Helységnevekben szentek nevei Csonka-Magyarországon

Kovács Margit születésnapjára - - - 1902. november 30.

          Kovács Margit (Győr, 1902. november 30.–Budapest, 1977. június 4.) Kerámiaművész. Kossuth-díjas, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze. (Információ: Google)

          Én a világ egyik legszebb múzeumi anyagának tartom a Kovács Margit életművét bemutató szentendrei Kovács Margit Múzeumot. Ajánlom mindenki figyelmébe.

                A gyűjtemény 1973-ban nyitotta meg kapuit. A múzeumnak – amely Magyarország egyik leglátogatottabb közgyűjteménye – a 18. században épült sóház (később postakocsi-állomás, majd a Vastagh család lakóháza) ad otthont. Ma a 21. századi muzeológiai elvárásoknak megfelelő, látogatóbarát múzeumi attrakciók, interaktív információs szolgáltatások és többnyelvű tájékoztató rendszer várja a látogatókat.
            1973-tól a rendszerváltásig szinte nem volt olyan Magyarországra érkező magas rangú nemzetközi vendég – köztük uralkodók, államfők, miniszterek, jelentős művészek –, akiknek ne szervezték volna meg a Szentendre és a Kovács Margit Gyűjtemény programot. E látogatásokat is bemutatják fényképeken az új szárny földszintjének egyik részében.

            Az épület földszintjén és pincéjében, valamint az emeleti vetítőteremben a folyamatosan bővülő adatbázis segítségével a látogatók tovább mélyíthetik a művésszel és életművével kapcsolatos ismereteiket

(Információ: museum.hu  – magyar múzeumok honlapja)

Néhány csodálatos darab:

A három grácia (Párkák)                                                   Szentendre

Késő őszi séta Magyarhomorogon (Csonka-Bihar vármegye) az arborétumban (2/2)

A vendéglátó Karcsi barátom

(A képeket 2014-ben készítettem)

NOSZTALGIA - Késő őszi séta Magyarhomorogon (Csonka-Bihar vármegye) az arborétumban (2/1)

A Tóth család birtokában lévő faiskolát 1991-ben alapították 2500 m2-en, miután lehetővé vált a korábbi fenyőfa és gyümölcstermesztés helyett a díszfaiskola létrehozása. Mára már 50.000 m2-en kertészkednek, ahol 1998-ban a díszkert is helyet kapott.

Az mai 2 ha-os arborétum eredetileg üzemi törzsültetvénynek indult. A Magyarországon magántulajdonban lévő törzsültetvények között ebben van a legtöbb faj és fajta a ma szaporításban, valamint alkalmazásban lévő faiskolai dísznövényekből. 2006-ban a hivatalosan regisztrált taxonok száma 490, ami 5000 db kiültetett növényben jelenik meg

A kert kedvező életteret jelent az állatvilágnak is.

Az arborétum különlegességét az adja, hogy a környéken jellemző vízállásos, repedező réti agyagtalajra települt. A család célja, hogy olyan díszfákat, cserjéket, örökzöldeket szaporítsanak és neveljenek szabadföldi kiültetésre, amelyek az itt uralkodó éghajlati viszonyok között teljesen télállónak bizonyulnak, de jól tűrik a nagy nyári hőmérséklet-kiugrásokat és az időnként fellépő légköri aszályt is. Döntően magyar alanyra oltott vagy szemzett idegen dísznövények különleges kombinációjával próbálják megtalálni a térségre alkalmas növényeket.

(Készült 2014-ben)

Katona József születésnapjára - Kecskemét, 1791. november 11.

            Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja. Tiszteletére tegyünk egy közös sétát a "hírös város"-ban.

Kecskemét nevezetességeiből

          Az Alföld minden szépségét és értékét magában rejtő Kecskemét - Bács-Kiskun megye székhelye - Magyarország középső részén, Budapesttől mintegy 85 km-re található.

           Az egykori mezőváros impozáns épületeivel igazi nagyvárossá vált a századfordulóra. Az idelátogatókat Kecskemét belvárosának szecessziós hangulata már az első pillanatban magával ragadja. Neve a „kecske” szóból ered, a "mét" pedig járást jelent. Címerében is a kecske látható, alatta város jelmondatával: "Sem magasság, sem mélység nem rettent."

Cifra palota
A Kálvin téren található a szecesszió mesterműveként ismert, dalban is megénekelt Cifrapalota. Hullámzó falfelületei, csillogó tetőcserepei, növény- és állatmotívumokat formázó kerámiadíszei teszik egyedülálló építészeti remekké.

Nagytemplom
A főtér meghatározó épülete, mely 1774–1806 között épült. Az építés azért nyúlt ilyen hosszúra, mert az építés alatt tornyát tűz és földrengés is pusztította. Harangja 2,4 tonna, mely a 74 méter magas toronyban található. A kecskeméti Öregtemplom nagyharangja kedvelt magyar nóta.

Városháza
A Főtér másik oldalán áll, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján szecessziós stílusban épült. A város egyik legismertebb műemléke. Homlokzatáról 1983 óta minden egész órában felcsendül a harangjáték Kodály, Erkel és Beethoven műveivel. Falait pedig Zsolnay-majolika (ónmázas, égetett cserép) díszíti, amely más kecskeméti épületeken is megtalálható. Dísztermében a festményeket a híres magyar festő, Székely Bertalan készítette.

Ferences templom
A helybeliek Barátok templomának is neveznek. Eredetileg gótikus stílusban épült, de többszöri átépítés után barokkos hangulatú lett.

Sínház
A város híres szülöttjéről, Katona Józsefről kapta a nevét. Az épület azért hasonlít a budapesti Vígszínházra, mert ugyanazok a bécsi építészek tervezték, Fellner és Hellmer. A helyiek a színházat ékszerdoboznak is becézik. 1895–96 között épült.

Szentháromság-oszlop
A színház előtt álló oszlop emlékeztet a város lakosságát megtizedelő pestisjárványra. Az 1742-ben állított alkotást Szent Sebestyén, Szent Rókus, Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent István alakjai díszítik.

Kecskeméti barackpálinka
Alapanyaga a kajszibarack. Kecskemét környékén, a homokvidék és a löszfelszín találkozási pontján a sok napfényes óra és a hűvös éjszakák adják a gyümölcs egyedi zamatát, kecskeméti barackpálinka egyedi jellegét. Alkoholtartalmának 40% körül kell lenni.

Termálvíz
1987-ben minősítették gyógyvízzé. Magyarországon a dél-alföldi régióban a legmagasabb a napsütéses órák száma, és ezért ideális fürdők kialakítására. A télen–nyáron üzemelő fürdőben három különböző hőmérsékletű termálvizes medence található. 2003-ban adták át a Kecskeméti élményfürdő és csúszdaparkot.

Városok napja - november 8.

Brüsszel

 Azerbajdzsán-Baku

 Brazilia

 Budapest

 Firenze

 Isztambul-Hagia Sophia

 London

 Miskolc-Diósgyőr

 Moszkva-Vörös tér

Görögország- Santorini

 Szeged

Turin (Torino)

Erkel Ferenc emlékezete

          Emlékét számtalan intézmény, utca, tér, civil szervezet őrzi. Néhány példa:

Bélyeg: Születésének 140. évfordulóján jelentette meg a Magyar Posta.

Színház: Budapesten színház (a Magyar Állami Operaház Erkel Színháza), az

Erkel Ferenc-díj: 1852-ben alapították

Múzeum: Szülőháza Gyulán

Közterület: Budapest, Győr, Gyula, Siófok, Szombathely, Zalaegerszeg

Iskola: Budapest VI. és XIX. kerület, Dunavarsány, Gyula, Karcag, Miskolc, Pápa, Újfehértó

Művelődési ház: Budakeszi, Demecser, Gyula, Kecskemét

Emléktábla: Budapest, Gyula

Festmény, rézkarc: Barabás Miklós, Gyöngyi Giergl Alajos, Pollák Zsigmond

Szobra: Budapest-Operaház, Gyula

Civil szervezet: vegyeskar Budapesten, Fehérgyarmaton, Gyulán; kamarazenekar Budapesten, ifjúsági fúvószenekar Gyulán

Rendezvény: 1921 óta rendszeresen megrendezik az Erkel Ferenc Sakk Emlékversenyt szülővárosában, Gyulán.

Film: Keleti Márton rendezésében 1952-ben

Bélyeg: Születésének 140. évfordulóján jelentette meg a Magyar Posta

Érem: Születésének 200. évfordulóján 5.000,- Ft-os emlékérmet adott ki a Magyar Nemzeti Bank (tervező: ifjabb Szlávics László)

(megjelent: 2013-ban) 

Erkel Ferec szobra Gyulán

A reformáció emléknapjára - A Gályarabok emlékműve Debrecenben

A történelemi protestáns felekezetek a REFORMÁCIÓ EMLÉKNAPJÁN emlékeznek meg az ellenreformáció áldozatairól, köztük a gályarabnak eladott magyar prédikátorokról.

          Ebben a részben magát az emlékművet ismertetem. Egy másik részben az emlékmű állításának okát járom körül De Ruyter holland admirális és a magyarság kapcsolatán keresztül.

           Ha valaki Debrecenben sétál, közvetlenül a Nagytemplom háta mögött, az Emlékkertben talál egy klasszikus stílusú – beton, műkő, bronz anyagú –, mintegy öt méter magas obeliszket. Tetején földgömb, oldalán bronzgálya. Felirata: „De Ruyter Mihály hollandi tengernagy, a szabadító. 1676. febr. 11. "

          A kinyitott Biblián Pál apostol híres sorai olvashatók: "Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam".

          Az emlékművet özvegy Hegyi Mihályné debreceni asszony költségén emelték 1895-ben, a protestánsok által "gyászévtizedként" emlegetett ellenreformációs üldözés idején, 1675-ben hitükért gályarabságra hurcolt protestáns lelkészek emlékére. Egyikük, Kocsi Csergő Bálint így emlékezett kiszabadulása után: "Negyvenegy személyeket indítottanak vala el, de csak harmincat vihetének el bennek Neapolisba; mert hatot Teatéban hagytanak vala betegen, három elszökött vala, kettő ismét meghalt vala".

II. János Pál pápa 1991-es debreceni látogatásakor a vallási megbékélés jegyében koszorút helyezett el az emlékoszlopnál.

Ez az obeliszk megihlette az egykor Debrecenben tanuló Szabó Lőrincet A gályarabok szobra c. versének megírására:

Mik vagyunk? Kutyák? Mért? Eretnekek?

Kis szobor állt a Nagytemplom megett:

a Gályarabok! – Hősök? Mennyi gyász!

És mintha a titkos nyomozás.

a távoli, az Inkvizíció,

az iszonyúnak hitt központi szó

engem vert volna őseim helyett

vasra, kínpadra, olyan rémület

markolt szívembe. Fürkész gondolat,

ott kezdtem álmodni álmaidat,

ott csatáztam veled (s mily naivan!),

fekete Róma! Gyanú s ami van

emberség bennem, minden abból fakadt,

hogy sirattam áldozataidat;

mert hiszek benned, jóság, türelem,

hiszek benned, isteni értelem, -

hiszek benned, szabadság szeretet,

s hiszem, hogy győztök, tiszta fegyverek.
(Luther Márton életéről és magyarországi hatásáról másik bejegyzésemben írok.)

Lajta Monitor Múzeum Hajó (2/2)

A különleges látnivaló nyaranta a Parlament előtt látogatható. Ajánlom mindenki figyelmébe!

A Lajta és bemutatása

Dósa István nyugállományú katonatiszt, saját megfogalmazása szerint amolyan "reneszánsz" ember-típus, szinte minden érdekli. Most éppen az I. világháborúról, illetve Trianonról gyűjt filatéliai anyagokat egy későbbi kiállításához, emiatt vittem magammal élményszerzés céljából.

Rendkívül szűkös volt a monitor, gyakran szinte ugyanolyan klausztrofóbia-érzésünk volt, mintha egy tengeralattjárón lennénk. A fedélközben (érthető okból) semmiféle kabinablak, egyéb fényáteresztő nyílás nem található, így éjjel-nappal mesterséges fényben (petróleumlámpákkal világítottak) kellett élni, tevékenykedni a hajó személyzetének. A szűkösség ellenére a kapitányi lakosztály gyakorlatilag majdnem akkora volt, mint a háborús létszámra feltöltött 50 fős legénység elhelyezési körlete. Szőnyegtől a fotelig minden luxuscikk - ami akkoriban egy hajón elképzelhető volt - az "Isten után az első" személy rendelkezésére állt.

Bár lényegesen szerényebb berendezéssel, de az első tisztnek is tágas, kényelmes szállása volt.

A beosztottak, a legénység számára úgy a kapitány, mint az első tiszt szinte csak fogalomként létezett. Bár az első tiszt hangját ismerték, hiszen tűzvezetéskor, vagy a hajó manővereinek elrendelésekor az ő hangja harsogott a mechanikus megafon tölcséréből, közvetlen, személyes kapcsolat nem volt vele sem. Számukra a legmagasabb rangú személy, akitől gyakran szó szerint az életük függött, a fedélzetmester volt. A képen az ő kabinja látható. Ez bizony, már igencsak szűkös, de azért fix ágyon aludhatott, mosdóállványa, kis asztalkája, boroskancsója is volt, a legénységhez képest nagy kényelmet biztosítottak számára is…

Így pihenhetett a legénység. Függőágyban fekve, kizárólag a lábbelit vehették le, még a sapka is a fejen maradt. Egyidőben a legénység harmada alhatott, másik harmaduk szolgálatban volt a gépháztól kezdve a lövegtoronyig, a harmadik harmad pedig úgynevezett készenlétet látott el, azaz, ha szükség volt a személyzet azonnali megerősítésére, akkor addig, amíg a pihenő váltás felvette a cipőjét, esetleg kidörzsölte az álmot a szeméből, a készenlétiek rohantak erősítésként.

A hajó egyik legfontosabb helyisége, a konyha. Egy hadihajón egy szakács szolgált, és egy ilyen parányi konyha állt rendelkezésre az 50 fős legénység, plusz a tiszti állomány ellátására. A csikótűzhelyen lévő edényekben főtt a tisztek étele, az üstben a legénységé. Az élelmezést nem vitték túlzásba. A reggeli minden nap egy szelet kenyérből és cikóriakávéból állt. (Ünnepnapokon a kávé helyett tea volt.) Ebédre valamilyen sűrű leves, a vacsora pedig krumpli, káposzta, vagy szárazbab főzelék, egy darabka főtt, füstölt hússal, vagy egy szelet sült szalonnával. Hetente egyszer azonban csak hideg élelem volt, ami zsíros kenyeret, vagy egy darabka szalonnát jelentett, hagymával. A csikótűzhely "fején" látható egy kicsinyke tűzhely, a korabeli "mikró". Ezen főtt, illetve itt tartották melegen a tiszt urak teáját (bab)kávéját, ezen sült a pirítós, a lángos, a palacsinta, a frissensült és minden ínyencség, amiről a közkatonák álmodni sem mertek…

A haditengerészet minden egysége (hajója) anyagilag önálló, ennek megfelelően az élelmezés területén önellátó volt. Az éléskamrában a füstölt és tartós élelmiszerek mellett boroshordókat is látni.  Ugyanis a legénység tagjainak minden este járt fél liter bor, amit pihenőben, illetve készenlét közben fogyaszthattak el. Az éléskamra folyton nyitott ajtajával pontosan szemközt volt a fedélzetmester kabinja, szintén mindig nyitott ajtóval…

A legénységi "étkezde" csökkentett létszám esetén. Ha teljes volt a létszám, akkor a hajó oldalfala mellett felállított tízszemélyes asztaloknál ülve ettek, beszélgettek, dohányoztak vagy éppen levelet írtak a matrózok. Ha csökkentett volt a létszám, akkor elegendő volt egy négyszemélyes kisebb asztalt felállítani, így nem tűnt akkorának a zsúfoltság és a takarítás is egyszerűbb volt.

Az étkezéssel bevitt táplálék megemésztése után a salaknak valahol távoznia is kell. Ez a parancsnoki, valódi vízöblítéses WC. A csészébe bekötött nyomókútcsövön keresztül közvetlenül a folyóból felpumpált víz öblítette a WC-t.

A monitor navigációs berendezése. Ha az első tiszt éppen nem tartózkodott a lövegtorony tetején elhelyezett tűzvezető kabinban, akkor itt ellenőrizte a hajó menetirányának helyességét, illetve adta ki az irányváltoztatásra vonatkozó utasítást a kormányosnak.

A hajó orra. Ezen a képen látszik talán a legjobban a fedélzet kiképzésének minden irányban való lejtőssége. Érdekes, hogy a horgony úgy tűnik, mintha csak a fedélzetre lenne dobva, nincs sehol csörlő. Legalábbis látható helyen. Ugyanis a horgonykötél (lánc) csörlőjét a fedélközben helyezték el, hogy az ellenséges tűz elől védve legyenek a csörlővel dolgozó matrózok.

Még egyszer az ismertető tabló a Haditengerészet és a Dunaflottilla történetéről, a máig megmaradt monitorokról, a USS monitorról és a többi monitorról. Mielőtt nekilátnának a tablók tanulmányozásához, szeretném felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a "Lajta" az egyetlen, mai napig megmaradt folyami hadihajó, vagy más néven monitor.

   A még bővebb információkért javasolom felkeresni a Wikipédia "SMS Leitha (1871)" című szócikkét, amelyből minden, a leírtakban nem kifejtett ismeretet elolvashatnak erről a különleges múzeumról.

(A hajó fentebbi bemutatását Dósa Istvánnak köszönhetjük. A képeket én készítettem 2016-ban.)