Kilóg a sorból

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Kőrösmező 7/7

Kőrösmező nevezetességeiből

  I. és II. világháborús magyar katonatemető

·            Több száz, az I. és a II. világháborúban elesett osztrák–magyar és magyar honvéd van eltemetve a Tatár-hágó lábánál, a kőrösmezői temetőben. A sírjaikat jelző betonkeresztek többsége az idő martalékává vált, és egyre többen temetkeztek rá a helyi temetőben lévő egykori katonasírokra. Magyarország Honvédelmi Minisztériumának anyagi támogatásával a Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület önkéntesei a minisztérium szakembereinek segítségével feltárták az egykori sírokat, majd kitisztították a terepet, és új keresztekre cserélték a régieket. A felújított katonatemetőt ünnepélyes keretek között szentelték újra 2014. október 29-én.

A temetőszentelésen a Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület önkéntesei mellett jelen volt a Honvédelmi Minisztérium (HM) küldöttsége Maruzs Roland alezredes vezetésével, Magyarország Beregszászi Konzulátusának képviseletében Szalipszki Endre főkonzul és Faragó László konzul, az Ungvári Főkonzulátus képviseletében pedig Vida László konzul, valamint dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, továbbá a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola képviseletében Csatáry György és Dobos Sándor, továbbá Eduard Zelinszki, Kőrösmező polgármestere és Franc Ignác, a KMKSZ Kőrösmezői Alapszervezetének elnöke és sokan a még ma is tíz százalékban magyarok lakta Kőrösmező lakosai közül.

Az ünnepség kezdetén Bíró András, a Vigyázók Egyesület kárpátaljai tagja elmondta, az I. világháború idején több száz magyar, osztrák és német nemzetiségű katonát hantoltak el a kőrösmezői temetőben. Közülük a mai napig 160 katona sírhelyét sikerült azonosítani. A II. világháborúban újabb hadisírok jelentek meg a régi keresztek mellett. Akkor legkevesebb 90 magyar honvédet kísértek a kőrösmezői temetőbe utolsó útjára.

          Az I. világháború idején a Magyar Királyság területéről besorozott 3 797 000 katona közül mintegy 661 ezer halt hősi halált, 743 ezer megsebesült és több mint 700 ezer esett hadifogságba.

Az első a kőrösmezői temető, melynek érdekessége, hogy rengeteg svábos nevet lehet látni sírjain. Most kb. 800 magyart tartanak számon az egész településen – régen ez a szám persze sokkal nagyobb volt, ám még régebben arányaiban kevés magyar élt itt. A kettő közötti ugrás Mária Terézia tevékenységének köszönhető. Ő ugyanis rengeteg svábot telepített ide, határvédelmi célokból. Ezek a svábok aztán nem meglepő módon nem az itteni ruszinokba, huculokba olvadtak be, hanem magyarok lettek.

            A temető legfelső része egy első világháborús sírcsoport. Állapota igen rossz. Közelebbről megnézve pedig látszik, hogy az idő vasfogán túl más is közrejátszott ebben. Szembetűnő, hogy valamikor jelölt sírok voltak ezek. Kalauzunk, kárpátaljai barátunk elmondta, hogy a front előrenyomulásával szovjet katonák rongálták meg, verték le a névtáblákat, felsőbb utasításoktól nyilván nem függetlenül 1944-45-ben. A sírcsoport előtti keresztről is lefeszítették az emléktáblát, a korpuszt megrongálták. Ma is így van.

NEMZETEK KONYHÁJA - Salzburgi galuska

• Hozzávalók:
• 7 tojásfehérje
• 100 g kristálycukor
• 2 tojás sárgája
• 20 g liszt (átszitálva)
• 1 ek vaniliás cukor
• vaj (a sütőforma bekenéséhez)
• porcukor

Az elkészítés menete:

1. A tojásfehérjét a kristálycukor folyamatos adagolása mellett kemény habbá verjük.
2. A tojássárgáját elkeverjük a vaníliás cukorral, majd a tojáshabhoz adjuk.
3. Végül a lisztet is óvatosan a masszához keverjük.
4. Egy lapos hőálló tálat vajjal kikenünk. A masszából három piramisra emlékeztető süveget formázunk és az előmelegített sütőbe toljuk.

Ha elkészült a tetejét porcukorral megszórjuk és azonnal kínáljuk.

Sütési hőmérséklet: 220 °C
Sütési időtartam: 9 perc

Jó étvágyat!

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Kőrösmező 7/6

Kőrösmező - Árpád-vonal

Az Árpád-vonal a Magyar Királyi Honvédség által a Keleti-Kárpátokban kiépített legfontosabb erődrendszer, az 1943-as „Kárpátvédelem” elgondolás gerince, mely az ország belseje felé futó völgyekben létesült, a határtól 15-20 km-re. Nagyjábóli vonala: Borsa, Havasmező, Tiszabogdány, Kőrösmező, Brusztura, Németmokra, Alsókalocsa, Szinevér, Ökörmező, Volóc, Alsóverecke, Havasköz, Fenyvesvölgy.

          Az Árpád-vonal keretében 99 támpont, 759 tartós vasbeton építmény, 349 fa-föld bunker. 439 nyílt tüzelőállás és 400 km futóárok épült 1944-ig, saját korában a legmodernebb elvek szerint, olyan más erődítések tanulmányozása alapján, mint a Maginot-vonal.

Egy megfigyelő ponton ülök.

          Kőrösmezőn ma, 2011-ben is jól tanulmányozható, hogyan nézett ki egy völgyzár, mely a lényege ennek az egész védelmi vonalnak. Egy körkörösen védhető völgyzár nagyjából 10-20 kiserődből álló vasbeton bunkerrendszert jelent. A bunkerek zömmel kicsik, nem nagyobb csoportok hosszas tartózkodására tervezték őket. nem nagyobb csoportok hosszas tartózkodásra tervezték őket.
          A bunkereket, szándékosan, lőrések nélkül építették, csupán a személyi állomány és fegyverzet épségének megóvására szolgáltak. A 60-100 cm vastag födémmel készült bunkerekhez futóárkok csatlakoztak, amelyek a nyílt tüzelőállásokhoz vezettek (ezek máig látszanak az összes kőrösmezői rom körül)

          Minden fontosabb fegyvernek több váltóállást is kiépítettek. A sejtszerű részekből álló völgyzár alapsejtje az önálló körvédelemre is képes és köteles rajállás volt. A völgyzárak védelmét egy-egy erődszázad látta el, ami nem sokban különbözött a gyalogszázadtól, azonban több sorozatlövő fegyverrel, aknavetővel, gránátvetővel és páncéltörő fegyverrel is rendelkezett. Az erődszázadok mögött 4-10 km-re építették annak a határvadász zászlóaljnak a védőkörletét, amelyikhez a századok tartoztak. A völgyzárak közötti hegygerinceken határvadász portyázó századok tartották az összeköttetést. Háború esetén a gerinceken gyalogos csapatok által kiépített és védett tábori erődítések, ún. „bástyaállások” húzódtak. A völgyzárak mögött védő határvadász zászlóaljak nem jelentették az erődrendszer hátsó határát, mert mögöttük hegyi vagy gyalogos csapatok álltak szükség szerint készenlétben, hogy a betört ellenséget visszaverjék.

Sejtszerű részek a műszaki zárak is. A műszaki zárak jellegük szerint lehettek rombolások (tehát preventív út- és vasátrombolások) vagy telepített zárak (rendszerek), működésük szerint pedig robbanó vagy nem robbanó zárak. A robbanó műszaki zárak elemei az aknák (irányított aknák/aknacsapdák). 

Nem robbanó műszaki zárak: erődítési (harckocsiárok, harckocsifal, harckocsibuktató, tüskésdrótakadály), hidrotechnikai (elárasztás, eljegesítés, elmocsarasítás), elektromos zárak vagy torlaszok lehettek. Láttunk tankakasztó gúlákat is, melyek pontosan úgy és ott állnak, ahogy és ahová közel hetven éve tették őket. Ezek egyszerű vasbeton gúláknak látszanak; viszont a harckocsi azonnal ledobja a lánctalpait és mozgásképtelen lesz, mihelyt rámegy. Ezen túl látszanak még tankcsapdák nyomai is, árkok, mint ez: Kőrösmező területén több tucat betonbunker maradványaira bukkanhatunk, egy helyen nagy számban egy kis vasúti híd mögött fekvő dombon találhatók meg. Könnyen megközelíthetők, ha tudjuk merre keressük őket. Kőrösmezőre beérve az út jobb oldalán meg kell keresnünk a Hoverla («Говерла») kocsmát. Ezzel átellenben található egy kis utcácska, ahová ha betérünk rögtön megpillanthatjuk a fentebb már említett vasúti hidat. Járművünket a kis közben hagyva átsétálunk a kis viadukt alatt s jobbra fordulunk. Néhány méter múlva, egy kissé feljebb, egy fakerítést láthatunk. Ide térünk fel, ahonnan már jól kitaposott gyalogösvény vezet a dombra, ahol elszórva több romot is találhatunk, s emellett csodás kilátás is nyílik a falura. Az ösvény kicsit meredek, de érdemes a csúcsig felmenni, ahol a vörös gránitból kirakott ún. Megbékélés emlékmű áll. 

A fenti képet Schay Zoltán, a lentit Stauróczky István készítette.

Ennek közelében találjuk a domb ezen oldalon található 15 bunker egyiket, valamint innen letekintve jól kivehetők lesznek, az azóta már fűvel benőtt lövészárkok vonalai is.

A teljesség kedvéért megemlítem, hogy az Árpád-vonal előtt még két védelmi vonal is lassította a Vörös Hadsereg előnyomulását. 
 A Kárpátok előhegyeiben a Hunyadi-állás - az első védelmi vonal - a legfontosabb közlekedési utakat, irányokat lezáró helységtámpontok láncolata volt, amelyek között az összeköttetést gyalogos csapatok tábori erődítései tartották. Helységtámpontok: A védelemre kijelölt helységeket lövészárkokkal, harckocsiakadályokkal, aknamezőkkel, gyalogság elleni drótakadályokkal vették körül, a házakat és pincéket megerősítették és előkészítették a helységharcra. E településeken gyalogos csapatok rendezkedtek be körkörös védelemre.

 A Szent László-állást az országhatáron jelölték ki, első világháborús lövészárokból és a hágókon kiépült műszaki akadályokból állt. Csak felvételi állásnak jelölték ki, hogy legyen még egy vonal, ahol a visszavonuló csapatok megkapaszkodhatnak.

 A. A. Grecsko vezérezredes az 1. gárdahadsereg parancsnoka „A Kárpátokon át” című (1977, Zrínyi Katonai Kiadó) könyvében részletesen leírta a 4. Ukrán Front 1944 augusztus-október végéig tartó harcokat a Keleti-Kárpátokban. A 4. Ukrán Front balszárnyán önálló irányban tevékenykedő 17. gárda-lövészhadtest a Tatár-hágón át a Kőrösmező-Rahó-Máramarossziget irányban támadott, így a kőrösmezői és a rahói völgyzárat is el kellett foglalnia vagy meg kellett kerülnie.

·                    166. o. „… a szovjet harcosokra az a feladat várt, hogy leküzdjék a kőrösmezői védelmi csomópontot, az Árpád-vonal egyik leghatalmasabb hegyi erődítményét. Kőrösmező község a Fehér-Tisza és a Fekete-Tisza mentén fekszik. Három út vezet hozzá: Mikulicsinból, Bruszturából és Vorochtából. … Az ellenség ezt a helységet a védelmi vonalon kívül hagyta, és csak négy kiserődöt épített az utak ellenőrzésére, védelmi csomópontot pedig Kőrösmező déli szélén szervezett, ahol szűk volt a terep, és az egyetlen út a hátországba, Rahóba vezetett.

·                    A kőrösmezői védelmi csomópont 19 támpontból állt, amelyek összefüggő vonalban sorakoztak egymás mellett. Mindegyik két-három nyitott tűzfészekből, továbbá vasbeton és fa-föld óvóhelyekből állt. Sok támpontnak ezenkívül tüzérségi állásai és parancsnoki harcálláspontjai is voltak. Minden támpontot körkörös védelemre tettek alkalmassá, zárt lövészárkok kötötték össze a berendezéseket, és nyitott lövészárkok biztosították az összeköttetést a szomszédos támpontokkal; a tűzrendszert is körkörösen szervezték, a drótakadályok pedig a támpont körvonalait követték. A támpont kölcsönös tűzösszeköttetésben állt a szomszédos – jobb és bal oldali – támpontokkal, és biztosította a peremvonalhoz vezető megközelítő útvonalak tűz alatt tartását az akadályok előtti térségben. A támpontok azonkívül tűztámogatást kaptak az aknavetőktől is, ezeknek állásait így helyezkedtek el: az első a vasútvonal mentén, a második ettől keletre, a hegynyúlvány túlsó lejtője mögött, a harmadik pedig a Tisza jobb partján, az árterületen. Tűztámogatást a támpont tüzérsége nyújtott.

·                    A Tisza bal partján fekvő kőrösmezői csomópont területén földút vezetett keresztül. A folyó jobb partjával való összeköttetés biztosítására az árterületen és a Tiszán át hidakat építettek.

·                    A védelem több szakaszán a peremvonalat gyalogság elleni szögesdrótakadályokkal látták el: ezek sátorszerű hálót alkottak, amelyeket két sor karóhoz rögzítettek. Előrevetett alegységeink még a helység előterében villanyárammal töltött drótakadályokra bukkantak. Gumiszigetelőkkel ellátott vasbetonoszlopokon csupasz huzalok voltak kifeszítve. A védők két nagy teljesítményű áramfejlesztő-telepet szállítottak ide, és 3000 volt feszültségű áramot bocsátottak a vezetékekbe.”

Rálátás a településre

Jókai Mór a szerelemről - A lelki egészség világnapjára

          Dr. ásvai Jókai Móric (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Pertőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

            Jókai mindmáig a legolvasottabb magyar írók közé tartozik. Vele lett teljessé a magyar romantika. Életműve a száznál is több kötetben felidézi a nemzeti múlt egészének látomását, és tanúsítja azt az utat, amelyet a magyar társadalom a nemesi világtól a kibontakozó polgári világig megtett.

Jókai a szerelemről

Ő engem megölt. Ő sok olyant tett, amit férfinak, becsületes embernek nem szabad tenni – és én mégsem tudom őt gyűlölni. "Tegnap még szerettelek, holnap már gyűlölni foglak!" – Lehet azt mondani, lehet azt megtenni; de nem lehet azt – érzeni.

Pedig hiszen a pénz mindenható. Mennyi szerelmet lehetne kapni érte! Hamis, hazudott szerelmet, mosolygó arcok ragyogását, kik azt nem érzik; tiltott, bűnös szerelmet, kik azt titkolják; csak ennek az egynek a szerelmét nem, aki igazán, híven, boldogan szerethet.

És ha ő így szólna tefelőled, én azt mondanám neki, hogy te pedig nem veszítettél el, nem árultál el engem, hanem megszabadítottál; nem gyűlöltél, hanem szerettél; s szeretni fogsz ezután is, ahogy én szeretlek téged.

Jaj annak, ki beleszeret a könnyező szembe, ha azt a szemet egykor kacérul mosolyogni látja; az asszony olyan könnyen válik a férfi angyalából annak ördögévé, s az emberi szív legsötétebb titka az, hogy akit szeretett, mint angyalát, ábrándozva és tisztán, ugyanazt szereti, mint ördögét, őrjöngve és kétségbeesve.

Az egymásba néző szemek beszédében megértett kérdések és feleletek cserélődnek: vers az; a legszebb költemény: rím nélkül, asszonánc nélkül, metrum nélkül.

Én üdvömet találom-e vagy kárhozatomat, ha szívem dobogására hallgatok? Aztán hallgatott szíve dobogására.

Elfelejtheti valaki szerelmét, el bosszúját, elvesztett gazdagságát; de múzsáját soha! Visszatér az hozzá, akárhányszor elűzi s gyönyörökkel árasztja el szívét.

A Hit s a Remény összetörnek, meghalnak, de a Szerelem még akkor is megmarad, túléli a testvérnemtőket!

A nő szerelmét nem szokás koldulni, hanem meghódítani.

A szerelemre nem elég ok az, hogy van ok szeretni.

A szerelemnek még bolondsága is nagyobb bölcsesség, mint a filozófusok minden tudománya.

Titokzatos erő árad a Pilisből

Energiamezők, piramisok és egy ősi rend titkait őrzi a szép Pilis hegység

         A Pilis hegység feltöltő erejét az is érezheti, aki még nem ásta bele magát rejtélyes történeteibe, és csupán ezerarcú szépsége miatt keresi fel ezt a tájat. Ám nemcsak azért nevezhető a túrázók egyik legkedveltebb központjának, mert friss levegőt és érdekes természeti képződményeket kínál a hátizsákkal barangolók számára, hanem azért is, mert egyes területei hazánk geológiai múltját tárják fel, míg más zegzugai a ködbeveszett történelmi korok titokzatos hagyatékait őrzik, melyekre a mai napig választ keresnek bizonyos kutatások. Egyes ezoretikus vélekedések szerint Dobogókő és környéke alatt különleges energiák munkálkodnak, melyek feltöltik az ott heverő köveket gyógyító rezgésekkel. A feltételezések alapján Dobogókő elnevezése nem azzal áll összefüggésben, hogy a sziklák furcsa, üreges hangot hallatnak, amikor valaki dobbant egyet rajtuk a lábával. Ez a megnevezés inkább arra utal, hogy itt található a bolygónk szívcsakrája, melyet a mérhető energiamezők sokasága igazolhat.

     Az ősi tudás alapján Szent György-vonalak hálózzák be a Földet, melyek egyfajta energiarendszerek. Az emberi testhez hasonlóan a bolygón ott alakulnak ki csakrák, ahol az energiaáramlatok tartósan keresztezik egymást, ezek a pontok pedig szakrális helynek tekinthetők. Az energiamezőket vizsgálva a Pilisben egyedülálló éltető energia lakozik, hiszen itt páratlanul sok csomópont fedezhető fel.

          Talán csak puszta véletlen, hogy a Dunakanyar íve, valamint a folyó számos elágazása régen szív alakban ölelték körbe a Pilis hegységet. Az Ősmagyar Táltos Egyház szerint a szívcsakra a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál található.

          A Szentkútról híres Csobánkát szintén energiaközpontként tartják számon, melynek területén négy fő áramlási csatorna metszi egymást. A zarándokok által látogatott forráshoz több Mária-jelenéssel kapcsolatos legenda is fűződik, viszont már a 19. század elején - a látomások és a búcsújárások elterjedése előtt - ismerték az emberek a gyógyító erejét, ezért is hívták sokáig Lázkutacskának.

          Pilisszentlélekről egy kanyargós úton lehet feljutni az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok kolostorának feltárt romjait őrző domboldalba. A Pilis hegység szolgált a férfi rend ősi központjául. Egyes feltételezések szerint a pálosok nagy bölcsességeket birtokoltak, illetve a Föld szívközpontjának őrzői lehettek. Valóban kissé furcsa, hogy kivétel nélkül olyan szakrális területeken építették fel a kolostoraikat, melyek közelében a "Dobogó" földrajzi név is megtalálható. Ez a három, gúla alakú csúcs nemcsak azért különleges, mert szabályos formájuk mesterséges kialakítást sejtet, hanem, mert az egyiptomi piramisokhoz hasonlóan, az Orion csillagképnek megfelelően helyezkednek el. A rendházak alapjait pedig pontosan úgy jelölték ki, ahogy az Orion többi csillaga áll.

          A legenda szerint az utolsó Árpád-házi király egy-egy szertartással időlegesen lezárta a szakrális központ energiapontjait, melyeket Nagy Lajos király nyitott meg ismét azzal, hogy Szent Pál testét visszavitette a Pilisbe. Mátyás király szintén szoros kapcsolatban állt a pálos renddel. A rendet sokan ősi tudást őrző táltosok csoportjának tartják, akiknek feladata a Pilis titkainak őrzése volt: felügyeletük nélkül még a királyok sem léphettek be a hegyvidék legbelsőbb, legszentebb részeibe. Egyesek szerint az Árpád-házi királyok ősi fővárosa, a korabeli írásokból ismert, ősi Buda a Dunakanyarban, az Esztergom, Dömös és Dobogókő által határolt területen lehetett.

A fotómon részlet látható a dobogókői Magyar királyok emlékoszlopáról

A teljes írás itt található: www.femina.hu/utazas/ titokzatos erő árad a magyar hegyből

Humorral a postai világnapra - okt. 9.

Postás viccek

          Egy kisfiú levelet ír a Jézuskának: –Kedves Jézuska, nagyon szegény családból származom. Kérlek, küldj nekem 10.000 forintot karácsonyra!

A postások nem tudják kézbesíteni, ezért kibontják. Megsajnálják a kisfiút, és gyűjtést szerveznek, de csak 5000 forint gyűlik össze, amit el is küldenek a gyereknek.

Egy hét múlva újra levelet küld a kisfiú a Jézuskának. A postások ezt is kibontják. Ez áll benne: –Kedves Jézuska, te nagyon rendes vagy, de azok a szemét postások lenyúlták a pénz felét!

 -Az állatvédő egyesület irodájában cseng a telefon: – Jöjjenek gyorsan, a postás felmászott a fára, és onnan ingerli a kutyánkat!

– Képzeld én annyira szeretem Irént, hogy 560 szerelmeslevelet küldtem neki!

– És hol tartotok? – Beleszeretett a postásba!

-A postás benéz a ház udvarára, és egy hatalmas kutyát lát aludni. Mivel nagyon fél a kutyáktól, de a táviratot is kézbesítenie kellene, lassan kinyitja a kaput. Már lépne be, amikor egy kisfiút vesz észre bent a kertben. – Kisfiú! Nem harapós a kutyátok? – kérdezi tőle. – Á, az nem! – válaszolja a gyerek.

A postás nagy bátran bemegy, a kutya felébred és mindjárt három nagyot harap belé, mire sikerül kimenekülnie az utcára. – Úgy emlékszem, azt mondtad, hogy nem harap a kutyátok! – mondja szemrehányólag.

– A miénk nem is, de ez nem a mi kutyánk!

– Mi az? Fekete, és fehér levelei vannak?

– Néger postás.

A postás gyászjelentést visz a rendőrnek. – Szomorú hírt hozok, meghalt valaki.

A rendőr átveszi a levelet és mondja: – Úristen, a bátyám halt meg, megismerem az írását.

A csinos fiatalasszonytól kérdik a kolléganői:

– Nagyon fáradtnak látszol. Nem aludtad ki magad?

– Nem, a postás hajnali ötkor felébresztett. De ez volt az utolsó eset.

– Miért, bepanaszoltad a főnökénél?

– Nem, csak többet nem alszom vele.

A feleség féltékenységből kirúgja a szobalányt. Az meg, mielőtt elmegy, sértődötten a fejéhez vágja: – A férje azt mondta, hogy sokkal jobban főzök, mint maga!

A feleség csak megvonja a vállát, mire a szobalány: – És az ágyban is sokkal jobb vagyok!

– Ezt is a férjem mondta? – Nem, a postás.

(Szöveges viccek eredete: Iudit Duci. Képes vicc a Mórickából)

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Kőrösmező 7/5

Kőrösmező látnivalóiból

Központjában hivalkodó emlék a szocializmusból

Pravoszláv és római katolikus templom egy külső részen

 Egymás mellett, jószomszédként látható a főút mellett. 

 A pravoszláv templomot nyitva találtam, a katolikus templomot nem.

Kegyhely az út mellett

Pravoszláv templom

A homlokzati fülkékben 

Az ikonosztáz

Nézzünk körbe:

A boltokban magyar árut is látni

A Tisza Kőrösmezőnél

Egy függőhíd és onnan a látvány

 Még most is láthatóak a mederben a tankakadályok, mert árkon, bokron, vizen, hegyen, völgyön, erdőben, mezőn, úton, útfélen hömpölygött a Vörös Hadsereg nyugat felé