NEMZETEK KONYHÁJA - Brazil Coca-Colás kókuszos sütemény

A tésztához:

·25 dkg finomliszt

·4  tojás

·16 dkg cukor

·1,8 dl Coca Cola

·1 csomag sütőpor

A krémhez:

·2 csomag kókuszos pudingpor

·4 dl tej

·10 dkg cukor

·1 tubus cukrozott sűrített tej (170 g)

·10 dkg vaj

·5 dkg kókuszreszelék

A krém tetejére:

·5 dkg kókuszreszelék

Elkészítése:
A tojásfehérjét a cukorral kemény habbá verjük, hozzá adjuk a tojás sárgákat, a Coca Colát és a sütőporral elkevert lisztet . A 20×30 cm-es tepsit szilikonos sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük. 200°C -ra melegített sütőben 20 perc alatt megsütjük. A megsült tésztáról levesszük a sütőpapírt, majd kihűtjük. A pudingport a tejjel, cukorral elkeverjük és felfőzzük. Tűzről lehúzva hozzákeverjük a kókuszreszeléket és a sűrített tejet is. Tűzre visszatéve összekeverjük. Ezután kihűtjük, majd a vajjal habosra keverjük. A tészta tetejére simítjuk a krémet, bőven megszórjuk kókuszreszelékkel. Kissé lehűtjük, majd hosszúkás szeletekre vágva kínáljuk. Jó étvágyat kívánok hozzá!

(Vass Lászlóné receptje. Forrás: http://webcukraszda.hu/brazil-coca-colas-kokuszos-sutemeny/)

Világséta

 Spanyolország - Alhambra (Granada)

Brazília

Budapest

Törökország - Cappadocia

Franciaország

Hong Kong

Indonézia

Koppenhága

Miskolc-Diósgyőr

Olaszország - Piemonte

Pompei

Párizs - Opera

Madaras képek

A kéklábú szula

Madarak és fák napjára - május 10.

Sétáló vadkacsák az alsóörsi Riviéra Kempingben 2012. május 12-én (saját képem)

            1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját.

            "...évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében." Ez az idézet Herman Ottótól, a sokoldalú magyar tudóstól származik, aki természettudományos munkássága mellett a magyarság hagyományos, ősi műveltségét, népi mesterségeit is kutatta és leírta. Ő alapozta meg a tudományos madárkutatást Magyarországon a Magyar Ornitológiai Központ megalapításával. Herman Ottó javaslatára 1906 óta a természet ünnepeként tartjuk számon május 10-ét. Az emberek már ősidők óta különös vonzalmat éreznek a madarak és fák iránt. A "Madarak és Fák Napja" mégis az egész természet ünnepe, amikor mi, emberek azt ünnepeljük, hogy testvérei vagyunk minden élőlénynek a Földön.

            Az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse.

            A természetvédelmi törvény 64. § (3) szerint „Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság – különösen az ifjúság – természet védelme iránti elkötelezettségét kell szolgálnia.

            A szárnyas lények a világon mindenütt elsősorban az éghez – az isteni szférához – tartoznak, ezért az égi lélek szimbólumai. Így van ez a magyar nép műveltségében is: a kereszténység előtti időkben a táltosok, sámánok lelke is madár képében szállt a túlvilágra megtudni a jövendőt, vagy megküzdeni a rosszindulatú szellemekkel. A honfoglaló magyarok totemállata (az Árpád nemzetség állatőse) a turulmadár (valószínűleg valamely sólyomfaj) volt. Az eredetmonda szerint a nemzetség ősanyját, Emesét turul termékenyítette meg. A madárlélek szimbólum jelentése jellemző a kereszténységben is, például a Szentlélek galamb képében jelent meg Jézus feje felett, mikor megkeresztelkedett.

Kuruc pecsenye - recept

Hozzávalók:

sertéstarja felszeletelve

sonka

szalonna

1 evőkanál mustár

étolaj

vöröshagyma

káposzta

Elkészítése:

A hússzeleteket kiklopfoljuk, megsózzuk, megborsozzuk, vékonyan megkenjük mustárral, majd minden egyes szeletre egy-egy sonkát, szalonnát, teszünk, megszórjuk vöröshagymával, majd egy sütőpapírral bélelt, kissé megolajozott tepsire tesszük, és forró sütőben (40–60 perc alatt) pirosra sütjük.

Savanyú vagy párolt káposztával, esetleg puliszkával tálaljuk.
(Saját recept)

ELKÉSZÍTETTEM Nagykőrösön 2023. május 4-én a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület székházának kertjében

Kanyó Terike szórja rá a hagymát

A kuruc pecsenye sütés előtt a tepsiben

Técsy Zsolt készül szedni

Ime a megálmodott és megalkotott ételcsodám

Fotó: Técsy Zsolt és Kanyó Terézia

Lehet nézelődni!

Gauguin halálára - 1903. május 9.

Kalapos önarcképe 1893-ból

Eugène Henri Paul Gauguin (Párizs, 1848. június 7. – Hiva Oa, Marquises-szigetek, Atuona, 1903. május 9.) francia festő, van Gogh és Cézanne mellett a posztimpresszionizmus legnagyobb képviselője. Kalandos élete során volt tengerész, jómódú üzletember és nyomorgó festő, élt Peruban, Párizsban és Tahitin. Merész kísérletezése a színekkel közvetlenül vezetett a szintetista stílus kiteljesedéséhez. Később kialakította teljesen egyéni hangú festészetét, amelyre a tiszta színek használata, a különböző eredetű motívumok variálása a jellemző. Festményei mellett fametszetei is igen jelentősek.

Élete utolsó időszakából:

1901 novemberében átköltözött a Marquise-szigetek egyikére, Hiva-Oa szigetére, Atuanába a fenyegető pestis elől, valamint azért, mert a megélhetés ott a felébe került. A falu közepén cölöpökre felépítette a híres Örömök házát. Lelkesen kezdett festeni, de a lába miatt a műtermét alig hagyta el. Ebben az évben otthon a tudta nélkül kiadták a Noa-Noát.

1902 elején újra kínozta betegsége. Szeretett volna hazamenni Franciaországba, hátha javul az egészsége, de Monfried lebeszélte róla, mondván, Gauguin odahaza már legendás festő, aki Óceánia mélyéről küldi utánozhatatlan műveit, a világból eltűnt ember alkotásait. Már az ellenségei sem tudnak belekötni, hiszen átlépett a művészettörténetbe.

Gauguin Hiva-Oán is folyton összeütközésbe került a hatóságokkal. Mint az őslakosok pusztulásának szemtanúját, a hatóságok meg akarták félemlíteni, és koholt vádak alapján 3 hónapi börtönre és 1000 frank bírságra ítélték. A festő Tahitire készült, hogy fellebbezzen, de az utazásra már nem került sor. A betegsége ágyhoz kötötte, és 1903. május 8-án meghalt. Egy dombon temették el, sírját egyszerű kőlap jelzi. Hagyatékát árverésen kótyavetyélték el.

A Vollard Galéria még ebben az évben 50 festményéből és 20 rajzából kiállítást szervezett, az Őszi Szalon pedig egy egész termet szentelt munkáinak. Képeit Berlinben is kiállították. Gauguin is azok közé a festők közé tartozott, akinek a művészetét csak halála után ismerték el. (Wikipediából)

A budapesti Szépművészeti Múzeumban található képei: Téli táj (1879), Fekete sertések (1891)