NOSZTALGIA - A Bélyegmúzeum új arculatának terveiből (2/2)

          Izgalmasnak ígérkező programra kaptam meghívót, a Budapesten működő Bélyegmúzeum új arculatterveiből nyíló kiállítás megnyitására, majd azt követően egy beszélgetésre a terveket készítő grafikusművészekkel.

A művészek és terveik

          Csegezi Tamásné a Magyar Posta ny. filatéliai igazgatója megnyitójában - többek között - visszatekintett a Bélyegmúzeum első arculattervére (1990), amely akkoriban a magyarországi múzeumok között egyedülálló volt (a levélpapírtól a bélyegzőig). Ez utána a Békéscsabai Kisgrafikai Biennálén különdíjat is nyert. Majd hosszan méltatta a mostani kiállításon látható tervezők eddigi kimagasló munkásságát.

        Nikodém Gabriella, a Bélyegmúzeum igazgatója (a képen jobb szélen ül) a Bélyegek világát elemezte, megköszönte a pályázók nívós munkáját, és mindenkit arra biztatott, hogy november 7-ig adja le szavazatát, hogy szerinte melyik a legjobb terv.

          A beszélgetésben (balról jobbra: Elekes Attila André, Lackó Anita, Kara György, Baticz Barnabás) szinte minden téma előjött, ami a bélyegek tervezésével és előállításával kapcsolatos.
          Nagyon élveztem a hosszúra nyúlt eszmecserét. Azt az egyet sajnáltam, hogy a kiállítók közül Benedek Imre nem tudott eljönni, szerettem volna vele közelebbről is megismerkedni, mert az ő egyik terve, a "Magyar Szent Korona" blokk szerepel a "II. Rákóczi Ferenc élete és szabadságharca a bélyegek tükrében" című könyvemben.
          Nekem Lackó Anita terve volt a legkedvesebb, mivel a modern, ugyanakkor kifejező grafika mellett egyedül szerepel rajta angolul is a Bélyegmúzeum neve és az ország:

(KÉSZÜLT 1914-BEN)

Szlovének demonstráltak, hogy a Vendvidék Magyarország része maradjon - 1919. október 20.

        A Magyar Királyság délnyugati csücske, a Muravidék is áldozatául esett a trianoni diktátum könyörtelenségének Az ezer éves határunk itt sem számított, hanem ezt a részt a szerbek által szorgalmazott délszláv államhoz csatolták. Ausztria régi határai megmaradtak, mert az osztrák területen a győztesek megengedték a népszavazást, és a lakosok Ausztriát választották. Becsülendő, hogy a szlovénok egy része 1919. október 20-án demonstrációt tartott, és kinyilvánította, hogy nem a szerbekhez, hanem Magyarországhoz kíván tartozni. Sajnos ezt Párizsban nem vették figyelembe, de még a népszavazást sem fogadták el. Pedig ez volt az egyetlen terület az egész Történeti-Magyarország területén, ahol a határmegállapító bizottság változást javasolt a trianoni kényszerszerződés előírásaitól. A Vend-vidéken 26 községet Magyarországhoz tartózónak ítélt. A Népszövetség azonban nem döntött, 1922. november 15-én a Nagykövetek Tanácsa úgy határozott, hogy a határokat a trianoni békediktátum szerint kell meghúzni. Így az ideiglenes határ véglegessé vált. 
Jugoszlávia 1941. évi felbomlása után a szlovén területek északi részét a náci Németország, a délit a fasiszta Olaszország szállta meg. A Muravidékre – a Történeti-Magyarország területére – a magyar katonák vonultak be, és helyreállították az évezredes rendet. A helyi lakosság örömmel vette tudomásul, hogy nem német vagy olasz megszállás alá kerültek.

NOSZTALGIA - A Bélyegmúzeum új arculatának terveiből (2/1)

     Izgalmasnak ígérkező programra kaptam meghívót, a Budapesten működő Bélyegmúzeum új arculatterveiből nyíló kiállítás megnyitására, majd azt követően egy beszélgetésre a terveket készítő grafikusművészekkel.

(Készült: 2014-ben)

Szlovákiában lopnak legtöbbet az üzleti alkalmazottak az Unióban

          Az Európai Unió tagországai közül a Szlovákiában működő üzletek alkalmazottai lopnak a leginkább - tavaly közölte egy felmérésre hivatkozva a Hospodárské Noviny szlovák gazdasági napilap. Az okok állítóĺag a szocializmusban gyökereznek. Még mindig sokan tartják magukat az akkori mondáshoz: Aki nem lop, saját családját károsítja meg.

          Az Euler Hermes hitelbiztosító és a Pracodawci lengyel munkáltatói szövetség közös tanulmányából kiderül, hogy a szlovák alkalmazottak évről évre előbbre kerülnek e téren, az "enyveskezűség" listáján csupán Oroszország előzi meg Szlovákiát, az EU-ban viszont ebből adódóan az első helyen állnak.

         A tanulmány szerint a kiskereskedelmi forgalomban ellopott áru legnagyobb részéért (az összérték 36,7 százalékát) Oroszországban felelősek az alkalmazottak. Az aktuális adatok szerint a második helyen Szlovákia áll, itt az összes kár 36,5 százalékáért felelősek az alkalmazottak, egy év alatt 64 millió euró értékű áru tapadt a kezükhöz.

         A felmérés megállapításai szerint az EU tagországai közül legkevésbé (23 százalék) Ausztriában lopnak a bolti alkalmazottak.

          A szlovákiai boltosok szerint a tanulmány a valóságot tükrözi, sőt a statisztikai hibahatár miatt szerintük akár első is lehet Szlovákia ebben az összehasonlításban, a Terno szövetkezeti üzlethálózat elnöke, Adam Ďurček szerint. A felmérésben az okot is megnevezik, amiért ez a helyzet: a trend a szocializmusban gyökerezik, amikor gyakorlatilag íratlan szabály volt, hogy a munkaadót meglopni valójában nem is számít lopásnak. (Forrás: vilagszam.hu 1915-ből)

        Eszembe jutott egy pozsonyi (Trianon óta: Bratislava) vicc: Veszélyes környéken lakom. Ahányszor becsukom az ablakot, mindig odacsukom valaki kezét.

Bajmóc vára a Felvidéken

Teréz anya boldoggá avatása napja Albánia nemzeti ünnepe - október 19.

A Szentszék Teréz anya halálát (1910. augusztus 26. - Kalkutta, India) követően elindította a boldoggá avatási eljárást, amely az első lépés a szentté avatás felé. Az avatás feltétele, hogy olyan csodákat ismerjen el, melyek bizonyítottan Teréz anya közbenjárására történtek. Ilyen volt az indiai Monica Besra esete, akinek hasi daganata volt és csodás gyógyulását Teréz anyának szóló imáinak köszönte. Ez idő tájt szerte Indiában még több hasonló eset is történt. Teréz anyát János Pál pápa a missziós világnapon, 2003. október 19-én Rómában csaknem negyedmillió zarándok jelenlétében boldoggá avatta. Az eseményen 27 ország képviseltette magát kormányszinten, de megjelentek a nagy világvallások, a misszionáriusok és a szegények képviselői is, akikért Teréz anya életében annyit tett.

Idézetek Teréz anyától

A béke mosollyal kezdődik.

Ha nincs békénk, az azért van, mert elfelejtettük, hogy egymásnak tartozunk.

Mindannyiunknak egy élete van! Miért nehezítjük meg egymásnak?

Ha néha a szegényeink éhen halnak, az nem azért van, mert Isten nem gondoskodott róluk, hanem mert Ön és én nem adtunk, mert nem voltunk a szeretet eszköze Isten kezében, mert nem ismertük fel Őt, Krisztust, amikor eljött újból rongyos álruhában az elhagyatott emberben.

Az élet kihívás - fogadd el!

A szenvedés, ha együtt fogadják, ha együtt viselik, akkor öröm.

Nem vagyok biztos abban, milyen lesz a mennyben, de egyet biztosan tudok. Ha meghalunk és eljön az idő, hogy az Úr ítéljen fölöttünk, nem azt kérdezi majd: mennyi jót tettünk életünkben, hanem mennyi szeretettel tettük.

Ráleltem egy paradoxonra: ha addig szeretsz, hogy az már fáj, akkor nem marad fájdalom, csak szeretet.

Az élet játék, játszd. Az élet túl értékes, ne tedd tönkre.

A csend gyümölcse az ima. Az imádság gyümölcse a hit. A hit gyümölcse a szeretet.
A szeretet gyümölcse a szolgálat.

Soha ne engedd, hogy valaki ne legyen boldogabb a veled való találkozás után, mint előtte.

(Forrás: Citátum)