Házastársak görbe tükörben

Figyelemreméltó tanácsok

Változatosan együnk gyümölcsöt! - - - Hol ezt, hol azt.

Mai humoradag

Ismét kiújultak a dicső magyar nemzet sebei c. kiáltvány - 1703. június 7.

        Mányoki Ádám - II. Rákóczi Ferenc képmása   (a kép a függetlenségi harc leverése miatt emigrációba kényszerült fejedelem lengyelországi tartózkodása idején, 1712-ben Gdańskban (magyarosan: Danckában) készült)

1703. június 7-én Rákóczi Ferenc kiadta munkácsi táborában a keresztény világ számára latin nyelvű, "Recrudescunt inclytae gentis Hungarae vulnera" (Ismét kiújultak a jeles magyar nemzet sebei) kezdetű kiáltványát, a szabadságharc okairól és céljáról.

II. Rákóczi Ferenc kiáltványa 
Örök emlékezetül.

Ismét kiújultak a dicső magyar nemzet sebei, a nemzet megsértett szabadságának annyiszor mostohán kezelt sebesülése, s most már az a veszély fenyeget, hogy tagjai lassú sorvadása közben végzetes uralma alatt az ausztriai uralkodóház az egészséges törzset is a végső, halálos pusztulásba dönti, s azt követeli, hogy karddal vágjuk ki.
Oh, kegyetlen, szabad népnek tűrhetetlen szolgaság!

Az ország népe még most is széltében hangoztatja, hogy jobb volt sorsa a hódító félhold alatt, az meg okmányokkal bizonyítható, hogy az osztrákok évenkénti zsarolásai az ottománoknak fél évszázad alatt teljesített szolgáltatásokat is bőségesen elérik. Nem bízhatunk tovább azokban, akik saját okirataikat annyiszor megsértették. Ezért életünket, javainkat és utolsó csepp vérünket szabad akaratunkból édes hazánknak, (ami mindenkinek a legdrágább) az osztrák iga alóli felszabadítására szenteljük.
 (Szabad fordítás latin eredetiből)

Paloznak nevezetességeiből

       A település sok nevezetessége közül válsztottam néhányat. A képeket én készítettem, a szöveget a település honlapjáról szemezgettem. (A honlap az összes nevezetességet felsorolja - kiváló kísérő szöveggel.)

          Római katolikus templom: Bár 1352-ben írnak róla először, valószínűleg már a X-XI. században állott a jelenlegi templom helyén valamiféle fából ácsolt kápolna, melynek helyére a XI. sz-ban kőtemplomot építettek és Szt. András tiszteletére szentelték fel. A román kori részleteket a templom mai hajójának déli oldalán ablakok, bejárati kapuk jelzik. A templomhajó nyugati fele a gótika jeleit magán viselő csúcsíves záródású másik déli irányba nyíló oldalkapuval, valamint a kapu felett vörös homokkőből készült keretes, csúcsíves lőrésablakkal már egy későbbi XIII–XIV. századra utaló bővítés jele. A templomot és temetőt egykor fal övezte. A sírkövek egy részét később befalazták, közülük a legkorábbi, kereszttel díszített, hatalmas vörös homokkő a középkori bővítés során lett a templom délnyugati sarokköve. A XVIII. sz. végén barokk stílusba építették át.

          Dr. Antall József miniszterelnök mellszobra: A közadakozásból készült szobrot 2004. április 30-án avatták fel a templomkertben.

          Hősök Kútja: Múltnak kútja, jövőnek forrása, tisztelgünk előttetek magyar hősök, kik 1000 éves történelmünk során életeteket áldoztátok édes hazánk védelméért, hitünk, függetlenségünk és szabadságunk megőrzéséért és kiváltképpen tisztelgünk Paloznak hősi halottjai előtt (Müller József, Nagy István, Turi József) Készítette a "Paloznak Jövőjéért" Közalapítvány 2002-ben.

         Kálvária: 2000-ben a millennium emlékére gyűjtés indult, 14 család vállalta a stációk felállításának a költségeit. 2000. október 8-án Karl-Josef Raubert címzetes érsek, pápai nuncius szentelte fel.

          Tájház: (Volt Diószegi ház) A lakóház a XIX. sz. elején épült. Első írásos adat 1815-ből való amikor a falusi elöljáróság a község adatait írja össze. A szoba mestergerendájának felirata szerint 1888-ban készült, vagyis akkor újították fel. A három osztatú lakóház szoba konyha kamra beosztású, a szoba  előtt hosszában ívelt tornác húzódik. Mai formáját az 1995-96-ban elvégzett felújítás, illetve rekonstrukció során nyerte el. A házban kapott helyet a Tájház, aminek belső enteriőr kiállítása a XIX. sz. második felének paraszti világát mutatja be. 

(Készült: 2013.)