óljába bújt, mivel nem akart püspök lenni, de a ludak hangos gágogása elárulta őt. Innen ered az a hagyomány, hogy Márton napján szépen hizlalt ludat fogyasztanak. Aki Márton napján libát nem eszik, ehetik az bármit, mégis éhezni fog egész évben. A népi hagyomány szerint a Márton-napi sült lúd mellcsontjából is lehetett következtetni az időjárásra: amennyiben a sült liba mellcsontja fehér színű és hosszú, akkor hosszú, havas, hideg tél várható. Ha a mellcsont barna és rövid, csak amolyan fekete karácsonyos, locs-pocs, sáros időre lehet számítani.

            A libát nemcsak finom húsa, hanem puha tolla miatt is szívesen tartottak a falusi házaknál. A tisztaszoba magasra párnázott ágyaiba nagyon sok toll kellett. Téli estéken a lányok és asszonyok fosztották a lúdtollat nagyon vidám hangulatban. Míg a kezük járt énekeltek, meséltek, beszélgettek. 

2. Márton nap zárja az éves gazdasági munkákat.

            Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje. Köszöntőt is mondtak, a gazda megfizette a bélesadót vagy rétespénzt. Márton vesszeje többágú volt, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. A bősi gazdák a disznóól tetejébe szúrták dögvész ellen. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. Bősön zsírral, szalonnával, kolbásszal ajándékozták meg a pásztort, esetleg pénzt is adtak. Az Ipoly vidékén a pásztorok sorra járták a házakat, és a gazdáktól ajándékot kaptak. A Nyitra megyei Zsérén is a pásztorok hordták a mogyorófavesszőt, amiért a gazdától ajándékot kaptak. A Dunántúlon – különösen Vas megyében – Márton-nap estéjén a pásztorok sorra járták a házakat köszöntőjükkel. Kezükben dús lombú nyírfavesszőt tartottak, melyből a gazdának is adtak, hogy tavasszal ezzel hajtsa először a jószágot a legelőre. Gyöngyösfalun például a kanász megkopogtatta az ablakot a következő szavakkal: „Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Se mink nem kezdtek, se mink nem végezzek. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van”. Az erdélyi pásztorok e napon kérték járandóságukat. Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte, s tavasszal az állatok kihajtására használta. 

3. A Márton napi időjárásból következtettek a télre:

–Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.

–Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.

–Márton napján, ha a lúd jégre áll, karácsonykor sárban jár.

–Ha Márton napján a libák korcsolyáznak, akkor karácsonykor bízvást bőrig áznak

–Ha jókedvű a Márton, kemény tél lesz, a borús Márton borongós télt hoz.

–Sokfelé azt tartják, hogy márciusban olyan lesz az idő, mint a Márton-napi. Mivel ez a nap többnyire ködös, esetleg havas, a baranyaiak azt mondják: „Eljött Márton szürke lovon.” „Márton fehér lován nyargal.”

4.„A bornak Márton a bírája” – tartja a hiedelem, azaz ezen a napon a bort mindenképpen meg kellett kóstolni. A Márton-napi újbor kóstolgatásának szertartása a bort és a pincék sötétjét övező misztikummal kapcsolódott össze. A must ilyenkor változott borrá, az egész évi fáradozás gyümölcse ekkor mutatkozott meg, az eredménnyel pedig szívesen el is dicsekedtek a boros gazdák.

5. Dologtiltó nap volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna.

6. Sokfelé rendeztek Márton napi bálokat, vásárokat.  Ez volt a negyven napos karácsonyi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor még megengedett volt a jóízű és gazdag falatozás. Német nyelvterületen lámpás, fáklyás felvonulásokat is szerveztek. Ezzel a jó cselekedeteket jelképező fényt kívánták eljuttatni mindenkihez.

7. Előestéjén Márton-maskarák jártak családról családra – eredetileg csak elmaszkírozott fiúk –, akik énekeltek és jó termést kívántak a háznak. E maskarázásban az ősök kultuszának nyomait látják a néprajzkutatók

Adjon Isten szerencsés jó estét! Megjött Szent Márton püspök szolgája. Adjon Isten bort, búzát, bikessiget, lölkünknek üdvössiget! 

8. A Gyertek haza ludaim! – kedvelt, általánosan elterjedt játék. Az eddigi lejegyzések több mint ötven szövegváltozatot  - pl. Sas és tyúk, Róka és kotlós, Héjázás -, és több játékmódot mutatnak. Tartalmi érdekessége, mindig ragadozó állatokat utánoz. A Gyertek haza ludaim!-féle játékok Európa-szerte ismertek. 

„Ködös Márton után Enyhe telet várhatsz, Havas Márton után Farkast soká láthatsz. Szent Erzsébet-napja Tél elejét szabja, Az András-napi hó A vetésnek nem jó.” (népköltés)

Feltalálók napjára - november 9.

Szigetvár látnivalóiból (2/2)

A városok napja (november 8) alkalmából

 Makovecz Imre épülete már messziről felismerhető

A belső udvar néhány éve és most

Felirat hozzáadása

 Két jólsikerült szobor

A képeket 2014-ben készítettem.