2023. október 28., szombat

Görögország nemzeti ünnepére - Görögországi nosztalgia

Görögország egy történelemmel meglehetősen sokat foglalkozó ember számára eleve nagy élmény. Egy időben még útikalauzt is szándékoztam Görögországról írni, de erről mára idő hiánya miatt letettem. A debreceni egyetem történelem szakán az első vizsgám az ókori Görögország története volt. Az első vizsgára mindenki száz százalékosan fel szokott készülni, én is. Hogy mi volt a tétel címe, arra már nem emlékszem, de az ötös jegy az indexemben bizonyítja, hogy tudtam.
Görögországban mindössze kétszer voltam. Először mintegy 20 évvel ezelőtt. Ekkor egy általam szervezett körúton sikerült részt venni a család tagjaival.
Másodszor tíz évvel ezelőtt kocsival tettünk egy felfedező körutat Albániába. Ekkor Albánia déli részéből átautóztunk Janina (görögül: Ioánnina) várához és Korfu-szigetre. Meglátogattuk a nekem nagyon szimpatikus történelmi hős, Ali, janinai pasa székvárosát, aki évekig függetlenítette magát a hatalmas Török Birodalomtól. Erzsébet királyné emlékei meg azért kedvesek, mert szerette a magyarokat, és a Habsburg-magyar kiegyezésben vállalt szerepe elévülhetetlen.
Egy görög körút mindenki számára felejthetetlen élmény, nekem is az volt: Marathon, Athén, Korinthoszi-csatorna, Thermopüle, a kolostorok.
Néhány nevezetesség kimaradt a körúton, ezért még vissza kell térnem oda. Vár az Olimposz, Olimpia, Spárta.

Görögország nemzeti ünnepére - Görög és római filozófusok gondolataiból











2023. október 25., szerda

Nevessünk! - mai napi humoradag

 Gyónás

  Kissé csúnyácska hölgy odamegy a gyóntatófülkéhez gyónni.
  - Vétkeztem a hiúság bűnében, mert állandóan magam bámulom a tükörben, hogy milyen szép vagyok.
  Mire az atya:
- Ez nem bűn, ez tévedés!


Harmonikus élet
- Gyerekek, ki tudna mondani egy példát a harmonikus házaséletre? - kérdezi a  tanárnő.
Móricka jelentkezik:
- Az én nagyszüleim harmonikusan élnek. A nagypapa horkol, a nagymama meg süket.

Ágytól-asztaltól
  Külön szobában alszunk, külön eszünk, külön megyünk nyaralni. Megteszünk mindent,  hogy egyben tartsuk a házasságunkat.                   

Fülészeten
- Milyen a hallása?
- Református vagyok.
- Nem a vallása, a hallása!
- Ja, az jó!

 Egy kis pihenő

  -  Nos, Kati néni, hogy vagyunk?   - kérdi a lelkész.
  -  Nagyon lassan, tiszteletes úr.
  - Mi a baj?
  - Hát sok a dolog, az embernek alig van nyugodalma. Ha az a kis templomi
  alvásom nem volna, nem is tudom hová lennék.                                     



Szőnyeg
Párizsban rázza a szőnyeget egy arab vendégmunkás az emeleti ablakban. Arra jár egy
francia és felkiált:
- Mi van, Ali, nem indul?


Hosszúhaj
A lelkész fia megszerzi a jogosítványt. Odamegy az apjához, elkérni az autót.
- Ajánlok egy üzletet. - mondja az apja - Levágatod a hajad, és viheted a kocsit.
-  De annak idején Sámsonnak is hosszúhaja volt, Mózesnek és Jézusnak is! -
próbálkozik a fiú.
- Igen, igen, de ők mindenhová gyalog mentek.


*********

- Miért élnek békében a buddhisták?
- ???
-  Mert nem tudnak egymással hajba-kapni.  
                      

Teológus alapvicc
- Mi a különbség a geológus és a teológus között?
- ???
- Ég és föld.


*******
- Mit osztott el egyedül igazságosan az Isten?
- ???
- Isten egyedül az észt osztotta el igazságosan, mert még senki nem panaszkodott,
 hogy kevés lenne neki...

Karambol
A rabbi és a plébános összeütköznek egymással egy kereszteződésben. Nagyon összetörik a kocsikat, a  roncsokból másznak ki, de csodák csodája egy karcolás sincs rajtuk.
- Erre igyunk - mondja a rabbi, és már szedi is elő a pálinkát meg a két poharat.
  Tölt mindkettőjüknek, a plébános iszik, de látja, hogy a rabbinak még tele a pohara.
  Megkérdezi:
- Mi van, Te nem iszol?
- Majd a helyszínelés után!

Közúti ellenőrzés

Közúti ellenőrzéskor igazoltatja a rendőr a jó tündért, aki így szól hozzá:
  - Rendőr, a lelked mélyén jó ember vagy. Teljesítem három kívánságodat! Mit kérsz?
  - Személyit, jogosítványt, forgalmi engedélyt!


Nagycsalád
  Mondja, asszonyom, hány gyermeke van?
- Most várom a hatodikat.
- Valóban? Nem is látszik. Mikorra várja?
- Bármelyik percben itt lehet. Leküldtem a boltba tejfölért.



Skót
A skót kisfiú megkérdezi az apjától:
  - Apa, mi lesz karácsonykor a fa alatt?
  - Parketta, kisfiam, parketta...


Kérdés
  Tudod-e, fiam, miért teremtette az Úr először Ádámot és csak azután Évát?
  - Igen, Tiszteletes úr - válaszolja Pistike -, mert a Jóisten is tudta, hogy
  nem jó asszonnyal kezdeni!

 A  teremtés

Isten megteremtette a férfit, és megpihent.

Majd Isten megteremtette a nőt, és azóta senki sem pihen.  



Kérdezni szabad?
Hatalmas  zivatar zúdul hirtelen a városra. Az emberek pillanatok alatt eltűnnek az    utcáról. Az ortodox, mélyen vallásos Kohn éppen egy hentesboltba szalad be. Áhítattal nézi a fenséges   árukat, majd odaszól a hentesnek:
- Mondja meg, legyen szíves - miközben egy hatalmas sonkára mutat - mennyibe kerül ebből egy kiló?
Közben  kint egy óriásit villámlik, amit szinte azonnal fülsiketítő égzengés kísér. A mélyen hívő Kohn
  felnéz az égre, és remegő hangon így szól:

- Jó, jó, azért még kérdezni csak szabad !

Mohamed
Mohamed megy a sivatagban, előtte 100 méterrel halad a négy felesége.
Találkoznak az imámmal, Alival, aki dörgő hangon megkérdezi:
  - Te, Mohamed, a Koránban meg van írva, hogy a feleségeid csak utánad mehetmek négy méterrel!
  - Hát tudod Ali, amikor a Koránt írta Mohamed, akkor még nem volt elaknásítva a sivatag...

 (Kaptam 2020. október 20-án.)

2023. október 24., kedd

A Gyilkos-tó legendája - Erdélyben

            Valamikor élt itt, Erdélyben egy csodálatosan szép leány, Fazekas Eszter. Haja fekete volt, szeme szürkészöld, mint a Szármány oldalán nőtt ezüstfenyő, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye. Eszter egyszer elment a gyergyószentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken, aki házat is tudott ezermesterkedni, meg szekeret faragni. Ahogy szemük összevillant – és mert a szerelem hirtelen jön, és szíven üt mint a villám – nyomban meg is szerették egymást.
            A fiú égszínkék selyemkendőt vásárolt Eszternek a tükröspogácsa mellé, és megkérte, hogy legyen a mátkája. Esküvőre azonban nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány csak várta, várta. Esténként agyagkorsójával kiment a csobogóhoz, és ott sóvárgott félórákon át szerelmese után. Még a hegyeknek is meglágyult a szíve a lány sóhajtozásaitól, fájdalmas szép énekétől.
            Történt azonban, hogy egyik vasárnap délután meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Azon nyomban nyergébe emelte, és vágtatott vele, mint a szélvész a kis Cohárdhoz, az ezerarcú sziklák közé, ahol tanyája volt. Aranyát, ezüstjét ígérte a lánynak, gyémántos palotát akart építeni neki, csakhogy megszeresse. De Eszternek nem kellett sem a kincs, sem a gyémántos palota, csak a régi mátkája. Azt várta vissza, amikor felkelt a nap, akkor is, amikor behunyta szemét a világ. Feldühödött a zsivány, és erőnek erejével akarta kényszeríteni Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák, és hatalmas mennydörgéssel válaszoltak, majd megindultak lefelé a völgybe, iszonyatos földindulással, maguk alá temettek fűt, fát, a lányt is, a zsiványt is.

            Így keletkezett a Gyilkos-tó, amely, ha napsütésben belenézel, szürkészöld annak a tükre, mint Eszter szeme!

ENSZ világnapja 1945 óta - október 24.

     Annak emlékére, hogy 1945. október 24-én lépett hatályba a világszervezet alapokmánya. Az ENSZ létrehozását a II. világháború folyamán a későbbi győztes nagyhatalmak határozták el a béke biztosítása érdekében.  Az alapokmányt 50 állam írta alá 1945. június 26-án.
            Az ENSZ-nek tagja lehet minden békeszerető állam, amely az Alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja, illetve a világszervezet megítélése szerint is képes és hajlandó e kötelezettségek teljesítésére. Magyarország 1955 óta tagja az ENSZ-nek, mivel hamarabb nem vették fel!!!!!!!

A humor tükrében

          Világméretű felmérést indított az ENSZ. Egy kérdés volt: "Kérem, mondja meg őszinte véleményét arra nézve, hogyan lehetne megoldani az élelmiszerhiányt a világ többi részén?"
            A felmérés nagy kudarccal végződött!
Afrikában nem tudták, mit jelent az "élelmiszer".
Kelet-Európában nem tudták, mit jelent az "őszintén".
Nyugat-Európában nem tudták, mit jelent a "hiány".
Kínában nem tudták, mit jelent a "vélemény".
Közel-Keleten nem tudták, mit jelent a "megoldás".
Dél-Amerikában nem tudták mit jelent a "kérem".
Az USA-ban pedig nem tudták, mit jelent a világ többi része".

2023. október 23., hétfő

2023. október 22., vasárnap

Jön a tél! Fel kell készülni!

Kanadában az indián törzsektől minden felől érkezik a kérdés a leghíresebb varázslóhoz:
–Milyen lesz a tél?
–Egy idő után már tarthatatlan a helyzet, de a „Nagy Szellem” csak nem jelentkezik a varázslónak. Gondolja, ha azt üzeni, hogy kemény, hideg tél lesz, abból nagy baj nem származik. Mert ha fordítva mondja, és mégis nehéz tél lesz, akkor oda a tekintélye.
–A „Nagy Szellem” továbbra sem jelentkezik, az öreg varázslónak kezd rossz lelkiismerete lenni. Mi van, ha felesleges munkát adott a törzseknek? Elküldi Ottawába a bizalmi emberét, hogy keresse meg az Országos Meteorológia Szolgálatot, és kérdezze meg:
–Milyen lesz a tél?
–Kemény, hideg tél lesz – jött a határozott válasz.
–Biztos? – kérdezi megkönnyebbülten a bizalmi ember.
–A mi műszereinkkel ezt még nem tudjuk megállapítani, de a szatellit-felvételeken remekül látszik, hogy az indiánok már mindenfelé gyűjtik a fát.
          (Kép - Munkácsy Mihály: Rőzsehordó nő, 1873. 99x80 cm., budapesti Magyar Nemzeti Galéria)

Liszt Ferenc születésnapjára - - - - - 1811. október 22.

      Liszt Ferenc: Doborján (Sopron megye, Trianon után: Raiding, Ausztria), 1811. október 22.  Bayreuth (Németország), 1886. július 31.; a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze. (Nemzeti hovatartozásáról a következő, emlékezetéről a július 31-ei, pozsonyi sikereiről, valamint a tőle származó idézetekről a november 26-ai feljegyzésemben írtam.)
Apja, Liszt ÁdámEsterházy herceg hivatalnoka, korán felismerte fiának kivételes zenei tehetségét, és minden lehetőséget megragadott kibontakoztatására. Liszt kilencéves korában már nyilvánosság előtt zongorázott Sopronban és Pozsonyban, majd hamarosan műpártoló főurak támogatásával Bécsben folytathatta tanulmányait Czerny és Salieri tanítványaként. 1822december 1-jén mutatkozott be az osztrák fővárosban. Nagy feltűnést keltő első bécsi koncertjén az akkor 11 éves művészre még Beethoven is felfigyelt. Itt jelent meg nyomtatásban első műve, variációi ugyanarra a Diabelli-témára (keringőre), amelyekre Beethoven híres zongoraművét írta. Az ifjú Liszt bécsi szereplését követően négy nagy sikerű pesti, illetve budai koncertje után 1823 őszén atyjával Franciaországba utazott, és az európai művészeti élet központjába, Párizsba költözött.
Felvételét a párizsi Conservatoire-ba Cherubini, az intézmény vezetője megtagadta, hogy külföldieket nem vehetnek fel. Zeneelméletet és ellenpontot tanult magánúton, közben hangversenykörútra indult. Londoni bemutatkozását számos újabb meghívás követte FranciaországbaSvájcba, majd ismét Angliába. Műsorán többnyire a népszerű operákra írt ábrándok, parafrázisok szerepeltek. 1827-ben egy időre a francia fővárosban telepedett le, ahol a társasági élet ünnepelt hőse lett, tehetségének köszönhetően. Itt ismerkedett meg Chopinnel, akitől eltanulta a zongorajáték árnyalatait, valamint Berliozzal, akitől a zenekari nyelvet és a programzene új vívmányait sajátította el. Az 1830-as évek végén újabb hangversenykörutakra indult, bejárta egész Európát, Portugáliától Oroszországig1835-ben a genfi konzervatórium tanára lett. Az 1838-as pesti árvízkatasztrófa károsultjait Bécsben rendezett hangversenyeinek jövedelmével támogatta. Ugyanilyen bőkezűen járult hozzá néhány évvel később a bonni Beethoven-emlékmű létrehozásához. Az oroszországi hangversenykörutak során megismerkedett az orosz komponisták művészetével és szerelmével, Carolyne zu Sayn-Wittgenstein hercegnővel, aki a későbbiekben közreműködött irodalmi munkásságában. A negyvenes évek elején Weimarban az udvari színház karmestere lett, itt népszerűsítette és vezényelte kortársai műveit, valamint tanította a kontinens minden sarkából érkező pályakezdő muzsikusokat és komponistákat. Liszt élete utolsó évtizedeit WeimarRóma és Budapest között osztotta meg. A budapesti Zeneakadémia első éveiben készséggel segítette a magyar zenekultúra újonnan kialakuló központját, és vállalta, hogy az év néhány hónapjában itt tanítson.
Liszt rendkívül termékeny zeneszerző volt. Műveinek nagy részét zongorára komponálta, ezek zömének eljátszásához rendkívüli technikai tudás szükséges. Alkotásainak viszonylagos ismeretlensége azzal magyarázható, hogy Liszt rengeteg darabot komponált: mintegy 400 eredeti művének zöme virtuóz zongoramű, szimfónia, szimfonikus költemény, mise. Összesen kb. 1400 művet komponált (beleszámolva eredeti műveit, átiratait stb.), mellyel minden idők egyik legtermékenyebb zeneszerzője. A programzene lelkes támogatója volt. Zenei átiratokkal is foglalkozott, és a legbonyolultabb zenekari művekkel is megbirkózott, mint például Beethoven szimfóniái. Művei a világ minden részén elmaradhatatlan elemei a koncertprogramoknak. Zenei munkássága mellett Liszt rengeteg esszét írt különböző témákról: zeneszerzők társadalmi helyzete, műelemzések stb.
(Forrás: Wikipedia)

Arany János halálának évfordulója - október 22.

 A KÉP: A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület és az Országhatártúra mozgalom nevében megemlékeztem Nagykőrösön Arany János halálának 138. évfordulóján 2020-ban.

     Gyerekkorom óta a példaképem II. Rákóczi Ferenc, aki végigkísért egész életemben. Az irodalomban azonban teljesen más karakterű és életpályájú költő volt a kedvencem: Arany János. Gyerekkoromban rendszeresen megfordultam szülővárosomban, Nagykőrösön (ahol Arany János élt az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után száműzetésben), és mivel édesanyám magyar–történelem szakos tanár volt, lépten-nyomon felhívta a szobrokra, emléktáblákra a figyelmemet. de valahányszor megfordultunk a temetőben, elolvastuk az Arany-sírverseket. 

     Az iskolában a versei, de különösen a balladái fogtak meg. Amikor Miskolcon pályafutásom első civil szervezetét megalapítottam még egyetemista koromban, a Héliosz Ifjúsági Klubot, jelmondatának Arany János idézetet választottam: „Embernek lenni mindig, minden körülményben!”. Ez volt életem vezérfonala, ez a honlapom jelmondata is. Amikor Berettyóújfaluban éltem három évig, a helyi Arany János Gimnáziumban kezdtem pedagógusi pályafutásomat, mint óraadó tanár (történelem tárgy, közművelődés fakultáció szaktárgy). Nem felejtettek el, azóta is tartottam ott előadást Rákócziról, Trianonról stb. A blogomban többször írtam Arany János nagykőrösi vonatkozásairól. És mivel Arany János Csonka-Magyarország határának közvetlen túloldalán, a Trianonkor színmagyar lakosságú Nagyszalontán született, úgy éreztem, hogy az általam vezetett két civil szervezet nevében nekem is kapcsolódnom kell a Nagykőrösi Arany János Társaság által - hagyományosan a Református Templomkertben - szervezett koszorúzási ünnepségéhez.

A Nagykőrösi Arany János Társaság bátor 13 tagja a koszorúzás után:

Liszt Ferenc nemzeti hovatartozásáról

Liszt Ferenc: Doborján (Sopron vármegye, Trianon után: Raiding, Ausztria), 1811október 22. – Bayreuth (Németország), 1886július 31.; a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze(Életéről az előző, emlékezetéről a július 31-ei, pozsonyi sikereiről, valamint a tőle származó idézetekről a november 26-ai feljegyzésemben írtam.)
Liszt Ferenc nemzetiségét számos életrajzi tanulmány tárgyalja. Míg a legtöbb életrajzi mű azt boncolgatja, hogy Liszt német vagy magyar nemzetiségű volt-e, olyan tanulmányokkal is találkozhatunk, amelyek azt állítják, hogy Liszt szlovák nemzetiségű volt, mivel Pozsonyban járt gimnáziumban. (A furcsa, hogy akkoriban Pozsony Magyarország egyik meghatározó városa volt, csak Trianon - 1920. június 4. - után csatolták Csehországhoz Bratislava néven. Csehszlovákia kétszeri szétesése után is Szlovákia fővárosa lett.) A zeneszerző nemzetiségének hovatartozása csak 1918 után lett igazából vita tárgya, 1918 előtt Lina Ramann (Liszt kortársa, biográfusa) három kötetes életrajza (Franz Liszt als Künstler und Mensch [Liszt Ferenc – a művész és ember]) teljesen elfogadottnak számított. Ramann – aki művében levezette a Liszt család eredetét, családfáját – állítása szerint Liszt „apja magyar volt, anyja osztrák.
Liszt nemzeti hovatartozása a trianoni békediktátum után vált igazán viták tárgyává, mint fentebb már írtam. Ekkor lett Doborján az átcsatolt Őrvidék részeként Ausztria területe, nem sokkal ezután került Liszt szülőházára a német nyelvű emléktábla is. Ezt követően Peter Raabe 1931-ben megjelent kétkötetes, Liszt Ferenc című Liszt-életrajzában azt írta, a zeneszerző német eredete nem bizonyított. A hitleri nemzetiszocialista időszak (1933–1945) német szerzői mind Liszt Ferenc német származását hangsúlyozták. A vita a Liszt-emlékévben, 1936-ban csúcsosodott ki: számtalan cikk és tanulmány jelent meg, könyveket is írtak róla. Ekkor történtek az első tudományos próbálkozások is: anyakönyvi kivonatok tanulmányozása, családfák felállítása. Bár a kutatók ugyanazokat az iratokat vizsgálták, az eredmények ellentmondásosak voltak. Ennek oka a kutatók politikai pártállásával magyarázható. Liszt Ferenc doborjáni szülőházán ma két márványtábla található. Az egyiken, magyar nyelven, a következő olvasható: „Itt született Liszt Ferenc 1811október 22-én. Hódolata jeléül a Soproni irodalmi és művészeti kör.” Ezt a táblát a zeneszerző jelenlétében leplezték le 1881április 7-én. A másik táblán német nyelvű felirat olvasható: (fordítása) „Itt született 1811október 22-én Liszt Ferenc. Ezt az emléktáblát a német nép állította a német mesternek.” E táblát 1926-ban a német birodalmi kormány, az osztrák szövetségi kormány és a burgenlandi tartományi kormány állította.
Liszt Ferenc magát magyarnak tartotta, ezt számos kijelentésében meg is erősítette. Az egyik legjelentősebb bizonyíték az, hogy bár hosszú ideig élt PárizsbanWeimarban és Rómában, soha nem vette fel sem a francia, sem a német, vagy az olasz állampolgárságot, de soha nem volt osztrák állampolgár sem. Utazásai során minden alkalommal magyar útlevelet használt, az illetőségi hely, amely útlevelében szerepelt, Sopron volt. Továbbá Liszt gyermekei is magyar állampolgárok voltak, ez egy 1845-ös leveléből derül ki: „Mivel az én gyermekeim apjuk állampolgárságát … követik, tehát akár akarják, akár nem, magyarok.” (Liszt Lamennais abbénak írt levele).
Liszt minden származására vonatkozó kijelentésében magyarnak vallotta magát, de mivel alig használta, problémái voltak a magyar nyelvvel. Ismeretes többek közt az 1823május 1-jei pesti koncert plakátja, melyet sajátkezűleg készített. De erre utalnak az 1838. évi pesti árvíz kapcsán tett cselekedetei és nyilatkozatai, melyben magyarnak vallotta magát. Apja, Liszt Ádám családnevét a pozsonyi gimnázium anyakönyvébe is Lisztnek és nem Listnek írták be. 1823-ban kiállított útlevele is magyar volt, és saját magát magyarnak vallotta. Egyetlen olyan feljegyzés sem maradt fenn, melyben azt állította volna, hogy osztrák vagy német lenne. (Forrás: Wikipedia)
LISZT KÜLFÖLDI BÉLYEGEN: