Az élet útja

Az élet útja járművel

Boccaccio születésnapjára - 1313. június 15. Idézetek

Elcsókolt csók nem vész kárba, megújul a hold módjára.

A férfiak, néha akkor is, ha csak néhány napja nem láthatják kedvesüket, elkeserednek s elváláskor sírva fakadnak; szintúgy sok mindenre esküdöznek, ígéretet tesznek, s elhatározott szándékuk azt meg is tartani; de aztán valami új eset jön közbe, s kiverik fejükből esküiket (...) Esküre, könnyekre és ígérgetésre általában hamarabb kaphatók ők, mint hű szerelemre. Ingatag jellemük készteti őket minderre, hisz nincs egy se, ki ne szeretne inkább egy hónapban tíz szeretőt változtatni, mint hogy tíz hónapig egynél maradjon. Állandóan azt hiszik, hogy új módszerekre és formákra lelnek, s kérkednek vele, ha sok nő szíve volt az övék. Mit remélsz tehát? Hiú ábrándokkal miért áltatod magad? Úgysem vagy rá képes, hogy csélcsapságában akadályozd: szűnj meg szeretni őt, s mutasd meg, hogy ugyanolyan módon, ahogy ő csalt meg, te is megcsalhatod.

Jobb megtenni és megbánni, mint megbánni, hogy nem tettem meg.

Kemény élete van annak, aki hozzá nem illő asszonyba botlik.

(Forrás: Citátum)

 

Erkel Ferenc emlékére halála évfordulóján - 1893. június 15.

Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. - Budapest, 1893. június 15.) mint zeneszerző a magyar zenetörténetben azt a helyet tölti be, mint az orosz (nemzeti) zenében Glinka, a lengyelben Moniuszko, vagy a cseh muzsikában Dvorák és Smetana. Műveit a nemzeti hagyományok ápolása, a dallamkincs, a dal- és táncformák megőrzése, azok európai (elsősorban az olasz és francia, kisebb mértékben a német) stílusjegyekkel való ötvözése jellemzi (ennek egyik legismertebb példája a Hunyadi Lászlóba utólag komponált La Grange-ária). Erkel azon munkálkodott, hogy egyedülálló magyar operastílust teremtsen, és ennek érdekében a magyar nyelv sajátosságait építette a recitativókba, illetve magyaros táncjeleneteket írt operáiba (csárdások és verbunkosok).

A zenetörténészek szerint a Hunyadi László a magyar nemzeti opera első remekműve. Míg a korábbi operája, a Bátori Mária a verbunkos és népies magyar műdalokat ötvözi a hagyományos, elsősorban Bellini, Meyerbeer által képviselt stílussal, addig a Hunyadi Lászlóban már egyértelműen a magyaros stíluselemek határozzák meg a zenét. Ugyanez észlelhető a Bánk bánban is, amelyben az olaszos bel canto elemek csak néhány részletre korlátozódnak. Ebben az operában a magyar jelleget erősíti a hangszerelés és a zenekar speciális hangszerei: a citera, a cimbalom, az oboa és a viola d’amore. A Dózsa György című operája azonban már szakít az Erkel-operák korábbi hagyományaival, és a szólórészletek, zárt számok helyett az együttesek és a nagy ívű kórustablók veszik át a vezető szerepet. Ez a szerkezet a következő operájában a Brankovics Györgyben érik majd be, ott jól megtalálva a zárt számok és a kórusok közti egyensúlyt. A Brankovicsban már megjelenik a wagneri deklamáció (énekbeszéd) és a vezérmotívum, ebben a zene magyaros vonásai, a verbunkosra épülő jelleg háttérbe szorul.

Operái mellett említésre méltó az Ünnepi nyitánya, kórusművei (A magyarok istene, Magyar cantate, Magyar király-himnusz, Gyászkar, Buzgó kebellel stb.), dalai, hangszeres és zenekari darabjai (pl. a Marche hongroises), valamint a népszínművekhez és színdarabokhoz írt kísérőzenéi. Igen jelentős operaszervezői-vezetői tevékenysége is, Verdi, Donizetti, Rossini, Meyerbeer, Halévy, Auber több művét az ő irányítása idején mutatták be Magyarországon.

Gyermekei közül legidősebb fia, a karmester és zeneszerző, zeneakadémiai tanár, Erkel Gyula (1842–1909), a zenetanárként működő Erkel László [1844–1896], valamint az ugyancsak zeneszerző és karmester Erkel Sándor (1846–1900) folytatta a családi hagyományokat.

A Kerepesi temetőben található sírja méltó életművéhez (szobrász: Kallós Ede, építész: Márkus Géza)
(Erkel Ferenc életéről, emlékezetéről november 7-i bejegyzéseimben olvashat)

Petőfi Sándor: A nép nevében (a győri csata évfordulójára - 1809. június 14.)

Még kér a nép, most adjatok neki!
Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép,
Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hirét?
Izzó vastrónon őt elégetétek,
De szellemét a tűz nem égeté meg,
Mert az maga tűz; ugy vigyázzatok:
Ismét pusztíthat e láng rajtatok!

S a nép hajdan csak eledelt kivánt,
Mivelhogy akkor még állat vala;
De az állatból végre ember lett,
S emberhez illik, hogy legyen joga.
Jogot tehát, emberjogot a népnek!
Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg
Isten teremtményén, s ki rásüti:
Isten kezét el nem kerűlheti.

S miért vagytok ti kiváltságosok?
Miért a jog csupán tinálatok?
Apáitok megszerzék a hazát,
De rája a nép-izzadás csorog.
Mit ér, csak ekkép szólni: itt a bánya!
Kéz is kell még, mely a földet kihányja,
Amíg föltűnik az arany ere...
S e kéznek nincsen semmi érdeme?

S ti, kik valljátok olyan gőgösen:
Mienk a haza és mienk a jog!
Hazátokkal mit tennétek vajon,
Ha az ellenség ütne rajtatok?...
De ezt kérdeznem! engedelmet kérek,
Majd elfeledtem győri vitézségtek.
Mikor emeltek már emlékszobort
A sok hős lábnak, mely ott úgy futott?

Jogot a népnek, az emberiség
Nagy szent nevében, adjatok jogot,
S a hon nevében egyszersmind, amely
Eldől, ha nem nyer új védoszlopot.
Az alkotmány rózsája a tiétek,
Tövíseit a nép közé vetétek;
Ide a rózsa néhány levelét
S vegyétek vissza a tövis felét!

Még kér a nép, most adjatok neki;
Vagy nem tudjátok: mily szörnyű a nép,
Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hirét?
Izzó vastrónon őt elégetétek,
De szellemét a tűz nem égeté meg,
Mert az maga tűz... ugy vigyázzatok:
Ismét pusztíthat e láng rajtatok!

(Pest, 1847. március.)

Petőfi Sándor budapesti szobra Huszár Adolf alkotása

Kiválóan sikerült a Fiume, Abbázia és az Isztriai-félsziget látnivalói c. könyvünk bemutatója - Nagykőrös, 2024. június 11. 17 óra

A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület adta ki az Országhatártúra sorozat keretében.

A könyv megvásárolható Nagykőrösön a Kecskeméti utca elején található könyvesboltban.

A képeket a Kulturális Központ honlapjából vettük át.

A Nagy Tanári Kar-szoborcsoport megkoszorúzása - Nagykőrös, pedagógusnapon, 2024. június 2.

Margit-sziget (5/4.) Zárt területből közpark

A 2013-as árvíz közeledtével lezárták a jobb oldalon látható Margit-szigetet. Egy darabig senki nem léphetett be a területére, sőt ideiglenesen mindenkit ki is telepítettek.

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után az Udvar - a teljes alávetettség érdekében - a nádori méltóságot megszűntette, József Károly főherceg, József nádor unokája pedig fokozatosan megnyitotta a szigetet a nagyközönség számára. Az 1870-es évektől kezdődően pedig belépti díj fejében már bárki látogathatta, s ekkorra tehető a sziget már említett szabályozásának kezdete is. (A Tanácsköztársaság 130 napja alatt nem szedtek belépődíjat.)

1876-ban elkészült Budapest második állandó hídja, a Margit híd, amely azonban egyelőre még nem érintette a szigetet, mivel a szigeti lejáró csupán 1901-ben készült el (addig csak csónakkal volt megközelíthető). Például: a szigetre egyik leghíresebb vendége, a kései korszakának számos remekművét a sziget nyugodt fái között megalkotó Arany János is lélekvesztővel juthatott át. Richard Wagner, a már akkor is világhírű zeneszerző pedig egy alkalommal majdnem a Dunába fulladt, amikor vihar támadt a csónak kikötésekor. De dolgozott, és hosszú ideig élt itt Ady Endre, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Szép Ernő stb. Emléküket a sétautak mellett elhelyezett mellszobrok örökítik meg.

A 19. század második felében folytatódott a sziget kiépülése. Ahogy a Habsburgok egy magántársaságnak adták bérbe a szigetet, sorra nyíltak az éttermek, szállodák, például az 1872-ben Ybl Miklós tervezte Margitszigeti Nagyszálló, és mulatók, például a Casino 1860–70 között Ybl Miklós tervei alapján. 1871-ben még a lóvasút is megkezdte működését, és önmagát messze túlélve egészen 1928-ig szállította az utasokat. A sziget északi részén ekkor kezdték föltárni az artézi kutakat. (Folytatom)

50 érdekesség az emberi testről

1. Az agy annyi energiával működik, mint egy 10 wattos égő.
2. Az ingerek 170 mérföld per óra sebességgel közlekednek az idegpályákon.
3. Az agy használja fel a véráramban keringõ oxigén 20%-át.
4. Az arcszőrzet sokkal gyorsabban nõ, mint bármely mást szőrzet a testen.
5. Átlagosan napi 60–100 hajszálat vesztünk.
6. A nõi hajszál átmérõje fele a férfiakénak.
7. Kezünk körmei négyszer gyorsabban nõnek, mint a lábkörmeink.
8. A szõkék több hajszállal rendelkeznek.
9. Legalább a hajszálaink 50%-át el kell veszítenünk, mielõtt ez feltûnne valakinek.
10. A szív olyan nyomást fejt ki, mellyel akár 9 méterre is kilõhetné a vérlemezkéinket.
11. Az emberi gyomorban található sav elegendõ egy borotvapenge feloldásához.
12. A gyomrunk belseje 3–4 naponta megújul, mivel a régi feloldódik a gyomorsavban.
13. A nõk szíve gyorsabban ver, mint a férfiaké.
14. A tüdõ bal fele kisebb, mint a jobb fél, helyet hagyva így a szívnek.
15. Az ember túléli azt, ha a belsõ szervei nagy részét eltávolítják.
16. A nõk kétszer többet pislognak, mint a férfiak.
17. Az emberi test 75%-a víz.
18. Az ember élete során annyi nyálat termel, mellyel akár két úszómedence is megtöltető lenne.
19. A fülzsír termelése elengedhetetlen a normális fülműködéshez.
20. Naponta kb. 120 millió szexuális aktus történik a Földön.
21. A legnagyobb sejt az emberi testben a heréé, míg a legkisebb a spermiumé.
22. A fogunk már a születésünk előtt 6 hónappal elkezd nőni.
23. Minden baba kék szemmel születik, ez később az UV-fénynek köszönhetően éri el a szülőktől örökölt színét.
24. Minden ember kb. fél óráig egyetlen sejtként létezik, ezután indul be a robbanásszerű sejtosztódás.
25. A férfiak alvás közbeni erekciója a REM-fázis normális és szükséges velejárója.
26. Egy nagy étkezés után a hallásunk élesebbé válik.
27. Ha a nyálunk nem oldja fel a falatot, akkor nem érezzük az ízét.
28. Az emberi orr képes 50000-féle szagminta megjegyzésére.
29. Egy emberből kb. 4,5 kg hamu marad az elhamvasztása után.
30. A 60. életévünk környékén elveszítjük az ízlelőbimbóink 50%-át.
31. Míg a szemünk mérete nem változik a születésünk után, az orrunké és a fülünké igen.

32. Hétfőnként sokkal több ember hal meg szívinfarktusban.
33. Az ember előbb meghal az alvás hiányától, mint az éhezéstől.
34. A betegségek 90%-át a stressz okozza.
35. A nevetéshez 17 izmunkat használjuk, míg a homlokunk ráncolásához 43-at.
36. A babák még 300 csonttal születnek, ez felnőtt korukra 206 darabra csökken.
37. Az ember kb. 1 cm-rel magasabb reggel, mint este.
38. A legerősebb emberi izom a nyelv.
39. Egy lépés megtételéhez 200 izom munkája szükséges.
40. Percenként 3 millió sejtünk pusztul el.
41. Minden emberi nyelvlenyomat egyedi.
42. A leggyakoribb vértípus a 0-ás.
43. Az emberi ajak azért piros, mert gazdagon átszõtt hajszálerekkel.
44. Minél hidegebb helyen alszunk el, annál nagyobb eséllyel lesz rémálmunk.
45. Az emberi könny olyan enzimeket tartalmaz, mely számos baktériumot elpusztít.
46. Az emberi test annyi hõt ad le fél óra alatt, mellyel felforralható akár 2 liter víz is.
47. Senki sem tudja önmagát megcsiklandozni.
48. Az ember az egyetlen olyan élőlény, mely képes érzelmi okok miatt könnyezni.
49. A jobbkezes emberek átlagosan 9 évvel tovább élnek balkezes társaiknál.
50. Az orrunk és az ajkunk közötti bemélyedésnek saját neve van, philtrumnak nevezik 

A Margit-sziget (5/2.) A fénykor

A sziget első nagy fénykorát furcsa módon a tatárjárásnak köszönhette. A muhi csata katasztrófája után egészen Dalmáciáig menekülő, és ott mindkét lányát elveszítő IV. Béla ugyanis fogadalmat tett, hogy amennyiben az Úr újra leánnyal ajándékozza meg, valamint az ország megmenekül a tatár veszedelemtől, a lányát Isten szolgálatára rendeli. 1242 januárjában született meg a király lánya, Margit, akit IV. Béla a hazatérte után először Veszprémben, majd 9 éves korától a Nyulak szigetén alapított Domonkos-rendi kolostorban neveltetett. 1242-ben egyébként maga a király is az épségben maradt szigeti udvarházban telepedett meg, mivel a királyi palotát porig égették a tatárok.

A sziget fokozatosan benépesült. A 14. századi ferences kolostor oromfala, csúcsíves, mérműves ablaka, toronymaradványok, csigalépcső-darabok máig láthatóak. A sziget déli részére beköltöztek a johannita lovagok, az esztergomi érsek pedig az északi részén, a ami Árpád hídtól nem messze épített várat. A király lányának otthont adó domonkos kolostor aztán igazi nagyhatalommá nőtte ki magát. A zárda lakói még az esztergomi érseknek sem voltak alárendelve, közvetlenül a pápa parancsolt nekik, hatalmas birtokokkal rendelkeztek a környéken, s ők voltak Pest és Buda legfőbb urai is. A vámszedés jogával is rendelkeztek, adófizetés pedig természetesen föl sem merült. Nem csoda hát, ha az ország legnemesebb családjai adták leányaikat a Margit-szigeti kolostorba, amely így a korban egyfajta előkelő leánynevelő intézetként is funkcionált.

A kolostor fontos országos eseményeknek is helyszíne volt, hiszen 1266-ban itt kötött békét IV. Béla királyunk a fiával, V. Istvánnal (akinek a sírját itt megtalálták). Margit szentté avatási eljárása pedig nem sokkal 1270-ben bekövetkezett halála után megkezdődött, ám sajnos igencsak elhúzódott: csak 670 év elteltével, 1944-ben avatták szentté. A szentté avatási eljárásnak – és így közvetve a szigeti helyszínnek – köszönhetjük az egyik legelső általunk ismert magyar nyelvű könyv szövegét is. A Szent Margit csodatételeit dokumentáló iratokra épült a szent királylány magyar nyelvű életrajza, ami vélhetően már a 14. század elején elkészült, hogy a latinul esetleg nem tudó apácák és zarándokok is okulhassanak belőle. Ez a páratlanul bájos nyelvemlék, amelyből az egyes helyiségek rendeltetését is meg lehetet állapítani, izgalmas bepillantást enged a 13. századi apácák életébe, Ráskay Lea 16. századi Margit-szigeti apáca másolatában maradt ránk. Ez jól jelzi azt, hogy Margit kultusza egészen a török hódításig eleven maradt. 1540-ben az apácák Margit ereklyéivel együtt kénytelenek voltak elhagyni a szigetet, a kolostor pedig elnéptelenedett. A török hódoltság alatt a romba dőlt épület lassan betemetődött. Az 1838. évi árvíz után a sziget útjainak feltöltéséhez szükséges földet innen termelték ki, és ekkor bukkantak a templom romjaira. Padlója alatt sok sír is napvilágra került, de Margit sírhelyét csak 1958-ban találták meg a régészeti kutatás során. (Árpádházi-szent Erzsébetről hosszan megemlékezem 2013. január 18-i bejegyzésemben.) (Folytatom)

Nevezetességek az Ibériai-félszigeten - Gibraltár (2/1.)

Gibraltár egy brit tengerentúli terület, városállam, mely közel fekszik az Ibériai-félsziget legdélibb pontjához, s partjánál van a Gibraltári-szoros. Északon Spanyolországgal határos. A terület régóta fontos terepe  a Brit Fegyveres Erőknek és a Brit Királyi Haditengerészetnek.
A terület neve ennek arab megnevezéséből, a Dzsabal Tárikból (جبل طارق – Ţāriq hegye) származik. Ez a földrajzi alakzatra és a berber omajjád tábornokra, Tárik ibn Zijádra utal, aki 711-ben itt partra szállva megkezdte Hispania meghódítását.
Gibraltár szuverenitása a brit–spanyol diplomáciai kapcsolatok egyik legfontosabb kérdése. Jelentőségét nagyrészt fekvésének köszönheti, a Földközi-tenger „kijáratának” ellenőrzése esetenként stratégiai fontosságot kaphat.

Fekvése

A gibraltári Szikla látképe a repülőtérrel

Gibraltár voltaképpen egy 425 m magas, 1250 m széles mészkőszirt, a Gibraltár-szikla, talán Héraklész oszlopainak egyike. Észak és kelet felé meredek sziklák határolják. A szárazfölddel keskeny földnyelv köti össze, amely helyenként még az 1 km szélességet sem éri el. A nyugati oldal laposabb, itt helyezkedik el az angolok hadi és kereskedelmi kikötője. A kis méretekre jellemző, hogy a közúti forgalomnak szintbeli kereszteződése (!) van a repülőtérrel – gépkocsikkal a repülőgépek számára elsőbbséget kell adni.

Története

Világítótorony

Az ókorban görögül Kalpe volt a neve. 711-ben egy arab hadvezér, Tárik ibn-Zijád foglalta el, arab nevét (Dzsabal Tárik) is innen nyerte. 1462-ben került spanyol uralom alá. A spanyol örökösödési háború idején, 1704-ben egy angol és holland hajókból álló flotta sikeresen bevette Gibraltárt. Spanyolország 1713-ban, az utrechti békében átengedte a Sziklát Angliának. 1830 óta brit koronagyarmat. A második világháború alatt fontos brit támaszpont volt a Németország elleni harcban. A spanyolországi, fasiszta jellegű Franco-diktatúra már előzőleg fenyegette a területet, Franco ezt az eredetileg is spanyol régiót vissza kívánta szerezni. Az angolok tartottak attól, hogy a spanyol polgárháború kiterjedhet Gibraltárra is. A háború után Hitler úgy tervezte, ha Spanyolországot is sikerült a tengelyhatalmakhoz állítani, akkor az ún. Felix hadművelet keretében a spanyol-német haderők elűzik a briteket, emellett a spanyol hadsereget a francia és angol gyarmatok ellen vetnék be Afrikában. Franco azonban nem bízott Hitlerben, és a németek későbbi vereségei után még inkább indokoltnak látta a spanyol semlegességet, hogy ne váljanak az amerikai és angol haderők célpontjává. Így Franco végül elnézte azt, hogy Gibraltár továbbra is brit felségterület marad.

1967-ben népszavazást tartottak, amely fenntartotta a Nagy-Britanniához tartozást. 1967 és 1985 között a határ zárva volt. Hovatartozása máig is vitatéma Nagy-Britannia és Spanyolország között.

2006-ban Nagy-Britannia, Spanyolország és Gibraltár képviselői Córdobában tartott tárgyalásokon rendezték a mindennapi életet érintő, korábban megoldatlan vitás kérdéseket.

2016-ban a Brexitről szóló népszavazás után spanyol részről ismét felvetették, hogy igényt tartanak Gibraltárra.

Gazdaság

Gibraltár főtere

A lakosság megélhetését a kikötőben, a kőolaj-finomítóban, a brit katonai támaszponton, illetve az idegenforgalmi szolgáltatásokban létesített munkahelyek biztosítják.
Jelentős bevételei származnak a nemzetközi pénzügyi szolgáltatásokból, illetve a nemzetközi konferencia-központ státuszból.
A hajózási kiszolgálásból befolyó bevételek és a vámmentesség szintén fontos bevételi forrás.
Gibraltár saját pénznemmel is rendelkezik, a font sterlinghez rögzített gibraltári fonttal.
A jelenleg forgalomban lévő gibraltári 5 font sterlinges bankjegy előoldala. A gibraltári font valamennyi érméjén és bankjegyén II. Erzsébet királynő portréja szerepel fő motívumként.

Lakosság

A lakosság, spanyol megnevezése llanitos (spanyol, portugál, olasz, máltai, marokkói és zsidó elemekből összetevődött délspanyol tájnyelvet beszélő népcsoport), valamint britek élnek itt.

Vallások

Római katolikus 77%, anglikán 7%, muszlim 7%, zsidó 2%, egyéb 7%. Gibraltárban önálló egyházmegye működik. A római katolikus vallás a domináns, amelynek elsősorban spanyol, portugál és olasz hívei vannak, de sok angol is a római katolikus vallás követője. A gibraltári angol lakosság egy része, kb. a lakosság 7%-a anglikán, ugyanennyi személy iszlám vallású. Az iszlámnak elsősorban máltai és marokkói hívei vannak. A zsidó vallást a lakosság 2%-a követi, ami a gibraltári zsidók vallása. A lakosság 7%-a valamilyen más vallású.

 Közlekedés

• Közutak hossza: 46 km
• Repülőterek száma: 1 (lásd: gibraltári repülőtér)
• Kikötők száma: 1
• Drótkötélpályás felvonók száma: 1

Sport

2013. május 24-én a Gibraltári labdarúgó-szövetség az UEFA teljes jogú tagja lett.

Arborétum

Kellemesen sétáltunk és aludtam egyet benne a nagy melegben.