2021. október 30., szombat

Hallowen - október 31.

          Az angol Halloween szó szerinti fordításban a Mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. Ősi kelta ünnep, az Írországban és Skóciában élő törzsek ezen a napon ünnepelték az újévet - a Samhain-t, vagyis "a nyár végét" és ilyenkor egyszerre hódoltak a Napisten és a holtak Ura előtt. 
            Hitük szerint ugyanis ezen a napon tért vissza a földre azoknak a bűnösöknek a lelke, akik az elmúlt esztendőkben haltak meg, és azóta állatok testében "léteztek". Megfelelő áldozatok bemutatásával ezen a napon engesztelést lehetett szerezni az elhunytaknak, hogy ezáltal átkelhessenek a mennyországba.
            Napjainkra már itthon is sokfelé divatos lett a Mindenszenteket megelőző nap bulizós, játékos hangulata. Főleg a gyermekek kapnak előszeretettel az alkalmon, hogy  boszorkányos és ijesztő ruhákat öltsenek, kivájt tökökből lámpásokat készítsenek.
            De Magyarországon a szeretteinkért való gyertyagyújtás november elsején meghitt és családi esemény, ahol az emlékezés és a lélek  halhatatlanságába  vetett hit a legfontosabb. És a külföldről átvett vidám szokások nem tudják ezt megváltoztatni.
            Kétségtelenül a legismertebb jelképe Halloween-nek a faragott töklámpás. Ahhoz, hogy megértsük a tök faragás eredetét, azt is tudnunk kell, hogyan kezdődött?

Mióta ünnep a Halloween?
            A legtöbb országban ismerik a Halloween ünnepét. Éjjel rémisztő jelmezekbe bújnak, kísértet történeteket mesélnek, mulatnak és természetesen töklámpásokat faragnak.
            Egy máig fennmaradt hiedelem szerint október utolsó napján a legvékonyabb a választóvonal az élők és a holtak világa között. Az eltávozott lelkek ilyenkor útra kelnek, addig barangolnak, amíg meg nem találják egykori lakhelyüket, és ezen az éjszakán megpróbálnak visszatérni a világba. Már a kelták is védekeztek a biztonságukat veszélyeztető esemény ellen: házaikban eloltották a tüzet, hogy a hideg és barátságtalan tűzhely ne vonzza a hazalátogató szellemeket, és a tökéletes megtévesztés érdekében szellemnek öltözve parádéztak az utcákon, hogy a Gonoszt a végsőkig megzavarják, hogy aztán könnyebben elűzhessék.
            Október 31-én, miután a termést betakarították, és elraktározták a hosszú, hideg télre, megkezdődött az ünnepség. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be, tűz körüli táncuk jelezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Mikor eljött a reggel, a papok szétosztották a parazsat a családok között, hogy azzal új tüzeket gyújthassanak. Ezek tartották távol az ártó szellemeket, és űzték el a hideget.

Jack, vagyis a lámpás története:
            Halloween szimbóluma, hosszú évszázadok óta a kivájt töklámpás, az ún. Jack-lámpa, amely eredetileg kettős célt szolgált: egyrészt távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt pedig így világítottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak.
            Jack a hiedelem szerint egy részeges, ám tréfás és leleményes kovács volt. Olyannyira, hogy még az ördögöt is megviccelte; mikor az eljött érte, hogy elvigye, Jack felzavarta őt egy hatalmas fa tetejére, aztán keresztet rajzolt a fa törzsére. Mivel az ördög köztudottan irtózik a kereszt érintésétől, nem tudott lejönni a fáról. Jack csak azután engedte le az alvilági figurát a fáról, miután az megígérte, hogy nem kísérti őt többé. Amikor Jack meghalt, a mennyországba nem engedték be iszákossága és csínytevései miatt, ám a pokolban sem találhatott otthonra, mert az ördög is haragudott rá, amiért korábban túljárt az eszén. Ezért csak odadobott Jacknek egy izzó fadarabot a pokol tüzéből, hogy legalább vak sötétben ne kelljen kóborolnia az idők végezetéig. Jack beletette a mécsest egy kivájt fekete retekbe (más források szerint répába) és azóta bolyong lámpásával a mennyország és a pokol között. A kelta retket (répát) az amerikaiak időközben tökre változtatták, (állítólag azért, mert abból több volt nekik) és a világító sárga gömb lassan Halloween szimbólumává vált.

Ehhez is találtam viccet, mégpedig három variációban is:

2021. október 24., vasárnap

Hétvége (5/4) - Vasárnap

     











TÍZ ÉVE ÍRTAM: Rovinj nem Dalmáciában található! - ajánlom Keresztes Ildikó figyelmébe

Szegény Keresztes Ildikó! Tényleg nagyon rápihent az X-Faktorra, ha azt sem tudta, merre biciklizik. A különleges romantikájú Rovinj ugyanis az Adriai-tenger legnagyobb félszigetén, az Isztrián fekszik. Az első világháború után Olaszországhoz csatolták. Dalmácia Zengg (Senj) térségében kezdődik, és végig az Adria partjánál Montenegró határáig tart. A török hódoltságig a Magyar Királyság része volt, az első világháború után a mesterségesen összetákolt Jugoszlávia része lett. Ma mindkét terület Horvátország gyöngyszeme. Ronvinj Dalmácia szélétől (!) több száz kilométer, több napos biciklizés választja el. Történelem tanításunk leggyengébb pontja, nem tudatosítja, hogy 800 évig közös hazában éltünk a horvátokkal, valamint az, hogy a Felvidék (nem is olyan rég óta a térképek Szlovákiának nevezik) - a Honfoglalástól a trianoni diktátumig - megszakítás nélkül a Magyar Királyság része volt.
     Egyébként ha az általam megírt két kötetes, 1000 oldalas Horvátország útikalauzból tájékozódott volna az újságíró, ezt a hibát nem követte volna el. A könyveimről egyik TV-celeb kedvencem, a sírógörcsöt sem szégyenlő Keresztes Ildikó is informálódhat a honlapomon, hátha a további horvátországi nyaralásain a magyar emlékektől hemzsegő, csodálatos Dalmáciát is meglátogatja: http://www.batarzsoltbotond.hu/