A labdarúgás világnapjára (A nők és a foci) - december 9.

     Nagymamán nagyon szerette a focit. A hetvenes években a televízió az egyetlen egy  csatornáján ritkán tudott focimeccseket közvetíteni. De a magyar válogatottat abban az időben jegyezték a világban (három magyar is tagja volt a világválogatottnak: Albert, Farkas, Mészöly), a Fradi is megnyerte a Vásárvárosok Európa Kupáját ( az UEFA Kupa elődjét). Nagymamám kedvence ugyan ki lehetett volna más, mint Albert Flóri. Szegény édesapám mindig mondta neki, egy hetven éves asszony hogy nézhet focit? De más hölgyet is ismertem, ismerek, akik szeretik és értik is a focit. Dehát mi focisoviniszták szívesen élcelődünk a hölgyeken. Én is ezt teszem:

A hölgyeknek a figyelmébe ajánlom ezt a néhány idegesítő kérdés elkerülését, amit egy régebbi újságban találtam:

Hazafelé az évszázad mérkőzéséről

(Megjelent: Népszabadság, 2013. november 23.)

Olimpia napján - Az újkori játékok kezdete

     Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére 1894. június 23-án Párizsban ült össze az a kongresszus, amelyen elhatározták az olimpiai eszme újjáélesztését. Rá két évre Athénben megrendezték az első újkori olimpiát. 

    Az első újkori olimpia 1896. április 6-tól április 16-ig tartott. A játékokra 14 országból 285 sportoló gyűlt össze, hogy 43 versenyszámban mérje össze tudását.

    Kicsit kevesebben voltak, mint most, a huszonegyedik században, de akkortájt a világ országainak többségében azt sem tudták, mi a sport, s mai értelemben vett versenyzésről csupán Európában és az amerikai kontinens északi felében lehetett szó.
    Nők – akárcsak az ókorban – még nem lehettek jelen sportolóként, de legalább beléphettek a stadion nézőterére, nem kellett súlyos büntetéstől tartaniuk.

      A megnyitó napján óriási tömeg hömpölygött a stadion felé. Amikor negyed négykor felhangzott a királyi himnusz, 70.000-en töltötték zsúfolásig a nézőteret, és még mintegy 50.000-en lepték el a stadiont övező domboldalakat. Már akkor is ugyanúgy vonzotta a sport a közönséget, mint manapság.

    Konstantin trónörökös beszéde után következtek a királyi megnyitó szavak, és utána zúgott, ünnepelt a stadion. Coubertin később így gondolt vissza az ünnepélyes megnyitóra: Végre elkövetkezett a pillanat, amikor a megújult, vakítóan fehér athéni stadionba beözönlött a nézők tömege, és György király az olimpiai játékok felújítását megpecsételte az ünnepélyes formulával: „Az első nemzetközi olimpiai játékokat Athénban megnyitottnak nyilvánítom. Éljenek a részt vevő nemzetek! Éljen a görög nép!” Ágyúk sortüze dördült, elengedett galambsereg szállt szárnycsattogva, látványosan a stadion felett.

    Amikor a nézők elcsendesedtek, a játéktéren felsorakozott zenekarok kíséretében egy háromszáz tagú férfi kórus előadta Szamarasz görög zeneszerző gyönyörű olimpiai himnuszát, melyet a nézők tomboló tapssal jutalmaztak:

„Halhatatlan ősi szellem,

Szépség, nagyság s igazság atyja Te

Szállj le hozzánk, s ragyogd be

Az eget és a földeket.”

    Az olimpián manapság elsősorban a győzteseket ünnepeljük, így Coubertin báró által megfogalmazott elvet a vesztesek vigasztalására szoktuk alkalmazni: „Az olimpiai játékok legfontosabb elve a részvétel, és nem a győzelem, mivel az élet értelme nem az, hogy hódítsunk, hanem, hogy jól harcoljunk”.
Humor:

A magyar sport napja - május 6.

       Annak emlékére, hogy a Magyar Athletikai Club (MAC) 138 éve ezen a napon rendezte meg az első szabadtéri sportviadalt Budapesten.

          A kormány 2000-ben hozott határozata alapján ünnepeljük a magyar sport napját, tisztelegve a magyarországi sport alapjait lerakó nemes elődök előtt és elismerve annak sikeréért és népszerűsítéséért fáradozók munkáját. Ennek jegyében az akkori ifjúsági- és sportminiszter díjakat alapított, hogy a magyar nemzet nevében köszönetét fejezze ki a hazai sportélet kiválóságai előtt, és követendő például állítsa őket a felnövekvő nemzedékeknek.

Ezen a napon a kiemelkedő   sportteljesítményt nyújtó sportolóknak adományozzák a Csík Ferenc-díjat. 

A Bay Béla-díjat azok kapják, akik edzői tevékenységükkel és jelentős nevelő-oktató munkájukkal járultak hozzá a magyar sportélethez. 

A Kemény Ferenc-díjat a sport területén kiemelkedő tudományos tevékenységet végzők nyerik el.

A Kerezsi Endre-díjat a testnevelés és a sport iskolai népszerűsítésében, az ifjúság testedzésének és a diáksportnak a szervezésében, fejlesztésében kifejtett eredményes tevékenység elismerésére az iskolai, diák- és egyetemi sport területén tevékenykedő személyek részére adományozzák.
Esterházy Miksa-díjat a sport népszerűsítésében, a lakosság fizikai és erkölcsi állapotának fejlesztése érdekében kifejtett kiemelkedő munka elismerésére alapították.

          A testneveléssel és a sporttal foglalkozó civil szervezetekben, köztestületekben dolgozók, továbbá a magyar testkultúra és sportélet fejlesztése érdekében ahazai és nemzetközi sportéletben eredményesen munkálkodó személyek részére nyújtják át. Kiosztásra kerül a Magyar Sportért Életműdíj és a Magyar Sportért Díj. 

A Magyar Sport napja alkalmából megkoszorúzzák a Szabadság téri MAC emlékművet

Sporthumor

A sítalp történetéből

Nálunk alig száz esztendeje ismerik, de fenn, északon a norvégek, svédek, finnek már ezer esztendővel ezelőtt sítalpakon járták a hómezőket, behavazott rengetegeket, lejtőket.        Csakhogy ott annak idején nem mulatságnak, sportszernek találták fel, hanem az éghajlat, a hosszabb telek, s bőséges havazások elleni küzdelemből született meg a sí. Tüzelőt, élelmet kellett szállítani, a települések közt néha minden kommunikációt lehetetlenné tett a hatalmas hó. ,,Úttalan utakon” – mondja a régi beszédfordulat; a hó egész felülete ilyen úttalan út, csak közlekedési eszköz kell hozzá. Megfigyelték valaha, hogy a rénszarvas soha nem süpped be annyira a hóba. Az eszesebb megfigyelők rájöttek, hogy az állat talpa, mikor lép, egészen szétterpeszkedik, olyanszerűvé válik, mint a lapát, s így nagyobb felületre osztja el a testsúlyát. Nos erre „rénszarvas lábat” készítettek maguknak is: könnyű faháncsból, vesszőkből font szerkentyűvel megnövelték a talp felületét. Tulajdonképpen ez volt a sítalpak felé megtett első lépés. Persze ezzel a készséggel, melyet szó szerint hócipőnek is neveznek arrafelé, még csak cammogni lehetett, siklani aligha.

Ám valakik addig mesterkedtek, amíg ezt is megoldották – a talpaknak hosszirányban kell elnyúlnia, és simának kell lennie. Egy norvég szólásmondás szerint a sí a hómezők hajója, miképp egy legenda szerint a hajót „a tenger síjének” nevezik. A legjobb sítalp nyírfából készül ott északon. Nehéz kifaragni, mert egyike a legkeményebb, legtömörebb fáknak, de nem is törik olyan könnyen, mint más fajták.

Az északi népek történelmében a harcosok sem lóháton, hanem sítalpon indultak a csatába. Norvégia fővárosában létezik símúzeum is, ahol a sí történetét szemléltető legrégebbi síféléket, sí-emlékeket állították ki.

(Forrás: Lászlóffy Aladár: Régi rejtély – Új talány)

A magyar labdarúgás napjára - november 25.

        Az „Aranycsapat” 1953. november 25-én a londoni Wembley stadionban 6:3 arányban legyőzte a hazai pályán akkor már 90 éve veretlen angol válogatottat. A sporttörténeti győzelem emlékére a Magyar Labdarúgó Szövetség 1993-ban november 25-ét a magyar labdarúgás napjává nyilvánította. A magyar válogatott tagjai az évszázad mérkőzésén: Grosics Gyula - Buzánszky Jenő - Lóránt Gyula - Lantos Mihály - Bozsik József - Zakariás József - Budai II László - Kocsis Sándor - Hidegkuti Nándor - Puskás Ferenc - Czibor Zoltán. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv.

  Ennek tiszteletére összegyűjtöttem néhány érdekességet a foci magyarországi kezdeteiről.

            Az egyik legrégebbi futball szövetség a magyar. 1901. január 19-én alakult meg. Másfél év múlva már sor is került az első válogatott mérkőzésre. A bécsi Prater Stadionban 5:2 (3:0) arányban kikaptunk. A magyar focisták már ekkor is kényelmesek lehettek, mert a legjobb játékosok közül többen nem utaztak el Bécsbe, a rossz idő miatt.

            A következő mérkőzés már sikeres volt, mert Budapesten 2:1 (1:1) arányban legyőztük Csehország válogatottját. Nem sokkal később visszavágtunk az osztrákoknak is, a Margit szigeten épült új stadionban 3:2-re győztünk.

            Az Angliából érkezett bőrlabdát több mint 112 éve, 1898. december 12-én mutatták be a Budai Torna Club tornacsarnokában. Ray Dezső építész Angliában tanuló fia hozta magával a karácsonyi hazautazása alkalmával.

            A „kerek bőr” csatát nyert. A BTC megalakította a futballszakosztályát, amelynek első játékosai a klasszikus sportágak hívei – tornászok, birkózók, atléták, úszók – köréből kerültek ki.

            Néhány hónapig zárt ajtók mögött edzettek, majd az első nyilvános mérkőzésre 1897. május 9-én került sor Budapesten. Kék-fehér és piros-kék futballisták kétszer 45 perces, szabályos mérkőzést vívtak egymással. A kék-fehérek 5:0-ra nyertek, náluk játszott ugyanis Ray Ferenc, aki Svájcban és Angliában már sokat focizott, s így a tapasztalatlan védők mellet kedve szerint lőtte a gólokat.

 Az első nemzetközi mérkőzésre sem kellett sokat várni. 1897 őszén játszották, a Budai Torna Club ellenfele egy bécsi csapat volt. A BTC középcsatára nem kisebb sportember volt, mint Hajós Alfréd, az első magyar, aki úszásban két aranyérmet is nyert. A bécsi csapatban egyébként csak két osztrák játékos szerepelt, a többi angol volt. Az eredmény nem lehetett kétséges, a vendégek 2.0 arányban nyertek.

          (A fenti írásomban támaszkodtam a Veszprém megyei Maratonban 1998. június 18-án megjelent cikkemre.)

Zsolt fiam kiegészítése:
A 6:3 linkje, ahol az egész meccs végignézhető:
http://default.indavideo.hu/video/Magyarorszag-Anglia_63_Wembley_1953_Teljes
Amúgy fél évre rá, 1953. május 23-án Budapesten 7:1-re vertük meg őket. Máig ez az angol válogatott legnagyobb arányú veresége – és ahogy most látszik, ez egy ideig nem is dől meg.
Összefoglaló itt látható: http://www.youtube.com/watch?v=oNTR3-y86Xc

A marathóni futás eredete - i. e. 490.

A marathóni csata (ógörögül: Μάχη τοῦ Μαραθῶνος) a görög–perzsa háborúk egyik legjelentősebb ütközete, amely Athén és a perzsák között zajlott i. e. 490. szeptember 13-án. I. Dareiosz hadai ütköztek meg a Miltiadész vezette görög sereggel. A csata, mely görög győzelemmel végződött, nagyrészt Hérodotosz leírásából ismert.

A legenda szerint a hírnök, aki Athénba elvitte a győzelem hírét, úgy kimerült a futástól, hogy odaérve csak annyit bírt mondani, hogy „Győztünk!”, és holtan esett össze. Futása inspirálta a maratoni futást, melyet először az 1896. évi nyári olimpiai játékok során rendeztek meg, hossza ma 42,195 km.

Hagyományosan óriási perzsa túlerőről szokás beszélni a marathóni csata kapcsán, ez azonban vélhetően nem felel meg a valóságnak. Az ókori források több százezres seregről is beszélnek. Egy modern becslés szerint, mely a tengeri szállítás lehetőségein alapul, valószínűleg 25 000 fő körül lehetett a perzsa sereg, amely útközben még apadt is, mert a szigetvilág sok megszállt területén kellett helyőrséget hagyniuk. Ezt figyelembe véve reális becslésnek tűnik, hogy Marathón mezejére már csak húszezer perzsa (illetve a perzsák szolgálatára kényszerített más nemzetiségű) katona érkezett.

Az athéniak tízezer harcost állítottak ki, akikhez csatlakozott az ezer plataiai katona. Mivel a csatában végül nem vett részt a perzsa lovasság, még az is elképzelhető, hogy az ütközet kiegyenlített erőviszonyok vagy akár görög létszámfölény mellett zajlott. Pontos források nem állnak rendelkezésre, csak becslések, az azonban nagyon valószínűtlen, hogy többszörös túlerőben lettek volna a perzsák.

NOSZTALGIA - TIZENKÉT ÉVE TÖRTÉNT Hatalmas világcsúcsot lőtt íjával Mónus József

Új távlövő rekordot állított fel Mónus József magyar íjász a Kína belső-mongóliai tartományának Ergun városában rendezett nyílt, nemzetközi hagyományos íjászversenyen 11 ország tucatnyi tartományából érkezett mintegy száz kiváló versenyző előtt.

         Mónus maga készítésű íjával és vesszőjével elért 653 méteres lövése minden korábbi rekordot megdöntött, és csaknem 145 méterrel haladta meg saját korábbi rekordját, melyet 2010-ben Budapesten teljesített..

          Az eredményt mongol, kínai és török bírák hitelesítették. A bajnokság szervezői az új csúcs tiszteletére emlékoszlopot emelnek hasonlóan ahhoz, amikor a Mongol Birodalomban 1226-ban Eshunkei mongol íjász 502,5 m rekordtávolságra lőtt. Ezt az emléket "Dzsingisz kán köve" néven a szentpétervári Ermitázs Múzeumban őrzik.

A verseny második legjobb eredményét is magyar íjász érte el, a 15 éves Posta Csongor.

Budapesten 2010 márciusában rendeztek Nyílegyenes Távlövő Bajnokságot, amelyen Mónus megdöntötte az akkor 784 éve (!!) érvényes rekordot. A Mónus József (Grózer Csaba segítségével készült) ún. rövid nyilvesszője 508,74 méterre szállt, hat méterrel haladva meg a középkorból ismert rekordot. Már akkor megdőlt az elődeinkre rásütött bélyeg, hogy csak 300 méterre voltak képesek ellőni, hiszen Mónus fegyvere hagyományos anyagokból készült a ma használatos szintetikus anyagok helyett.

A hazai íjászokat régóta foglalkoztatta az a legenda, hogy a 13. században egy török katonának sikerült átlőnie a Boszporuszt. Ma a világverő magyar íjásznak is sikerülne. Mónus korábban az [origo]-nak úgy nyilatkozott, távlati célja, hogy a 907-es pozsonyi csata emlékére 907 méter fölé lőjön el egy nyilat.
(A bejegyzésem készült: 2012. szeptember 1-én.)

Foci EB elé - Focipályák

Néhány nappal a foci EB előtt így néznek ki a pályák

Az első olimpiai játékokról - - - - - Athén, 1896. április 6-16.

(Saját megjelent cikkem)

Az első játékokon kilenc sportág negyvenhárom versenyszámában avattak bajnokot:

Versenyszámok az 1896. évi nyári olimpiai játékokon
Sportág, szakág	Egyéni		Csapat
	férfi	női	férfi	női	vegyes	összesen
atlétika	12	0	0	0	0	12
birkózás	1	0	0	0	0	1
kerékpározás	6	0	0	0	0	6
sportlövészet	5	0	0	0	0	5
súlyemelés	2	0	0	0	0	2
tenisz	1	0	1	0	0	2
torna	6	0	2	0	0	8
úszás	4	0	0	0	0	4
vívás	3	0	0	0	0	3
Összesen	40	0	3	0	0	43

Az eredeti programban szerepelt az evezés is, de az időjárás miatt elmaradtak a versenyek.

Magyar részvétel
Sportolók	7 férfi
Arany 2 Ezüst 1 Bronz 3 Össz. 6
Pontszám	38
Helyezés az éremtáblázaton	6.
Helyezés a ponttáblázaton	7.

Puskás Öcsi születésnapjára - április 1.

            Puskás Ferenc született: Purczeld Ferenc, közismert becenevén Puskás Öcsi, Spanyolországban Pancho‎; (Budapest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.) labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója.

            1950 és 1954 között a magyar nemzeti futballválogatott csapatkapitánya volt. Az 1956-os forradalom leverésének hírére külföldön, először Bécsben maradt, ahová rövidesen felesége és gyermeke is követte. Később Spanyolországba költözött, ahol 1958-ban a Real Madrid játékosa lett. 39 évesen felhagyott játékosi pályafutásával és futballedzőként kezdett tevékenykedni. 1991-ben végleg Magyarországra költözött, ahol 1992-től az MLSZ utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója, végül pedig 1993-tól egy rövid időre a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. 2000-től kezdődően Alzheimer-kórral és más betegségekkel küszködött, a kórházat csak ritkán hagyhatta el. Egészségi állapota idővel egyre rosszabbra fordult. Puskás Ferenc 2006. november 17-én hunyt el.

            Puskást minden idők legjobb magyar futballjátékosának tekintik, amellett, hogy hazájában köztiszteletnek örvendett, a sportág számos nagy alakja, például Pele, Cruyff, Beckenbauer vagy Di Stéfano is nagyra becsülte.

            Páratlan játékát a rendkívüli robbanékonyság, a tökéletes labdakezelés, a kiismerhetetlen cselek, a szellemes megoldások, a szinte centiméterre pontos átadások, a nem mindennapi helyzetfelismerés és a briliáns lövőkészség jellemezte. Akaraterejét igazolja, hogy amikor Spanyolországba igazolt, túlsúllyal küszködött, ám átállt a spanyol ritmusra, és rövid időn belül lefogyott a megfelelő szintre. Harmincéves kora után is képes volt a megújulásra, és a publikumot a régi játékával, sőt néha annál is jobbal kápráztatta el. Ismert volt erős és hihetetlenül pontos bal lábas lövéseiről.

            Puskást az IFFHS a 20. század egyik legjobb európai játékosának tekinti. 2004-ben felkerült a neve a világ legjobb labdarúgóinak névsorát tartalmazó FIFA 100-as listára.

         Néhány vélemény róla:

Grisics Gyula: A világon akárhova megyünk, a magyarokról megtudják honnan jöttek, az biztos hogy az első reakciójuk: a Puskás...

Orth György: Egyetemi tanár lehetne a labdarúgás tudományának katedráján

Alfredo Di Stéfano: Játékosként és emberként is tízes! Minden magyarnak segített, olyan volt a magyaroknak, mint egy nagykövetség. A pénzét rájuk költötte…

Buzánszky Jenő: Életét a labdarúgásnak szentelte, igazi barát és sportember volt a pályán és a pályán kívül. A pályán zseni, az életben ember tudott maradni. Beírta nevét abba az „Aranykönyvbe”, amely a magyarok nagy cselekedeteit és világörökségét rögzíti. Ez megőrzi nevét örökre a 21. század és a jövő évezredek magyarjai számára. (Forrás: Wikipedia)