Sajtos rúd (finom és olcsó)

Hozzávalók:

• 70 dkg finomliszt
• 1 csomag sütőpor
• 2 teáskanál só
• 50 dkg margarin
• 12 evőkanál víz
• 2 evőkanál 20 %-os ecet

A tetejére:

          tojás

          reszelt trappista sajt

Elkészítése:

A lisztet elkevertem a sütőporral, gyúródeszkára szitáltam, majd hozzáadtam a sót.

Elmorzsoltam benne a margarint, majd a vízzel elkevert ecettel együtt egynemű tésztává állítottam össze.

Letakarva egy éjszakán át pihenni hagytam.

Másnap félujjnyi vastagra kinyújtottam, megkentem enyhén felvert tojással és megszórtam reszelt sajttal.

Derelyemetszővel rudakra szabtam, majd előmelegített, 180 fokos sütőben bő negyedóra alatt készre sütöttem.

(Forrás: receptneked.hu)

Belencsák Lászlóné (Ili) Miskolcon született és a Földes Ferenc Gimnáziumban járt, mint én magam is. Most Székesfehérváron él. Megihlette a fenti recept, elkészítette és küldött képeket is. Köszönjük.

Atatürk (a törökök atyja) születésnapjára - 1881. március 12.

            Mustafa Kemal Atatürk (Selânik, Oszmán Birodalom, 1881. március 12. – Isztambul, Törökország, 1938. november 10.). 1934. november 24-éig Gazi Mustafa Kemal Paşa (a gazi szó jelentése: hős) török katona és államférfi, a török függetlenségi háború hőse (ezért kapta a Gazi nevet), a Török Köztársaság megalapítója és első elnöke. 1934-ben a Török Nemzeti Országgyűlés adományozta neki vezetéknevét, melynek jelentése: a törökök atyja.

            Pályafutását katonaként kezdte, az ő nevéhez fűződik a törökök Gallipolinál aratott győzelme, valamint az aleppói 7. hadsereg sikere az első világháborúban. A háború után erősen ellenezte a sèvres-i békeszerződés megkötését, mely csupán Anatólia egyes területeit hagyta volna meg a törökök számára. Az 1919–23-as török függetlenségi háború alatt fokozatosan kiszorította az országból a görög, olasz, francia és brit csapatokat, felszámolta a lázadásokat, eltörölte a szultánságot, majd 1923. október 29-én vezetésével kikiáltották a köztársaságot.

            A köztársaság létrejötte után gazdasági, kulturális és szociális reformokat vezetett be. Ő volt az ország egyetlen politikai pártjának, a Köztársasági Néppártnak az elnöke, a parlament első házelnöke, az első köztársasági elnök és az első miniszterelnök is.

            Atatürk Isztambulban halt meg májbetegségben. A számára épített, monumentális Anıtkabirban, Ankarában helyezték végső nyugalomra.

            1929-ben egy indiai maharadzsa selyem imaszőnyeget ajándékozott Atatürknek, és azt a Pera Palas Hotelbe, az államelnök szobájába vitették. A szőnyegen tíz krizantém között egy óra 9:07 percet mutat. Atatürk november 10-én halt meg (törökül a krizantém neve kasımpatı, melyből a kasım jelentése november), méghozzá kilenc óra öt perckor. Tudósok szerint azonban az agy a szív leállása után még két percig él, így Atatürk tulajdonképpen 9:07-kor távozott el örökre. A szőnyeg ma is megtekinthető a szálloda 101-es szobájában, ahol Atatürk-múzeumot rendeztek be.

            Törökországban valóságos kultusza bontakozott ki már életében, mely a mai napig tart. (Forrás: Wikipedia)

            Atatürk 1934-ben nem csupán a második világháború kitörését „jósolta meg” 1940–45 közötti időre, hanem nagy vonásokban ennek lefolyását is megrajzolta egészen a szövetségesek győzelméig. Prognózisa szerint Németország – Oroszország és Nagy-Britannia kivételével – egész Európát megszállja. Az amerikaiak megkísérlik, hogy semlegesek maradjanak, de kényszerítve lesznek, hogy belépjenek a háborúba. Ez a németek és szövetségeseik vereségéhez vezet. De a háború igazi győztesei az oroszok lesznek, azon bámulatos képességeik alapján, hogy az ellenség legkisebb hibáját is ki tudják használni.
(Forrás: Biographie Atatürks, „Die Zeit”, 22. Mai 1980.)

Ildikók köszöntése

Biciklihumor

Parancs János: Ismét tavasz

A jószagú levegő. A csicsergő,
a csivitelő, a füttyögő madarak.
Az opál ég alatt a könnyű pára.
A tavaszi napsütéstől kótyagos,
cikázó rovarok, lepkék, bogarak.
Kibuknak a földből a füvek, a csírák,
tündökölnek és illatoznak az ibolyák,
az ismeretlen nevű, apró virágok.
Erjed és pezseg újra a természet,
ki tudja hanyadszor, hány ezer éve,
hogy kihordja és világra szülje
az esélyt, a folytatás reményét legalább.
Ez az évszak a bizalomé, a bizakodásé;
ilyenkor röstellem, hogy gyanakvó,
hitetlen és erőtlen lélek vagyok.
Mert gyönyörű ez a lázas igyekezet és lobogás,
gyönyörű ez az önfeledt, csapongó szárnyalás,
ez a lebírhatatlan, ösztönös és vegetatív remény

          Pusztavacson 1937. augusztus 30-án született. Egy éves korában Biatorbágyra költöztek. Öt testvére született. Gépipari technikumban érettségizett kitűnő tanulóként. 1955-től a BME gépészmérnöki karán volt hallgató. 1956-ban elhagyta az országot. Két évvel később meghalt édesanyja. Párizsban a Sorbonne-on matematikát hallgatott, majd technikusként dolgozott. Ekkor kezdett írni. Ez után megalapította a Magyar Műhely című folyóiratot. 1964-ben jött haza, majd 1965-ben megnősült. Egy kislányuk született 1970-ben. Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Magvető Könyvkiadóban (19 évig) és az Új ember lapban dolgozott. Meghalt 1999. október 24-én Budapesten. (Wikipedia)

Horvátország magyar emlékeiből - Csáktornya nevezetességeiből

Csáktornya (Čakovec): Hangulatos kisváros; a trianoni diktátum előtt Zala vármegye része volt, ma a Muraköz adminisztratív központja. Lakóinak száma: 1910-ben 4900, 1920-ban 2289, ma 16 000 fő. A mai Horvátország területén ebben a helységben volt először villanyvilágítás – igaz, akkor még Zala vármegyéhez tartozott.

Vár: Korai története megegyezik a város korai történetével. A 16–17. században továbbépítették a várat ötszög alaprajzúra. Az akkori viszonyoknak megfelelő modern védelmi rendszerekkel látták el, ún. olasz bástyákkal és várárkokkal, főleg az egyre elterjedtebb és nagyobb kaliberű ágyúk ellen. A vár környéke vízzel volt elárasztva, bejáratához cölöphíd vezetett. A vízi, vagy mocsárvár közepén, a négyszögletes udvar köré emelték a négyszintes épületegyüttest. A Zrínyiek reneszánsz palotáját a barokk idején részben átépítették. A reneszánsz „Régi vár”-ból csak az első szint maradt meg, a barokk stílusú „Új vár” négyszög alaprajzú, és vele szemben áll. A vár volt a székhelye a költő és hadvezér Zrínyi Miklósnak is, innen vezette diadalmas hadjáratait a török ellen. Zrínyi Péter (Petar Zrinski) elfogásakor a zsoldosok a műkincseket elrabolták. Zrínyi lefejezése – 1671. április 30. – után a család férfiágon kihalt, a várat az Althan grófi család kapta. A palota kényelmes lakókastéllyá vált. Károlyi Sándor kurucai 1704-ben elfoglalták, de Pálffy János vezette császári csapatok visszavették. Később átélt egy földrengést, a Festeticsek cukorgyárnak, a II. világháború alatt a horvát usztasák pedig börtönnek használták. Ma múzeumnak ad helyet. A Zrínyiek idejében épült négyzetes udvar reneszánsz boltívei a kőtárnak

                Zrínyi Miklós emlékműve: A horvát-magyar költő és hadvezér emlékművére a település polgárai nemzetiségre, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül adakoztak. Kiemelkedett Festetics György felvilágosodott főúr pénzadománya. A Szász Gyula szobrászművész és Árkay Aladár építész által készített emlékművet 1904-ben leplezték le. A nyolc méteres oszlop haraszti fehér kőből készült, tetején a kiterjesztett szárnyú turulmadár karmaiban a kard és a toll. A rajta lévő Zrínyi írásaiból idézett feliratokat eltüntették: „Híremet nemcsak keresem pennámmal, /Hanem rettenetes bajvívó szablyámmal!”, Ne bántsd a magyart!”. Zrínyi Csáktornyán írta a Zrinyiászt. (A Zrínyi család történetéről a 389. szám alatt írok.)

                Ferences-templom és rendház: Barokk homlokzatát Szent István és Szent László magyar királyok szintén barokk szobrai díszítik, a kolostor bejáratán pedig a Zrínyi-család kőcímere látható. Egyik mellékoltárképén magyar ruhában öltözött főnemesek imádkoznak Szent Ferench

Székely Gábor magánmúzeumában jártunk (Kunszentmiklós, Szabadszállás)

Rendkívüli élményben volt részünk a hét elején. Egy baráti párral ellátogattunk előzetes bejelentés után Székely Gábor magánmúzeumába, amely valószínűleg Magyarország legnagyobb Petőfi-gyűjteményét tartalmazza. 

Először a kunszentmiklósi gyűjteményt tekintettük meg, amely a városnak egy többszintes patinás épületében található. A szinteken különböző anyagok nyertek elhelyezést. Leggazdagabb a Petőfi-gyűjtemény megszámlálhatatlanul sok Petőfi képpel, könyvvel, dokumentummal. De magával ragadó a többi gyűjtemény is, a dedikált könyvek, a faliképek, az eszperantó anyag….. Roppant érdekes az alsó szint is, ahol az ókortól vezet végig bennünket a tárgyak, kegytárgyak sokasága. Magával ragadók a nagyszüleihez, szüleihez, családjához kapcsolódó emlékek. A bőség zavarával küzd az ember, mert nagyvonalakban is képtelenség felsorolni a kiállított tárgyak sokaságát. 

Miközben nézegettük a sok érdekességet, álmélkodva hallgattuk Székely Gábor hiteles előadását, aki többször hangsúlyozta, hogy ez csak a kezdet, az igazi látnivalók Szabadszálláson lesznek, ahova csak délután jutottunk el. 

A Petrovits portát megvásárolva, a rajta álló kockaházat varázsolta Székely Gábor csodaszép múzeummá, nagy közösségi térrel. A látvány hasonló, mint Kunszentmiklóson, csak rendezettebb formában, több eredeti darabbal. Így megcsodálhattuk Orlay Petrics Soma, Borsos Miklós, Madarász Viktor képeit, Petőfi Sándor kézírását. A hatalmas Petőfi-anyag mellett külön terem foglalja magában a Szász Károlyra és a József Attilára való emlékezést.

Búcsúzóul arra is volt lehetőségünk, hogy Székely Gábor könyveiből vásároljunk, mert Székely Gábor nemcsak gyűjti a régiségeket, és megteremti azok kiállítását, de maga is ír érdekes, tartalmas szépirodalmi műveket.

A szabadszállási "Petőfi Otthona" hivatalos megnyitásig (március 14. 13.30 órakor) már csak néhány nap van hátra. 

Kíváncsian várjuk! Mi ottleszünk!

Szigeti Márta  (Képek: Técsy Zsolt)