A meteorológiai világnapra - márc. 23.

Gombás rakott hús

Hozzávalók:
6 db vékony szelet sertéskaraj
bacon szeletek
1 kis üveg szeletelt gomba
2 + 2 db tojás
liszt
reszelt sajt
só
bors

Elkészítése:

            Egy őzgerincsütőt keresztben kibélelünk baconszeletekkel úgy, hogy kétoldalt kilógjon a szalonna. Három szelet karajt kiveregetünk, sózzuk, majd lisztbe, két felvert tojásba és reszelt sajtba forgatjuk. Egymás mellé, a szalonnára tesszük őket. A gombát egy kis olajon megpároljuk, majd a gázt lezárjuk és ebbe két nyers tojást belekeverünk, sózzuk, borsozzuk.
            A tojásos-gombás masszát a sajtos húsokra öntjük, majd egyenletesen eligazítjuk. Ismét 3 szelet karajt sózunk, liszt-tojás-reszelt sajtba forgatjuk, és a gombás-tojásos masszára helyezzük egymás mellé. A kihajló szalonnaszeletekkel betakarjuk.

            Alufóliával lefedve jó fél óráig, majd a fóliát levéve még további fél órát sütjük, pirítjuk a rakott húst. 15–20 percig állni hagyjuk az őzgerincben, aztán egy tálra fordítjuk.
            Ha kicsit hűl még, szeletelhető. Mutatós és finom fogás. Hidegen is jó.

            Mindenképp várjunk a kiborítással amíg hűl, és szeletelni se próbáljuk melegen, mert szétdől!

Keresztény csodaágyú Bizánc bevételénél - 1453. március 23.

A Bizánci Császárság egyre kisebb területre húzódott vissza az oszmán-törökök folyamatos és agresszív előretörésének következtében. 1453-ra jóformán csak Konstantinápoly közvetlen környékét tudta ellenőrizni. II. (Hódító) Mohamed (Mehmed) szultán március 23-án indult meg hadaival, és rövid 13 nap alatt Bizánc falai alá érkezett. A város földrajzi helyzete, valamint az európai országokból várható segítség nem tette lehetővé, hogy hosszú hónapokig elhúzódó ostrommal a kiéhezés taktikáját alkalmazzák. Bizáncot hirtelen kellett elfoglalni. Ennek pedig egy módja volt, a világ legerősebb városfalán rést kellett ütni. Ezt pedig egy keresztény magyar embernek is köszönhették. Urbán öntőmester olyan átütő erejű fegyvert készített, hogy kőgolyója a hadgyakorlatok során egy mérföldnyire egy ölnyi lyukat vágott a földbe. Egyébként 8 m hosszú, 1 m átmérőjű, 18 tonna súlyú volt, 550 kg-os golyót röpített ki, egy-egy megtöltése 6 órát vett igénybe.

Az ágyú útját az akkori török főváros, Drinápoly (ma: Edirne) és Konstantinápoly között 50 mester irányítása alatt 200 munkás egyengette gondosan, 60 bivaly vontatta, két oldalán 200–200 katona ügyelte, nehogy megsérüljön. Május 29-én hajnalban a török nehéztüzérség hatalmas rést ütött a falon, ahol nemsokára a szultán is belovagolt. Ettől kezdve Konstantináply lett az Oszmán Birodalom fővárosa.

          Az ágyú sorsa érdekesen alakult. Később – nem tudni hogyan és miért – a Dardanellák szorosba került. Azt sem tudni, hogy védelmi célokból helyezték el, vagy csak véletlenül került oda . Viszont az már biztos, hogy 1807. február 19-én az angolok megtámadták a törököket (oszmánokat), és akkor valaki ijedtében valamit belegyömöszölt az ágyúba. Az ágyú pedig működött, és eltalált egy angol hajót, ami el is süllyedt. Az ágyút később, 1866-ban Abdülâziz szultán Viktória angol királynőnek ajándékozta. Angliában jobban 

NOSZTALGIA - Sikeres Afrika nap Wekerlén (Kispest) 2014-ben

         21 évvel ezelőtt Veszprémben - országos szervezettséggel - megalapítottam a Teleki Sámuel Kulturális Egyesületet. A nagy magyar Afrika-utazó neve bennünket kötelezett rá, hogy a színes, változatos tevékenységünk egyik céljaként segítsük a legkevésbé ismert kontinens bemutatását, megszerettetését. És most kispesti lakosként örömmel láttam a Wekerlei Kultúrház és Könyvtárban népművelő kollégáim szintén Afrika népszerűségén is fáradoznak.

          A megnyitót megtisztelte és a rendezvényt méltatta (balról jobbra) Ali Achoui, Algériai nagykövetségének főtanácsosa; Raymond Irambo, a Magyar Afrika Társaság főtitkára; tolmács; Muhammadu Yunusa, a Nigériai Szövetségi Köztársaság nagykövet-helyettese; Szabó Mária, az intézmény igazgatója; Gajda Péter Kispest polgármestere.

          Dr. Jakkel Anna (Kecskemét) orvos szenvedélyes, meggyőző előadást tartott az Uganadában, Kongóban, Maliban és Guineában végzett önkéntes gyógyító tevékenységéről. A termek falait kiváló fotói borították be.

          A jobboldali képen a Magyar Afrika Társaság tagjai készülnek a megnyitóra. Az egyesület tevékeny munkájával, az anyagok biztosításával, könyvek árusításával oroszlánrészt vállalt a rendezvény gazdagságában, színvonalasságában.

           Kákos Andrea mutatja a vendégeknek, hogy hogyan fognak a gyerekek nemsokára esőcsináló hangszert és dobot készíteni. A rendezvény végén a rázogatás olyan jól sikerült, hogy Magyarországon másnap megjött az eső.

           A fotók mellett több vitrinben láttunk afrikai népművészeti tárgyakat, Ludvig Éva biológus növénygyűjteményéből több sarokban afrikai növényeket. Újszászi Györgyi Afrikai ízeit mutatta be, Nagy Eszter és társai pedig az afrikai divatról tartott bemutatót. Dr. Gyurácz Andrea, A szőke nő Dél-Afrikában, ...Etiópiában, ...Kelet-Afrikában című könyvek szerzője jól sikerült különös időutazásra, Afrika mesés világába kalauzolta el a jelen lévőket. 

          Gratulálok a szervezőknek, a kivitelezőknek! Várom a következő országok, népek bemutatóját!

Napi aktuális

Székely Mihály emlékezete halála napján - 1963. március 22.

            Székely Mihály Jászberényben született 1901. május 8-án. Apja, aki aranyműves-kereskedő volt, nevét Spagatnerről Székelyre magyarosította. Szülei és négy testvére is zenerajongó. Magánúton tanult énekelni. A középiskolát Budapesten végezte. Első fellépésére 1920-ban került sor: népdalokat énekelt az Orpheum színpadán. Géza Lászlónál folytatta tanulmányait. Huszonkét évesen szerződtette a budapesti Operaház, ahol több mint 1300 alkalommal lépett színpadra. Titta Ruffo híres olasz bariton, amikor meghallgatta Sparafucile szerepében, úgy vélekedett, hogy „sohasem hallott ilyen szép hangot”.

            Külföldön is sikeres volt, elsősorban Olaszországban és Bécsben. Egyik legfontosabb szerepének A kékszakállú herceg vára bizonyult. Bartók Béla állítólag Székely Mihály hangjához igazította operájának főszerepét.

            A nyilas terror alatt egy pap barátjánál bújt meg. A második világháború után Doráti Antal meghívta Dallasba énekelni, de az út során fellépő nehézségek miatt későn érkezett meg a próbákra, így helyét egy fiatal amerikai basszus, George London vette át. 1946 januárjában leszerződött a New York-i Metropolitan operaházhoz, ahol 1947-1950 között 47-szer lépett színpadra, elsősorban Richard Wagner operáiban (Fafner, Hermann őrgróf, Marke király, Hunding).

            1947–1949 között Otto Klemperer meghívására visszatért a budapesti Operaházba. Ezek után a szocialista vezetés korlátozta nyugati utazásait, de bejárta a Szovjetuniót és eljutott több európai országba is. 1956 évi holland fesztiválon énekelte egyik legnagyobb alakítását, Bartók kékszakállú hercegét. 1957–61 között évről évre szerepelt a glyndebourne-i fesztiválon, főképpen Mozart dalműveiben.

            Korának egyik legjelentősebb operaénekeseként tartották számon. Alakításai közül figyelemreméltóak Mozart basszus szerepei. G. Kennedy a La Follia zenei folyóirat 2002. áprilisi számában Rudolf Binget idézte: „Székely Mihály nem csak az évszázadnak egyik legszebb mély basszus hangja volt, de a hatalmas színpadi tehetségével és műsorának felfogadásával sikerült a kollégái elbűvölni és a publikumát hipnotizálni.”

            1963. március 22-én halt meg Budapesten. Emlékezetére 1964-ben Székely Mihály-emlékérmet létesítettek. Székely Mihály sírja Budapesten. Farkasréti temetőben (Kovács Ferenc alkotása) (Forrás: Wikipedia)

A rasszizmus elleni világnap (alulnézetben) - március 21.

Példának bemutatom, hogy ilyen hülye vicceket nem kellene kitalálni!

Alvás világnapjára - március 21.