"Miért igazságtalan a trianoni (1920) és a párizsi (1947) békediktátum" címmel eddig három kötetes könyvet írtam. A negyedik kötetben "Az elszakított területeken maradt magyar kisebbség élete a szocialista világrendszer bukása után" c. fejezet "Romániában" alcím alatti részben fog az alábbi megdöbbentő történet bekerülni. A hosszúsága miatt több részletben olvashatjátok.
2018. január 9. A román lapok többsége Liviu Dragneának, a kormányzó Szociáldemokrata Párt elnökének reagálását idézi, aki az autonómiát olyan elfogadhatatlan és alkotmányellenes követelésnek nevezte, amely nem lehet alku tárgya.
Tág teret kapott a sajtóban a román jobbközép ellenzék legerősebb pártjának számító Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ludovic Orban elutasító nyilatkozata is, aki szerint a kezdeményezés gyakorlatba ültetése teljességgel esélytelen. A pártvezető – a Romániát egységes és oszthatatlan nemzetállamként meghatározó alaptörvényre utalva – emlékeztetett: bizonyos alkotmányos előírásokat nem is lehet módosítani. A helyi autonómia elvét tartalmazza ugyan az alkotmány, de azt nem lehet etnikai feltételekhez kötni, ami pedig a területi autonómiát illeti, Ludovic Orban szerint "ez a fogalom nem létezik a demokráciákban".
Volt olyan román politikus is, aki "felesleges feszültséget szító durva provokációnak" nevezte a magyar pártvezetők közös nyilatkozatát.
A Digi24 hírtelevízió által megszólaltatott Cristian Pirvulescu politológus, a bukaresti politikatudományi kar tanára úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarok legitim követelése az autonómia, amelyre az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban ígéretet is kaptak a románoktól. Csakhogy azokat az ígéreteket már az 1923-as román alkotmány hatálytalanította, egységes államként határozva meg Romániát, tehát ez az állami berendezkedés, amely megvalósíthatatlanná tesz minden autonómiaigényt, távolról sem "kommunista örökség" – érvelt a politológus.
2018. január 10. Mihai Tudose román miniszterelnök a Realitatea TV-nek adott interjúban beszélt a romániai magyar pártok autonómia elképzeléseinek összehangolásáról szóló találkozójáról: „Ugyanaz lesz a válaszom, mint amikor, nem tudom milyen nap alkalmából, zászlót próbáltak kitűzni. Ekkor világossá tettem, hogy ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is”. Tudose arról is beszélt, hogy nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani annak, hogy az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös állásfoglalást írt alá az erdélyi magyar autonómia-elképzelések összehangolásáról.
„Egy zászlókitűzési kísérlet, hogy mi rájuk vessük magunkat, hogy nekik aztán legyen okuk ránk vetni magukat". Szerinte nem szabad figyelmen kívül hagyni a magyar pártok felvetését, alábecsülni sem kell, de túlságosan nagy jelentőséget sem kell tulajdonítani neki, mert a célja az, hogy marakodással teljen el az Erdély és Románia egyesülésének kinyilvánításának centenáriumi éve. Hozzátette, hogy szerinte a magyar pártok nem képviselnek jelentős politikai erőt Romániában.
Porcsalmi Bálint, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke a nyilatkozat visszavonására, és bocsánatkérésre szólította fel a miniszterelnököt. Porcsalmi a Twitteren és a Facebookon is kirakott nyilatkozatában felelőtlennek és a miniszterelnöki tisztséghez méltatlannak minősítette a román kormányfő szerdán késő este tett nyilatkozatát. Szerinte „a primitív és középkori viszonyokra jellemző" szavaival a miniszterelnök „leplezetlenül megfenyegette a székelyföldi magyar közösséget". A miniszterelnök egyetérthet, vagy sem egy politikai nyilatkozattal vagy projekttel, de „nem küldheti akasztófára azokat, akikkel nem ért egyet." Szerinte vagy félretájékoztatták, vagy semmit nem értett meg az RMDSZ javaslatából, hogy kezdődjön őszinte párbeszéd a románokkal az autonómiáról.
2018. január 11. Délután Tudose Facebook-oldalán pontosította előző esti nyilatkozatát. Bejegyzésében közölte: románként és kormányfőként elutasít bármiféle tárgyalást Románia valamely részének az autonómiájáról. Úgy vélte: az autonómia sérti Románia alkotmányát, amely már az első paragrafusában biztosítja a román állam egységes és oszthatatlan voltát.
Erre reagált Borboly Csaba, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke, a székelyföldi Hargita megye önkormányzatát vezetője, aki az alkotmány 6. cikkelyét idézte. Eszerint az állam elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez. „Márpedig a székely zászló identitásunk kifejezésének egyik fő eleme, amelyről nem mondunk le".
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 444-nek adott nyilatkozatában vérlázító dolognak, fölháborítónak nevezte Tudose szavait. Azt mondta: „Minden erdélyi magyar embertől bocsánatot kell kérnie. Ez a stílus, ez a tónus az Európai Unióban és az európai politikában megengedhetetlen."
2018. január 12. Magyarország kapja be! valamint Székelyföld nem létezik! – feliratokat fújtak fel több csíkszeredai épület falára. Az egyik feliratot a városi távhőszolgáltató épületére graffitizték. A vállalat vezetője nyilatkozta: a feliratot letakarítják a falról, a városházával pedig egyeztetnek, hogy tegyenek-e feljelentést az ügyben. A város több pontján olvashatóak a narancssárga feliratok, a Nagy István utcában például a Ţinutul Secuiesc nu există (Székelyföld nem létezik) román nyelvű felirat látható, alatta pedig Victor Ponta román politikus neve vehető ki, aki a kijelentés egyik korábbi megfogalmazója. A Hargita megyei rendőrség szóvivője az MTI kérdésére elmondta: eddig senki nem tett panaszt a falfeliratok miatt a rendőrségen, ennek ellenére megvizsgálják az ügyet. Hozzátette, a sértő szövegek esetében a rendőrség panasz nélkül is eljár, megpróbálja azonosítani és felelősségre vonni az elkövetőket, de szerinte a megkárosított épülettulajdonosoknak is panaszt kell tenniük.
Máramarosszigeten
(2018-ban írtam)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése