„Önök
most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén
mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját.” – mondta
gróf Apponyi Albert a megalázó trianoni békefeltételek átvételekor. Ebben a
könyvben azt mutatom be, miként teljesült Apponyi jóslata, a mohóság és a
nagyravágyás hogyan ütött vissza.
–
Csehszlovákia és
Jugoszlávia szétesett a cseh és a szerb gőg következtében.
–
Lengyelország
ugyancsak feldarabolódott, saját mohósága eredményeként, mivel hatalmas idegen
nemzetiségű területeket is megkaparintott kialakításakor.
–
A Fiumei
Szabadállam és az Osztrák Köztársaság megszűnt politikusai tehetetlensége
folytán.
–
A Román Királyság
105,5 ezer km²-t
vesztett el az első világháború után
érdemtelenül és nemtelen eszközök bevetésével szerzett hatalmas területekkel
együtt kapott ellenségeinek köszönhetően.
–
Franciaország – felfuvalkodottsága miatt –
1940-ben hat hét alatt megsemmisítő vereséget szenvedett és elveszítette
függetlenségét.
A Magyar Királyság területe 1938–41.
között a nemzet türelmének, állhatatosságának és kiváló politikusainak
jóvoltából 79,1 négyzetkilométerrel növekedett.
A borító kiterítve:
2. kötet A trianoni diktátum korrigálása
Célom annak ismertetése, hogyan lehetett enyhíteni az első kötetben (Trianon történelmi tévedése) részletezett békediktátum hatalmas tévedésein. Milyen lehetőségei voltak és azt hogyan használták ki a húszas, harmincas évek politikusai? Áttekintést adok az 1920–1941 közötti időszakban véghezvitt okos, türelmes, szerteágazó és gigászi tevékenységről, amely elvezetett az elcsatolt területek több, mint a felének a visszaszerzéséhez. Ez végre meghozta a kitartás gyümölcsét a magyarság számára, felborult az addig erőszakkal fenntartott status quó, és a magyar politika helyzetfelismerése a magyarlakta területek visszaszerzését eredményezte. Magyarország területe 93,1-ről 172,2 ezer km²-re nőtt, azaz a Történelmi-Magyarország jó fele visszatért – 52,9%. A 9 300 000 (Trianonkor 7 000 000) lakos 14.683 300-ra bővült. 1941-re nagyjából kialakult a magyar etnikai határ, amit az antant urai nem vettek figyelembe a nagyban hirdetett elveik ellenére sem. Elemzem, lett volna-e még lehetőség több területet visszaszerezni, vagy máshonnan (például Ukrajnából) pótolni magunkat? Rávilágítok arra is, hogy ez a siker mennyire tette kiszolgáltatottá Magyarországot. (Megjelent: 2019. október)
1.
kötet Trianon történelmi tévedése
Részletesen
leírom amit
Trianonról (1920. június 4.) tudni illik, kifejtem, hogy
Magyarország szétesése nem volt történelmi szükségszerűség,
és újszerűen bemutatom, hogy a Történeti-Magyarország területén
belül miként húzták meg Csonka-Magyarország határát, és
hogyan szabdalták szét az utódállamok az ezer éves
Történeti-Magyarország testét. (Megjelent:
A trianoni békediktátum aláírásának 99. évfordulója előtt;
2019. április)
Ajándékba, saját célra nálam kedvezményesen lehet belőlük vásárolni, kérés esetén névre szólóan dedikálok is: batarzsbotond@freemail.hu
Sajnos a könyvbemutatók egy része elmaradt a koronavírus terjedése miatt, de néhányat azért sikerült megtartani nagy sikerrel. Belőlük válogatás:
A veszprémi meghívó
Pesterzsébeten, a Csili Művelődési Központban a könyvbemutató után dedikáltam
Budapest-Hegyvidék (XII. ker.), a Kulturális Szalonban Trianonról tartottam előadást (könyvbemutatóval egybekötve)
Berettyóújfaluban a plakát és a közönség egy része
A debreceni közönség egy része (fotó: Kántor Béla)
Miskolcon a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban előadás közben
Budapesten a Csokonai Művelődési Házban
