2024. február 3., szombat
Balázsok köszöntése
Címkék:
Gondolatok
Édesség minden mennyiségben, minden formában
Címkék:
Recept
Szent Balázs emléknapjára - február 3. Raguza nevezetességeiből 2/1.
Raguzában (ma: Dubrovnik; Horvátország) 17 Szent Balázs-szoborral és sok festménnyel lehet találkozni. A hagyomány azt tartja: Balázs püspök – jónéhány évszázaddal halála után – álmában figyelmeztetett egy Stojka nevű helyi papot a velenceiek orvtámadására. A lakosság így felkészült, és sikerrel visszaverte a hódítókat. 972-ben Raguza védőszentje lett, és az erődítményekre, épületekre, a főtérre felkerült Szent Balázs óvó szobra, a pénzekre, zászlókra arcképe. A legnagyobb templomot is róla nevezték el.
Szent Balázs emléknapja alkalmából néhány napon keresztül kis morzsákat mutatok be a világ egyik legkedvesebb, legpatinásabb városból, amelyik 168 évig a Magyar Korona része volt. A fennhatóság elismerésének jeléül háború esetén harminc gálya kiállítására kötelezték magukat, valamint évi 500 aranyforintot fizettek a magyar királynak és a magyar király tiszteletére ünnepeket rendeztek.
A teljes épségben fennmaradt, vagy tökéletesen helyreállított világi és egyházi épületekkel, történelmi és művészettörténeti emlékkel rendelkező Óváros (Stari Grad) az elsők között nyerte el a „világörökség” kitüntető címet. Múzeumaival, kiállításaival, rendezvényeivel ma is folytatja a kulturális és történelmi hagyományokat.
Dubrovnik a szabadság példaképe Horvátországban. Vezetői – ügyes diplomáciai érzékkel – évszázadokon keresztül olyan hatalmasságokkal tudtak szót érteni, és biztosították függetlenségüket, mint a török szultán vagy a velencei dózse, noha mindkét nagyhatalom a kis, hadsereg nélküli városállam határáig terjeszkedett.
Raguza (ill. Ragusa) volt évszázadokon keresztül a hivatalos neve, csak a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (SHS) 1918-as megalakítása után nevezték el az új birtokosok Dubrovniknak egy külvárosról.
Ősi címere: fehér alapon három sáv. Egyesek szerint Árpád-házi királyainktól kapták, mások a Zsigmond magyar királlyal kialakult kiváló kapcsolattal magyarázzák. (Az ezüst szín idővel kékre változott!)
A középkori városok minden jellemzőjét egyben kapja meg a látogató: vastag falak, erős bástyák, jól védett kikötő, paloták, halpiac. A román, gót, reneszánsz, barokk stílus összes eleme megtalálható itt.
Az UNESCO műemlékké, az ENSZ pedig a Világörökség részévé nyilvánította.
Minčeta-bástya (Tvrdava Minčeta): A monumentális, kétszintes bástyát 1461-ben reneszánsz stílusban tervezte Michelozzo Michelozzi neves firenzei építész. A félköríves tornyot egy lőrésekkel kiépített második torony koronáz meg. Építését Michelozzi kezdte, de Juraj Dalmatinac, a kor legnevesebb dalmát építésze fejezte be 1464-ben. A bástyán lehet ismerkedni a város legnagyobb ágyújával. Kairóban készült, 7,6 tonnás, a 170 kg-os golyót 4 km-re tudta ellőni.
(Szöveg és kép - Batár Zsolt Botond: Horvátország déli területei c. útikalauzomból)
A savanyúság jótékony hatása az egészségre
A téli időszak ínyencségei többet
jelentenek, mint plusz ízt a konyhában, az asztalon. A savanyúságoknak ugyanis
jótékony hatásuk van a szervezetre. Éppen ezért egyre több táplálkozási
szakértő tanácsolja őket – viszont nem mindegyiket!
A szakértők szerint, a savanyúságban
rengeteg a probiotikum. Ezek olyan egészséges baktériumok, amelyek
megtalálhatók például a savanyú káposztában, a joghurtban, borban, kenyérben,
szójaszószban és a sörben. A probiotikumok képesek megnyugtatni az
immunrendszert, csökkenteni a gyulladásokat, enyhíteni az allergiás tüneteket
és a megfázást, megelőzni a hasmenés és bélérzékenység kialakulását, növelni az
immunrendszer reagáló képességét, és még bizonyos ráktípusok ellen is védelmet nyújtanak.
A joghurt és az otthon elkészített
savanyúság kivételével, a szakértők nem tanácsolják azokat az élő
baktérium-forrásokat, amelyek például a ketchupban, a feldolgozott
(kereskedelemben kapható) savanyúságokban találhatók, vagy amelyek pasztőrözés
által elpusztultak.
Stephen O’Keefe, a Pittsburghi
Egyetem tudósa úgy nyilatkozott, a nyugati étkezés nagy problémája, hogy nem
táplálja a bélflórát, csupán a felszínen aktiválja az emésztőrendszert.
Valamennyi élelmiszert úgy állítanak elő, hogy az könnyen lebontható legyen,
semmit nem hagyva a mélyebben elhelyezkedő emésztőrétegnek. Így felborul az
emésztőrendszer mikrobiológiai egyensúlya, és jönnek a panaszok.
A rostok hiánya „éhezteti” a
bélflórát, ezáltal gyengítve a testünk védekezőképességét. Ebből kiindulva
O’Keefe-nek és tudós társainak meggyőződése, hogy az utóbbi időben egyre
elterjedtebb bélbántalmak a nyugati étkezés számlájára róhatók.
A tökéletes
savanyúság öt titka
1. Használj mindig friss zöldségeket!
A zöldségek akkor a legjobb
minőségűek, amikor épp leszedték őket. Amennyiben savanyúságnak szánod őket,
ezeket részesítsd előnyben. Minél frissebbek, annál ízletesebbek és
ropogósabbak lesznek, még ha hónapokon át is állnak a kamra polcain.
2. Vágd le az uborkák szárait!
Ez a tanács kizárólag az uborkára
vonatkozik, és nagyon fontos! Ha mosáskor eltávolítod a zöldség száracskáját,
az uborka frissebben, keményebben marad meg az üvegekben.
3. Figyelj oda a zöldségek méretére!
Minél apróbbak a zöldségek, annál
hamarabb megpuhulnak a savanyú lében. Így hát, ahelyett hogy felszelnéd őket
vagy félbe vágnád, tedd őket egészben az üvegekbe.
4. Légy tekintettel az időre!
Amikor savanyúságot készítesz, fel
kell lobbantanod a megtöltött üvegeket azért, hogy azok tartalmából elpusztuljanak
a később gondot okozó baktériumok. Ugyanennyire fontos az is, hogy jól zárd le
az üvegeket. Azonban vigyázz, ne főzd sokat! A hosszasabb forralás maga után
vonja a zöldségek ellágyulását.
5. Próbáld ki a hideg-savanyúságot!
Amennyiben nincs ínyedre a forralás,
teljesen átugorhatod a forralt vízzel való eltevést. Csak tedd a feltöltött
üvegeket a hűtőbe. Ezek nem állnak el szobahőmérsékleten, viszont ha hidegben
tartod, tökéletesek lesznek!
(Forrás: Richpoi Hírek)
Saját paprikám az erkélyemen
Címkék:
Egészség
Kitaibel Pál születésnapjára - - - 1757. február 3.

Kitaibel Pál Nagymarton (Trianon óta: Mattersburg; Ausztria), 1757. február 3. - Pest, 1817. december 13. botanikus és kémikus. Összegyűjtötte és leírta Magyarország növényeit, kőzeteit és ásványvizeit. Kora természettudományainak szinte minden ágában dolgozott. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Kit.”.
Emlékezete
Nagymartonban (Őrvidék, Trianon óta Burgenland, Ausztria) emlékét utcanév őrzi (Kitaibelgasse).
Postabélyeget adott ki az osztrák posta 1992-ben négy „osztrák” természettudósról, köztük Kitaibelről.
Szülőháza a városfejlesztés áldozata lett, 1957-ben avatott emléktáblája a múzeum raktárába került.
Útinaplóit Gombocz Endre rendezte sajtó alá. Gombocz Endrével és Kárpáti Zoltánnal közös emlékkiállítása a soproni Károly-kilátóban tekinthető meg.
Magyarországon három településen (Budapest, Sopron, Mátraszentimre) van Kitaibel Pál utca. Harkányban iskola őrzi a nevét, melynek parkjában áll a tudós mellszobra. Emlékét országos iskolai biológiai tanulmányverseny is őrzi. Szobra van még Keszthelyen és Budapesten a 8. kerületben, a Pálmaház bal szárnya előtt, a bemutatóházhoz vezető útnál.
1987-ben Kitaibel emlékének adózva, az ELTE Ásványtani Tanszékén egy újonnan kidolgozott, a vulkáni tevékenységet utánzó eljárással szilikát kőzetet megolvasztva öntötték ki Kitaibel mellszobrának másolatát, és azt a Füvészkertben helyezték el.
Molnár V. Attila „Kitaibel Pál élete és öröksége” című monográfiáját 2007-ben adta ki a biatorbágyi Kitaibel Kiadó.
A Balaton északi partján, Vonyarcvashegy község mellett, a 225 méter magas Vas-hegyen található a Kitaibel Pál kilátó. A három szintes fa építményt 2002-ben építette a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a helyi Önkormányzat segítségével és a Környezetvédelmi Minisztérium pályázati támogatásával.
Tiszteletére elnevezett élőlények
Kitaibela vitifolia – Kitaibel-mályva (Cziglényi Ádám tervezte a postabélyeget)
Knautia kitaibelii – Kitaibel-varfű
Aquilegia kitaibelii – Kitaibel-harangláb
Ablepharus kitaibelii – Pannon gyík
Címkék:
Állatvilág,
Elcsatolt területekről,
Életrajz,
Nevezetes személy,
Növényvilág,
Őrvidék,
Települések nevezetességei
2024. február 2., péntek
Nemsokára vége a télnek!
Címkék:
Érdekességek,
Humor
Palacsintaevés napja Franciaországban - február 2.
Gyertyaszentelő
Boldogasszony napja Franciaországban a palacsinta evés hagyományával
kapcsolódik össze. Vasárnap (van, ahol már szombaton is) minden családban – hagyományosan
– palacsintát esznek. A legenda szerint ez a szokás az 5. század körül alakult
ki, amikor I. Gelasius pápa a Rómába érkező zarándokoknak palacsintát osztott.
(Gelasius pápa volt a történelem 49. pápája, afrikai pápaként tartják számon, de nem tudni, hogy ez nem csak azt jelenti-e, hogy Afrikában született, vagy azt is jelzi, hogy a bőre is fekete volt. ). A palacsinta kerek formája, aranyló színe a Nap fényességére és formájára emlékezteti az embereket. Így kapcsolódik a Fény ünnepéhez, a gyertya szentelés gesztusához – s a régebbi pogány hagyományokhoz (rómaiak, kelták, stb,, akik ezekben a napokban szintén a Fénnyel, a Világossággal kapcsolatos ünnepeket tartottak, s várták a tavasz érkezését.)
Egész sor „babona” fűződik a palacsinta-ünnephez: úgy kell a palacsintát sütni és jobb kézzel dobni, hogy a bal kezünkben egy aranypénzt tartunk. No jó, ha nem arany, az sem gond, de pénz legyen, mert csak így lesz gazdag az évünk. Fontos arra is figyelni, hogy a palacsinta pontosan érkezzen a feldobás után vissza a sütőbe. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén a ház minden gyertyájának égnie kell. Sok család csak ezekben a napokban szedi le a karácsonyi dekorációkat – sokan úgy tartják, hogy ez a karácsonyi időszakot lezáró ünnepnap.
(Gelasius pápa volt a történelem 49. pápája, afrikai pápaként tartják számon, de nem tudni, hogy ez nem csak azt jelenti-e, hogy Afrikában született, vagy azt is jelzi, hogy a bőre is fekete volt. ). A palacsinta kerek formája, aranyló színe a Nap fényességére és formájára emlékezteti az embereket. Így kapcsolódik a Fény ünnepéhez, a gyertya szentelés gesztusához – s a régebbi pogány hagyományokhoz (rómaiak, kelták, stb,, akik ezekben a napokban szintén a Fénnyel, a Világossággal kapcsolatos ünnepeket tartottak, s várták a tavasz érkezését.)
Egész sor „babona” fűződik a palacsinta-ünnephez: úgy kell a palacsintát sütni és jobb kézzel dobni, hogy a bal kezünkben egy aranypénzt tartunk. No jó, ha nem arany, az sem gond, de pénz legyen, mert csak így lesz gazdag az évünk. Fontos arra is figyelni, hogy a palacsinta pontosan érkezzen a feldobás után vissza a sütőbe. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén a ház minden gyertyájának égnie kell. Sok család csak ezekben a napokban szedi le a karácsonyi dekorációkat – sokan úgy tartják, hogy ez a karácsonyi időszakot lezáró ünnepnap.
Ahogy januárban mindenütt Galette des Rois-kal voltak
tele az üzletek, a pékségek, most mindenütt palacsintákat árulnak, töltetlenül,
töltve, készen, előregyártottan, csomagolva, hidegen, frissen és melegen.
Akinek van kedve, csatlakozzon, süssön palacsintát! És ne
felejtse el meggyújtani a lakásban található összes gyertyát!
Palacsintát sütök Nagykőrösön 2022. december 27-én
Címkék:
Érdekességek,
Országokról
A szerzetesek világnapja alkalmából - Kolostori gyógymódok
Szerzetesek
és apácák nyomában
A középkori szerzetesek és apácák
tökélyre fejlesztették a gyógynövények alkalmazását. Mai utódaik is
előszeretettel alkalmazzák ezt a gyógymódot. Manapság a gyógynövények
felhasználása főleg Németországban éli virágkorát. Se szeri-se száma az üzleti
(patikai) forgalomban kapható természetes készítményeknek, amelyeknek csupán
egyik, de fontos forrása: a kolostorkertek, s az atyák szorgalma. Többszáz éves
feljegyzések és rajzok nyomán állították össze a kolostori orvoslás
kézikönyvét.
Segíteni a
szenvedőkön
A szerzetesek és apácák mindig is
feladatuknak tekintették, hogy segítsenek a szenvedőkön. Megtanulták az emberi
test felépítését és működését, a betegségek okait és a bajok orvoslását.
Akkoriban csak nekik volt idejük és megfelelő képzettségük arra, hogy más népek
gyógyítási módszereit is megismerjék: elolvassák, lefordítsák, és magukon
kipróbálják. De maguk is kísérleteztek különféle növényekkel, tudásukat és
tapasztalataikat pedig átadták a következő nemzedékeknek.
A főleg Nyugat-Európában dívó
kolostori orvoslás során a beteggel ma ugyanúgy foglalkoznak, mint
évszázadokkal ezelőtt. A diagnózisra a tradicionális kínai orvosláshoz hasonló
módon kerül sor: alapos megfigyelés után. A páciens minden mozdulatát,
viselkedését, beszédét megfigyelik, megvizsgálják a külső jeleket. Az arc
színe, a bőr, a haj, a köröm, a szem és a nyelv állapota sokat elárul a
szervezetben zajló káros folyamatokról. A kezelés is követi a kínai
szemléletet: nem a tünetet, hanem az egész szervezetet gyógyítják.
Kifeküdni a
gyomorbajt
E felfogás szerint a gyomorrontást
csupán a rossz közérzetről és hányásról nem lehet felismerni. Csak ha egyéb,
meghatározott külső tünetek is megállapíthatók (ezek egyike a jellegzetes,
savanykás testszag), akkor lehet kimondani a szentenciát: egyértelműen
gyomorbetegségről van szó.
A kolostormedicina ebben az esetben
articsókalevelek kipréselt levét, valamint gyömbérből, angelikagyökérből,
galangagyökérből, citromfűből főzött teát ír elő. Akut gyomorgörcsök esetén
jótékony hatású a túrópakolás, de ennek kiegészítéseképpen a betegnek kímélő
életmódot is javasolnak, és néhány nap teljes nyugalmat: sok alvást. Valamint
tévé, hangos zene, napilap és telefon nélkül eltöltött 3–4 napot. A
gyomorproblémák ugyanis azt mutatják, hogy a beteg túlfűtött, túlhajszolt
állapotba került, túl sok gond nyomasztja.
Étkezni rendszeresen, nyugodtan
Étkezni rendszeresen, nyugodtan
Minden terápia, így a
természetgyógyászati módszerek esetében is fontos szerepet játszik a beteg
táplálkozása, nem véletlenül tartják úgy az ötezer éves indiai tanok, hogy az
vagy, amit megeszel. Ezért sem fogyasztottak húst, mert hitük szerint minden
állat egy korábban élt állat vagy ember újjászületése. Indiában ma is 750
millió ember vegetáriánus, leginkább a muzulmán lakosság húsevő.
A középkorban, de később is, a
kolostorokban is csak növényi táplálékot fogyasztottak, ehhez ritkán társult
tej, ünnepnapokon sajt. A sajtkészítés egyébként szerzetesek találmánya.
Naponta háromszor ettek, böjti napokon pedig csak délben. Táplálékuk
megegyezett azzal, amit ma egészséges táplálkozásnak nevezünk: zöldség,
gyümölcs, gabona és tejtermékek.
Volt még egy szerzetesi szokás, amit
jó lenne ma is megtartanunk: a gyomor egyharmadát szilárd táplálékkal, másik
harmadát vízzel kell megtölteni, a harmadik harmad pedig maradjon üresen. Ami a
mai, rohanó világban is megfontolásra érdemes: a szerzetesek mindig
meghatározott időben, rendszeres időközönként és nyugodtan, lassan ettek, így
sem a táplálkozás, sem az emésztés nem terheli a szervezetet. (Forrás: Richpoi Hírek)
2024. február 1., csütörtök
Csetneki Juhász Balázs: A holt Tisza partján
Holdapálykor, mikor sírnak a csillagok,
Igricek ősi dallamait susogják
Holt tiszai nádasok.
Csobban a víz, s a csend
Puha szárnyakon tovaszáll,
Feldübörögnek a mélyből
Szilaj, szittya ló paták,
Felnyerítenek borzolt sörényű,
Sötét hegyek.
A Kárpátok mélyén, egy kis faluban
Felsír egy újszülött.
Fáradt, hűvös szelek terelnek
Elbotorkáló ködfelleget,
A csönd ismét palástja alá rejti az eget,
De bennünk tovább menetelnek őseink
Győzedelmes és legyőzhetetlen,
Vert hada,
S csendes nyári éjszakákon
Felgyújtják emléküket a szálldogáló
Szentjánosbogarak.
Jeltelen sírjukat az idő humusszá rágta,
S ők – legyőzöttek és győzők –
Várják a feltámadásuk', mert az
Isten ujja jelt tett rájuk.
Csak az árulók, besúgók lelke
Kering
A gyötrelmek, megbocsátások, átkok
És sikolyok kráterében
Mindörökké, reménytelen'.
Holdapálykor, mikor sírnak a csillagok,
Igricek ősi dallamait susogják
Holt tiszai nádasok.
Csobban a víz s a csend
Puha szárnyakon tovaszáll.
Címkék:
Csetneki Juhász Balázs,
Miskolc,
Vers
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)