Bemutató a torta világnapjára - november 26.

Liszt Ferenc "csodagyerek" országos hírnevet szerez - 1820. november 26.

 Mellszobra Pozsonyban a Rudnay téren, a Szent Márton-dóm előtt áll.  (1911. Tilgner Viktor). Vaskorlátján a Koronázási mise kottájából részlet látható.

Liszt Ferenc: Doborján (Sopron vármegye, Trianon után: Raiding, Ausztria), 1811. október 22. – Bayreuth (Németország), 1886. július 31.; a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze. (Életéről, valamint nemzeti hovatartozásáról az október 22-i két feljegyzésemben, emlékezetéről a július 31-ei megemlékezésemben írtam.)

Liszt Ferenc életének és alkotómunkásságának egyes mozzanatai szorosan kapcsolódnak Pozsony zenei életéhez. Bár Sopron volt az első nyilvános fellépésének a helyszíne (1820. október 22.), de a pozsonyi koncertje hozta meg az országos hírnevet. A kilencéves „csodagyerek“ 1820. november 26-án Eszterházy Mihály gróf és a pozsonyi főnemesség előtt mutatta be kivételes tehetségét. A hangversenyről a Pressburger Zeitung-ban is beszámoltak: „(...) E művész rendkívüli felkészültsége valamint gyors áttekintése a legnehezebb darabok előadását illetőleg, melyeket lapról való lejátszás céljából eléje tettek, általános csodálatot keltett és a legnagyobb reményekre jogosít.“ Az élmény hatására a főurak egy csoportja - Amadé gróf, Apponyi gróf, Szapáry gróf, Viczay gróf és Eszterházy Mihály gróf - ösztöndíjat szavazott meg Liszt taníttatásának javára. Ezt követően költözött az ifjú Liszt Bécsbe és folytatta zenei tanulmányait kiváló tanárok közreműködésével. 

Liszt a sikeres ifjúkori koncertje után tizenkilenc évvel később látogatott el újra Pozsonyba. A város koncertéletét nyolc alkalommal gazdagította zongoraművészként. Előbb 1839-ben és 1840-ben három-három alkalommal, tehát legendás zongoraművészi pályafutásának csúcsán, majd több mint három évtizeddel később 1874-ben és 1881-ben. Dirigensként egyszer szerepelt Pozsonyban, életének, alkotókorszakának utolsó éveiben (1884) és két alkalommal személyesen vett részt művei bemutatóján (1873, 1883).

Idézetek Liszt Ferenctől

Nem lehet más igényem, csak hogy a művészet és a magyar hon jóakaratú, buzgó szolgája legyek.

A zseni kötelez.

Vezércsillagom az legyen, hogy Magyarország egykor büszkén mutathasson rám.

Minden művészet egyazon forrásból ered.

Mit akarok? Mi vagyok? Mit követelek a természettől? Minden ok rejtett, minden vég megbízhatatlan; minden forma végtelen, minden tartalom határos... érzem, hogy létezem, csak azért, hogy fékezhetetlen vágyakban felemésszem magam, hogy átadjam magam egy fantasztikus világ csábításainak, s azután érzéki varázsba ejtő játékai alatt megtévesztve összetörjek.

Érezni és gondolkozni azért, hogy cselekedjünk: ez minden harmonikus élet törvénye.

Ahhoz, hogy az ember az igazi művész szerepét igényelhesse, nemcsak tehetség, szív és szellem emelkedettsége kell, hanem józanság is, logika a viselkedésben, s még azt is merném mondani, hogy – bizonyos számító ész is.

Megvizsgálni, meggondolni, számítgatni, mérlegelni: szükséges műveletek – bizonyára azok. De aztán el kell határoznunk magunkat, s cselekednünk kell, anélkül hogy sokat törődnénk, honnan fúj a szél, és milyen felhők vonulnak.

Mi legyen üdvöm csillaga, ha nem a nemes öntudat?

Ha az ember nem bátor, még óvatos sem lehet eléggé.

Nem kinövése, hanem szükséges eleme a művészetnek a virtuozitás. 

Humor a Magyar labdarúgás napja alkalmából

A magyar labdarúgás napjára - november 25.

        Az „Aranycsapat” 1953. november 25-én a londoni Wembley stadionban 6:3 arányban legyőzte a hazai pályán akkor már 90 éve veretlen angol válogatottat. A sporttörténeti győzelem emlékére a Magyar Labdarúgó Szövetség 1993-ban november 25-ét a magyar labdarúgás napjává nyilvánította. A magyar válogatott tagjai az évszázad mérkőzésén: Grosics Gyula - Buzánszky Jenő - Lóránt Gyula - Lantos Mihály - Bozsik József - Zakariás József - Budai II László - Kocsis Sándor - Hidegkuti Nándor - Puskás Ferenc - Czibor Zoltán. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv.

  Ennek tiszteletére összegyűjtöttem néhány érdekességet a foci magyarországi kezdeteiről.

            Az egyik legrégebbi futball szövetség a magyar. 1901. január 19-én alakult meg. Másfél év múlva már sor is került az első válogatott mérkőzésre. A bécsi Prater Stadionban 5:2 (3:0) arányban kikaptunk. A magyar focisták már ekkor is kényelmesek lehettek, mert a legjobb játékosok közül többen nem utaztak el Bécsbe, a rossz idő miatt.

            A következő mérkőzés már sikeres volt, mert Budapesten 2:1 (1:1) arányban legyőztük Csehország válogatottját. Nem sokkal később visszavágtunk az osztrákoknak is, a Margit szigeten épült új stadionban 3:2-re győztünk.

            Az Angliából érkezett bőrlabdát több mint 112 éve, 1898. december 12-én mutatták be a Budai Torna Club tornacsarnokában. Ray Dezső építész Angliában tanuló fia hozta magával a karácsonyi hazautazása alkalmával.

            A „kerek bőr” csatát nyert. A BTC megalakította a futballszakosztályát, amelynek első játékosai a klasszikus sportágak hívei – tornászok, birkózók, atléták, úszók – köréből kerültek ki.

            Néhány hónapig zárt ajtók mögött edzettek, majd az első nyilvános mérkőzésre 1897. május 9-én került sor Budapesten. Kék-fehér és piros-kék futballisták kétszer 45 perces, szabályos mérkőzést vívtak egymással. A kék-fehérek 5:0-ra nyertek, náluk játszott ugyanis Ray Ferenc, aki Svájcban és Angliában már sokat focizott, s így a tapasztalatlan védők mellet kedve szerint lőtte a gólokat.

 Az első nemzetközi mérkőzésre sem kellett sokat várni. 1897 őszén játszották, a Budai Torna Club ellenfele egy bécsi csapat volt. A BTC középcsatára nem kisebb sportember volt, mint Hajós Alfréd, az első magyar, aki úszásban két aranyérmet is nyert. A bécsi csapatban egyébként csak két osztrák játékos szerepelt, a többi angol volt. Az eredmény nem lehetett kétséges, a vendégek 2.0 arányban nyertek.

          (A fenti írásomban támaszkodtam a Veszprém megyei Maratonban 1998. június 18-án megjelent cikkemre.)

Zsolt fiam kiegészítése:
A 6:3 linkje, ahol az egész meccs végignézhető:
http://default.indavideo.hu/video/Magyarorszag-Anglia_63_Wembley_1953_Teljes
Amúgy fél évre rá, 1953. május 23-án Budapesten 7:1-re vertük meg őket. Máig ez az angol válogatott legnagyobb arányú veresége – és ahogy most látszik, ez egy ideig nem is dől meg.
Összefoglaló itt látható: http://www.youtube.com/watch?v=oNTR3-y86Xc

Szent Katalin vértanú emléknapjára - november 25.

          A Katalin görög eredetű szó, jelentése tiszta, szeplőtlen. Legismertebb viselője Alexandriai Szent Katalin vértanú. Tisztelete a régebbi századokban azért volt annyira elterjedve, mert legendája szerint, amikor Jézus gyűrűvel eljegyezte, egyúttal megígérte neki, hogy meghallgatja mindazokat, akik ájtatatosan és bizalommal fohászkodnak hozzá pártfogásért.

            Maximianus császár (306–12) keresztény-üldözéseinek kezdetén élt. Alexandriában, fejedelmi családban született 305 táján. Nem volt szép, de már gyerekkorában kitűnt csodálatos okosságával. Korán megismerte a keresztény tanításokat. Különösen Jézus személyisége hatott rá, aki Mária kérésére el is jegyezte.  A bálványok tiszteletére rendezett  áldozatokban mint keresztény, nem akart részt venni, s nyíltan ellenszegült a császár parancsának. Tizennyolc évesen a császár elé kérettzkedett, s megszidta őt zsarnoki uralmáért. Az érvekre a császár nem tudott válaszolni. Emiatt ötven tudós férfit küldtek hozzá, hogy a pogányság számára megnyerjék. A jámbor szűz oly bölcsességgel védelmezte hitét, hogy mindannyian keresztények lettek. Erre a császár kivégeztette őket, Katalint pedig megkínoztatta, majd börtönbe záratta. Jézus megjelent előtte, és erősítette hitét. A császár éles késekkel és szögekkel ellátott kerékkel akarta darabokra tépetni, de a kereket az angyalok összetörték. Ennek láttán négyezer pogány keresztelkedett meg. A császár még feleségül is kérte, csakhogy hitét megtagadja. Katalin azonban a halált választotta. Lefejezték, testéből vér helyett tej folyt. Az angyalok a Sinai-hegyen temették el. Később emlékére kolostort és templomot építették. A monostor görög szerzetesei szerint a szent relikviái ma is ott nyugszanak.

            Az idők folyamán a keleti és a nyugati egyházban egyaránt a legünnepeltebb szentek sorába jutott. A 14 segítő szent egyike. Állítólag Jeanne d Arc egyik látomásakor az ő hangját is hallani vélte. Katalint fején koronával, lábánál kerékkel, kezében karddal ábrázolják a vértanúsága eszközeivel. További attribútomai (a vértanúság pálmaágán kívül): a gyűrű, amellyel Jézus eljegyezte, a könyv, a mérnöki műszerek, amelyek a bölcsességet jelentik. A tudósok, a könyvtárosok és a könyvtárak, a nyomdászok, az ügyvédek, a filozófusok, a keresztény hitmagyarázók, a magasabb iskolák, a dajkák védőszentje.

            Magyarországon az első, 1241-ben, Veszprémben alapított Domonkos-rendi női kolostort róla nevezték el. A Benedek-hegy tövében épült zárda leghíresebb lakója Árpád-házi Szent Margit volt.

            Magyarországon a Katalin utónevet mintegy 250 ezren viselik, a női nevek közül ez a negyedik legnépszerűbb. Ma nagyon kevés újszölött kislány kapja e nevet.

            Ha Katalin kopog, a karácsony locsog – tartja a közmondás. Majd meglátjuk, hogy ez az idén miként válik be.

Nagykőrös hírét öregbítettük Erdélyben - 2024. november 22.

 Az Erdélyi Múzeum-Egyesület meghívott bennünket a Szabó Károly születésének 200. évfordulója tiszteletére rendezett emlékülésre (2024. november 22.).

Batárné Szigeti Márta: Szabó Károly nagykőrösi tevékenységét méltatta, és bemutatta, hogyan ápolja Nagykőrös városa Szabó Károly emlékét (egész alakos szobor a Múzeum előtt, a könyvtár elnevezése). Emellett a Nagy Tanári Kar szoborcsoport többi tagjának erdélyi vonatkozásait is ismertette. Batár Zsolt Botond pedig az 1849-1867 között élt további 5 akadémikus erdélyi kötődését mutatta be. 

Útban Kolozsvárra hóesésben a Király-hágón (2024. november 21.)

Mártika előadás közben (2024. november 22. Én fényképeztem)

Mártika (kép: Pakó László))

Én előadok (kép: Pakó László)

Nekem a legjobban tetsző program Egyed Ákosnak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület egykori elnökének köszöntése volt 95 éves korában. Van még nekem is húsz évem! És én kishitűen mindössze tíz éves tervet állítottam össsze a "Nagykőrös, az akadémikusok városa" projekt megvalósítására.

Mátyás király a kolozsvári karácsonyi vásárban

Mártika és kísérőnk Sipos Gábor akadémikus a karácsonyi vásárban

Sipos Gáborral állok a karácsonyi vásárban

Betlehem a kolozsvári karácsonyi vásárban

Hazafelé kellemes időben a Király-hágón (2024. november 23.)

Birkanyáj a Király-hágón

Megálltunk Nagyszalontán Arany János emlékei előtt tisztelegni

Viccesen az ennivalóról