Darwin születése évfordulójára - 1809. február 12.

Charles Robert Darwin (Shrewsbury, Shropshire, 1809. február 12.  Downe, 1882. április 19.) angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója.

Apja Robert Waring Darwin (1766–1848) Shrewsbury köztiszteletben álló orvosa. Anyja Susannah Wedgwood (1765–1817). Ötödik gyermekként és második fiúként született.

A fajok eredete természetes kiválasztás útján, vagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása című művet John Murray 1859. november 24-én jelentette meg. A könyv természetesen nagy hatással volt nemcsak a tudományos közösségre, hanem a világ egészére.

Darwin a maga idejében még sok dolgot nem tudott kellően megmagyarázni, de a támadások nem feltétlenül emiatt érték. Az anglikán egyház hevesen elutasította e művét. Ez azonban megváltozott, mert mintegy kétszáz évvel Darwin születése után, 2008. szeptember 14-én kelt nyilatkozatában bocsánatot kért tőle az egyház.

Másik fő műve: Az ember származása és a nemi kiválasztás (1871)

(A képen a Darwinról készült sok gúnyrajz közül az egyik - 1866-ból)

És a ma humora az emberi fejlődésről:

A nélkülözhetetlen hidak

     

A román európaiság 5/4

"Miért igazságtalan a trianoni (1920) és a párizsi (1947) békediktátum" címmel eddig három kötetes könyvet írtam. A negyedik kötetben "Az elszakított területeken maradt magyar kisebbség élete a szocialista világrendszer bukása után" c. fejezet "Romániában" alcím alatti részben fog az alábbi megdöbbentő történet bekerülni. A hosszúsága miatt több részletben olvashatjátok.

2018. január 12. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter teljes mértékben elfogadhatatlannak, az európai értékekhez és a 21. századhoz méltatlannak tartotta Mihai Tudose román miniszterelnök magyar autonómia-törekvésekkel kapcsolatos nyilatkozatát. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a Románia területén élő magyar nemzeti közösség érdekében a magyar kormány mindig a kölcsönös tisztelet talajára kívánta építeni a magyar–román kétoldalú kapcsolatokat, ami az éppen aktuális román kormányok tekintetében, hol több, hol kevesebb viszonzással és kölcsönösséggel párosult. Vitathatatlan, hogy Románia jelenlegi miniszterelnökének nyilatkozata, amikor "egy nemzeti közösséget, annak képviselőit gyakorlatilag kivégzéssel fenyegetett meg, teljes mértékben elfogadhatatlan, Európához, az európai értékekhez, a 21. századhoz teljes mértékben méltatlan". Éppen ezért evidensnek és vitán felül állónak gondolják, hogy Románia kormányának, miniszterelnökének ezt a helyzetet minél előbb rendeznie kell. Ezért január 12-én reggelre a Külügyminisztériumba rendelték Románia budapesti nagykövetét, és a "miniszter-helyettes világossá tette számára" a magyar kormány álláspontját, a nagykövet pedig "bizonyos nyelvtani magyarázatot" próbált adni a kijelentésre. Szijjártó Péter szerint ugyanakkor a magyar kormány ezt nem nyelvtani kérdésnek tekinti, hanem annál sokkal fontosabbnak. Magyarország célja továbbra is az, hogy Románia területén elő magyar nemzeti közösség érdekében kiegyensúlyozott, nyugodt, higgadt, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolata legyen Romániával, de kétségtelen, hogy ez a nyilatkozat ebben a legkevésbé sem segít. Elvárják Románia miniszterelnökétől, Románia kormányától, hogy ezt a helyzetet sürgősen tisztázza. Szijjártó Péter azt is nyomatékosította: a kisebbségek jogairól szóló viták gyakoriak Európában, és mivel érzékeny kérdésről van szó, fontos a kulturáltság és egymás tisztelete, azonban a román kormányfő nyilatkozata ezt teljes mértékben nélkülözte. "Fizikailag megfenyegetni, kivégzéssel megfenyegetni mást, másokat, pláne egy egész közösséget és annak képviselőit, teljes mértékben elfogadhatatlan" – ismételte meg a tárcavezető, hozzátéve: annak érdekében, hogy a helyzet ne váljon tarthatatlanná, a román kormánynak, illetve a román miniszterelnöknek kell lépnie.

Arra a kérdésre, hogy bocsánatkérést várnak-e el a román kormányfőtől Szijjártó Péter azt mondta: ha valaki a 21. században egy ország miniszterelnökeként egy másik nemzeti közösséget bármilyen oknál fogva kivégzéssel fenyeget, az a minimum, hogy azért bocsánatot kér és világossá teszi, hogy nem arra gondolt. "Ha nem arra gondolt" - jegyezte meg. Szintén kérdésre elmondta: a román nagykövet nyelvtani magyarázatai a kifejezés erősségére vonatkoztak, hogy "a lebegni, szállni, lógni igék hogyan viszonyulnak egymáshoz". Megismételte: ez azonban nem irodalmi vagy nyelvtani, hanem alapvető biztonsági kérdés, hiszen abban, hogy egy nemzeti közösség biztonságban érezhesse magát egy ország területén, nem segít az, ha az ország miniszterelnöke lógással fenyeget.

Arra a kérdésre, nem gondolják-e hogy az autonómiát elutasító román állásponttal szemben teljesen reménytelen a fellépés, Szijjártó Péter azt mondta: az autonómiáról szóló vita legitim, ezt a kezdeményezést a Románia területén törvényesen működő pártok tették meg, és ezt a vitát le lehet folytatni kulturáltan. Hangsúlyozta ugyanakkor: az, hogy ezzel kapcsolatban egy ország miniszterelnöke lógással, felakasztással fenyegessen egy nemzeti közösséget, elfogadhatatlan, ezt a két dolgot nem szabad összemosni, a kettőnek semmi köze egymáshoz.

Arra a kérdésre, hogy milyen gazdasági következményekkel járhat, ha a román miniszterelnök nem kér elnézést a szavaiért, a külügyminiszter úgy reagált: várjuk ki mi lesz a román politikai vezetés álláspontja és a viselkedése. Jelezte: folyamatosan konzultál a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőivel az ügyben.

Ugyanakkor arra is a felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban "bárhogy is ugrált a román–magyar politikai együttműködés bizalmi szintje", a gazdasági, kereskedelmi együttműködés ettől függetlenül dinamikusan növekedett. Reméljük, hogy az ilyen kulturálatlan megnyilvánulások az élet mindennapi szintjén nem fognak problémákat okozni - tette hozzá.

2018. január 12. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Radio France Internationale-nak nyilatkozott: „nem maradhat következmények nélkül a miniszterelnöknek az a szerda esti kijelentése, amikor egy zászlóállítási kísérletre adott válaszával példázta, hogy miként viszonyul a székelyföldi autonómiatörekvésekhez." Az RMDSZ elnöke szerint a miniszterelnök bocsánatkéréssel tartozik, és vissza kell vonnia a kijelentését, emellett azt is sérelmezte, hogy a román politikai pártok nem határolódtak el Mihai Tudose kijelentésétől. „Ilyen körülmények között azt is hihetnénk, egyetértenek Mihai Tudose miniszterelnökkel, ez pedig nagy baj". Semmi új nincs abban, amit az autonómia-elképzelések összehangolásáról a Magyar Polgári Párttal (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) közösen elfogadott állásfoglalásban hétfőn megfogalmaztak. Az autonómiaformák elérésének célja évtizedek óta része az RMDSZ programjának.

          Az erdélyi magyar lapok és portálok arra világítottak rá, hogy nem lehet biztosan tudni, milyen zászlóállítási kísérletre és kikre utalt a miniszterelnök a magyar közösségben rendkívüli felháborodást kiváltó kijelentésében.

          A Krónika internetes oldalán közölte a miniszterelnök nyilatkozatának a hangfelvételét, és arra figyelmeztetett, hogy a miniszterelnök nem említette a székely zászlót és a székelyeket nyilatkozatában. A Krónika szerint a román miniszterelnök sokkal inkább a karhatalmi erők helyi vezetőit figyelmeztette, hogy ne engedjék a magyar vagy székely zászló kitűzését.

          A Főtér.ro portál valószínűsíti, hogy a miniszterelnök a magyar országzászló tavaly novemberi kitűzésének a meghiúsult sepsiszentgyörgyi kísérletére utalt. Ekkor az MPP egy történelmi kiállítás keretében állította fel a város központjában 75 évvel korábban avatott országzászló emlékműnek a makettjét. A szervezők a karhatalmi erők felszólítására végül elálltak attól, hogy a makett zászlórúdjára felvonják az országzászlót. A végül csak  meglengetett lobogón piros-fehér-zöld alapon két angyal tartja a magyar Szent Korona országainak a címerét.

 Nagybánya főterén 2017 szeptemberében

Szilárd Leó születésnapjára - Életéből 1898. február 11.

Szilárd Leó fényképe 1960-ból

Szilárd Leó (Budapest, Terézváros, 1898. február 11.– La Jolla, Kalifornia, 1964. május 30.) magyar származású fizikus. Az első, aki felismerte, hogy nukleáris láncreakció (és az atombomba) létrehozható. Mivel félelmetes lehetőségnek tartották, hogy először a náci Németország fejlessze ki az atombombát, meggyőzték Franklin D. Rooseveltet, hogy nekik kell elsőnek lenniük. Részt vett az erre irányuló Manhattan tervben.

            Szilárd igen energikus kutató volt, Hawkins professzor szerint naponta legalább húsz új ötlettel állt elő, amelyek igen képtelenül hangzottak, de ha havonta legalább egy igazán használható akadt közülük, akkor ez igazán nagy teljesítmény. Megrögzött agglegény volt, akit el nem lehetett képzelni, mint házas embert. Pedig 1951-ben megházasodott, mikor Amerikában újra találkozott régi ismerősével, Gertrud Weiss-szel. Házasságot kötöttek, de továbbra is külön éltek. Gertrud az orvosi egyetemen tanított. Igen boldogok voltak együttlétük rövid időszakaiban, de önálló életmódjukat soha nem adták fel. Élete akkoriban elég abszurd volt, hiszen felesége Denverben tanított, Szilárd munkahelye Chicagoban volt, lakhelye pedig egy szállodában New Yorkban. Csak élete utolsó szakaszában LaJolla-ban éltek igazán együtt.

Sírja Budapesten a Kerepesi temetőben

Einstein és Szilárd Leó

Szilárd Leó születésnapjára - - - 1898. február 11. Történetek, emlékezete

Szilárd Leóval kapcsolatos történetek

         Szilárd sokat segített másokon. Huga elmondása szerint nem volt igazán jó testvér, de amikor a férje megbetegedett, a világ másik végéről utazott oda és anyagilag segített rajtuk, de fennen hangoztatta, hogy ezt nem a sógoráért, hanem egyszerűen egy emberért teszi.

 Szilárd Leó-karikatura (David Levine)

            Egy másik eset D. Hawkins professzorral történt, mikor az politikai nézetei miatt anyagi nehézségekkel küszködött. Szilárd vitatta Hawkins igazát, és megpróbálta meggyőzni, de amikor ez nem sikerült, titokban komoly pénzösszeget hagyott egy közös barátjuknál, arra az esetre, ha Hawkins komolyan megszorulna.

            Francis Crick, a DNS szerkezetének és szerepének Nobel-díjas megfejtője jegyezte fel: Enrico Fermit sok minden érdekelte, így ez élet eredete is. Egyszer baráti társaságban ezt mondta: A Tejútrendszerben van legalább százmilliárd csillag, többé-kevésbé olyanok, mint a Nap. Sokuk körül bolygók keringenek, egyeseken folyékony víz is előfordul. A vízben a csillagfény hatására kémiai vegyületek szintézise indul meg, az óceánból langyos tápláló leves válik. Ebből az erőlevesből önreprodukáló struktúrák táplálkoznak. A természetes kiválasztódás belőlük mind fejlettebb, komplexebb lényeket hoz létre. Civilizációk kelnek életre, velük tudomány és technika. Újabb és újabb bolygókat keresnek fel ezek az értelmes lények, bejárva az egész Tejútrendszert. Ezeknek a rendkívül okos lényeknek a figyelmét aligha kerülheti el egy olyan szép bolygó, mint a Föld. De hát akkor hol vannak?" A kérdésre a jelenlévő Szilárd Leó rögtön válaszolt: "Itt vannak közöttünk. Kicsit furcsa az angol kiejtésük. Magyaroknak mondják magukat."

Emlékezete (a teljesség igénye nélkül)

–Emléktáblája Budapesten, a szülőházán (Bajza u. 20.)

-Az 1999. október 24-én két magyar csillagász (Sárneczky Krisztián és Szabó Gyula) által felfedezett kisbolygót Szilárd Leóról nevezték el (38442 Szilárd).

-Országos Szilárd Leó Fizikaverseny (minden évben az 1986/87-es tanévtől)

–Szobra a Paksi Atomerőmű Látogatóközpontja előtti parkban (Farkas Pál, 1995.)

–Szilár Leóról park elnevezve Pécs-Uránvárosban

–Szilárd utca Budapesten a 17. kerületben

Georg Klein: Szilárd Leó tízparancsolata (a Corvina Tudóstár sorozatban jelent meg)









A demotiválós kép az irodákból jól ismert motivációs poszterek legtöbbször vicces, szarkasztikus változata:

A román európaiság 5/3

Nagybánya - Városfal

"Miért igazságtalan a trianoni (1920) és a párizsi (1947) békediktátum" címmel eddig három kötetes könyvet írtam. A negyedik kötetben "Az elszakított területeken maradt magyar kisebbség élete a szocialista világrendszer bukása után" c. fejezet "Romániában" alcím alatti részben fog az alábbi megdöbbentő történet bekerülni. A hosszúsága miatt több részletben olvashatjátok.

–Magyarországon nemzeti egység alakult ki:

A Fidesz közleménye szerint Mihai Tudose akasztással fenyegette meg azokat az erdélyi magyarokat, akik a szülőföldjükön székely zászlót tűznek ki és kiállnak magyarságukért. Hangsúlyozta: ez a kijelentés a 20. század legsötétebb, legbarbárabb időszakait idézi, és olyan agresszivitásról tanúskodik, amely egy magát európainak tekintő állam kormányfőjétől megengedhetetlen. Mihai  Tudose szavai "túlmennek minden határon, példátlanok az európai politikában és végérvényesen belevésődnek minden magyar lelkébe és emlékezetébe". A kommunikációs igazgató szerint a román miniszterelnök azonnali bocsánatkérése a minimumot jelenti.  A Fidesz–KDNP mindent megtesz azért, hogy megvédje az erdélyi magyarokat akár Románia "primitív" kormányfője ellen is.

A Jobbik azonnali távozásra szólította fel Mihai Tudose-t, a magyar kormánytól pedig azt kéri, hogy az elvárható konzekvenciák levonásáig rendelje haza a bukaresti nagykövetet. Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője pénteken – kezében székely zászlóval, nyakában kötéllel – tartott sajtótájékoztatót Románia budapesti nagykövetsége előtt, tiltakozva az ellen, hogy a román kormányfő "gyakorlatilag halállal fenyegette meg Erdély azon magyarjait, akik a székely autonómiáért küzdenek". Ez az eset bebizonyította, hogy Románia a legsötétebb, a legprimitívebb soviniszta propagandával készül 1918. december 1, Erdély elszakításának 100. évfordulójára.. A politikus üdvözölte, hogy nemrég három erdélyi magyar párt egyeztetett az autonómiakoncepciók összehangolásáról, azt ugyanakkor bírálta, hogy ezt követően "barbár versenyfutás" kezdődött a román pártok és politikusok között, hogy ki tudja az eseményt minél hangosabban elítélni. A "balkáni versenyt" maga a miniszterelnök nyerte meg azzal a nyilatkozattal, miszerint a "székely zászló mellé azokat is ki kell akasztani, akik annak kitételét fontosnak tartják". Szávay István szerint ez jól beleillik az elmúlt évek magyarellenes támadássorozatába. Ezek közé sorolta egyebek mellett Tőkés László és Kelemen Hunor kitüntetésének elvételét, a kétnyelvű helyiség- és utcanévtáblák akadályozását, a magyar nyelvű oktatás ellen indított támadásokat és polgármestereket ért hatósági vegzálásokat. Ezzel együtt kétarcúnak nevezte, hogy Calin Popescu-Tariceanu, a román szenátus elnöke a kisebbségi jogok betartásának pozitív példájaként hirdeti Romániát a nemzetközi kommunikációjában. A Jobbik képviselője szerint ilyen esetekben az Európai Unió sem hallgathat, egy uniós tagállamnak pedig nem lehet olyan miniszterelnöke, aki halállal fenyegeti egy békés szabadságmozgalom aktivistáit. Kitért arra is, hogy Mihai Tudose a Szocialista Internacionálé alelnöke is egyben, ezért szerinte az MSZP-nek is fel kellene emelnie szavát abban a szervezetben, amelynek tagja.

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) szerint felelős politikus nem beszélhet Európában kisebbségek fellógatásáról következmények nélkül, s Mihai Tudose román miniszterelnöknek nincs helye többé az európai közéletben. Molnár Gyula, az ellenzéki párt elnöke szerint Magyarország és Románia is ugyanannak a közösségnek, az Európai Uniónak a tagja, amely többek között azért jött létre, hogy a Mihai Tudose hátat fordított a közös értékeinknek és szavai minden magyart, minden európait megsértettek.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint nehéz szavakat találni Mihai Tudose román miniszterelnök kijelentésére, felháborító és rendkívül szomorú, hogy egy európai ország vezetője ilyen felelőtlenül és minősíthetetlen stílusban nyilatkozik. A KDNP közleménye szerint, ha nem marad más hátra, akkor EP-képviselőjükön keresztül uniós szinten is szeretnék az esetre ráirányítani a figyelmet, és igyekeznek elérni, hogy a román kormányfő a lehető leghamarabb bocsánatot kérjen a megsértett emberektől.

Az LMP közölte: Tudose nemcsak az erdélyi magyarságot támadta, hanem a teljes magyarságot és az alapvető európai értékeket. A párt álláspontja szerint 2018-ban megengedhetetlen egy ilyen nyilatkozat. Felszólították a külgazdasági és külügyminisztert, hogy szóbeli jegyzék formájában azonnal tiltakozzon Románia budapesti nagyköveténél, és vegyen igénybe minden diplomáciai eszközt azért, hogy a román miniszterelnök haladéktalanul bocsánatot kérjen. (2018-ban írtam.)

Nagybányán

Állatok érdekes képeken