Kajahumor

Ma Botond napja van. Segítsetek! Melyik tortát válasszam?

Kajahumor

NEMZETEK KONYHÁJA - Ír kenyér

            Öt perc a munka, harminc perc sütés, és már ott gőzölög az asztalon az írek mesés kenyere! Nagyon jó kis aduász arra az esetre is, ha elfogy a kenyér, vagy nincs kedvünk boltba menni, mert vacak az idő.

            Nem egyszer találkoztam már a dagasztás nélküli kenyérrel különböző blogokon, de megmondom őszintén az, hogy valamit nem kell dagasztani, önmagában enyhén szólva kevés, ha azt nézzük, hogy 12 órát kell pihentetni a tésztát, aztán további egy órát, meg a tálat melegíteni még húsz percig.  Na ez nem az a recept! Hanem az, ami ötperces munkával kezdődik és harminc percnyi láblógatás után ropogósra sült kenyérrel ért véget. Méghozzá az írek híres szódás kenyerével, aminek a héja kopogós-ropogós, és aranybarna. Ezt a kérget azonban nem kell tépnünk, könnyű harapni, a belseje pedig puha és lyukacsos…

            A mennyiségeket kétféle módon fogom megadni, egyszer dekában, másodszor pedig a kefir poharával mérve azoknak, akiknek nincs kedvük mérlegezni.

Hozzávalók:
– 50 dkg finomliszt (5 enyhén púpozott pohár liszt)
– 1 teáskanál só
– 1 teáskanál cukor
– 1 teáskanál szódabikarbóna
– 2 pohár kefir vagy natúr joghurt (150 g-os)
– 2 dl víz (1 pohár víz)

Elkészítése:

            A sütőt 200 fokra kapcsoljuk! A száraz hozzávalókat egy keverőtálba szórjuk, majd a közepébe beleöntjük a kefirt és a vizet. Kézzel olyan tessék-lássék módra összedolgozzuk, tényleg csak nagyjából, ahogyan a képen is látszik.

            A lényeg, hogy egy lágy tésztát kapjunk, amit végül nagyjából kerekre igazgatunk és egyszerűen beleemeljük egy sütőpapírral kibélelt jénaiba. Most jön a kozmetikázás: vizes kézzel a tetejét elsimogatjuk, hogy picit simább legyen, majd késsel bevágjuk keresztalakban.

            Már mehet is a sütőbe, ahonnan bő harminc perc múlva illatozó, aranyszínre sült formában emelhetjük ki és tehetjük az asztalra legnagyobb örömünkre

Jó étvágyat!

Szerző: Rupáner-Gallé Margó

forrás: http://www.tudasfaja.com/hazi-kenyer-5-perc-alatt-dagasztas-kelesztes-nelkul/

Beremendi-Schultz Henrik koncertje - Nagykőrös, 2025. május 16. 17 óra

Mindenkit szeretettel várunk

 

Neves emberek okos mondásaiból

Monteverdi születésnapjára - 1567. május 15. Magyar vonatkozása

   Monteverdi szobra Budapesten, az Operaházon
      Claudio Monteverdi nagy jelentőségű olasz zeneszerző. 1590-1612 között Mantuában a herceg szolgálatában állt mint énekes, hegedűs, majd karmester. Első nagy művei Orfeo (1607), majd Arianna (1608) c. operái. 1613-tól a velencei Szent Márk-templom karnagya. Művészetének csúcspontját élete utolsó éveiben alkotott operái (Ulisse, de különösen Poppea megkoronázása; 1642) jelentik. Nemcsak az itáliai (elsősorban velencei) operaiskolára, hanem a műfaj egész fejlődésére alapvetően hatott. Az opera műfajának első jelentős képviselője. Madrigáljai a műfaj csúcspontjai. (Forrás: Új Magyar Lexikon)

          1595-ben a zeneszerző feleségül vette Claudia Cattaneo énekesnőt, az egyik udvari zenész lányát. Közben Vincenzo mantovai herceg már a török elleni hadjáratra készülődött: rokonát, II. Rudolf császárt, magyar királyt akarta megsegíteni. A herceg a magyarországi hadjáratot nagyszabású erődemonstrációnak szánta. Nem sajnálta a pénzt a költségekre: csak saját kísérete ezerötszáz főt tett ki és a zenészeit is magával vitte.

          Monteverdi indulása előtt fiatal feleségét Cremonába küldte az apai házba, ugyanis távolléte alatt a herceg a zenészeknek csak fele annyi fizetést juttatott, mint normál esetben. A hadjárat előkészületei a zeneszerző pénztárcáját sem kímélték: magának kellett gondoskodnia útiruháról, felszerelésről és az esetleges zenélések alkalmával az illő öltözékről. Végül Baldassare doktor segítette ki fiát anyagilag: amellett, hogy nála maradhatott a felesége, még pénzt is küldött számára.

      A herceg és hadserege Innsbruckon, Linzen, Prágán és Bécsen át érkezett meg Magyarországra.

Esztergomnál és Visegrádnál táboroztak le egy rövid időre. A sereg elfáradt a hosszú úton, és a katonák harci kedve is alábbhagyott, ráadásul járvány ütötte fel a fejét köztük. Hogy a muzsikusoknak a herceg ilyen körülmények között hogyan vette hasznát, nem lehet tudni. Monteverdi sokat látott és tapasztalt az utazás során, a tábori élet különleges élményt jelentett számára, amelyet később a Tankréd és Klorinda párviadala című madrigáljában (amelyet újabban szcenírozva, operaszínpadokon is szoktak játszani) elevenített fel újra. Muzsikájával sikerült lenyűgöznie a törököket is: a török források nagy tisztelettel emlékeztek meg a mantovai basa csodálatos művészéről. Hazaérkezésükkor Monteverdi rögtön nekilátott, hogy újjászervezze a szétzilált zenei életet. 
(Forrás: Wikipedia)