NOSZTALGIA - A Bélyegmúzeum új arculatának terveiből (2/2)

          Izgalmasnak ígérkező programra kaptam meghívót, a Budapesten működő Bélyegmúzeum új arculatterveiből nyíló kiállítás megnyitására, majd azt követően egy beszélgetésre a terveket készítő grafikusművészekkel.

A művészek és terveik

          Csegezi Tamásné a Magyar Posta ny. filatéliai igazgatója megnyitójában - többek között - visszatekintett a Bélyegmúzeum első arculattervére (1990), amely akkoriban a magyarországi múzeumok között egyedülálló volt (a levélpapírtól a bélyegzőig). Ez utána a Békéscsabai Kisgrafikai Biennálén különdíjat is nyert. Majd hosszan méltatta a mostani kiállításon látható tervezők eddigi kimagasló munkásságát.

        Nikodém Gabriella, a Bélyegmúzeum igazgatója (a képen jobb szélen ül) a Bélyegek világát elemezte, megköszönte a pályázók nívós munkáját, és mindenkit arra biztatott, hogy november 7-ig adja le szavazatát, hogy szerinte melyik a legjobb terv.

          A beszélgetésben (balról jobbra: Elekes Attila André, Lackó Anita, Kara György, Baticz Barnabás) szinte minden téma előjött, ami a bélyegek tervezésével és előállításával kapcsolatos.
          Nagyon élveztem a hosszúra nyúlt eszmecserét. Azt az egyet sajnáltam, hogy a kiállítók közül Benedek Imre nem tudott eljönni, szerettem volna vele közelebbről is megismerkedni, mert az ő egyik terve, a "Magyar Szent Korona" blokk szerepel a "II. Rákóczi Ferenc élete és szabadságharca a bélyegek tükrében" című könyvemben.
          Nekem Lackó Anita terve volt a legkedvesebb, mivel a modern, ugyanakkor kifejező grafika mellett egyedül szerepel rajta angolul is a Bélyegmúzeum neve és az ország:

(KÉSZÜLT 1914-BEN)

Szlovének demonstráltak, hogy a Vendvidék Magyarország része maradjon - 1919. október 20.

        A Magyar Királyság délnyugati csücske, a Muravidék is áldozatául esett a trianoni diktátum könyörtelenségének Az ezer éves határunk itt sem számított, hanem ezt a részt a szerbek által szorgalmazott délszláv államhoz csatolták. Ausztria régi határai megmaradtak, mert az osztrák területen a győztesek megengedték a népszavazást, és a lakosok Ausztriát választották. Becsülendő, hogy a szlovénok egy része 1919. október 20-án demonstrációt tartott, és kinyilvánította, hogy nem a szerbekhez, hanem Magyarországhoz kíván tartozni. Sajnos ezt Párizsban nem vették figyelembe, de még a népszavazást sem fogadták el. Pedig ez volt az egyetlen terület az egész Történeti-Magyarország területén, ahol a határmegállapító bizottság változást javasolt a trianoni kényszerszerződés előírásaitól. A Vend-vidéken 26 községet Magyarországhoz tartózónak ítélt. A Népszövetség azonban nem döntött, 1922. november 15-én a Nagykövetek Tanácsa úgy határozott, hogy a határokat a trianoni békediktátum szerint kell meghúzni. Így az ideiglenes határ véglegessé vált. 
Jugoszlávia 1941. évi felbomlása után a szlovén területek északi részét a náci Németország, a délit a fasiszta Olaszország szállta meg. A Muravidékre – a Történeti-Magyarország területére – a magyar katonák vonultak be, és helyreállították az évezredes rendet. A helyi lakosság örömmel vette tudomásul, hogy nem német vagy olasz megszállás alá kerültek.

NOSZTALGIA - A Bélyegmúzeum új arculatának terveiből (2/1)

     Izgalmasnak ígérkező programra kaptam meghívót, a Budapesten működő Bélyegmúzeum új arculatterveiből nyíló kiállítás megnyitására, majd azt követően egy beszélgetésre a terveket készítő grafikusművészekkel.

(Készült: 2014-ben)

Szlovákiában lopnak legtöbbet az üzleti alkalmazottak az Unióban

          Az Európai Unió tagországai közül a Szlovákiában működő üzletek alkalmazottai lopnak a leginkább - tavaly közölte egy felmérésre hivatkozva a Hospodárské Noviny szlovák gazdasági napilap. Az okok állítóĺag a szocializmusban gyökereznek. Még mindig sokan tartják magukat az akkori mondáshoz: Aki nem lop, saját családját károsítja meg.

          Az Euler Hermes hitelbiztosító és a Pracodawci lengyel munkáltatói szövetség közös tanulmányából kiderül, hogy a szlovák alkalmazottak évről évre előbbre kerülnek e téren, az "enyveskezűség" listáján csupán Oroszország előzi meg Szlovákiát, az EU-ban viszont ebből adódóan az első helyen állnak.

         A tanulmány szerint a kiskereskedelmi forgalomban ellopott áru legnagyobb részéért (az összérték 36,7 százalékát) Oroszországban felelősek az alkalmazottak. Az aktuális adatok szerint a második helyen Szlovákia áll, itt az összes kár 36,5 százalékáért felelősek az alkalmazottak, egy év alatt 64 millió euró értékű áru tapadt a kezükhöz.

         A felmérés megállapításai szerint az EU tagországai közül legkevésbé (23 százalék) Ausztriában lopnak a bolti alkalmazottak.

          A szlovákiai boltosok szerint a tanulmány a valóságot tükrözi, sőt a statisztikai hibahatár miatt szerintük akár első is lehet Szlovákia ebben az összehasonlításban, a Terno szövetkezeti üzlethálózat elnöke, Adam Ďurček szerint. A felmérésben az okot is megnevezik, amiért ez a helyzet: a trend a szocializmusban gyökerezik, amikor gyakorlatilag íratlan szabály volt, hogy a munkaadót meglopni valójában nem is számít lopásnak. (Forrás: vilagszam.hu 1915-ből)

        Eszembe jutott egy pozsonyi (Trianon óta: Bratislava) vicc: Veszélyes környéken lakom. Ahányszor becsukom az ablakot, mindig odacsukom valaki kezét.

Bajmóc vára a Felvidéken