Rendőrviccek

NEMZETEK KONYHÁJA - Sváb kovászos uborka

NEMZETKÖZI GYERMEKNAPRA - Mátyás király mondáiból: A tétényi malomkő

    A tétényi malomkő

      Úgy esett az eset, hogy Mátyás király az országon való jártában-keltében egyszer sötét éjszaka Tétényen kocsikázott keresztül. A helység végében pedig ott hevert a szekérúton egy nagy buta malomkő. A király kocsijának a kereke nekiment a malomkőnek, a kő volt az erősebb, a kerék eltörött.

    Ott kellett bizony tölteni az éjszakát a királynak egy rongyos csárdában. Föltette magában Mátyás király, hogy jól ráijeszt majd erre a Tétényre.

    Reggel azután színe elé parancsolta az egész kupaktanácsot. Megmondta nekik a magáét. A végin pedig a bíró uramhoz fordult a király: -Hallod-e lusták és rendetlenek bírája, büntetésül azt parancsolom, hogy harmadnapra, mire visszaérek, nekem azt a malomkövet megnyúzzátok. Elibem hozd a bőrét, amikor a tétényi határba érek, különben baj lesz!

    Törték szegény fejöket a bíró meg a helység vénei, de bizony nem bírták a módját feltalálni, mert nyúztak életökben lovat, ökröt, disznót, kutyát eleget, de malomkövet még álmában sem nyúzott egyik sem.

    Minekutána két nap hiába nézték, hiába forgatták azt a gonosz malomkövet, nagy keservesen elkezdtek sóhajtozni, mi lesz velük reggelre, a haragos király legalábbis száz pálcát vágat mindőjükre.

    Előállott akkor a bíró siheder fia, azt mondta: -Semennyiért se búsuljanak, édesapám, kimegyek reggel a király elébe, csak engem engedjen majd beszélni.

    Ki is mentek a király elébe, a tétényi bíró, meg a fia. A fiú nagy bátran előlépett, mikor a király kocsija megállott: -Megkövetünk, király urunk, elfelejtettél valamit. Azt pedig, hogy eleven testet nem szoktunk megnyúzni. Ha azt parancsoltad, hogy nyúzzuk meg a malomkövet, tedd meg, mint igazságos király, vétesd vérét ennek a malomkőnek.

    -Ember vagy, hékás - kiáltotta Mátyás örömmel - megmentetted eszeddel Tétényt!

A magyar hősök emléknapjára - május utolsó vasárnapja

          Eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza. Ebben mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni. A szocialista Magyarországon e napot nem ünnepelték.

          A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2001. június 19-én fogadta el a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi LXIII. törvényt a ma élő és a jövő nemzedéke okulására, a hősök dicsőségére. Ennek értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján emlékezünk "az elmúlt ezredév magyar hőseire", akik életüket adták a hazáért. Az emléknap azoknak a névtelen hősöknek állít emléket, akik Szent István óta áldozatot hoztak a hazáért - az 1956-os forradalom idején is.

          Minden évben rangosabbnál rangosabb programokkal emlékeznek a hősökre. A rendezvények közül én a legértékesebbnek azt tartottam, hogy 2012-ben a parlament a magyar hősök emlékünnepe alkalmából visszahelyezte az Országház épületének a falára az 1910-1918-as Magyar Országgyűlés I. világháborúban hősi halált halt tagjainak, tisztviselőinek és alkalmazottainak emlékére készült emléktáblát, melyet az Országgyűlés elnöke - Kövér László - leplezett le.

Orbán napjára - május 25.

    Szent Orbán (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

(részlet)

„…Vidám hajnal pirult az orrán.”

A források mélyen hallgatnak arról, hogyan lett Orbán (Urban), a civilizált, finom modorú „urbánus” pápa – ezt jelenti a neve – Urbánka, a borisszák szentje. Életéről jóformán semmit sem tudunk, a II. vatikáni zsinat törölte is a római kalendáriumból. A hagyomány szerint I. Urbanus néven uralkodott 220–230 között. Uralkodása alatt nevéhez illően nyugalom honolt az egyházban. Legendája szerint ugyan mártíromságot szenvedett, szenvedéstörténetének azonban mindössze egy figyelemre méltó naptári vonatkozása van: kihallgatása során Szent Cecília (nov. 22.) felől faggatták, akivel együtt térített. Cecília és Orbán együttes emlegetése – a Tejút révén – újfent két, egymással szemben lévő időpontot köt össze az évkörön, az Ikrek és a Nyilas havát, s velük két Tejút keresztezte állatövi csillagképet: a Nyilast és az Ikreket.

A hagyomány szerint Orbán pápa rendelte el, hogy a misekelyhet nemesfémből készítsék, ezért kezében kehellyel, később szőlőfürttel ábrázolták. Lehetséges volna, hogy e szent jelképeknek – „Én vagyok az igazi szőlőtő” – mondta Jézus önmagáról (Jn 15,1) – tulajdonított profán tartalmat a középkori Európa nyers, civilizálatlan népe? Orbánt mindenesetre a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok választották patrónusuknak, szobrot, kápolnát szőlőhegyeken emeltek tiszteletére, képmása szőlőprést, hordót, kádárcéh-zászlót díszített.

Népi kultusza összefügg „égi születésnapjával,” és forrása a német-francia határ menti szőlővidék. Onnét jutott el a középkor végén hazánkba. Névünnepét, május 25-ét a nyár kezdőnapjának is tartották. A szőlőket azért helyezték oltalma alá, hogy megvédje a kora nyári szőlőkárok ellen. Erre utal, hogy az egri kádárcéh Medárddal együtt választotta patrónusának. Orbán-nap táján virágzik a szőlő, s ebben az időszakban még támadhat fagy, súlyos károkat okozva a szőlőkben. Ezért népünk Orbánt is a fagyosszentek közé sorolja. A finom modorú szent védencei elég neveletlenek. Ha neve napján szép idő járja, a további jó időért könyörgő körmenetek, szőlőjárások résztvevői hálásak, kegyesek a szenttel, szobrát felvirágozzák, borral öntözik, kelyhébe friss cseresznyét raknak; de ha nem, kővel dobálják, leköpdösik, megpálcázzák, csupasz feneküket kínálják feléje.

Humordömping

Tanuld meg szeretni ellenségeidet arra az esetre, ha kiderülne, hogy barátaid szemétládák!

Az egész életem eltelt, mire megértettem, hogy nem szükséges mindent megérteni.

Egy anyának húsz évig tart, míg férfit farag a fiából, aztán egy másik nő húsz perc alatt hülyét csinál belőle.

A bíró azért van, hogy eldöntse, kinek van jobb ügyvédje.

Az illegális bevándorlás mindig sok problémát okozott az USA-ban. Kérdezzék csak meg bármelyik indiántól.

Addig vállalj gyereket, amíg a szüleid elég fiatalok ahhoz, hogy gondoskodni tudjanak róluk.

Miért mondják, hogy csúcsforgalom, amikor semmi sem mozdul?

Nagypapa meséli unokáinak:

–Ezek a mai fiatalok milyen lusták! Én fiatal koromban akár 15 kilométert is gyalogoltam a szomszéd faluig, ha ott volt valami jó balhé!

–És utána haza is gyalogolt Papa?

–Á, dehogy! Mindig hazahozott a mentő.

Fia született a szegény székelynek. Nagy örömében végigszalad a falun, mindenkit meghív, jöjjenek el, megnézi a gyereket.

- Aztán ha jöttök, csak rúgjátok be a kaput nyugodtan - teszi hozzá.

- Már miért kellene berúgnunk a kaput? - csodálkozik valaki – Nincsen rajta kilincs?

- Hogyne volna. De csak nem fogtok üres kézzel jönni!

Étteremben:

- Kérek egy marhasültet, parasztosan.

- Nesze vazze, zabálj!

Zsúfolt buszra nem fér fel egy férfi. Idegesen elkiáltja magát: –Menjenek már beljebb, annyi hely van még ott, hogy sakkozni lehetne!

Erre a válasz: –Jöjjön csak jóember, úgyis hiányzik egy paraszt!

Egy paraszt bácsi bement az autóhifi boltba: –Van egy kocsim, és kéne bele autóhifi.

–Tessék parancsolni, van többféle.

–Melyik a leghangosabb?

–Ez itt.

–Mikrofont lehet rákötni?

–Hááát, tulajdonképpen lehet.

–Kipróbálhatom?

–Tessék, itt a mikrofon.

–Dinnyét vegyeneeeeeeek!

Összevert ember támolyog este az orvoshoz. A doki szörnyülködve így szól: –Magával meg mi történt?

–Nekem jött egy hattyú!

–Egy hattyú?

–Utána elütött egy ufó!

–Hm, egy ufó...

–Aztán oldalba csapott egy angyal!

–Aha értem. És utána?

–Utána kikapcsolták a körhintát...

A vándor már két napja nagyon éhes, amikor végre meglát egy régi kis viskót. Bekopog, és kérdi az öregasszonyt, aki ajtót nyit neki:

–Öreganyám! Szegény vándor vagyok, nagyon éhes, nincs egy kis étel a számomra?

–Fiam, tegnapi leves jó lesz?

–Persze öreganyám! Nagyon köszönöm

–Akkor gyere vissza holnap!

Ismert emberek okos gondolataiból

A cirill írás napjára - május 24.

Ezen a napon a moszkvai Kreml közelében lévő Szlavjanszkaja téri Cirill és Metód emlékmű tövében virágokat helyeznek el és a templomokban istentiszteleteket tartanak. Bulgáriában  május 24. nemzeti ünnep, munkaszüneti nap.

A cirill ábécéről röviden

A kutatás mai állása szerint a világ összes írásrendszere három írásrendszerből alakult ki: ezek a kínai írás, az indián írás, s a sínai írás. Az Európában leginkább ismert írásrendszerek – latin, cirill, görög, arab, héber, asszír, egyiptomi, kopt, etióp, sumér, grúz, örmény, türk rovásírás (a magyar rovásírás őse), stb. – mind a sínaiból erednek.

Sok tévhit terjed a cirill ábécéről. Érdemes ezeket körbejárni.

1. tévhit – a cirill az első szláv ábécé

Valójában ez az első, tömegesen elterjedt ábécé, de semmiképpen sem időbelileg az első. A szlávoknak eredetileg volt egy ma már feledésbe merült, rovásírás-szerű írásuk már az ősidőkben is. A Csernorizec Hrabar álnevet viselő 9–10. századi bolgár író – egyes elméletek szerint ez I. Szimeon bolgár cár álneve – szerint a szlávok régebben “vonásokkal és rovásokkal” írtak. Ami az első, rovásírásos szláv írást illeti, vitatott, hogy létezett-e, viszont a következő szláv ábécé, a glagolita ábécé nem képezi vita tárgyát. Valójában a cirill ábécé tehát csak a harmadik szláv ábécé.

2. tévhit – a cirill ábécét Szt. Cirill és Szt. Metód szerzetes-testvérpárt alkotta meg

Cirill és Metód a korábbi szláv ábécét, a glagolita ábécét alkotta meg. A cirill ábécéhez semmi közük. A cirill ábécé megalkotója ohridi Szt. Kelemen, Cirill tanítványa. Tanára tiszteletére nevezte így el az új ábécét.

A cirill ábécé valójában azért kerekedett a glagolita fölé, mert egyszerűbb volt, és jobban hasonlított a görög ábécéhez. A balkáni szlávok között már elterjedt volt a görög ábécé használata a szláv nyelv lejegyzéséhez. Kliment ezt a hagyományt folytatta. Megtartotta a 24 betűből álló görög ábécét, viszont kiegészítette azt új betűkkel, olyan hangokra, melyek a görögből hiányoztak, viszont a szlávban szerepeltek. Az új betűket elsősorban a glagloita ábécéből vette át, mely pedig leginkább görög, grúz, örmény és héber forrásból dolgozott.

3. tévhit – a cirill ábécét Lenin találta fel és a kommunizmus terjesztette el

A cirill ábécé a 9. sz. végén keletkezett a mai Bulgária/Görögország/Macedónia területén, s először Bulgáriában lett hivatalosan bevezetve. Majd onnan terjedt el más szláv népek felé. Tehát kb. ezer évvel Marx, Lenin előtt.

A kommunizmussal való kapcsolatból annyi igaz, hogy a Szovjetunióban – elsősorban a 20. század 30-as éveiben – sok nem-szláv nép nyelvének írásrendszere cirill alapúvá lett átváltoztatva. Ezek egy része régebben nem rendelkezett semmilyen írásrendszerrel, más részük esetében volt saját, nem-cirill alapú írásrendszerük, amit ezekben az években cirill alapúra cseréltek. Érdekes, hogy Sztálin saját anyanyelvéhez, a grúzhoz nem nyúlt, az megmaradt hagyományos ábécéjénél.

Az akkoriban cirill-betűs ábécét kapott nyelvek közül mind a mai napig a cirill ábécét használja – csak a nagyobb nyelveket említve – az abház, a baskír, a csuvas, a kazah, a kirgíz, s az oszét. Meglepő, hogy a mongol nyelv szintén mind a mai napig a cirill ábécét használja, az eredeti mongol írás ma csak ünnepélyes írásként használatos.

Több ex-szovjet „nyelv” időközben lemondott a cirill ábécéről, jellemzően nem az eredeti írásra visszatérve, hanem a latin ábécét bevezetve. Kicsit abszurd, hogy ezen népeknél amíg a legidősebbek még az eredeti ábécét tanulták, majd a következő két nemzedék a cirillt, a legfiatalabb nemzedék viszont a latint, tehát alig négy nemzedék alatt 3 ábécé volt hivatalos.

Az azeri nyelv eredetileg az arab ábécét használta. 1918-ban áttért a latinra, majd 1939-ben a cirillre, majd 1991-ben visszatért a latinra.

A tatár nyelv 2000-ben vezette be a latin ábécét, azonban a cirillről sem mondott le. Mindkét ábécé hivatalos, bár természetesen a cirill jóval gyakoribb a hétköznapi életben.

Az eredetileg szintén arab betűs üzbég a 90-es években kezdett áttérni a latin ábécére, jelenleg mind a cirill, mind a latin ábécé használatos, azonban a távlati cél, hogy teljesen átálljanak a latin ábécére.

A tadzsik nyelv az egyetlen, ahol a Szovjetunió széthullása után kísérlet történt az eredeti arab ábécéhez való visszatérésre. (A volt 5 közép-ázsiai szovjet köztársaság közül az egyetlen nem-türk ország Tadzsikisztán, a tadzsik nyelv gyakorlatilag a perzsa (iráni) nyelv változata.) Azonban a gyakorlatban mind a mai napig a 30-as években bevezetett tadzsik cirill ábécé van használatban.

A türkmén nyelv 1929-ig az arab ábécét használta, majd rövid latinbetűs időszak után a cirillt. 1991-ben tért át a latin ábécére.

Különös még a román/moldáv cirill ábécé esete. A román nyelv 1860-ig a cirill ábécét használta, akkor bevezetésre került a latin ábécé. A Szovjetunióhoz tartozó Moldáviában azonban a 30-as években ismét bevezetésre került a cirill ábécé, s egészen 1989-ig ez volt hivatalosan használatban, amikor áttértek a latinbetűs román ábécére. A független Moldáv Köztársaságtól elszakadó, nemzetközileg nem elismert, orosz lakosságú Transznisztria azonban továbbra is a cirill alapú moldáv ábécét használja mind a mai napig.

4. tévhit – a cirill ábécét I. Péter orosz cár találta ki

A tévhit abból a tényből alakult ki, hogy valóban I. Péter volt az, aki a cirill betűk eredeti, díszes alakját egyszerűsítette, közelítette a latin betűkhöz. A cél az volt, hogy a nyomdák egyszerűbben tudjanak orosz nyelvű szövegeket kinyomtatni. Az eredeti díszesebb betűrajzok azonban mind a mai napig használatban vannak az egyházi szláv nyelvet használó egyházakban. Tehát I. Péter csupán egyszerűsítette a betűk rajzolatát, és semmilyen önálló ábécét nem talált ki.

5. tévhit – a szláv cirill ábécé egységes

Nem az, mint ahogyan a latin ábécé sem az. A cirill ábécének változatai vannak: orosz, ukrán, belarusz, ruszin, bolgár, szerb, macedón, montenegrói, sőt külön egyházi szláv is (ezek csak a szláv cirill ábécék). Bár igaz, hogy a cirill ábécé egyes változatai között kisebb a különbség, mint a latin ábécé egyes változatai között.

6. tévhit – a magyar hibák

Hosszú éveken keresztül Magyarországon az a tévhit élt és még most is él, hogy a cirill ábécé egyetlen változata az orosz. Így bevett szokás volt az összes cirill betűs nevet az orosz alapján átírni. Így lett például a magyar sajtóban a volt ukrán miniszterelnökből “Tyimosenko”, pedig neve helyesen Timosenko (Тимошенко). Így lett Koprivstica (Копривщица) bolgár üdülőhelyből “Koprivscsica”, vagy a bolgár fillérből sztotinka (стотинка) helyett tévesen “sztotyinka”. A bolgár kommunista politikust, Georgi Dimitrovot (Димитров) csak az mentette meg a “Gyimitrovvá” válástól, hogy volt Budapesten egy jelentős tér róla elnevezve. A Schmitt-ügy kapcsán ismertté vált bolgár olimpiai sporttörténész neve is Nikolaj Georgiev, s nem “Nyikolaj Georgijev”.

          Ma már a helyzet annyiban változott, hogy egyre kevesebben ismerik a cirill betűket Magyarországon, így már nincsenek oroszos hibák sem olyan gyakran. A mai szabvány szokás, hogy a lapok meg sem próbálják alkalmazni az átírást, hanem egyszerűen az angol forrás angol átírását használják, ami ellenkezik a magyar hagyománnyal. Például néhány nevezetes szerb nevének magyar változata: Az aradi tizenhárom vértanú közül a szerb születésű Damjanich János ugyanazt a betűt „cs”-vel használta, az énekes-dalszerző Zorán Sztevanovity pedig „ty”-vel.

Magyarországnak volt szerb származású miniszterelnöke is (1946-ban a Népbíróság golyó általi halálra ítélte), ő a problémát úgy oldotta meg, hogy “magyarosította” a nevét mielőtt belépett volna a nagypolitikába, így lett eredetileg Sztojakovich Dimitrije (Димитрије Стојаковић) helyett Sztójay Döme. (Forrás: Dátum: 2012-05-01 Szerző: Max Birca)

Simon Terike emberi méltóságát, sokoldalúságát ismerhetjük meg a Baráti Kör összejövetelén

A Nagykőrösi Önkormányzati Hírekben is megjelent a meghívó

Várunk mindenkit!

Burgonyás lángos

Hozzávalók

1/2 kg liszt
- 1 dl tej
- 1 kiskanál cukor
- néhány ek. liszt
- 1/4 kg főtt burgonya
- só
- langyos víz vagy tej

Elkészítése

A lisztet tálba téve meleg helyen átlangyosítjuk. A tejet összekeverjük a cukorral, élesztővel és néhány evőkanál liszttel, azaz kovászt készítünk. Ezt is meleg helyre állítjuk.

A főtt, áttört burgonyát elkeverjük a langyos liszttel, gyengén sózzuk, hozzáöntjük a megkelt kovászt, és annyi langyos vízzel, vagy tejjel dagasztjuk össze, hogy félkemény tészta legyen.

Jól kidolgozzuk, aztán liszttel meghintve, és ruhával letakarva megkelesztjük (háromszor akkora legyen, mint a kelesztés előtt).

A megkelt tésztából olajos kézzel nagyobb tojásnyi darabokat csípünk ki, beolajozott tálcára tesszük őket, nem túl közel egymáshoz, és még 10-15 percig kelni hagyjuk. Közben olajat forrósítunk.

A kis cipócskákat laposra húzzuk, és az olajban mindkét oldalukat megsütjük. Lapátkanállal szedjük, hogy az olaj lecsepegjen róla.

Sajttal, fokhagymával, pirított káposztával tálaljuk.

(Forrás: 109.hu Receptek)

Stingl Vince - Herend alapítójának születésnapjára - 1796. május 23.

   Stingl Vince Ferenc (Sopron, 1796. május 23. – ?, 1850 körül) 23 éves korában a tatai Schlögel-gyár élére került, és a kőedénygyártás megvalósításával próbálkozott. Ebbe minden vagyonát beleölte. 1824-ben koldusszegényen hagyta el Tatát. 1825-ben Herenden telepedett le, ahol 1826-ban telket vásárolt. Itt alapította meg saját kőedénygyártó műhelyét, de hamarosan megkezdte a porcelán előállítására irányuló kísérleteit is. Az állandó tőkehiánnyal küszködő Stingl a legnagyobb hitelezőt, Fischer Mórt tőkéstársként vette maga mellé, majd a gyárat 1839-ben végleg átadta Fischernek. Stinglnek ezután nyoma veszett. Egyes adatokból arra következtethetünk, hogy élete utolsó éveiben kocsmárosként tevékenykedett.

A Stingl-féle kísérleteket Fischer tovább folytatta ugyan, de hamarosan felhagyott a helyi alapanyagokkal végzett kísérletekkel. 1842-ben már Csehországból hozatta a kaolint, a porcelángyártás egyik meghatározó alapanyagát. Ugyanebben az évben az első magyar ipari kiállításon már felfigyeltek a bakonyi hegyek között meghúzódó porcelángyár termékeire.

A herendi gyárat Stingl Vince alapította, de világhírű porcelángyár Fischer Mór tevékenysége folytán lett belőle. Az első ipartelepet 1843-ban tűzvész pusztította el, de a gyár újjáépült, és még abban az évben az országos kiállításon aranyéremmel jutalmazták a herendi termékek szépségét. Az első „külföldi” siker 1845-ben a bécsi kiállításon született, ahol Herend a gróf Eszterházy Károlyné készletéből hiányzó darabok pótlását vállalta. Fischer felismerte, hogy az olcsó cseh tömegáruval a Habsburg Birodalom keretei között nem állhatja a versenyt, a művészi porcelán előállításával azonban hiányt pótol.

Forrás: Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK), Herend Herald 2005. (25. szám)

Karalábé-krémleves

Ablakok