Sült hurka uborkás mártásban

Béri Balogh Ádám halálának évfordulójára - 1711. február 6.

Élete és mártírhalála

            Mindenki nagy megrendüléssel hallgatja, amikor sorolják az 1849-es, az 1956-os mártírokat, az első és a második világháború áldozatait, a Tito partizánjai által végrehajtott magyarírtás 40 ezer halottját. De arról érdemtelenül elfelejtkezett a magyar ember, hogy a Rákóczi-szabadságharcnak is volt mártírja. Igaz, csak egy, de azért róla is mindig meg kellene emlékezni, mert ő sem volt rosszabb hazafi, kisebb hős, mint akiket emlegetünk. A nóta szerint: „Piros bársony süvegem, Balogh Ádám a nevem”. Sok embernek az alakja a Tenkes kapitánya című klasszikus tévésorozatból ismerős. Kivégzése napján róla kívánok megemlékezni.

            Béri Balogh Ádám (Vas vármegye, 1665 körül-Buda, 1711. február 6.) dunántúli római katolikus köznemesi család sarja, Balogh István (†1678) és Káldy Rebeka fia. A hagyomány szerint Hegyhátkisbéren született. A katonacsalád első ismert őse Balogh Péter, aki a 16. század végén Kapor és Tata várkapitánya volt. 1690 körül feleségül vette a későbbi hercegi család vagyonát megalapozó Festetics Pál és Tholdi Anna leányát, Festetics Juliannát. Hét gyermeküket ismerjük név szerint: Lászlót, Boldizsárt, Zsigmondot, Ádámot, Farkast, Katalint (1734-ben özv. Rosty Lászlóné) és Évát (Palotai Ferencné).

            Fiatalon Csobánc várában szolgált a gyalogság vajdájaként, és részt vett a török elleni hadjáratokban. 1695-ben Sopron vármegye rábaközi járásának főszolgabírája, a következő évben Vas vármegye commissariusa, majd 1700-ban az utóbbi megye főszolgabírája lett, s még 1702 nyarán is e tisztségében szerepel. 1704 elején csatlakozott a Dunántúlt elfoglaló Károlyi Sándor kurucaihoz. Január 15-én Bercsényi Miklós főgenerális már ezereskapitányi pátensét is kiállította, s toborzókörzetül a Kemenesalját jelölte ki számára.

            A kezdetben változó szerencsével folyó dunántúli harcok idején két vagy három ízben is visszatért, illetve elígérkezett a császár hűségére, s ebben nagy szerepe volt mindvégig császárpárti apósának. 1705-től azonban már az egyik legvitézebb kuruc csapattisztként tartották számon. 1706. november 6–7-én kitüntette magát a Győrvár és Egervár között vívott harcban: A győztes lovasrohamban három fejsebet is kapott. (Ebben az ütközetben fogta el Sibrik Gábor két társával együtt a császári csapattest parancsnokát, Hannibal Heister tábornokot is.) 1707-ben rajtaütött Rabutin tábornok seregén, és felvonulási útvonalának megváltoztatására kényszerítette. Portyái során kétszer is eljutott Bécsig. („Fakó lovam a Murza, Bécsalját ha nyargalja, Császár azt megsiratja!”– ismerjük a népdalból is.) Parancsnoka, Esterházy Antal tábornagy a győrvári diadal után többször is kérte a sikeres, elszánt és rettenthetetlen, de nehéz természetű, szókimondó ezredes előléptetését, de Bercsényi megakadályozta a tisztek egymás közti vetélkedésének elkerülésére hivatkozva.

          A trencséni vereség után azonban Rákóczi a sorra elpártoló tisztekkel szemben előléptetésekkel jutalmazta a hűségében kitartókat, s ekkor, 1708. augusztus 9-én Balogh is megkapta a brigadérosi kinevezést. Hogy rászolgált a fejedelem bizalmára, azt már 1708. szeptember 2-án, Kölesdnél kivívott győzelmével bizonyította, amikor egy kiválóan kiképzett és felszerelt főként rác (ma: szerb) határőr lovasokból álló császári oszlopot semmisített meg. (Ez volt a kurucok utolsó győzelme!)

            1709. augusztus végén – a Dunántúl feladásakor – ő is átkelt a Dunán, de 1710. júliusában visszavezényelték, és részt vett az utolsó dunántúli hadjáratban. Parancsnoka, báró Palocsy György tábornok betegsége és távozása után ő vette át a csapatok irányítását. Alig kétezer emberével három hónapon át harcolt a birodalom 25 ezer katonájával, akiket világhírű hadvezérek vezettek.

            1910. október 28-án a Szekszárd környéki harcokban a rácok (ma: szerbek) bekerítették, s a megáradt patak mocsarában a népdalokban is megénekelt Murza lova összerogyott, így Balogh Ádám fogságba esett.

            Minden áron szerették volna, hogy átpártoljon, hiszen a háborúnak még nem volt vége, és a császáriaknak jól jött volna a népdalokban is szereplő Balogh árulása. Tábornoki rangot ígértek neki, és azt, hogy a Rákóczitól kapott somogyvári birtokot is megtarthatja.

            Rákóczi mindent megtett kiváltása érdekében, de hiába. 1711. január 31-én még gróf Pálffy János tábornagynak, a császár tejhatalmú megbízottjának is szóba hozta a dolgot a vajai értekezleten. A császáriak azonban dezertőrnek és „megátalkodott esküszegőnek” tekintették Baloghot, ezért hallani sem akartak a kicseréléséről. Rákóczinak pedig már nem volt eszköze a kiszabadításához.

            A labanc ígérgetések nem tántorították el Rákóczi hűségéről. Ekkor a Habsburgok megmutatták másik arcukat is, hogy a készülő béketárgyalások előtt megfélemlítsék a kurucokat. A Budai Várban vezetett halálozási anyakönyvben ez szerepel: „E hónap február 6-án reggel hűtlenségéért fejével fizetett Balogh Ádám, a lázadók vezére és ezredes”. (Nem örökíti meg emléktábla!) Tehát hibás az, ami sok könyvben szerepel, hogy Pesten, a belvárosi templom előtti téren végezte ki a hóhér.

(Balogh Ádám emléktáblája Külsővaton. Forrás: Wikipedia, MTI)

NOSZTALGIA - Budapesti Mangalica Fesztivál - 2015. február 6–8.

          Az idén nyolcadik alkalommal rendezik Budapesten a Mangalica Fesztivált, a belváros szívében az V. kerületi Szabadság téren.

A továbbra is ingyenesen látogatható rendezvényen a kilátogató érdeklődő közvetlenül találkozhat az ország minden pontjáról érkező tenyésztővel és őstermelővel, sok esetben attól veszi meg a terméket, aki maga állította elő, így a kereskedelmi láncok kiiktatásával mindenki jobban jár. A vásárló nem kap hamisítványt, csak a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete által ellenőrzött állományból kikerült végtermék lehet jelen a rendezvényen, mely szakmai felügyeletét az egyesület garantálja.

A fesztivál szervezői felvállalták a hazai kistermelők (sajtkészítők, házi lekvár-szörp, méz, olaj, fűszer) támogatását is.

A fesztiválok egyik legnépszerűbb pontja általában az élőállat kiállítás, ideiglenesen felépített karámokba költözik a három fajtából (szőke-vörös- fecskehasú) 3–3 példány és egy anyakoca malacokkal.

A tenyésztők, kistermelők mellett minden alkalommal lehetőséget kapnak magyar kézműves termékek készítői, iparművészei a bemutatkozásra, a rendezvényen belüli kézműves utcában.

A helyben sült egész malac mellett a kilátogató vendégek egyéb helyben sült mangalica ételek közül válogathatnak, melyeket a legkiválóbb magyar borok és pálinkák kíséretében akár helyben is elfogyaszthatnak az estig tartó könnyűzenei programok alatt.

A megfelelő szórakozásért egész napos színpadi műsor van a fesztiválon. Napközben autentikus népzenei programok, vásári komédia, gasztro bemutatók. Kora délutántól könnyűzenei koncertek, szombaton hagyományosan bográcsban készült ételek főzőversenyét tartják.

Néhány érdekesség

 Szakálos Ernő Gyomaendrődről (Békés megye) vonattal, cuccostól éppen önarcképet készít.

Mellette Takács Petra tatai lány, aki építészmérnöknek tanul székesfővárosunkban.

Van aki nem eladni jött, hanem olvasgatni. Éljen a kultúra!

Az árakról egy kis bemutató. tepertő, gesztenye, hagymás vér 5 ezer, karaj 6 ezer, libacomb 9 ezer, sajt 12 ezer kilója. Jó étvágyat!

Biciklivel télen-nyáron

Csetneki Juhász Balázs: Tél

          Az őszi köd belebújt a télbe,

        Fehér palástja alatt didereg a cinke.

        Fagykirálynő koronája csillog-villog,

        Jeges ékszereit a hideg szelek lengetik,

        Csilingelnek, mint távoli szánok csengői

        A fehér végtelenben elveszőben.

Nagy Lajos író születésnapjára - 1883. február 5.

            Nagy Lajos (Apostag, 1883. február 5. - Budapest, 1954. október 28.) író, publicista. Legnagyobb sikereit novelláival aratta.

            Házasságon kívüli gyermekként született, édesanyja Nagy Júlia cselédlány volt. Iskolás koráig nagyszülei nevelték. 1901-ben érettségizett; eredetileg matematika-fizika szakos tanárnak készült, mégis jogot tanult. Az egyetem mellett ügyvédi irodákban és házitanítóként dolgozott. 1906-ban rövid ideig szolgabíró lett, bár a jogi diplomát sosem szerezte meg.

            1907-ben jelent meg első novellája, 1911-ben első kötete. 1915-ben besorozták, de frontszolgálatra nem került és két év múlva ideggyengeségre hivatkozva felmentették a szolgálat alól.

            1918-tól a Bolond Istók című szatirikus lap szerkesztője, 1922 és 1929 között a Nyugat főmunkatársa. Ennek ellenére, bár kora szerint is ennek a nemzedéknek a tagja, sosem tartozott igazán a nyugatosok közé. A későbbiek során munkatársa volt az Esti Kurir, az Együtt, a 100% és a Forrás című lapoknak, és 1945 után a Szabad Népnél is dolgozott.

            1940-ben könyvesboltot nyitott, miután az írói munkássáságért kapott pénzből nem tudott megélni. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, és az egyik legfontosabb szocialista írónak tekintették; az 1950-es évek elején mégis háttérbe szorult.

            Három alkalommal (1932, 1935 és 1938) kapott Baumgarten-díjat és egyike lett az első Kossuth-díjasoknak 1948-ban.

Idézetek Nagy Lajos: Képtelen természetrajz c. művéből

            Azt a kis sárga motort, amelyet egy kalitkába helyeznek el, s amelyet naponta cukorral és sárgarépával töltenek meg, amelyet kora reggel a nap első sugara húz föl, hogy azután egész nap, amíg csak ki nem fogy belőle a cukor és a sárgarépa, ugráljon, billegjen, és benzinmotor berregésénél is rettenetesebben csiripeljen – kanárinak nevezik.

            A disznó igen lusta állat, fekvésen és evésen kívül semmit nem csinál, legfeljebb egy kicsit turkálja az orrával a földet, s ezt a műveletet kedélyes röfögéssel kíséri. Ezenkívül semmit sem csinál. Az úgynevezett disznóságokat nem ő, hanem az ember követi el. Megjegyezzük itt, hogy ez nemcsak a disznóságokkal van így, hanem a szamárságokkal és a marhaságokkal is.

            A macska kicsiny állat, ami az ember egocentrizmusára vall, mert a bolha szerint a macska óriási nagy állat, legalábbis akkora, mint egy ökörnek egy százholdas legelő.

Cicás képek az internetről