Megszívlelendő igazságok - tömören

 

Az ehető lábtörlő - recept

           

Hozzávalók 4 főre:

35 dkg finomliszt

1 dl tej

1/4 kocka friss élesztő

(esetleg: 1 dl tej)

1 csapott kk só

1 csapott kk cukor

1 kk napraforgó olaj

7–8 db virsli

1 egész tojás (a kenéshez!) 

szezámmag (lehet kömény- vagy lenmag is, de akár el is hagyható)

Előkészület: 40 perc, sütés: 15 perc

Elkészítése:

1. A tészta hozzávalóiból tésztát dagasztunk, majd letakarva, meleg helyen duplájára kelesztjük. Ezután kinyújtjuk kb. 25x35 cm-es lappá, majd óvatosan átemeljük egy sütőpapírral bélelt tepsire.

2. Késsel vagy derelyevágóval hosszanti irányban végigvágjuk (felcsíkozzuk) a tésztát, de végeinél kb. 2–2 cm-re meghagyjuk a széleket.

3. Ezután a hosszában félbevágott roppanós virsliket (vagy egészeket), beszövögetjük a tésztacsíkok közé.

4. Felvert tojással lekenjük (esetleg megszórjuk szezámmaggal), majd előmelegített sütőben pirosra sütjük.

Sütési hőfok: 180°C; sütési mód: hőlégkeverés;
ízesítés: majonézzel, kecsappal, mustárral

          Ez a lábtörlő nagyon csábító, de nyakló nélküli evésétől mindenkit óvok a következő humoros viccel (Kismalac, 2011. 155. szám):

Búvártól kért segítséget a delfin - 2013.

Nem mindennapi esetet sikerült filmre vennie egy búvárcsapatnak: búvárhoz úszott segítségért egy horgászzsinórba gabalyodott delfin Hawaii partjainál. Az állat békésen tűrte, hogy a búvár letekerje az uszonyára tekeredett damilt.

          Egy csapat könnyűbúvár az ördögráják éjszakai életét figyelte 2013. január 11-én Kona-sziget partja mentén, amikor hirtelen delfinsipítást hallottak, és egy palackorrú delfin úszott feléjük. A delfin egyenesen az expedíció vezetőjéhez, Keller Laroshoz úszott. Hosszan és komótosan úszkált a búvárok körül, majd egyszer csak Laros körül kezdett el körözni és folyamatosan a hasát mutatta neki. Ahogy közel jött és hozzám nyomakodott, egyértelművé tette, hogy segítséget kér – mondta a profi búvároktató és ördögrája-szakértő.

            „Hamar észrevettem a bal első uszonyára tekeredett zsineget, amely az egész testét körbefogta, és a horog is beleállt. Teljesen nyilvánvaló volt számomra, hogy tőlem akar segítséget kérni. Megpróbáltam letekerni. Kiszedtem a melluszonyba akadt horgot. A zsinór a szájából lógott ki és szorosan rátekeredett az uszonyára. Megpróbáltam kézzel lefejteni a damilt, de féltem, hogy fájdalmat okozok neki, illetve még jobban megsebesíthetem az állatot, így elővettem egy kést, hogy azzal vágtam le” – mondta Laros.

A búvár hozzátette, hogy az állat türelmesen és békésen tűrte a hosszú műveletet. A búvároktatónak sikerült eltávolítani a horgot és a zsinór jó részét, de amikor a többi búvár is csatlakozott hozzá, és megpróbálták a maradék zsinórt is leszedni, akkor a delfin elúszott, és nem tért vissza többé. Sajnos nem sikerült az összes béklyótól megszabadítani, mert a vízi emlősnek idővel fel kellett mennie a felszínre levegőért, de legalább a horgot és a sérülést okozó zsineget eltávolították róla.

A búvároknak videón is sikerült megörökíteniük az esetet, amely nemcsak szívmelengető, de egyben az első olyan felvétel, amelyen az látható, hogy egy vadon élő állat az emberektől kér segítséget.

A delfin intelligenciája az emberével vetekszik?

Az ember intelligensebb a delfinnél, igaz, éppencsak – derült ki pár éve egy amerikai tudósok által végzett kutatásból. A kutatók a palackorrú delfinek szürkeállományát vizsgálták behatóan, hogy pontos ismereteket szerezzenek. A kutatások során kiderült: a delfinek némileg kisebb agyállománnyal rendelkeznek, ezzel szemben agyuk erősebben barázdált és nagyobb a felülete – ez utóbbi kiegyenlítheti a "hiányzó" tömeget. A palackorrúak agyának barázdáltsága különösen a neocortexet, vagyis az agykéreg külső rétegét érinti, ami felelős az összetettebb gondolkodásért és az öntudatért.

Az ember és a delfin közötti intelligenciaverseny továbbra is szoros, egy "vesztes" kiléte azonban már nyilvánvaló: az emberszabásúak – például a csimpánzok és a gorillák – a palackorrú delfinekhez és más delfinfajtákhoz képest is jelentős hátrányban vannak.

Az emberszabásúak agya mindössze kétszer olyan nagy, mint a hasonló méretű állatok átlagos agymérete. A delfineké ezzel szemben ötszöröse annak, mint azt testméretük alapján várni lehetne, az emberé pedig hétszerese. Az emberszabásúak a más szempontokat – többek közt az agy felépítését – tekintve is jócskán elmaradnak a delfinektől.

A palackorrúak minden követelménynek eleget tesznek, amelyek szerint az egyes példányokat egyéniségként lehet kezelni – vélekednek bizonyos tudósok. Egyaránt vannak pozitív és negatív érzéseik, érzelmeik. Öntudattal is bírnak, és képesek megszabni viselkedésüket. Észreveszik magukat a tükörben – erre az emberen és az emberszabásúakon kívül csak ők képesek. Megismerik egymást, és tisztelettel közelítenek társaikhoz. A palackorrúak meg tudnak oldani összetett feladatokat, mindezt analitikusan és tervszerűen teszik.

Társas lények, szívesen játszanak az emberrel is, ezért a legkedveltebb állatok közé tartoznak. Ugyanakkor ragadozók és kevesen tudják, hogy egymás közti érintkezéseikből sem hiányzik az agresszió, sőt a gyilkosság, de ez nem túl gyakran esik meg. Nagyon ritkán fordul elő az, hogy az embert is megtámadják.
(2013-as eset volt)

Szent Száva ünnepe - január 27.

      Szent Száva a szerb államiság megteremtőjeként tisztelt, dinasztiaalapító I. István szerb fejedelem legkisebb fia. A bizánci műveltség szellemében nevelkedett, erősen vonzódott a szerzetesi életmódhoz. 1192-ben vette fel a Száva szerzetesi nevet, és vezető szerepet vállalt a szerbiai egyház életében. Kialakította a szerb egyház szervezetét, nyolc püspökséget alapított, rendezte a kolostorok működését, iskolákat és kórházakat hozott létre, összeállította az első szerb jogszabály-gyűjteményt. 1220-ban a pápától engedélyt kapott arra, hogy a mindenkori szerb ortodox érsek áldja meg a szerb király koronáját. A Szentföldről való visszatértében, az akkori bolgár fővárosban – Tirnovoban – halt meg 1235-ben. Két évvel később I. István Ulászló szerb király a dél-nyugat szerbiai Mileševa kolostorba vitette át Szent Száva ereklyéit, amit 1594-ben Szinán török pasa a bánáti szerbek lázadásának megtorlásaként a Nándorfehérvár (ma: Belgrád) melletti Vracsar mezején nyilvánosan elégettetett.

            Tevékenységének eredményeként Szerbia civilizációs forradalmon ment át, melynek köszönhetően a magába forduló szerb kultúra az európai kultúrák családjának egyik tagjává vált, s a kor legfejlettebb bizánci (balkáni) műveltségét közvetítő keleti kereszténységgel kapcsolódott össze. A szerbség legkedveltebb középkori személyisége ma is a legnagyobb tiszteletnek örvend: Szent Száva a szerb oktatás és a kultúra védőszentje. Ünnepe – január 27-e – munkaszüneti nap a szerbiai iskolákban.

            Magyarországon a szerbek (régebbi nevükön: rácok) az egyik hivatalosan elismert nemzeti kisebbség, lélekszámuk a 2001-es népszámlálási adatok alapján 3816. A magyarországi szerbek nyelvének és kultúrájának megőrzésében fontos szerepe van a szerb ortodox egyháznak. A Trianoni Magyarországon 43 templomuk van (pl: Ráckevén, Esztergomban, Szentendrén, Egerben, Székesfehérváron), az egyházi szervezet élén a szentendrei püspökség áll. A magyarországi szerbek egyik legragosabb intézménye a Budai Szerb Ortodox Püspökség páratlan egyházművészeti gyűjteménye és könyvtára Szentendrén, amely egyben a szerb ortodox egyház tudományos központja is.

Az első félév végére - Iskolai dolgozatokból csemegék

A karlócai béke - 1699

Karlóca (régi magyar neve Karom, szerbül Сремски Карловци / Sremski Karlovci, horvátul Srijemski Karlovci, németül Karlowitz, törökül Karlofça) város és járás Szerbiában, a Vajdaságban. Bár földrajzilag a Szerémségben fekszik, közigazgatásilag  a Dél-bácskai körzethez  lett sorolva.

Fekvése

Újvidéktől 11 km-re délkeletre, a Duna jobb partján fekszik.

Nevének eredete

Eredeti neve a régi magyar Karon személynévből ered, az pedig a bolgár-török Krum személynévből származik. A betelepülő szerbek a magyar Karom helységnevet hozzáigazították a szomszédos Karlóca (ma Novi Karlovci) helység szerb eredetű nevéhez. A szerb név eredetileg a szerb Karlo személynévből származik, jelentése Károlyék.

Története

1308-ban Karon néven említik először. A török hódításig a Báthoriak birtoka volt. 1521-ben Bali bég serege foglalta el és 170 évig török uralom alatt állt. 1699. január 26-án itt kötötték meg a Habsburg császár és a török Porta közötti békét, amely a magyar területekből csak a Temesközt hagyta török kézen. 

1699-től a szerb ortodox metropolita székhelye. 1766-tól az itteni szerb metropolita a szerbek egyetemes vezetője. 1848. május 13-án az itt megtartott szerb kongresszus választotta meg Josip Rajačićot szerb pátriárkává és követelte a Szerb Vajdaság felállítását. 1848. június 11-én Hrabovszky altábornagy az itt összegyűlt 6000 szerb fegyveres szétverésére felgyújtotta a várost. 1910-ben 6342 lakosából 3536 szerb, 1899 horvát, 434 német és 380 magyar volt. A ttrianoni békediktátumig (1920. június 4.) Szerém vármegyéhez tartozott.

A Békekápolna belülről és a béke szövege

III. Ahmed szultán

 (Elsődleges forrás: Wikipedia)

Ausztrália ünnepére: címerállata, a kenguru

Ausztráliáról az emberek nagy többségének a kenguru jut az eszébe. Ismerkedjünk meg velük.

Ausztrália ünnepére - január 26.

Az Ausztrál Államszövetség a hatodik legnagyobb területű ország a Földön. Az Ausztrália Nap (Ausztralia Day) nemzeti ünnepük, az első fehér telepesek megérkezésének napja (1788.).

Ausztráliáról írt útikalauzaim

Ausztrália címere

A 12 apostol szikla

Oszlopok sivataga (Pinnacles Desert)

Valabit etetek Beke Palival 2004. januárjában

Teveverseny

Kakadu Nemzeti Park