2019. augusztus 5., hétfő

NOSZTALGIA - Somogyi Győző kiállítása, Kobzos Kiss Tamás szólókoncertje Alsóörsön - 2012. augusztus 4.

          Somogyi Győző "Magyar és török vitézek" c. érdekes kiállítását Gopcsa Katalin művészettörténész nyitotta meg. Ráski Miklós (házigazda) nagytiszteletű úr közvetlen stílusú bevezető szavai, valamit Somogyi Győző köszöntése 70. születésnapja alkalmából szép felvezetése volt a salföldi művész nagystílű méltatásának.
          Kobzos Kiss Tamás előadása a Török világ Alsóörsön programsorozat befejező rendezvényeként, valamint a II. Református Zenei Hétvége egyik programjaként méltó volt a patinás református műemléktempom hangulatához. A szépszámú hallgatóság keresztmetszetet kapott a hősi korszak protestáns énekeiből, a végvári katonák és a hódítók dalaiból. És ami igazából élményszerüvé tette az estet, az az előadó tökéletes hangja ehhez a műfajhoz, valamint a korabeli magyar és török hangszerek megszólaltatása.

2019. augusztus 4., vasárnap

A rákóczifalvai Kuruc Hagyományőrző Egyesület bemutatója Alsóörsön - 2012. augusztus 3.

         A Török világ Alsóörsön című rendezvénysorozat (2012. augusztus 2-3-4.) keretében a rákóczifalvaiak toborzót tartottak a Sportcsarnok előtt. Nagy megtiszteltetés ért, én is felesküdhettem Rákóczi zászlajára.
 2000. februárjában alakultak. Célkitűzéseik közül:
Történelmi korok hagyományainak életre keltése, emlékek, ereklyék felkutatása, ápolása, népszerűsítése
–Történelmi hagyományon alapuló rendezvények szervezése, lebonyolítása, képző- és népművészeti alkotások készítése, építmények tervezése, létrehozása, kiadványok, folyóirat megjelentetése.

Az alsóörsi Faluközpontban fényképezgettem, élveztem az Egyesület tagjainak nagyszerű műsorát, amikor a kuruc katonák toborzása következett. Egy kedves hölgy odajött hozzám, és invitált Rákóczi táborába. Nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy én is felesküdhettem a zászlóra. (Az eseményt Klabacsek Tibor kiváló fotós örökítette meg.)

            Egy nagy vallomással tartozom olvasóimnak, nekem II. Rákóczi Ferenc volt egész életemben a példaképem. De ez nem véletlen. Sárospatakon éltem fél éves koromtól hét évesig. Ha a kapun kimentem, a fejedelem szobra nézett rám. Nyári esténként a házunk udvarából hallgatta a család a református templom tornyából szóló tárogatószót.
            Utána Miskolcon éltünk. Iskolába gyalog menetben át kellett haladnom a Sötét-kapun. Itt tábla hirdeti, hogy Rákóczi 1704 telét itt töltötte.
            A Debreceni Egyetemre történelem-népművelés szakra jelentkeztem. Szóbeli tételem történelemből II. Rákóczi Ferenc volt.  (Sikerült a felvételi.)
            Veszprémben éltem mintegy harminc évig. Legalább ötszázszor haladtam el Balatonakarattyán a Rákóczi-fa mellett, néhányszor meg is álltam, mert vonzott a fa és a szelleme. Amikor a községben nyaraltam, minden nap elsétáltam a fához.
            Nekem az ismeretterjesztés volt a munkám, a hobbim – és én ezt gyakoroltam is szóban és írásban. Nagyon sokszor tartottam előadást, nyitottam kiállítást, rendeztem történelmi gyermek játszóházat, nyári tábort a kuruc korról. Több cikket írtam e romantikus időszakról, a benne szereplő személyekről például a Nők Lapjába, a Turista Magazinba, a Veszprém megyei Naplóba, a veszprémi 7 Napba, a Tolna megyei Népújságba stb. És a Rákóczi- szabadságharc 300. évfordulójára (2003-ban) a Panoráma Könyvkiadó csodálatos kivitelbe adta ki a könyvem II. Rákóczi Ferenc élete és szabadságharca címmel. (És most először hívtak a kurucok táborába!)