Hunyadi Mátyás 1485. január 29-én kezdte meg Bécs ostromát, a körülzárt város védői fél évvel később, június 1-jén megadták magukat.
Az 1458-ban trónra lépett Mátyás és III. Frigyes német-római császár viszonya a kezdetektől feszült volt. Frigyes csak 1463-ban adta vissza az Erzsébet királynő által elzálogosított Szent Koronát a hatalmát addigra megszilárdító Mátyásnak. A bécsújhelyi béke azonban tartalmazott egy olyan kikötést, hogy ha Mátyás törvényes utód nélkül halna meg, a korona és vele az ország a Habsburgokra száll. (Erre az egyezményre is alapozták később a Habsburgok trónigényüket.)
A magyar király 1477-ben üzent hadat a császárnak, aki trónra lépése óta ellenséges volt vele, sőt befogadta a kincstárával elmenekülő esztergomi érseket. Mátyás villámhadjárata során elfoglalta Alsó-Ausztriát, és ostrom alá vette Bécset, de az év végén pápai közvetítéssel békét kötött Frigyessel. A császár vállalta, hogy beiktatja Mátyást Csehország hűbérébe (ami választófejedelmi címmel is járt), és százezer forint hadisarcot fizet. A leleményes Habsburg később csak az összeg felét izzadta ki, de a beiktatásra 1477 decemberében sor került.
A két uralkodó között ezután is napirenden maradtak a torzsalkodások. 1479-ben Frigyes még csapatok toborzásába is belekezdett, Mátyás pedig 1482-ben ismét hadat üzent, és megindult a második osztrák háború. A király most már az osztrák tartományok teljes elfoglalására törekedett, sorra vette be az ausztriai várakat (Pl: Bruck, a kahlenbergi erőd, Korneuburg). 1485. január 29-én megkezdte Bécs ostromát. A Vácra összehívott országgyűlés az év tavaszán ellenmondás nélkül megszavazta a győzelmes hadjárat befejezéséhez kért rendkívüli adót. A bécsi polgárság június 1-jén kaput nyitott Mátyás előtt, aki másnap nagy pompával, ünnepélyesen bevonult a városba. Mátyás hatalmának tetőpontjára érkezett. Bár a főváros Buda maradt, Mátyás Bécsben rendezte be udvarát. A városban helyreállt az eredeti igazgatási rend, a magyar hivatalnokok csak ellenőrző szerepet láttak el.
Mátyás az osztrák rendek hódolatát fogadva, Ausztria hercege címet is felvette, s az osztrák pólyát beiktatta fejedelmi címerei közé.
A magyar király 1477-ben üzent hadat a császárnak, aki trónra lépése óta ellenséges volt vele, sőt befogadta a kincstárával elmenekülő esztergomi érseket. Mátyás villámhadjárata során elfoglalta Alsó-Ausztriát, és ostrom alá vette Bécset, de az év végén pápai közvetítéssel békét kötött Frigyessel. A császár vállalta, hogy beiktatja Mátyást Csehország hűbérébe (ami választófejedelmi címmel is járt), és százezer forint hadisarcot fizet. A leleményes Habsburg később csak az összeg felét izzadta ki, de a beiktatásra 1477 decemberében sor került.
A két uralkodó között ezután is napirenden maradtak a torzsalkodások. 1479-ben Frigyes még csapatok toborzásába is belekezdett, Mátyás pedig 1482-ben ismét hadat üzent, és megindult a második osztrák háború. A király most már az osztrák tartományok teljes elfoglalására törekedett, sorra vette be az ausztriai várakat (Pl: Bruck, a kahlenbergi erőd, Korneuburg). 1485. január 29-én megkezdte Bécs ostromát. A Vácra összehívott országgyűlés az év tavaszán ellenmondás nélkül megszavazta a győzelmes hadjárat befejezéséhez kért rendkívüli adót. A bécsi polgárság június 1-jén kaput nyitott Mátyás előtt, aki másnap nagy pompával, ünnepélyesen bevonult a városba. Mátyás hatalmának tetőpontjára érkezett. Bár a főváros Buda maradt, Mátyás Bécsben rendezte be udvarát. A városban helyreállt az eredeti igazgatási rend, a magyar hivatalnokok csak ellenőrző szerepet láttak el.
Mátyás az osztrák rendek hódolatát fogadva, Ausztria hercege címet is felvette, s az osztrák pólyát beiktatta fejedelmi címerei közé.
Frigyes csak kevés ellenállást tudott kifejteni, sőt 1487-ben elvesztette Bécsújhelyet is. A harcok ezzel véget értek, a továbbiakban egyik fél sem tudott tartósan újabb területet elfoglalni a másiktól.
Mátyás 1490. április 6-án váratlanul meghalt Bécsben (Frigyes három évvel élte túl). Halálát trónviszály követte, így hódításai gyorsan elvesztek.
Mátyás 1490. április 6-án váratlanul meghalt Bécsben (Frigyes három évvel élte túl). Halálát trónviszály követte, így hódításai gyorsan elvesztek.
(Forrás: Múlt-kor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése