Ne irigykedjetek! Ti nem jó helyre születtetek!

Kazinczy Ferenc halála évfordulójára - 1831. augusztus 23.

        Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.), író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.

Utolsó évei, emlékezete

        Utolsó éveiben Sátoraljaújhelyen, Zemplén vármegye levéltárában (a mai városháza épületében) dolgozott, a levéltári iratok rendezésével foglalkozott. 1830. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósága a történelmi osztály tagjává nevezte ki. 1831-ben az összes akadémiai gyűlésen részt vett. Júniusban tért haza, ekkor nyomtatta utolsó kiadványát.

 

        Az 1831. évben az országos kolerajárvány. Zemplén megyében is kitört, augusztus 23-án Kazinczy is a járvány áldozata lett. Széphalmi kertjében temették el. Az akadémia 1832-es közülésen József nádor jelenlétében Kölcsey Ferenc mondott fölötte emlékbeszédet.

        Halála után Dessewffy József gróf indítványára az akadémia hozzáfogott Kazinczy hátrahagyott iratainak kiadásához, hogy a tiszteletdíjjal segítsen az özvegy és a hét árva anyagi helyzetén.

        Kazinczy születésének százados évfordulóját 1859-ben országszerte ünnepekkel ülték meg, ami az akkori politikai viszonyok közt kétszeres fontossággal bírt. Dessewffy Emil gróf a nemzeti lelkesedés alkalmát megragadván, gyűjtést rendezett Kazinczy emlékére és munkái kiadásának folytatására. A körülbelül 50 000 forintnyi begyült összegből Kazinczynak szegény sorsban elő leszármazottait segélyezték, továbbá megvették a széphalmi birtokot és a régi roskadt kastély helyébe dór stílusú mauzóleumot építettek.

 

        Születésének 250. évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank arany és ezüst emlékpénzt adott ki.

       Kritikusai, ismerői Kazinczy legjelentősebb művének levelezését tartják. Több mint 6000 levele ismeretes, ezek legnagyobb részét 1890–1911 között Váczy János adta ki 21 kötetben. További egy-egy pótkötet 1927-ben, illetve 1960-ban jelent meg, és azóta is újabb levelei kerültek elő.

        A nyelv és az irodalom világáról, a kert- és képzőművészetről, magánéletéről vagy az országos politikáról szóló leveleit egyaránt irodalmi szintre igyekezett emelni. Börtönévei után, amikor nem volt lehetőség irodalmi folyóirat indítására, ezt a hiányt másfél évtizeden át Kazinczy egész országra kiterjedő levelezése pótolta.

        Szerb Antal írta: „Egyike volt a világirodalom legszorgalmasabb levelezőinek. Levelezésben állott mindenkivel, aki hosszú élete alatt valamelyest csak számba jött a szellemi Magyarországon, és levelezett mindenről, ami értelmes téma akkoriban felmerülhetett. A kor belső története szempontjából ezek a levelek megbecsülhetetlenek, és mint alkotások is Kazinczy legjobb művei.”

        Radnóti Miklós 1942 májusában kelt levelében így írt: „A szobám falán három ’családi kép’ van, három fényképmásolat. Barabás egyik meglehetősen ismeretlen Arany-festményének másolata, ugyanerről a festményről külön a fej, és Simó Ferenc egy nemrégiben felfedezett festményének egy másolata az öreg Kazinczyról. A Kazinczy-képről csaknem mindegyik ’nem bennfentes’ látogatóm, de Aranyról is sokan megkérdezik: a nagybátyád? vagy a rokonod? Igen, felelem ilyenkor, Arany és Kazinczy. S valóban nagy- vagy dédnagybátyáim ők...”

Románia átáll a II. világháborúban - 1944. augusztus 23.

Nagy-Románia térképe 1942-ben

A Wikipedia szerint: A szovjet hadsereg Jászvásár (Issi) - Kisinyov offenzívájának sikere nyomán Románia hivatalosan kapitulál, és megtámadja addigi szövetségeseit, a német és magyar csapatokat. I. Mihály román király a politikai pártok és a hadsereg támogatásával sikeresen végrehajtja a kiugrást, Ion Antonescut letartóztatja és Constantin Sanatescu vezetésével új kormányt alakít.

A Helytörténeti Könyvtár szerint: 1944. augusztus 23-án Románia hivatalosan kapitulált, és megtámadta addigi szövetségeseit, a német és magyar csapatokat. Románia már 1943-tól titkos tárgyalásokat folytatott az angolszász hatalmakkal, melyek irányítását 1944. januárjában a brit kormány átengedett a Szovjetuniónak. 1944. augusztus 23-án 16.00 órakor I. Mihály király nevében Ion Stircea tábornok, a testőrség parancsnoka letartóztatta Ion Antonescu marsallt, Románia teljhatalmú katonai diktátorát (conducătorát).

18.00 órakor tájékoztatta a fegyverszüneti kérelméről a meglepett német követet, Manfred von Killingert. A Constantin Sănătescu vezérezredes elnökletével megalakított katonai kormány lezáratta a Bukarestbe vezető utakat és vasutakat, s blokád alá vonta a fővárosi német alakulatokat. 22.00 órakor a rádióban a király bejelentette a katonai-fasiszta diktatúra (sic!) felszámolását, az ellenségeskedés beszüntetését az Egyesült Nemzetekkel szemben, valamint a román hadsereg csatlakozását a szövetségesekhez.

A király, mint a fegyveres erők főparancsnoka parancsot adott a hadseregnek a második bécsi döntés által 1940-ben Magyarországnak ítélt Észak-Erdély elfoglalására. 24-én a román hadsereg országszerte támadásokat intézett a német hadsereg ellen, a Luftwaffe pedig bombázta Bukarestet. 25-én I. Mihály hadat üzent a Német Birodalomnak, a román hadsereg pedig átlépte a magyar határt. Az átállást követően a román hadsereg együtt harcolt a szovjettel, annak irányítása alatt. Az 1. és 4. román hadsereget szeptember 6-án a 2. Ukrán Front alárendeltségébe utalták.

Ki az alkoholista?

Tényleg minden relatív?

Puliszka receptjei

Nem feltétlenül kell a legegyszerűbb változathoz ragaszkodnunk.

Puliszka

Hozzávalók:

·10 dkg kukoricadara

·10 dkg kukoricaliszt

·só

·víz

Egy kis lábasban forralj fel sós vizet, majd öntsd hozzá előbb a darát, majd a lisztet. Közben folyamatosan kevergesd - a legjobb habverővel. Ha besűrűsödött, kanállal formázz belőle halmokat, és azonnal tálald.
 

Puliszka másképp

Hozzávalók:

·kukoricadara

·só

·víz

Forralj vizet, majd amikor már lobog, tedd bele a kukoricadarát. Főzd körülbelül 20 percig. Ezután vedd le a tűzről, és kevergesd pár percig. A puliszkát nedves fakanállal válaszd el az edény oldalától. Hagyd még egy kicsit, hogy megszívja magát, majd borítsd ki az edényből. Megolvasztott vajon pirítsd meg a puliszkadarabokat.

Juhtúrós puliszka

Hozzávalók:

·egy adag puliszka

·egy kis pohár tejföl

·25 dkg juhtúró

·zsír

Egy kisebb tepsit kenj ki olvasztott zsírral, oszlass el benne néhány kanál puliszkát, erre tegyél egy réteg túrót, tejfölt, csepegtesd le zsírral, majd jöhet egy újabb adag puliszka. Folytasd a rétegezést, míg a hozzávalók el nem fogynak, úgy, hogy legfelülre túró kerüljön. Forró sütőben pirítsd meg a tetejét, és melegen tálald.

Szalonnás puliszka

Hozzávalók:

·egy adag puliszka

·25 dkg húsos szalonna

·2 fej vöröshagyma

A puliszkát főzd keményre, majd, ha kihűlt, borítsd egy tiszta konyharuhára, és lapogasd el 1,5 centi vastagságúra. A felkockázott szalonnát pirítsd zsírjára, majd dobd mellé az apróra vágott hagymát is. Nem kell teljesen üvegesre párolnod, csak egy kicsit puhítsd meg. A puliszkát kend meg hagymás szalonnával, majd rétesszerűen tekerd fel, külsejét kend meg a megmaradt zsiradékkal, majd forró sütőben 5-10 perc alatt pirítsd meg.

ÉS MÉG SOKFÉLE VAN!

Eszem a puliszkát Nagykőrösön 2021. február 19-én.

Augusztus 20.

 

Tűzijáték Japánban

Ilyen volt Budapesten 2016-ban.: