Szép az élet faluhelyen!

Nevezetességek az Ibériai-félszigeten (5/3.)

Az Altamira-barlang Spanyolország világraszóló nevezetessége.

Nektek integetek, hogy itt vagyok, mert azóta se tudom felfogni. A múzeumában képek segítik az ősi rajzok megértését.

A 15-20 ezer éves festmények 160 négyzetméternyi területet foglalnak el. A földfestékkel alkotott állatképek (főleg bölény, ló és szarvas) a barlang mennyezetét díszítik. A művészettörténeti könyvek, tankönyvek első fejezetei ezzel kezdődnek. Óriási élmény látni!

 Zafra (Spanyolország) alig 10 000 lakosú város, de Alcázarja a legszebbek közé tartozik.

Az utcák házain nyomot hagyott a mór uralom.

 Ezen a téren kellemes volt megpihenni.

Estremoz (Portugália) kulcsfontosságú szerepet töltött be a középkori háborúkban, mert dombra épült és erős fal övezte.

A három korona tornya 27 m magas

A szobron látható Dénes király felesége, a szent életű Izabella itt halt meg 1336-ban. A toronyban található Capela da Rainha Santa csempeképei az ő életét mutatják be.

  Santiago de Compostela a Róma és a Szentföld után a keresztény világ legfontosabb zarándokhelye.

.

A legenda szerint Jakab apostol, János evangelista testvéröccse térített Hispaniában is. I. Heródes Agrippa 41-ben lefejeztette.  A keresztényüldözések idején a szent sírját féltő palesztínai keresztények Jakab földi maradványait Hispániába szállították, ahol az idő múltával sírhelye feledésbe merült. 813-ban azonban egy szent életű remete egy csillagot követve az angyalok karának éneke kíséretében rábukkant a sírra. II. Alfonz király (791-842) 813-ban egy dombtetőn új sírhelyet jelölt ki, és fölé templomot emeltetett. 997-ben azonban Al-Manszur hadai lerombolták. A ma is látható épületet 1075 és 1128 között építették. A kereszténység legnagyobb román stílusú temploma lett.

 Fent a mellékhajóban állok. Az oszlopokon látható szobrok nagyon tetszettek.

Szent Jakab sírját nézem

Még Portugáliában, útközben - egy benzinkútnál - a spanyol határ felé haladva megláttam kedvenc bokromat, a leánder. Haza hoztam volna, de még két hetet Spanyolországban töltöttünk, így tönkrement volna az autó csomagtartójában.

A lakáskultúra napjára - június első szombatja. Lehet választani!

A kisantant létrejötte - 1920. június 7.

A kisantant1921 és 1938 között fennálló katonai és politikai szövetség volt Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia között. Nevét a Pesti Hírlap egyik munkatársától kapta, aki 1920 áprilisában írt cikkében „Apró-Antant” néven utalt rá. A szövetség főleg Magyarország és a magyar revíziós törekvések, illetve Habsburg-restauráció ellen jött létre, IV. Károly magyar király második visszatérési kísérlete után. A kisantant motorja, Edvard Beneš Csehszlovákia állandó külügyminisztereként igen sok energiát fektetett a szövetség létrehozásába és működtetésébe.

A kisantant több alkalommal került politikai konfliktusba Magyarországgal, igyekezve minél jobban elszigetelni azt. Ilyen volt a Magyarország népszövetségi felvétele elleni tiltakozóakciójuk 1921-ben, vagy a népszövetségi kölcsön megakadályozására tett kísérletek 1923-ban. A nagy gazdasági világválság idején (1929–33) kísérlet történt a szövetség gazdaságivá történő átalakítására, ám ez teljes kudarcba fulladt. Ekkor kezdődött meg a kisantant felbomlása, ugyanis a katonai-politikai szövetségnek nem voltak gazdasági alapjai, így Adolf Hitler hatalomra jutása után a német tőke könnyedén befolyása alá vonhatta Romániát és Jugoszláviát. Habár Beneš megpróbálta a szövetséget életben tartani, kísérletei rendre kudarcot vallottak, és a müncheni egyezmény után maga a szövetség is megszűnt létezni.

Születése

Beneš kezdeményezésére 1920 júliusától kezdve gyakoriak voltak az üzenetváltások Prága, Belgrád és Bukarest között. A korábban élesen elutasító állásponton lévő Jugoszlávia most siettetni kezdte egy szövetség létrehozását Magyarország ellen. 1920. augusztus 14-én írta alá Belgrádban a jugoszláv külügyminiszter és Beneš a csehszlovák–jugoszláv egyezményt, amelynek első pontja leszögezte, hogy ha bármelyik felet nem provokált támadás éri magyar részről, akkor a másik azonnal a segítségére siet. Beneš ezután Bukarestbe utazott, ahová augusztus 17-én érkezett meg, hogy a románokat is rábeszélje egy hasonló szerződés megkötésére. A francia kormány azonban nem nézte jó szemmel a Magyarország elszigetelésére tett törekvéseket, ezért Millerand miniszterelnök Bukarestbe küldte Joseph Joffre marsallt, hogy beszélje le a románokat a szerződés elfogadásáról. Joffre küldetése sikerrel járt, és Take Ionescu román külügyminiszter nem fogadta el a felajánlott szerződést.

1920 őszén azonban gyökeres változás állt be Franciaország külpolitikájában, mivel Millerand miniszterelnökből köztársasági elnökké lépett elő, és a külügyminiszterének helyét Philippe Berthelot, Clemenceau volt külügyminisztere foglalta el. Ő teljes egészében a formálódó kisantant mellé állt, és elhatárolta magát a magyarbarát orientációtól. Berthelot mindent megtett a kisantant megerősítése érdekében, és megpróbálta Lengyelországot is bevonni a szövetségbe, ám ez végül sikertelennek bizonyult a csehszlovákokkal való ellentétek miatt. Románia mindezek ellenére nem módosította külpolitikai elképzeléseit, és továbbra sem kívánt csatlakozni a kisantanthoz. A változást IV. Károly király első visszatérési kísérlete hozta, aki március 26-án Szombathelyre érkezett, hogy visszatérhessen a trónra. A román vezetés megijedt a Habsburg-restauráció gondolatától, így Beneš intenzív diplomáciai tevékenységét követően április 1920. április 23-án aláírt egy egyezményt Csehszlovákiával, majd június 7-én Jugoszláviával is. Ezzel megszületett a kisantant. (Forrás: Wikipedia)

A kisantant és Magyarország hadereje az 1920-as évek elején

A románok annyira boldogok voltak az elvett területekkel, hogy még bélyeget is kiadtak a kisantantról:

Magyaros ételek - lehet ötleteket átvenni!

Erdélyi fatányéros

„Ha a tyúk fiatal, akkor együtt kell forró vízbe főni tenni ...... Ha megpuhult a hús, le kell ezt is sűrű szitán szűrni és kevés sáfránt, késhegynyi szerecsendió-virágot adjunk bele. Főzzünk e levesbe vékony tojással gyúrt laskát, vagy háznál készített »csiga« tésztát.” (Recept: Zilahy Ágnes, 1892; Kép: fortepan)