2024. február 24., szombat

Az ember és az állat

































Galambóc vára az Al-Duna mentén

Galambóc (szerbül: Голубац/Golubac, németül: Taubenberg, törökül: Gögerdsinlik) falu és járás Szerbiában.

Földrajz

Újmoldovával átellenben, közvetlenül a Duna jobb partján, a Vaskapu-szorosnál fekszik. Galambóc járáshoz 24 falu tartozik.

Történelem

Galambóc vára helyén egykor Columbaria római erőd állott. A várat a rácok (későbbi szerbek) építették, 1334-ben Károly Róbert hódította meg hadjárata során. 1387-ben Lázár szerb fejedelem ostromolta. A török először 1391-ben foglalta el, de ekkor még Perényi Péter visszafoglalta. A szerb várat 1427-ben szerződéssel szerezte meg Zsigmond király, de annak szerb kapitánya a töröknek adta át 12 000 aranyért. 1428-ban Zsigmond ostrom alá vette, de a szultán serege felszabadította, és a király is alig menekült meg. 1458-ban Mátyás serege ostromolta, de a belharcok miatt kénytelen volt az ostromot félbeszakítani. 1481-ben Kinizsi Pál foglalta el, de nemsokára megint török kézre került. 1688-ban Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta. Festői romjai a Duna partján állnak Galambóc mellett.

Galambóc ostroma 1428 májusában zajlott, amikor a Zsigmond magyar király vezette magyar haderő - litván és havasalföldi segédcsapatokkal megerősítve - ostrom alá vette az 1427-ben török kézre került várat. Az ostromban - a magyar történelemben elsőként - nagy szerepet játszott a tüzérség, amelynek segítségével szinte be is vették a várat, de időközben megérkezett II. Murád szultán a vár felmentésére, ezzel eldöntve a csatát. A magyarok vereséget szenvedtek, Zsigmond is alig menekült meg. A csata eredményeként a törökök kezére került Szerbia és Bosznia nagy része.

Előzmények

Az Oszmán Birodalom a 14. század végére elérte a Magyar Királyság déli határait, miután leigázta a Balkán-félsziget nagy részét. Szerbia területének jelentős része is oszmán fennhatóság alá került, a megmaradt területek a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom állandó nyomásának voltak kitéve. Az oszmán hódítást megakadályozandó, Lazarevics István szerb despota szövetségre lépett Zsigmond magyar királlyal.
Zsigmond és Lázárevics István 1426-ban szerződést kötött, amelyben a szerb despota lemondott Nándorfehérvárról, Galambócról és még néhány kisebb várról a magyar király javára, cserébe unokaöccsének, Brankovics Györgynek despotaként való elismeréseként. Lázárevics István 1427. július 18-án meghalt, Zsigmond pedig kérte Brankovicstól a szerződés betartását, az új despota azonban megpróbált kibújni az egyezség alól, így Zsigmondnak fegyverhez kellett folyamodnia és erővel foglalta el Nándorfehérvárt, mire a többi vár is meghódolt, Galambóc kapitánya azonban egy, Lázárevics despotával kötött szerződésre hivatkozva nem akarta átadni a várat, hanem követelte Zsigmondtól a váltságdíj megfizetését, aki ezt megtagadta, így a kapitány II. Murád oszmán szultánhoz fordult, aki megfizette a kért 12 000 aranyat, így a vár a törökök kezére került.
Galambóc vára a Duna túloldaláról

Az ostrom

Zsigmond természetesen nem hagyta annyiban és hadjáratot tervezett a vár elfoglalására. Még a tél folyamán felépíttette Galambóccal szemben Lászlóvárát, amely a magyar hadjárat kiindulópontjául szolgált. Zsigmond 15 - 20 000 főnyi sereget toborzott össze, amelynek részét képezték a Cserni Száva vezette litván segédcsapatok, valamint II. Dan havasalföldi fejedelem 6000 katonája. Brankovics azonban nem volt hajlandó segítséget küldeni.
A vár ostroma 1428 április végén kezdődött. Ez volt első olyan magyar seregek által végrehajtott ostrom, amelyben nagy szerepet kapott a tüzérség. A magyarok hajókról bombázták a várat, valamint a szemben fekvő Lászlóvár tornyáról is állandóan lőtték, rongálták a falakat. A törökök keményen védekeztek, de a falak idővel annyira megrongálódtak, hogy már csak nehezen tudták védeni. A magyar seregek már döntő rohamra készültek, amikor II. Murád szultán nagy sereg élén megérkezett az ostromlott vár felmentésére, a túlerő láttán pedig Zsigmond jobbnak látta inkább fegyverszünetet kötni. Az egyezség értelmében Galambóc török kézen maradt, cserébe a magyar sereg szabad elvonulásának biztosításáért.
A magyar csapatok nemsokára megkezdték a Dunán való átkelést, de a törökök megszegték szavukat és támadásba lendültek a még át nem kelt csapatok ellen, akik közt ott volt Zsigmond is. A kialakult küzdelemben a király védelmét Rozgonyi István temesi főispán látta el, akinek a felesége, Szentgyörgyi Cecília (egyes források Rozgonyi Cicelle néven is emlegetik) - aki részt vett az ostromban is - hajókkal érkezett a király és férje segítségére, akiket sikerült is kimentenie. A visszavonuló magyarokat Cserni Száva fedezte litván csapataival, akik mind egy szálig elestek, de a magyar csapatok aránylag kevés veszteséget szenvedtek.

Következmények

Az oszmán seregek Galambóc felmentése után végigpusztították egész Szerbiát, Brankovics György csak a magyar fennhatóság megtagadásával és évi adó fizetésével tudta a békét megvásárolni. Ezt követően Murád szultán seregei Bosznia ellen fordultak, ahol megverték II. Tvrtko bosnyák király seregeit és több fontos várat elfoglaltak.
Zsigmond egy esetleges török támadásra felkészülve megerősítette az ország déli határán álló várakat, főként Nándorfehérvárt, amelynek parancsnokául Tallóci Matkót nevezte ki, ezenkívül pedig a Szörényi bánság védelmére letelepítette a Német Lovagrendet.
Murád szultán azonban végül is nem támadta meg Magyarországot, hanem inkább fegyverszünetet kötött Zsigmonddal, ezzel néhány évre biztosítva a békét a két ország között.

Az esemény irodalmi feldolgozása

Arany János 1852-ben verset írt Zsigmond király megmentőjének, Szentgyörgyi Cecíliának tiszteletére, Rozgonyiné címmel.
A képeket 2017-ben készítettem

Elfelejthetjük a nyelvtanulást?

Pár év múlva talán mindegy lesz, hogy angolul, magyarul, finnül, afgánul tudunk csak beszélni. A Microsoft csodakészüléke eltünteti a nyelvi korlátokat. A technológia látszólag egyszerű: az ember például angolul magyaráz valamit, a beszédet a rendszer beazonosítja, felismeri az értelmét, lefordítja, a szórendet az adott nyelvhez igazítja, és kész. Pár pillanat eltolással olyan, mintha alanyunk nem angolul, hanem például magyarul vagy afgánul  beszélne. Ráadásul a saját hangján.
A Microsoft szerint a rendszer még korántsem tökéletes, egyelőre a beszélt nyelvnek csupán 86–88 százalékát ismeri fel. A kutatási igazgató reméli, hogy a most bemutatott technológiával néhány éven belül sikerült eltüntetni a nyelvek közötti akadályokat.
Egyesek szerint sok buktatója lehet: például kérdés, hogy a rendszer megérti-e a szlenget vagy a különböző popkulturális utalásokat. És mi van akkor, ha valaki beszédhibás? Azt nem fordítja-e félre?
A rendszer működése egyenlőre függ a nyelvtől is: ha például a Google fordítót vesszük alapul, az angol és német között egészen jól működik, de a magyarral már nehezen boldogul.
(2014-es hír)

Jászai Mari születésnapjára - - - - - - 1850. február 24.

         Jászai Mari (eredeti neve: Krippel Mária)
         Idézet tőle, amit mindenkinek ajánlok a figyelmébe: „Minden dicsőségnél, minden tehetségnél többet ér: szeretni. Nem az, hogy az embert szeretik, hanem az, hogy az ember szerethet! (...) Szeretni valakit, felolvadni benne, érte élni, vele élni, vágyódni, vágyódni utána: ez az élet értelme!”

Élete

            Édesapja Krippel József ácsmester, édesanyja Keszey Julianna. Már 10 évesen pesztonkaként dolgozott, majd szolgáló lett Bécsben és Budapesten, markotányosnő a königgrätzi csatában. Eredeti nevét annyira nem szerette, hogy még a születési anyakönyvi kivonatból is kiégette a Krippelt (a német szó jelentése beteg, kissé lesajnáló értelemben). 1866-ban, tizenhat évesen Hubay Gusztáv társulata után szökött Székesfehérvárra, és statisztálni kezdett. 1867-ben már Budán játszott, 1869-ben a kolozsvári színházhoz szegődött. Budai tartózkodása alatt ismerkedett meg első férjével, Kassai Vidor komikussal, akitől két év házasság után vált el. 1872-ben lett tagja a budapesti Nemzeti Színháznak, melyhez haláláig hűséges maradt (egy évre, 1900-ban a Vígszínházba szerződött), 1901-től a Nemzeti örökös tagja. Bemutatkozó előadásában Bánk Bán Gertrudisát játszotta. 1893-tól egy évig a Színművészeti Akadémián is tanított. Férfifalónak tartották, bár saját szavai szerint kapcsolatait mélyen átélte. Válása után többé nem ment férjhez.

Jászai Mari Gertrudis szerepében az 1870-es években

Művészete

            Őstehetség volt, ismereteit folyamatos tanulással mélyítette. Mindenekelőtt tragikus sorsú szerepekben tündökölt, Shakespeare nőalakjait, Antigonét, Jokasztét és Élektrát, Kleopátrát, Margit királynét, Lady Macbethet, Volumniát, Gonerilt, Konstanciát, a Rómeó és Júliában a dajkát és Capuletnét formálta meg kiemelkedő tehetséggel. Utolsó szerepe Gloucester özvegye volt a III. Richárdban. Tehetségesen és szívesen szavalta Petőfi Sándor verseit – például munkásoknak szervezett előadóesteken. Fordított is: Ibsen John Gabriel Borkmann című művét Jászai fordításában mutatta be a Nemzeti Színház. Összesen mintegy 300 szerepet játszott. 1926-os halála után nyilvánosságra került naplója, jegyzetei színháztörténeti szempontból is értékesek az utókor számára.

Emléke (a teljesség igénye nélkül)

          Róla nevezték el a tatabányai Jászai Mari Színházat. Nevét ezenkívül Budapesten és más városokban számos közterület viseli (Pl. tér az V. és a XIII. kerületben). A Vénuszon egy krátert neveztek el róla. Az ő nevét viseli egy rangos színművészeti kitüntetés is, a Jászai Mari-díj. Budapest V. kerületében a Magyar utca 34. sz. alatti Színészotthont róla nevezték el, domborművel díszített emléktábla őrzi emlékezetét (Borbereki-Kovács Zoltán alkotása).
(Jászai Mari sírja
Budapesten, a Kerepesi temetőben (Seenger Béla, Miakits Károly, Szabó Jenő)

2024. február 23., péntek

A katolikus apák büszkélkednek

Öt igazhitű katolikus, deresedő hajjal ülnek a kávézóban, és élvezik a délutáni nyugalmat. Egyszer csak megszólal az egyik:
–A fiam pap, és amikor bemegy valahová, mindenki "atyám”-nak szólítja.

Erre megszólal a másik: Az én fiam püspök, és  ha bárhova belép mindenki "kegyelmes uram”-nak szólítja.

Kihúzza magát a harmadik és azt válaszolja: -Az én fiam bíboros, és mindenki "excelenciás uram”-nak szólítja.

A negyedik erre is rátromfol, és azt mondja: Az én fiam a pápa, és amikor meglátják, 
mindenki leborul eléje, és "őszentségé”-nek szólítják.

 Az ötödik szerényen szürcsöli a kávéját, majd megjegyzi csendesen:
–Furcsa ez a világ. Nekem csak egy csinos, magas, karcsú lányom van 110-es mellbőséggel, 
58 -as  derék és 78 -as csípő mérettel, és ha belép valahova,
 mindeni azt mondja "Édes Istenem!".

Pucolj fokhagymát mikrohullámmal!

          A vöröshagyma pucolása és aprítása mellett a fokhagymáé szinte eltörpül, de a ragacsos héj azért sok kellemetlenséget tud okozni, főleg, ha kevésbé türelmes férfi (vagy nő) dolgozik, vagyis inkább dolgozna velük. Itt egy praktika, ami segít!
Nem kell izom- vagy idegmunkát befektetni, elég, ha húsz másodpercre betesszük a fokhagymafejet a mikróba. Utána a fejet szedjük szét, majd nyomjuk ki a gerezdet: szinte magától fog kicsúszni a héjból.

Herkulesfürdő - Erdélyben

, 
Herkulesfürdő (románul: Baile Herculane, németül: Herkulesbad, latinul: Aqua Herculis, római neve: Ad aquas Herculi sacras) város ma Romániában fekszik Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Orsovától 17 km-re északra, a Cserna partján fekszik.

Nevének eredete

Neve arra utal, hogy a rómaiak hite szerint a hévizek Herkulestől függtek.

Története

A Cserna-folyó völgyében levő meleg forrásokat már a rómaiak is ismerték. Herkulesnek templomot és oltárt emeltek itt, aki a meleg források istene volt. Fürdőjét valószínűleg Traianus császár építtette, ásatásakor Herkules szobrok és fogadalmi táblák kerültek elő.
A rómaiak után fürdője a népvándorlás viharaiban feltehetően elpusztult és feledésbe merült, de a 19. században ismét kiépült. 1773 nyarán egy bécsi orvos elemezte a Herkulesfürdő vizét és megállapította, hogy csodálatos gyógyító ereje van. Ez időtől kezdve mind több beteg látogatott ide. Ekkor épültek elegáns barokk palotái, melyek mára nagyrészt lepusztultak.
A régi üdülőteleptől kissé távolabb az 1970-es években hatalmas modern házakból új fürdőtelep épült fel.
1910-ben 517 magyar, román és német lakosa volt. A trianoni békediktátumig (1920. június 4.) Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásához tartozott.
1992-ben 6340 lakosából 6090 román (96,05%), 91 magyar (1,43%), 57 német (0,89%), 50 cigány (0,78%) és 52 egyéb (0,82%) volt.
A Monarchia idejében épült, ma pusztulásra ítélték. Előtte a Cserna-folyó kezdete

A gyógyvizek összetétele és hatása

Herkulesfürdő gyógyvizei reuma, foglalkozási és női betegségek, emésztési zavarok, periférikus idegrendszeri, légző- és mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmasak.
A gyógyvizek ivókúra formájában is nagyon hatásosak, főleg a tápcsatorna és az emésztőszervek megbetegedése, valamint vese- és hólyagbántalmak esetében.
Fürdő és ivókúra esetén azonban ajánlatos minden esetben kikérni a szakorvos véleményét, mivel az itteni gyógyvizek ásványvtartalma nagyon tömény, csak egyetlen forrás vizében megengedett az orvosi vizsgálat nélküli fürdés.

Földrajza

Az európai hírű fürdőhely Lombardiával egy szélességi fokon fekszik, azonban a két vidék mégis lényegesen különbözik egymástól, mivel Herkulesfürdőn egyaránt érvényesül a közép-európai, a duna-feketetengeri és a mediterrán éghajlat.
A 160 méter magasságban fekvő Herkulesfürdő évi középhőmérséklete plusz 14 Celsius-fok, mivel a környező magas hegyek felfogják az erős szeleket. A tél itt enyhe, a nyár nem forró és az ég többnyire derűs.
A kedvező éghajlati viszonyok következtében gazdag és sokféle növényzet alakult ki a környéken, a sokféle növény közül azonban legjelentősebb a fürdőhely parkjának közepén álló több száz éves mamutfenyő.
A növényzeten kívül változatos a környék állatvilága is; a környéken sokféle lepkefaj található. A hely egyike Európa leggazdagabb lepkegyűjtő területeinek. A környék barlangjaiban számos különleges bogárfaj él, de a környéken előfordul kétféle vipera: a homoki vipera és a keresztes vipera is.

Látnivalók

·                    A szállodáknak általában saját fürdőik vannak, legnevezetesebb a Hotel Roman aljában található római fürdő.
·                    Határában vízierőmű található a Cserna-folyón.

Híres emberek

·                    Itt született 1895. április 18-án Czartorysky Mária néven Lázár Mária színművésznő, érdemes művész.


·                    Itt komponálta 1903-ban Pazeller Jakab világhírűvé lett hangversenykeringőjét, a Herkulesfürdői emlék-et.
(A képet 207-ben készítettem)