2024. február 3., szombat

Balázsok köszöntése





Édesség minden mennyiségben, minden formában














Egyél sok édességet, nehogy így járj!! Ő nem szereti a sütit.

Szent Balázs emléknapjára - február 3. Raguza nevezetességeiből 2/1.

          Raguzában (ma: Dubrovnik; Horvátország) 17 Szent Balázs-szoborral és sok festménnyel lehet találkozni. A hagyomány azt tartja: Balázs püspök – jónéhány évszázaddal halála után – álmában figyelmeztetett egy Stojka nevű helyi papot a velenceiek orvtámadására. A lakosság így felkészült, és sikerrel visszaverte a hódítókat. 972-ben Raguza védőszentje lett, és az erődítményekre, épületekre, a főtérre felkerült Szent Balázs óvó szobra, a pénzekre, zászlókra arcképe. A legnagyobb templomot is róla nevezték el.
            Szent Balázs emléknapja alkalmából néhány napon keresztül kis morzsákat mutatok be a világ egyik legkedvesebb, legpatinásabb városból, amelyik 168 évig a Magyar Korona része volt. A fennhatóság elismerésének jeléül háború esetén harminc gálya kiállítására kötelezték magukat, valamint évi 500 aranyforintot fizettek a magyar királynak és a magyar király tiszteletére ünnepeket rendeztek.
          A teljes épségben fennmaradt, vagy tökéletesen helyreállított világi és egyházi épületekkel, történelmi és művészettörténeti emlékkel rendelkező Óváros (Stari Grad) az elsők között nyerte el a „világörökség” kitüntető címet. Múzeumaival, kiállításaival, rendezvényeivel ma is folytatja a kulturális és történelmi hagyományokat.
          Dubrovnik a szabadság példaképe Horvátországban. Vezetői – ügyes diplomáciai érzékkel – évszázadokon keresztül olyan hatalmasságokkal tudtak szót érteni, és biztosították függetlenségüket, mint a török szultán vagy a velencei dózse, noha mindkét nagyhatalom a kis, hadsereg nélküli városállam határáig terjeszkedett.
          Raguza (ill. Ragusa) volt évszázadokon keresztül a hivatalos neve, csak a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (SHS) 1918-as megalakítása után nevezték el az új birtokosok Dubrovniknak egy külvárosról.
            Ősi címere: fehér alapon három sáv. Egyesek szerint Árpád-házi királyainktól kapták, mások a Zsigmond magyar királlyal kialakult kiváló kapcsolattal magyarázzák. (Az ezüst szín idővel kékre változott!)
A középkori városok minden jellemzőjét egyben kapja meg a látogató: vastag falak, erős bástyák, jól védett kikötő, paloták, halpiac. A román, gót, reneszánsz, barokk stílus összes eleme megtalálható itt.
Az UNESCO műemlékké, az ENSZ pedig a Világörökség részévé nyilvánította.
Minčeta-bástya (Tvrdava Minčeta): A monumentális, kétszintes bástyát 1461-ben reneszánsz stílusban tervezte Michelozzo Michelozzi neves firenzei építész. A félköríves tornyot egy lőrésekkel kiépített második torony koronáz meg. Építését Michelozzi kezdte, de Juraj Dalmatinac, a kor legnevesebb dalmát építésze fejezte be 1464-ben. A bástyán lehet ismerkedni a város legnagyobb ágyújával. Kairóban készült, 7,6 tonnás, a 170 kg-os golyót 4 km-re tudta ellőni.
(Szöveg és kép - Batár Zsolt Botond: Horvátország déli területei c. útikalauzomból)

A savanyúság jótékony hatása az egészségre

            A téli időszak ínyencségei többet jelentenek, mint plusz ízt a konyhában, az asztalon. A savanyúságoknak ugyanis jótékony hatásuk van a szervezetre. Éppen ezért egyre több táplálkozási szakértő tanácsolja őket – viszont nem mindegyiket!
            A szakértők szerint, a savanyúságban rengeteg a probiotikum. Ezek olyan egészséges baktériumok, amelyek megtalálhatók például a savanyú káposztában, a joghurtban, borban, kenyérben, szójaszószban és a sörben. A probiotikumok képesek megnyugtatni az immunrendszert, csökkenteni a gyulladásokat, enyhíteni az allergiás tüneteket és a megfázást, megelőzni a hasmenés és bélérzékenység kialakulását, növelni az immunrendszer reagáló képességét, és még bizonyos ráktípusok ellen is védelmet nyújtanak.
            A joghurt és az otthon elkészített savanyúság kivételével, a szakértők nem tanácsolják azokat az élő baktérium-forrásokat, amelyek például a ketchupban, a feldolgozott (kereskedelemben kapható) savanyúságokban találhatók, vagy amelyek pasztőrözés által elpusztultak.
            Stephen O’Keefe, a Pittsburghi Egyetem tudósa úgy nyilatkozott, a nyugati étkezés nagy problémája, hogy nem táplálja a bélflórát, csupán a felszínen aktiválja az emésztőrendszert. Valamennyi élelmiszert úgy állítanak elő, hogy az könnyen lebontható legyen, semmit nem hagyva a mélyebben elhelyezkedő emésztőrétegnek. Így felborul az emésztőrendszer mikrobiológiai egyensúlya, és jönnek a panaszok.
            A rostok hiánya „éhezteti” a bélflórát, ezáltal gyengítve a testünk védekezőképességét. Ebből kiindulva O’Keefe-nek és tudós társainak meggyőződése, hogy az utóbbi időben egyre elterjedtebb bélbántalmak a nyugati étkezés számlájára róhatók.

A tökéletes savanyúság öt titka
1. Használj mindig friss zöldségeket!
            A zöldségek akkor a legjobb minőségűek, amikor épp leszedték őket. Amennyiben savanyúságnak szánod őket, ezeket részesítsd előnyben. Minél frissebbek, annál ízletesebbek és ropogósabbak lesznek, még ha hónapokon át is állnak a kamra polcain.
2. Vágd le az uborkák szárait!
            Ez a tanács kizárólag az uborkára vonatkozik, és nagyon fontos! Ha mosáskor eltávolítod a zöldség száracskáját, az uborka frissebben, keményebben marad meg az üvegekben.
3. Figyelj oda a zöldségek méretére!
            Minél apróbbak a zöldségek, annál hamarabb megpuhulnak a savanyú lében. Így hát, ahelyett hogy felszelnéd őket vagy félbe vágnád, tedd őket egészben az üvegekbe.
4. Légy tekintettel az időre!
            Amikor savanyúságot készítesz, fel kell lobbantanod a megtöltött üvegeket azért, hogy azok tartalmából elpusztuljanak a később gondot okozó baktériumok. Ugyanennyire fontos az is, hogy jól zárd le az üvegeket. Azonban vigyázz, ne főzd sokat! A hosszasabb forralás maga után vonja a zöldségek ellágyulását.
5. Próbáld ki a hideg-savanyúságot!
            Amennyiben nincs ínyedre a forralás, teljesen átugorhatod a forralt vízzel való eltevést. Csak tedd a feltöltött üvegeket a hűtőbe. Ezek nem állnak el szobahőmérsékleten, viszont ha hidegben tartod, tökéletesek lesznek! 
(Forrás: Richpoi Hírek)
Saját paprikám az erkélyemen

Kitaibel Pál születésnapjára - - - 1757. február 3.



            Kitaibel Pál Nagymarton (Trianon óta: Mattersburg; Ausztria), 1757. február 3. - Pest, 1817. december 13. botanikus és kémikus. Összegyűjtötte és leírta Magyarország növényeit, kőzeteit és ásványvizeit. Kora természettudományainak szinte minden ágában dolgozott. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Kit.”.
Emlékezete
              Nagymartonban (Őrvidék, Trianon óta Burgenland, Ausztria) emlékét utcanév őrzi (Kitaibelgasse).
            Postabélyeget adott ki az osztrák posta 1992-ben négy „osztrák” természettudósról, köztük Kitaibelről.
            Szülőháza a városfejlesztés áldozata lett, 1957-ben avatott emléktáblája a múzeum raktárába került.
            Útinaplóit Gombocz Endre rendezte sajtó alá. Gombocz Endrével és Kárpáti Zoltánnal közös emlékkiállítása a soproni Károly-kilátóban tekinthető meg.
           Magyarországon három településen (BudapestSopronMátraszentimre) van Kitaibel Pál utca. Harkányban iskola őrzi a nevét, melynek parkjában áll a tudós mellszobra. Emlékét országos iskolai biológiai tanulmányverseny is őrzi. Szobra van még Keszthelyen és Budapesten a 8. kerületben, a Pálmaház bal szárnya előtt, a bemutatóházhoz vezető útnál.

            1987-ben Kitaibel emlékének adózva, az ELTE Ásványtani Tanszékén egy újonnan kidolgozott, a vulkáni tevékenységet utánzó eljárással szilikát kőzetet megolvasztva öntötték ki Kitaibel mellszobrának másolatát, és azt a Füvészkertben helyezték el.
            Molnár V. Attila „Kitaibel Pál élete és öröksége” című monográfiáját 2007-ben adta ki a biatorbágyi Kitaibel Kiadó.
            A Balaton északi partján, Vonyarcvashegy község mellett, a 225 méter magas Vas-hegyen található a Kitaibel Pál kilátó. A három szintes fa építményt 2002-ben építette a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a helyi Önkormányzat segítségével és a Környezetvédelmi Minisztérium pályázati támogatásával.

Tiszteletére elnevezett élőlények
Kitaibela vitifolia – Kitaibel-mályva (Cziglényi Ádám tervezte a postabélyeget)
Knautia kitaibelii – Kitaibel-varfű
Aquilegia kitaibelii – Kitaibel-harangláb
Ablepharus kitaibelii – Pannon gyík

2024. február 2., péntek

Nemsokára vége a télnek!















Palacsintaevés napja Franciaországban - február 2.

            Gyertyaszentelő Boldogasszony napja Franciaországban a palacsinta evés hagyományával kapcsolódik össze. Vasárnap (van, ahol már szombaton is) minden családban – hagyományosan – palacsintát esznek. A legenda szerint ez a szokás az 5. század körül alakult ki, amikor I. Gelasius pápa a Rómába érkező zarándokoknak palacsintát osztott.
(Gelasius pápa volt a történelem 49. pápája, afrikai pápaként tartják számon, de nem tudni, hogy ez nem csak azt jelenti-e, hogy Afrikában született, vagy azt is jelzi, hogy a bőre is fekete volt. ). A palacsinta kerek formája, aranyló színe a Nap fényességére és formájára emlékezteti az embereket. Így kapcsolódik a Fény ünnepéhez, a gyertya szentelés gesztusához – s a régebbi pogány hagyományokhoz (rómaiak, kelták, stb,, akik ezekben a napokban szintén a Fénnyel, a Világossággal kapcsolatos ünnepeket tartottak, s várták a tavasz érkezését.)
            Egész sor „babona” fűződik a palacsinta-ünnephez: úgy kell a palacsintát sütni és jobb kézzel dobni, hogy a bal kezünkben egy aranypénzt tartunk. No jó, ha nem arany, az sem gond, de pénz legyen, mert csak így lesz gazdag az évünk. Fontos arra is figyelni, hogy a palacsinta pontosan érkezzen a feldobás után vissza a sütőbe. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén a ház minden gyertyájának égnie kell. Sok család csak ezekben a napokban szedi le a karácsonyi dekorációkat – sokan úgy tartják, hogy ez a karácsonyi időszakot lezáró ünnepnap.
            Ahogy januárban mindenütt Galette des Rois-kal voltak tele az üzletek, a pékségek, most mindenütt palacsintákat árulnak, töltetlenül, töltve, készen, előregyártottan, csomagolva, hidegen, frissen és melegen.   

            Akinek van kedve, csatlakozzon, süssön palacsintát! És ne felejtse el meggyújtani a lakásban található összes gyertyát!
Palacsintát sütök Nagykőrösön 2022. december 27-én

A szerzetesek világnapja alkalmából - Kolostori gyógymódok

Szerzetesek és apácák nyomában
            A középkori szerzetesek és apácák tökélyre fejlesztették a gyógynövények alkalmazását. Mai utódaik is előszeretettel alkalmazzák ezt a gyógymódot. Manapság a gyógynövények felhasználása főleg Németországban éli virágkorát. Se szeri-se száma az üzleti (patikai) forgalomban kapható természetes készítményeknek, amelyeknek csupán egyik, de fontos forrása: a kolostorkertek, s az atyák szorgalma. Többszáz éves feljegyzések és rajzok nyomán állították össze a kolostori orvoslás kézikönyvét.
Segíteni a szenvedőkön
            A szerzetesek és apácák mindig is feladatuknak tekintették, hogy segítsenek a szenvedőkön. Megtanulták az emberi test felépítését és működését, a betegségek okait és a bajok orvoslását. Akkoriban csak nekik volt idejük és megfelelő képzettségük arra, hogy más népek gyógyítási módszereit is megismerjék: elolvassák, lefordítsák, és magukon kipróbálják. De maguk is kísérleteztek különféle növényekkel, tudásukat és tapasztalataikat pedig átadták a következő nemzedékeknek.
            A főleg Nyugat-Európában dívó kolostori orvoslás során a beteggel ma ugyanúgy foglalkoznak, mint évszázadokkal ezelőtt. A diagnózisra a tradicionális kínai orvosláshoz hasonló módon kerül sor: alapos megfigyelés után. A páciens minden mozdulatát, viselkedését, beszédét megfigyelik, megvizsgálják a külső jeleket. Az arc színe, a bőr, a haj, a köröm, a szem és a nyelv állapota sokat elárul a szervezetben zajló káros folyamatokról. A kezelés is követi a kínai szemléletet: nem a tünetet, hanem az egész szervezetet gyógyítják.
Kifeküdni a gyomorbajt
            E felfogás szerint a gyomorrontást csupán a rossz közérzetről és hányásról nem lehet felismerni. Csak ha egyéb, meghatározott külső tünetek is megállapíthatók (ezek egyike a jellegzetes, savanykás testszag), akkor lehet kimondani a szentenciát: egyértelműen gyomorbetegségről van szó.
            A kolostormedicina ebben az esetben articsókalevelek kipréselt levét, valamint gyömbérből, angelikagyökérből, galangagyökérből, citromfűből főzött teát ír elő. Akut gyomorgörcsök esetén jótékony hatású a túrópakolás, de ennek kiegészítéseképpen a betegnek kímélő életmódot is javasolnak, és néhány nap teljes nyugalmat: sok alvást. Valamint tévé, hangos zene, napilap és telefon nélkül eltöltött 3–4 napot. A gyomorproblémák ugyanis azt mutatják, hogy a beteg túlfűtött, túlhajszolt állapotba került, túl sok gond nyomasztja.
Étkezni rendszeresen, nyugodtan
            Minden terápia, így a természetgyógyászati módszerek esetében is fontos szerepet játszik a beteg táplálkozása, nem véletlenül tartják úgy az ötezer éves indiai tanok, hogy az vagy, amit megeszel. Ezért sem fogyasztottak húst, mert hitük szerint minden állat egy korábban élt állat vagy ember újjászületése. Indiában ma is 750 millió ember vegetáriánus, leginkább a muzulmán lakosság húsevő.
            A középkorban, de később is, a kolostorokban is csak növényi táplálékot fogyasztottak, ehhez ritkán társult tej, ünnepnapokon sajt. A sajtkészítés egyébként szerzetesek találmánya. Naponta háromszor ettek, böjti napokon pedig csak délben. Táplálékuk megegyezett azzal, amit ma egészséges táplálkozásnak nevezünk: zöldség, gyümölcs, gabona és tejtermékek.
            Volt még egy szerzetesi szokás, amit jó lenne ma is megtartanunk: a gyomor egyharmadát szilárd táplálékkal, másik harmadát vízzel kell megtölteni, a harmadik harmad pedig maradjon üresen. Ami a mai, rohanó világban is megfontolásra érdemes: a szerzetesek mindig meghatározott időben, rendszeres időközönként és nyugodtan, lassan ettek, így sem a táplálkozás, sem az emésztés nem terheli a szervezetet. (Forrás: Richpoi Hírek)

2024. február 1., csütörtök

Csetneki Juhász Balázs: A holt Tisza partján

Holdapálykor, mikor sírnak a csillagok,
Igricek ősi dallamait susogják
Holt tiszai nádasok.
Csobban a víz, s a csend
Puha szárnyakon tovaszáll,
Feldübörögnek a mélyből
Szilaj, szittya ló paták,
Felnyerítenek borzolt sörényű,
Sötét hegyek.
A Kárpátok mélyén, egy kis faluban
Felsír egy újszülött.
Fáradt, hűvös szelek terelnek
Elbotorkáló ködfelleget,
A csönd ismét palástja alá rejti az eget,
De bennünk tovább menetelnek őseink
Győzedelmes és legyőzhetetlen,
Vert hada,
S csendes nyári éjszakákon
Felgyújtják emléküket a szálldogáló
Szentjánosbogarak.
Jeltelen sírjukat az idő humusszá rágta,
S ők – legyőzöttek és győzők –
Várják a feltámadásuk', mert az
Isten ujja jelt tett rájuk.
Csak az árulók, besúgók lelke
Kering
A gyötrelmek, megbocsátások, átkok
És sikolyok kráterében
Mindörökké, reménytelen'.
Holdapálykor, mikor sírnak a csillagok,
Igricek ősi dallamait susogják
Holt tiszai nádasok.
Csobban a víz s a csend
Puha szárnyakon tovaszáll.