Az ember és az állat

Elfelejthetjük a nyelvtanulást?

Pár év múlva talán mindegy lesz, hogy angolul, magyarul, finnül, afgánul tudunk csak beszélni. A Microsoft csodakészüléke eltünteti a nyelvi korlátokat. A technológia látszólag egyszerű: az ember például angolul magyaráz valamit, a beszédet a rendszer beazonosítja, felismeri az értelmét, lefordítja, a szórendet az adott nyelvhez igazítja, és kész. Pár pillanat eltolással olyan, mintha alanyunk nem angolul, hanem például magyarul vagy afgánul  beszélne. Ráadásul a saját hangján.

A Microsoft szerint a rendszer még korántsem tökéletes, egyelőre a beszélt nyelvnek csupán 86–88 százalékát ismeri fel. A kutatási igazgató reméli, hogy a most bemutatott technológiával néhány éven belül sikerült eltüntetni a nyelvek közötti akadályokat.

Egyesek szerint sok buktatója lehet: például kérdés, hogy a rendszer megérti-e a szlenget vagy a különböző popkulturális utalásokat. És mi van akkor, ha valaki beszédhibás? Azt nem fordítja-e félre?

A rendszer működése egyenlőre függ a nyelvtől is: ha például a Google fordítót vesszük alapul, az angol és német között egészen jól működik, de a magyarral már nehezen boldogul.
(2014-es hír)

Jászai Mari születésnapjára - - - - - - 1850. február 24.

         Jászai Mari (eredeti neve: Krippel Mária)

(Ászár, 1850. február 24. – Budapest, Krisztinaváros, 1926. október 5.)

         Idézet tőle, amit mindenkinek ajánlok a figyelmébe: „Minden dicsőségnél, minden tehetségnél többet ér: szeretni. Nem az, hogy az embert szeretik, hanem az, hogy az ember szerethet! (...) Szeretni valakit, felolvadni benne, érte élni, vele élni, vágyódni, vágyódni utána: ez az élet értelme!”

Élete

            Édesapja Krippel József ácsmester, édesanyja Keszey Julianna. Már 10 évesen pesztonkaként dolgozott, majd szolgáló lett Bécsben és Budapesten, markotányosnő a königgrätzi csatában. Eredeti nevét annyira nem szerette, hogy még a születési anyakönyvi kivonatból is kiégette a Krippelt (a német szó jelentése beteg, kissé lesajnáló értelemben). 1866-ban, tizenhat évesen Hubay Gusztáv társulata után szökött Székesfehérvárra, és statisztálni kezdett. 1867-ben már Budán játszott, 1869-ben a kolozsvári színházhoz szegődött. Budai tartózkodása alatt ismerkedett meg első férjével, Kassai Vidor komikussal, akitől két év házasság után vált el. 1872-ben lett tagja a budapesti Nemzeti Színháznak, melyhez haláláig hűséges maradt (egy évre, 1900-ban a Vígszínházba szerződött), 1901-től a Nemzeti örökös tagja. Bemutatkozó előadásában Bánk Bán Gertrudisát játszotta. 1893-tól egy évig a Színművészeti Akadémián is tanított. Férfifalónak tartották, bár saját szavai szerint kapcsolatait mélyen átélte. Válása után többé nem ment férjhez.

Jászai Mari Gertrudis szerepében az 1870-es években

Művészete

            Őstehetség volt, ismereteit folyamatos tanulással mélyítette. Mindenekelőtt tragikus sorsú szerepekben tündökölt, Shakespeare nőalakjait, Antigonét, Jokasztét és Élektrát, Kleopátrát, Margit királynét, Lady Macbethet, Volumniát, Gonerilt, Konstanciát, a Rómeó és Júliában a dajkát és Capuletnét formálta meg kiemelkedő tehetséggel. Utolsó szerepe Gloucester özvegye volt a III. Richárdban. Tehetségesen és szívesen szavalta Petőfi Sándor verseit – például munkásoknak szervezett előadóesteken. Fordított is: Ibsen John Gabriel Borkmann című művét Jászai fordításában mutatta be a Nemzeti Színház. Összesen mintegy 300 szerepet játszott. 1926-os halála után nyilvánosságra került naplója, jegyzetei színháztörténeti szempontból is értékesek az utókor számára.

Emléke (a teljesség igénye nélkül)

          Róla nevezték el a tatabányai Jászai Mari Színházat. Nevét ezenkívül Budapesten és más városokban számos közterület viseli (Pl. tér az V. és a XIII. kerületben). A Vénuszon egy krátert neveztek el róla. Az ő nevét viseli egy rangos színművészeti kitüntetés is, a Jászai Mari-díj. Budapest V. kerületében a Magyar utca 34. sz. alatti Színészotthont róla nevezték el, domborművel díszített emléktábla őrzi emlékezetét (Borbereki-Kovács Zoltán alkotása).
(Jászai Mari sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben (Seenger Béla, Miakits Károly, Szabó Jenő)

A katolikus apák büszkélkednek

Öt igazhitű katolikus, deresedő hajjal ülnek a kávézóban, és élvezik a délutáni nyugalmat. Egyszer csak megszólal az egyik:
–A fiam pap, és amikor bemegy valahová, mindenki "atyám”-nak szólítja.

Erre megszólal a másik: Az én fiam püspök, és  ha bárhova belép mindenki "kegyelmes uram”-nak szólítja.

Kihúzza magát a harmadik és azt válaszolja: -Az én fiam bíboros, és mindenki "excelenciás uram”-nak szólítja.

A negyedik erre is rátromfol, és azt mondja: Az én fiam a pápa, és amikor meglátják, 

mindenki leborul eléje, és "őszentségé”-nek szólítják.

 Az ötödik szerényen szürcsöli a kávéját, majd megjegyzi csendesen:

–Furcsa ez a világ. Nekem csak egy csinos, magas, karcsú lányom van 110-es mellbőséggel, 

58 -as  derék és 78 -as csípő mérettel, és ha belép valahova,
 mindeni azt mondja "Édes Istenem!".

Pucolj fokhagymát mikrohullámmal!

          A vöröshagyma pucolása és aprítása mellett a fokhagymáé szinte eltörpül, de a ragacsos héj azért sok kellemetlenséget tud okozni, főleg, ha kevésbé türelmes férfi (vagy nő) dolgozik, vagyis inkább dolgozna velük. Itt egy praktika, ami segít!

Nem kell izom- vagy idegmunkát befektetni, elég, ha húsz másodpercre betesszük a fokhagymafejet a mikróba. Utána a fejet szedjük szét, majd nyomjuk ki a gerezdet: szinte magától fog kicsúszni a héjból.

Herkulesfürdő - Erdélyben

, 
Herkulesfürdő (románul: Baile Herculane, németül: Herkulesbad, latinul: Aqua Herculis, római neve: Ad aquas Herculi sacras) város ma Romániában fekszik Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Orsovától 17 km-re északra, a Cserna partján fekszik.

Nevének eredete

Neve arra utal, hogy a rómaiak hite szerint a hévizek Herkulestől függtek.

Története

A Cserna-folyó völgyében levő meleg forrásokat már a rómaiak is ismerték. Herkulesnek templomot és oltárt emeltek itt, aki a meleg források istene volt. Fürdőjét valószínűleg Traianus császár építtette, ásatásakor Herkules szobrok és fogadalmi táblák kerültek elő.

A rómaiak után fürdője a népvándorlás viharaiban feltehetően elpusztult és feledésbe merült, de a 19. században ismét kiépült. 1773 nyarán egy bécsi orvos elemezte a Herkulesfürdő vizét és megállapította, hogy csodálatos gyógyító ereje van. Ez időtől kezdve mind több beteg látogatott ide. Ekkor épültek elegáns barokk palotái, melyek mára nagyrészt lepusztultak.

A régi üdülőteleptől kissé távolabb az 1970-es években hatalmas modern házakból új fürdőtelep épült fel.

1910-ben 517 magyar, román és német lakosa volt. A trianoni békediktátumig (1920. június 4.) Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásához tartozott.

1992-ben 6340 lakosából 6090 román (96,05%), 91 magyar (1,43%), 57 német (0,89%), 50 cigány (0,78%) és 52 egyéb (0,82%) volt.

A Monarchia idejében épült, ma pusztulásra ítélték. Előtte a Cserna-folyó kezdete

A gyógyvizek összetétele és hatása

Herkulesfürdő gyógyvizei reuma, foglalkozási és női betegségek, emésztési zavarok, periférikus idegrendszeri, légző- és mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmasak.

A gyógyvizek ivókúra formájában is nagyon hatásosak, főleg a tápcsatorna és az emésztőszervek megbetegedése, valamint vese- és hólyagbántalmak esetében.

Fürdő és ivókúra esetén azonban ajánlatos minden esetben kikérni a szakorvos véleményét, mivel az itteni gyógyvizek ásványvtartalma nagyon tömény, csak egyetlen forrás vizében megengedett az orvosi vizsgálat nélküli fürdés.

Földrajza

Az európai hírű fürdőhely Lombardiával egy szélességi fokon fekszik, azonban a két vidék mégis lényegesen különbözik egymástól, mivel Herkulesfürdőn egyaránt érvényesül a közép-európai, a duna-feketetengeri és a mediterrán éghajlat.

A 160 méter magasságban fekvő Herkulesfürdő évi középhőmérséklete plusz 14 Celsius-fok, mivel a környező magas hegyek felfogják az erős szeleket. A tél itt enyhe, a nyár nem forró és az ég többnyire derűs.

A kedvező éghajlati viszonyok következtében gazdag és sokféle növényzet alakult ki a környéken, a sokféle növény közül azonban legjelentősebb a fürdőhely parkjának közepén álló több száz éves mamutfenyő.

A növényzeten kívül változatos a környék állatvilága is; a környéken sokféle lepkefaj található. A hely egyike Európa leggazdagabb lepkegyűjtő területeinek. A környék barlangjaiban számos különleges bogárfaj él, de a környéken előfordul kétféle vipera: a homoki vipera és a keresztes vipera is.

Látnivalók

·                    A szállodáknak általában saját fürdőik vannak, legnevezetesebb a Hotel Roman aljában található római fürdő.

·                    Határában vízierőmű található a Cserna-folyón.

Híres emberek

·                    Itt született 1895. április 18-án Czartorysky Mária néven Lázár Mária színművésznő, érdemes művész.

·                    Itt komponálta 1903-ban Pazeller Jakab világhírűvé lett hangversenykeringőjét, a Herkulesfürdői emlék-et.
(A képet 207-ben készítettem)

Ilyenek a székelyek?

A mennyország kapusa - Dologtiltó Péter (Üszögös Szent Péter) napjára - február 22.

         A néphagyományban Üszögös Szent Péter napján tilos bármit dolgozni, mert az aznapi munka végeredménye üszkös (azaz beteg) lesz. Persze azért bizonyos feladatokat a dologtiltó napokon is el lehetett végezni, Üszögös Szent Péter tiltása is csak a több nap alatt befejezhető, nagyobb lélegzetvételű munkákra vonatkozott. Legfontosabbak:

·       nem lehet tyúkot, libát ültetni, mert megfeketedik a tojás, és nem kél ki,

·       nem lehet lisztbe nyúlni, mert üszkös lesz a búza,

·       nem lehet szántani, mert üszkös lesz a gabona.

·        amilyen az időjárás ezen a napon, olyan lesz József napján is.

            A kenyeret adó gabonatermesztéssel járó gondokat alig, vagy nem ismerő fiatalok, középkorúak könnyen lehet, hogy az üszögös szószerkezetre rácsodálkoznak. Nem árt azonban tudni, hogy a kenyérgabona-félék (búza, árpa, a rozs és a zab) súlyosan károsító gombabetegségei az üszöggombák. Azok közül is az úgynevezett kőüszög vagy büdösüszög különösen gyakori, és nagy károk okozója volt és maradt máig. Mivel évszázadokon át nem ismerték magát a kórokozót, ezért eredményesen nem tudtak ellene védekezni. A gyakorlat tapasztalatai alapján azonban kialakultak bizonyos népszokások, hagyományok és népi hiedelmek. Egykoron a nagy szerencsétlenségek elkerülésére az emberek különféle fogadalmat tettek, például a munkavégzés korlátozását.

            Üszögös Szent Péter – liturgikus nevén Péter – székfoglalása nálunk magyaroknál sajátos félreértés következtében szerencsétlen napnak számít. Csefkó Gyula mutatott rá, hogy őseink lefordították a hivatalos egyházi kifejezést: Szent Pétörnek ű székössége. Ebből olvasta ki azután a népnyelv az Üszögös Szent Péter alakot. Első írásos említése nagyon régen megtalálható, már az 1506-ban megjelent, magyar nyelvemlékeket őrző, összegező Winkler-kódexben.

            Péter apostol a tizenkét apostol egyike, Jézus tanítványa, a katolikus hagyomány szerint Róma első püspöke. Eredeti nevén Simonnak (figyelés, hallgatás, figyelem) nevezték. Jézus adta neki a Péter nevet, amely a görög Petrosz vagyis kőszikla szóból ered. Az apostolok között a legjelentősebb alak, nevét minden írás először említi a tizenkét tanítvány közül. A hagyomány szerint Jézus Krisztus neki adta a mennyország kapuinak kulcsait. Mint Krisztus tanítványai közül a legjelentősebb, nem véletlen, hogy Krisztus halála után ő került a keresztény vallás, az új vallás élére. A katolikus egyház szerint Péter a pápák, a halászok és Róma városának védőszentje. (Forrás: Wikipedia)

 Szent Péter a kecskeméti Nagytemplom freskóján (Roskovics Ignác)

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

A mennyország kapusa (részlet)

            Péter székfoglalása is szimbolikus jelentőségű: nem annyira az antiókhiai püspöki szék elfoglalása értendő alatta, inkább a pápai trónusé a földön, a mennyei portáé az égben, a Halak csillagképben. Az odaültetett apostolfejedelemre szükségképpen ragadt valami a pogány égistenek jellemző vonásaiból, különösen, hogy a Halak asztrológiai fővédnöke nem más, mint maga Jupiter. A legendák és mesék, valamint az ábrázoló művészetek Szent Pétere fehérhajú és szakállú, erős termetű öregember. „Jupiteri” külseje van tehát, és szerepköre szerint is gyakran lát el égisteni teendőket a nép képzeletében.

            Szent Péter, ha nem Jézus oldalán szerepel a mesékben, akkor az Atyaistent, tanácsadó öregembert, öreg királyt, a hős apját, erdei szellemet, az állatok királyát és a többi megbízói (szakszóval „elküldői”) szerepkört betöltő mesebeli lényt helyettesíti. Ilyen megbízó a klasszikus mitológiában Zeusz (Jupiter). Szent Péter örökli viharisteni funkcióit is, persze tréfás formában: „görgeti Szent Péter a hordókat”, „Szent Péter kuglizik” – mondják ma is, ha mennydörög, „Szent Péter elveszté pipáját” – járta a szólás régente, ha nagy szél fújt. (Forrás: Neumann-ház)

Kiválóan sikerült a Trianon könyvem bemutatója Budapesten 2024. február 20-án

A bejáratnál nézegetem a könyvbemutató plakátját. A könyvet a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület adta ki. Nagykőrösi bemutatója 2024. június 4-én 17 órakor lesz a Városi Művelődési Központban a Trianon-kiállítás megnyitása alkalmából.

Az érdeklődők egy kis része. Több értékes kérdés is elhangzott, elsősorban a képen látható hölgyektől és uraktól.

Nagyon jól éreztem magam. Sajnálhatja, aki nem tudott ottlenni. ----------------Fotó: Szigeti Márta

Az Összetartozás Háza küldte:

A nagykőrösi Önkormányzati Hírekben megjelent beszámoló a könyvbemutatóról: