Liszt Ferenc halálának évfordulójára - 1886. július 31.

Liszt Ferenc: Doborján (Sopron vármegye, Trianon után: Raiding, Ausztria), 1811. október 22. – Bayreuth (Németország), 1886. július 31.; a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze. (Életéről, valamint nemzeti hovatartozásáról az október 22-i két feljegyzésemben, a pozsonyi sikereiről, valamint a tőle származó idézetekről a november 26-ai feljegyzésemben írtam.)

Általam eddig megismert emlékezete

• A Lisztről szóló irodalom rendkívül gazdag, művei a világ koncerttermeinek műsorain állandóan szerepelnek.
• Egész alakos szobra a budapesti Operaház épületének homlokzatán Stróbl Alajos alkotása.
• Egész alakos szobra a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem főhomlokzatán Stróbl Alajos alkotása.
• Egész alakos szobra Pécsett Varga Imre alkotása.
• Egész alakos szobra a budapesti Liszt Ferenc téren. Az 1986-ban felállított emlékmű, Marton László szobrászművész, Finta József építész és ifj. Szlávics László iparművész alkotása.
• Egész alakos szobra Esztergomban, a Víziváros bejáratánál Marosits István (1986) alkotása.
• Mellszobra Szegeden a Nemzeti Emlékcsarnokban, a Dóm tér nyugati oldalán, az árkádok alatt Stróbl Alajos alkotása. (másfélszeres életnagyságú, 1930. október 25., carrarai márvány)
• Szobra Weimarban a Park an der Ilm-ben található.
• Mellszobra Győrújbaráton a Liszt Ferenc utcában Csapó Irén alkotása. (2011. bronz, gránit)
• Mellszobra Pozsonyban a Rudnay téren, a Szent Márton-dóm előtt áll.  (1911. Tilgner Viktor). Vaskorlátján a Koronázási mise kottájából részlet látható.
• Liszt-emlékmű az ún. Liszt-dombon Hradec na Moravicíben (Cseh-Morvaország; 2011. május 31; Lubomir Dostál)
• Mellszobra látható a soproni zeneiskola koncerttermében (2009). Alkotója: ifj. Szlávics László.

• Első hangversenyének helyszínét, Sopronban, az akkori Városi Kaszinó falán (ma általános iskola) domborműves emléktábla jelzi (Szakál Ernő, 1936. bronz, márvány).
• Emléktábla látható a Bihar megyei Berettyóújfalu város református templomának falán. A templom orgonája – részben – Liszt Ferenc zeneszerző hangszere volt.
• Emléktábla látható weimari lakóházának falán, ami ma Liszt Múzeum, és ahol 1869-tól 1886-ig élt.
• Emléktábla az esztergomi bazilikában, ahol 1856-ban ő vezényelte az esztergomi misét.
• Emléktábla a kőszegi Bálház falán, az 1846. szeptember 27-én tartott koncert és díszpolgársága emlékére.
• Szerény emléktábla őrzi a helyet, ahol imádkozni szokott a pesti ferencesek templomában (Ferenciek tere), a jobb padsor legelső padjának szélén.
• 2011-re a GYSEV Zrt. Liszt Ferenc 200. évfordulója alkalmából, készítette az 503-6-os pályaszámú Taurus mozdonyra Liszt Ferenc werbokját, mely Liszt Ferenc Második magyar rapszódiáját játssza.
• Arcvonásait több festő is megörökítette, pl.: Barabás, Kaulbach, Lenbach, Munkácsy.
• 2011 márciusától a Ferihegyi Repülőtér hivatalos neve Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér.
• Nevét viseli több intézmény (pl. egyetem, múzeum), számos közterület (pl. budapesti tér, győri utca), kitüntetés, zenei verseny, valamint egy kisbolygó (3910 Liszt) és a Mwerkúr bolygón található egyik kráter.
• Pozsonyban 2012. augusztus 1-étől a vasútállomás előtti tér a „Námesti Franza Liszta” nevet viseli. Pozsonyban – az egyik kedves városában – a trianoni diktátumig volt utca elnevezve róla, de azóta ez azóta a Čajkovského ulica névre hallgat.

Lisztről mondták például

• Liszt olyannak írta meg a cigányzenészeket, amilyennek romantikus álmodozásai közben önmagát is látni óhajtotta. – Sárosi Bálint.

(v.ö.: A cigányokról és a cigány zenéről Magyarországon (Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie, Párizs, 1859, Pest, 1861).

• Aki nem hallotta Lisztet, az a témához nem szólhat hozzá. Ő az első azután jó ideig senki. Zongorajátéka egyedi, összehasonlíthatatlan és utánozhatatlan

Brahms 1890-ben írt levele (In. Óvári)

• Hogy milyen példátlan vonzerőt gyakorolt Liszt a nőkre, gyakran borzongva láttam. És ez öregségére sem hagyott alább... Lovagiassága volt az egyik tulajdonsága, ami a női nemet hozzá vonzotta – s egyben bizonyíték volt nemes jellemére... Sajnos túl gyakran láttam, hogy zaklatták a nők, az ember azt gondolhatta volna, felcserélődtek a szerepek.

Adelheid Schorn: Zwei Menschenalter, Berlin 1901, pp. 249.

Köszöntöm A zene világnapját - - - június 21. (1982 óta)

John Lennon és Yoko Ono házassági évfordulójára - 1969. március 20.

           John Lennon, a Beatles vezére és Yoko Ono, az avantgárd filmrendező-képzőművész 1969. március 20-án házasodott össze a Nagy-Britanniához tartozó Gibraltárban, két és fél évi ismeretség után. Kettejük szerelme gyökeres változást hozott Lennon életében, zenei munkásságában, művészi szemléletében és bizonyos értelemben siettette az együttes feloszlását is. Már az esküvő előtt két erotikus kollázslemezt készítettek, a Two Virginst és a Life With Lionst, ezeket tetézték meg a The Wedding Albummal, amelynek egyik oldala nem áll másból, mint egymás nevének ismételgetéséből és nászsikolyaikból. Az esküvő után Amszterdamba – az   ellenkultúra akkori európai fellegvárába – utaztak nászútra, ahol a Hilton szállodai lakosztályukból a világbékére szólítottak fel ágy-tiltakozásukkal (bed-in), a „szeretkezz, ne háborúzz” jelszó szellemében. A The Wedding Album második oldalára az itt készült beszélgetések, interjúk, nyilatkozatok kerültek. Később szerelmükből Beatles-dal lett, a Ballad of John and Yoko.

            Yoko Ono a negyvenedik évfordulón úgy nyilatkozott a Volkskrant című holland napilapnak, hogy a bed-in for peace elsősorban romantikus utazás volt, inkább, mint politikai mozgósítás. "Naivak voltunk. Nagyon zavaros időket élünk, de biztos vagyok abban, hogy ma már az emberiség 90 százalékának meggyőződése, hogy a háború nem megoldás” – mondta a művésznő. Csatlakozott hozzá a szálloda igazgatója, aki szerint „John és Yoko békeüzenete a mai napig aktuális”. Megszólalt egy fotós is, akinek akkor 15 évesen sikerült valahogy bejutnia a híres párhoz. Abban az időben haragudtunk a kapitalizmusra, a profithajszolásra, a szegények és a gazdagok közötti szakadékra és hitet tettünk az értelmetlen háborúk ellen. Manapság az üzenet ugyanolyan érvényes, mint akkor. Miért? Mert magunkat kevertük bajba – mondta.

            John és Yoko 1969. május 26. és június 2. között a montreali Queen Elisabeth Hotelben ismételte meg a bed-int. Itt született meg a Give Peace A Chance című békedal is.

Kodály Zoltán emlékezete halála napján - 1967. március 6.

A 20. századi magyar zene meghatározó egyénisége. Életcélja volt, hogy hazájában mindenkihez eljusson a letisztult ősi népművészet, és hogy Európa is megismerhesse nemzeti kultúránk valódi értékeit. Az általa meghirdetett jelszó, "A zene mindenkié" valóságos nemzeti programmá vált, és meghatározóan formálta a népművelés és az iskolarendszer felépítését. Élete első időszakából néhány fontosabb dátum:

1882. december 16-án született Kecskeméten. Szülei maguk is műkedvelő muzsikusok voltak, az édesapa hegedült, az édesanya zongorázott, énekelt. Ez a családi környezet keltette fel már kisgyermek korában zene iránti vonzódását.

            1884-ben az édesapját mint vasúti tisztviselőt Kecskemétről Galántára,

            1892-ben pedig Nagyszombatra helyezték. Így gyermekéveit Galántán töltötte, középiskolai tanulmányait pedig nagyszombaton végezte. Önerőből tanult zongorázni, hegedülni, brácsázni, gordonkázni. Játszott a gimnáziumi zenekarban, és énekelt a templomi kórusban is.

            1900-ban, 18 éves korában Budapestre került, s pályát választott. Szülei jogásznak szánták, végül mégis a Tudományegyetem bölcsészkara mellett döntött, de még ugyanabban az évben beiratkozott a Zeneakadémia zeneszerzési szakára is.

1905-ben megkapta magyar-német szakos tanári diplomáját, s

1906-ban Bölcsészdoktori címet szerzett "A magyar népdal strófaszerkezete" című munkájával.

            25 évesen elfoglalta tanári állását a Zeneakadémián, s így már ekkor hatalmas tudásanyaggal és tapasztalattal rendelkezett, melynek birtokában Bartókkal közösen kidolgozták zenepolitikai és nemzetnevelő programjukat.

            1910-ben feleségül vette Sándor Emmát, aki hűséges, méltó társa volt, s akivel boldog házasságban élt 49 évig, felesége haláláig.

            1920-as években már számos művét játszották itthon és külföldön, a hazai kritika azonban nem hozsannázott.

            1923-ban, első hatalmas sikerét Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára írt művével, a Psalmus Hungaricummal aratta.

            1926-ban a „Háry János” című műve újabb világsikert aratott, s e műve által a magyar népdal már nemcsak az iskolákban, hanem a színházakban és a hangversenytermekben is helyet kapott.

            1926 után évről évre egyre elismertebb zeneszerzővé vált. Nemzetnevelő munkájára is kezdett már fölfigyelni az ország. Zeneszerzői munkássága nyomán, amelynek alapjává a népdalt tette, újjászületett a magyar zene.

            1930-ban, New York-ban bemutatják a "Marosszéki táncok" című zenekari művet Toscanini vezényletével.

            1933-ban komponálta egyik legnépszerűbb zenekari kompozícióját, a "Galántai táncok"-at a Budapesti Filharmóniai Társaság alakulásának 80. évfordulójára.

            1931-ben – szerzői estjén – bemutatták a "Mátrai képek”, a Márta-vidéki népdalokból formált nagyszabású vegyes kari kompozíciót, melyben a népi életből vett jelenetek elevenednek meg.

Kodály Zoltán 1967. március 6-án halt meg. Halálával mind a magyar mind az egyetemes zenekultúrát pótolhatatlan veszteség érte. Hozzátartozók, jó barátok és tisztelők sokasága kísérte el utolsó útjára a Farkasréti temetőbe.

A 2. Magyar Hadsereg emléknapja - Ezekre a dalokra meneteltek a Dón-folyó felé katonáink - Február 9.

Horthy Miklós katonája vagyok

Horthy Miklós katonája vagyok, legszebb katonája.

Vígan élem katonaéletem nincsen gondom másra.

Masírozok káplár úr szavára, úgy gondolok az én violámra!

Horthy Miklós katonája vagyok, legszebb katonája.

Masírozok káplár úr szavára, úgy gondolok az én violámra!

Horthy Miklós katonája vagyok, legszebb katonája.

Masírozok káplár úr szavára, úgy gondolok az én violámra!

Horthy Miklós katonája vagyok, legszebb katonája.

Masírozok káplár úr szavára, úgy gondolok az én violámra!

Horthy Miklós katonája vagyok, legszebb katonája.

Horthy Miklós, édesapánk

Horthy Miklós, édesapánk

Küldj el a csatába!

Büszke leszel fiaidra,

A magyar bakákra.

Egy szál se, de egy szál se

Marad az ellenségből,

Még az Úristen is de vígan

Néz le ránk az égből!

Horthy Miklós ha felül a fekete lovára

Volly István feldolgozása

Horthy Miklós ha felül a fekete lovára

Elvágtat a küzdők vonalába;

A két szeme játszadozik örömébe’,

Lova lába habot ver az ellenség vérébe’.

Horthy Miklós udvarában van egy rezgő nyárfa,

Földre hajlik anak minden ága.

Ágyúgolyó töredezi le az ágát,

De sok szőke, barna kislány várja a babáját.

Horthy Miklós ha felül a hófehér lovára

Vágtat véle hej, Oroszországba;

A két szeme játszadozik örömébe’,

Letörli a szemünkről a bánatos könyeket.

Horthy Miklós sej-haj

Horthy Miklós, sej-haj, azt írta a levélbe,

Hogy a honvéd mindig menjen előre.

Mert a honvéd bakának nincs párja,

A Hazáért sej-haj, a legjobb katonája!

Gyalog megyek én, de mindenhová elérek,

Mindenfelé várnak a magyar legények.

Megmutatjuk, ki a legény a gáton,

Magyar honvéd, sej-haj, a legjobb a világon!

Horthy Miklós hadat üzent Sztalinnak

Horthy Miklós hadat üzent Sztalinnak,

Kardot kötött minden magyar bakának.

A kardomnak, hej, rózsafa a nyele,

Rá van írva Horthy Miklós jó neve.

Beüzent az orosz Horthy Miklósnak,

Hagyjon békét – ha jót akar – Sztalinnak!

Hej, de Horthy nem ijedt meg Sztalintól,

Ott a honvéd, megvédi a muszkától!

Reményi Ede a nemzet hegedűse születésének évfordulójára - - - - - 1828. január 17.

                    1828. január 17-én született Miskolcon Reményi Ede hegedűművészünk, eredeti nevén, mint Hoffmann Ede. Még gyerekként elkerül szüleivel Egerbe, ahol a cisztercieknél tanul. A bazilika karnagya tanította  hegedűre és felfigyelve tehetségére 1843-1846. között Pyrker János érsek támogatásával folytatja Bécsben zenei tanulmányait, és ennek végeztével előbb Győrben, majd Pesten ad koncertet. Gróf Széchenyi István ajánlatával kerül ki előbb Párizsba, majd Londonba.

          A szabadságharc alatt Klapka hadtestében szolgál, ezt követően Görgei tábori hegedűse lesz. A világosi fegyverletétel után emigrálni kényszerül, Törökországon, Franciaországon keresztül Angliába kerül. Itt Jersey szigetén ismerkedik meg Viktor Hugóval. 1855-ben Amerikában koncertezik.

          Felesége kérvényére és Liszt Ferenc közbenjárására 1859-ben amnesztiát nyer Ferenc József uralkodótól, így hazatérhet Magyarországra. A pesti Nemzeti Színházban tartott koncertjén eljátszotta a tiltott Rákóczi indulót, ezért két hónap eltiltással büntetik. Koncert körútján bejárta a felvidék településeit, Munkácson megismerkedett Plotényi Nándor (1844-1933) hegedű- és zongoraművésszel, aki tanítványa, majd koncertjeinek kísérője lett.

         Liszt, Brams és Wagner kortársaként fellépett Magyarországon kívül Törökország, Afrika (Egyiptom), Ázsia és Ausztrália városaiban amíg Londonban 1864-ben Viktória királyné udvari hegedűse lett.

          Koncertjeinek bevételéből jelentős összeget fordított jótékonysági célokra, így támogatásával állítottak szobrot Pesten Petőfi Sándornak (Duna-part) és Széchenyi Istvánnak.

          Hazájában 1891-ben visszatérve adott még közel 50 koncertet, majd  családjával Amerikába vándorolt és ott is élt élete végéig.

          A nyughatatlan természetű Reményi Ede 1898. május 15-i fellépésén, San Franciscóban a pódiumon érte a halál. Holttestét New Yorkban az Evergreen temetőben helyezték végső nyugalomra két gyermeke jelenlétében, de felesége betegsége miatt nem lehetett ott a temetésén, amelyen megjelent Edison, a híres feltaláló is. Felesége a miskolci születésű Fáy Gizella, apja a virtuóz Fáy Antal zongoraművész volt.

Ismertebb dalai közül néhány:
      Repülj fecském.
      Hull a fának a levele.
      Isten hozzád édes, Isten hozzád kedves, visznek engem a sírba.

          A lexikonok születési helyeként hol Egert, hol Miskolcot tüntették fel, és a dátumok is eltérően szerepeltek. Reményi Ede születése 100. évfordulója megünneplésére készülő Lévay József Egyesület igazgatója, Bank Sándor derítette ki kutatásai során a pontos időpontot, 1828. január 17-ét. A Miskolci Szemle 1928. 7-8-9. számában emlékeztek meg a világhírű muzsikusról. 1928. december 9-én avatták márványtábláját, amelyre egy német művész által róla készített plakett másolata került. Készítője a budapesti Ficzek Károly öntő, művész volt és amely a miskolci Zenepalota koncertterme előterében található.

Ezen kívül a Petőfi és Meggyesalja utcák között viseli nevét utca Miskolcon, emléktáblával jelölve. A Miskolczi Napló 1914. március 4-i száma adta tudtul, hogy letétként a Borsod-Miskolczi Múzeumban helyezték el nagyértékű naplóját, amelynek sajnos azóta nyoma veszett. Ebben a naplóban volt található az 1860. szeptember 16-án a gömöri Rimaszombatban tartott koncertje után Tompa Mihály (1817-1868) költő által bejegyzett versrögtönzése, amely nem szerepel költeményei kiadásaiban. Befejezésül álljanak itt e sorok:

        "  Húzzad! Húzzad
        De vidúlást és felejtést
        Ne adj nékünk a hangokban,
        Hogy bánkódjunk - emlékezzünk,
        Sebünk szívünk fájjon jobban!

        A bút, ezt a terhes felhőt
        Bűvös dallod szét ne űzze!
        De rendítő zengelmiben
        még olajat önts a tűzre. -
            Húzzad! Húzzad!! - "

 (Bejegyezte: Bodnár László)

Arany János és Reményi Ede

A szabadságharc száműzött zenészét rendkívül melegen fogadta a magyar közönség. Nagykőrösön az 1859 májusában adott nagysikerű hangversenye után bankettet rendeztek a tiszteletére. A hangversenyen és a banketten is jelen volt Arany János, aki akkor a kőrösi gimnázium megbecsült tanára volt. A banketten született Arany János ,,Reményinek” című verse, amelynek a születéséről egy Szász Károlynak írt versben később így számolt be a költő: ,,.. rossz verset írtam… lakomán voltunk, s Reményi kezembe nyomta az albumát… így majdnem rögtönöznöm kellett”. 

A költő túlságosan kritikusan nyilatkozott verséről. A nyolc soros, három szakaszos vers mindent elmond Reményi életéről, karrierjéről, a szabadságharcban való részvételétől kezdve egészen az emigrációig, ahol játékával hírnevet szerzett a magyaroknak a nagyvilágban.

Reményi ekkor kezdődő barátsága továbbra is megmaradt Arany Jánossal. 1865-ben például a száműzött Victor Hugó dagerrotip képmásával ajándékozta meg a költőt.

Reményi Ede jogosan tartotta rokonléleknek magát Petőfi Sándorral. Ő kezdeményezte 1860-ban egy Kiskunhalason adott hangversenye után a Petőfi-szobor felállítását a fővárosban. A szoboravatásra Arany János is nagyon készült. Sajnos azonban 1882. október 15-én az országos hírű alkalmon egyikük sem lehetett jelen. Reményi Ede különböző őt ért igazságtalan vádak miatt külföldre távozott, Arany János pedig már halálos beteg volt. A nagy költőt abban a díszmagyarban temették el, amelyet a szoboravatásra csináltatott.

A szoborünnepség szónoka Jókai Mór ezt írta a szoboravatásról. ,,(Ez) a legdrágább szobor a kerek földön, mert a legnemesebb ércből van öntve: csupa hegedűszóból készült.”

 A Duna-partján álló Petőfi-szobor nemcsak a lánglelkű költőre, de a kiváló hegedűművészre, Reményi Edére is emlékeztethet bennünket ma is. 

(Szigeti Márta kiegészítése)

Kodály Zoltán születésnapjára, dec. 16. Kodály Zoltán életének első szakasza

A 20. századi magyar zene meghatározó egyénisége. Életcélja volt, hogy hazájában mindenkihez eljusson a letisztult ősi népművészet, és hogy Európa is megismerhesse nemzeti kultúránk valódi értékeit. Az általa meghirdetett jelszó, "A zene mindenkié" valóságos nemzeti programmá vált, és meghatározóan formálta a népművelés és az iskolarendszer felépítését.

1882. december 16-án született Kecskeméten. Szülei maguk is műkedvelő muzsikusok voltak, az édesapa hegedült, az édesanya zongorázott, énekelt. Ez a családi környezet keltette fel már kisgyermek korában zene iránti vonzódását.

            1884-ben az édesapját mint vasúti tisztviselőt Kecskemétről Galántára,

           1892-ben pedig Nagyszombatra helyezték. Így gyermekéveit Galántán töltötte, középiskolai tanulmányait pedig Nagyszombaton végezte. Önerőből tanult zongorázni, hegedülni, brácsázni, gordonkázni. Játszott a gimnáziumi zenekarban, és énekelt a templomi kórusban is.

     1900-ban, 18 éves korában Budapestre került, s pályát választott. Szülei jogásznak szánták, végül mégis a Tudományegyetem bölcsészkara mellett döntött, de még ugyanabban az évben beiratkozott a Zeneakadémia zeneszerzési szakára is.

1905-ben megkapta magyar-német szakos tanári diplomáját, s

1906-ban Bölcsészdoktori címet szerzett "A magyar népdal strófaszerkezete" című munkájával.

           25 évesen elfoglalta tanári pozícióját a Zeneakadémián, s így már ekkor hatalmas tudásanyaggal és tapasztalattal rendelkezett, melynek birtokában Bartók Bélával közösen kidolgozták zenepolitikai és nemzetnevelő programjukat. Bartók és Kodály művészi tevékenységét ugyan azonos célok vezérelték, alkotói érdeklődésük is lényegében megegyezett, zenéjük, életművük jellege mégis merőben más természetű.

            1910 ismét egy jelentős dátum az életében. Feleségül vette Sándor Emmát, aki hűséges, méltó társa volt, s akivel boldog házasságban élt 49 évig, felesége haláláig. A következő évek komoly megpróbáltatást jelentettek számára emberileg és művészileg egyaránt.

      1920-as években már számos művét játszották itthon és külföldön, a hazai kritika azonban nem hozsannázott.

     1923-ban, első hatalmas sikerét Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára írt művével, a Psalmus Hungaricummal aratta.

            1926-ban a Háry János című műve újabb világsikert aratott, s e műve által a magyar népdal már nemcsak az iskolákban, hanem a színházakban és a hangversenytermekben is helyet kapott.

            1926 után Kodály évről évre egyre elismertebb zeneszerzővé vált. Nemzetnevelő munkájára is kezdett felfigyelni az ország. Zeneszerzői munkássága nyomán, amelynek alapjává a népdalt tette, újjászületett a magyar zene.

            1930-ban, New York-ban bemutatják a "Marosszéki táncok" című zenekari művet Toscanini vezényletével.

            1931-ben, szerzői estjén bemutatták a "Mátrai képek”, a Márta-vidéki népdalokból formált nagyszabású vegyes kari kompozíciót, melyben a népi életből vett képek elevenednek meg.

     1933-ban komponálta egyik legnépszerűbb zenekari kompozícióját, a "Galántai táncok"-at a Budapesti Filharmóniai Társaság alakulásának 80. évfordulójára.

Kodály Zoltán 1967. március 6-án halt meg. Halálával mind a magyar, mind az egyetemes zenekultúrát pótolhatatlan veszteség érte. Hozzátartozók, jó barátok és tisztelők sokasága kísérte el utolsó útjára a Farkasréti temetőbe az európai hírű zeneszerzőt, a minden művében és tettében lelkes pedagógust, az elkötelezett magyar hazafit.

Erkel Ferenc emlékezete

          Emlékét számtalan intézmény, utca, tér, civil szervezet őrzi. Néhány példa:

Bélyeg: Születésének 140. évfordulóján jelentette meg a Magyar Posta.

Színház: Budapesten színház (a Magyar Állami Operaház Erkel Színháza), az

Erkel Ferenc-díj: 1852-ben alapították

Múzeum: Szülőháza Gyulán

Közterület: Budapest, Győr, Gyula, Siófok, Szombathely, Zalaegerszeg

Iskola: Budapest VI. és XIX. kerület, Dunavarsány, Gyula, Karcag, Miskolc, Pápa, Újfehértó

Művelődési ház: Budakeszi, Demecser, Gyula, Kecskemét

Emléktábla: Budapest, Gyula

Festmény, rézkarc: Barabás Miklós, Gyöngyi Giergl Alajos, Pollák Zsigmond

Szobra: Budapest-Operaház, Gyula

Civil szervezet: vegyeskar Budapesten, Fehérgyarmaton, Gyulán; kamarazenekar Budapesten, ifjúsági fúvószenekar Gyulán

Rendezvény: 1921 óta rendszeresen megrendezik az Erkel Ferenc Sakk Emlékversenyt szülővárosában, Gyulán.

Film: Keleti Márton rendezésében 1952-ben

Bélyeg: Születésének 140. évfordulóján jelentette meg a Magyar Posta

Érem: Születésének 200. évfordulóján 5.000,- Ft-os emlékérmet adott ki a Magyar Nemzeti Bank (tervező: ifjabb Szlávics László)

(megjelent: 2013-ban) 

Erkel Ferec szobra Gyulán

Liszt Ferenc nemzeti hovatartozásáról

Liszt Ferenc: Doborján (Sopron vármegye, Trianon után: Raiding, Ausztria), 1811. október 22. – Bayreuth (Németország), 1886. július 31.; a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze. (Életéről az előző, emlékezetéről a július 31-ei, pozsonyi sikereiről, valamint a tőle származó idézetekről a november 26-ai feljegyzésemben írtam.)

Liszt Ferenc nemzetiségét számos életrajzi tanulmány tárgyalja. Míg a legtöbb életrajzi mű azt boncolgatja, hogy Liszt német vagy magyar nemzetiségű volt-e, olyan tanulmányokkal is találkozhatunk, amelyek azt állítják, hogy Liszt szlovák nemzetiségű volt, mivel Pozsonyban járt gimnáziumban. (A furcsa, hogy akkoriban Pozsony Magyarország egyik meghatározó városa volt, csak Trianon - 1920. június 4. - után csatolták Csehországhoz Bratislava néven. Csehszlovákia kétszeri szétesése után is Szlovákia fővárosa lett.) A zeneszerző nemzetiségének hovatartozása csak 1918 után lett igazából vita tárgya, 1918 előtt Lina Ramann (Liszt kortársa, biográfusa) három kötetes életrajza (Franz Liszt als Künstler und Mensch [Liszt Ferenc – a művész és ember]) teljesen elfogadottnak számított. Ramann – aki művében levezette a Liszt család eredetét, családfáját – állítása szerint Liszt „apja magyar volt, anyja osztrák”.

Liszt nemzeti hovatartozása a trianoni békediktátum után vált igazán viták tárgyává, mint fentebb már írtam. Ekkor lett Doborján az átcsatolt Őrvidék részeként Ausztria területe, nem sokkal ezután került Liszt szülőházára a német nyelvű emléktábla is. Ezt követően Peter Raabe 1931-ben megjelent kétkötetes, Liszt Ferenc című Liszt-életrajzában azt írta, a zeneszerző német eredete nem bizonyított. A hitleri nemzetiszocialista időszak (1933–1945) német szerzői mind Liszt Ferenc német származását hangsúlyozták. A vita a Liszt-emlékévben, 1936-ban csúcsosodott ki: számtalan cikk és tanulmány jelent meg, könyveket is írtak róla. Ekkor történtek az első tudományos próbálkozások is: anyakönyvi kivonatok tanulmányozása, családfák felállítása. Bár a kutatók ugyanazokat az iratokat vizsgálták, az eredmények ellentmondásosak voltak. Ennek oka a kutatók politikai pártállásával magyarázható. Liszt Ferenc doborjáni szülőházán ma két márványtábla található. Az egyiken, magyar nyelven, a következő olvasható: „Itt született Liszt Ferenc 1811. október 22-én. Hódolata jeléül a Soproni irodalmi és művészeti kör.” Ezt a táblát a zeneszerző jelenlétében leplezték le 1881. április 7-én. A másik táblán német nyelvű felirat olvasható: (fordítása) „Itt született 1811. október 22-én Liszt Ferenc. Ezt az emléktáblát a német nép állította a német mesternek.” E táblát 1926-ban a német birodalmi kormány, az osztrák szövetségi kormány és a burgenlandi tartományi kormány állította.

Liszt Ferenc magát magyarnak tartotta, ezt számos kijelentésében meg is erősítette. Az egyik legjelentősebb bizonyíték az, hogy bár hosszú ideig élt Párizsban, Weimarban és Rómában, soha nem vette fel sem a francia, sem a német, vagy az olasz állampolgárságot, de soha nem volt osztrák állampolgár sem. Utazásai során minden alkalommal magyar útlevelet használt, az illetőségi hely, amely útlevelében szerepelt, Sopron volt. Továbbá Liszt gyermekei is magyar állampolgárok voltak, ez egy 1845-ös leveléből derül ki: „Mivel az én gyermekeim apjuk állampolgárságát … követik, tehát akár akarják, akár nem, magyarok.” (Liszt Lamennais abbénak írt levele)^.

Liszt minden származására vonatkozó kijelentésében magyarnak vallotta magát, de mivel alig használta, problémái voltak a magyar nyelvvel. Ismeretes többek közt az 1823. május 1-jei pesti koncert plakátja, melyet sajátkezűleg készített. De erre utalnak az 1838. évi pesti árvíz kapcsán tett cselekedetei és nyilatkozatai, melyben magyarnak vallotta magát. Apja, Liszt Ádám családnevét a pozsonyi gimnázium anyakönyvébe is Lisztnek és nem Listnek írták be. 1823-ban kiállított útlevele is magyar volt, és saját magát magyarnak vallotta. Egyetlen olyan feljegyzés sem maradt fenn, melyben azt állította volna, hogy osztrák vagy német lenne. (Forrás: Wikipedia)
LISZT KÜLFÖLDI BÉLYEGEN:

NOSZTALGIA - TIZENHÁROM ÉVE TÖRTÉNT Capriccio Zenekar koncertje Balatonalmádiban - 2012. aug. 28.

   

A Pálinka Napok programjában Török Ádám és a Mini Trió koncertje szerepelt 19.30 órától. Ettől eltérően a budapesti Capriccio Zenekar lépett fel, és a magyar szokásoktól eltérően a közölt időponthoz képest 6 perccel korábban kezdett, Török Ádám pedig csak a második részben szerepelt.

Erről az a kiváló szovjet vicc jut az eszembe, amikor Iván nagy boldogan újságolja Szergejnek, hogy: Azt írta a Pravda, hogy Leningrádban, a Szmolnij előtt személykocsikat osztogattak.

–Szergej: Nem a Pravda írta, hanem az Iszvesztyija!

–Iván: Az mindegy, a lényeg a fontos, hogy Leningrádban a Szmolnij előtt személykocsikat osztogattak.

–Szergej: Nem olvastad pontosan, mert nem Leningrádban, hanem Moszkvában, és nem a Szmolnij előtt, hanem a Vörös téren!

–Iván: Nem az a lényeg, hanem, hogy személykocsikat osztogattak.

–Szergej: Tényleg nem olvastad pontosan, mert nem személykocsikat, hanem teherautókat, és nem osztogattak, hanem fosztogattak! A többi azonban stimmel.

De mi nem így jártunk! Az este folyamán egy nagyívű, kiváló koncertet hallottunk, amire a koronát Török Ádám blokkja tette rá. (Ez utóbbival külön bejegyzésben foglalkozom.)

  Az első három külföldi számnál már bemutatta frontemberük, Kyru, hogy a rekedtes hangja kiváló a választott számokhoz.

            De a Mindegy, hogy mennyibe kerül c. nemrégen megjelent saját kislemezükről bemutatott slágergyanús számnál bontakozott ki igazából a zenekar. Dübörgött a zene, az erőteljes ének, „…a kevés is lehet nagy ár!” meggondolandóan szállt a Megyehegyen keresztül egészen Veszprémig.

            Az ötödik számnál kigyulladtak a reflektorok, szállt a füst, sírt a gitár! – nekem nagyon tetszett. A hatodik szám újra slágergyanús saját szerzemény volt, és becsempészték a Balaton szót is a tenger helyett. Kiry mély átéléssel énekelte, mintha átélte volna valamikor: „Milyen sokszor mondtam neked, Ha játszol velem, én elmegyek!”. Itt is sírt a gitár, nagyon jól sikerült ez a dal is. A közönség is „kézzel foghatóan” élvezte, amit a zenekar frontembere azonnal le is reagált egy jól irányzott kérdéssel: Mindenki jól érzi magát?

            Kyru a gyors és a lassú számokat egyaránt kiválóan énekelte, ez bebizonyította a következő lassú számnál is. És a gitár sírása is a specialitásuk, ami ekkor is vitte a számot. Még az sem rontotta az élményt, hogy két meglett korú, nem kimondottan reprezentatív kinézetű hölgy kiugrott a sorból a színpad elé, és úgy vonaglottak, mintha akik ezzel a sámántánccal vissza tudnak fiatalodni.

Honlapuk szerint a zenekar 2000. tavaszán alakult azzal a céllal, hogy népszerűsítse a rhythm & blues, blues, rock és progresszív rock műfaj ismert és kevésbé ismert klasszikusait, valamint, hogy, saját számokkal bővítse a magyar zenei palettát. A zenekar az évek során egyre összeszokottabbá vált, annak ellenére, hogy folyamatos tagcserék jellemezték. Mára azonban kiforrott saját jellegzetes zenei világa, szívesen nyit az ismert amerikai blues zenék világa felé és azokat saját jellegzetes módján interpretálja, ám emellett rengeteg olyan dalt hallhatunk egy-egy kellemes hangulatú koncerten, amit maga a zenekar hozott létre.

2010-ben jelent meg első önálló szerzeményeket tartalmazó albumuk: Túlsó oldal címmel, amelyen olyan előadókkal dolgoztak már együtt, mint Török Ádám és Németh Károly, Póka Egon és Tátrai Tibor.

Tagjai: Radovics “Kyru” László, ének; Gazdag Viktor, gitár; Boateng Aaron, basszusgitár; Kecskés “Kecsi” András, ritmus gitár; Tóth “Diza” Dénes, dob.
(A bejegyzésem készült: 2012. szeptember 1-én.)